Délmagyarország, 1958. február (14. évfolyam, 27-50. szám)

1958-02-13 / 37. szám

Csütörtök, 1958. február 13. 3 Cátogatás a rőszAeí uámfcezefősében Budapest—Szeged—Röszke. Ez a felírás olvasható a ma­gyar—jugoszláv határ felé tartó menetrend szerinti Ikaruszon. Röszke. ez a kis határmenti község ime bele­került a MAVAUT országos vérkeringésébe. Naponta há­romszor oda-vissza közleke­dik a busz a transzkonti­nentális útvonalon. Az uta­sok nagy része azonban csak éppen megáll egy percre a két határsorompó közt, hogy útlevelüket és csomagjaikat felülvizsgálják a határ- es vámügyi szervek. A téli hónapokban vi­szonylag holt szezon van — mondják a vámvizsgálók. — Januárban is körülbelül 150 kilépő és 200 belépő hagyta el az országot, illetve lépte át az országhatárt a röszke —horgosi közúti sorompónál. Jó időben természetesen négy-ötszörösére emelkednek ezek a számok, s akkor bi­zony eleven az utasforga­lom, Mennyi pénzt lehet kivinni? Bennünket különösképpen a vámügyiek munkája érde­kelt, mit és mennyit vihet­nek ki az országból az uta­sok. Megtudtuk, hogy min­den kiutazó személy 50 fo­rintot vihet magával, azt is kizárólag fémérmékben. Az ezen felüli pénzt -leveszik*, mint ahogy az a napokban is előfordult az egyik utas­sal, aki ugyan előzőleg le­tagadta az ezer forinton fe­lüli bankjegyeket, később vi­szont irattárcájából véletle­nül kirántotta. A pénzlevé­telt — letétként kezelve költségmentesen — 30 napig a röszke—horgosi vámkeze­lóség magánál tartja, s visz­szajövet hiánytalanul meg­kapja az utas. 30 napon túl viszont a budapesti vámfel­ügyelőség utalja vissza a megadott címre. Ajándék­tárgyat 200 forint erejéig bárki kivihet az országból, ezen felül csak a Nemzeti Bank engedélyével. — Különös, nagystílű ügyekkel még nem találkoz­tunk az alapos vámvizsgála­tok ellenére sem, csak ap­róbb csalafintaságokkal — mondják a vámügyiek. A múlt esztendei rekkenő for­róságú augusztusból merítve példát, így tudtunk meg egy anekdotába is beillő történe­tet. Odaátról egy jó hatva­nas bácsika vadonatúj hosszú borjúbörkabátban jött áí, lábán a pantalló alatt nyi­korgós rámás csizmával, amit a csizmadia alig pár órával előtte húzhatott le a kaptafáról, mint kész, új ter­méket. Az útlevél- és vám­vizsgálók majdnem megsül­tek a tűző napon még ing­ujjban is, a bácsika azon­ban csúzra, reumára és mi­egymásra hivatkozva akart kibújni a magával hozo'% nem éppen utastarifába, úti­poggyászba tartozó tárgyak vámfizetése alól. Sok a panasz a sportolókra öt és fél kiló szemes bors került elő nemrégiben egy asszonyság sokszoknyája alól. No, de a magyar sportkiil­döttségekre is elég sok a pa­nasz. A sportolók pedig meg­tanulhatlak volna mór az eddig hozott és közhírré tett fegyelmi ügyekből, hogy egyesületi színeikben a ma­gyar sportnak és nem a csempészésnek kell dicsősé­get szerezniök. Egyébként is messzemenő vámkedvez­ményben részesülnek a spor­tolók, amit más utasok egy­általán nem élvezhetnek. A Magyar Népköztársaság adta kedvezményekkel pedig nem szabad visszaélni, s erre nem is igen lesz a jövőben al­kalom, nem nyílik lehető­ség ezután a csencselésekre fi „megbízatások" alkonya Sérelmesek a különböző megbízatások vállalása is. Igazságos is, méltányos is A kormány és a tanács erőfeszítéseinek eredmé­nyeként az utóbbi két év­hen több lakás épült Sze­geden, mint sok előző esz­tendőben, az új lakások igazságos elosztása mégis nagy probléma. Ennek okát nem nehéz kitalálni, hiszen »sok az eszkimó, kevés