Délmagyarország, 1958. február (14. évfolyam, 27-50. szám)

1958-02-13 / 37. szám

Csütörtök, 1958. február 13. 3 Cátogatás a rőszAeí uámfcezefősében Budapest—Szeged—Röszke. Ez a felírás olvasható a magyar—jugoszláv határ felé tartó menetrend szerinti Ikaruszon. Röszke. ez a kis határmenti község ime belekerült a MAVAUT országos vérkeringésébe. Naponta háromszor oda-vissza közlekedik a busz a transzkontinentális útvonalon. Az utasok nagy része azonban csak éppen megáll egy percre a két határsorompó közt, hogy útlevelüket és csomagjaikat felülvizsgálják a határ- es vámügyi szervek. A téli hónapokban viszonylag holt szezon van — mondják a vámvizsgálók. — Januárban is körülbelül 150 kilépő és 200 belépő hagyta el az országot, illetve lépte át az országhatárt a röszke —horgosi közúti sorompónál. Jó időben természetesen négy-ötszörösére emelkednek ezek a számok, s akkor bizony eleven az utasforgalom, Mennyi pénzt lehet kivinni? Bennünket különösképpen a vámügyiek munkája érdekelt, mit és mennyit vihetnek ki az országból az utasok. Megtudtuk, hogy minden kiutazó személy 50 forintot vihet magával, azt is kizárólag fémérmékben. Az ezen felüli pénzt -leveszik*, mint ahogy az a napokban is előfordult az egyik utassal, aki ugyan előzőleg letagadta az ezer forinton felüli bankjegyeket, később viszont irattárcájából véletlenül kirántotta. A pénzlevételt — letétként kezelve költségmentesen — 30 napig a röszke—horgosi vámkezelóség magánál tartja, s viszszajövet hiánytalanul megkapja az utas. 30 napon túl viszont a budapesti vámfelügyelőség utalja vissza a megadott címre. Ajándéktárgyat 200 forint erejéig bárki kivihet az országból, ezen felül csak a Nemzeti Bank engedélyével. — Különös, nagystílű ügyekkel még nem találkoztunk az alapos vámvizsgálatok ellenére sem, csak apróbb csalafintaságokkal — mondják a vámügyiek. A múlt esztendei rekkenő forróságú augusztusból merítve példát, így tudtunk meg egy anekdotába is beillő történetet. Odaátról egy jó hatvanas bácsika vadonatúj hosszú borjúbörkabátban jött áí, lábán a pantalló alatt nyikorgós rámás csizmával, amit a csizmadia alig pár órával előtte húzhatott le a kaptafáról, mint kész, új terméket. Az útlevél- és vámvizsgálók majdnem megsültek a tűző napon még ingujjban is, a bácsika azonban csúzra, reumára és miegymásra hivatkozva akart kibújni a magával hozo'% nem éppen utastarifába, útipoggyászba tartozó tárgyak vámfizetése alól. Sok a panasz a sportolókra öt és fél kiló szemes bors került elő nemrégiben egy asszonyság sokszoknyája alól. No, de a magyar sportkiildöttségekre is elég sok a panasz. A sportolók pedig megtanulhatlak volna mór az eddig hozott és közhírré tett fegyelmi ügyekből, hogy egyesületi színeikben a magyar sportnak és nem a csempészésnek kell dicsőséget szerezniök. Egyébként is messzemenő vámkedvezményben részesülnek a sportolók, amit más utasok egyáltalán nem élvezhetnek. A Magyar Népköztársaság adta kedvezményekkel pedig nem szabad visszaélni, s erre nem is igen lesz a jövőben alkalom, nem nyílik lehetőség ezután a csencselésekre fi „megbízatások" alkonya Sérelmesek a különböző megbízatások vállalása is. Igazságos is, méltányos is A kormány és a tanács erőfeszítéseinek eredményeként az utóbbi két évhen több lakás épült Szegeden, mint sok előző esztendőben, az új lakások igazságos elosztása mégis nagy probléma. Ennek okát nem nehéz kitalálni, hiszen »sok az eszkimó, kevés