Délmagyarország, 1958. február (14. évfolyam, 27-50. szám)
1958-02-12 / 36. szám
4 Szerda, 1958. február 12. 3 Számok a Somogyi Könyvtárból — Legtöbben szépirodalmat olvasnak — A legutóbbi adatközlések százaléka, utána az ifjúsági szerint hazánkban 4470 közművelődési könyvtár van, 4 015 000 kötet könyvvel. Az ety esztendei könyvforgalom pedig 16 406 000 kötet, 751000 olvasóval. Ezek szerint Magyarországon ezer irodalom vezet 22 százalékkal. I kutatók nagy érdeklődése Az olvasótermi kölcsönzőcédulákat nézegetve Shvoy Kálmán nevével is találkoztam. Az ex-altábornagy úr — akinek a nevével kisinaskoromban is sokat találkoztam választások idején az utcai falrapingálások formágedet tekintjük nyi könyvtár állományát ide fcrtve — 1 100 000 kötetről tu dunk, ezer emberre 11000 kötettel. Tallózásunkat most ne terjesszük a város összes könyvtáraira, hanem csak egyre, a nagyhírű, 1881-ben alapí___ Ennyit az adatokról, ame |H| emberre 446 kötet könyv lyek egyébként önmagukban jában, altóbornagyságát és iut ezzel szemben Csehszlo- is sokat mondanak. Egy-ket személyét illetően nem épvákiában ugyanennyi ember- »kuriozum*_ot azonban nem pen hízelgő jelszavakkal tlre 1080. Viszont hacsak Sze- árt még mindezekhez hozzá- tulálva — most a Szegedi eedet tekintjük — valameny- tenni. A könyvtár gazdag ál- Napló-t olvassa már évek lomónyát — különösen a óta. Egy esztendőben átlag 3 régi szegedi hírlapok, folyó- kötettel -végez* — bizonyára iratok és egyéb nagyértékű >,memoár*-jához gyújt anyakiadványok dokumentációk got A könyvtáriak szerint - sokan felkeresik vidéki senkivel sem beszéiget) nem kutatók is, hogy készülő ls jegyzetel, hanem jobbára munkáikhoz innét merítsek als2ikj időnként fel-felriadva, . a tényanyagot. Igen sokan mintha csak a lelkiismerete tott Somogyi Könyvtárra; keresik és olvassák az 1919-es riogatná. Milyen memoár lesz amely 250 ezer kötetes könyv- szegedi proletárdiktatúráidé- az ( ha egyáltaián még állománnyal rendelkezik. A jéból való újságokat és ki- valakit érdekelne?.,. könyvtár olvasmányos és adványokat. A helyi kutakölcsönzött, forgalmazott tók közül súrun megfordul flz 6fll8kld Hő dOlflOZÓk anvaga viszont körülbelül 60 a könyvtárban és hosszan ezer kötet a többi nagyérté- jegyzetel a kutatószobában Sokkal érdekesebb arcprokú tudományos vagy ritka- Bánkúti Imre történész, aki filú minden tekintetben a ság számba meAő mű, amely a szegedi iparosságról szóló petőfitelepi Sutya Károly, csak belső olvasótermi, vagy munkájához merít az eredeti aki Mohler -Ókori Egyipkutatószobai használatra ad- forrásokból. Hasonlóképpen t0m* című munkáját olvasható ki Nacsády József egyetemi ta- sa> vagy Fekete Ferenc hennársegád is, aki régi szegedi tes> aki a pravda, az OgoSzázezres Olvasó irodalmi nyomokat kutat. nyok ^ egy SOP hazal lap Bálint Sándor tájszótárahoz kedvéért látogatja rendszereA múlt esztendei mérleget igen sok értékes anyagot sen a könyvtárat Van, akit nézve e3"® ^^TtAr^lc01^" ^ e^3^6" ÖSSZe' a grafológia érdekel; egész « «tíwsss 11 ,e9réflihb o,mó -srsí ftóidtónyv^rra. /T nemek A könyvtár egyik legré- dor egyetemi hallgató. Soaránya 3050 nő, 3250 férfi, gibb olvasója. Horváth Mar- kan erdeklodnek ujabban az Beleértve az olvksóteremben git szegedi lakos, aki 30 esz- eszperantó nyelv iránt s az S V fiókkönyvtárakból köl- tendeje rendszeresen a So- ilyen vonatkozású műveket ^tóStTVSo- mogyi Könyvtárból szerzi be egyre többen és jobban