Délmagyarország, 1958. január (14. évfolyam, 1-26. szám)

1958-01-11 / 9. szám

Szombat. 1958. Január 11. 3 Szegedi kabátokat is visznek a brüsszeli világkiállításra II w Nagy sikert arattak a Szegedi Szőrme- és Bőrruhakészítő Váltalat készítményei az export-modellek budapesti divatbemutatóján Már évtizedekkel ezelőtt megbecsülték külföldön a magyar szűcsmesterek kiváló munkáit. Ezeket a hagyományokat őrzik és szőrmeiparunk jó hírnevét öregbítik a szőrmekonfekció üzemek, köztük a Szegedi Szőrme- és Bőrruha Üzem dolgozói. A nagy szőrmekészítő üzemeink egy hónappal ezelőtt mutatták be 1958. évi belföldi kollekcióikat. Csütörtökön pedig Budapesten a Bőripari Tudományos Egyesület Reáltanoda utcai termében került sor az idei exportra készült modellek divatbemutatójára. A Szegedi Szőrme- és Bőrruhakészítő Vállalat hat irhabunda-modcllt vitt el különböző színekben erre a bemutatóra. Volt közöttük rövid, háromnegyedes és hosszú irhabunda. A másik két szőrmegyárral, a csepelivel és a Pannoda, bárány, mormota, nyess szőrméket és az ezekből készített prémeket A csütörtöki bemutatón 50 exportra készült bundát, 18 modellt sorakoztattak fel, amelyek a brüsszeli világkiállításra készültek. A Szegedi Szőrme- és Bőrruhakészítő Vállalat négy kabátját fogadta el a zsűri. Ezeket a kabátokat a brüszszeli világkiállításra is eljuttatják. A tervezők és szabászok új gallér- és ujjamegoldásokkal remekeltek. A szegedi irhakabátok között olyan is van, amelynek gallérja négyféleképpen formálható: használható kapucninak, zippzár nyitása után pedig gallérnak is különböző formában. A magyar, köztük a szegedi szőrmeruha-készítményeket 16 országban viselik. Kaphatók például a német, a svájci, a svéd és a norvég áruházakban is. A most bemutatott új modellek is bizonyára kivívják majd külföldi megrendelőink megelégedését. iikemli ntfoxnán ül ! A KISZ ÉLETÉBŐL Az NDK nagykörete tegnap ismét találkozott Csongrád megye és Szeged rezetőivel Látogatás egy termelőszövetkezetben Mint már hírt adtunk róla, Sándor elvtárs és a városi szefoglalva az ott tett látocsütörtökön a Német Demok- tanács v. b. titkára, Nagy gatás tapasztalatait, kijelertratikus Köztársaság rendkí- Miklós elvtárs. A megbeszé- tette, hogy véleménye szevüli és meghatalmazott ma- lésen a városi pártbizottság rint az eperjesi Ifjú Gárda gyarországi nagykövete, Ru- részéről Simon Béla elvtárs, Tsz tagsága és vezetősége az dolph Helmer és a nagykő- az Idegenforgalmi Hivatal ellenforradalmi megrázkódvetség kultúrattaséja, Hel- részéről pedig Gács György tatásokból okulva még hűsémut Zwiers Szegedre látoga- elvtárs volt jelen. gesebb a termelőszövetkezeti tott. A nagykövet és kísérete A beszélgetés baráti lég- eszméhez, a szocialista nagyagy nappal meghosszabbította körben folyt, majd ezt köve- üzemi gazdálkodáshoz, amit szegedi látogatását és tegnap tőén a nagykövet és kísére- elsősorban ismertetett, já délelőtt a városi tanács elnö- te, valamint a megbeszélésen munkája tanúsít; jelenlevő párt- és tanácsi ve- Hangsúlyozta, hogy véle-' zetok Csongrád megyeben ménye szerint Magyarország termelőszövetkezeti latoga- még erősebb, mint volt, s a tast tettek. A nagykövet ko- szocializmus győzni fog, mert zel ketoras autout közben útjaj biztosak. Beszélgetésepártbizottság képviseletében ismerkedett Csongrád me- ÍTlket mondotta nem Ábrahám Antal elvtárs, va- gyében hazánk délalföldi ré- mjllt diplomata folytattam, szével. Az út végén latoga- hanem mint elvtáre> egymástast tett az eperjesi Ifjú Gar- nak segítve: és ez a döntő. da Termelőszövetkezetben, ahol Kiss Tamás tsz-elnök fogadta a kedves vendégeket. A beszélgetés során Rukét. Biczó György elvtársat felkereste hivatalában. Hoszszan elbeszélgettek a tanács vehetőivel. A beszélgetésen jelein volt a megyei lamint a Csongrád megyei tanács r. b.