Délmagyarország, 1958. március (14. évfolyam, 51-76. szám)

1958-03-21 / 68. szám

Mnielt, 1958. március 14. 113 Szerzői estet rendeznek a szegedi irodalombarát egyetemisták Érdekes és jelentős kezde- remtése céljából úgy hatá­ményezéssel lepték meg a roztak, hogy szerzői esteket szegedi közönséget a Tudo- fognak rendezni és azok jö­mányegyetem irodalom és vedelmét a kiadás költségei­művészetek iránt érdeklődő re fordítják. E szerzői estek fiataljai. Hosszú évek után szervezése most folyik. Tá­Ma emlékiinnepség j a KISZ egyéves | fennállása alkalmából Egy évvel ezelőtt, a • Tanácsköztársaság év- j fordulója alkalmával • alakultak ínég varo- j ^trejött* és eredményesen mogatást várnak, illetve sunkoan es a szegem { működik egy irodalmi kör, kérnek ehhez a közönségtől a Collegium Artium irodai- — ezeken az esteken való mi szekciójának, s az Iro- jelenlétével. dalomtörténeti Intézetnek a Első szerzői estjüket ma segítségével és állandó tá- tartják fél 7 órai kezdettel mogatásukat élvezve. A kü- a központi egyetem aulájá­: járásban is az első ; • KISZ-szervezetek Eb- • : bői az alkalomból a | • Magyar Kommunista S • Ifjúsági Szövetség Sze- S Az egyéni problémák megoldása nemcsak az egyén, a társadalom érdeke is - Itt minden O * I Iliugauiounat ^ " iswojjyinw c^csuiu outaja" városi bizottsága | lönböző karokról és a Peda- ban, a gimnáziumok tanuló­í ged ! ma, pénteken este 6 j : órai kezdettel megem- j | lékező ünnepséget ren- : : dez a Kálvin téri párt- • : bázban. A KISZ köz- j ; ponti vezetőségének • • képviseletében beszédet : • mond Szendrö Sándor í ; elvtárs. Az ünnepi be- : : széd után műsort ad- : j nak a szegedi öntevé- j í keny kulturális csopor- j £ tok: a Pedagógiai Főis- • l kola énekkara, a Liszt ; Ferenc Zeneiskola növen- | dékei, a Jutaárugyár S t és az úttörők tánccso- • S portja. | J A Szeged járási ; í KISZ-bizottság holnap, • • szombaton délelőtt 9 j : órakor a Sztálin sétány ; ; 10 szám alatt ünnepi ; ! összejövetelt tart. A ; : KISZ megalakulásának • • egyéves évfordulója al- J • kai mából megjutalmaz- • • znk a szervezeti élet- ! : gógiai Főiskoláról való 18­20 fiatal minden héten ked­den rendszeresen összeül, s ezeken az estéken egymás műveinek meghallgatása után sokszor hosszúra nyú­ló, de mindvégig érdekfe­szítő és értékes viták szok­tak kialakulni a különböző nézetek, írói álláspontok kö­zött. Most nagy tervük megva­lósításán fáradoznak. A kör tagjainak műveiből antoló­giát szeretnének kiadni, amelynek az anyagát már összegyűjtötték, s rendszere­zése és feldolgozása most folyik. A csoport vezetőivel, Bárdos Pállal, Nagyfalusi Ti­ifjúsága számára, de min­den érdeklődőt, irodalomba­rátot szeretettel várnak. - Is ­Korszerű geofizikai műszer A korszerű geofizikai ku­tatások, a műszertechnika rohamos fejlődése, s a kül­földi versengés megkövetelte a geofizikai mérőműszerek gyárától, hogy az eddiginél sokkal korszerűbb szeizmikus műszert állítson elő. Az üzem most elkészítette az el­ső magyar 12 csatornás hor­dozható berendezést. Ez — ugyanúgy, mint robusztus borral és Papp Lajossal flőd£ ~7 ^önösen az olaj­folytatott beszél|tésünkkor ggJg-J arra kértek minket, hogy de*ég %okkalJ ben kitűnt munistákat. ifjú kom- | Dániai hering kerül forgalomba A húsvét előtti szokásos