Délmagyarország, 1958. február (14. évfolyam, 27-50. szám)

1958-02-02 / 28. szám

VILÁG PROLETÁRJÁT, EGYESÜLJETEK! A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT LAPJA XIV. évfolyam. 28. szám Ara: 60 fillér Vasárnap, 1958. február 2. 1956-hoz viszonyítva Az elmúlt I ff volt a ••», . } ketszer annyi lakas epult, 6 V U 6 11 | magasabb volt a reálbér I Központi Statisztikai Hivatal jelentése a népgazdaság fejlődéséről, a lakosság anyagi és kulturális ellátottságáról 1957-ben Az 1957. év kezdetén igen súlyos gazdasági helyzetben volt az ország. Az ellenforradalom — főképpen az 1956. év végi és az 1957. év eleji termeléskiesés révén —, közel húsz milliárdos kárt okozott az ország gazdasági életében is. A népgazdaság álló és forgóeszközeiben mintegy 2,5 milliárd forint kár keletkezett. Az ipari termelés — az idényjellegű élelmiszeripar nélkül számítva —, 1956 novemberben tíz százaléka, decemberben 24 százaléka volt 1956. első 9 havi átlagának. Súlyosbította a helyzetet, hogy 1956-ban kedvezőtlenebb volt a mezőgazdasági termelés, mint az előző években. Mindezek következményeképpen 1956. évben a nemzeti jövedelem — változatlan árakon számítva —, közel 10 milliárd forinttal, 11 százalékkal volt kevesebb, mint 1955-ben. Az egészségtelenül megnövekedett vásárlások folytán a kereskedelmi készletek nagymértékben csökkentek, — a lakosság vásárlóereje azonban nem csökkent. Egyrészt, mert 1956. november és decemberben az el nem végzett munkáért is kifizetésre kerültek a munkabérek és rendkívüli juttatások, és másrészt mert a parasztság a kötelező beadás eltörlése révén nagyobb jövedelemhez jutott. Mivel a termelés és a behozatal a szükséges utánpótlást nem biztosította, az árualap és a vásárlóalap közötti egyensúly bizonytalanná vált. Ezt az egyensúlyt csak a Szovjetunió és a többi baráti országok által nyújtott gyors áruszállítások révén sikerült biztosítani. Ugyancsak a baráti országok és elsősorban a Szovjetunió tették lehetővé ipari nyersanyagok és üzemanyagok szállításával a termelés emelését és ezzel a termelés és a fogyasztás közötti egyensúly tartós megszilárdítását, az infláció elkerülését. A népgazdaság fejlődését, a lakosság anyagi, valamint kulturális szükségletei kielégítésének mértékét 1957-ben a következő fontosabb adatok jellemzik: Ipar — építőipar 1957-ben az állami ipar egy napra jutó termelése az év tnásodik negyedében elérte és a negyedik negyedévben 17 százalékkal meghaladta ez 1955. év napi átlagos termelését. 1957. év egészét tekintve az állami ipar 11 százalékkal termelt többet, mint 1956-ban és 2 százalékkal többet, mint 1955-ben. Az 1957. évi egy napra jutó termelés 3 százalékkal kevesebb volt, mint 1956 első 9 hónapjának napi átlagos termelése. Az állami ipar 1957. évi termelési tervét 10 százalékkal túlteljesítette. Az állami iparon belül lagnagyobb mértékben a könnyűipar termelése nőtt: a könnyűipar 1957-ben 26 százalékkal termelt többet, mint 1956-ban és 2 százalékkal többet, mint 1955-ben. Az élelmiszeripar termelése 6 százalékkal volt több, mint 1956-ban és egy százalékkal több, mint 1955ben. A nehézipar 1957-ben az 1956. évinél 9 százalékkal, az 1955. évinél egy százalékkal termelt többet. Nagyobb mértékben nőtt a szövetkezeti ipar és a mamánkisipar termelése. Az egész ipar termelése 1957ben 17 százalékkal haladta meg az 1956. évit és 6 százalékkal volt több, mint 1955-ben. 1957-ben a fontosabb cikkek termelése a következőképpen alakult: 1957. év 1955. év százalékában Szén 95 Kőolaj 42 Villamosrncrgia 100 Acél 84 Hengerelt termékek 101 Autóbusz 73 Tehergépkocsi 82 Csűcseszterga 117 Motorkerékpár 212 Rádió 120 Nitrogénműtrágya 132 Tégla 116 Cement 84 Pamutszövet 89 Gyapjúszövet 93 Kötöttáru 126 Bőrcipő 106 Vaj 107 Csontos nyershús 113 Cukor 121 Sör 116 Az 1957. évi adatokat célszerübb az 1955. összehasonlítani, éviekkel minthogy az előző évi — az 1956-os — adatok éppen az év végi termeléskiesés következtében nem nyújtanak helyes öszszehasonlítási alapot. Az 1957. évi termelési tervet az ipar a legtöbb cikkből jelentősen túlteljesítette. A széntermelés