a fóka*. Az igazságos elosztást a kormány vonatkozó rendeleten kívül nagyban elősegíti a városi tanács azon határozata, hogy az 1958ban Szegeden állami pénzen leiépülő lakásoknál az üzemek, intézmények javasolta igénylők közül azokat kell előnyben részesíteni, akik a lakások építésénél bizonyos társadalmi munkát végeznek. Egy-egy összkomfortos lakás épilése nyolcvanszázezer forintba kerül az államnak, nem méltánytalan kérés tehát, hogy az a lakó, aki e lakásba költözik, némi kis áldozatvállalással járuljon a lakások költségeinek csökkentéséhez azzal, hogy szabad idejében az építéskor könnyebb munkákat elvégez. Annál is inkább, mert e munka elősegíti, hogy újabb lakás épüljön egy másik, ugyancsak igényjogosult dolgozótársa számára. Néhány hónapja — egy eikkiink nyomán — az egész városban nagy felháborodást váltott ki. hogy egyes lakók a Marx tér környékén épült új lakásokban pusztítják, rongálják a parkettát, a fürdőszoba berendezését stb. Nos. az a lakó, aki évi szabadságidejét áldozta, hogy tiszta legyen az új bérház, park létesüljön ablaka alatt, egész biztosan jobban vigyáz lakására. épületére. A szomszédos utca gyerekére kétszer is rászól, ha az végigrobog a virágágyáson: »Ezl ne tedd, mert munkaidő után én ástam fel...« Az igazságos eloszlás mellett a társadalmi tulajdon fokozott megbecsülését mozdítja elő tehát a városi tanács fentebbi akciója. Ez a körülmény talán még l'ontosabb. mint a pénzbeli megtakarítás, most olyan időben, mikor az egész társadalom fog fokozatosan össze, hogy megakadályozza az ellenforradalom után és következményeként elburjánzott jelenséget: a közös vagyon herdálását. A városi tanács körültekintésére. helyzetismereté, re vall. hogy nem minden esetben köti ki. hogv a lakásigénylök társadalmi segítséget nyújtsanak. Számít arra, hogy lesznek olyan családi, egészségi körülmények között élő jogosultak (például sokgyermekes anyák, idősek, rokkantak), akiknek megerőltetést jelentene a részvétel a munkában. Az ilyen lakók számára fenntartotta az új lakások harmadrészét. Ez az elgondolás helyeslő visszhangra talált a szegedi dolgozók között már a múlt év novemberében tartott városi tanácsütés után is, ahogy az közismertté vált. Bizonyíték erre a több helyeslő levél, amit lapunkban a múlt év végén leközöltünk. Moft, hogy a további részletek is kidolgozásra kerültek, egész bizonnyal további támogatásra log találni Szegeden. Legtöbb utas az ükanyjától az jövendő ükunokákig hivatkozik egy-egy magával hozott, a megengedett utastarifán, útipoggyászon kívüli tárgy vámmentes behozataláért. A nagy mólhákat viszont nem lehet átruházni ott nem levő, vagy egyáltalán nem is létező személyekre még hivatkozásokkal sem és semmiféle igazolással, hogy »ennek, vagy annak viszem, ez, meg az kért meg rá...« Szigorúan fizetni kell a «megbízatásos* tárgyakért, hogy ne teremtődjék talaj az üzérkedésre. Levelet egyáltalán nem vihet ki és nem hozhat be senki Ez a posta dolga. Meghatározott műszaki és egyéb szakkönyveket és folyóiratokat is csak engedéllyel lehet kivinni. Ezért jó utazás előtt a vámhivatalhoz fordulni, hogy ne a határon érjék meglepetések az utazókat. Valuta- és csekkbeváltás Dinárt és mindenféle valutát, pénzt annyit hozhatnak be, amennyit a jugoszláv hatóságok engedélyeznek. A vámhivatal igazolása alapján a különböző valutákat, csekkeket az IBUSZ, vagy a Nemzeti Bank beváltja, s amit Magyarországon nem tud elkölteni