Délmagyarország, 1958. február (14. évfolyam, 27-50. szám)

1958-02-09 / 34. szám

Vasárnap. 1958. február 9. 5 Étterem, kisvendéglő, italbolt Néhány gondolat a szegedi vendéglátóipar problémáiról, a szombati-vasárnapi túlzsúfoltság enyhítéséről Szombat este, vasárnap ott újra nagy éttermet, vagy ipar nem járja ezt az utat, este rendszerint zsúfoltak a kávéházat kell létesíteni. (A de nem tesz elegét, hogy a város központjában levő ét- kávéház esténként zenés szombati-vasárnapi zsúfolttermek, vendéglők. Ilyenkor étteremszerűen üzemelhet.) ságot csökkentse azáltal, kell tennie előre az egész magyar társada- tuk a népi ellenőrzés létrehozásáról szóló törI; lomnak a takarékosság és a közvagyon meg- vénnyel, s bizonyosak vagyunk benne, hogy I' óvása tekintetében. Különös hangsúlyt ka- az eredmény nem marad e). Rendkívül szükpott ez az országgyűlésen, ahol a kormány- ségcs a tolvajok és a tékozlók elleni radikális elnök beszámoiója és a képviselők felszóla- intézkedés, mert amíg ezek a veszedelmes lnsa egyaránt előrehaladásunk elengedhetetlen emberek azt tapasztalják, hogy esak szidjuk szűknek bizonyul a Kelemen utcai volt Hági, a jelenlegi Tisza Étterem; a Széchenyi téri Alföldi Étterem, a Takaréktár utcai Halászcsárda hogy korszerű kisvendéglőket hozzon létre, az érdeklődést a meglévőkre felkeltse, illetve a meglevők vezeEz a fenti út meglehetősen tését úgy javítsa, hogy újra rögös, a tanácstól Bel keres- "divatba jöjjenek*. A két „típust' kibővíteni megóvását haladjon a mutató görbe továbbra is lefelé különbüző gazdasági, termelési Az este nyolc óra, vagy kedelmi Minisztériumig, több a Kossuth Lajos sugárút a színház, a késői mozielö- szervnek kell együttmóköd- elején a volt Megának tu-adás után egy kicsit szóra- nie és — anyagi áldozatot domásunk szerint — több kőzni vágyó ember ilyen hoznia. Az út azonban jár- olyan helyisége van még, esetben dühösen fakad ki: ható és eredményekkel is amit berendezve, kisvendég- kimutatásokon >-Az örödgbe! Hát hova men- kecsegtet. lővé lehetne átalakítani, ha;; jünk?* Egy-két pohár bort A mási út az úgynevezett már a tejivó létesítésének ugyan állva is megihatna kisvendéglők létesítése. En- gondolata nem népszerű a valamelyik italboltban: a nek Szegeden vannak ha- Vendéglátó Vállalat előtt. A postával szemben a volt gyományai. Aki Szegedet Rózsafához hasonlóan aÉmég mindig •élhetnek — sőt néha sajnos, jól Sándor vendéglő helyén levő csak egy kicsit is ismeri, kjjlső területeken is lehetne élhetnek — közöltünk olyan emberek, akik "kettesben*. vagy a Köl- nyolc-tíz ilyen, jó konyhá- kisvendéglőt létesíteni (tercsey utcai Bajcsy-Zsillinszky val, kisebb helyiségekkel, mészetesen a kerületi tanáutca sarkán a "négyesben* kis létszámú személyzettel csok, támogatását igényelde ez kevés. Zenét szeretne működő vendéglőt sorolhat ve) A Szent jstván téri Búhallgatni, egy bácsiszelet fel, amelyek a nagykörúton za Étteremre, a Népkert sori asztali fehér és belül működtek a felsza- Liget-vendéglőre stb. ugyanután az nagy szóda társaságában badulás után. Sajnos, ezek csak nagyobb gondot, kell csendesen elbeszélgetni egy- a vendéglátóipari egysegek fol.dítani két órácskát.:. Szegeden az elmúlt években Ilyenkor mindjárt felve- elsorvadtak, mert a szocia- Olcsón, hangulatosan tődik- valahogy segíteni lista vendéglátóiparban — ... , kellene a szegedi vendéglá- Szegeden, de másutt is - Az uj, nagy letesitmenyek tói páron, hogy ezek a visz- két -típust* szorgalmaztak, helyett, ez a járhatóbb es Ságok megszűnjenek. Az olyan