Délmagyarország, 1958. január (14. évfolyam, 1-26. szám)
1958-01-16 / 13. szám
Criitfirtök. 1958. január Ifi. 3 AZ ELSŐ ÜLÉS TAPASZTALATA: Döntőbíróság elé került Nem fejbólintójánosok gyülekezete aDugoniestér 11.számú ház ügye a Szegedi Konzervgyár Üzemi tanácsa Miért nem vonták megfelelősségre az Építőipari Vállalatot? Több ok miatt érdemes figyelemmel kísérni a Szegedi Konzervgyár üzemi tanácsának munkáját. Már csak azért is, mert ezt választottak meg elsőnek városunkban. Vajon hogyan választottak azok a munkáson, akiknek nyakára 1956 októberében olyan -munkástanács—vezetők telepedtek, mint Skuhéthy Medárd és társai? Ismeretes, hogy Skultéthyt tízévi börtönre ítélték ellenforradalmi cselekedeteiért. Helytelen lenne természetesen minden munkástanácstagot Skultétyhez hasonlítani, hiszen voltak közöttük becsületes munkások is, akik nem a munkáshatalom ellenségei. Most. azonban azt nézzük meg, milyen és hogyan dolgozik az üzemi tanács. Fontos kérdések a napirenden A választás jó volt. Ez.t az első üzemi tanácsülés tapasztalatai alapján állíthatjuk. A napirendi pontokat, ha kicsit sokat is öleltek, helyesen választották meg. Előbb az üzemi tanács elnöke ismertette a tanács jogkörét, majd az igazgatónő tájékoztatást adott az elmúlt háromnegyed év eredményeiről, illetve vázolta a még hátralévő három hónap feladatait. A konzerviparban ugyanis március 31-én ér véget a termelési év. Ezután a vállalati nyereségrészesedés felosztásának irányelveiről. a kidolgozott feltételekről tájékoztatták az üzemi tanács tagjait. Az üzem főmérnöke pedig az 1958. évi vállalati műszaki fejlesztési tervet ismertette. Mint látni,- fontos napirendi pontokat választottak. .Ti: lett volna, ha ugyanilyen előrelátással, körültekintéssel készítették volna elő az ülést is. Igen helyes és jó módszer, ha a tanácstagi k például a legfőbb termelési tételeket írásban előre megkapják, hogy jobban felkészülhessenek a vitára. Vita a nyereségrészesedés felosztásáról Az első hozzászóló. Lengyel István a nyereségrészesedés felosztásának előterjesztett (Hítka in tei Egv ausztráliai farmer, George Palmor építette háza mellett ezt a 101) láb magas, hal forgó antennával felszerelt televíziós antenna-tornyot, amellyel sikerült a londoni televízió adását vennie. A lelkes televíziós értesítette erről a BBC-adó műszaki vezetőit, akik nem hitték el, hogy 12 000 km-re vehető volt adásuk. Palnter erre azonban bizonyítékokkal rendelkezett. Szakértői vélemény szerint a felső atmoszféra egyes ionizált rétegei vetítették vissza Ausztráliában a londoni adást. módjáról azt állította, hogy ez olyan jó, amihez "hozzátenni* nem is lehel. Az utána következő hozzászólók azonban más véleményen voltak. Biczók László annak helyességét vitatta, hogv ha valaki nem baleset folytán, hanem egyéb betegség miatt esik ki a termelőmunkából, nem kaphat betegsége idejére a táppénz arányában nyereségrészesedést. Nem általában minden betegnek javasolta, hogy adjanak nyereségrészesedést. Mint elmondotta, előfordul, hogy télen a gőzzel telített munkateremből kénytelenek a munkások üres ládákkal az udvarra kimenni, s így könynyen megfázhatnak, hisz a ruhájuk is csuron vizes. Az üz.emlakatosoknak is • néita olyan helyen kell javítómunkát végezniük, ahol a magas hőfok miatt csuron vizesek lesznek az izzadságtól. Ök is könnyen megfázhatnak. Ha ilyen okbpl válik valaki néhány napra