a fóka*. Az igazságos elosztást a kormány vonatkozó rende­leten kívül nagyban elő­segíti a városi tanács azon határozata, hogy az 1958­ban Szegeden állami pén­zen leiépülő lakásoknál az üzemek, intézmények ja­vasolta igénylők közül azo­kat kell előnyben részesí­teni, akik a lakások építé­sénél bizonyos társadalmi munkát végeznek. Egy-egy összkomfortos lakás épilése nyolcvan­százezer forintba kerül az államnak, nem mél­tánytalan kérés tehát, hogy az a lakó, aki e lakásba költözik, némi kis áldozat­vállalással járuljon a la­kások költségeinek csök­kentéséhez azzal, hogy sza­bad idejében az építéskor könnyebb munkákat elvé­gez. Annál is inkább, mert e munka elősegíti, hogy újabb lakás épüljön egy másik, ugyancsak igényjo­gosult dolgozótársa szá­mára. Néhány hónapja — egy eikkiink nyomán — az egész városban nagy fel­háborodást váltott ki. hogy egyes lakók a Marx tér környékén épült új laká­sokban pusztítják, rongál­ják a parkettát, a fürdő­szoba berendezését stb. Nos. az a lakó, aki évi szabadságidejét áldozta, hogy tiszta legyen az új bérház, park létesüljön ablaka alatt, egész bizto­san jobban vigyáz lakásá­ra. épületére. A szomszé­dos utca gyerekére kétszer is rászól, ha az végigrobog a virágágyáson: »Ezl ne tedd, mert munkaidő után én ástam fel...« Az igazságos eloszlás mellett a társadalmi tulaj­don fokozott megbecsülé­sét mozdítja elő tehát a városi tanács fentebbi ak­ciója. Ez a körülmény ta­lán még l'ontosabb. mint a pénzbeli megtakarítás, most olyan időben, mikor az egész társadalom fog fo­kozatosan össze, hogy meg­akadályozza az ellenforra­dalom után és következ­ményeként elburjánzott je­lenséget: a közös vagyon herdálását. A városi tanács körülte­kintésére. helyzetismereté, re vall. hogy nem minden esetben köti ki. hogv a la­kásigénylök társadalmi se­gítséget nyújtsanak. Szá­mít arra, hogy lesznek olyan családi, egészségi kö­rülmények között élő jo­gosultak (például sokgyer­mekes anyák, idősek, rok­kantak), akiknek megeről­tetést jelentene a részvé­tel a munkában. Az ilyen lakók számára fenntartotta az új lakások harmadré­szét. Ez az elgondolás helyeslő visszhangra talált a sze­gedi dolgozók között már a múlt év novemberében tartott városi tanácsütés után is, ahogy az közis­mertté vált. Bizonyíték er­re a több helyeslő levél, amit lapunkban a múlt év végén leközöltünk. Moft, hogy a további részletek is kidolgozásra kerültek, egész bizonnyal további támoga­tásra log találni Szege­den. Legtöbb utas az ükanyjától az jövendő ükunokákig hi­vatkozik egy-egy magával hozott, a megengedett utas­tarifán, útipoggyászon kívüli tárgy vámmentes behozata­láért. A nagy mólhákat vi­szont nem lehet átruházni ott nem levő, vagy egyáltalán nem is létező személyekre még hivatkozásokkal sem és semmiféle igazolással, hogy »ennek, vagy annak viszem, ez, meg az kért meg rá...« Szigorúan fizetni kell a «megbízatásos* tárgyakért, hogy ne teremtődjék talaj az üzérkedésre. Levelet egyál­talán nem vihet ki és nem hozhat be senki Ez a posta dolga. Meghatározott mű­szaki és egyéb szakkönyve­ket és folyóiratokat is csak engedéllyel lehet kivinni. Ezért jó utazás előtt a vám­hivatalhoz fordulni, hogy ne a határon érjék meglepeté­sek az utazókat. Valuta- és csekkbeváltás Dinárt és mindenféle valu­tát, pénzt annyit hozhatnak be, amennyit a jugoszláv ha­tóságok engedélyeznek. A vámhivatal igazolása alap­ján a különböző valutákat, csekkeket az IBUSZ, vagy a Nemzeti Bank beváltja, s amit Magyarországon