nagy éttermeket, "hamarabb* ut es ehhez a Tt'éh - H.,„;rnS mint a Tisza, vagy pedig az tanács is tobb segitseget Hetho^nap. Kisiaros ilalboltot ahoI ál]va »fo_ nyújthat a meglevő szűkös Az elmúlt napokban al- ]yik<< a fröCCsözés. Az utóbbi anyagi keretekből, kalmam volt elbeszélgetni e két dvben azonban országo- Ha ismét — olcsón — dolgokról néhány szakem- san már történt egy és más flekken és vargabéles, berrel, tanácsi vezetőkkel: a e téren. Budán csaknem szatymazi bor lesz a Búza vendéglátás tisztes szakma- kétszáz kisvendéglő műkő- Vendéglőben; rántott máj és jában évtizedeket -UiiHS" - - =——^ Áf a táro zo tt Lépést feltételeként emlegették ezt a fontos kérdést. Fontos volt — kétségtelen —, hogy már nem parancsszavak és érvnélküli kijelentések uralőket törvényes és szigorú felclösscgreyoilás helyett, addig a társadalom szemébe röhögnek és úgy fogják fel, hogy a törvényeket ták az illésterem légkörét, hanem a beszá- valószínűleg nem nekik, hanem a bolondok mólókat is a vox humana jellemezte, de en- számára hozzák obben az országban. nél ezerszer fontosabb volt annak az egyszerű igazságnak megértetni akarása, hogy nem tudunk határozottan javítani a magyar nép Ne úgy küzdjünk a pazarlók és a köztulajdon szarkái ellen, mint eddig tettük, hogy . lehetőleg mindig másra hárítottuk a köteleelctnivójan, ha hagyjuk, hogy a közvagyon ^ -s a fe]el(W,gpl. ha megvolt a baj, lYHtl nto n-lleíl/l I n\--1 hr n IC lotölá' Tizenhárom év óta beszélünk arról itt Szegeden hogy becsüljük meg a népvagyont, Egy kicsit már szégyellni kell magunkat, hogy elengedik fülük mellett a figyelmeztető szót és tékozolnak. Egy kissé őszintébb felháborodásra, egy kissé súlyosabb közítéletre, egy kissé nagyobb kíméletlenségre lenne szükség, amikor valaki hozzányúl az össznépi tulajdont képező bármilyen anyaghoz. Mert azt már leszögeztük nemegyszer, hogy kutyabajunk se lenne, ha a szocializmust szocialista öntudattal bíró emberekkel építhetnénk, de az olyan egyének ellen, akik szemrebbenés nélkül meglopják akár 1 Termest, a tolva! I jok istenét is, mégsem hoztunk nagyon kemény. de egyben nevelő jellegű össznépi intézkedést. Most ezt a problémát is megoldotmert az ilyen felelőtlcnkedés egyszer nagyon megbosszulhatja magát. Teljes joggal kérdezték a szegedi dolgozó emberek, amikor az állami áruház kirakatában meglátták a cipőgyári tolvajok kocsirakományra rúgó corpus dch'cti-ét: „Hát milyen ellenőrzés san ott, ahol így lehet garázdálkodni"* Az ellenőrzés minősége és az ellenőrzésben résztvevők száma rendkívül fontos ahhoz, hogy a takarékosság végre reális valósággá váljék, a közvagyonhoz nyúlni pedig olyan bűn legyen, amit legjobban elítél a társadalom. Segítenünk keU a kormányt. Ha elismerjük, hogy az országgyűlés népünk további szocialista előrehaladásáért fáradozott (márpedig ezt el kell ismerni a tények ismerete alapján), akkor a legmagától értetődőbb dolog, bogy szorgalmunk és tisztességünk teljes latbavetésével küzdjünk ezután a jóváhagyott irányelvek megvalósulásáért. Nagy István eltöltött dolgozókkal. Szegeden bizony kevés a nívós, szolid étterem — hangzott az egyöntetű megállapítás, de csak szombat és vasárnap este! — siettek hozzátenni. Mert Szeged e tekintetben kisvárosias. Az emberek hétköznap esténként ritkán mozdulnak ki dik. Ezek jó konyhájuk, bécsiszelet kapható majd a hangulatuk, kedélyességük volt MEGA helyén a kisvenmiatt nagyon népszerűek... d'£glő ragyogóan tiszta terítőjű asztalainál — akkor Kisvendéglőt, nem bosszankodunk, hg törjó vezetéssel ténetesen nem jut hely a Tisza halaszszobajaban, haSzegeden a Takaréktár nem sarkon fordulunk és utcai Halászcsárda, a felső- megyünk a I" tssuth Lajos városi »Rózsafa« vendéglő, sugárútra, a Szént István az Április 4 útja' -Béke* térre. J