a külföldi állampolgár, azt — szintén kellő igazolás mellett — ki is viheti az országból. Magyar állampolgár azonban, aki külföldről hoz magával valutát, azt idebenn köteles beváltani, s nem viheti ki idegen országba. Az előbb azt mondtuk, hogy dinárt és mindenféle valutát behozhatnak a hozzánk érkezők. — A hiba azonban ott van — mondja a vámkezelőseg vezetője —. hogy a Magyar Nemzeti Bank már egy fél éve nem vált be nálunk dinárt, s ez sok bonyodalmat okoz, mert az utas magyar pénz híján nem tud csomagjaiért vámot fizetni és nem is tud tovább utazni. A magyarországi rokonok sietnek ilyenkor segítségére, ez azonban nem megoldás. Jó lenne, ha az IBUSZ a más országokkal is meglevő csekkrendszert hozna létre. Még jobb lenne azonban egy pénzváltó kirendeltséget létesíteni a röszke—horgosi útlevél- és vámvizsgálati épületben, mellette természetesen hűsítő italok, cigaretta és ajándéktárgyak árusítása is helyet kapna, mert a megnövekedett utasforgalom mindinkább megkívánja ezt a szükséges "intézményt*. Az útlevélvizsgáló határőrség és a vámhivatal közösen végzi a nagyon fontos teendőket a baráti szomszédország határán. A két sorompót sűrűn-sűrűn felnyitják, s a két ország határés vámőrségének tagjai is barátian paroláznak egymással, s őrködnek saját hazájuk érdekeire. Lődi Ferenc Q&bbaíi éLiink, mint a közelmúlt esztendőkben. Most nem a felszabadulás előtti és a jelenlegi életszínvonalat hasonlítjuk össze, mert — meg kell kérdezni a munkásokat — a kettő között ég és föld a különbség. Arról beszélünk inkább, hogy a városi ember is többet tudott vásárolni 1957-ben, mint 1956-ban. Hiába szeretnék ezt a tényt elkendőzni, jelentéktelenné degradálni egyes olyan "közgazdászok*, akik az ellenforradalomtól vártak glóriát a fejükre. A Központi Statisztikai Hivatal jelentése betapasztja a legyintők, a morgók és gúnyolódok száját, amikor köztudomásra hozza: "A munkások és alkalmazottak egy keresőre jutó bére 20 százalékkal volt nagyobb, mint 1956-ban. E bérnövekedésben [az átlagkeresetek növekedésén kívül szerepe van annak is, hogy 1956-ban még volt, 1957-ben pedig nem volt békekölcsönfizetés és gyermektelenségi adó.* Az ország lakosságának túlnyomó többsége érzi, tudja, hogy így van ez és örül is neki. De ne álltassuk magunkat: olyanok is lézengenek a munkájukból élő tisztességes emberek százezrei és milliói között, akiket ezek a számok elkeserítenek, sőt dühítenek. Nem is csoda, ök azt jósolták 1956 novemberében, hogy tíz év is kell, mire gazdaságilag egyenesbe jön Magyarország, most meg egy esztendő lepergése után azt kénytelenek konstatálni, hogy csúful leégtek jóslatukkal. Most aztán nyöszörögnek, mint a fába szorult féreg: ja kérem, a keresetek emelkedhettek, de a lényeg a reálbér... Igaza van, mégha a leggonoszabb ellenségünk mondja is. Az élet javulását a reálbérek alakulásán lehet leghitelesebben mérni. Aki azonban nem tudatlanságból, hanem alattomos kártevő szándékkal ellenkezik velünk, azt nem igyekszünk meggyőzni, nem próbáljuk előtte bebizonyítani igazunkat, mert tudjuk, hogy kutyából nem lesz szalonna. Ugyanakkor a ma még tisztán nem látó, esetleg félrevezetett embereknek tudomásukra hozzuk, hogy a Központi Statisztikai Hivatal jelentése ezt a reálbér-kérdést sem kerüli meg. hanem egyenes választ ad rá: "A fogyasztói árak átlagos színvonala kismértékben emelkedett. Az áremelkedéseket is tekintetbe véve a munkások és alkalmazottak egy keresőre jutó reálbére az előzetes számítások szerint 1957-ben hozzávetőlegesen 14—16 százalékkal volt magasabb, mint 1956-ban.