Délmagyarország, 1958. február (14. évfolyam, 27-50. szám)

1958-02-08 / 33. szám

Szombat. 19158. február S. 3 Még nem állapították meg a München mellen lezuhant angol repülőgép szerencsétlenségének okát Ili magyar találmány: a hydroglobus A Manchester United labdarúgó-csapatának csütörtök délutáni repülőgépszerencsétlensége szinte egész Angliát gyászba borította. A péntek reggeli lapok az első oldalon közlik a tragédiát, mély gyásszal emlékezve meg az elhunytakról A szerencsétlenség egés Európában mély részvéte keltett. Özönlenek a táviratok az Angol Labdarúgó Szövetséghez, s a Manches terbe. Magyar labdarúgó-csapatok is táviratokban fejezik ki részvétüket. A pénteken délelőtt ki adott jelentés szerint az an gol repülőgép München kö zelétoen történt szerencsétlensége alkalmával meghal ra gördült és két kisérletet tett a rajtoláshoz. A gép kapitánya azonban nem volt megelégedve a motorok teljesítményével, ^ visszafordult, s érintkezésa vizsgálat munkáját. Dr. egyik Georg Maurer, müncheni kórház víj há- ! alatti bombázások óta ,, ,, .... nem történt ilyen szerenbe lepett az egyik repulo- csétlenség Münchenben, mernokkel. Vegul is arra Szerencse a szerencsétlenJ,"^ ségben - mondotta hogy; a motorok kifogástalanul működnek. Erre a gép ismét kigördült a betonpályára és elindult. Nem vagyunk biztosak benne, hogy a gép egyáltalán felemelkedett-e a levegőbe, csak azt tudjuk hogy a kifutópályán tói mintegy 109 méterre bal München egyik legnagyobb és legkorszerűbb kórháza csak 5 kilométerre volt a tragédia színhelyétől, s így sok életei meg tudtak menteni azáltal, hogy idejében jutottak elsősegélyhez. szárnyával egy háznak ütődött. Majd jobbra bil- A kórházban különben 50 lenve egy háznak ütkö- orvos dolgozik csütörtökön zött és lángbaborult*. délután óta megszakítás nél...... ü kül a sebesültek ellátása és a Manchester United labda oknak ki-" "T^tSS^*?^ rúgó-csapatának 7 játékosa derítésére Egymásután hall- A but. .blzt?f!to . .^S®?"" egy csapatkísérő-, a Man gatják k- a tanúkat. — gokhoz k°zela110 korokben chesler United klub-igazga nek vallomásai azonban tója, a csapat edzője, nyol gyakran ellentmondóak újságíró, egy tisztviselő, a repülőgép egyik pincére, é körülbelül 550 000 fontra beMiklós Béla Pál, az utazá szervezője. Az Angol Légiforgalm Társaság, a British Europe «n Airways (BEA) péntekre virradó épszaka Londonban a következő hivatalos közcsülik a müncheni . gépszerencsétlenség Egyesek szerint a gep tási díjait egyáltalán nem emelkedett fel a levegőbe, s így rohant egy háznak, mások szerint kis magasságból zuhant vissza és robbant fel. repülőbiztosíA hydroglobus azokon a vidékeken oldja meg a vízellátás problémáját, ahol sülylyed a talaj. A két magyar mérnők szabadalma tulajdonképpen egy 10—20 méter magas, elöregyártott acélszerkezetű víztorony 25—500 köbméteres űrtartalommal. Építése mindössze 3—4 honapot igényel és talajsüllyedés esetén nem reped meg semmiféle része, legfeljebb a tartó drótköteleket kell meghúzni. A Szolnok megyei Jélci Állami Gazdaságban próbálták ki a magyar szabadalmat sok sikerrel. Külföldről nagy érdeklődés nyilvánul meg a hydroglobus iránt. pata 210 ezer fontra ^ A gép motorját hamarosan feményt"'hozta' nyilvánosság- tüzetes vizsgálat alá veszik, a Manchester United ra a " repülőszerencsétlenség-s így kísérlik kideríteni gel kapcsolatban: hogy mi okozta a tragediat. A repülőgép roncsai csütörtökről péntekre dóra hótakaró alá lek, s ez erősen Ebből az összegből 150 009 font a repülőgépre, 400 000 font pedig a meghalt és geden a Csongrád sebesült utasokra vonatkozik. Jól zárult a megyei kisipari szövetkezeti mozgalom 1957. évi „mérlege" csávói , "7 n,aP°Íban t°nt0S tan«CS" alatt f ÍdŐ, alatt a kisipari konszolidálódott. Ennek az kozasra gyűltek össze Sze- szövetkezetek sokat fejlöd- lett a pozitív következméegyei tek es erősödtek. Horváth nve hogv kisipari szövetkezeti