kereslet kielégítésére a kül­kereskedelem ötven tonna heringet vásárolt Dániából. Ezt a mennyiséget mór át ia adta a feldolgozó konzerv­gyáraknak, úgyhogy rövide­sen ismét kapható lesz. tolmácsoljuk köszönetünket mindazoknak, akik támogat­ják őket figyelemre méltó célkitűzésük megvalósításá­ért folytatott munkájukban. Elsősorban Király Istvánnak, kedves professzoruknak, aki a gondolat fölvetése pillana­tától igyekszik mindenben segítségükre lenni, Bólya Lajos elvtársnak és Gruber László elvtársnak; valamint az egvetemi pórtszervezet, és a KISZ vezetőségének, akik örömmel fogadták ezt a kezdeményezést és min­denben a lehető legtelje­sebb támogatásukról bizto­sították őket. Az antológia megjelenése anyagi feltételeinek megte­érzékenyebb, egyszerűbben kezelhető, s nagyobb teljesítőképességű. áll, a munkások vagdalódz­nak, káromkodnak, s közben gyártjók a selejtet. Valami baj van — állapította meg néhány napja az Élelmiszer­ipari Dolgozók Szakszerveze­te Területi Bizottságának el­nöke az egyik szegedi üzem­ben. Mi a baj? Nem jó a munkaszervezés? Vagy a normával, esetleg az anyag­gal elégedetlenek a mun­kások? Nem. Más itt a baj — volt a felelet. Egy másik üzemben az asszonyok fo­gadták így az újságírót: Ha ez így megy tovább ebben a teremben, Itthagyjuk a gyárat, ilyen légkörben nem lehet dolgozni. Ha ilyesmit hall az em­ber, önkéntelenül is keresi a baj, az elkeseredés okát, igyekszik tőle telhetően se­gítséget nyújtani, hogy az életnek ezen a szigetén is rendes mederben haladja­nak a dolgok. Ebben a cikk­ben mégsem a fentebb felve­tett panaszokkal, annak bon­a feje- sági, párt- és szakszervezeti ilyen munkás érdekében, tetején funkcionáriusoknak, hogy Igen helyesen, sok helyen ilyesmi ne forduljon elő és megvizsgálják, hogy nem ahol fellelhető, ott mielőbb műszaki okok járnak-e köa­megszűnjék. re a lemaradásban, ismeri-e Egyről azonban rendszerint a jó munkafogásokat. Nyúj­megíeledkezünk, és ez a tanak szakmai segítséget, s munka lélektani vizsgálata, ha ezután sem javul telje­Pedig nagy szükség van sítménye, általában napi­erre is. Nem kétséges, rendre térnek munkája fe­hogy üzemeinkben a gaz- lett és rajta marad a mun­dasági, párt- és szakszer- káson, hogy: ez többre nem vezeti funkcionáriusok igen képes. Továbbállnak a ve­sokat tesznek általában a zetők ahelyett, hogy a le­munka termelékenységé- maradása okának lélektum flek növeléséért. Sokszor alapjait próbálnák kiderí­azonban hiábavalóvá lesz teni abból a célból, hogy lesz minden erőfeszítés, ha ezek ismeretében elvtársi, valóban nem teremtjük baráti módon segítsenek a meg a megfelelő »légkört« munkásnak. Az okok sokfé­is a munkához. Ha valami lék lehetnek, összefügghet­baj van, nem ritkán elke- nek a környezettel, vagy le­rüli figyelmünket és nem hetnek személyiek is. Pél­is gondolunk arra, hogy dául a Szegedi Cipőgyárban segítsünk az egészséges az egyik munkásnőt rossz­»légkör« kialakításában, az indulatú társai azért szekí­iizemi élet, az emberi élet rozzák, vagy szekírozták, konfliktusainak megoldása- mert korábban állami funk­ban. Ki ne látott v£ olyan munkást, aki ugyan­cióban volt, és most ismét visszakerült a gyárba. Ez annyira idegesítette, hogy visszaesett a termelése, ter­mészetesen csökkent a ke­colgatásával foglalkozunk. Ez