munkaképtelenné, adjanak neki erre az időre is nyereségrészesedést. Mások is támogatták véle- 1 ményét, mintegy rácáfolva j Lengyel István állítására, ; hogy nem lehet az elosztás j módjához semmit hozzámenni. A vita közben Biczók Ist- ! ván javaslata ellen a vállalatvezetőn kívül nem szólt senki. Javaslatát még sem szavaztatták meg. Az eredetit szöveg mellett tartottak ki; hallgatólagosan. Figyelmeztetések a vállalatvezetőségnek Többen interpellácto-szeríí kérdéseket intéztek asz igazgatóhoz és a főmérnökhöz. Helyeselték az építketzést, s az ezzel kapcsolatos épületatrendezéséket, amely során egyes tárolószíneket lebontanak, s más helyen építenek fel. De vajon nem kerül-e sor néhány év múlva a most építésre kerülő helyiségek lebontására' — tették fel a kérdést többen is. összhangban vannak-e ezek az építkezések a vállalat távlati fejlesztési tervével? Akik még nem hallották, a beszámolóból értesültek róla, hogy új uborka-"Vonal« építésére kerül sor. Tehát <>•• vőre több uborkát akar feldolgozni a Konzervgyár. Ez pedig nem közömbös az üzemi tanács részére. Sípos József az építés megkezdését sürgette. — A dolgozó parasztok már az uborkamagot nézegetik — mondotta -y, a vetésre gondolnak. A szeszélyes időjárás is megcsalhat bennünket. Lehet, hogy hamarabb lesz uborka, mint tavaly. Vigyáz. zunk, nehogy felkészületlenül j érjen bennünket az uborkaI szezon kezdete. Az építkezésekre hívtak I fel mások is a figyelmet. ! Kérték, hogy arra is ügyel: jenek, legyen elég rakodótér az épületek között. Az elmúlt ; években is sok baj volt, mert ha letettek néhány ládát az udvarra, a kocsik már nem tudtak megfordulni. Sokat kellett őket várakoztatni, vagy rakodhattak kívül a gyáron. Ezekben a napokban a termelőmunka mellett sok függ attól is a Konzervgyárban, hogyan tudja teljesíteni 1 a vállalat kiszállítási tervét. Lovászi István azt javasolta, tűzzenek ki a raktárban i dolgozóknak célprémiumot, s j ezzel is segítse a vállalatvezetés a tervteljesítést. Sok függ attól, legalább is a nyereségrészesedés nagysága elsősorban. hogy mennyi árut tudnak értékesíteni. Ezért helyeselte az üzemi tanács, hogyha szükség lesz rá, még az irodai alkalmazottak közül is állítsanak be csomagoló munkára. Helyes kezdet A beszámolók nem tértek i ki részletesen a munkavédelmi beruházásokra. Az üzemi tanács tagjai azonban nem feledkeztek meg erről sem. Náczi János, az üzemi pártszervezet titkára kérte, hogy a gőzvezetékeket jól szigeteljék, mert ez könnyen baleset forrása lehet. A termelés, a munka- és munkásvédelem, a beruházások kérdését alaposan megvitatták a konzervgyári üzemi tanács tagjai. A kezdet jó volt. bár nincs az a jó, amely ne lehetne jobb is. Például az előkészítés, vagy a határozati javaslatok megszavaztatása. Mindent összevetve ha akadt is néhány hiányosság, mégis elmondható, hogy a konzervgyári üzemi tanács nem a fejbó- j lintójánosok gyülekezete, ha- | nem a munkásdemokrácia | aktív szerve, amely sok hasznos munkát végezhet még a Szegedi Konzervgyárban. A múlt esztendő decemberének első hetében egyszer már foglalkoztunk lapunkban a Dugonics tér 11. számú, úgynevezett Müller-ház mostoha tetőzetlenségével, amely a Bocskay utcai É. M. Csongrád megyei Építőipari Vállalat lelkét nyomja azóta is. Akkori cikkünket szinte teljes egészében közölhetnénk ma is. mert e ház udvar felé eső tetőzete változatlanul felbontva áll, a cserepek a tetőléceken