nem tud elkölteni a külföldi ál­lampolgár, azt — szintén kellő igazolás mellett — ki is viheti az országból. Ma­gyar állampolgár azonban, aki külföldről hoz magával valutát, azt idebenn köteles beváltani, s nem viheti ki idegen országba. Az előbb azt mondtuk, hogy dinárt és mindenféle valutát behoz­hatnak a hozzánk érkezők. — A hiba azonban ott van — mondja a vámkezelőseg vezetője —. hogy a Magyar Nemzeti Bank már egy fél éve nem vált be nálunk di­nárt, s ez sok bonyodalmat okoz, mert az utas magyar pénz híján nem tud cso­magjaiért vámot fizetni és nem is tud tovább utazni. A magyarországi rokonok si­etnek ilyenkor segítségére, ez azonban nem megoldás. Jó lenne, ha az IBUSZ a más országokkal is meglevő csekkrendszert hozna létre. Még jobb lenne azonban egy pénzváltó kirendeltséget lé­tesíteni a röszke—horgosi útlevél- és vámvizsgálati épületben, mellette termé­szetesen hűsítő italok, ciga­retta és ajándéktárgyak áru­sítása is helyet kapna, mert a megnövekedett utasforga­lom mindinkább megkívánja ezt a szükséges "intézményt*. Az útlevélvizsgáló határőr­ség és a vámhivatal közö­sen végzi a nagyon fontos teendőket a baráti szomszéd­ország határán. A két so­rompót sűrűn-sűrűn felnyit­ják, s a két ország határ­és vámőrségének tagjai is barátian paroláznak egymás­sal, s őrködnek saját hazá­juk érdekeire. Lődi Ferenc Q&bbaíi éLiink, mint a közelmúlt esztendőkben. Most nem a felszabadulás előtti és a jelenlegi életszínvonalat hasonlítjuk össze, mert — meg kell kérdezni a munkásokat — a kettő között ég és föld a különbség. Ar­ról beszélünk inkább, hogy a városi em­ber is többet tudott vásárolni 1957-ben, mint 1956-ban. Hiába szeretnék ezt a tényt elkendőzni, jelentéktelenné degradálni egyes olyan "közgazdászok*, akik az el­lenforradalomtól vártak glóriát a fejükre. A Központi Statisztikai Hivatal jelentése betapasztja a legyintők, a morgók és gú­nyolódok száját, amikor köztudomásra hozza: "A munkások és alkalmazottak egy keresőre jutó bére 20 százalékkal volt na­gyobb, mint 1956-ban. E bérnövekedésben [az átlagkeresetek növekedésén kívül sze­repe van annak is, hogy 1956-ban még volt, 1957-ben pedig nem volt békeköl­csönfizetés és gyermektelenségi adó.* Az ország lakosságának túlnyomó több­sége érzi, tudja, hogy így van ez és örül is neki. De ne álltassuk magunkat: olya­nok is lézengenek a munkájukból élő tisztességes emberek százezrei és milliói között, akiket ezek a számok elkeserítenek, sőt dühítenek. Nem is csoda, ök azt jó­solták 1956 novemberében, hogy tíz év is kell, mire gazdaságilag egyenesbe jön Magyarország, most meg egy esztendő lepergése után azt kénytelenek konstatál­ni, hogy csúful leégtek jóslatukkal. Most aztán nyöszörögnek, mint a fába szorult féreg: ja kérem, a keresetek emelkedhet­tek, de a lényeg a reálbér... Igaza van, mégha a leggonoszabb ellen­ségünk mondja is. Az élet javulását a reálbérek alakulásán lehet leghitelesebben mérni. Aki azonban nem tudatlanságból, hanem alattomos kártevő szándékkal el­lenkezik velünk, azt nem igyekszünk meg­győzni, nem próbáljuk előtte bebizonyí­tani igazunkat, mert tudjuk, hogy kutyából nem lesz szalonna. Ugyanakkor a ma még tisztán nem látó, esetleg félrevezetett embereknek tudomásukra hozzuk, hogy a Központi Statisztikai Hivatal jelentése ezt a reálbér-kérdést sem kerüli meg. ha­nem egyenes választ ad rá: "A fogyasztói árak átlagos színvonala kismértékben emelkedett. Az áremelkedéseket is te­kintetbe véve a munkások és alkalmazot­tak egy keresőre jutó reálbére az előzetes számítások szerint 1957-ben hozzávetőle­gesen 14—16 százalékkal volt magasabb, mint 1956-ban.