Délmagyarország, 1958. február (14. évfolyam, 27-50. szám)

1958-02-26 / 48. szám

Szerda. 1958. február 28. 3 Fél évszázados jubileum Idén június 15-én ünnepli működésének 50. évforduló­ját a szegedi Altalános Mun­kásdalegylet. Gazdag mun­kássággal teli évtizedek áll­nak mögöttük A felszaba­dulás előtt a nehéz években a dalegyletnek jelentős sze­repe volt a munkásmozga­lomban; dalaikkal lelkesítet­ték, s vigasságot vittek a dolgozó emberek közé. A felszabadulás után a bonta­kozó új életünk kulturális tevékenységében működtek s gazdagították szép és nagy­raértékelt hagyományaikat. Az ötvenéves évfordulót június 15-én ünnepi díszköz­gyűléssel és hangverseny­nyel köszöntik. Az évfordu­lóra tovább folytatják a dal­egylet munkásságával kap­csolatos anyaggyűjtést. Magyar-szovjet barátsági növendékhangverseny A Szegedi Zeneművészeti Szakiskola a magyar—szovjet barátság elmélyítésére hol­nap, szerdán növendékhang­versenyt rendez magyar, orosz, és szovjet művekből. A műsorban a szakiskola növendékei ének, zongora, hegedű, hárfa, fagot és gor­donka számokkal szerepel­nek. Az igényes programban Bartók, Kodály, Goldmark, Erkel, Liszt, Farkas Ferenc és Szabó Ferenc, valamint Glinka. Musszorgszkij, Rim­szkij Korzakov, Baklanova, Gardsulov, Komarovszki és Hacsaturján számokat hall­hatunk. Az elmúlt év munkájáról9 a jövő feladatairól tanácskozott az MSZMP szegedi ipari aktívaértekezlete Tegnap, kedden délután 3 évi teljes termelési tervet iparban pedig 696 fővel órakor az MSZMP városi Szegeden 109,2 százaiéikra emelkedett, a béralap ví­teljesítette. Ezen belül a mi- szarv t 65,7 millióval volt raa­nisztériumi ipar tervteljesí- gasabb a minisztériumi ipar­tése 109,1, a helyiipari 110.6 ban. és 3,1 millióval a helyi százalék. iparban. Ez mutatja, hogy előállított termékeink ön­költsége milyen nagymérték­ben megnövekedett. Beszéde további részében arról szólott, hogy igen nagy gond volt az elmúlt évben ... ,, ... , a munkafegyelem megszilár­gyermekcipo, péksütemény, dít;Lsa Sokan hiányoztak, .. s a szalamni termelese. A vag késve érkeztek mun­dotta, imlyen karokat okozott vasdntveny, az egetett teg- kahelyükr€ és sokan azok az ellenforradalom orszago- la, nyújtott fonal termelésé- sem hasz]nálták ki a mUnka­nél azonban nem értük el az 1955-ös szintet. Vállalataink jó munka 'át végrehajtó bizottsága aktíva­értekezletet tartott a Kálvin téri pártházban az üze­mi párttitkárok. igaz­gatók, ü. b.-elnökök és KISZ-titkárok részére. A városi párt-végrehajtóbizott­ság beszámolóját Kispál Je­nő elvtárs, a párt. v. b. ipari Jelentősen emelkedett ter. melésünk 1955-höz képest, különösen a gáz, a koksz, fűszeráru, kendercérna, len, Aj KISZ Szeged városi értekezlete elé N osztályának vezetője ismer- kender szövet." férfiöltöny lette. Bevezető szavaiban elmon san és Szegeden is, s vázol­ta, hogy az elmúlt év elsó fél évében hogyan nehezi­^boló^erköS"1^ ^tja, hogy a miniszterin­vetkeztóben meglazult mun­kafegyelem.. a pazarlás, a társadalmi tulajdon foszto­gatása, népgazdaságunk helyreállítását, majd így folytatta: — Az 1957-es gazdasági év a helyreállítás éve, a politi­a időt, akik bent voltak az üzemben. Erre jellemző, hogy a ledolgozható munka­órákat csak 86,1 százalék­ban használták ki, míg ez a szám 1955-ben 90 fölött volt. Lazaság normák is. tapasztalható a megállapításánál mi iparban valamennyi tel­jesítette évi tervét. A helyi iparban csak kettő: a Sütő­ipari és a Magtörő Vállalat nem teljesítette tervét. Ezután a tervek havon­kénti rendszeres teljesítésé­kai és gazdasági stabilizáció nek fontosságáról beszélt, éve volt. Az újjáalakult párt- Részletesen elemezte a ter­szervezetek szívós, kömény nielékenysőg omdkoclésének vaníliáik vezessük be az ÖS7­munkával, csak lépésről