kupacokba rakva még mindig zuhanni készülnek a bárom emeletről lefelé, ha erősebb szél fúj. A terraszokon és a ház udvarán a közlekedés továbbra is életveszélyes, a lakások pedig azóta is áznak, s csurognak a mennyezetek, mert a felbontott tetejű házat is áztatja a téli esőzés.., ígéret — és más semmi Decemberi cikkünk óta ugyan mi is történt a háztető ügyében? Lényegében semmi. Illetve valamire mégis emlékeznek a lakók. A cikk közlése utáni napon megjelent a házban két ember. Végignézték a lakások beázásait, csóválták a fejüket, hümmögtek egy sort, majd a padlásról lehozták a malteros vödröket és "dolgavégezetten« eltávoztak. Az Állami Építőipari Vállalat viszont küldött a ház gazdájának, a tetőfedő munkálatok megrendelőjének, mármint az Ingatlankezelő Vállalatnak egy visszaigazoló levelet, amelyben ismét szent ígéretet tettek, hogy 1957. december 31re befejezik a tetőzet javítását. E levélkét pedig az Építőipari Vállalat 1957. november 30-i dátummal látta el, a postai bélyegző kelte december 9, az Ingatlankezelőnek viszont 10-én kézbesítették. Micsoda vállalati »morál«, micsoda "előrelátás*! ök már november 30-án tudták, hogy hét-hyolc nap múlva lapunk is "megemlékezik* róluk egy cikk keretében, holott telefonon tett érdeklődésünkre szólva, azt se tudták, hogy létezik-e a Dugonics tér 11-es Egy film nyomán A nőorvos a nők nagy problémájáról Már a cim is bíztató: »Fájdalom nélkül« .4 fájdalom nélküli szülés ismeretlen fogalom a szegedi, de nyugodtan mondhatjuk a magyar nők számára. Néhány asszony ugyan nem emlékszik visSza szülésére, mert altatták vagy kábították — így aztán nem tudja, fájt-e igazán vagy sem. A legtöbb szülő asszony saját szülését inkább a film első — a mérnök feleségének — szülésével azonosítja. Éppen ezért csodálkozva. szinte hitetlenkedve nézték végig Nicole Courcel szülését a »Fájdalom nélkül* című francia filmben. Az asszonyi köztudatban a szülést kimondhatatlan fájdalommal azonosítják. Ezt a fájást nem lehet semmilyen más fájdalomhoz hasonlítani, nem lehet leírni, ezt érezni kell ,— vallják. Ezzel a nézetükkel alaposan elijesztik különösen az először szülő nőket, s a szülés folyamatát misztikummal veszik körül. Van mód a fájdalom enyhítésére Éppen ezért hálásak lehetünk mi nők a francia filmgyártásnak a »Fájdalom nélkül* című filmért. A film bebizonyította, hogy van mód, lehetőség a fájdalom enyhítésére. Bizonyította, hogy a nők — kellő előkészítéssel — segíthetik, irányithatják saját szülésüket. Nem véletlen, hogy a franciák készítettek erről a témáról először filmet. A Szovjetunió után ugyanis a franciák alkalmazzák elsőnek az úgynevezett pszicho-profilaktikus mod| szert. Ennek lényege: az aszj szony felvilágosítása. lsm,erje j a test felépítését és a szülés I közben végbemenő folyama| tokát. A film megtekintése utun jogosan tették fel sokan a kérdést. Ha van ilyen fájdalom nélküli szülés, akkor miért nem alkalmazzuk Magyarországon és szűkebb hazánkban, Szegeden is? Ezzel a kérdéssel kerestük fel dr. Veres Elemért, a Il-es Kórház szülészeti osztályának adjunktusát. Adjon választ sok szegedi asszony nagy kérdésére. Az előfeltételek Megnyugtató a válasz. Van jajdalom nélküli szülés. Igaz, zárójelben megjegyezte Veres Elemér doktor, hogy ha nem is mosolyogva történik a szülés — mint ahogyan a filmen láttuk —, de lényegesen enyhíthetők a fájdalmak a pszicho-profilaktikus módszerrel. A