mozga- Sándor elvtárs, a megyei ' lom kommunista vezetői és KISZÖV elnöke beszámolópárttitkárai. A tanácskozó- jában hangsúlyozta, hogy az son az elmúlt gazdasági ev ellenforradalom után a kiseredményeiröl tárgyaltak és ipari szövetkezetek vezetése megállapították, hogy ez es termelése gyors ütemben »A repülőgép Belgrádból érkezett Münchenbe. Itt üzemanyagot vett fel majd a beton kifutópályávirrakerülgátol ja., Mindennap kell munkálkodna a mezőgazdaság szocialista átalakításán! Ezt kellene feltűnő betűkkel felírni az épület homlokzata fölé, ha a magyar szocialista társadalom jelenlegi állapotát egy féiig-meddig kész házhoz lehetne hasonlítani. Az országgyűlés legutóbbi ülésszaka is egyetértésre jutott abban, hogy előre kell menni a termelőszövetkezetek építésével, szaporításával. különben megrekedünk nemzetgazdaságunkkal valahol a kapitalizmus és a szocializmus között félúton. A legégetőbb feladat lehát az. hogy Bulgáriához, Kínához. Csehszlovákiához stb. hasonlóan nálunk is szocialista alapra helyezzük a mezőgazdaságot és ezzel egyidőben megoldjuk a belterjes, az olcsóbban és mégis többet termelő mezőgazdálkodás problémáját. Mivel az országban sokakat foglalkoztat az, hogy HOGYAN valósítsuk ezt meg, az országgyűlés is erről tárgyalt elég részletesen. Kádár elvtárs ismét csak aláhúzta a már meglevő tsz-ek példamutatásának nagy jelentőségét. illetve azt, hogy a hozzáértő szövetkezeti szakvezetésnek milyen vonzó hatása van a kívülálló dolgozó parasztokra. A példamutatás természetesen egymagában nem váltja meg a világot. Iiiszen ha igy lenne, a kimagasló és példás gazdálkodást folytató termelőszövetkezetek környékén lakó dolgozó parasztok már valamennyien a szocialista utat választották volna. Mivel azonban a kis- és középparasztok jelentős tömegei még ragaszkodnak a régihez, nehezen térnek le a megszokott útról) szükség van arra. hogy megmagyarázzuk napról napra: aki nemcsak szavakban, hanem tettekkel is akarja építeni a szocializmust, az az egész társadalom javára cs önmaga hasznára is a nagyüzemi gazdálkodás ólját választja. Nem leszünk türelmetlenek és nem rágalmazzuk ellenséges beállítottsággal azokat a dolgozó parasztembereket. akik még nem látják a szocialista nagyüzemesítés nagyszerű jövőjét. Az országgyűlésen elhangzott kormányelnöki beszámoló ismét megerősítette azt a korábbi helyes elvet, hogy nem erőszakkal kívánjuk terebélyesíteni a termelőszövetkezeti mozgalmat, hiszen van tapasztalatunk, hogy az ilyesmiben nincs köszönet. Ehelyett a tapasztalatokon alapuló meggyőzéssel, a legjobb szövetkezeti gazdaságok eredményeinek tudományos feldolgozásával és a tagság szájából elhangzó ismertetéssel akarjuk a még szkeptikus egyéni gazdálkodókat rávezetni az egyenesebb, világosabb, gazdagabb. kulturáltabb élethez vezető ösvényre. Ma még egyik igen komoly akadálya a mezőgazdaság szoeialisia átalakításának, hogy a sajátmaga kis földjén bajlódó parasztember eddig elég kevés dicséretesen gazdálkodó termelőszövetkezeti gazdaságot látott, és ugyanakkor elvétve találkozott olyan példákkal, hogy egyes kisparcellákon magas búza-, vagy kukoricatermést értek el. Ebből azután — önmaga igazolására — levonta azt a hibás következtetést, hogy belterjesen gazdálkodni, nagyobb terméshozamokat elérni (vagyis éppen a kormány célkitűzéseit valóra váltani) csak a kisparcellán lehetséges. Nos. ebből a hamis illúzióból kizökkenteni a magyar dolgozó parasztokat minden jövőbe látó és felvilágosult állampolgár elsőrendü kötelessége. A mi parasztságunk józan gondolkodású és. megérti, hogy csak ój módszerekkel lehet a réginél nagyszerűbbet alkotni. Minden bizonnyal hamarosan megérti azt is. hogy amikor az egész világon nagyüzemi módszerekkel termelik a sokkal olcsóbb és jobb minőségű mezőgazdasági termékeket, akkor ő sem lehet ellensége önmagának és meggyőződéssel elfogadja majd a párt és a kormány útmutatását. NAGY ISTVÁN Ma huszonnégy