Délmagyarország, 1958. március (14. évfolyam, 51-76. szám)

1958-03-02 / 52. szám

Vasárnap. 1958. március 2» 5 Felújító részleget létesített az Ingatlankezelő Vállalat — Már ma megkezdi működéséi — 4 pártpolitika szellemében A városi tanács legutóbbi végrehajtó bizottsági ülésén jóváhagyta az Ingatlanke­zelő Vállalat régi kívánságát, engedélyezte 47 főből álló felújító részleg megszervezé­sét. Az Ingatlankezelő mű­és a Londoni számú házat. körút A négy ház felújítási költ­sége másfel millió forint. Előzetes számítások alapján 200 ezer forintot takarítanak ködési szabályzata eddig meg; ennyivel olcsóbban épí­ugyanis nem engedte meg a felújító részleg létesítését 24. tékjó néven, ha az építtető — az Ingatlankezelő — be­leszólt a munkába. Az új részleg sok bontási anyagot ment meg és használ fel, ezzel is szépítenek a költ­ségvetés összegén. Az Ingatlankezelő Válla­azon elgondolás tik át a házat, mint egy ide- lat munkáslétszáma egy év gen vállalat. Ezzel a meg- alatt százzal szaporodott. A alapján, takaritott összeggel egy ki- brigádokat átszervezték, hogy a részleg felállításával sebb g_g lakasos házat le- március elsejétől a második elhanyagolják a vállalat fo het -avitani A felújító rész- kerületben egy ifjúsági kar­iéi adadát, a lakások karban- . fokozatosan _ a három- bantartó brigád kezdte meg • »>»»4 óc-ít tf.nrv»., ozíM-t . & . . - a.-.i „ ——1.;* TZ.. 1— tartósát. Éppen ezért Szege­den a felújítási munkákat az Ingatlankezelő idegen építtető vállalatokkal végeztette el. Az elmúlt években a Csongrád megyei Építőipari, a Szegedi Epítő­és Tatarozó, valamint a Csongrádmegyei Tatarozó éves terv alatt — egyedül a vlitelai végzi el Szegeden a felújí­vauaiat tósi munkáiatokat. A három év minimális megtakarítása 700 ezer forint lesz. Az új részleg tegnap, 1958. március 1-én kezdte meg a , - V Vállalat vegezte a varosban munkát- A Hámán Kató ut­ézeket a munkákat. munkát. Egyelőre próbaként összevonják az első kerület három házfce­zelőségét. A kerületben egy házkeze­lőség »működik«, a Deák Ferenc utca 22 szám alatt. A házkezelőséget nagyobb joggal ruházzák fel, a fele­ca 26 és az Alföldi utca 12 lős vezető mellett építőtech. Ez évben csak k Szegedi szam alatti házat »szállják« nikus dolgozik. A hatáskö­Tatarozó Vállalattal kötöttek meg. A lakók örömmel fo- rébe tartozik a karbantartók szerződést — számítva az új gadják az építőket. Ez ért- mozgatása, foglalkoztatósa, részleg felállítására. Az In- hető is, hiszen a rossz, így igazságosabb, valóban a , i- viuainí fAl.'riüó egészségtelen lakásból szép, fontossági sorrendnek meg­gatlankezelo Valldlat felújító e|-szsé|es otthonokat vará- felelően végzik majd el a részlege zsolnák. A részlegtől a vál- javítási munkálatokat. Ha 1958-ban ncgy házat hoz lalat minőségi munkát vár. az elgondolás sikerül, 1959­rcndbe A Hámán Kató Jobban tudja ellenőrizni, ben a másik­utca 26 az Alföldi utca irányítani a munkát. Az házkezelőséget Tolbnhin sugárút 22 idegen vállalatok nem vet- ják. két kerület is ősszevon­12, HIMIIIHIIÜI • • ¿n Htm iluen luUát aUaitam IiltlttlltlIltllinitlllllIllllItlllHIIIttllll^^^illlilllltllt IIIIIIIIIIHI! „Déda", „Lehel", „Bajnok", „Dongó és az elárvult többiek nem ilyen ruhát akartam •».