Délmagyarország, 1958. február (14. évfolyam, 27-50. szám)

1958-02-01 / 27. szám

2 Szombat, 1958. február l. n mezőgazdaság elmúlt évi eredményeiről és az ez évi feladatokról beszélt Dögei Imre földművelésügyi miniszter a mezőgazdasági szakemberek értekezletén A megyei tanácsok mezőgazdasági osztályvezetői, a gépállomások megyei igazgatóságának vezetői, valamint az állami gazdaságok termelési igazgatóságainak vezetőt pénteken a Földművelésügyi Minisztériumban kétnapos országos értekezletre ültek össze, hogy értékeljék a mezőgazdaság múlt évi eredményeit és megtárgyalják az ez évi feladatokat. Részt vettek az értekezletén a megyei pártbizottságok képviselői, valamint a mezőgazdasági tudományos és felsőOktatási intézmények vezetői és a minisztérium vezető munkatársai. Magyart András, a földmüvelésügyi miniszter ellő helyettesének megnyitója után Dögei Imre, földművelésügyi miniszter mondott beszámolót. Emelni kell a növénytermesztés színvonalát A növénytermesztés teréft mondotta bevezetőben — nem használtuk fel a termésátlagok növelésére rendelkezésre álló lehetőségeket. Ha általánosan szakszerűvé tennénk az istállótrágya kezelést, annak hatékonyságát, csak ezzel is 15— 30 százalékkal növelhetnénk a termésátlagokat. A mtítrágyafelhasználás terén komoly hiba, hogy a termelőszövetkezetek helytelen taka- szervestrágyakezelés és rékosságl szempontból az 1956. évi egyébként ls kevés műtrágyamennyiségnek 19.17ben holdanként csak 70 szándékát használták feL Hiba az ls, hogy a növénytermesztésben nem használjuk ki a rendelkezésre álló gépeket. Bizonyos eredményeket értünk el a szőlő- és a gyümölcstermesztésben ls. Itt meg kell szüntetni a szervezetlen telepítéseket és az eddiginél sokkal nagyobb tervszerűséget kell biztosítani. Olyan szőlő- és gyümölcstelepekre van szükségünk, amelyek korszerű nagyüzemi gépesített művelési módszerrel ls üzemeltethetők lesznek. Kenyérgabonaszükségletün- téstenyésztéEt ket mielőbb hazai termésből a tehenészetekkel, mert aföakarjuk biztosítani. Ezt azon- lözött tej ban nem a vetésterület nő. Sertéstenyésztésben vetésével, hanem a termés- tősen megnöveli átlagok fokozásával kell el- kat. A érni. Az 1958. évben jelentősen emelni kell a növényterfelhasználása a jelena hozam otérmelőézövetkezeteknél fontos feladat a sertésállomány kialakítása. A juhtenyésztésben a mennyiségi Az értékesítésről szólva mindenekelőtt megállapította a miniszter, hogy a mezőgazdaság 1957. évi ex portösszekapcsolni tervét 108,5 százalékra teljesítette, de az előirányzat 15 —20 százalékkal kisebb Volt az előző évinél. Emellett egyes fontos termékekben — baconsertés, vágott baromfi, tojás, hüvelyesmagvak, téli alma — jelentős volt az elmaradás. A népgazdaság éfegy 25—30 százalékkal meghaladja a jól gazdálkodó középparasztok jövedelmét. Ennek érdekében biztosítani kell, hogy a termelőszövetkezetek mind a növénytermesztésben, mind az állattenyésztésben sokkal jobban használják ki a nagyüzem lehetőségeit, s nagyüzemi keretek között tényleg nagyüzemi módszerekkel is dolgozzanak. Sokkal tervszerűbbé kell tenni a termelőszövetkezetek beruházását. Fokozott figyelmet kell fordítani a saját erőből történő beruházások növelésére, s ezeknél nagy gondosságnak, takarékosságnak kell érvényesülnie. Rendet kell teremteni minden termelőszövetkezetben á munkaszervezés és jövedelemelosztás terén is. Következetesen kell érvényesíteni a munkaegység széfinti elosztás elvét és kedvezőbbé kell tenni az arányt a pénzbeni és a tesmészetbeni jövedelem között. Ebben az évben a 40—60 százalékos arány kialakítására kell törekedni. K termelőszövetkezetek a jótermésű években képezzenek tartalékokat a gyengébb termésű évekre. Külön kell beszélni a