Délmagyarország, 1958. január (14. évfolyam, 1-26. szám)

1958-01-16 / 13. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT LAPJA!! XIV. évfolyam. 13. szám Ára: 50 fillér Csütörtök, 1958. január 16. • • Az új kormányrendelet értelmében mezőgazdasági isz-ek, termelőszövetkezeti csoportok és más társulások csak megbatározott alapszabály szerint működhetnek .4 magyar forradalmi munkás-paraszt kormány a mezőgazdasági termelésre alakult szövetkezetek működésének alapelveit és a működés engedélyezésének szabályait rendeletben állapította meg. Kimondja a rendelet, hogy a mezőgazdasági termelőszövetkezet és termelőszövetkezeti csoport részére a megyei (fővárosi, megyei jogú városi) tanács végrehajtó bizottsága, termelői szakcsoport, szakszövetkezet és mezőgazdasági társulás részére a járási (járási jogú városi, városi kerületi) tanács végrehajtó bizottsága ad működési engedélyt. A mezőgazdasági termelőszövetkezetek alapszabályai Mezőgazdasági termelőszövetkezet működésének alapvető szabályai a következők: a) A termelőszövetkezetekben közösek a háztáji gazdaság kereteit meghaladó termelőeszközök; a háztáji föld és a jószágállomány nem haladja meg a törvényes mértéket. b) A tagok a nagyüzemi munkamegosztás előnyeit kihasználva, a termelés minden ágában közösen végzik a munkát, c) A jövedelem túlnyomó részét a végzett munka alapján osztják el. Ennek érdekében a munkát - az eddig legjobban bevált - munkaegységgel mérik. A jövedelem kisebb részét a földjáradék kifizetésére használják fel. d) Évről évre a Kiosztható - természetbeni es pénzbeni -, jövedelemnek legkevesebb öt százalékával gyarapítják a fel nem osztható szövetkezeti alapot és folyamatos üzemvitelhez ' szükséges tartalékot képeznek. e) Közösen végzik a beszerzést és az értékesítést, f) A termelőszövetkezet éves termelési tervet és költségvetést készít, g) A termelőszövetkezet gazdálkodásáról pontos nyilvántartást és könyvelést vezet, amelynek alapján zárószámadást készít. h) A termelőszövetkezet szocialista szellemben neveli tagjait, s nem tűri meg a kizsákmányolás semmiféle formáját. Alapszabályon felüli rendelkezések A mezőgazdasági termelőszövetkezet a felsorolt alapvető szabályok' megtartásával, a helyi viszonyoknak megfelelően, az érvényben lévő jogszabályokkal kiegészített, illetőleg módosított mintaalapszabály egyes rendelkezéseit kiegészítheti és módosíthatja. Köteles azonban az alapszabály kiegészítésénél, módosításánál a működés alapvető szabályain felül megtartani a következő rendelkezéseket: a) Háztáji gazdaság céljára a közgyűlés közös háztartásban élő családonként legfeljebb 800— 1600 négyszögöl területet jelölhet ki; b) A beviteli kötelezettség alá eső vagyontárgyak — élő és holt gazdasági felszerelés — körére, mértékére és bevitelének időpontjára változatlanul a mintaalapszabály előírásait kell irányadónak tekinteni, c) A bevitt vagyontárgyak ellenértékének kifizetési módját a közgyűlés állapítja meg. d) A bevitt vagyontárgyak (igás- és haszonállatok, gazdasági felszerelés stb.) értékének — a közgyűlés határozatától függően —, 20—35 százalékát a fel nem osztható szövetkezeti alaphoz kell csatolni, a bevitt takarmány, vetőmag és a háztáji gazdaság szükségletét meghaladó gazdasági épület ellenértéke levonás nélkül kifizethető, e) A termelőszövetkezet közös vagyonát a tagok között felosztani nem lehet. A termelőszövetkezeti közös vagyont az állam a társadalmi tulajdont megillető fokozott védelemben részesíti és azt a termelőszövetkezet megszűnése esetén, mezőgazdasági szövetkezeti célra használja fel. f) A mezőgazdasági termelőszövetkezet pénzgazdálkodására vonatkozó jogszabályoknak a nyilvántartások és könyvek rendszeres vezetésére, valamint könyvelő beállítására vonatkozó renlehet. Mezőgazdasági terme-1 lőszövetkezet csak akkor ré-! szesülhet bármilyen állami' támogatásban és a Magyar! Nemzeti Bank csak akkor! folyósíthat hitelt, ha a ter-! melőszövetkezet szabályszerűi termelési tervet és