éve, hogy Móra Ferenc, Szeged "legnagyobb mecénása* megtelt. Hozzá hasonló mecénása még nem volt magyar városnak. Neki adta a napjait és az éjszakóit, leszokott az alvásról, hogy kötelességének eleget tudjon tenni, ahány nagy temetőt fölásott, annyi regénytervét ásta el... Még ma is látom "a fehér hajú embert az évek hajlatan, a növekedő árnyak völgyében*. Látom -a nagy ablakos házban, ahol élete napjai oktalanul elfolytak, az ódon fóliánsok, a kitömött madarak, a vászonra festett felhők és hidrafejű akták között*. Látom "jönni-menni a nagy lépcsőkön, a hosszú folyosókon, a könyvek kriptafülkéiben; mindennap száz fiókba bekukkantani; minden öt percben hatfelé szaladni*. író, költő, tudós, újságíró és <ilykor * ember is volt, egyszemélyben: "embergép, akiben vér helyett tinta folydogált, s aki szüntelen magába mártogatva írt, írt, írt, hajnali harangszóig, amikor aztán összenyaklott, mint a budlibicska*. Keveset alszik, kinek sok az álma — írta. És csakugyan a kötelesség, a mindennapos kenyérgond és tehetség alkotásvágyának malomkövei között őrlődött. Soksok száz vers, gyermekmese, több ezer vezércikk és tárca, egy-két regénykísérlet, két nagyobb regény, tudományos kutatások sora, egy rendbetett Kultúrpalota és egy Élet másokért vívott harcának nagyszerű emléke maradt utána. Üres fejjel lehet megélni, de üres gyomorral nem — mondogotta. Rendkívüli tehetségét legtöbbször aprópénzre kellett váltania. Ö is abból a szalmakunyhóból származott, amelyben a "szép szívek, a fényes szívek* születtek, amelynek küszöbét a magyarság legnagyobbjai lépték át. hogy a világnak szenteljék magukat, s hogy magukhoz öleljék a végtelen jövőt. A szalmakunyhó emberének másokért mindig vérezni kész szívével harcolt utolsó leheleléig a szegény ember igazáért. Wetőí'i vakmerőségével és engesztelhe• tétlenségével ostromolja a feudalizmus tekintélypilléreit és szimbólumát, a királyt: »A király, kiről gyerekeinknek azt tanítják az iskolában, hogy a legelső magyar ember, országa fővárosában olyan ritkaság, mint valami exotikus fejedelem. Nyelvünket csak kényszerűségből és roszszul beszéli, történelmünk legnagyobb alakjaiban háza ellenségeire kénytelen emlékezni, s rólunk való históriai tudása ebben ki is merül. Lelkünk, levegőnk, nemzeti karakterünk idegen neki. Ami magyar, abból csak pénzünket és katonánkat vállalja magának; de hallotta valaki, hogy a király valaha a magyar dicsőséget. a magyar szenvedést, a magyar bánatot magáénak vallotta volna?* 1913-ban írta Móra ezeket a sorokat, felségsértési pört akasztanak a nyakába István bátyjának édesapját emlegeti levelében a királlyal való pereskedése idején: "Édesapámra sokat gondoltam ezekben az össze-vissza napokban: ha ezt az örömet megérte volna! Főszerkesztőséget, meg a királysértési port«. EMLEKEZES MÓRA FERENCRE Az újságírást nem pénzkeresésnek, hanem felelősségteljes hivatásnak tekintette. Ezért van az, hogy vezércikkei, vagy egyéb írásai nemcsak helyi, de országos, sőt legtöbbször / egyetemes emberi problémákat feszegetnek — rendkívüli felkészültséggel, a stílusművészet mipden szépségével. A Horthy-éra idején úgy érzi, víz partián áll, "nagyon szakadékos, omlásos partján a magyar élet folyójának*. Az értelmiségből teljesen kiábrándult, a parasztságot, mely jobbágykorában sem szenvedett annyit, mint a kapitalizmus rabszolgájaként. nem tekinti — éppen szervezetlensége miatt — a maga sorsát jobbrafordítani képes osztálynak, egyedül a munkásosztályban látja a jelent és jövőt tormáló erőt. Ha olykor ki is ábrándul, de utolsó leheletéig küzd a társadalmi igazságért. Hosszú újságírói gyakorlata, nagy és sokoldalú műveltsége, írói művészetén eláramló írói humora, képessé teszik arra, hogy milliók fájdalmas igazát megszólaltassa és milliók lelkében keltsen visszhangot. A kurzus szemében azonban egész életében, sőt halála után is jeles ember maradt, mint az édesapja, a "negyvennyolcas*, aki