termelőcsoportokról, amelyeknek száma mintegy 900, területtik 250 000 hold. Ezeknek fejlődését a múltban nemcsak az akadályozta; bogy elhanyagoltuk őket, hanem az ls, hogy a számukra biztosított kedvezmények nem a közös gazdálkodást, hanem egyéni gazdaságaikat erősítették. Ebből tanultunk és a feltételeket úgy szabtuk meg, hogy a termelőcsoportok olyanok legyenek, hogy azok a dolgozó parasztok egy részét fokozatosan elvezessék a szövetkezeti gazdálkodás legfejletteb formájához. Sem a mezőgazdasági termelőszövetkezetek, sem a termelőszövetkezeti csoportok esetében nem engedjük meg az elmúlt években megtűrt lazaságot. mesztés általános szfnvona- emelés mellett a minőség ja- féke meneteli, hogy a lát Elsősorban a talatterrté- vitására kell törekedni, A JoVpben részletéiben is telkenység foko^sával kell baromfiállomány fejlesztése í«>íteük az exportterveket, nagv előrehaladást tenni a érdekében 1958-ban legalább A mezőgazdasági terméke- 22 millió naposcsibét kell ket a beadási kötelezettség keltetni. Nagy gondot kell eltörlése után az állami feíErősödnek a gé) állomások felhasználás megjavításával, a zöldtrágyázás kiterjesztéséraetMwars assraJLm tavasz folyamán a hibridkukoricavetőmag felhasznáfordita.nl a többi baromfi- vásárlási rendszer keretében tenyésztési ég, különösen a biztosítottuk. Megállapítható, nyésztés fejlesztésére. Az állategészségügy terén különösen a baromflpestis teljes hogy az új rendszerrel sikerült biztosítani a lakosság zavartalan ellátását, az ipar nyersanyag-ellátását és léfelszámolására, a szarvas- ryegében kielégítettük az ., „ , ,, , „ marha-gümőkót elleni küz- exportigényekét is, Ez a ÍÍT-JluiP yrP°urL".r delem megszervezésére és a rendszer kedvezően hatott a parasztság politikai hangulatára és termelési kedvére is. ására, a talajmunkák a ve- e,1wii küz. "»> " nbvényáp°JAí i% "h- delem megszervezésére és a vényvédelem sokkal gondo- ff,,neVe1ési betegségek lesabb elvégzésére, valamint kUzdé«ére kell gondot fora betakarítási veszteségek csökkentésére. Hasonlóképpen jóval nagyobb gondot kell fordítani a rendelkezésre álló gépek felhasználására elsősorban az állami gazdaságokban és a termelőszövetkezetekben, de egyéni parasztok gazdaságaiban is. dftóftl. A Isí-moí^rt'om számnzerű fejlődése nem kielégítő A nörény termesztés és a» állattenyésztés összehangolása miniszter á továbblak- vezése érdekében nem foa termelőszövetkezetek lyik megfelelő felvilágosító munka. Sajnos, nem kevés a száma azoknak a párt- és állami funkcionáriusoknak, akik ebben a rendkívül fontos kérdésben nem látnak Világosan, elhallgatják a meA >• P *z kérdésével foglalkozott. Hazánkban jelenleg — mondotta többek között — a szocializmus építésének, dolgozó népünk jelenlegi életszínvonala fenntartásának és Dögei Imre a kővetkezőkben hangsúlyozta: döntő jelentőségű, hogy a növénytermesztés és az állattenyésztés megfelelő összehangolása népgazdasági és üzemi szinten egyaránt megtörténjék, Az ellenforradalom itt is nagy károkat okozott, különösen a termelőszövetkezetek állatállományának széthurcolésával. A kormánynak az elmúlt évben kiadott több fontos rendelkezése növelte a tenyésztői kedvet és az állattenyésztés az elmúlt évben nagyrészt kiheverte az ellenforradalom okozta károkat, a mennyiség növekedett és a minőség javult. Az októberi állatösszeírás adatai szerint a vemhes tehenek száma mintegy 50 ezerrel nagyobb, mint márciusban, javult a borjúszaporulat ls. Előzetes adatok szerint egy tehén átlagos tejtermelése 1957-ben 1900 liter volt. ami 200 literrel több az előző évi átlagnál. A termelőszövetkezetek szarvasmnrhnállómánya 1957 január óta 22 000, tehénlétszáma 9000 darabbal növekedett. de még mindig 250 termelőszövetkezetben nem folyik