Délmagyarország, 1958. március (14. évfolyam, 51-76. szám)

1958-03-02 / 52. szám

6 Vasárnap, 195*. március 2. Tapasztalatcsere-látogatáson jártak Pécsett a Stuart Mária szegedi szereplői Tavaly ősszel kérte fel a Pécsi Nemzeti Színház Pákolitz István fiatal pécsi költőt Schiller »Stuart Mária« című romantikus drámájának fordítására. A fordítás elkészültével az országban elsőnek — mint lapunkból is ismeretes — a pécsiek hozzájárulásóval a Szegedi Nemzeti Színház mutatta be a darabot. E bemutatóra ideutaztak a Pécsi Nemzeti Színháznak az ott próbák alatt álló darabban szereplő művészei, a műfordítóval együtt. A premier után kialakult beszélgetés igen hasznos tapasztalatcserének bizonyult mind a szegediek, mind a pécsiek számára. Ezt a látogatást viszonozták most a szegedi »Stuart Mária« szereplői Vaszy Viktor igazgatóval és Komor István rendezővel, amikor pénteken Pécsre utaztak, hogy Felhivás a marxista—leninista esti egyetem hallgatóihoz A marxista—leninista esti rgyetem első, második és harmadik évfolyama hallgatói részérc március 3-án. hétfőn délután 6 órakor előadast tartanak. Az elsőéves hallgatóknak az Ady téri egyetemen, a második és a harmadik éves hallgatóknak pedig a Kálvin téri pártház kistanácstermében tartják az előadást. Az esti egyetem vezetősége kéri a hallgatókat hogy az előadáson pontosan jelenjenek meg. megtekintsék a színház bemutatóját. A pécsi premiert is igen nagy érdeklődés előzte meg a városban. Részletes méltatás helyett elegendőtalán annyi, hogy a pécsi színház is — Lendvay Ferenc rendezésében — igyekezett a darab mély humanista mon^ danivalóját előtérbe állítani, bár sok tekintetben más eszközökkel, mint a szegedi előadásban láthatjuk. Érdekes ötlet volt a dráma két részre tagolása azzal, hogy a konfliktus csúcspontján (Mária és Erzsébet találkozásakor, Mária végszavainál) tartottak a közönség számára szünetet, ezzel mintegy kihangsúlyozva a bekövetkező tragikumot. Sajnos így azonban kissé fárasztóvá vált az előadás. Pákolitz István kitűnően mondható szövegei, gördülékeny költői sorai a pécsi művészek tolmácsolásában is megkapták a közönséget. Az együttesből egyébként a címszereplő Simor Erzsi és a Leicestert alakító Szabó Ottó emelkedett ki. A Szegedről Pécsre került Paulusz Elemér kísérőzenét szerzett a drámához, amely különösen, a képek közötti szünetekben érvényesül. Kölcsönösen sok értékes gondolatfelvetés tette gyümölcsözővé a sikeres bemutató után a látogatást. Hasonló tapasztalatcserék más színházakkal is bizonyára hasznosan segítenék elő a művészi látókör tágulását, megismerve egymás problémáit. munkakörülményeit, művészi szándékait. Karmesteri pálca helyett — radírgumi A szegedi színészek pécsi útja alkalmával — amelyről lapunkban beszámoltunk —, Vaszy Viktor ezúttal nem "karmester-pálcával a kezében szerzett ujabb elismerést magának. Ennek a »szereplésnek« nem volt nagy közönsége — nem is annak szánta —, legfeljebb kettenhárman látták véletlenül. Szóval nem karmesteri pálcával kezében, hanem — radírgumival! Pécset egy intim téren, tatán országosan egyedülálló jellegű, öreg obeliszkszerű emlékmű áll. Két muzsikusnak: a pécsi születésű