« Igaz, nagyobbak lenné­nek ezek a számok, még nagyobb lenne a fizetéskor megkapott forint vásárlóér­téke, ha nincs ellenforradalmi pusztítás. De eppen azért, mert sajnos, volt ilyen pusztítás és rombolás hazánkban, min­den konstruktív gondolkodású ember nagyra értékeli a párt és a kormány ve­zetésével elért eredményeket. A 14—16 százalékos reálbér-emelkedés egy kicsit a büszkeség érzését váltja ki a dolgozó tö­megekből, hiszen ez annak a pozitív kö­vetkezménye, hogy az ellenforradalom után mindjárt megfogadták a forradalmi munkás-paraszt kormány felhívását és ke­mény elszántsággal láttak ismét munká­hoz. Nem szabad azonban, hogy elbízzuk ma­gunkat. Igényeink minden vonatkozásban rohamosan nőnek, tehát egészen termé­szetes, hogy nagyobbakat kell előre lép­nünk az olcsóbb, a takarékosabb termelés­ben is, mert ez mindennek az alapja. Az ellenforradalom leverése után anyagiak­kal is segítette népünket a Szovjetunió és a többi népi demokratikus ország. Ez a segítség kirántott minket a bajból, de most már meg kell állnunk önön lá­bunkon, saját emberségünkből kell elérni kitűzött céljainkat. Ne törődjünk azokkal, akik esetleg megint azzal a mesével jön­nek, hogy a fegyelmezett, szapora munka kizsigereli a munkást. Ennek az ellenfor­radalmi ostobaságnak — szomorú — elég sokan bedőltek. Azóta minden levélben ismételten elsírják a becsapott dissziden­sek: csak még egyszer szabadulhatnának az embergyilkoló kapitalista üzemekből és idehaza vállalhatnának bármilyen munkát! Csakis a dolgos és iparkodó tömegek­től függ, hogy 1958 első évnegyede végén ismét tovább javuljon hazánkban az élet. Nagy István Megnövekedett autó- és motorkerékpárpark — fokazott dwiwáxat&ssáty Tizenkilencezer gépjárművet tartanak nyilván Csongrád megyében balesetek vigyázatlanság- járművezetőt szabálytalan­ból. ságon érnek, kioktatnak: Sajnos, ezekből nem min- Négy-öt KRESZ-kérdést tesz­denki vonja le a tanulságot, nek fel, és amennyiben nem A jövőben a rendőri és igaz- tud rá válaszolni, bevonják ságügyi szervek még erélye- a jogosítványt, s új KRESZ* sebb intézkedéseket hoznak, vizsgára javasolják. Tehát, különösen az ittas vezetők figyelem, motorosok, jó lesz ellen. vigyázni! r Már történtek is elretten- Szigorúbbak lettek a gép­tő példás büntetések, ame- járművezetői vizsgák is, lyekből okulhatnának a gép- mint az elmúlt években vol­Óriásit fejlődött az el- járművezetők. Kakas Béla, tak. Régebben ugyanis, saj­múlt évek során autó- és szegedi (Londoni körút 1.) nos előfordult, hogy a vizs­motorkerékpár parkunk, motorostól például egy DG- gáztatók nem a felkészült­Csongrád megyében a leg- hár sör elfogyasztásáért tíz séget, a tudást, hanem a újabb adatok szerint mint- hónapra vonták be jogosít- beosztást nézték. A hallga­egy 19 ezer gépjárművet tar- ványát. Szálai Antal ásott- tők számának két-három tanak nyilván. halmi (V. kerület 611) moto- százaléka bukott csak meg. Soha ennyi motorkerékpár rost két évre tiltották el a Ez a jelenség visszaütött né­ném száguldott az utakon, gépjárművezetéstől, mivel hány év múlva a" balesetek mint az idén ' ittas állapotban vezette mo- számainak emelkedésén. A gépjárművezetők tanfo- torkerékpárját Egy hétre Jelenleg minteg 30_4() lyamai állandóan zsúfoltak lga.ZT.V^y hallgatókkal. Mindezek a Enyhe idő lesz továbbra is! Szerdán