Délmagyarország, 1958. február (14. évfolyam, 27-50. szám)

1958-02-13 / 37. szám

Csütörtök, 1958. február 13. \ Nö vendélílianfl vers eny . a zeneiskolában A Szegedi Állami Liszt Ferenc Zeneiskola bérletso­rozatának második hangver­senye vasárnap délután 4 órakor lesz a Zeneiskola nagytermében (Tábor u. 3). A hangverseny szereplői ez alkalommal nem tanárok, hanem növendékek lesznek. Az iskola már több alkalom­mal sikerrel szerepelt vonós­zenekara Corelli, Purcel, Hándel, Haydn műveiből ad elő Perényi Pál tanár ve­zénylésével. A hangverseny másik ér­dekessége a Budapesti Ló­rántfjy Zsuzsanna iskola 30 tagú úttörő kórusának a fel­lépése lesz. Kórusművekkel, hangszerszólókkal és tánc­együttessel szerepelnek. A budapesti pajtások örömmel jönnek, hogy tudásukat a szegedi, zenét tanuló ifjú­ságnak bemutathassák. A szegedi pajtások is nagy vá­rakozással tekintenek a ta­lálkozás elé, amely mindkét részről igen tanulságosnak ígérkezik. Földvásárlási invázió Szeged vidékén Az egyszerű amerikai far­mer, a francia, az angol, vagy éppen a nyugatnémet paraszt szentül hiszi: ná­lunk, Magyarországon a pa­rasztság a legnagyobb nyo­morban él, máról holnapra yaló kenyere, ruhája sincs neki. Mondván: ez magától értetődik a kommunista rendszerben. Nem csoda ez, hiszen az ő államrendsze­rükben a sok-sok millió pél­dányszámban megjelenő új­ság, meg rádió évek óta ezt magyarázza nekik, s ma már a hazudozók is úgy van­nak a sokféle hazugsággal, hogy a szüntelen ismételge­tés után maguk is kezdik hinni. Most itt áll előttünk egy egyszerű, de annál beszéde­sebb számadat, amely a nap­nál is világosabban mutatja az igazságot. Nem országos adat. csak egy járási: A múlt esztendőben a sze­gedi járás községeiben olyan nagymérvű ingatlanvásárlási folyamat kezdődött el, ami­lyenre a legöregebb statisz­tikusok szerint sem volt még soha példa, nem ezen a te­Megkezdték a gyakorló tanítást a ÍV, éves tanárjelöltek A szegedi gyakorló gim­náziumokban megkezdték a negyedéves hallgatók a gya­korló tanításokat. Mintegy nyolcvan tanárjelölt jár be a Radnóti, a Tömörkény és a Ságvári gimnáziumok óráira március 7-ig. Az első hetekben a hallgatók a gya­korló iskolák tanárainak óráin hospitálnak, az órá­kat levezető pedagógusok­kal megbeszélik a tanítás különböző kérdéseit. A hó­nap második felében a hall­gatók gyakorlati tanítást is végeznek, óráikat a gyakor­ló iskolák pedagógusai meg­bírálják. A hallgatók nagy szeretettel és lelkesedéssel készülnek gyakorló idejük letöltésére. A gépírónő csinossága és más követelmények Amikor jópár nappal ezelőtt először hallottam róla - D. B. barátom mesélte - azt hittem, csak tréfálnak. A valóság azonban pontosan ennek ellen­kezőjéről győzött meg. A dióhéjba fogott tény: a Szegedi Textilművek­ben — és még egy-két helyen —, amikor elhelyez­kedni próbált egy feleslegessé vált gépírónő, s volt hivatalából telefonáltak a gyárba, onnan á lénye­get tekintve ezt válaszolták: - Igen, kell gépírónő, de hát csinos és fiatal le­gyen, mert mi ugye reprezentatív üzem is vagyunk... És még egy követelmény, hogy az illető párttag is legyen. Hát igen, ehhez ragaszkodunk. Ennyi és nem több a kapott válasz, amelyet felháborodás és szó nélkül nem lehet hagyni. Hát csak az lehet a jó munkaerő, gépíró, vagy más, aki csinos és fiatal? Nyilvánvalóan ostobaság ez! S azok a nők: feleségek, édesanyák, vagy