Délmagyarország, 1958. február (14. évfolyam, 27-50. szám)

1958-02-09 / 34. szám

Vasárnap. 1958. február 9. 7 Szegeden is megkezdődött a vita a Szakszervezetek alapszabálytervezetéről ELSŐKÉNT BZ SZMT TŰZTE NAPIRENDRE fl TÉMÍT Mint már csütörtöki híradásunkban közöltük, a Szakszervezetek Csongrád megyei Tanácsa rendkívüli elnökségi ülésén vitatta meg a Magyar Szakszervezetek alapszabály-tervezetét. Az alábbiakban részleteket közlünk az időszerű vita anyagából. Drajkó János elvtárs, a SZOT Előadó Iroda munkatársa tartott rövid tájékoztatót az új alapszabály-tervezetről. Bevezetőben ismertette az új és régi alapszabály közötti tartalmi és formai különbséget. Tartalmi szempontból az új tervezet jelentős változásokat tükröz. Ezek közül a leglényegesebbek: tisztázza és lerögzíti a szakszervezetek helyét és szerepét a kapitalista, valamint a szocialista viszonyok között és egyben megjelöli a szakszervezetek feladatait is. A másik lényeges tartalmi változás, amely az egész tervezetben már első olvasáskor is szembetűnő, a szakszervezeti demokrácia nagyfokú kiterjesztése. Melyek az új tervezet leglényegesebb pontjai? Az egyik: a bevezető két pontja határozottan kimondja, hogy a Magyar Szakszervezetek, mint a munkásosztály legnagyobb tömegszervezetei, támogatják és erősítik a munkásosztály hatalmát, munkájukat az MSZMP iránymutatása alapján végzik. Ez tette szükségessé azt is, hogy a tervezet a korábbiaktól eltérően rögzíti: "a Magyar Szakszervezetek a Hazafias Népfront keretében részt vesznek az államhatalmi szervek megválasztásában, a népi hatalom megerősítésének munkájában*. A szakszervezeti tagság jogaival és kötelességeivel foglalkozó rész több új problémát vet fel. Magasabb követelményeket állít tagjaival szemben. Kimondja, hogy elbírálni az ü. b., vagy egyes tagjainak tevékenységét, megszabni számukra a feladatokat. Itt döntenek a munka alól mentesítettek számáról és funkciójáról is. A tagok nevelése, szervezése mellett megfelelő jogokat is biztosít a bizalmiaknak. Egyrészt azzal, hogy besorolások, jutalmazások, segélyek stb. kérdéseiben javaslattevő joguk van, másrészt egyeztető bizottsági, vagy fegyelmi tárgyaláson véleményt nyilváníthatnak tagjaikat érintő kérdésekben. Lehetne még sorolni a terveset egyéb fontos pontjait is, mint például a szakosztályok szerepe, jogai stb. Közös lényegük, hogy a szakszervezeti munkát az egész tagsággal együtt végezzék a választott vezetők, illetve választott szervek, amelyeket e?er és ezer munkás és alkalmazott áldozatos társadalmi munkája támogat. A centralizmus erősítése szempontjából lényeges, hogy az egyes szakszervezeteknek lehet külön alapszabályuk, amely kifejezésre juttatja az illető szakma sajátosságait, de ezek a szabályok nem állhatnak ellentétben a Magyar Szakszervezetek alapszabályaival. Végül a tervezet egyes hiányosságaira és a szövegezés helyenkénti pontatlanságaira hívta fpl a figyelmet. Ilyen többek között az első fejezet 3. pontja, amely a bérkérdésnél nem veszi figyelembe a szakszervezetek javaslattevő, egyetértési, illetve ellenőrzési jogát, ami a gyakorlatban már létezik: Nem elég szabatos többek között a tervezet 36. pontja sem, amely a felsőbb szakszervezeti szerv hatáskörét félreérthetően rögzíti. A bevezető után az elnökség tagjai élénken vitatták az egyes fejezeteket. Az elhangzott vita azt