Weidinger Imre fagotműv észnek és a Pécsett hosszabban működött, s ott is elhalálozott Amtamannprosper fuvolaművésznek munkásságára emlékeztet rajta két egyszerű márvány, tábla. A nagynevű, szerény ősök társaságába azonban szerénytelenül, kisszerű maiak igyekeznek mindenáron odaférkőzni, jogtalan sugaracskákat remélvén ellopni az ő dicsőségük fényéből. Bizonyára így kerültek oda azok a tinta- és egyéb ceruzás fejegyzések, amelyek arról igyekeznek tudósítani a méltatlannak mutatkozó utókort, hogy X. Pista és Y. Mancika járt erre egykoron. Törpék — az óriások országában ... Ezek ellen irányult Vaszy erélyes kézmozdulata, amelylyel ezúttal ugyanolyan lendülettel, mintha karmesteri pálcájával ápolná a muzsikusok emlékét, ezúttal radírral tisztogatta néhai muzsikus előclei hírnevét, illetve konkrétan: táblácskáikat ... Talán Szegeden is akad követője, mert sajnos itt is lenne dolga néhány helyen a radírnak. Ugye gondolunk erre a »Szép Szegedért«mozgalomban? Nagyarányú sikkasztás a Mányi földmíivesszövetkezetben Galambok JHoszkua utcáin tr }S&kat szereümt ¿Letemben.. " — o4 Ic&nnyü miHai, Mty múáucet — Ezzel a címmel rendez régi emléket fel fog idézni élőadást a TTIT és a Juhász a hallgatókban Hacsek és Gyula Művelődési Qtthon Sajó, Kabos és Salamon, Kimárcius 6-án, csütörtökön rály Ernő és Rátkai Márton, este 5 órakor a művelődési fíarmath Ilonka, Fedák Sári otthonban. Az előadás, ame- is Honthy Hanna hangja, lyet a »Nagy magyar színé- Az előadást Kovács Tivaszek arcképcsarnoka« című dar színháztörténész, a busorozatnak utolsó előadása- Sapesti Színháztudományi ként rendeznek meg, a ma- Jntézet tudományos kutatója gyar kabaré es operett történetének legfontosabb állo- tartja, másait mutatja be. Sokak szerint a legtöbb galamb Európa városai közül Velencében van. Lehet, hogy ?z így is van, bizonyos azonban, hogy ha egy ráérő világjáró összeállítaná a »galambdús« európai nagyvárosok sorrendjét, Moszkva minden valószínűség szerint az elsők között szerepelne ebben a kimutatásban. A képünkön látható galambokat például az össz-szövetségi kereskedelmi palota épülete előtti emberáradat és nagy forgalom sem zavarja »tevékenységükben«. Családi bonyodalmakkal fűszerezett, nagyarányú sikkasztás történt a Bordányi Földművesszövetkezet hentesüzletében. Az üzlet volt vezetője, Magna András, 30 éves tótkomlós! lakos, elvált törvényes feleségétől és öszszeállt egy volt nagyvágó lányával és volt csendőr feleségével, Szente Lászlóné, tótkomlósi lakossal. Magna a hentesüzletben 12 ezer forintot sikkasztott, részben úgy, hogy az általa árusított húsból nagyobb menynyiséget borra cserélt be ügyfelei közreműködésével s azt elitta, részben pedig úgy, hogy készpénzt sikkasztott. A pénzt természetesen megosztotta vadházastársával, Szenténével, aki egyébként szombatonként két-három kiló húst is vitt haza az üzletből, csak úgy, ingyen. Egyik alkalommal viszont a földművesszövetkezet részére kitöltött pénzesutalványt adott át, pénzzel együtt Szenténének azzal a céllal, hogy azt az asszony fizesse be postán a földművesszövetkezetnek. Szenléné a csekket eltüzelte, a pénzt pedig saját céljaira fordította. A két