Délmagyarország, 1958. február (14. évfolyam, 27-50. szám)

1958-02-19 / 42. szám

2 Szerda, 1958. február 19, " EZ TÖRTÉNT Á &JLPOUTIKABAN Újabb tuniszi panasz a Biztonsági Tanács előtt Mint ismeretes, a Bizton­sági Tanács keddre tűzte ki a tuniszi és a francia kor­mány panaszának megvita­tását. A tuniszi kormány Szakiet-Szidi-Jusszef falu terrorbombázása miatt emelt panaszt Franciaország ellen, a francia kormány pedig az­zal vádolja Tuniszt, hogy menedéket ad francia csapa­tok ellen tevékenykedő algé­riai egységeknek. Vasárnap és hétfőn igen élénk diplomáciai tevékeny­ség volt Párizsban és Tu­niszban. Anglia és az Egye­sült Államok kormánya nagy erőfeszítéseket tett azért, hogy Tunisz és Franciaor­szág fogadja el közvetítési jószolgálatalkat. A tuniszi és a párizsi kormány hétfő esti nyilakozatában kijelentette: elfogadja az angolok és az amerikaiak javaslatát, azon­ban Párizsban megjegyez­ték: az angol—amerikai köz­vetítés nem lehet döntőbí­ráskodás. Az angol—amerikai törek­vések a továbbiakban arra Irányultak, hogy a Bizton­sági Tanács halassza el a tuniszi és a francia panasz keddre kitűzött vitáját. Lap­zártakor érkezett hír szerint a Biztonsági Tanács meg­kezdte a tuniszi és a párizsi kormány panaszának tárgya­lását. Hétfőn este Tunisz ENSZ-képviselője újabb ki­egészítő beadványt terjesz­tett elő a Biztonsági Ta­nácshoz, követelve a Tunisz­ban állomásozó francia egy­ségek kivonását. Azzal, hogy a tuniszi kor­mány hozzájárult a tuni­szi francia egységek ré­szére történő utánpótlás szállításához, némileg eny­hítette a tuniszi—francia fe­szültséget. A helyzet továb­bi alakulása attól függ, hogy a francia kormány mennyi­ben lesz hajlandó csapatai­nak kivonásával kapcsolat­ban a jogos tuniszi követe­lések teljesítésére. Politikai szempontból öngyilkosság99 Elképesztő tartalmú könyv látott napvilágot az elmúlt héten Londonban. Fehér Könyv címen az angol kormány tette közzé benne katonai politikájáról szóló elképzelé­seit és katonai költségvetésének számadatait A Fehér Könyv szerzői méltatják az Egyesült Álla­mok vezető szerepét a nyugati tömbben és arról írnak, hogy "a nyugati védelem egész rendszere továbbra ls az amerikai stratégiai légierő harci készenlététől, világ­szerte fellelhető támaszpontjaitól és hatalmas hidrogén­bomba-készleteitől függ*. A Fehér Könyv leplezetlenül megfenyegeti a Szovjet­uniót. A Nyugat rendelkezésére álló közepes hatósugarú rakéták - állapítja meg a könyv - -az Európában és más térségekben elhelyzett támaszpontokról gyakorlatilag megsemmisíthetnék a Szovjetunió összes objektumait*. A Fehér Könyv szerzői kijelenük, hogy fegyveres konflik­tus esetén a nyugati hatalmak »abban az esetben is hasz­nálni fogják a stratégiai nukleáris fegyvereket, ha a Szovjetunió csak hagyományos fegyveres erőt vet be*. A Fehér Könyv végül költségvetési adatot közöl, mely szerint Anglia katonai kiadásai a következő költ­ségvetési évben egymilliárd 484 millió háromszázezer fonsterlinget tennének ki. Az angol közvélemény felháborodását jól fejezi ki a legismertebb londoni lapokban megjelent cikkek, amelyek élesen támadják az angol kormány Fehér Könyvének hangját és fennhéjázó megállapításait. Legtalálóbban Zillí­acus. az Angol Munkáspárt egyik ismert képviselője jelle­mezte a Fehér Könyvet, amikor a következőket mondotta róla: -A Fehér Könyv katonai szempontból borzalmas, politikai szempontból öngyilkos, erkölcsi szempontból fel­háborító, intellektuális szempontból megvetésre méltó. E politika a gyilkos őrültség és képmutatás undorító ve­gyüléke-. -A képmutatás - folytatja megállapításait Zilliacus ­már a címmel kezdődik, amely ezt a szörnyűséges okira­tot úgy nevezi, hogy, hozzájárulás a békéhez és bizton­sághoz.