közös szarvasmarhatenyésztés. A sertésállomány, amely az utóbbi két évben Csökkent, októberben 6 856 000 darab volt, ami biztosítja a hízószükségletet, de megkell szüntetni azt a jelenséget, amely a kocaállomány csökkenésében mutatkozik A sertéshizlalási kedvet mutatja, hogy a hizlalást szerződések 104,4, súlyban 111,7 tékra teljesítettük. további növelésének, vala- zőgazdaság szocialista átmint a munkás-paraszt szó- Szervezéséneik fontosságát, tervét dirahhin vétség elmélyítésének, a pro- mert úgy vélik, ha ezekfői tervet aarapoan letárdiktatúra megszilárdító- a kérdésekről beszélnek, zasanak döntő előfeltétele a mezőgazdaság szocialista át százaa kérdésekről beszélnek, zavarják az egyéni parasztok termelési biztonságát és elA termelőszövetkezetek kö- szervezése. Az ellenfcxrrada- vesztik népszerűségüket, Zös sertésállománya 1956. loirl leverése óta tett párt- Azok, akik így gondolikozvégére 488 000 darabról 145 és kormányintézkedések kö- nak, mélységesen tévednek. ezer darabra csökkent le. de vetkeztében értünk el erednZ elmúlt évben már meghaladta a 220 000 darabot. Ez a fejlődés azonban nem kielégítő, mert országosan a termelőszövetkezetek 23,7 százatékában sertéstartás. A Juhállomány növekedett ás a múlt év végén előzetes becslés szerint mintegy 150 000 darabbal volt na ményeket. Az ellenforradalom által szétszórt tefmelőA termelési biztonságnak rendkívül fontos jelentősége van a termelés fejlesztése Szövetkezetek közül már szempontjából. Olyan illúziót mintegy 1150 újjáalakult. A kelteni a dolgozó parasztokmúlt év december 31-én 2807 nak, hogy egyéni parcellák Áttérve A gépállomások munkájára, hangsúlyozta a miniszter, hogy a mezőgazdasági termelés fejlesztésének, a termelőszövetkezetek megerősítésének és a mezőgazdaság szocialista átszervezésének fontos feltétele a gépállomások rendszerének erősítése, munkájuk állandó javítása. A párt és a kormány Világosan tisztázta, hogy a mezőgazdasági termelés gépesítésének fő formája a gépállomások rendszere. A gépállomások önelszámoló vállalati gazdálkodási rendszere az eddigi tapasztalatok szerint biztató. A november 30-i adatok azt mutatják, hogy egy normálhold gépi munka önköltsége a tervezett 125,50 forinttal szemben 110,80 forintra csökkent. Az eredmények mellett a legfontosabb hiba abban mutatkozik, hogy a gépállomások nem nyújtanak kellő szakmai és politikai segítséget a termelőszövetkezeteknek és nem éreznek kellő felelősséget a termelőszövetkezetekben végzett munkáért. A gépállomásoknak időben és jó minőségben végzett gépi munkán túlmenőleg szakmailag és politikailag is segíteniök kell a termelőszövetkezeteket. A gépállomások és termelőszövetkezetek együttműködésének fontos feltétele a szerződéskötések és a szerződésekbe tartása. Ehhez nagy segítséget nyújt a termelőszövetkezetek gazdálkodásáról szóló kormányhatározat. Ennek végrehajtása érdekében a szerződésben a múlt évjnél részletesebben előírjuk a gépállomások és a termelőszövetkezetek jogait és kötelességeit. Progresszív kedvezményt biztosítunk azoknak a termelőszövetkezeteknek, amelyek időben, minél nagyobb gépi munkára szerződést kötnek. Szorosabbá kell tenni a termelőszövetkezetek és a gépállomások dolgozóinak kapcsolatát. E1Ő kell Segíteni, hogy a termelőszövetkezetekben dolgozd traktorosok mielőbb belépjenek a termelőszövetkezetekbe, de az ilyen traktorosok továbbra is a gépállomás teljes jogú dolgozói maradnak. Az egyes termelési idényeket megelőzően megbeszéléseket kell tartani, ahol egyeztetik a két üzem munkáját és tisztázzák a vitás kérdéseket. A gépállomásoknak ezek mellett a feladatok mellett a termelői társulások, szakcsoportok, szakszövetkezetek és egyénileg dolgozó parasztoknál végzett munkájukat