olyan gépen dolgozik, mint " "te is és vénül a s/ak­külön téma és terjedelmes társai, képességei is megfe- munka hel£t a segédmSl cikk anyaga. Most inkább lelnek és mégsem teljesíti ki választotta csakhoav el azt.keressük, mi szüli ál- úgy a normát, mint a töt, SoffiíSSV."SgS 4 talában a rossz »légkört«, s biek. Mit tehetünk és mit mit kell tenniök a gazda- tesznek a helyi vezetők Egy nyugodt szegedi ember us ötvenezres békekölcsön" nyeremény tulajdonosa ötvenezer forint boldog azonkívül még sok mindenre tulajdonosának mondhatja jut, aminek két kisgyermeke, magát Csonka László, a Központi Statisztikai Hivatal szegedi városi igazgatósága tájékoztatási főelőadója, aki az ötödik Békekölcsön mi­napi húzásán nyerte ezt a tekintélyes összeget. A Ta­karékpénztárnál érdeklőd­tünk, hogy vajon van-e na­gyobb őyereményű szegedi lakos, de Csonka Lászlóról ezideig még ők sem tudtak. A hírt mi újságoltuk nekik, s utána rögtön felhívtuk Csonka Lászlót is, s megkér­deztük, hogy miért nem je­lentkezett még a nagyössze­gű nyereményéért? Kérdé­sünkre higgadt, nyugodt hang felelt, mondván, hogy a nyeremény után illendő tervezgetéssel nem akarja el­venni idejét és nyugalmát, ugyanis a jövő héten komoly szakmai vizsgája lesz. — A pénz jó helyen van, a pénz várhat, a vizsga azon­ban, helyesebben az arra való felkészülés nem várat magára. Érdeklődtünk aziránt Is, hogy Csonka László mit tesz ennyi rengeteg pénzzel. Minden embernek legna­gyobb öröme, ha odahaza szépen berendezett otthon várja. Ezt teszi majd ő is, szépen berendezi laká6át, s felesége és ő maga is örülni fog. DÉR ENDRE: V Áprilisban már beválthatók a SZOT tüzelőanyag-utalványok Kiszélesítik a hitelakciót - Lesz szén bőven A SZOT tüzelőanyag hitel- Tavaly májusban adták ki idén hamarabb elkezdődik, utalvány akciója az elmúlt az üzemekben az utalványo- még ki is szélesítik, évben is igen népszerű volt. ka£> ez évben mar április Csongrád megyében és Sze- elején átadják az üzemi geden mintegy tizenhétezer szakszervezeti bizottságok az utalványt váltottak be a akcióban résztvevő dolgozók­dolgozók, amelyekre a nak az utalványt. ­TÜZÉP négyszáz forint ér- A Csongradmegyei TÜZÉP tékű tüzelőt adott ki. Je- Vállalat is felkeszült az ak­lentős könnyebbség volt fő- «0 lebonyolítására. A jövő leg a kisfizetésű dolgozók- het elejen kezdik az akció­nak, hogy az utalvány el- ban résztvevő egyes üzemek, lenértékét hat egyenlő rész- allami gazdaságok hivatalok, letben vonták le, másrészt intézményeknek jaró pedig az őszi csúcsforgalom vá£y°^kiadá3át előtt, idejében biztosította számukra az utalványok alapján a TÜZÉP a téli tü­zelőt. A jól bevált akciót ez év­ben hamarább kezdik el. A kisipari termelőszövet­kezetek tagjai is, az üzemi dolgozókhoz ha­sonló feltételekkel kaphat­nak négyszáz forint értékű utalványt. Az utalványokra háztartá­si szenet, lignitet, iszapsze­net és brikettet adnak ki. (Kokszot nem.) A szénhez tizenöt százalék egységes tűzifa jár. A telepeken van megfelelő készlet és az elkövetkezendő nyok tulajdonosai az egyes időkben pótlás folyamatosan TÜZÉP-tclcpekcn a tüzelő érkezik. Ezt bányáink utal­áprilisban pedig már je­lentkezhetnek az utalvá­átvétclére. Amellett, hogy az akció az A Csongradmegyei Ali. Építőipari Vállalat