- Ez olyan dolog, mintha egy iszákos egy palack pálinkát vinne magával antialkoholista gyűlésre és fel­kiáltana: -Ez az én hozzájárulásom a szesz elleni küzde­lemhezDe a jelen esetben a pálinkát méreggel fűszerez­ték. A kormány gyilkos őrületét az a kijelentés foglalja össze, hogy hajlandók totális atomtámadást kezdeni vála­szul bármire, amit támadásnak tekintenek, még akkor is, ha az ellenség csak hagyományos fegyvereket használ. Ez a Dulles-1 súlyos megtorlás politikája az őrültség hat­ványára emelve. Szerencsire a választók nem hajlandók tűrni az emberiség ilyen fenyegetését.- - fejeződik be Zilliacus levele. A KGST mezőgazdasági állandó bizottságána« harmadik ülése RÖVIDEN Moszkva: Az SZKP moszk­vai városi bizottsága és a VOKSZ hétfőn este ünnepi ülést rendezett Moszkvában, a Szakszervezetek Házának oszlopcsarnokában a Szov­jetunió és a Magyar Nép­köztársaság közötti barátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási egyezmény aláíráséinak 10. évfordulója alkalmából. * Párizs: Jacques Duclos, a Francia Kommunista Part Központi Bizottságának tit­kára vasárnap baráti meg­beszélésen fogadta Kiss Ká­rolyt, a Magyar Szocialista Munkáspárt Párizsban tar­tózkodó küldöttségének ve­zetőjét. * Vasárnap Jugoszláviában megkezdődött a képviselővá­lasztási hadjárat. Kragujevá­con és Szarajevóban meg­tartották az első képviselő­választási nagygyűlést. A kragujeváci nagygyűlé­sen negyvenezer megjelent előtt Iván Gosnjak tábor­nok, nemzetvédelmi állam­titkár és Mijalko Todorovics, a szövetségi végrehajtó ta­nács tagja mondott beszédet. Szarajevóban több mint százezer ember jelent meg a nagygyűlésen, hogy meg­hallgassa Oszmán Karabe­govics, Bosznia-Hercegovina végrehajtó tanácsa elnöké­nek beszédét. * Nasszer, az Egyesült Arab Köztársaság elnöke február 22-én Jelenti be Jemen csat­lakozását az Egyesült Arab Köztársasághoz. * Belgrád: A -Borba- keddi számában kommentárt fűz Stassen lemondásához. Ei­senhower leszerelési tanács­adójának lemondása mögött — írja a lap — Stassen és Dulles nézeteltérése rejtőz­het. A két államféi-fiú vi­szonyában ugyanis gyakran alakult kl kínos helyzet. Kü­lönösen a leszerelési albi­zottság tárgyalásainak ide­jén fordult komolyra Stas­sen és Dulles viszonya. Ha­rold Stassen lehetségesnek tartotta a Szovjetunióval va­ló megállapodást, Dulles vi­szont követelte, hogy ne fog­lalkozzanak túlságosan ilyen elgondolásokkal. Stassen nek szemére vetették, hogy túl­lépte a határt, amikor kü­lön kapcsolatokat teremtett Zortnnal. Ezt Dulles kifogá­solta, de a kifogás tulajdon­képpen a nyugati országok­tól eredt, amelyek attól tar­tottak. hogy Stassen há­tuk mögött megállapodhat az oroszokkal*. A KOST mezőgazdasági állandó bizottsága 1958. feb­ruár 11. és 15. között Szófiá­ban tartotta III. ülését. Az ülésen az Albán Népköztár­saság, a Bolgár Népköztár­saság, a Német Demokra­tikus Köztársaság, a Magyar Népköztársaság, a Lengyel Népköztársaság, a Román Népköztársnság, a Szovjet­unió és a Csehszlovák Köz­társaság megbízottat vettek részt. Megfigyelőként jelen voltak a Koreai Népi De­mokratikus Köztársaság és a Jugoszláv