formogyr Könjwtórban 102 318 olvasmányait Vannak a^n- gatják Az olvasóterem mi-, <• - ooq=*7 ban még nálánál is -ősibb* hojerol eleg annyit monszemely fordult meg jza olvasók, tanárok, mérnökök dani: Koós Katalin orvostanművet kölcsönözve, illetve és papok> akik kisebb-na- hallgató Itt készül egyetemi olvasva. A felnőtt olvasókat gyobb megszakítással ugyan, vizsgáira, tekintve: 23 százalék mun- de látogatják a könyvtárt. A közművelődést tehát — kás, 9 százalék paraszt, 28 Az ifjúsági olvasók között vi- az adatokat és néhány kuszázalék értelmiségi és 39 szont sokan vannak már riózumot tekintve — így százalék egyéb származású olyanok; akik másodikos, szolga>4a a váro61 Somogy4 olvasóból tevődött össze a harmadikos kisiskolás kokönyvtár olvasótábora. Egész rukban iratkoztak be a esztendőben a legkeresettebb könyvtárba, de azóta már szak a szépirodalom volt, szorgalmas, állandó olvasókat összkötetforgalom 58,4 ká váltak. Miért nőm kézbesítenek csomagot Újszegeden? — Udvariasságot a hentesüzletben is! — Ismét egy javaslat a nagykörút parkosítására — Sok a kóbor kutya a külső Csongrádi sugárút környékén — Rcssz a savanyú káposzta — Árusítsanak több fűrészreszelőt -Miért vagyunk mi, új- -Az elmúlt napokban olyan tíí közötti szakaszon. S ha szegediek a Posta mostoha- cikk jelent meg a Délma- még van ilyen intézmény — gyermekei? Mindig bosszús gyarországban, melynek író- gyepmesteri —, tisztítsák vagyok, ha a szegedi oldalon ja Harsányi Mária, az én meg a kutyáktól a környémeglátom a zöld postakocsit, szívemből szólt. Á kör- ket és büntessék meg a szaa csomagjhordó postást. Ná- út rendezésével foglalkozott, hadon kószáló kutyák tulajlunk, Újszegeden ez ismeret- A második kerületi tanács donosait. len jelenség. Ml csupán ér- épülete előtt már tavaly is K. M.-né*. tesítést kapunk a csomag ér- parkosították a fák közeit, • kezeséről, és mehetünk érte az én véleményem szerint a "Szeretném felhívni a a postára. Miért különbőz- körúton is meg lehetne ol- nyilvánosság előtt az illetétet meg, büntet így a Posta dani a következőképpen: a kesek figyelmét a Szent Istegy városrészt? város kertészei elvégeznék a Ván téri zöldség- és gyüHörömpő«. parkosítási munkálatokat és mölcsüzlet áruraktározására a lakók fizetnék a rájuk eső A minap savanyúkáposztát -•á^r-4. A f á Ír 1 1 rr A/l V* Pi r r - . «rok a Belváros- reSZf' A fak kozö/ b"zódna vásároltam, de sajnos, nem -Ritkán járok a Belváros- egy kavlCsos ut a kerekpáro- tudtam elhasználni mert ppé m, ezzel a cselekedetünkkel is Egyébként minőségéről bár& XbeT'a részére" a_rtrágök~6zéppé haS^f ^zreT^ tem. A központi Húscsarnok- k?^Terülnénk T'-bzép kf^őz^het tósren ban vasaroltam meg a hust. szeged. - . ..— . ' 4 " Szépen, illedelmesen — mint ahogy illik — kértem a kiszolgáló hentest, hogy az általam kiválasztott marhahúsból mérje le a kilót. Nyomdafestéket nem tűri magyarország fogalmahoz. még belőle legalább fél horFür József dóval. Sürgősen vizsgálják Párizsi körút 37/a.