tükrözte, hogy az elnökség tagjai hozzászólásaikban annak feltárására tőrekedtek: hogyan és milyen szervezeti módszerekkel leszakszervezetl tag lehet az. hetne a szakszervezetek munkáját még demokraaki a munkáshatalmat elismeri, illetve a szocializmus építését támogatja. Ugyancsak a követelmények megemelését jelenti, hogy területi és központi vezető szervekbe az választható, akinek 3 éves tagsága van, a Szaktanácsba pedig 5 évi tagság szükséges. Több pont foglalkozik a tagok jogainak bővítésével. Tisztázza a tervezet a folyamatos tagság kérdését is. A katonai szolgálati időt, ha előtte szakszervezeti tag volt, be kell számítani a tagsági időbe. Az idénymunkások és alkalmazottak is megtarthatják folyamatos tagságukat — az illetékes szakszervezet központi vezetősége által előírt feltételekkel —, ha a következő idényben is dolgoznak. Rendezi a tervezet a kisipari szövetkezeti tagok tagságát is. Az új tervezet külön fejezetben foglalkozik az üzemi szakszervezeti szervek munkájával, tevékenységével — külön kiemelve a bizalmi csoportok, illetve a bizalmiak rendkívül fontos tevékenységét. Többek között kimondja, hogy -a Magyar Szakszervezetek tevékenységének zöme a tagság társadalmi munkaiára épül.. .*, továbbá a taggyűlésekkel foglalkozva kimondja, hogy •az alapszervezet legfelsőbb szerve a taggyűlés, amelyet rendszeresen, de legalább negyedévenként meg kell tartani*. E taggyűlés hivatott tikusabbá, még alaposabbá tenni. rupcln ellen. szavazategyenlőséggel mindkét javaslatot a SZOT-hoz továbbította. Juhász József elvtárs, az SZMT elnöke mondotta el a következőkben véleményét az alapszabály-tervezetről. Több szervezeti lehetőséget és biztosítékot kell adni a szakszervezeti demokrácia fejlesztésének. Ezen belül és Nagy Máté elvtárs, a Közalkalmazottak Szakszervezetének megyei elnöke javasolta a 4. pontba: a szakszervezetek következetcsen harcolnak a kormindenekelótt az alapszervezetek önállóságának növekedését kell biztosítani. Ezért az alapszabályban kell gondoskodnunk arról, hogy a szakszervezeti tagság valóban élni tudjon konkrét demokratikus jogaival. Ezért javasolta: mondja ki a tervezet, hogy a szakszervezeti bizottság elnökének az a dolgozó választható, aki legalább két éve tagja a szakszervezetnek, és az alapszervezetben valamilyen társadalmi tevékenységet fejtett ki. Az alapszabály kimondja, hogy negyedévenként rendszeres taggyűlést kell tartani. Javasolta a tervezet kiegészítését azzal, hogy a taggyűlés összehívásáról a szakszervezeti bizottság döntése alapján az elnök gondoskodjék. Továbbá: a szakszervezeti bizottság a tagság elé köteles terjeszteni az egész tagságot érintő tervét és elgondolásait, a szakszervezeti bizottság beszámolóját félévenként, valamint a szakszervezeti bizottság költségvetését és a számvizsgáló bizottság jelentését. Az új szervezeti szabályzat tervezete lehetőséget ad arra, hogy ha a tagság egyharmada kívánja, rendkívüli taggyűlés hívható össze. Hogy a tagság e jogával élni tudjon, javasolta: az alapszabály mondja ki: a) a tagság egyharmada kívánságának kell tekinteni a bizalmi testület kérését is; b) a szakszervezeti bizottság minden dolgozó indítványát, amelyben rendkívüli taggyűlés megtartását kéri, köteles bizalmi testület elé terjeszteni. Javasolta továbbá, hogy az alapszabály mondja ki: a számvizsgáló bizottság az alapszervezet