Szövetségi Nép­köztársaság megbízottai. Az állandó bizottság III. ülése felülvizsgálta az 1957. évben tartott munkabizott­sági ülések és értekezletek munkájának eredményét, s megfelelő javaslatokat foga­dott el. A III. ülésszakon elfoga­dott javaslatok lehetővé te­szik, hogy tovább fejlődjék és fokozódjék a gazdasági és tudományos műszaki együtt­működés a KGST-ben részt­vevő országok mezőgazda­sági és élelmiszeripara terén. Moszkva: Mityerev pro­fesszor, a Szovjetunió Vörös­kereszt és Vörös Félhold Társaságai Szövetsége vég­rehajtó bizottságának elnöke táviratot intézett a tunéziai Vörös Félhold Társaság el­nökéhez. ebben 20 000 rubelt ajánl fel Szakiet-Szidi Jusz­szef tunéziai falu lakosságá­nak megsegítésére. * Berlin (MTI): A Német Demokratikus Köztársaság miniszterelnökségének sajtó­hivatalának közlése szerint Fred Oelssner professzort felmentették miniszterelnök­helyettesi funkciója alól. Oelssner felmentése után tudományos munkával fog­lalkozik majd. Árad a Duna A Duna. valamint német­országi és ausztriai mellék­folyóinak vízállása vasárnap­ról hétfőre virradó éjszaka hirtelen megnőtt és Passau környékén nagyobb áradá­sokat okozott. Passauban sok családnak a hétfőre vir­radó éjszaka folyamán hir­telen el kellett hagynia la­kását. Reggelre több Duna menti ház földszintjét telje­sen elborította a víz. A kö­zeli Wilshofen községet rész­ben elöntötte a Duna vize. Kedvezményes öntözővíz-díj Az Országos Vízügyi Fő­igazgatóság legutóbbi kollé­giumi ülésén az elmúlt év öntözési problémáiról tár­gyalt és több fontos határo­zatot hozott. A kollégium javasolta, hogy az öntözővízdíj rendezé­sekor a termelőszövetkeze­tek és a mezőgazdasági tár­sulások részére kedvezmé­nyes díjtételeket állapítsanak meg. A kollégium határozatot hozott még az öntözővíz mi­nőségének fokozottabb vizs­gálatára. Ez azért vált szük­ségessé, mert sok helyen ta­láltak a vizsgálatok során szennyezett, öntözésre alkal­matlan vizet Tíz év alatt két és félszeresére emelkedett a magyar-szovjet áruforgalom Hazánk és a Szovjetunió tízéves gazdasági, kereske­delmi együttműködéséről In­cze Jenő külkereskedelmi miniszter nyilatkozott a Ma­gyar Távirati Iroda munka­társának: — A tíz évvel ezelőtt meg­kötött magyar—szovjet ba­rátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási szerződéssel kapcsolatban el­sősorban a két ország kö­zötti külkereskedelem fejlő­déséről kívánok szólni. Ez alatt a tíz esztendő alatt ha­zánk nagy politikai és gaz­dasági fejlődésen ment ke­resztül, amiben nagy része volt a külkereskedeleml vo­natkozású fejlődésnek ia. A Szovjetunió és Magyar­ország között a külkeres­kedelmi forgalom évről év­re fejlődött és az 1949. évi. hez viszonyítva tíz év alatt közel két és félszeresére emelkedett. — Árucsereforgalmunkra jellemző, hogy a Szovjet­unióból 90 százalékban az ipar és a népgazdaság más ágai számára nélkülözhetet­len anyagokat és félkész­árukat kapunk. 