sikkasztó társ megneszelte, hogy üzelmeikre hamarosan fény derül, s ezért elhatározták, hogy együttesen Amerikába diszszidálnak, ugyanis Szenténá volt csendőr férje Amerikában él. Magna András vállalkozott arra, hogy az aszszonyt elkíséri Amerikába férjéhez, természetesen mindent elhallgatva, ami eddig kettőjük közt történt... A sikkasztok előre elkészített útitervvel szándékoztak Ausztriába szökni a határ mentén lakó közreműködőik segítségével. A pontosan kidolgozott szökési terv azonban mégsem sikerült, mert indulásuk előtt egy-két órával letartóztatta őket a rendőrség. Mindkét sikkasztó ügyében megindult a bűnvádi eljárás. A Coll glum Artium zongoraliangversenyc A Szegedi Tudományegyetem Collegium Artiuma holnap, hétfőn este 8 órai kezdettel, a zeneművészeti szakiskola nagytermében kétzongorás hangversenyt rendez. A hangversenyen Péter József és Nagyné Varjú Irma lép fel. A művekhez összekötőszöveget és ismertetést Káldor János, főiskolai docens mond. j Nagykőrösön szereped sikerrel a MAV szegedi szimfonikus zenekara A MÁV szegedi szimfoni- tóság. A város dolgozóival kus zenekarának február együtt ott voltak a párt, a 13-i sikeres hangverse• megyei, járási és a városi nye után — amelyről bc- tanács képviselői; a városi .számoltunk —, az egyiit- zeneiskola és az élelmiszertest vidéki vendégszereplés- ipari technikum növendékei re hívták meg. Első vidéki is. Azt a megmagyarázhatatfellépésére pénteken este ke- lan idegenszerűséget, amit a került sor, a nagykőrösi mun- távoli város gyermekeinek kásotthonban. megjelenése vitt be a munAz otthon klubhelyiségét kásotthon klubtermébe, egymár jóval az előadás meg- szerre tovavarázsolta a nyikezdése előtt zsúfolásig meg- tány forró lendülete, szártöltötte az érdeklődő hallga- nyaló irama, s a zene művészi akkordjai összefonták 1858. március 3-án — holnap száz esztendeje — hunyta le szemét a reformkor nagy nemzedékének egyik alakja. Azon kevesek közé tartozott, akik mint barátja, költőtársa, harcainak, küzdelmeinek részese Vörösmarty Mihály, túlélték a 48-as szabadságharc nagy viharát, tul- val szemben is, éppen abból a szigorú erkölcsi felfogás-* tud. Élmény volt látni a élték, de lelkükben és-testükben sohasem tudták kihe- ból kifolyólag, amely élete egész munkásságát irányította.* nagykörösi — egyébként verni a szörnyű csapást: nemzetük szabadságküzdelme- »Hány darabot írtam én jót'' Ötöt? Én egyikét sem is- * szokatlanul hálás — közönnek bukását. Többé már nem a küzdő, vasakarafú, tör- merem azoknak, csak olyan igen középszerűek a jó ésiség lelkesedését, hallani hihetetlen hitű író és kritikus, mint 48 előtt, hanem öreg, rossz közt.« Igaz, költőnek nem a legnagyobb, Vörös- tcsérő elismerő és gyakran beteges, megtört lelkű, mint egyik korábbi versének hőse: marty, Kölcsey és később Petőfi neve mellett elhomá-* követelő megjegyzéseit, ame»Itt állok most, ősz hajakkal, Fegyvert nem bír már karom, Elhunyt lelkem lángja, s lettem Névtelen ház, puszta rom. Tűnik, hamvad életem: Isten hozzád, nemzetem!