módszer eredményes alkalmazásának előfeltételei vannak, s ezek körülbelül azonosak a filmen látottakkal. — Feltétel — lehet, hogy furcsán hat — a szülő nő és orvosa. Ök ketten a főszereplők, körülöttük mindenki statiszta szerepet játszik. Az orvosnak a terhesség kezdetétől ismernie kell "betegét*. Nemcsak a terhesség fejlődését kell figyelemmel kísérnie, hanem az asszony Lelki életét is. Ismernie kell temperamentumát, formálni, nevelni, ha szükséges, átnevelni kell a pácienst. A szülészorvos egyben pedagógus is. Az asszony részéről is kíván egyet-mást a módszer. Feltétlenül bíznia kell orvosában, minden utasítását pontosan végre kell hajtania. Az egyszerűbb alkat mazási fornut Röviden: a szülészorvos és a szülő nő jó barátok. Egyelőre sajnos, ez nálunk kivihetetlennek látszik, mert orvosi apparátusunk kevés hozzá. — De nem kell megijedni — vígasztal a doktor —, van egyszerűbb alkalmazási formája is a módszernek. (Igaz, ez is újabb problémát vet fel, a káderképzés problémáját.) Es ez a tanácsadás. Csakhogy nem a jelenlegi formájában. Mert most egy héten egyszer, egy-két óra alatt 20—25 terhes nőt kell az orvosnak megvizsgálnia, örül a tanácsadó orvos, ha a kötelezően előírt vizsgálatokat elvégezheti. A tanácsadást nagyobb egészségügyi intézetekben, a klinikán, kórházban kellene megtartani minden héten egyszer. — Ez különösképpen hasznos lenne az először szülő nőkre. A legtöbb asszonyra úgy szakad a szülés, mint valami elemi csapás. Nem ismerik a legalapvetőbb fogalmat. Ne legyen egyetlen asszony sem laikus. Ismerjék testük felépítését, a testükben végbemenő folyamatot, tudják, mi vár rájuk és erre készüljenek fet! Ismerniök kell, hogyan segíthetnek — helyes táplálkozással, életmóddal — szülésüknél. — A fájdalom nélküli szülésen nálunk a gyógyszeres fájdalomcsillapítást értjük. Ez az orvosok szempontjából kényelmesebb és könnyebb is, de a pszicho-profilaktikus módszer alkalmazása az anyára is és a magzatra is sokkal ideálisabb. Tehát minden különösebb anyagi befektetés nélkül megoldható lenne a fájdalom nélküli szülés, csupán rajtunk orvosokon, természetesen az aszszonyokon, és nem utolsósorban az egészségügyi illetékeseken múlik alkalmazása. H. L.-né számú ház, mert az Ingatlankezelő Vállalat eredeti megrendelését is elhányták. 4 lakások tovább áznak Ezekből ítélve senki sem kételkedett abban, hogy a munkálatok december 31-ig sem készülnek el. pedig akkoriban volt még néhány szép száraz nap, amikor lehetett volna cserepezni. Csak a bádogosmunka készült »1, amely után, néhány nappal ezelőtt benyújtották a számlát az Ingatlankezelőnek, jóllehet, a műszaki átvétel ezt még nem előzte meg. Bár ez volna a furcsaságok közt a legkisebb furcsaság! De nem ez a legkisebb, mert most már az egész ügy döntőbírósághoz került, s tegnapelőtt annyi ember járt kint vizsgálódni a Dugonics tér 11ben, hogy feleannyinak a kezemunkája már régen befedhette volna a tetőt. Most tehát a károkat állapítgatjuk meg, s döntőbíráskodást játszunk, a lakások pedig tovább ázogatnak, mert egyelőre semmi kilátás sincs száraz napokra, amikor fel lehet majd menni ismét a tetőre. Erkölcsi és anyagi kárlevés Végül nem árt már megkérdezni: mindezért ugyan ki is a felelős? S egyáltalán valakit felelősségre vonnak-e a sokféle ígérgetéssel, be nem tartott határidőkkel felrúgott vállalati morálért, nem utolsó sorban a beázások miatt történt anyagi