bármely tagjának panaszára köteles megvizsgálni a szakszervezeti bizottság pénzkezelését, vagyontárgyainak megóvását Az ellenőrzés eredményeinek rendszeres nyilvánosságra. hozatalával növekednék a társadalmi ellenőrzés. a tagság állandóan figyelemmel kísérhetné a Továbbiakban a 32. pontot a következő szövegezéssel javasolta kiegészíteni: A szakszervezeti alapszervezetek fontos feladata, hogy szervezzék a doigozók között a tudományos szocializmus tanításainak ismertetését. Élénk vita követte még a tervezet 21. pontját, amely kimondja, hogy kisipari szövetkezeti tag nem lehet a szakszervezetnek tagja. Az elnökség javasolja, hogy a szövetkezetben eltöltött időt is számítsák be a szakszervezeti tagságba, ha előbb szakszervezeti tag volt. A legnagyobb vita a tervezet 36. pontja körül folyt, mely előírja, hogy minden olyan szakszervezetnél, ahol a tagok létszáma meghaladja a 25 főt, a munka végzésére kétévi időtartamra szakszervezeti bizottságot választanak. Akörül alakult ki vita, hogy a taggyűlés üzemi bizottságot válasszon-e, vagy személy szerint válassza meg az üzemi bizottság tagjait, illetve elnökét. Az elnökség befizetett járulékok felhasználását. Az elnökség ez utóbbi javaslatot a vitában úgy módosította, hogy a számvizsgáló bizottságok legyenek alárendelve a felsőbb választott szakszervezeti szervnek. Az SZMT elnökségének vitája és e vita nyilvánosságra hozása nagymértékben elősegíti a területi és üzemi bizottságok, illetve minden szakszervezeti tag számára az alapszabály-tervezet alapos megvitatását, amely a következő időszakban a Magyar Szakszervezetek tevékenységének szervezeti alapját adja meg. XsLLZSikCL na$y nap/a Nagy nap volt a tegnapi nap. Hogy milyen nagy, csak akkor tűnt fel nekem, mikor hazafelé menet találkoztam az utcánkban lakó^gyik szépséggel, Zsuzsikával, aki igazán nem mindennapi jelenség. Szőke hajában mindig leng, mint effV játékos, kedves bóbita, a halványkék szalag, amit a nagyanyó gondos keze köt reggelente pilleszárnyú csokorba. Nagy, kék szemei okos és máris hamiskás fénnyel sugároznak, ha szóbaáll olykor az emberfiával — ebbe a kitüntető helyzetbe a fiam révén kerültem, aki többrendbelileg megvédte a hajhúzástól, s más, efféle férfias támadásoktól Zsuzsát —, és ha szóbaáll, hogy tud beszélni! Ebben a tekintetben már valódi felnőtt, és úgy is mondhatnánk, utolérhetetlen típusa nemének. Egyszóval: ballagtam hazafelé a régi szegedi nagyok példájához igazodva. (Tömörkény István tanítgatta híveit, mondván: Ugy szép a legény, ha ballag.) Eme ballagásban egyszerre megáll előttem egy kékbóbitás, szőke szöszmő, a bóbita alatt két ragyogó-csillogó drágakővel. Megáll, úgy, hogy majdnem kersztülbukom rajta. Kacarászik erre, és az orrom elé dug valamit. — Ehol-e! Ezt tessék megnézni! Nézem, hát egy értesítő. Mit nézzek én ezen? — gondolom. — Na, nézze már, mert sietök! Mit tehet ilyenkor az ember? Enged, így hát én is megnéztem az értesítőt. Akkor döbbentem rá, hogy ma milyen nagy nap van. Zsuzsa élete első bizonyítványának megmutatásával tisztelt meg engem, ami már maga is nagy dolog, de ha hozzávesszük azt, hogy ez a bizonyítvány olyan, aminél jobbat már a szó szoros értelmében nem lehet megérdemelni, Zsuzsa még külön ünneplést is érdemel. Gratuláltam hát Zsuzsának, két cuppanósat nyomva azon nyomban, ott, a nyílt utcán, a villogó drágakövek