növelésére a kormány számos intézkedést tett. A szénbányászati dolgozók átlagkeresete az átlagosnál jóval nagyobb mértékben nőtt, rendkívüli kedvezményeket nyújtottak a szénbányászati dolgozóknak a lakásépítés, az iparcikkellátás stb. terén. Az intézkedések hatására a bányászok száma és ezzel együtt a széntermelés hónapról hónapra nőtt, az éves tervet négy százalékkal túlteljesítették. A napi átlagos széntermelés azonban még novemberben is — amikor a termelés az évi legmagasabb szintet érte el — egy százalékkal kevesebb volt, mint 1956 első 9 hónapjának átlagában. A nehéziparon belül elsősorban azoknak az ágazatoknak a termelése nőtt meg, amelyek nagyobb mértékben gyártottak fogyasztási cikkeket. A génipar 1957-ben 8 százalékkal termelt többet, mint 1956-ban és egy százalékkal többet, mint 1955-ben. A Kohó- és Gépipari Minisztérium irányítása alá tartozó vállalatok — annak ellenére, hogy teljes termelésük 11 százalékkal csökkent — 1957 negyedévi átlagában 15 százalékkal több fogyasztási cikket adtak át a belkereskedelemnek, mint 1956 első háromnegyed év átlagában. Jelentős mennyiségben gyártott a géni na r olyan termékeket (elektromos hűtőszekrény, televíziós készülék stb.). amelyeket korábban egyáltalán nem, vagy csak jelentéktelen mennyiségben állítottak elő. Az építöanyagipar 1957ben több égetett téglát, húzott üveget gyártott, mint 1956-ban. Az égetett mész és a cserén termelése rvm érte el az 1955. évi színvonalat. Az énítőanvagiDaron belül legnagyobb mértékben az épületelem-gyártás termelése emelkedett: vasbeton gerendából 63 százalékkal többet gyártottak, mint 1956-ban és csaknem kétszeresét az 1955 évi mennyiségnek. A nehézipar legfontosabb ágazatai közül legnagyobb volt a termelés emelkedése a vegyiparban: 1956-hoz képest 21 százalékkal, 1955-höz képest 17 százalékkal nőtt a termelés. 1957-ben benzinből 61 százalékkal, gázolajból 38 százalékkal. marónátronból 12 százalékkal, kénsavból 13 százalékkal többet, nitrogénműtrágyából 15 százalékkal kevesebbet termeltek, mint 1956-ban. A Borsodi Vegyikombinát újabb üzemzavar következtében 1957-ben sem termelt számottevő mennyiségű műtrágyát. A gyógyszergyárak 1957-ben mintegy 30 százalékkal termeltek többet, mint 1956-ban. A könnyűipar valamennyi fontosabb ágazatának termelése már 1957 első negyedévének végén megközelítette, májusban meghaladta az 1956 első kilenc havának átlagos termelését és az 1955. évi havi átlagos színvonalat is. 1957-ben a textilipar 18 százalékkal, a ruházati ipar 29 százalékkal, a bőr- és szőrmeipar 40 százalékkal, a faipar 25 százalékkal termelt többet, mint 1956-ban. A könnyűipari termelés növekedését a megfelelő anyagellátás és a létszámnövekedés biztosította. A textiliparban 1957 szeptemberében 9000-rel, a ruházati iparban 7000-rel, a faiparban 2000-rel több munkás dolgozott, mint egy évvel korábban. Az élelmiszeripar fontosabb ágazatai közül 1957ben a húsipar termelése 2 százalékkal, a konzerviparé 10 százalékkal, a cukoriparé 39 százalékkal, az édesiparé 32 százalékkal, a növényolajiparé 22 százalékkal, a dohányiparé 57 százalékkal volt több, mint 1956-ban. Az élelmiszeripar valamennyi fontosabb ágazatának termelése meghaladta az 1955. évi termelési szinvonalat is. • Az állami ipar munkásainak száma 1957 szeptemberében 4000-rel több volt, mint 1956. szeptemberében. A többi állománycsoportba (műszaki és adminisztratív alkalmazottak. kisegítők stb.) tartozók száma ugyanezen időszak alatt 19 000-rel csökkent. 