károkért? Vagy nálunk két esztendő kell ahhoz, hogy egy bérház nem is egész tetőzetét ki lehessen javítani' Ez esetben senkit sem lehet fülön fogni a már-már szándékosnak vélt mulasztásokért, de viszont akkor jobb lett volna, ha e jobb sorsra érdemes Dugonics téri ház valamennyi harmadik eme; leti lakója ki-ki alapon maga-maga cserepezi be a feje fölött a tetőt, mert akkor bizonyára ma nem áznának még mindig. No, de akkor mit csinált volna az Állami Építőipari Vállalat? Azt, amit a Dugonics tér 11-ens több kárt mint hasznot. (—i —O Amerikai újságíróküldöttség érkezett hazánkba Európai körútja során 11 tagú amerikai küldöttség érkezett hazánkba. Gyáros László rendkívüli követ és meghatalmazott miniszter, a Külügyminisztérium sajtóosztályának vezetője, szerdán este koktélen látta vendégül az újságíróküldöttséget. Olt volt. Csatorday Károly, a Külügyminisztérium proto* koll-osztályának vezetője, Darvast István, a kormány tájékoztatási hivatalának el* nökhelyettese, Barcs Sándor, a Magyar Távirati Iroda ve* zérigazgatója, a magyar sajtó és rádió külpolitikai rovat* vezetői és szerkesztői. Megjelent Garrett G. Ackerson, az Amerikai Egyesült Államok budapesti követségének ideiglenes ügyvivője, Christopher S. Squire követségi titkár. Folyamatosan emelkedik a takarékbetét-állomány Szegeden és környékén A parasztság betéteinek száma több mint bármikor volt Az év első napjaiban is változatlanul élénk volt a takarékbetét-forgalom Szegeden és a szegedi járásban. Annak ellenére, hogy karácsony előtt igen sokan nyúltak megtakarított pénzükhöz, változatlanul emelkedőbon van a takarékbetét-állomány az OTP fiókokban és a postahivataloknál. December elejétől január közepéig a betétállomány grafikonja továbbra is egyenletesen felfelé ível. Január 15-én a szegedi és környéki betétállomány húsz százalékkal haladta meg az 1956. évi legmagasabb szintet. Az elmúlt hat hét folyamán érezhetően növekedett a falusi betétek száma. Ez annak tulajdonítható, hogy a parasztság pénzbevétele novemberben—decemberben növekedett (hízott sertés eladás stb.). A becslések szerint a parasztság köréből származó takarékbetétek száma Szegeden és körynékén, most több mint bármikor volt. WéhcssKi'tí k rá fílás Szegeden Január 19-én, vasárnap a Méhészek Megyei Szakbizottsága és a Szegedi Méhész Szakcsoport nagyszabású kiállítást rendez Szegeden. A kiállítás anyaga rendkívül gazdag és mind a szakemberek, mind a laikusok számára érdekes tudnivalókat tartogat. Így a beporzás, a méhek élete és az általuk előállított termékek hasznossága, felhasználása és helyes értékesítése szemléltető illusztrációkban kerül a közönség elé. A kiállítás másik erdekessége a méhészet történeti fejlődésének bemutatása az őskortól napjainkig. A kiállítás, amelyet a Széchenyi téri légó-parancsnoksáu kultúrtermében lTanácsháza. a "Sóhajok hídjánál*) rendeznek meg, január 19-töl 24-ig áll a látogatók rendelkezésére. Érdekes programot rendeznek a méhészek vasárnap délelőtt a Szabadság filmszínházban is. Kilenc órakor ötvös József, a Méhészek Központjának Csongrád megyei felügyelője,tart előadást, majd három szakfilmet vetítenek: a -Méhek világában*, -A méhek élni fognak* és "Vándorméhészet« címmel. Ezután nyitják meg a kiállítást. Az érdekes tárgykör szakemberek és érdeklődők szempontjából fontos ismeretek elsajátítására ad lehetőséget, s a rendező bizottság szívesen vár minden részvevőt.