fiatal nagyma­mák, akik esztendők, talán évtizedek óta ülnek az írógép mellett "alkalmatlanok*, mert komolyak, s egyiküknek-másikuknak ősz szálak vannak a hajá­ban? Nem, és nem! Egy a fontos, a legfontosabb: a becsületesség, a munkában és az erkölcsben. Nem vitatom, üdébb jelenség lehet sokaknak egy frufrú frizurás és "angyalian* pajzánkodó leányzó — gépírónő. Ilyen alapon eldönteni azonban valakinek, vagy valakiknék az alkalmasságát a gépírásra vagy bármilyen munkakörre, -abszurdum! Sőt semmi kö­ze a szocialista morálhoz és ezért erélyesen hadakoz­zunk ellene. Reprezentatív üzem? Hát igen, korszerű és szép a Textilművek, s az ember — fiatalok és idő­sebbek jó munkája — adja reprezentatív jellegét. Nem a fiatal és csinos gépírónőkön múlik. Persze szép és jó a csinosság, a fiatalság. Ennek azonban nem az idősebbek semmibevevésében kell meg­mutatkoznia. A gyerekére, egész családjára a nehéz >*másodiik műszakban« gondot fordító anyákat, akik esetleg nem olyan csinosak, mint a lányok, köteles­ség megbecsülni. Legalább annyira az, mint a csi­nos hajadonok megbecsülése. Fura és lehetetlen dolog a párttagsághoz kötni a gépírói állást. Igaz. hogy lehetnek és vannak olyan ügyek, amelyeknek uz intézéséhez kell a gép­írónők párttagsága. Például a pártvezetőségi ülés­nek, vagy a párttaggyűlés jegyzőkönyvének vezeté­séhez, s ennek az anyagnak a legépeléséhez stb. Az érintett üzemben azonban éppen van kettő­három olyan gépírónő, aki párttag. Tehát nem ér­teni, hogy miért ragaszkodtak a párttagsághoz?! Nem látják a fától az erdőt. Azaz nem talál­ják tarthatatlannak, hogy például az üzem főmér­nöke is lehet pátonkívüli és az is — ám a gép­írónőnek párttagnak kell lennie?! Plusz csinosnak, fiatalnak és egy kicsit epés következtetéssel talán . -. i A mi erkölcsünk — a szocialista erkölcs — tiszta. Ne engedjünk erre visszataszító, rút foltokat úgy sem, amiről a fentiek szólnak. (morvay) rületen, de az ország más részein sem. 1957 februárjától ugyanez év december 31-ig a tehe­tősebb kis- és középpa­rasztok csak új ingatlanok s földterületek vásárlására 111 millió 784 ezer 55 fo­rintot költöttek összesen. Hogy eláruljuk, ennek . az adatnak van egy szépséghi­bája is. Az, hogy ez csupán az az összeg, amelyet a ve­vők és az eladók bevallottak, s megfizették utána az álla­mi illetéket. Becslések szerint a való­ságos összeg, melyet föld­vásárlásra fordítottak a szegedi járásbeli gazdák a múlt évben, megközelíti, talán meg is haladja a 150 millió forintot. Ezek után még a legelvete­mültebb ellenség sem mond­hatja, hogy a magyar pa­rasztság élete nyomorúsá­gos. Mert hiszen, ahol éven­te — egy ekkora járásban, mint a szegedi — 150 mil­lió forint jut csak földvá­sárlásra, ott nemigen van ta­nyája a szegénységnek. Az ez évi földvásárlásokról szóló adatok még meglepőbb ké­pet mutatnak. Január első három hetében a járásban pontosan 676 család vásárolt földet. Hivatalosan hatezer­től tizenhatezer forintig kel­nek el manapság holdanként a földek. Sok falusi ember tudomása szerint azonban előfordul, hogy egy-egy hold jobb földért, főleg gyümöl­csösért, harmincezer forin­tokat is kiszurkolnak. Ez a nagy földvásárlási in­vázió — ha kapitalista ten­denciát is rejteget magában •— azt mutatja: falun egész­ségesen rendeződnek a föld­birtokviszonyok. Zömmel azok vásárolnak földet, akik azt