1957 szeptemberében a kisipari termelőszövetkezetekben kereken 20 000-rel többen dolgoztak, mint egy (Folytatás a 2. oldalon) A SZÉP SZEGEDÉRT Ma: Hruscsov levélváltása egy indiai politikussal •t::c A Paprikafeldolgozó Vállalat segítsége e termeifiknek Tundéiiózsás tá paciját* A szegedi járási ii tanács üléséről ü (Liebmann Béla felvétele) Tegnap zárult a Hazafias Népfront "Szép Szegedértmozgalmának* igen nagysikerű plakátkiállítása. A plakátok művészi eszközökkel mozgósítanak Szeged szépítéséért, tisztaságának biztosítására. A legsikerültebb plakátokat reméljük rövidesen az utcán is láthatjuk, hogy nyomtatva még több embert mozgósítsanak. Ezúttal egy díjnyertes plakáttervet mutatunk be. Drezda szélesíti kapcsolatait Szegeddel . — A Dresden—Reick Gázmüvekegy textilüzem, a Műszaki Főiskola, egészségügyi intézmények, Max Zimmering iró a barátság elmélyítéséért — Szeged német testvérvárosa, Drezda, küldöttségének augusztusi szegedi látogatásakor a szegedi városi tanács és Drezda város tanácsa megállapodtak abban, hogy üzemek, intézmények között is szorosabb kapcsolatokat létesítenek. A szegedi városi tanácshoz a napokban értesítés jött Drezdából. A drezdai városi tanács elnökhelyettese, Rudolf Liebscher elvtárs, aki maga is tagja volt a Szegedre látogató küldöttségnek, közölte, hogy Drezdában széleskörű visszhangja volt a kapcsolatok kiszélesítésére vonatkozó elgondolásoknak. Így a Dresden—Reick Gázművek vezetői, munkásai a Szegedi Gázmüvek vezetőivel, dolgozóival szeretnének megismerkedni. Az állami Tüll- és Csipkefüggönygyár párt- és szakszervezeti bizottságai a Szegedi Textilművekkel lépnek kapcsolatba. Drezdában világhírű egészségügyi intézmények vannak. Az ottani egyik egészségügyi intézmény vezetője, Friedberg professzor a szegedi tanácsi intézményekkel kész tapasztalatait megosztani és e célból városunkba látogatna. Ugyancsak a hírneves drezdai Műszaki Főiskola Holnap nyílik meg a ságváritelep1 munkás családi házak terveinek k'áltítasa - Csütörtökön ankét a tervek megvitatására — A városi tanács által kezdeményezett ságváritelepi munkás családiház-akció iránt megnyilvánuló érdeklődésre való tekintettel, a városi tanács építésés közlekedési osztálya, a METESZ Szegedi Építőipari Tudományos Egyesülettel közösen kiállítja az akció megindítása előtt kiírt tevpályázaton elfogadott szoba, hálófülkés és kétszobás lakások terveit. A tíz különböző terv makettjeit ugyancsak bemutatják az érdeklődőknek. Az érdeklődők ugyanakkor megtekinthetik az egyes ikerházak részletes költségvetését is. A kiállítás célja a nagyközönség tájékoztatásán kívül az, hogy a látogatók esetleges javaslatait, ötleteit, véleményét az akcióban, illetve az akció folytatása során a jövőre épülő házaknál figyelembevehessék. Ezt az érdekes kiállítást a METESZ helyiségében, Széchenyi tér 3 szám alatt (a központi villamosmegállónál) rendezik. A kiállítást hétfőn délután öt órakor nyitják meg. A terveket különben az építőipari szakemberek, mérnökök, tervezők bevonásával, az Építőipari Tudományos Egyesület tagjainak részvételével, megvitatják. Az ankéton egyúttal az építtetők, az akcióban résztvevők is részt vesznek. Minden érdeklődőt ez alkalomból szívesen látnak. Erre az ankétra csütörtökön délután 5 árakor kerv' sor ugyancsak a METESZ Széchenyi téri helyiségeiben. a szegedi egyetemmel szeretne érintkezésbe iépni. A Műszaki Főiskola rektora, Prommer professzor a tervet a legmesszebbmenőkig támogatja. Az üzemek dolgozóin, műszaki értelmiségieken kívül a drezdai írók is szeretnének megismerkedni és barátságot kötni a szegedi írókkal. Max Zimmering író közölte, hogy a városi ianács közvetítésével, esetleg egy szegedi látogatás során szeretne megismerkedni az irodalom magyarországi problémáival is. A drezdaiak javaslata az egyes érintett üzemeknél, intézményeknél Szegeden kedvező visszhangra talált, és remélhetőleg az 1958. év folyamán ezek a kapcsolatok a Német Demokratikus Köztársaság egyik jelentős centruma: Drezda és Szeged között így szélesedik. Ui lottónyeremények A lottó legközelebbi — február 7-én serrakerülő — jutalomsorsolásán az eddigieknél jóval több nyeremény talál gazdára. A 9. jutalomsorsolásról visszamaradt 36 újra sorsolandó nyeremé nynyel együtt ezúttal 382 lottószelvény-tulajdonos nyer. Januárban 5 lottósorsolás volt, s a hetenként beküldött szelvényszám is jelentősen emelkedett. A főnyeremény most is két öröklakás és a Wartburg-gépkocsi. Uj nyereménnyel — "Tetőtől talpig felöltözhet* vásárlási utalvánnyal — is megörvendeztetik a lottózókat. 5 férfi- és 5 női utalvány tulajdonosa 6000, illetve 5000 forint értékű ruhaneműt — télikabáttól fehérneműig — vásárolhat a Lottó Áruházban.