alatt kifeslő két rózsára. Zsuzsa boldogan adta vissza, még át is ölelt, s azután rohant hazafelé, Sokáig néztem utána, még akkor is, mikor már belibbent a kapujuk alatt. Aztán hazaballagtam, hogy megírjam ezt az üdvözletet, ami nemcsak Zsuzsának szól, hanem annak az ezernégyszázhetven szegedi kisiskolásnak, akik tegnap délben kaptak kezükbe kis életük folyamán először olyan bizonyítványt, amit munkával érdemeltek ki. Holnap már hétköznap lesz. Elmúlik az ünnep varázsa, de mi ne feledjük el e kicsinyek nagy gondjait. Segítsük őket mindnyájan, hogy egész életükben, mindig jó legQen a bizonyítvány! Kiállítást rendez a járási tanács szakszervezeti bizottsága Érdekes kiállítást szervez a Közalkalmazottak Szakszervezetének járási bizottsága. A járási tanács dolgozóinak kézimunkáit, fényképeit, rajzait, festményeit mutatja be ez a kiállítás, amelyet a szakszervezet a nőtanács és a KISZ együttműködésével szervezett meg. Negyvenhét új tagot vettek fel a szegedi termelőszövetkezetekbe A Felszabadulás Tsz-be 24 személy lépeti be A legjobban dolgozó szegedi termelőszövetkezetek az elmúlt év vegén, a, zárszámadások elkészültével több egyéni parasztot hívtak meg. E látogatások alkalmával beszámoltak a termelőszövetkezetek ez évi eredményeiről, a lehetőségekről, a termelőszövetkezetek terveiről. Az ellenforradalom hatására kilépett volt termelőszövetkezeti tagokat sem hanyagolták el. Alkalmat találtak az ezekkel való foglalkozásra is. A szegedi termelőszövetkezetek ilyen vonatkozású munkája, az a körülmény, hogy kapcsolatot igyekeznek kiépíteni a város egyénileg gazdálkodó parasztságával, valamint a kormány, fokozott segítsége a termelőszövetkezeteknek, a termelőszövetkezetekre vonatkozó nyugdíjrendelkezések stb. máris eredményt hozott. Szegeden az elmúlt két hónapban szaporodott a termelőszövetkezetek tagsága. A Dózsa Termelőszövetkezetbe kilenc, a Szabadság-ba kettő, a Táncsics Termelöszövetf kezetbe három, az újszegedi Haladásba kilenc, a Felszabadulás Termelőszövetkezetbe pedig huszonnégy személy lépett be. Az első típusú Búzakalászba is voltak jelentkezők. Jójárt Lajos tizenegy. Juhász János hat katasztrális hold földet vitt be. Itt összesen hét belépő volt, huszonnyolc katasztrális hold földdel. A fentiek szerint tehát a harmadik típusú termelőszövetkezetekbe negyvenhét új tagot vettek fef Szegeden az elmúlt hetekben. Több kérelem felett még most dönt majd a termelőszövetkezetek tagsága. Szegeden vezényel LU1GITQFFOLQ Nemrégiben érkezett magyarországi vendégszereplésre Luigi Toffolo, a velencei operaház karmestere, a firenzei filharmonikusok vezetője. Művészetét alkalma lesz megismerni a szegedi zenekedvelő közönségnek is. Pénteken, február 14-én ugyanis a Szegedi Nemzeti Színházban vezényli a Pillangókisasszony előadását. E bemutatónak még egy művészi eseménye lesz: Cso Csoszánt — az e szerepben Szegeden már oly sok sikert aratott — Papp Júlia, érdemes művész, az Állami Operaház tagja énekli. A pénteki vendégszereplés kapcsán egyébként még anynyit el kell mondanunk Toffolo mesterről, hogy már magyarországi vendégszereplése előtt is nagy érdeklődéssel fordult a magyar zenei élet felé. Nemrégiben dirigálta Triesztben Kodály »Kis misé*-jét. Értesülésünk szerint, hazatérve Massenet »Thais*-ának felújítására készül, a velencei operaházban pedig még ebben az évben Wagner