1958-ban pél­dául az importálandó koksz­nak 50 százalékát, a nyers­olajnak teljes száz százalé­kát. a hengerelt áruk 60 százalékát, a fenyőfűrészáru 70 százalékát, a bányafának 50 százalékát, vasércszükség­letünknek pedig 90 százalé­kát. Olyan fontos importcikke­inknek, mint a réz, az ólom, a ferróötvözetek, a vegyi alapanyagok nagy részét is a Szovjetunió szállítja számunkra, — Ezzel szemben a Szov­jetunió felé irányuló kivite­lünkben mintegy 75 száza­lékban gépek és finomme­chanikai készítmények sze­repelnek, ami köztudomású­lag igen előnyös népgazda­ságunk számára, hiszen a feldolgozott nyersanyag szellemi és termelési mun­kafolyamat után kerül ki­vitelre. Ez az áruösszetétel magán viseli a barátság és az együttműködés szellemében kialakított gazdasági kapcso­latokat. Tartalmazza a köl­csönös előnyök alapvető ele­meit, de sok tekintetben kedvezőbb Magyarország, mint a Szovjetunió részére. A magyar export összeté­tele az elmúlt tiz év alatt növekvő mennyiségben a magyar ipari struktúrának legjobban megfelelő gép­és finommechanikai cikkek irányába fejlődött. Különös súllyal kell arra rá­mutatnunk, hogy állandó pi­acot biztosit cikkeink részé­re, ennek fontosságát akkor értjük meg, ha figyelembe vesszük, hogy napjainkban milyen erőfeszítést tesz igen sok ország azért, hógy pia­cot találjon gép- és finom­mechanikai cikkei részére. , Az elmúlt tíz év alatt a Szovjetunió több ízben nyúj­tott olyan gazdasági segítsé­get, amelyet az előre nem látott események vetettek fel. Két rossz termésű évben kaptunk tekintélyes meny­nylscgű mezőgazdasági ter­meket hitelben és az első ötéves tervünk nagy be­ruházási objektumaihoz ugyancsak hitelben kap­tuk a berendezési tárgya­kat. Ilyen jellegű támogatást ka­pott kohászati-, vegyi- és gépiparunk. A közelmúltból legkiemelkedőbb példa az ellenforradalom leverésében nyújtott segítség és az, hogy a Szovjetunió gazdasági vo­nalon elsőként és a legna­gyobb mértékben sietett se­gítségünkre. Azt hiszem ma már minden józanul gondol­kodó, becsületes magyar ál­lampolgár előtt világos, hogy az ellenforradalom okozta súlyos gazdasági helyzet­ből való felemelkedés, az infláció és a munkanélkü­liség elkerülése a szocia­lista országok és elsősor­ban a Szovjetunió nyúj­totta gazdasági segítségnek köszönhető. A múlt év tavaszán — 1957. március 28-án — kö­tött egyezmény alapján a Szovjetunió egymilliárd ru­bel értékű árut szállított Magyarországnak, ebből is több mint 60 százalékot igen előnyös feltételű hosszúlejá­ratú hitelre. Ezen felül 240 millió rubel értékű, 60 mil­lió dollárnak megfelelő de­vizát is kaptunk. Ez a gyors és hatalmas se­gítség nagymértékben já­rult hozzá, hogy a Ma­gyar Szocialista Munkás­párt és a forradalmi mun­kás-paraszt kormány veze­tésével történlcmileg rövid idő alatt konszolidáltuk politikai és gazdasági éle­tünket. — Az elmúlt hónapban az 1958. évre szóló árucserefor­galmi megállapodással együtt aláírtuk az 1958—1960. évek­re szóló hosszúlejáratú szer­ződést is. Ezek a megállapo­dások biztos alapot adnak hazánk gazdasági fejlődésé­hez és lehetővé teszik, hogy országaink közötti gazdasági kapcsolat a távolabbi jövő számára is bíztató perspektí­vát nyújtson. Ezt megelő­zően a múlt év végén gaz­dasági együttműködési meg­állapodást is kötöttünk, amelynek keretében a Szov­jetunió 300 millió rubelt b»« csát rendelkezésünkre. En­nek a hitelnek a segítségé­vel lehetőség nyílik a dunai vasmű hengerművének meg­építésére, a Diesel motor­gyártás, a gördülőcsapágy, a műszer és a híradástechnika, az erősáramú ipar és a nép­gazdaság egyéb ágainak to­vábbfejlesztésére és iparunk számára szükséges szerke­zeti változások gyorsabb üte­mű megvalósítására. — Felbecsülhetetlen jelen­tőségű az a támogatás is, amelyben hazánk az úgyne­vezett műszaki tudományos együttműködés keretében a Szovjetuniótól részesül. A több, mint 8 éve folyó baráti tapasztalatcsere so­rán a Szovjetunió az ipa­rosítás, a