«. De mit csináljon a Ruhagyár az anyaggal? És hiába is rendel újabb anyagokat, nem tudja beszerezni azokat. Az iparigazgatósógnál, ahol el­osztják a szöveteket, ott sem azért nem adnak anyagot, hogy bosszantsák a szege­dieket. Nekik sem áll ren­delkezésükre annyi, hogy minden igényt kielégítsenek. A textilgyáraktól korábban elfogadták ezeket a szövete­ket, s a gyártással sem tud­nak egyik napról a másikra átállni. A kereskedelem ugyan jelezni szokott, közli a piac, jobban mondva a divatkutatás eredményeit, de míg a gyár átáll, jónéhány vég vászon, vagy szövet ke­rül ki a gépekből. Egy példa a második negyedévi terv­ből. A Szegedi Ruhagyár 21 ezer négyzetméter »Sudán« nevű anyagot kért, amit a győri Richards-gyár készít. A gyár nem tud csak 15 ezer négyzetmétert adni. Nincs kapacitása. Ehelyett viszont tud adni »Krim« ne­vű anyagot, amit viszont a kereskedelem nem hajlandó elfogadni. Vagy itt van az a bizonyos »Déda« nevű szö­vet. a Magyar Gyapjúfonó­gyár terméke. Ezt küld a második negyedévre is az iparigazgatóság. holott a gyár nem is igényelt belőle, mert ami neki van ebből raktáron, azt sem tudja fel­dolgozni, mert a kereskede­lem nem fogad el belőle öl­tönyöket. Odaértünk tehát, hogy csattan az ostor? De kinek a hátán? A vevő nem kapja meg azt, amit keres. Leg­alábbis ezt állítják a keres­kedelem dolgozói. A raktá­rak lelve vannak. Ujabb in­kurrens áruval nem akar­ják még tömíteni. Hát ak­kor mit csináljunk? Álljon le a Ruhagyár néhány sza­lagja? Ez még tréfának is rossz. Vagy küldjék vissza a textilgyáraknak ezeket a szöveteket, hogy erre nincs szükség? Visszaküldhetik, akkor ott áll raktáron a szö­vet és itt állnak a gépei". Valahogyan meg kellene ol­dani ezt a visszásságot, még­pedig úgy, hogy jobban hangolják össze a textilgyárak, a konfekció­ember. Mindegy, hogy mit üzemek és a kereskedelem adnak, csak ennivaló legyen, terveit, igényeit. De ne ak­Most viszont teli hassal más- kor kapadozzunk, amikor képp látják a dolgot. Ebből már kész a ruha. hanem sok­tovább nem kívánnak »enni«, kai hamarabb. Valahol Bu­és vissza is küldi egy-két dapesten, miniszteri szinten, «állalat az árut, hogy: »én már a söldasztal mellett Nem ismeretlen nevek, de ne higyje senki, hogy arról a dongóról van szó, amely a kerékpár kerekét hajtja. Nem. Ezek a dongók és tár­saik nem motorok, hanem szövetek, amelyek a Szegedi Ruhagyár nyersanyag törzs­készletét képezi. Egy évvel ezelőtt ennyi és ilyen minőségű szö­vetnek nagyon örültek volna e Ruhagyárban. De hol van már a tavalyi hó? Az olva­dással együtt eltűnt a ke­reslet, s ma már nincs áru­hiány sem. Elmúlt a régi •.jó idő«, ahogy a kereske­delem egyes dolgozói mond­ták, amikor nem kellett sok rábeszélés, azt vitte a vevő, amit adtak neki, amit kapott. Vitték az öltönyöket néha párosával is. A boltok üres polcai tátották éhes száju­kat, azt kiáltották hónapo­kig: Nincs áru, üres a bolt! Ma meg alig fér a sok öl­töny. A vevők most is páro­sával kérik, sőt néha négyet­ötöt is le kell akasztania az eladónak, mire egyet nagyne­hezen megvesznek. A vevők válogatnak. A kereskedelem feladata, hogy ő is válogas­son. Kétszer is meg kell néznie mit rendel és mit vesz ái az ipartól, nehogy a nyakán maradjon. Ebben nincs is hiba. De mégis, va­lami ulncs rendjén. Mond­ják a konfekcióipari szak­emberek. Valahol eldobtuk a sulykot. Az említett szöve­tekből a Ruhagyár el van látva az első, sőt a második negyedévre is. Csak a keres­kedelem nem akar ebből egy öltönyt sem rendelni. Debre­cenből például azt írták, ne is kísérletezzenek, hogy az ő általuk kért szövet helyett más szövetből készült öltönyt küldjenek, mert úgysem fogadják el. Egyszeriinak látszik az intézkedés: készítsen a Ruhagyár olyan szövetből, amit a kereskedelem kér. Valóban a megoldás egysze­rűnek tűnik. De ballagjunk csak vissza egy kissé a szö­vet és a konfekcióipar »út­ján«. Előbb azonban hadd mondjuk meg: ezekből az