lé- p^^ajt, hangsúlyozta, tönző bérezési rendszert. Ez pesre tudtak visszaverni az , - hogy Néhány üzemiben indokolat­lanul magas munkabért ál­lapítanak meg, tehát ezen a téren is van még tenni­való. Ahol a feltételek meg­ellenség támadásait, s tud­tak élére állni a gazdasági élet megindításának. E har­cot sikeresen vívtuk meg, s nemcsak elértük, hanem sok tekintetben túl is ha­ladtuk az előző évek ter­melési szintjét. A szocialista ipar az 1957. elengedhetetlenül szüksé­ges ahhoz, hogy 1958-ban továbbra is előre menjünk. Másképpen nem tudjuk az életszínvonalat stabilizálni, gazdasági alapjainkat meg­teremteni. Csak így érhető .._.,. el, hogy 1958-ban 4,6 száza­Ugyariakikor a minisztériumi lékof. reálbéremelést érjünk még mindig el vagyunk maradva 0,1 százalékkal a termelékenység 1955-ös szintjéhez képest. iparban foglalkoztatottak száma 1056 fővel, a helyi Tízéves a magyar ruházati ipar : el az 1957. év átlagához ké­pest. Az ösztönző bérezési rend­szer segíti a termelékeny­ség emelését, ami az élet­színvonal emelésének el­engedhetetlen feltétele. Szocialista iparunkban az Nagy ruhagyárak egész so­ra készülődik napjainkban [elmúlt évben a munkabérek arra, hogy együttesen meg-1jelentősen emelkedtek. Míg ünnepeljék az iparág meg-f ^átlagkereset^ 1955-ben 936 teremtésének tizedik évfor­1245 I [forint volt. 1957-ben j forintra emelkedett, dulóját. A ruhazati nagyipar? __ városunkban jelentősen hazánkban rövid múltra te-femelkedett a bérből és fize­kinthet vissza, de szervezett-[ tésből élők életszínvonala, Nagyiván Ferenc speciálgép-műszerész javítja a lyukkötő­gépet. ségével, korszerű techniká­jával és technológiájával máris messze felülmúlja a régi kapitalista kisüzemi ter­melési formákat. Ma már nemcsak a legkényesebb bel­földi konfekció-igényeket elé­gítik ki gyáraink. hanem komoly tételeket exportál­nak baráti államokba és nyugati országokba is. A jubileum alkalmával, ez év júniusában, az állami ru­haipar dolgozói bemutatják Igével, a termelés pártellen­, . „„, xőrzésével, majd a munka­az iparag fejlodesere vonat- jveneny.moBgalommal. E1_ kozó dokumentumokat, tech- lmondottaj hogy a mUnkaver. nikai és technológiai előre-1 seny-mozgalomban a kom­: növekedett a vásárlási erő. ÍEzt bizonyítja néhány keres­[kedelmi számadat alakulása [ is. A kiskereskedelem forgal­ma például 27,4 százalék­kal haladta meg az 1955. évit. Ruházati cikkekből 34,3, vegyesipari cikkek­ből pedig 41,7 százalékkal vásároltak többet, mint 1955-ben. Ezután foglalkozott a : pártszervezetek tevékenysé­Fogarasi Margit zakón dolgozik. A gyárban a szalagjába tartozó összes munkafolyamatokat elsajátította. Ö az egyik legjobb univerzális dolgozó. haladásuk bizonyítékait. A Szegedi Ruhagyár feb­ruár 1-én múlt kilenc éves. Kilenc esztendővel ezelőtt az üjszegedi szövőgyár részlege­ként még csak 37 munkás foglalkozott Szegeden felső­ruházati konfekciós cikkek gyártásával, s az itteni kez- |átadják módszereiket. Éppen deményezésből csak kesobbiezért amikor eredményeink­épült ki az új nagyüzem afről beszélünk és erre büsz­_ . . .. [kélkedünk, nem feledkezhe­Kossuth Lajos sugaruton. I tünk meg arról hogy ^ 1950-ben rendelkezésre bo-[nagyon sok tennivalónk van. a lmunisták példát mutatnak, [de a verseny még ma sem [vált széles mozgalommá t üzemeirakben. Több helyen [nem fordítanak elég gondot [a versenyagilációra, és a [verseny nyilvánosságára. [Nem népszerűsítik a szép [ eredményeket elérőket, nem [ösztönzik őket arra, hogy éhány nap múlva, már­cius 1-én aktívaérte­kezleten vitatjuk meg a vá­ros ifjúsági vezetőivel első országos értekezletünk hatá­rozatainak végrehajtását, a végrehajtás tapasztalatait. Ugyanekkor választjuk meg a KISZ 35 tagú városi bi­zottságát, s 11 tagú végre­hajtó