« (A vezér búcsúja.) A kabaré, mint műfaj Franciaországból került német és osztrák közvetítéssel; Magyarországra. A magyar; kabaré azonban ellentétben: nyugat-európai elődjeivel,! sokkal irodalmibbá vált is nem egy vonatkozásban a! politikai szatíra eszközeivel '• ostorozza a kor visszásságait. A pesti magyar kabaré hamarosan leszorította a; színpadról a német nyelvű sokszor silány kabarét és', szinte befejezte Pest meg-: magyarosítását. ; Nálunk Nagy Endre nevéhez fűződik a kabaré meg-' teremtése. Konferanszait, szatíráit és tréfáit az idősebb generáció máig sem fe-\ ledte el. Az ő fellépésével: született meg a mai érte-: lemben vett »könnyű mű-', faj«, majd olyan művészek! követték, mint Üjváry Ká-'. roly, Medgyaszay Vilma, • Kabos Gyula, Salamon Béla,] Keleti Juliska és Solti Iler-; mina, akiknek nevéhez en-; nek a műfajnak a legjobb: hagyományai fűződnek. ! Az előadás második felég; Ben a magyar nperett-szin-; pad történétét ismerik meg; a hallgatók, az operettet,; amely Offenbach párizsi fel-', lépése után Bécset és Bu-', (lapestet is meghódította. A', magyar operett, amelyet Kál-' mán. Lehár és Szitmay ho-' vosítetta.k meg. hamarosan ; nagy diadalt aratott Bécsben; is és Strauss mellett a leg-; népszerűbb operett-szerző-', ként ma is Kálmánt és Le.', Jíart tartják. ! Az előadás után a magyar', kabaré és operett legkiváTóBb művészeinek egykori' felvételeit is bemutatják a' korabeli hanglemezekről}E csoport, melyhez Vörösmarty, Toldv. Kisfaludy és mér magnetofonra átjátszva, bi--»sokan mások tartoztak, irodalmi és főleg kritikai munzonyára sok szép és kedves*káját tekintve mindig pártos és elvhü volt, mint ahogy BAJZA JÓZSEF halálának századik évfordulójára ^ a zenekart és a hallgatósáezt Bajza a következőként • got az este egész tartamára fogalmazta meg: »Igenis, mi*$ — reméljük — hosszabb pártot formálunk! Mi bátran? időre is. Am a zenekarban és tartalék nélkül felszóla-t— mint ezt a nagykőrösi lünk mindig, valahányszor? szereplés is fényesen igaírói lelketlenséget és gyá-f zolta — jóval nagyobb levaságot látunk«. * hetőségek rejlenek, mint Nemcsak másokkal volt kérlelhetetlen, hanem magá-iamennyit ma produkálni Nemzeti Színház művészeinek szereplése is. A zenekar beváltotta és sikerrel, nnugtázta azt a kezIvosodik az övé. Ha nem is áz elsők között van a helye. J lyek hatására aztán a két egy-két verse még ma is él, sőt ott ragyog a magyar köl-| órára tervezett műsor jó hátészat egén. Az Aphoteosis, mely az 1834-es lengyel sza-2 romórányira nyúlt, s még badságharc csodálatosan szép, művészi elsiratása, emellett• íqy, minden szám megismétBajza szabadságszeretetének himnusza; vers, melyben ottljése után is alig akarták elizzik a francia forradalom eszméje, amely talán költői*engedni a szegedieket. A előreérzés, az évtizeddel későbbi magyar szabadságküz-* jólmegérdemelt sikert elöÉlete tiszta lap. soha senki, még ellenségei sem ta- dele™ vérfs elbukásának előrevetített képe. Szegeden, nAsegit ette Megy esi Pálnak és láltak rajta gáncsolni valót. Pedig sok ellensége volt, es ^Ters e^k strő áján^3 el^ kéT soröt ' még több ellenfele. A harc, melyet Kazinczy és Kölcsey m<-gan e vers egy'k stroiajanaK eiso het soiai. kritikai munkássága nyomán folytatott egy tisztultabb »Csatájok a védelmezett ízlés, művészibb irodalom, nemzeti nyelv és műveltség Népjog csatája volt,.. .