merögzött bűnös, megbélyegzett jeles személy volt az urak szemében. * A z elmúlt huszonnégy év éppen elég volt ahhoz, hogy történelmi "nagyságotóra örökre ráboruljon a felejtés szemfödele, és egy új életforma magasságából nézve őket, liliputi semmiségeknek látsszanak. Ám Móra Ferenc közelebb került hozzánk; és nagyobb lett, mint valaha. A "nagyablakos ház* nevét viseli, irodalmi kiállítás tárja a csodálkozó elé gazdag életét, irodalmi múzeum gyűjtögeti drága emlékeit, a múlt év végén jelent meg ifjúsági műveinek tizedik kötele, és most jelent meg a napokban, a Magvető kiadásában a 20 kötetre tervezett Móra-kiadás első könyve. Szegeden Vajda László vezetésével egy i szűkebb munkaközösség rendezi sajtó alá a nagy író életművét. És ha valaki igazán 1 el akar csodálkozni ezen a életművön. : nézze meg a Vajda László által készített : Móra-bibliográfiát, a sok-sok ezer cédula ; okos, rendbeszedett tömegét, melynél jobbat, teljesebbet íróról még aligha csináltak. De nemcsak nálunk, hanem a népi demokratikus országokban is, egymásután jelennek meg művei. -Én utánam — írta — nem maradnak piramisok, sokat kell fúrnom, faragcsálnom. Nem vagyok nagy regiszterü orgona, kolompszó vagyok a magyar mezők felett, de fáradt emberek ezt is szeretik hallgatni néha. Nem vagyok csillag, csak rőzsetűz, de az, amíg ég, meleget tud adni egyszerű embereknek. Nincs az én írásaimban okosság, mélység, csak érző, szegény, igazi magyar szív van.* Ez a szív nem szűnt meg dobogni ma sem. Melódiáktól zengő stílusának ritmusában az Ö szíve dobban, humorának hirtelen, de soha ki nem alvó rőzseIángiában az Ö szíve melegít. Ezért marari j tagjaival való gondos foglalÖ örökéletű. MADÁCSY LÁSZLÖ I kozást. a szövetkezetek tervüket negyedévről negyedévre túlteljesítették és béralapjukat a tervhez viszonyítva megfelelő arányban vették igénybe. 1956-hoz képest 1?10,2 százalékos tervteljesítésről számolt be. Ez a tervteljesítés azt eredményezte, hogy 27 millió forinttal több termelési értéket hoztak létre a megye szövetkezeti dolgozói 1957-ben, mint a megelőző esztendőkben. Az elmúlt év folyamát: nagy előrehaladás történt a vezetés megtisztítása és megszilárdítása terén is. Számos szövetkezet cserélt vezetőséget az ellenforradalmi propaganda hatására, hiszen ezt a cserét a zavaros politikai légkörben az ellenforradalom propagandistái kikén}szerítették. A szövetkezetek tagságának meghatározó és józan többsége azonban rövid idő alatt megvonta bizalmát az ellenforradalom szószólóitól és a szövetkezet ügyéhez értő becsületes vezetőket visszaállította helyükre.. Ebben a munkában komoly segítséget jelentett a szövetkezetek pártszervezeteinek tevékenysége. Az eltelt egy esztendő alatt megnövekedett a szövetkezetekben a termelő tagok száma is és ezzel együtt árutermelési, javítási és szolgáltatási kapacitásuk ugyancsak emelkedett. Ez a fejlődés azonban egy pontján nem volt egészséges, mert a tagszervezéskor nem a kisiparosok és a szövetkezeti dolgozók hozzátartozol felé fordultak. hanem elsősorban az állami vállalatoktól kikerült dolgozókra támaszkodtak a mozgalom számszerű növelésekor. \ kommunista vezetők értekezletén több bíráló vélemény is elhangzott a múlt évi munkára vonatkozólag. Egyhangúan elítélte a tanácskozás azokat a szövetkezeti vezetőket, akik eltűrik, hogy a szövetkezetek munkahelyein büntetlenül és zavartalanul élősködhessenek a társadalmi tulajdon fosztogatói. Időszerű — csendült ki a felszólalásokból —, hogy akik nem vették figyelembe a tagság jóindulatú figyelmeztetését és továbbra is hanyagul kezelték a közös vagyont, azokat eltávolítsák a szövetkezetekből. S-zób'a került, hogy egyik-másik szövetkezetben még ma is az irányítja az életet, aki az ellenforradalom ideje alatt súlyosan kompromittálta magát. Következő feladatként jelölték meg a szövetkezetek kommunistái a párt-alapszervezetek erősitését és a volt MDP-n kívül maradt