maguk, családjukkal együtt meg is akarják művelni. A termőföldek mai adás-vé­tele nem azt jelenti általá­ban, mint amit a felszabadu­lás előtt jelentett. Régen a kulák- és úribirtokok far­kasétvággyal falták fel száz­ezerszám a kis- és középpa­raszti gazdaságokat. Ma ép­pen ezek a kis- és középpa­rasztok vásárolnak leginkább földet És kik adják el je­lenleg földjeiket? Elsősorban azok az emberek, akik az elmúlt évek gyakran hibás agrárpolitikája miatt fel­hagytak a gazdálkodással, s az iparban és a népgazdaság más munkaterületén szerez­tek maguknak tisztességes állásokat. Ezek a volt föld­tulajdonosok a múlt évben a forradalmi munkás-paraszt kormány 10. számú törvény­erejű rendelete értelmében — mely minden jogos föld­követelésben elégtételt szol­gáltatott a volt tulajdonosok­nak is — visszakapták föld­jeiket. Ezek ma már többsé­gükben nem hajlandók visz­szatérni a faluba és ezért eladják földjeiket. Az el­adók között nagyon sokan vannak olyan elöregedett pa­rasztok is, akik a földreform idején az akkor még otthon­levő gyermekek számára is igényeltek és kaptak földet. Később a családok a hadse­regben, a rendőrségben, az ipar és államvezetés legkü­lönbözőbb területein helyez­kedtek el, s így nincs aki az öreg szülők válláról most már levehetné a gazdálko­dással járó fáradalmakat. Ezért jó pénzért szívesen el­adják földjeiket, melyre nincs már szükségük. A nagymérvű ingatlanvá­sárlás bizonyítja, milyen nagy és erős bizalom él a dolgozókban rendszerünk, kormányunk iránt. A dolgo­zó parasztság is óriási jövőt lát a mezőgazdasági terme­lésben. Ezért eddig még szinte példátlanul álló anya­gi áldozatokat is képes hozni, Ezt a nagy, bonyolódó fo­lyamatot nem szabad egy percig sem tétlenül nézni. Okosan, kommunista mó­don, a parasztság, s az egész nép javára irányí­tani kell. Helyes, megengedhető, hogy olyan családok, akiknek je­lenleg történetesen 6—8 hold földjük van és 15-öt is meg tudnának saját erejükkel művelni, vásárolnak földet. Azt azonban nem lehet el­tűrni, hogy egyesek — ilyes­mire pedig máris sok példa van —• kizsákmányolási le­hetőségekre spekuláljanak, s azért vásároljanak össze föl­deket, hogy másokkal mű­veltessék meg. A nagy föld­vásárlási lehetőségek kétség­telen, bizonyos mértékig a szövetkezeti mozgalom ellen hangolják a parasztságot. Most tehát még fontosabb hangsúlyozni: a magyar me­zőgazdaság jövője kizárólag a szocialista nagyüzemi terme­lés. Még a legfejlettebb kis­paraszti gazdaság sem képes kielégíteni szocialista igé­nyeket. A jelenleg egyre erő­södő egyéni parasztgazdasá­gokat a fejlődésben messze meg kell, hogy előzzék a termelőszövetkezetek. Erős, jól jövedelmező kisparaszti gazdaságokból — természe­tesen önkéntes alapon — sokkal előbb válhatnak iga­zán jó termelőszövetkezetek, mint az olyanokból, melyek — emlékszünk még ilyes­mire — csaknem kizárólag a saját szükségleteikre ter­meltek. Fontos tehát, hogy minden dolgozó paraszt vilá­gosan lássa: ma. amikor kormányunk minden lehetőséget megad az egyéni gazdaságok gya­rapításához is, ez nem a szövetkezeti mozgalom el­len, hanem annak érdeké­ben történik, s pártunk a mezőgazdaság szocialista átszervezéséből egy jottá­nyit sem enged. CSÉPI JÖZSEF fi Máv Felépítményi Vállalat KISZ szervezetének jól sikerült kultúrműsora Móralialmon A MAV Felépítmény Vas* anyagjavító Vállalat KISZ­szervezetének