jtp* zSUsenérőt, *Ksáncról, zaőact időről s a kulturális élei néhány szegedi munkásáról Négytagú társaság beszél- a február végén sorra kerülő mondja, még elgondolni is get a Ruhagyár szakszerve- emlékünnepségeket, amelye- furcsa, hogy Gavallér elvzeti szobában. Balogh Lajos ket a szovjet hadsereg meg- társ már harminc éve mukultúrfelelős, Gavallér Fe- alakulásának 40. évforduló- zsikál. 6 még csak néhány renc, a zenekar szervezője, ján tartanak az üzemben, éve táncol, de máris úgy a a tánccsoport laktanyákban és a színház- szívéhez nőtt a tánccsoporl, Kéri Mária, — legfeljebb moziba. Mm- tartozik e típusba. Különö- Vagy talan nyttott kapu- felelöse és Hoppenthaler Ist- ban is, valamint a tánccso- meg annyira megszerette tíenki szombaton vasarnap a Rózsafa nagyon látó- kat döngetünk e javasla- ván> az üzem legnépszerűbb port további bővítését, a ze- magát a táncolást is hogy el igyekszik az e célra JZSMt gatott. tunkkal a Vendéglátóipart színjátszóinak egyike. Az nekar létszámának növelését, sem tudna szakadni tőle A , tunkkal á pénzecskéjét elkölteni. Ilyén- Nem mondhatni tehát. Vállalatnál? kor aztán kapónak a helyek hogy a szegedi vendéglátómindenütt. Hétköznap általában mindenütt, még jő sarokasztalt is lehet kapni. A régi problémát orvosolni A megoldás tehát nem az, r bogy új éttermeket létesít-? sünk — mondják a tanácsnál. Sem pénzünk, sem he-^ lyiségünk, sem építőanyagunk erre nincs. Üj, nagy j étterem létesítése — éppen? a szegedi »specialitás« miatti — nem is lenne gazdaságos.! A megoldás útját másfeléi kell keresni. E tekintetben: már több fajta járható út J mutatkozik. Szegeden, mint az or-jj szagban bárhol szálló- J dahiány van. A korszerű) szálloda étteremmel, és különböző más "melléküzem-f mel* — kávéházzal, eszpresszóval stb. — működik.? Szeged jelentősége, hírneve,? adottságai, bontakozó ide-'? genforgalma mindinkább? arra szorítja az illetékeseket,? bogy a kérdésben számot te-t vő előrehaladás történjék, j A volt Tisza-szálló eredeti: rendeltetésének való vissza-S állításával ott éttermet isj lehetne nyerni. Az igazgatási és kereskedelmi szervek-i nek megoldást kell talániuki végre a Szeged Szálló föld-3 szinti helyiségeinek ügyében? is. A Vas-Műszaki Nagvke-| reskedelmi Vállalat raktárát^ végre ki kell onnan rakni ésj Fejeik a iuqo^zláv műanyagipar Jugoszlávia műanyagiparai lendületesen fejlődik. A a szpliti műanyaggyár kibőví-3 tése most folyik és ennek* eredményeként a gyár mard a következő hónapokban? mintegy 1300 fogyasztási cikket gyárt majd. a tavalyid ezer cikkel szemben. A gyáré készítményei közölt szere-? pelnek utazóbőröndök, esőkabátok, függönyök. asztal-J terítők, továbbá cipő, papucs,? gyermekjáték és egyéb köz-g használati cikkek. (néineth) üzem kulturális életének kö- A kultúrfelelős 1953 óta, már kislány nemcsak ügyes tánvetkező feladatait tárgyalják; most ötödik esztendeje in- cos, hanem az üzemben mintezt a ügyet az üzemben, s mun A sötétség felhasadt és áttörlek rajta a hajnali fények. Lassan kibontakoztak a szegedi házak körvonalai. Az öreg Nagy Sándor bácsi már művészeti: csoportok denki tudja, hogy kiváló munkás is. Volt már nemkatársai is évek óta dolgoz- egyszer 150—180 szazaiékos nak vele. teljesítménye. Most azonNem akadályozza-e a napi ban új oldaláról ismerték