bevétel-! kiadási költségvetést készíti és rendszeresen vezetett: könyveiből a gazdasági fel-] használások ellenőrizhetők, j g) Nem szabad az alapsza- j bályba olyan rendelkezést ] felvenni, amely a tagok ré-j szére a munkateljesítmény- j tői függetlenül előre meg-' határozott munkadíj (napszámbér, órabér stb.) fizetéttla: Bulganyin újabb jegyzékei kormányfőkhöz • h'é&w&s a h$U HOQIf pujblímájMM A pártoktatási munka tapasztalatai Ahol nem fejbólintó- ; Jánosok tanácskoznak : Ezernyi szikra | röppen a hegesztőpisztoly előtt, az áttüzesedett fémekről. Nagy szakértelmet kívánó munka ez. Törött gépalkatrészeket kell újra összehozni, s új dolgokat kell építeni a gázláng erejével. A Kenderfonógyárban szinte mindig villog a vakító fény, hiszen ahol annyi gép dolgozik, sok a javítani való. Képünk ott készült az egyik hegesztőről, munka közben. (Siflis József felvétele) ••••••••ív delkezéseitől eltérni nem sét írja elő. A termelőszövetkezeti csoport működésének feltételei Termelőszövetkezeti csoport működésének alapvető szabályai a következők: a) A tagok a bevitt szántóföldeken, táblás műveléssel, közös vetésforgóban, közös vetésterv alapján gazdálkodnak. b) A szántóföldi növénytermelés alapvető munkáit (gépi és fogatos szántás, kalászosok vetése) a tagok személyesen — családtagjaik bevonásával — közösen végzik. c) Közösen végzik a közös termelést szolgáló beszerzést és értékesítést, d) Éves termelési és pénzügyi tervet készítenek: az üzemviteli költségek fedezésére elszámolási alapot létesítenek, gazdálkodásukról pontos nyilvántartást vezetnek, e) Gazdasági erejüknek megfelelően fel nem osztható szövetkezeti alapot létesítenek, amelyet tiszta jövedelmüknek a közgyűlés által megállapított százalékával, de legalább 5 százalékkal évről évre növelnek, f) Közös betakarítás esetén a tiszta jövedelem elosztásának módját a közgyűlés az alapszabályban maga szabja meg akként, hogy a tiszta jövedelem nagyobb részét a végzett munka alapján osztják el. A termelőszövetkezeti csoport a fenti alapvető szabályok megtartásával, az érvényben levő jogszabályokkal kiegészített, illetőleg módosított mintaalapszabályt kiegészítheti, módosíthatja és a mintaalapszabály keretei között meghatározza az alapvető közös munkákon túlmenő közös tevékenysége körét. Termelői szakcsoport, önálló szakszövetkezet, mezőgazdasági társulás • „ en lesz az Oskola utca es — A Szegedi Tervezőiroda mérnöke nyerie a pályázat megosztott első diját — A pályaműveket kiállítják Szegeden — Termelői szakcsoport működésének alapvető szabályait az alábbiakban írja elő a rendelet: a) A tagok meghatározott helyen fekvő, egészben vagy részben öszszefüggő, vagy meghatározott művelési ágú földjeiken, illetőleg valamely termelési ágban közösen végzik a mezőgazdasági termelés egyes folyamatait, b) A tagok a termelői szakcsoport tevékenységében az alapszabály és a közgyűlés által meghatározott mértékű, személyes munkával vesznek részt, c) Közösen végzik a közös tevékenységet szolgáló beszerzést és értékesítést, d) A termelő szakcsoport közös tevékenységére vonatkozóan a gazdálkodási időszakra termelési és pénzügyi tervet készítenek, e) Közös céljaik megvalósítása érdekében jövedelmük meghatározott részéből közös gazdasági alapot létesítenek és azt évről évre jövedelmüknek legalább 5 százalékával kiegészítik, f) A közösen beszerzett vagyontárgyak és a tagok által létrehozott gazdasági alap a termelői szakcsoport tagjainak közös tulajdonát képezik. g) A közös tiszta jövedelmet a közös tevékenységben való részvétel arányában osztják fel, a teljesített munka és vagyoni érdekeltség szerint. önálló szakszövetkezet működésére a fentebbi alapvető szabályok irányadók azzal az eltéréssel, hogy a közösen beszerzett vagyontárgyak és a gazdasági alap a szakszövetkezet közös vagyonát képezik. (Folytatás a 2. oldalon) Szeged életében jelentós változásra számítunk a jövőben a város idegenforgalmát, fejlődését illetően. A városkép kialakításának egyik