parket­tás, burkoló, cserépkály­hás, tetőfedő ás épúietfestő szakmában ipari tanulókat szerződtet. Jelentkezés a vállalatnál Szeged. Bocs­kai utca 10—12. x IrWiTliM! LÁTOGATÓK Kísértetjárás volt ná­lunk tizenkilenc tava­szának egyik éjszaká­ján. — Apád akkoriban tán Szolnok körül ve­rekedett a burzsujokkal — meséli anyám. — Hár­man voltunk csak oda­haza. Nagyapád, nagy­anyád, s én. Na meg a két apró gyerek. Előbb a kapun dörömböltek a »kísértetek«, úgy éjfél­tájt, Mire kiszaladtam, addigra már átrúgták a kóró-kerítést. Ketten voltak, tisztán láttam megvillanó mundérjukat a holdvilágnál. Perdül­tem befelé, akár a szél, Odabent ágyból-kászáló­dott nagyapád már ügy­ködött: a »szent köny­veit•« kotorászta ki az ágy alól s dobálta sebe­sen az asztalfiókba. — Szűz Anyám, And­rás —, markolászta két­ségbeesetten kibontott ősz haját nagyanyád. — Meg ne bolondulj már végleg. Épp az asztal­fiókba kell azt behaji­gálni? Nagyapád nem hallga­tott rá. Mire a hívatlan vendégek bedöndültek a szobába, még világot is sercintett nagy-készsé­gesen. Dehát a románok nem hatódtak meg túlságo­san az előzékenységtől.' Mind a ketten rákiál­tottak. Szinte vezény­szóra csattant a hang­juk: — Bolseviki?! Bolse­vik: ?! A puskát is nekisze­gezték a mellének köz­ben. Nagyanyád feljaj­dult. A gyerekek tittak. Nagyapád meg akkorát nevetett, hogy zengett a kis szoba bele: — Ördögötök van! Most az egyszer eltalál­tátok — mondta magya­rul. Szerencsére nem ér­tették az atyafiak. Ügy gondolták, jó tréfának vette szavukat a nagy­apád, aki nyilván gya­nún felülinek érzi ma­gát. Még parolát is nyúj­tott nagyapa. S aztán leültette őket az asztal­hoz. Ahol a »szent köny­vek« lapultak. Egy kicsi pálinka is hamar akadt az asztalra. Én a szom­szédból kölcsön hoztam egy jócupák szalonnát. Lupsán bácsit is előke­rítettem a negyedik por­táról, mint alkalmi tol­mácsot. Fél órán belül nagyapád már tüzesen magyarázott a falatozó katonáknak. Hogy az egyik szegény ember ne irtsa a másik szegény embert, akármilyen anya szülte is amazt. Nagyot nevetett ezen a pálinká­tól veresedő dagadtabb. fenyegette bolse­Fejcsóválva nagyapádat: — Bolseviki, viki! Márminthogy, mégis­csak bűzlik kicsit a do­log... Fel is kecmeregtek egyszerre mind a ket­ten, mintha parancs­szóra. S minden zeget­zugot felpiszkáltak, az ágyalját, az összes mo­tyónkat. Még a kiskert­be is kimentek s gyújtó világánál fürkészték a földet a derengésben. Aztán csak visszaül­tek s megnyugodva húz­ták be a maradék kupi­ca italt. Elcammogtak aztán, mire a hajnal ha­sadt. Nagyapád meg elko­molyodva lépkedett visz­sza az asztalhoz, S ki­húzta az egyik könyvet, melyen a bakák fala­toztak. — Szűz Anyám, And­rás — szörnyülködött nagyanyád. — Tedd vissza azt az átkot, tedd vissza hamar, mert visz­szajönnek. Nagyapád felütötte a könyvecskét- Mintha so­se látta volna, mohón olvasott bele szemmel. Pedig szinte kívülről tudta már az egészet, kivált a kezdő szavakat: »Kisértet járja be Európát... a kommu­nizmus kísértete...