munka elvégzésében ezeket meg. Kéri Mária szervező cs az embereket a művészeti pedagógus. A Ruhagyár tánccsoportok munkájában való csoportjában most táncolnak _ egy katona. Egy hadj= nagy. A tankisták ki=j csit imbolygó járásá== val közeledett. Az S öreg magyar is feléje ' " lépett, összetalálkoz- Srészvétel? Nem okoz-e zava- először ruhagyári fiúk s ez talpon volt es tak. Sándor bácsi es Ivan, a szovjet had- J?rokat családi életükben? nagymértékben az ő s'zerveindult az Alkotmány Tsz-be, ahol elnö- nagy. Az egyik magyarul, a másik oroszul mondott üdvözlést. A pillanat szép volt, megigézte mindkettőjüket. Csak mosolyogtak. Csak a szemük sugara olvadt össze... Sándor bácsi kicsit ért és beszél oroszul. kösködött. Amikor valahol egy kakas rikoltott, összerezzent. A csendőr, a földesúr jutott eszébe, akik — úgy érezte —. ott kísértettek körülötte is. "Ej, bolondság« — motyogta maga elé és ballagott Ha nem is tökéletesen, de azért összeraszaporán, hogy mielőbb a tsz-be érve, to- kosgatta Iván szavait: :Nem jelent-e ez számukra ző munkájának köszönhető, stúlterhelést? Van-e idejük Első fellépésük szombaton >pihenni? — vetődnek fel a ki volt az üzemben a sárközi {is mondott gondolatok. párostánccal. Szinte életszükséglet vább nyugtatgassa az embereket. Mert igen megkeveredtek közülük is néhányan. Féltek, hogy jön az úri megtorlás, mint 1919ben. Volt olyan ember, aki tűzbe vetette párttagsági könyvét, mert azt remélte, hogy ezáltal túléli a vészt. A hatvanegy esztendős Sándor bácsi — uraságok egykori robotosa — sem volt nyugodt, hiszen gúnyolták és fenyegették öt az ellenforradalmi lovagok. A "bűne?" Ts'z-elnök, meg egyszerű párttag. Ennyi az egész, semmivel nem több, hiszen mindig csak szépet, jót akart a tisztességes, dolgos embertársainak. Amikor sztrájk volt, kocsival hozta a tejet a városba, hogy le• gyen a gyerekeknek. Hát két géppisztolyos "némzetör* útközben ezért is meg— Nem kell félni, nem jön vissza a burzsuj — mondta Iván, és mint egy nagy gyerek, szorongatta az öreg kezét. Az meg keverve a magyar és az orosz szavakat, valami köszönésfélét mondott. Iván rágyújtott, kínálta az öreget, aztán kétszer is elmondta: — Öcsin harasó . .. Nicsevo ... Még beszélgettek, amig csonkig égtek a cigaretták. Aztán Iván elbúcsúzott. Sándor bácsi egész a tankig kísérte. A szovjet hadnagy nem ment messzire, ott maradt a tanyaháztól jó kődobásnyira tankjával, hogy őrködjön. Katonai nyelven: biztosítsa a műutat. Sándor bácsi és Iván 1956. november 4-én, kora reggel találkozott. Röviddel azfenyegette, hogy "fater, ne kocsikázgasson, előtt, amikor — az előkerült. írásos dokune dolgozzon, mert.. .* — és orra elé lök- mentum szerint — halállistára tették a ték a fegyvert. Villanásszerűen ez is eszébe ötlött és "forradalmi tanácsnál« az öreg Nagy Sándort is, november 5-re elrendelve letargyötörte, mardosta a bizonytalanság, mint tóztatását. A letartóztatási parancs így fevalami gonosz ördög. Pedig nem is sejtette. hogy a »forradalmi tanácsnál* megkondították az ő feje felett is a vészharangot. jeződött be: A letartóztatandókat »ellenkezés esetén a helyszínen ártalmatlanná kell tenni!" A szörnyű parancs fotókópiája ott az — S hogyan tud a fiuk közt tekintélyt tartani? Mindannyian, akik itt van'nak, kissé értetlenül néznek Kiderül, hogy nemigen tud [rám. S hogy miért? Lássuk erre válaszolni. <3 maga se a csak. tudja, hogy hogyan, de sikeGavallér Ferenc beruházó- rült a fiúkat ]s kordában [st eloado mar vagy harminc 3 éve muzsikál. Az első zene- artanijS "t'as Csa,áűi utánpótlás ^működött Újszegeden. A gya- Most már Hoppenthaler zenekarban 1954. junuts Istvan színj;Uszó, Ciha Tóni reta játszik. Akkor - ammt figurájának nagy sikert ara^ mondja meg csak 5-6 tott aiakítója is mf.gszólal jtag volt, akt rendszeresen Készülődne vissza a szalagai; muzsikalt, ma tizennyolcan jahoz mert mogt áutak ;U N vannak. egy új gyártmány készíté- Szereti ezt a zenekart? sére és nem szereti sokáj - Azt hiszem, ez nem is otthagyni munkatársait. NéJkerdes. Én vagyok a legtdo- llány szót még töIe js Wbb a zenekarban, mtnden kérdezünk. Megtudjuk hogy j probán reszt veszek, a kot- 194s óta színjatszó més a ták ^szerzésében, a program- MAÖTSZ kulturális csoportmegbeszéléseken segítek, né- ---— • • Jha még kottákat is másolok. ÍÚgy érzem, ez az együttes jában kezdte, 195X óta nős, felesége minden előadáson megnézi, nagyon büszke arszamomra szinte eletszukseg- ra> ba sjkere van Kpt gy Pár száz méterre volt már a szövetkezet ellenforradalomról szóló Fehér-könyv neközponti tanyájától, amikor lánctalpak dübörgését hozta a hideg szél az Algyö— Szeged közti műútról. Néhány perc telt el és már ott dübörögtek előtte a szovjet gyedik kötetében. Látta ezt Sándor bácsi is és most csendes szóval beszél: — A sír szélén álltam és az életemet köszönhetem Ivánéknak — így mondja és siet. — S mit szól a család? — A feleségem örül neki, rek is van, az egyik négyéves, a másik hathónapos. — ök még nem színjáttankok. öreg, ráncoktól övezett szemeivel a szovjet katonákat érti rajta. — Mert világosan látta a tankokra festett ötágú csillagot. A világ munkásosztálya összefogásának, testvériességének nemzetközi jelvényét. Intett egyet karjával, olyan üdvözlésfélét. Választ nem kapott, mert a tankok födele lecsukva. A tankok zörögtek, s ő is haladt a tanyaház felé. Volt ott már több szövetkezeti ember, s odaérve közéjük állt ö is. A jelen és a jövő került szóba. Aztán úgye, ha nem segítenek, akkor minálunk felülkerekedik az úri bitangság... En már öreg és beteges is vagyok, s amikor az életemről beszélek, a magamfajta emberekre gondolok, akiknek a vörös katonák megint életet hoztak. — Hogy hol az én tankistám? Nem tudom, dc hogy jó ember és a mi emberünk volt, az biztos. Éljen is sokáig. .. Csend. Sándor bácsi hallgat, megsimolassacskán szétszéledtek. Sándor bácsi még gátja szép. magyaros bajúszát. Rágyújt, ott maradt a tanya előtt az egyik fa alatt. Fújja a füstöt. nem messze a műúttól. Ekkor megállt az út szélén, félig a betonon, félig a fagyos életére gondol, földön néhány tank. Az egyikből kiszállt Talán megint a tankistára, vagy a maga (morvay) íhogy ilyen szorakozasom szók _ mondja mosol Jgva ka zenrkari pr°bak "tan Hoppenthaler elvtárs - de mindig megnyugodva, frtss reméljüki hogy- idővel még íkedellyel megyek haza, mert együtt játszhatom velük a ébar nagy fegyelmet és pon- színpadon ®tosságot kíván minden profba. mégis a zene felüdíti az SzéP terv és kívánjuk 'embert, önművelő szórako- h°gy megvalósuljon. Addig [zás a zenekarban játszani, s is azonban, míg a HoppenJaz is öröm, mikor egy-egy thaler gyerekek színpadra ^előadáson az üzem dolgozói kerülnek, még sok feladat lelőtt is sikerünk van. vár apjukra, a ruhagyári •jl u -x j i színjátszó-gárdára. Ha nem J0 táncos, JO dolgos tévedünk, nem fog előlük . Kéri Mária, a tánccsoport ^ Hoppenthaler István, f 19 éves felelőse tisztelettel.sem a kulturcsoportok egyet!?figyeli Gavallér elvtárs sza- len mas tagja sem megfu5 vait. Fiatalnak, szinte gye- tamodni. 'reknek érzi magát, amint Sz. G.