bizottságát is, s ezzel — eleget téve szervezeti sza­bályzatunk követelményei­nek — demokratikussá vá­lik a középszervek irányító tevékenysége is. Mint isme­retes, a felső szervek (me­gyei és központi bizottságok) megválasztása az országos értekezlet előtt már megtör­tént, városi szinten azon­ban mindezideig lényegéhen csak kis számú, ideiglenes szervező bizottságok töltöt­ték be ezt a szerepet. A városi bizottság és vég­rehajtó bizottság megválasz­tásának lényeges változást kell jelentenie a KlSZ-mun­ka további irányításában, az alapszervezetek segítésében is. helytelen lenne tehát e választásokat csupán vala­miféle formális aktusnak te­kinteni. Szervezeti szabály­zatunk kimondja, hogy: "...a városi KISZ-bizottság az il­lető terület KfSZ-szerveze­teinek vezető szerve,.,«, s a végrehajtó bizottság ennek a 35 tagú bizottságnak alá­rendelt végrehajtó szerve, melynek határozatai alapján dolgozik, s köteles munkájá­ról háromhavonta beszámol­ni. A városi bizottsághoz kapcsolódik számos társa­dalmi (ideológiai, kulturális, sport stb.) bizottság és ta­nács is, melyek az ifjúsági munka egy-egy fontosabb te­rületén önálló tevékenységet folytatnak. A KISZ városi bizottsága ** és végrehajtó bizottsá­ga megválasztásával Szege­den is veget ér a szervező munka eddigi szakaszán még indokolt ideiglenesség, s meg­kezdődik a jól megalapozott, nyugodtabb — és éppen eb­ből adódóan egyre elmélyül­tebb mozgalmi tevékenység az alapszervezetekben. a megfelelő színvonalú irányí­tás mellett. Alapszervezeteinkben a jö­vőben — az országos érte­kezlet határozata alapján — két fő feladat vár megoldás­ra. amit két jelszavunk fe­jez ki: "Váljanak a KISZ­alapszervezetek összeforrott kommunista közösségekké* és "Együtt az ifjúság töme­geivel a szocialista Magyar­országért*. E két alapvető feladat megoldásának módozatait, s a végrehajtás eddigi ered­ményeit vitatjuk meg már­cius 1-i aktívaértekezletün­kön. Hol állunk nta feladataink végzésében? Szegeden jelen­leg 118 KISZ-alapszervezet működik, több mint négy­ezer taggal. Működik KISZ­s/ervezel — és alapjában jól működik — minden jelentő­sebb üzemben, egyetemeken, a főiskolán, hivatalokban és intézményekben, középisko­lákban, iparitanuló intéze­csátották a volt Dohánygyár i épületeit és ettől kezdve rohamos fejlő- [ désnek indult az iparág Szegeden is. Ma • országunk legnagyobb ruhaipari közé tartozik a szegedi gyár, s nemcsak munkáslétszáma miatt, hanem műszaki felkészültségénél fogva is. Sok tekintetben meg is előzte más városok azonos ren­deltetésű gyárait. Speciálgépei például egyedülállók a ruházati iparban. A jubileumi ünnepségek megrendezésé­ben a Szegedi Ruhagyár is részt vesz. De, |az üzemi mint más helyen már említettük. Az 1958-as tervév komoly feladatokat jelent a sze­gedi üzemek részére. üzemei [Terveink reálisak. Különö­"sen gondot kell fordítanunk az anyaggazdálkodásra,, az egy főre eső termelés foko­zására. a műszaki színvonal emelésére, a minőségi köve­telmények, és az exportkö­telezettségek teljesítésére. Befejezésül Kispál elvtárs foglalkozott az üzemi párt­szervezetekre, igazgatókra, bizottságokra és , - .KISZ-szervezetekre háruló első- • (Liebmann lelvéwe.-., A kész öltönyök minőségét szigorúan ellen­őrzik. A próbababán Biró Mihály minőségi ettenőr vizsgálja felül a zakó »vonalait«. 