egy fiatalkori operáját vezényli majd. Tizennyolc éves korig mindenkit beoltanak I gyermekbénulás elleni védőoltásokat hétfőn folytatják Szegeden A járási tanács dolgozóinak sokoldalú érdeklődését bemutató kiállítás február Il-én nyílik meg és szombatig, 15-ig lesz nyitva. A szakszervezet kis ünnepséggel zárja be a kiállítást és a legszebb munkák kiállítóit megjutalmazza. Az egészségügyi kormányzat áldozatkészségéből lehetővé vált, hogy gyermekbénulás elleni védőoltásban részesítsék mindazokat a korosztályokat, amelyek még fogékonyak a betegség iránt. Szegeden eddig mintegy 11 ezer gyermeket oltottak be. A közelmúltban történt védőoltások ideje alatt átérezték a szülők azt a felelősséget, amellyel gyermekeiknek tartoznak. Az oltásra kijelölt egyes korcsoportokban közel száz százalékos volt a megjelentek száma. Különösen vonatkozott ez a megbetegedés szempontjából leginkább érdekelt 1—3 éves korcsoportokra. A további korcsoportok oltásánál ez a felelősségérzet mintha kissé csökkent volna, azonban még így is a veszélyeztetettek több, mint hetvenöt százaléka megjelent. Az újabb oltóanyagbehozatal révén lehetővé vált, hogy mindazokat, akik még nem voltak oltva, védőoltásban részesítsék. Szegeden hétfőtől kezdve oltják mindazokat, akik 1940. január 1. után születtek és védőoltásban még eddig nem részesültek. Az oltások rendje a következőképpen alakul: Február 10—28-ig azon iskolák-, óvodák-, bölcsődékbe járók első oltása, akik még nem kaptak oltást; Február 19—20-án de. 9— 12-ig, du. 3—7-ig a lakhely szerint illetékes egészségvédelmi tanácsadókban, azok az 1940. január 1-től 1957 február 28-ig születettek első oltása, akik nem járnak iskolába, óvodába, bölcsődébe és még eddig oltva nem voltak; Március második felében a fenti csoportok második oltása és az 1957. március 1. és augusztus 31 között születettek első oltása; Április második felében az 1957. március I és augusztus 31 között születettek második oltása és mindazok harmadik oltása, akik 1957ben az első-második oltást megkapták; Novemberben mindazoknak harmadik oltása, akik ebben az évben kapták meg az első, második oltást. Felhívjuk a szülök figyelmét arra, hogy azokat a gyermekeket, akik sem óvodába, sem általános vagy középiskolába nem járnak, a hirdetményben feltüntetett helyre vigyék el. Téves az a felfogás, hogy aki egyszer átesett a gyermekbénuláson, az már többször nem betegedhet meg ebben a belegségben. A gyermekbénuláson átesett egyén csak azon típusú törzs ellen bír védettséggel, amelytől megbetegedett. A többi törzs iránt még fogékony lehet. A védőoltásoknál felhasznált oltóanyag azon típusok ellen nyújt védettséget a szervezetnek, amelyek jelenlegi tudás szerint megbetegedést idéz elő emberben. Ezért ajánlatos, hogy a gyermekbénulás bármelyik formáján átesett gyermeket is részesítsék védőoltásban. Ismételten ki kell hangsúlyozni, hogy nagy felelősséget vállal magára az a szülő, aki nem használja ki a jelenlegi lehetőségeket és elmulasztja gyermeke beoltását. Nem kell félni semmiféle- komplikációtól, mert az elmúlt oltások alkalmával bebizonyosodott, hogy az oltások veszélytelenek. Egyáltalán nem biztos, hogy a járvány terjedésére alkalmas nyári hónapokban nem látogat meg bennünket is olyan mértékben ez a betegség, mint amilyen mértékben az ország északkeleti részein az elmúlt időkben fellépett.