anyagokból, amikor üresek voltak a kereskedelmi rak­tárak, elfogadták a gyártást. Ugy voltak, mint az éhes próbálják eldönteni, mit és hogyan lehet. A Szegedi Ru­hagyárban felhalmozódott mintegy másfélmillió forint értékű inkunrens áru ugyan­is nemcsak azt jelenti, hogy nehéz helyzet elé kerül a Szegedi Ruliagyár, hanem azt is, hogy károsodik a népgazdaság, amit nem néz­hetünk karbatett kézzel. Va­lamit tenni kell, méghozza sürgősen! (m. s.) Ritkán szokott szólni nyilváno­; san a politika kérdéseiről Tasich Péterné : fonónő. A minap mégis megtette ezt a i Szegedi Kenderfonógyár munkás nagygyű­: lésén, s cikornyamentes szavakkal elmon­dotta: »Láthatják az emberek, hogy a kommunisták javukat akarják és ezért ; fáradoznak.« S ha megkérdezzük a becsü­letes, józan gondolkodású többi embereket : az MSZMP politikájáról, akkor különböző : módon, de a lényeget tekintve, azonosan : helyeslő szavakkal nyilatkoznak róla. En­: nek az a magyarázata — és ezt nem hi­: valkodásból, hanem az igazság kedvéért említjük —, hogy az MSZMP igazi és kö­'• vetkezetes marxista—leninista párt és en­' nek megfelelően olyan politikát folytat, amely a nép érdekét, javát fejezi ki. En­nek a helyes politikai vonalnak a végre­: hajtása helyes vezetési és működési el­• vekkel, intézkedésekkel, munkamódszerek­: kel valósul meg. Az élet valósága, a té­: nyek bizonyítják azt is, hogy az MSZMP : határozottan, bátran szakít a volt MDP hibáival, elvetette káros munkamódszereit, : gyakorlatát és helyébe egyedül járható út­ként a torzítástól mentes kommunista el­: veket helyezi. Ismeretes, hogy a személyi kultusz ide­jén és jórészt ebből adódóan is, többfélé hiba volt és ez meglátszott az MDP poli­tikájának főbb vonásaiban is. A személyi kultuszt és következményeit is megszün­tettük már és az MSZMP legfelsőbb ve­: zetöit nem bálványozzák, ám őszintén tisz­telik, szeretik őket emberi közvetlensé­: gükért, azért a munkáért, amit szerény : alázattal a népért végeznek. S ennek kell vonatkoznia kivétel nélkül minden kom­munistára! Mert a pártot nem némely sze­mélyért szeretik és tisztelik — hanem a ' párt egészének jó munkájáért, jó politi­kájáért —, valamennyi kommunista csele­kedeteinek alapján. Az MSZMP tekintélye, az MSZMP iránti bizalom nem pufogó kinyilatkoztatásokkal : növekedett és növekszik, hanem a helyes : politika helyes gyakorlati végrehajtásának • tényeivel. A bizalom és a párt tekintélyé­j nek további növelésében ezért alapvetően | fontos, hogy a pártszervezetek városban • és falun — ahol bár a feladatok külön­bözőek és végrehajtásuk módja is az —, a • pártpolitika szellemében cselekedjenek. Ahol ebben hibák vannak — és találni : ilyen hibákat —, ott ellentmondás adódik ; a párt politikája és a gyakorlati végrehaj­tás között. Ebből azután az következik, hogy az emberek az adott helyen elkülö­nülnek a kommunistáktól. Ezt maguk azok a kommunisták okozzák, akik akár jobbra, t akár balra, eltorzítják a pártpolitikát. j A pártpolitika szelleme és egyik alap­: vető jellemzője az is, hogy őszintén bizal­mat ad a becsületes, jó szándékú dolgozó embereknek, — pártonkívülieknek. A kom­munisták és a pártonkívüliek egymásnak adott bizalmában sok, nagyon szép példá­val lehet találkozni Mégis előfordul — így volt ez Rúzsán is —, hogy némely kom­munista igen fejcsóválva, bizalmatlanul távol tartja magát a párionkívüliektől. Ez az »elefántcsonttoronyba« váló zárkózás idegen a párttól éppúgy, mint az utasit­gatás és a parancsolgatás. Az emberekkel folytatott vitákban és beszélgetésekben az egyedül helyes főmód­szer: a türelmes