« Igaz, nagyobbak lennének ezek a számok, még nagyobb lenne a fizetéskor megkapott forint vásárlóértéke, ha nincs ellenforradalmi pusztítás. De eppen azért, mert sajnos, volt ilyen pusztítás és rombolás hazánkban, minden konstruktív gondolkodású ember nagyra értékeli a párt és a kormány vezetésével elért eredményeket. A 14—16 százalékos reálbér-emelkedés egy kicsit a büszkeség érzését váltja ki a dolgozó tömegekből, hiszen ez annak a pozitív következménye, hogy az ellenforradalom után mindjárt megfogadták a forradalmi munkás-paraszt kormány felhívását és kemény elszántsággal láttak ismét munkához. Nem szabad azonban, hogy elbízzuk magunkat. Igényeink minden vonatkozásban rohamosan nőnek, tehát egészen természetes, hogy nagyobbakat kell előre lépnünk az olcsóbb, a takarékosabb termelésben is, mert ez mindennek az alapja. Az ellenforradalom leverése után anyagiakkal is segítette népünket a Szovjetunió és a többi népi demokratikus ország. Ez a segítség kirántott minket a bajból, de most már meg kell állnunk önön lábunkon, saját emberségünkből kell elérni kitűzött céljainkat. Ne törődjünk azokkal, akik esetleg megint azzal a mesével jönnek, hogy a fegyelmezett, szapora munka kizsigereli a munkást. Ennek az ellenforradalmi ostobaságnak — szomorú — elég sokan bedőltek. Azóta minden levélben ismételten elsírják a becsapott disszidensek: csak még egyszer szabadulhatnának az embergyilkoló kapitalista üzemekből és idehaza vállalhatnának bármilyen munkát! Csakis a dolgos és iparkodó tömegektől függ, hogy 1958 első évnegyede végén ismét tovább javuljon hazánkban az élet. Nagy István Megnövekedett autó- és motorkerékpárpark — fokazott dwiwáxat&ssáty Tizenkilencezer gépjárművet tartanak nyilván Csongrád megyében balesetek vigyázatlanság- járművezetőt szabálytalanból. ságon érnek, kioktatnak: Sajnos, ezekből nem min- Négy-öt KRESZ-kérdést teszdenki vonja le a tanulságot, nek fel, és amennyiben nem A jövőben a rendőri és igaz- tud rá válaszolni, bevonják ságügyi szervek még erélye- a jogosítványt, s új KRESZ* sebb intézkedéseket hoznak, vizsgára javasolják. Tehát, különösen az ittas vezetők figyelem, motorosok, jó lesz ellen. vigyázni! r Már történtek is elretten- Szigorúbbak lettek a géptő példás büntetések, ame- járművezetői vizsgák is, lyekből okulhatnának a gép- mint az elmúlt években volÓriásit fejlődött az el- járművezetők. Kakas Béla, tak. Régebben ugyanis, sajmúlt évek során autó- és szegedi (Londoni körút 1.) nos előfordult, hogy a vizsmotorkerékpár parkunk, motorostól például egy DG- gáztatók nem a felkészültCsongrád megyében a leg- hár sör elfogyasztásáért tíz séget, a tudást, hanem a újabb adatok szerint mint- hónapra vonták be jogosít- beosztást nézték. A hallgaegy 19 ezer gépjárművet tar- ványát. Szálai Antal ásott- tők számának két-három tanak nyilván. halmi (V. kerület 611) moto- százaléka bukott csak meg. Soha ennyi motorkerékpár rost két évre tiltották el a Ez a jelenség visszaütött néném száguldott az utakon, gépjárművezetéstől, mivel hány év múlva a" balesetek mint az idén ' ittas állapotban vezette mo- számainak emelkedésén. A gépjárművezetők tanfo- torkerékpárját Egy hétre Jelenleg minteg 30_4() lyamai állandóan zsúfoltak lga.ZT.V^y hallgatókkal. Mindezek a Enyhe idő lesz továbbra is! Szerdán