szélcsendes, nap­sütéses, tavaszias reggel de­rült az országra. Délben Bu­dapesten 14.5, Pápán. Keszt­helyen és Nagykanizsán pe­dig 17 fok meleget mértek. A feljegyzések szerint feb­ruár 12-én 70 éve nem volt ilyen meleg hazánkban. Leg­utóbb 1925-ben mértek ezen a napon 14,4 fokot. A langyos tavaszias idö előreláthatólag még eltart néhány napig, de erősebb felhősödésre és kisebb esők­re számítanunk kell, továb­bá az is valószínű, hogy a jövő héten ismét téliesebbre fordul az idő. tények azt tükrözik, hogy ma a gépek korszakát él­jük. Amíg 1955-ben a megyé­ben 350 motorkerékpárt vá­sároltak és vizsgáztattak le, addig az elmúlt évben 1155 kis- és nagymotorral növe­kedett motorkerékpár par­kunk. Csaknem háromszorosára nélkül száguldott motorján a közúton és kisebb kime­netelű balesetet idézett elő. Ugyancsak százalékát nem engedik át a vizsgázóknak, inivel nem felelnek meg a követelmé­nyeknek. Legutóbb például a fele -x-w ^ w > Különböző kcaiderf'ajták ihdosoo/áfával kísérleteznek Szegeiden — HOLTRÉSZEG állapotban a vásárhelyi sugárúton fekitdt a földön Börcsök Karolv Sán­dor. Tarjántelep 7 a. szám alat­ti lakos, akit a ióindulat.ú já­rókelők a rendőrségre vittek, majd a mentőket hfvták kt Hozzá súlyosan ítélik el a jövő- megbukott a tanfolyam hali­ben azokat a motorosokat, gatóinak. mert a KRESZ-t akik a megengedett sebes- többen nem tudták, scgnél gyorsabban közle- Óvatos qépjármüvezetes­kednek a közúton, s nent sel lehet csak megelőzni a tudják a KRESZ idevo- balesetet. Bárki, aki kis-, natkozó rendelkezéseit. nagymotorra ül, vagy gép~ Alkalmazzák a köziekedé- járművet vezet, ne feledje „őt* o „;„„„ „ - - .. si rendőrök azt a jól bevált el a közmondást: ha lassan rélier- és személygépko- módszert' hogy amelyik ^ <-abb -sz! esik száma is. 1957-ben megközelítette az 1800-at. A külföldi gyárt­mányú gépjármüvek vásár­lásainak száma szintén emelkedést mutat. 1955-ben 170, 1957-ben 563 szovjet, 'cseh és még más gyártmá- A Szegedi Kenderfonó- hogy megállapíthassák, me­nyú gépjárművet vásároltak gyárban NDK-ból való kor- lyikból nyernek a célnak Csongrád megyében. Már szerű gépekkel felszerelt ki- legjobban megfelelő rostot ebben az évben 14 magános sérleti üzemet szereletek fel, A szeptember óta folytatott vásárolt gépkocsit megyénk- amelyben az egész iparág nagyüzemi kísérletnél kide­ben. szempontjából .jelentós kí- rült, hogy a Tiborszálláson. A megnövekedett gépjár- sérletelcet végeztek. A szak- Fertődön és másutt kite­müforgalomban sajnos igen emberek abból az elgondo- nyésztett fajták közül a ti­sok baleset fordul elő. Ép- lásból indultak ki, hogy a borszállási kender felel meg pen ezért fontos, hogy min- kender minőségét nemcsak leginkább. Ennek mintegy den gépjárművezető tartsa az üzemekben, hanem már a negyven százalékából nyer­be a közlekedési előírásokat, szántóföldeken is kell .javí- tek finomszálú fonalat. Ez a A rendőri szervek erélyes tani. Olyan kender termesz- szám messze túlhaladja az intézkedésekkel próbálták tésére kell törekedni, amely- eddigi átlagos harminc s és próbálják megelőzni a nek rostjaival a lent vagy megközelíti a/ olasz kender­balesetekel, de sokszor te- a finomszálú olasz kendert né) elérhető 42 százalékos hetetlenek. helyettesíteni lehel. Ezért finomfonal kinyerési ered­Nap. mint nap történnék negy különböző magról ter- ményt. Az új kender szaki­halált okozó közlekedési melt kenderrel kísérleteztek, tósziiárdsága is igen nagy

Next

/
Oldalképek
Tartalom