* felül minőségét, s ne engedm jók, hogy romlott áruval "Többször olvastunk a Dél- szolgálják ki a vevőket. hasábjain hi- Bene József né*. Könyvtár. (—dl) Az orosz tél ünnepe Drezda és Leningrád kapcsolatai A népi demokratikus országok egyes városai között közvetlen kapcsolatok egyre szélesülnek. Szeged német Moszkvában elhatározták, akar, felülhet a trojkára, hogy felújítják az egyik leg- A vendégek részt vehet vidámabb népi ünnepet — nek különféle vidám, tré- demokratikus testvérvárosa, "Az orosz tél ünnepét*. fás játékokban, mókás ver- Drezda tanácsa . Leningrád Az ünnepet az idén feb- senyekben. A közönség szó- város tanácsával van újabruár 14-től 23-ig rendezik a rakozásáról különféle mu- ban szoros érintkezésben, központi Lenin Stadionban, tatványosbódék is gondos- Ahogy a -Sachsische ZeiA. Konyikov, a stadion fő- kodnak. tung* című drezdai lap hírendezője elmondta, hogy a Az orosz tél ünnepe jel- rül adja, február 10 és 20 stadion egész területének mezes felvonulással kezdő- között a leningrádi városi ünnepi külsőt adnak. A te- dik, amelyben többek közt tanács meghívására drezdai reken elkészítik a hagyomá- rénszarvas- és kutyafogatok művészekből álló kulturális nyos hóembereket és mulat- . vecZnek küldöttség, Paul Meuter váságos jégszobrokat. A nagy a c .. ' rosi tanácsos vezetésével Leszökőkút mellett postakocsi Az unnepsegek nagy tűzi- ningrád kulturális intézméállomást létesítenek. Aki játékkal érnek véget. nyeit látogatja meg. hangon válaszolt és »csak- bákat ostorozó cikkeket. Mi • azértis* másik sokkal csú- " szeretnénk elmondani egy -A Délmagyarországhoz nyább húsból 'vágott. Miért sérelmünket, tudomásukra fordulok segítségért. Alig nem teljesitik — amikor le- hozni az illetékeseknek, hogy akad már az üzletekben bet a vevők kéréseit? utcáinkban falkástól járnak hiánycikk, de néhány cseNem mondtam volna el a a kutyák. Több helyen ol- kélység igen bosszantó. Igy nyilvánosság előtt tsetem, vashatjuk: -Vigyázz, a ku- például évek óta nem lehet de sajnos ebben a húsáru- harap* és ugyanakkor a fureszreszelót találni, llyendában már máskor is talál- kapukon óriási lyuk tátong, kor, télen favágásokhoz, fakoztam udvariatlan kiszolgá- aho1 ki-be járnak ezek a nyesésekhez különösen lóval Például kértem, hogy harapós kutyák. Sajnos, a igénybe vesszük a fűrészea fél kiló disznócombot sze- legtöbb helyen nem kötik ket, s azokat élezni is kelleletelje fel mire gúnyosan meO az ebeket, falkába ve- ne időközben. Sajnos, ez így válaszolt az elárusító: rődve ijesztgetik a környék csak kívánság, mert nem asszonyom a tél kiló húsát gyermekeit. Kérjük az ille- lehet kapni, Szeretnénk naodahaza szeletelje. tékeseket, győződjenek meg gyon, ha kérésünket megTVTI/*-. T erről, és sétáljanak el a kül- hallgatnák és segítenének Marton uajosne*. sX csongrádi sugárút, a rajtunk. só Makkosházi és az Agyagos Pluhár Pál kertész* a 708 mázsa halat fogtak Kossuth Halászati Szövetkezet tagjai a múlt évben Kétmillió forint tiszta nyereség Több mint kétmillió forint 708 métermázsa a múlt Rózsa József szegedi halász tiszta nyereséggel zárta a esztendei haltermelése a például 447 munkaegységet múlt esztendőt a Kossuth 16 tagú halászati szövet- mutatott fel a múlt esztenHalászati Termelő Szövetke- kezetnek, dőből, s bizony jó summa zet.. Legalábbis ez derült ki s az évzáró közgyűlésen' en- pénzt vitt haza. Algyőn ifjú Juhász József elnöknek az nek alapján kapta ki-ki a Gercsó András 423 munkaévzáró közgyűlésen elmon- maga részesedését. Átlagban egységgel és Lacik Antal 412 dett beszédéből. Természete- tizennyolcezer forint ütötte a munkaegységgel sem kullog sen ebben a kétmillió forin- markát egy-egy halásznak a az utolsók sorában. De ha a tos nyereségben benne van múlt esztendei kemény mun- legöregebb szegedi halászt a Roosevelt téri szövetkezeti ka után, ennek az összegnek nézzük, a 70 esztendőn jóhalászcsárda