mezőgazdaságfej­lesztési és gépesítési és a népgazdaság műszaki fel­adatainak megoldásában segíti Magyarországot. — Ezek a kapcsolatok az utóbbi időben egyre elmé­lyültek. — összefoglalva megálla­píthatjuk, hogy a két ország gazdasági kapcsolata a tíz évvel ezelőtt kötött barát­sági, együttműködési és köl­csönös segélynyújtási szer­ződés szellemének és irány­vonalának megfelelően fej­lődött és erősödött és ebben is kifejezésre jutott a két or­szág népei között kialakult megbonthatatlan, örök ba­rátság — fejezte tíá nyilat­kozatát Incze Jenő miniszter. Hány alkalmazottat tarthatnak a kisiparosok? Az Elnöki Tanács leg­utóbbi ülésén rendeletet ho­zott a kisiparosok ipargya­korlásáról. A most kiadott rendelet — mondotta Gervai Béla, a KIOSZ főtitkára — hosszabb időre megnyugta­tóan rendezi a kisiparosság helyzetét. Elöljárójában meg­határozza, ki kaphat ipar­engedélyt. Csak büntetlen előéletű, erkölcsi bizonyítvánnyal rendelkező egyénnek ad­nak Iparjogositványt és 88 képesítéshez kötött szakmában előzőleg mester­vizsgát kell tenni. Ezenkívül mestervizsgát kell tenni a képesítéshez kötött szakmák­ban mindazoknak, akik 1956. január elseje óta kaptak iparengedélyt. Erre azért van szükség, mert 1953 óta 46 000-ről 120 000­re emelkedett a kisiparo­sok száma, és sokan éve­kig nem dolgoztak a szak­májukban, nem ismerik az új technológiát, az űj anyagokat, s munkájuk kívánnivalót hagy maga után. Az iparjogosítványok ki­adását a gazdasági bizott­ság jóváhagyása alapján a könnyűipari miniszter ren­deletben szabályozhatja. Azokban a szakmákban például, amelyekben nem ' rendelkezünk elegendő nyersanyaggal, addig míg az alapanyaghelyzet meg nem változik, megszüntet­hetik az iparengedélyek kiadását. A kisiparosok külön enge­dély nélkül három munka­vállalót és két ipari tanulót tarthatnak, és ezenkívül még segédkezhetnek családtagja­ik is. A tanács engedélyével a KIOSZ javaslatára egyes esetekben meghatározott munkára és időre még há­rom munkavállalót vehet­nek fel. Szintén külön engedéllyel munkaközösséget is alakít­hatnak a mesterek, egymást kiegészítő, vagy azonos szak­mában pedig társulhatnak. A rendelet kötelezővé te­szi a mestereknek, hogy tagjai legyenek a KIOSZ­nak — fejezte be nyilatkozatát Gervai Béla. A hogyan Am erikába n elképzelik ... Csak a könnyebben sebesültekkel „bíbelődjenek"? Az Osztrák Orvosok Szövetségének lapja, az Os­terreichische Arztezeitung közli a \atolikus mozgal­makban való részvételéről ismert Johannes Ude egye­temi tanár tiltakozását a washingtoni kormány bi­zalmas utasitósa ellen, hogy az amerikai orvosok atomháború esetén ne -bíbelődjenek* a súlyosan se­besültek kezelésével, hanem igyekezznek a könnyeb­ben sebesült személyek tömegét minél gyorsabban újra munkaképessé tenni. A bizalmas utasítás a to­vábbiakban azt az intézkedést tartalmazza, hogy a haldoklókat és a súlyosan sérülteket lélektani okok­ból hozzáférhetetlen helyeken és lezárt épületekben szigeteljék el a lakosság többi részétől. Ude professzor esküjükre emlékezteti az ame­rikai orvosokat és felszólítja őket, hogy ne teljesít­sék -az istentelen washingtoni kormány- felháborító utasítását. Ude professzor végül figyelmezteti Eisenhower elnököt és a többi vezető államférfit, valamint a ke­resztény egyházakat arra, hogy az atomfegyverek általános eltiltása és megsemmisítése nélkül az em­beriség végveszélybe kerülhet. /

Next

/
Oldalképek
Tartalom