is szervezettebbé kell tenni. örök időikig fennmaradhatnak, nem más, mint a dolgozó parasztság becsapása, ami semmiképpen sem egyeztethető össze a pártpolitikájával. Az a párt-, vagy gyobb! mint 1930-ban, javült hiúit évben szervezetileg és áilami funkcionárius, aki —-*--•* - - megszilárdult, erről nem beszél nyíltan és á munkafegyc- őszintén a dolgozó parasztoknak és nem tesz meg mindent, ami elősegíti a nincs közös mezőgazdasági termelőszövetkezet működött 126101 taggal, 1 191 842 hold összterületen, illetve 884 251 hold Szántóföldön. A termelőszövetkezetek többsége az ela gyapjűhozam ls. A lóállomártyt fokozatosan csökkenteni kell, de ezt észszerűen, a gépesítés előrehaladásával párhuzamosan kell végrehajtani. Nagy jelentőségű országunkban a tés. A baromfihús előállítása nagyon gazdaságos, mert 15 —20 százalékkal kevesebb abraktakarmányra van Szükség egy kilogramm baromfi gazdaságilag sokat javult lem, s a termelőszövetkezetek termésátlaga lényegesen Az állatni gazdaságok többsége jól dolgozott az elmúlt évben Az állami gazdaságokról sági tudományok művelőitől szólva megállapította a ml- — mondotta — azt kérjük, niszler, hogy ezek 1957-ben hogy munkájukkal a termefennállásuk óta a legjobb lés fokozását, a termelési eredményt érték el. A gaz- költségek csökkentését, a daságok mintegy 20 száza- mezőgazdaság szocialista átmeghaladta az egyénileg termelőszövetkezetek fejlő- sZZSZZTtfSttM. A £ ^/r^lí8 ~ zárta az évet. Az 1957 év- mezőgazdasági szakoktatás egy munkaegység értéke át- cialista átszervezését, nem lagosan éléri a 39 forintot a baromfitenyész- '^ r".1 « d -1A111I.Ü.. mult évi 33 forinttal szemben. Az elért eredményék azonban nem homályosítják el a szereti igazán a dolgozó parasztságot. A termelőszövetkezetek fejlesztését, a mezőgazdaság szocialista átszervezését ben a növénytermelési és ál- területén dolgozó oktatóknak lattenyésztési hozamok égyüt- pedig az a feladatuk, hogy termelőszövetkezetek fejlesz- azonban nem kapkodva, hates értéke mintegy 500—600 millió forinttal lesz több, mint az előző évben Az elért eredmények a szocializmus ügyéhez, népi demokráciánkhoz hű szakVolt! embereket képezzenek ki. rnel- Ebben az évben — montésével, a mezőgazdaság szobás mint egy kilogramm ^Üsta áteze^ezésévür kapsertésbus előállításához. Na- rsolatban azt n neftatív je_ termeíőszönetn nyugodtan, megfontoltan, s nem a dolgozó parasztság akarata ellenére, hanem a vele való meglett azonban még sók a ja- dotta befejezésül — a mevltani való az állami gazda- zőgazdasági termelés üsszságok gazdálkodásában, el- termelési értékét az 1957. sösorban a költségek csök- évihez mérten 4,6 százalékgyon gazdaságos a baromfi- ienséget, hogy „ „ .H. „„„_ MHH ..Ml ....... . JP J hús exportja is. Az ország vetkezeti mozgalom 'számsze- egyezés alapján, vele együtt kentése, a jövedelmezőség kai kell növelni, A növénybaromfitörzsállománya _ az nl fejlődése nem ' 1956. évi állományhoz viszonyítva több mint egymillióval emelkedett és elérte a 24 milliót. Az ellenforradalom a termelőszövetkezetek többségében tönkretette a baromfitenyésztést, amit 1987-ben csak A kisparceílás fnár elavult, ság szocialista Objektív szükségesség, kielégítő, kell megvalósítani. Fel kell gazdálkodás száfholnl minden bürökratta mezőgazda- ktis módszert, amely ellenátszervezése télben ötl a lenini önkéntességgel. Ugyanakkor látni kell ami zőgazdaság Szervezése , , , a ma fentiálló kismértékben tudtunk hely- art1ely s7erint az iparban a elől nem lehet hosszabb idé- azt is. hogy a termelőszövetig kitérni. Számunkra a me- kezetl mozgalmat nem bfzreállftani. Feladatok az állattenyésztésben A fő feladat nyésztés ben aZ az 1958. állatte- Az állattenyésztés termelés Szocialista