művészeti cso­portja elhatározta, hogy az üzem dolgozóin kívül a kör­nyező községek lakosságát is szórakoztatják, nevelik. Az első nyilvános szereplésre vasárnap került sor Móra­halmán. A KISZ-fiatalok esztrád-műsorral szórakozé tatták a mórahalmi KISZ­tagokat és az idősebb falusi dolgozókat. Vállalkozásuk sikerrel járt Ünneplésben részesítették a színjátszókat. A jól sikerült műsorból Kiss Mária, Árok­szállási Ferenc, Heged (Ts György, Marcika Rozália és Pintér Rozália nevét kell megemlítenünk. Dancs László mórahalmi pedagógus is ré­szese a sikernek, készsége­sen segítette a műsor meg­rendezését. Üzemünk fiatal­jai az elért eredményeken felbuzdulva elhatározták, hogy a közeljövőben Balás­tyára, Kübekházárá, Sándor­falvára mennek. Szcndrei József Szabás-varrás-tanfolyam kezdődik Alsóvároson Az alsóvárosi Földműves utcai óvoda leleményes óvó­nőinek kezdeményezésére a közeljövőben szabás-varrás­tanfolyam kezdődik Alsóvá­roson, a Földműves utcai ál­talános fiúiskola épületében. Az óvónők és a városi nő­tanács vezetői szombaton este 8 órai kezdettel szülők baráti találkozóját rendezik meg az óvodában, ahol a tanulni vágyó alsóvárosi asszonyokkal, lányokkal megbeszélik majd a tanfo­lyamon való részvételt. A tanfolyam iránt máris igen nagy az érdeklődés, mintegy 40 fiatal asszony, lány jelen­tette be a tanfolyamon való részvételét; NAPJAINK \l fi vizvezetékhálózat avullsága miatt több helyen fel kell bontani a szegedi utcák kövese tét A város utcáin mostaná­ban igen sokszor látni, amint munkások bontják fel az ut­cák és úttestek egy-egy ré­szét. Többek között a Szé­chenyi téren négy helyen, az Anna-kút körül két he­lyen, majd a Dugonics tér és a Lenin utca sarkán, a Vár utcában és az Oroszlán utcában, a Beloiannisz té­ren és még több helyen bon­tották, vagy bontják fel az úttestet a Vízművek dolgo­zói. össze nem hangolt munkára gondolva, már­már kezdtünk rosszat sejte­ni, de a Szegedi Vízművek vezetője megnyugtatott. A több mint 50 esztendős víz­hálózatból időnként rejtett folyások törnek fel, amelye­ket azonnal javítani kell. Több helyen ugyan a víz nem tört a felszínre, de a szakemberek máris megálla­pították, hogy a víz a föld­ben húzódik el, tehát előbb­utóbb felszínre tör. Ezért van tehát az, hogy mostanié­ban több helyen bontják, majd lerakják az úttest kö­vezetét, aszfaltját. kW Szerencsés kimenete'ű baleset a szegedi hídon Tegnap, szerdán kora dél­után szerencsés kimenetelű közlekedési baleset, történt a szegedi hídon. A villamos Üjszeged irányába haladt, s vele szemben jött Bozsó Vince Mórahalom 725 szám alatti lakos egylovas kocsija. Mikor a villamos egyvonal­ba ért a lovaskocsival, a ló megugrott és a kocsit a villamosnak rántotta. Az összeütközés következtében a lovaskocsi hátulja felfu­tott a járdára a kocsirúd eleje pedig a villamos hátsó peronjára tört be. A ló és a hajtója a földre kerültek, de sérülés nem történt —, hacsak a ló enyhe sérülését nem számítjuk. Az anyagi veszteség, illet­ve kár is jelentéktelen. Pletykáljunk kicsit! — a Francé Soir után sza­badon. Ez a lap ugyanis a napokban kikotyogta a franciaországi játékkaszinók múlt évi bevételi mér­legét. Szerepel a- pletykasarokban Algír városi kaszi­nójának pénztárjelentése is, mégpedig igen előkelő helyen. 