« megvalósításáért, és e harc mindvégig következetes vég- ' _ - „ hezvitele sok ellenfelet szerzett fieki. Ellenfelei közt vol- És élnek még ma is a szabadságharc alatt és után í deli reményt és bizalmat, tak a nyelvújítás ellenzői: az ortológusok, az irodalom és irt versei — Szolnok mellett, Fohászkodás. Reménydal,iamelyet a szegedi zenekednyelvművelés konzervatív tábora, a német szellem hit- Haynau-dal, Nyugasztaló —, melyekben előbb egy nem-í vejg közönség fűzött a zenevallói és hirdetői, és ott a politikai ellenfelek, mindazok, zetnek újjongó vágva a szabadság után, majd utóbb az*, ... , .... kik szemben álltak a politikai reformtörekvésekkel. Mert elvesztett éden fájdalmas elsiratása hullámzik művészi* " .nanj/ ujjaszerveBajza nemcsak haladó író és kritikus, hanem haladó po- ihletettséggel. Jződött s az utóbbi hónapoklitikus is, ízig-vérig demokrata, aki politikai elveiben Élete korszakalkotó, a szó igaz értelmében. Alkotó-J ban egyre művészibb sikereug.vanúgy megingathatatlan, mint kritikai hitvallásában, sai maradandóknak bizonyultak, nemcsak -kritikái, me-Xket elérő gárdájához. Ezért Jelszava: A hűség és a tiszta erkölcs. iyek ma már haladó kritikaírásunk klasszikus alkotásai," , ...,,' . Küzdő férfi volt. Mint kritikus kérlelhetetlen, félel- s melyekben ott izzik olthatatlanul a • haladásért érzet * 1000 tamo' metes, de sohasem igazságtalan. Még a legdühödtebb és pártos szenvedély, nemcsak dramaturgiai munkái, me•;; személyét sértő, alacsony indulatoktól terhes harcok kő- ivekkel a magyar dráma és színjátszás ügyéért harcoV ;•,'zfékeseknek azt a megható z.epette sem tért le az elviség talajáról, sohasem vette át a németes ízlés korában, a Nemzeti Színház bölcsöjéné1 ::-jyekezetet, amellyel e ellenfelei intrikus módszerét, mindig emelt fővel, tisztán nemcsak történelmi müvei, melyekben kezdeti förténet I! ,„kar doláozó tania f vívta meg küzdelmeit, anélkül, hogy tapodtat is hátrált írásunk igazi feladatát jelölte ki, nemcsak szépirodaim'!! . . 9 ... 1 ,arasz~ volna. Kritikáiban nem ismert barátot, elveit még a ba- művei, melyek ha egészükben nem is. de egv-egy darab-9 napi munkájuk után újra rátság kedvéért sem adta fel. Másfél évtizedig, amíg a iukban irodalmunk legszebb gyöngyszemei közé tartoznak!!*'? újra odaülnek a kottaállmagyar irodalmi életnek mintegy nyughatatlan lelkű hanem egész életműve, embersége és minden tette, amelyne: !! mny elé. Magukat és köirányitója, élő lelkiismerete volt, szakadatlan harcok kö- egyetlen célja volt csak: hazájának használni, úgy, ahogy <• -önségüket igyekeznek e---el zepette irodalmi és főleg kritikai, de történelmi és dra- ezt egyik versében írta: maturgiai munkáival is igyekeztt létrehozni — és valójá- AR ban létre is hozta - a haladó művészeknek, íróknak 'ÍR' r ? egy kis csoportját, amely csoport az Athenaeum köré tö- 5 f ™ ' „ mörülve az új irodalmi, művészi irány megvalósítója lett. Srfija hű JX, Szép tettekre nem hevít!« KORDÉ IMRE tTőbbrescgiteni azon az úton, amely a zene léleknemesítő eszközeivel a művelt szocia'• lista embereszmény célja feté vezet. R. F.