meggyőzés. Nem egész­séges sehol sem, hogy a pártszervezet a szakszervezetet — amely önálló testület —, direkt módon utasitgatja, diktatórikus módszerekkel. Nyilvánvaló, hogy a párt­szervezetnek segítenie kell a szakszerveze- | tet, s a szakszervezetben érvényesütnie * kell a pártirányításnak, azonban a kom­munisták meggyőző munkájával, az ott dolgozó kommunisták útján. A pártpolitikából fakad, hogy a kölcsö­nös bizalomban a kommunisták és a pár­tonkívüliek osszák meg egymás örömeit és gondjait. Az MSZMP szava nyílt és őszin­te. S valamennyi alapszervezetében ez le­gyen a jellemző! Ha a kommunisták min­denütt őszintén feltárják az adott körül­ményeket a pártonkívülieknek, akkor azok bizalommal munkálkodnak az előrehala­dásért. A becsületes és életüket mindig munká­val töltő, ám ma még tisztán nem látó embereket — mert vannak még ilyenek —, a kommunisták dolga elvezetni a valóság­hoz. Ez harcot is jelent a reakciós, ellen­forradalmi és revizionista nézetekkel, ame­lyeknek képviselői közöttünk élnek, s mé­telyeznek. Az emberek megnyerését nap­ról napra türelmesen, a valóság tényeivel, az igazság szavaival csak úgy tudjuk ered­ményesen végezni, ha közben határozottan ostorozzuk a változatos formában megjele­nő ellenséges híresztelést. Nem valami öncél ez, hanem egyenesen követelmény a nép érdekében. Ezt is jelenti a pártpoliti­ka szellemének érvényesítése. Az élet bizonyítja — és ez a perdöntő —, hogy az MSZMP politikája helyes. A nép l javáért folyó helyes politikai vonalhoz pá- j rosuljon a helyes végrehajtás, mert ebből j ítélnek az emberek. Vigyázzunk arra min-1 denütt, hogy a párt politikája szellemében { cselekedjünk! őrködjék ezen minden párt- j alapszervezet taggyűlése is és ha egy-egy; kommunista megsérti a párt politikáját, t személyekre való tekintet nélkül, elvtársi; módon, köntörfalazás nélkül mondjuk meg. • Mert a jó politika és jó gyakorlati vég-; rehajtása a legfőbb! flz iskolák múlt félévi eredményeit, hiányosságait vitatta meg a harmadik kerületi tanács végrehajtő bizottsága — Jobbak az osztályzatok — Javul a szülői munkaközösségek tevékenysége — A harmadik kerületi ta­nács végrehajtó bizottságá­nak legutóbbi ülésén Gulá­csy Zoltán vezető igazgató számolt be a harmadik ke­rületben levő iskolák, óvo­dák első félévi munkájáról. A harmadik kerületben több mint kétezerötszáz ta­nuló járt az első félévben ál­talános iskolába. Munkás- és parasztszármazású a tanulók több mint hetven százaléka. A városi tanács művelő­dési osztálya ebben az isko­lai évben több és nívósabb szakmai, valamint ideológiai konferenciát rendezett a ke­rület nevelői részére. Ennek a ténynek, valamint a neve­lők általános odaadó munká­jának értékelhető eredmé­nyei is vannak. A tanulók ötven százaléka a legutóbbi osztályzásokon 5-ös és 4-es rendű lett. a tanulók 11 százaléka bu­kott csak. A kerület iskolái­nak átlagosztályzata 3,41. Az osztályzatok átlaga az egyes iskolákban a követ­kező: hattyastelepi általános iskola 3,9, Hámán Kató ál­talános iskola 3,7, a tanító­képző gyakorló iskolája 3,67, a ságváritelepi általános is­kola 3,5, a Földműves utcai általános iskola 3,1, a mó­ravárosi általános iskola 3,09, a mihályteleki általános iskola 2,93. A végrehajtó bizottságot név szerint is tájékoztatták a példás szakmai és világné­zeti nevelést nyújtó pedagó­gusokról. A vita alapjául szolgáló jelentés beszámolt a tanulók fegyelmezettségéről is. Az is­kolai magatartás terén kifo­gás szinte nem emelhető. Ellenben baj van a tanulók maga­tartásával az utcán. Különösen a délutáni taní­a hiányosságok is