szélcsendes, napsütéses, tavaszias reggel derült az országra. Délben Budapesten 14.5, Pápán. Keszthelyen és Nagykanizsán pedig 17 fok meleget mértek. A feljegyzések szerint február 12-én 70 éve nem volt ilyen meleg hazánkban. Legutóbb 1925-ben mértek ezen a napon 14,4 fokot. A langyos tavaszias idö előreláthatólag még eltart néhány napig, de erősebb felhősödésre és kisebb esőkre számítanunk kell, továbbá az is valószínű, hogy a jövő héten ismét téliesebbre fordul az idő. tények azt tükrözik, hogy ma a gépek korszakát éljük. Amíg 1955-ben a megyében 350 motorkerékpárt vásároltak és vizsgáztattak le, addig az elmúlt évben 1155 kis- és nagymotorral növekedett motorkerékpár parkunk. Csaknem háromszorosára nélkül száguldott motorján a közúton és kisebb kimenetelű balesetet idézett elő. Ugyancsak százalékát nem engedik át a vizsgázóknak, inivel nem felelnek meg a követelményeknek. Legutóbb például a fele -x-w ^ w > Különböző kcaiderf'ajták ihdosoo/áfával kísérleteznek Szegeiden — HOLTRÉSZEG állapotban a vásárhelyi sugárúton fekitdt a földön Börcsök Karolv Sándor. Tarjántelep 7 a. szám alatti lakos, akit a ióindulat.ú járókelők a rendőrségre vittek, majd a mentőket hfvták kt Hozzá súlyosan ítélik el a jövő- megbukott a tanfolyam haliben azokat a motorosokat, gatóinak. mert a KRESZ-t akik a megengedett sebes- többen nem tudták, scgnél gyorsabban közle- Óvatos qépjármüvezeteskednek a közúton, s nent sel lehet csak megelőzni a tudják a KRESZ idevo- balesetet. Bárki, aki kis-, natkozó rendelkezéseit. nagymotorra ül, vagy gép~ Alkalmazzák a köziekedé- járművet vezet, ne feledje „őt* o „;„„„ „ - - .. si rendőrök azt a jól bevált el a közmondást: ha lassan rélier- és személygépko- módszert' hogy amelyik ^ <-abb -sz! esik száma is. 1957-ben megközelítette az 1800-at. A külföldi gyártmányú gépjármüvek vásárlásainak száma szintén emelkedést mutat. 1955-ben 170, 1957-ben 563 szovjet, 'cseh és még más gyártmá- A Szegedi Kenderfonó- hogy megállapíthassák, menyú gépjárművet vásároltak gyárban NDK-ból való kor- lyikból nyernek a célnak Csongrád megyében. Már szerű gépekkel felszerelt ki- legjobban megfelelő rostot ebben az évben 14 magános sérleti üzemet szereletek fel, A szeptember óta folytatott vásárolt gépkocsit megyénk- amelyben az egész iparág nagyüzemi kísérletnél kideben. szempontjából .jelentós kí- rült, hogy a Tiborszálláson. A megnövekedett gépjár- sérletelcet végeztek. A szak- Fertődön és másutt kitemüforgalomban sajnos igen emberek abból az elgondo- nyésztett fajták közül a tisok baleset fordul elő. Ép- lásból indultak ki, hogy a borszállási kender felel meg pen ezért fontos, hogy min- kender minőségét nemcsak leginkább. Ennek mintegy den gépjárművezető tartsa az üzemekben, hanem már a negyven százalékából nyerbe a közlekedési előírásokat, szántóföldeken is kell .javí- tek finomszálú fonalat. Ez a A rendőri szervek erélyes tani. Olyan kender termesz- szám messze túlhaladja az intézkedésekkel próbálták tésére kell törekedni, amely- eddigi átlagos harminc s és próbálják megelőzni a nek rostjaival a lent vagy megközelíti a/ olasz kenderbalesetekel, de sokszor te- a finomszálú olasz kendert né) elérhető 42 százalékos hetetlenek. helyettesíteni lehel. Ezért finomfonal kinyerési eredNap. mint nap történnék negy különböző magról ter- ményt. Az új kender szakihalált okozó közlekedési melt kenderrel kísérleteztek, tósziiárdsága is igen nagy