alapon folyik, ugyanakkor a mezőgazdaságban még ma is a Szétaprózott egvéni eaadasáegyes gok vannak túlsúlvban, soévben ágaiban a légfőbb feladatok káig nem tartható fenn. Ez az állapot már óta akadályozza sét. Ennek ellenére a mezőgazdaság szocialista átszerugyanúgy, mint a növény- a következők: a szarvasmartermelésben: a terméshoza- ha-tenvésztésben a jó minőS^.mi^^mm 8 ÍaT^ Béf tenyész- és vágóállatok gazdflSág egészséges fejlődélésl költségek csökkentésével számának a vágómarha áttöbbet és olcsóbban termel- lagsúlyának és a borjúszapöni. A kormány legutóbbi ha- rulatnak a növelése, valatárnzata nagy segítöégnt mint a meddőség csökkentényújt a terme'("szövetkeze- se, A termelószövetkezetektek állattenyésztésének fej- ben el kell érni, hogv a telesztéséhez. Minden állatte- hénaűrűség száz holdanként nyésztés! ágban kedvez.mé- az eddigi 4.2 darabtól legnves hitelfeltételek mellett alább 7 darabra emelkedjék, jó minőségű tenyósznnyag A sertéstenyésztésben az ^M beszerzését teszi lehetővé, az átlagos vágósúly Csökkenté- fiebb feltétele, hogy a je'on állati termékek terme'éséhez se né'kül lényegesen meg pedig kedvező szerződéses le- kell rövidíteni a hlzlalási hetőségeket nyújt. időt. Törekedni kell a serszocia'ista ét- hatjuk a spontanitásra, mint létkérdés, mert ahogy azt a revizionisták kettősség, mondják. A szocializmus építése nem történhet spontán módon, csak a nárt és az állam tervszerű befolyásolása és irányítása útién. Ezért olyan gazdaságpolitikát kell folytatni, amely segíti a termelőszövetkezeti gazdaságokat e termelési főnén- 'énv kialakításában és amelyek alapján a parasztság jövőiét a termelőszövetkezeti gazdálkodásba látja biztosítottnak. terén. A legfőbb féladat a termeszlésben biztosítani gazdálkodás korszerűsítésé- kell legalább az 1957. évi vei a helyes üzemi arányok színvonal tartását, az állatés üzemágtársításök klala- tenyésztésben pedig az ellritása, valamint a komplex múlt évivel Szemben 11,4 szágépesités megteremtésével a zalékos termésnövekedést kézi munka ráfordítás csök- kell elérni. Nagy gondot kell kentése. Az állami gazdasá- fordítani az állami gazdaságok korszerű gazdálkodá- gok korszerű fejlesztésére, a sukkal mutassanak utat a termelőszövetkezetek gazclatefmelőszövetkeZéteknek és sági megerősítésére, a tertegyék szorosabbá a kapcso- melőszövetkezetl mozgalom latokat a környező termelő- számszerű fejlesztésére és a sZÖvetkezetekk&l. Áttérve a földrendezés kérdésére, kiemelte: minden túlévek fii ie'i használni a nagyüzem* gazdálkodás lehetőségeit Termelőszövetkezeti raoz- sok árut termelő és állandóialmunk gyorsabb ütemű an növekvő jövedelmezőségű éjlődésének egyik legfonto- nagyüzemek legyenek. Azt a célt kell kitűznünk, hogy a lég működő mezőgazdasági termelőszövetkezeti tagok termelőszövetkezetek minél jöVédeliüe a közeljövőben — előbb korszerűen felszerelt, néhány éven belül — mlntgépálloMások munkájának megjavítására. A miniszter beszámolója zás nélkül elmondható, hogy után a megyei termelési ekkora feladatot a földre- osztályok vezetői ismertetform óta a földrendezés té- ték az egyes megyékben a rén nem hajtott végre az ál- mezőgazdasági termelés, főlamapparátüs. A földrende- lég pedig a termélőszövetkezéssel kapcsolatos munka zetí mozgalom helyzetét. 2909 községet és várostérin- A hozzászólások megállatett, az ország községeinek pRották, hogy a megyéktöbb mint 90 százalékát. Az ben megvan az alap és a eljárás az ország területének lehetőség a termelőszővetke8, a szántóterület 12,3 szá- zeti mozgalom továbbfejleszzalékát érintette. Foglalkozott a miniszter a kutatómunka és az lésére. Több hozzászólás után a oktatás tanácskozást szombatra hakérdéseivel is. A mezőgazda- lasztották.