nyeresége is. Jó azonban egy részét még év- val felüli Lele Antal bácsi része azonban mégis a ha- közben felvették. _ aki egymaga birkózik a lászok, a vízen járó embe- Egy nuinK<ieg'ységre 89 fo- Tiszs*—Maros összefolyásarek kétkeze munkájából szü- rint 30 fillért fizettek a nál — is alaposan kivette letett halászoknak. E lőttem már sokan koptatták a ceruzát, a hajdaniak a lúdtollat is, hogy papírra vessék s az utókor számára ismeretessé tegyék városunk, Szeged történetét. Nem akarok ismétlésbe bocsátkozni, mint ahogy a notórius hozzászólók szoktak az üzemi gyűléseken csak azért, hogy ők is mondjanak valamit .Ezért lehetőleg messzire nyúlok vissza nagymultú városunk történetébe, ameddig csak a kezem elér. De azért nem kell megijedni, csak addig megyek vissza, amikor országunknak ezen a táján is kihűlt a föld, megkeményedett az aszfaltréteg, s a gyalogjárdákon már fel is repedezett a fuvaroskocsik kereke nyomán és az így keletkezett lyukakban összegyűlt pocsolyákban megjelentek az első élőlényekEgyes korabeli kutatók fennmaradt feljegyzéseiből olvashatjuk, hogy később a fejlődés során kialakult az ember. Ezen élőlények közül néhányan állítólag négy végtagra ereszkedve jelentek meg a Takaréktár utcai Halászcsárda és a Szent István téri Búza vendéglő környékén. De mindegy hogyan, lényeg az, hogy kialakultak ezek a élőlények is, amelyek többnyire szeszes itallal éltek, s a vizet még a cipőjükben sem szerették, hát még, hogy a nyakukba csurogjon a KIK-házak vízlevezető csatornáiból. A fejlődést ekkor már sokféleképpen le lehetett mérni. Például a szerszámkészítésen. Ez forradalmi változást hozott az ős szegedi emberek fejlődésében. Ez abból is megállapítható, hogy a korabeli fényképek szerint úgy tettek, mintha értenének valamit a szerszámok kezeléséhez. Igaz, hogy ezek még csak kezdetleges légkalapácsok voltak, amelyekkel az alig kihűlt aszfaltjárdát kezdték törögetni, vagy éles feszítővasakkal a macskaköveket feszítgetni. Igy kezdődött a nomád földművelés, például a Mátyás téren és több utcában. Később már kezdett kialakulni az emberek nagyzolást mániája is. Mikor elkezdték új házaikat építeni, három-négy útszakaszt is le1flc£lefi& adalékok Szeded osiöüéMléUcz zártak az építkezés előtt és után. Nem azért, hogy más emberek csak nagy kerülővel jussanak el az élelmiszer, a zöldségfélék beszerző helyére a Marx tér környékére, vagy a munkahelyekre, hanem csak azért, hogy az építkezés nagyságát, a munkaszervezés bonyolultságát bizonyítsák. Egyúttal példát mutattak a fővárosi nagykörúti építkezőknek, akik a legforgalmasabb utcában sem képesek még egy gyalogjárda elzárására sem, pedig hatemeletes épületet építenek. No, de Szeged nem a főváros. A különben békés szegedi őslakóknak igen ** sok bosszúságot okozott a későbbi népvándorlás, amikor megjelentek a jampecek, huligánok, e kétes hírű emberek csoportjai. Ezek általában barbár népek voltak, őshazájuk az italboltok, s hasonló nedűszívó helyek. Többnyire ordítva, trágár szavakat hallatva vonultak be a Széchenyi téri platánfák alá. Itt aztán belekötöttek különösen a gyengébb nem itt sétáló képviselőibe. Persze ezek is csak addig jártak a korzóra, mint az a későbbi időben ismeretessé vált korsó a kútra. Az utóbbi eltörött, a vadabb huligánokat pedig elfogták. És ha igazak a városi levéltár egykori adatai — amelyeket nem is olyan régen fedeztek fel a kutatók —, még rács mögé is juttattak néhányat. Ebből