5 feladatokkal. Beszéde sorban derék munkaval, a minőség allan- : után hozzászólásokra került sor. dó javításával és a választék bővítésével amelyek ismertetésére hol­akarják nevezetessé tenni a szép évfordu- ^napi számunkban visszate­tt. i'ünk. Uj írószerek Az Irószergyáir idei tervé­ben mintegy 50 fajta, irón, különböző típusú körzők és kontúf-irónok szerepelnek, elsősorban műanyagból. Gyártmányaik közül ki­emelkedik a három változit­ban készülő körzőtípus. Az új készlet tetszetős meg­munkálású alumínium tok­ban, műanyag-betéttel és mintegy 25 tartozékkal ke­rül forgalomba. Nagy érdek­lődésre tarthat számot a mű­anyagból készült iskolák őr­ző, amely előreláthatólag 11 forintos áron kerül az üzle­tekbe. Ugyancsak műanyag­ból készítik a patronos meg­oldású, olcsó, színes taV'-i­rékirónokat. Még az idén megindul a polistirolból ké­szülő műanyag-tollszárak gyártása is. tekben, a fegyveres testüle­teknél, kisipari szövetkeze­tekben és tsz-ekben, s nö­vekszik területi alapszerve­zeteink száma is. Nagyobb rendezvénycink megmozgat­ták már a KISZ-en kívüliek jelentős csoportjait. Népszerű az Ifjúsági Akadémia. A sport- és kulturális verse­nyeken számottevő fiatal vett részt, ifjúsági export­és munkabrigádjaink dicsé­retes eredményeket mutattak fel eddig is. Szegeden hoz­tunk létre elsőnek az or­szágban KISZ-kollégiumot, •* alakította meg önálló bri­gádját a Tervező Iroda KISZ­szervezete. Ifjúsági vezető­inket alig egy év alatt két­szer háromnapos és egyszer egyhetes tanfolyamon készí­tettük fel irányító munkájuk helyes végzésére. Következ­ményeként alapszervezeteink önállóbban, nagyobb felelős­séggel dolgoznak, számos fi­gyelemre méltó kezdeménye­zés született. Nőtt alapszer­vezeteink politikai, érdekvé­delmi tevékenysége, egyre inkább harcos. poTitikai szer­vezetekké, az ifjúság szocia­lista érdekeinek valóságos és következetes képviselőivé válnak. A KISZ — eddigi tevékenysége alapján — üze­mekben és a város más te­rületein kivívta a pártszer­vezet és a felnőtt lakosság elismerését és tekintélyt Szer­zett magának az ifjúság tö­megei előtt. indezek ellenére mon­™ kánkat még sok hiá­nyosság, felületesség kíséri, eredményeink értékét szá­mos szépséghiba csökkenti. Nem elég elmélyült és ala­pos az ifjúság közt végzett politikai és erkölcsi nevelő­munkánk — ezen a terüle­ten még igen kevés ered­ményt tudunk felmutatni. Nem váltak általánossá, szé­leskörűvé az ifjúsági munka­versenyek, a termelési, ta­karékossági és népgazdasá­gunk fejlődését, a tanuTó éj értelmiségi fiatalok fokozot­tabb felkészítését, tovább* képzését elősegítő más spe­ciális mozgalmak. Alapszer­vezeteink jelentős részében a tagságnak csak kisebb szá­zaléka az, mely aktív fele­lős munkát végez egy-egy konkrét területen. Több he­lyen maga a titkár — vagy éppen a vezetőség — aki nem érezve át felelősségét, vagy a képzettség, megfelelő gyakorlat hiányában képte­len a tagság megbízatásának eleget tenni, s az egyébként aktív tevékenységre kész alapszervezet munkáját meg­felelően irányítani. Mindezt egybevetve: alig egyéves tevékenységünk ered­ményei bebizonyították a KISZ-nek, mint a magyar ifjúság egységes szervezeté­nek életképességét, létjogo­sultságát, azonban tényleges munkánk végrehajtásáért: a fiatal kommunisták harcos egységbe tömörítéséért még csak most állunk csatasor­ba. Céljaink biztos kitűzé­sét. soraink rendezését, s a megfelelő, fiatalosan kezde­ményező, de megfontoltan irányító vezetőgarda kivá­lasztását jelenti tehát a már­cius 1-i városi KlSZ-aktíva­értckezlet. Célkitűzéseink sorsa, munkánk eredményes­sége. az ifjúsági mozgalom további fejlődése Szegeden függ attól, milyen határoza­tok születnek tanácskozásun­kon. mennyiben tükrözik ezek valóban a széles ifjú­sági tömegek jogos kívánsá­gait, akaratát, s milyen lesz a végrehajtást irányító vá­rosi KISZ-bizottság összeté­tele. Az értekezlet valamennyi részvevője tehát — s az 6 útjukon valamennyi KISZ­tag — átérezve felelős meg­bízatását, tegyen meg min­dent jelszavunk megvalósítá­sáért: összeforrott kommu­nista közösséggel előre az if­júság tömegeivel a szocia­lista Magyarországért! A KISZ SZEGED VÁROSI SZERVEZŐ BIZOTTSAGA

Next

/
Oldalképek
Tartalom