szóba jöt­tek. Több határozatot hoz­tak. A végrehajtó bizottság többek között szorgalmazza, hogy a Kolozsvári téri nyolc­iantermes iskola építését mielőbb kezdjék meg. Ezen az ülésen megvitat­ták — beterjesztett jelentés alapján — az alsóvárosi »Pe­tőfi Sándor« MÁV Művelő­dési Otthon munkáját és tás után tapasztalható ez. több fontos más kérdést is. Viszont egyre több tanuló akad, aki a rendezvénye- <»« ken, nyilvános helyeken, vil­lamoson, autóbuszon illedel­mesen viselkedik. Legtöbb probléma azokkal a gyere­kekkel akad, akik késő estig szülői felügyelet nélkül vap­nak. Ezért helyes a kerületi tauécs kezdeményezése az ifjú­sági klub felállítására. A tanulók iskolába járása a járványok megszűntével normálisnak mondható. "Egy­egy tanulóra eső félévi mu­lasztási átlag majdnem ki­lenc nap. Szóba került a szülői mun­kaközösségek tevékenysége. Ez javuló. Az üzemek, intézmények sokkal aktívabban patro­nálták az iskolákat a Ke­rületekben, mint az előző években. Ez a fokozott segítség meg­látszik az iskolai szakkörök munkáján is. Ez évben 27 szakkör működik. Tevékeny­ségük sokkal jobb, élénkebb, mint az előző években. Igen élénk vita bontako­zott ki ezen az ülésen, ame­lyen az eredmények mellett Iparos nagygyűlés Szegeden A KIOSZ szegedi járási csoportja március 5-én, szer­dán este 6 órakor a Horváth Mihály utca 3. szám alatti székház nagytermében iparos nagygyűlést tart. A nagygyűlés előadója Gö­müri Lajos, a KIOSZ orszá­gos központi vezetőségének tagja, aki beszámol a nem­régiben megjelent ipartör­vényről, tájékoztatót ad a kisiparosokat érintő minden aktuális kérdésről. A nagygyűlésen megjelenő kisiparosok tehát első kézből kapnak tájékoztatást az őket érintő rendclkezésckró.. Ez fontos, mert a megjelent ipartörvénnyel kapcsolatban különböző találgatások cs ferdítések keltek szárnyra az utóbbi időben. Ankét Szegetlen az államigazgatási törvény alkalmazásának Időszerű kérdéseiről A Szegedi Tudományegye­tem Állam- és Jogtudományi Kara, a Magyar Jogász Szö­vetség államjogi, államigaz­gatási jogi és pénzügyi jojgi szakosztálya és szegedi cso­portja, valamint a Közalkal­mazottak Szakszervezete március 7-én, pénteken dél­előtt 9 órai kezdettel anké­tot rendez Szegeden a tudo­mányegyetem aulájában az államigazgatási eljárásról szóló 1957. évi IV. törvény alkalmazásával kapcsolatos időszerű kérdésekről. Az ankétot — amelyen Sze­ged mj. város, Bács-Kiskun, Békés és Csongrád megyék tanácsi szerveinek, bíróságai­nak és ügyészségeinek dol­gozói, valamint az ügyvédi kar tagjai fognak részt ven­ni — dr. Antalffy György, a Szegedi Tudományegyetem állam- és jogtudományi ka­rának dékánja nyitja meg. Ezután dr. Martonyi János, szegedi egyetemi tanár tart előadást »Az államigazgatási eljárási törvény gyakorlati alkalmazásának kérdései­címmel. Az előadást széles­körű vita követi: zárszót dr. Beér János, budapesti egye­temi tanár mond. SÚLYOS KOZLEKEDESI BALESET Te<map hajnali négy óra tálban Szeged belterületén, a Kossuth Lajos sugárút cs a Vadász utca kereszteződés­nél súlyos közlekedési bal­eset történt. Mellár Kándor gépkocsivezető. Szeged Ja­kab Lajos utca 3. szara alat­ti lakos az általa vezetett Csongrád megyei Közlekedé­si Vállalat GK—105-ös rend­számú autóbusszal elütötte a vele egy irányban kerékpá ron közlekedő Tóth András .sándorfalvi lakost. A sze­rencsétlenül járt kerékpáros 20 napon túl gyógyuló ps rülést szenvedett, anyagi ká­ra pedig — mivel kerékpár­ja megrongálódott — 200 fo rint. A közlekedési baleset okának kiderítésére megin­dult a rendőrségi eljárás

Next

/
Oldalképek
Tartalom