az időből maradt ránk nagyon sok feljegyzés, helyesebben sok papírfecni, az akkori plakátragasztók jóvoltából. Évtizedekig tépték a gyermekek, mosta az eső, szívta a nap a kiskörúti házak falain lévő papircafatokat, amelyek régmúlt időkre emlékeztető szövegmaradványokat őriznek. Ezt a kort természetesen ezenkívül a csaták és nem is akármilyen, hanem hódító csaták is jellemzik. részét a munkából; 230 mun„...,...... kaegység után járó pénzt .kapott. Ahogy áttértek őseink a ruházkodásban az ere- S Minőségi halból — harcsa, dett állati bőrökről a kézzel és géppel szőtt ! márna, ponty, kecsege — 90 szövet- és posztóruhákról az úgynevezett mű- • mázsával többet termeltek a bőrből készült kacabájókra, óriási csatákat "szövetkezetiek, mint az vívtak bizonyos cseretelepeken. Itt általában ; 1956-os esztendőben. A 2540 pénzt cseréltek ruhára, persze ez már nem a "katasztrális holdnyi vízterünéma csere formája volt. De azért a néma "ieten — a Tiszán a jugocsere maradványai is fellelhetők voltak. Ez "szláv határtól az atkai komtöbbnytre úgy zajlott le, hogy az eladó zsebébe "pigj a Maroson a román hacsúsztattak néma kacsintással egy-két pénz- J tárig a holt-Tisza-ágakban, magot. Ugy tudják, mindjárt volt múbőrkabát, ;valamint a makó—sámsoni, még külföldi eredetű is, csak "csúsztatni* kel- Sporgányi és a gencsháti csalett valamicskét. ! tornákban — jól gazdálkodK orabeli feljegyzések szerint a kor legna- "nak a szövetkezet halászai. gyobb hódító csatái az egyik esztendő*A kifogott halak helyébe vifebruár 1-ének éjszakáján voltak. A harcoso- "szont telepítenek is. kat az emberek két csoportja különböző han- Z A múu esztendőben a tigot adó szerszámokkal lelkesítette. A csata Z szai holtágakba 44 ezer íoszínhelyére (egy várszerű épületben, amelynek 3 ri„t értékű ivadékot teleösszes termeiben folyt a harc) meghívókkal és 3 pitettek előreváltott jegyekkel lehetett megjelenni. De 3 ' a várszerű épület hátsó kapuján, holmi kávé- 53 tavasszal azonban még 30 mérő hely felől, nagy számmal, hívatlan harco- 3ezer forint értékű ivadékot sok is megjelentek. Ezek aztán még ádázabb 5visznek a holt-tiszai vizekbe. csatát vívtak úgynevezett asztalokért és ülő ! A szövetkezet vagyona 200 alkalmatosságnak nevezett, se lába, se karja 5 ezer forinttal gyarapodott a tákolmányokért. A harcnak talán még most is "múlt esztendőben, szociális éreznénk utóhatását, ha nem korlátozták volna .alapjuk további gyarapításábizonyos rendelkezések, amelyek kötelezően ír- »ra pedig 22 ezer forintot ták elő a várkapuk lezárását, a termek kiüri- "tartalékoltak az öregek és tését. Ha a harc tovább folyt volna, talán ez • betegek megsegítésére. A a történetírás is hosszabb lett volna. A csata "Tisza beállásával volt idő kiszinhelyét újságíróbálnak nevezték abban az "javítani szerszámaikat a haidőben. "Jászoknak. Most azonban a * "jégzajlás után megszűnik a . . . ,.., "nyugodt hálókötögetés. Lehet, hogy azt mondjak egyesek: rég volt, "Amint leszalad a iég, rögtön talán igaz se volt, és jobb lett volna, ha váro- "vizet érnek a hálók s megsunk mai korát, mostani életét vetettem volna "kezdődik a halászat Ha papírra. Ezeknek csak annyit mondok, ha le- "minden jól megv. s nem iön írnám mindazt, ami ma történik városunkban, "nagy áradás, akkor áz első mit csinálnának a későbbi utódok, nem lenne Shétre négy-öt mázsa halat nekik mit feltárni. "számítanak. Reméljük, nem 9 —l.) "is csalatkoznak.