1954-ben 188; két évvel később már 197 millió frank volt a játékkaszinó bevétele, de 1957-ben "mi­nőségi ugrás« következett: 208 millió frankos bevé­telt mutattak ki. Algir nagyon fontos ebből a szempontból, mert itt más adatokat is megfigyeltek és feljegyeztek, s ki-ki összehasonlítást tehet — meggyőződése szerint. E városban egymillió munkanélkülit tartanak számon. (Ráértükben ők lendítették talán fel a ka­szinó üzleti életét?) Vagy egy másik adat: hatmillió ember havonta 20 ezer franknál kisebb összegből kénytelen megélni. Rájuk se igen mosolyoghat For­tuna istenasszonyság! Száz embert nyaktilóval végeztek ki... Háromszáz embert halálra ítéltek ... Négyszázezer katona tartja fenn a rendet... Vigyázat! Ez már nem pletyka! Ez már mind ko­moly bizonyíték arra, hogy Algéria a szabad világ­hoz tartozik. (mn) Jó ideje mar annak, hogy húsból — épp úgy, mint sok más élelmiszerből — nem látunk hiányt. A húsüzletek nemcsak a városban, de a falvakban reggelente telistele vannak friss áruval, van válasz­ték bőven. Nemrégen mégis megesett, hogy a kis­telekiek egész hét végét hús nélkül érték meg. Pe­dig a Szegedi Hűtőház — ami a szállítást illeti — teljesítette kötelességét. Már pénteken jó időben megérkezett a faluba az arra a napra, szombatra és vasárnapra szánt húsmennyiség, csak éppen nem le­hetett kimérni. Nem az volt a baj, hogy talán rom­lott lett volna a hús, hanem a hűtőházban annyira meg fagyasztották a sertés- meg a borjúcombokat, hogy azok még szombaton délután sem álltak szóba a mé­száros bárdjával. A nagy számú vevőközönség tolong­va, sorba állva a mészárossal együtt várta, hátha en­ged a hús, de az bizony nem engedett. Igy esett meg, hogy Kisteleken a vasárnapi húsleves helyett sok he­lyen hamis hűsleves került az asztalra és a krumpli is hús nélkül főtt meg. (cs) H' Vizsgáznak a labdarúgó-játékvezetők A labdarúgó-játékvezetők zetői február 16-án vizsgáz- 1 is készülnek a március 2-án nak budapesti kiküdött előtt, % kezdődő bajnoki idényre, huszonnégyen. A többi já- g A Textilipari Technikum tékvezetők részére február g tornatermében négy torna- 23-án tartják meg a vizsgá- g termi edzést tartottak és kat, ezen mintegy ötven sze- = készülnek a hamarosan sor- í?edi és környékbeli játék- ^ ..,., ,, „ „ ,, vezető vesz reszt. Az ellen- = ra kerulo ellenőrző vizsgák- ^ vizsgáfeat Szegeden J ra. A megye NB l-es, NB tartják meg a JT helyiségé- f Il-es és NB III-as játékve- ben. |indig úgy gondoltam, hogy Belvárosunk bizton­ságos hely. Jól kivilágított, nagy bérházak, jól zárható kapukkal, közel a rendőrség, sok az éjjeliőr és hirtelen nem jut eszembe több biztonsági kellék. Le­het. hogy túl optimista vagyok —. s most bólogatnak a gyáva emberek — a házőrző ebek tulajdonosai. Mert kérem a Belvárosban egy-egy bérház nyugalmát, rendjét három-négy, vagy még ennél is több házőrző komondor védi. A statisztikából legalább is ez derül ki. Szeged bérházaiban kizárólag — hasznos céllal — házőrző ku­tyát tartanak. Szegény kis nincslk, ha tudnák, hogy gazdájuk a tanácsnál letagadta nemes származásukat, fajtájukat és egyszerűen csak házőrző komondornak nevezte őket?! "De vajon miért?* — ugatnának a kis kutyák, ha tudnák. Miért?! Mert a "luxuskutya* évi adója 120 forint, a házőrzők után pedig csak 16 forin­tot kell fizetni. Hát ezért. És ami a legérdekesebb eb­ben a. dologban, még ezt a kis összeget sem fizeti be sok kutyatulajdonos. Hné ;llll

Next

/
Oldalképek
Tartalom