« egyenletes és a szükséglete­ket teljesen kielégítő terme­lése biztosítja. A tüzelő kiszolgáltatásánál a múlt években meghonosí­tották az úgynevezett »esz­mei garmada«-rendszert, a kellő kalóriaértékű szenek biztosítására. Ez azt jelenti, hogy a raktáron levő eset­leg gyengébb minőségű szén­hez bizonyos százalék első­rendű szenet kell adni —és fordítva —, hogy a háztar­tási használatban szüksé­ges és előirt kalóriamennyiségű tiizelőt mindenki számára egyformán biztosítsák. Ek a széles fogyasztóközön­ség érdekében van így — tájékoztattak bennünket a TÜZÉP-nél. Ez a rendszer semmiféleképp sem jelent árukapcsolást. A SZOT­utalváryosok nagy része elé­gedett volt az ilyen megol­dással, ezért ezt ez évben is folytatják. Eleve felhívják az utal­ványtulajdonosok figyelmét, hogy a TÜZEP-telepeken feltün­tetik a fuvarozási díjsza­bást: Mennyit lehet kérni a tüzelő hazafuvarozásóért. A vá­sárlóközönség ennél többet ne fizessen a fuvarosoknak. Így szeretnék elkerülni, hogy egyes lelkiismeretlen magán­fuvarosok a tüzelő hazaszál­lításánál a vásárlókat be­csapják. A SZOT tüzelőanyag-utal­ványok lehetővé teszik, hogy a dolgozók előre beszerezzék téli tüzelőszükségletüket Ajánlatos tehát a beváltá­sukról még a tavaszi, illetve a nyári hónapokban gondos­kodni. Szegeden az utalványok a két legnagyobb TÜZÉP­telepen: a rókusi és a Tisza­pályaudvaron válthatók be. ne hallja mások epés meg­az jegyzéseit. Másutt a mes­terhez, vagy a művezetőhöz való rossz viszony emészt egyes dolgozókat A Ruha­gyárban egyik mnnkásasz­szony összeférhetetlensége tartotta idegfeszültségben az egyik szalag dolgozóit Sok­szor annak is oka van, hogy összeférhetetlen valaki. Elő­fordulhat, hogy rossz lakás­viszonyai miatt, a társbér­lőkkel való örökös civako­dás, vagy a családi élet bel­ső viszályai a munkás ked­vének elrontója. Emiatt vá­lik aztán házsártossá, köny­nyen sértődővé, idegessé munka közben is. Idegessége aztán átragadhat a többiek­re, munkatársaira. De lehet­nek okok a nők biológiai sajátszerűségei és az ezekből eredő konfliktusok és má­sok. Kiválthatja a rossz »légkört« egy-egy rossz In­tézkedés, vagy különben jó, hasznos intézkedés is, ha az­zal a munkások nem értenek egyet egyszerűen azért, mert nem magyarázzák meg ne­kik annak okát, célját, hasznosságát. Ez arra figyelmezteti a ve­zetőket, hogy intézkedéseik céljáról tájékoztassák min­denkor és minden körülmé­nyek között munkatársaikat, ha arra mód van, s legtöbb­ször van is rá mód. így el­kerülhetik, hogy felesleges izgalmat okozzanak a mun­kásoknak,. s aztán végnél­küli viták támadjanak kö­zöttük, s gyűrűzzön az üzemben, a műhelyben a ta­lálgatás, amely mind-mind leköti a figyelmet és elvonja az erőt a munkától. Azoknak a vezetőknek, akik irányító tevékenységet fejtenek ki, bármilyen poszton is a gaz­dasági életben, állandóan tö­rődniük kell a munka lélek­tani kérdéseivel. El kell sa­játítaniok a ifiunka lélek­tani kérdéseinek alapismere­teit, hogy ezzel ls segithes­sék a munkatermelékenység növelését. A kapitalista lalkoztak lélektani módsze­rekkel. De őket egy cél ve­zérelte: növelni a munka intenzitását, növelni a ki­zsákmányolás fokát. Ma az emberek egyéni problémái­val való foglalkozás más Irányú, más célt szolgál. Ez a segítségnyújtás egyik Jói­faja. A munkás nehézségei­nek, bajainak megoldása minden vezető kötelessége. Ezt kívánja tőle az egyén és a társadalom érdeke egy­aránt, mert egy munkás, vagy munkáscsoport egyéni, vagy közös problémájának megoldása nemcsak egyéni, hanem a társadalom ér­deke is. Nagy Pál

Next

/
Oldalképek
Tartalom