legsürgetőbb kérdése az Oskolá utca és környékének rendezése. Az országos pályázat, melyet a városi tanács hirdetett meg, nagy érdeklődést eredményezett. Harminckét pályamű érkezett be a határidőre és a fővárosban kiállítást és ankétot is rendeztek a munkákkal kapcsolatban. Most érkezik vissza Szegedre a teljes anyag, s itt is rendeznek kiállítást. A zsűri a megosztott első díjjal Borvendég Béla, a Szegedi Tervezőiroda mérnökének munkáját jutalmazta. A kiváló mérnök több nagyfontosságú pályázat helyezettje, elmondotta a kiírás feltételeit és terve lényegét. Az Oskola utca az árvíz előtti Szeged főutcája volt. Azóta elhalt terület lett, pedig értékes, történeti jelentőségű épületekkel rendelkezik. Borvendég Béla terve követi a pályázat erre irányuló feltételét és olyan megoldást javasol, amely modern környezetben ugyan, de megtartja a műemléknek számító vagy városképi szempontból érdekes stílusú épületeket. Az utca Tisza felöli oldalán húzódó földszintes házái helyére egyemeletes üzletházat tervezett, étteremmel és egyéb modern létesítményekkel. A fő gondolat az, hogy a Kárász utcában betelt üzletsor itt folytatódna, s ezzel egyensülyozottabb jelleget öltene a Belváros képe. Igen érdekes a terv Tiszával kapcsolatos része. Szegeden nem érzi az ember, hoav az Alföld legnagyobb folyója szeli keresztül, mert a folyóhoz vezető utak szűkek. A Somogyi utca kiszélesítése és fásítása éreztetné mindenkivel: az utca végén valaminek lennie kell, s ez az érzés vonzaná a járókelőket a tiszaparti sétány felé. Egyik legnagyobb probléma a forgalom volt. Borvendég Béla itt is érdekes javaslattal állt elő. Tudvalévő, hogy az Oskola utca és a Kelemen utca igen szűk. A járműforgalom növekedése kritikussá teheti a helyzetet. A mérnök terve az, hogy mind az Oskola, mind a Kelemen utcát fokozatosan lezárttá kell tenni (mint a Kárász utca), s egységesen lakónegyeddé, illetve intézmények székhelyévé kell kialakítani a városrészt. A forgalom pedig egyrészt a körúton bonyolódna le. Ha valaki a fenti, járművek részére tilos városnegyedbe akarna jutni, a körúton parkoltatna és két-három perc alatt eljutna a város szivébe. A hídra igyekvő járművek a Somogyi utcán és a Roosevelt téren kcrforgalom-szerüen megoldott formában közlekednének. Döntő fontosságú a pályázat gaidaságossága is. A lakásviszonyok enyhítése és a városrósz rendezésénél ennek legmesszebbmenőkig való figyelembevétele az elbírálásnál elsődleges szerepet játszott. Borvendég Béla az Oskola utca mögött szabadon elhelyezkedő lakóházakat tervezett, s a kiépítendő területen ezzel együtt mintegy 500 lakást jelentene ez a megoldás. Ezenkívül 150 személyes szálloda — különös tekintettel az idegenfore»i"cnra —. óvoda, bölcsőde és az egyetemi város bővítése is szerepel a tervben. Végül a Beloiannisz tér kérdését is kedvező formában oldaná meg a pályamű. Az országban egyedülálló tér megépítésekor a teljes zártságra törekedtek. A nagyszerű alkotás egyetlen hiányossága. hogy nem elég szerves kapcsolata a várossal. A kiváló mérnök olyan megoldást javasol, amely ezt a problémát is kiküszöböli. Az Oskola utca mentén a jelenlegi egyetemi épület folytatásaként egy földszint nélküli, teljesen oszlopokon nyugvó épületet javasol, melynek oszlopai között kilátás nyílna a környéken elhelyezett ízléses parkrészletre, így nem szenvedne hiányt a Beloiannisz tér zárt jellege, ugyanakkor kapcsolata 'S meglenne a várossal. Mint már említettük, a pályamű veket Szegeden is kiállítják a közeljövőben, s minden lakosnak érdeke, hogy a város szempontjából oly fontos terveket figyelemmel kísérje és véleményét elmondja. Színház gazdasági * sutái** léte*ül A művelődésügyi miniszter utasítására színház gazdasági tanács létesül. Célja elősegíteni a színházak szervezeti és gazdasági munkáját, valamint a színházak új gazdálkodási rendszerre való áttérésénél előmozdítani a felmerülő kérdések megoldását. Tagjait a művelődésügyi miniszter nevezi ki színházi szakemberekből.