-elnöke, Papp A tiszaszigeti KlSZ-fiata£g már a villany a szttregi uj helyiségükben eiőKátránygyari lakásokban Lapunk 1957 november 27-i niával együtt a bemutatott számában a „Segítsünk egyszőrmék színeiben a rózsa szín, a kék, a szürke és a homokszín-árnyalat váltamáson" rovat keretében tolmácsolta a szőregi kátránygyári munkáslakásokban lakoztak. Még 1956-ban nyolc kók egy részének kérelmét színben, most A lakosok a villanyvilágítás 50 színben készítik a pano- bevezetését kérték. adássorozatot szerveztek. Minden szerdán klubestjük van, amelyen a község pedagógusai, a helyi határőrség tisztjei, értékes beszámolókat tartanak a kiszesek részére. Kézimunka-szakkört is alakítottak a tiszaszigeti ifjú kommunisták, amelyre a KISZ-en kívüli fiatalok is Csórva) a kiszesek kezdemé- ?olPh nyezésére. Mintegy 30 fia- Stkelef1^* Í fal jelentkezett a községből szovetkezet 06150 elete .... M... . —J—-—J »-«-- - megte- sunkat üdvözölhetjük ismét Végezetül Papp Sándor v. b.-elnök megköszönte á nagykövet és kísérete Csongrád megyében tett látogatását, hangsúlyozva, hogy leg-' közelebb már mint régi jó ismerőst, barátunkat és elvtára foglalkozásokra, amelynek eredményei iránt, s vezetését Lakner Jánosné kintette a hatalmas gazdaság a nagykövetet Csongrád mevarrónő, a szegedi nótanács belső jellegzetességeit. Ater- gyében, tagja vállaltéi. A szakkörön részt vesznek a KISZ-en kífix-szőrméket. vüli fiatalok is; * A Szeged-béketelepi KISZszervezet szeptemberben alakult meg. Október óta már négy műsoros előadást tartottak a telepi iskolában — mivel saját helyiségük nincs. Ilyen körülmények között mégis eredményes munkát végeznek a béketelepi ifjú ból. Mongóliából érkező gi- nyes munkáért. | meg munkaját Rúzsán (Volt Cu^k^-UámTréfi" melőszövetkezet vezetőivel és A nagykövet a koraesti dolgozóival folytatott beszél- órákban visszautazott Budagetés után a nagykövet ösz- pestre. A szőregi tanács teljesítet- eljárnak. Jelenleg háromfelte a jogos kórelmet, s most vonásos színdarab tanulásáAz irhabőrök 25. a legkere- már ég a villany és.szól a rá- hoz kezdtek. Működik a settebb hazai vadbőr, a pézsma pedig 20 árnyalatban találhatók. Bemutatták a baráti országokból, így Kinádió. Az érdekeltek nevében j tánccsoportjuk is cs elhatáVarga József (Szőreg, Gyár utca 10) mondott köszönetet a pártszervezetnek és a tanácsnak a gyors és eredmérozták, hOg-y zenekart is alakítanak. * Kétszáz vagon vöröshagymát exportálnak a megyéből Szabó-varró akkor kezdi JUGOSZLÁVIAI r M / EMLEKEK Beszélgetés egy szegedi munkással, aki egy hónapot töltött déli szomszédunknál Jllllllililllllllllllllllll ülllllllilimillllllllllHIIMIIIHIINIUIIHI Néha olyan romantikus udvarokra talál az ember Szegeden, hogy azt hiszi, a kapun átlépve egy fél századdal zuhant vissza a múltba. A nagy tölgyfakapun még díszes portál csillog, a kapualjban a villanykörte dacol a huzattal, az udvar meg az egymás hátára épített disznó- és csirkeóljaival, várfokszerüen magasodó csipkézett kerítéseivel, egész fölkövezett állapotában olyan, mintha most is a tanyáról benyikorgó hetipiacos parasztkocsikat várná. Ilyen régi udvar a Szegedi Tatarozó Vállalat címfestöműhelyének az udvara is. Mielőtt a múhelyajtón benyitnék, még meg is állok egy pillanatra körülnézni még egyszer — igen, ilyen udvarokon sétálgatott kocsitól kocsiig valamikor Tömörkény, vallatni a szegedi tanyavilág embereit. Vallatni jövök én is, Liscsevics Lajos elvtársat akarom kibeszéltetni, aki tizenhét év után a közelmúltban utazott át Jugoszláviába testvéri látogatásra, ott élő rokonaihoz. , Kérdésemre, hogy Liscsevics elvtársat keresem, őszhajú, barna arcú férfi teszi le az ecsetet. Elcsodálkozik kissé, mikor megtudja jövetelem célját, de azután egyre inkább. belemelegszik a beszédbe Szinte még kérdezjellemzö. Szabadkán ért engem ennek láttán az első meglepetés. A város déli részén lebombázott városnegyed helyén ma pompás palotasorok állnak. A második meglepetést Újvidéken éltem át. Újvidék lélekszámra talán kisebb város, mint Szeged, mégis úgy maradt meg emlékemben, mint a fény és a forgalom városa. Neonfénnyel világított utcák, pompás áruházak, gyönyörű épületsorok, s óriási forgalom. Ez az, ami ezt a várost jellemzi. A Rex-palotával szemben például a múltban kis földszintes bazárok sorakoztak, mint itt nálunk a Püspökbazár. Most hatalmas áruház áll ott, benne minden kapható a szögtől a perzsaszőnyegig. Újvidéken különben nagyon szép kis kávéházak is vannak. Ottlétemkor nyílt meg a Zsuta Szala, a Sárga Szalon. Ezt a ragyogó ízléssel berendezett kis kávéházat egy gondozatlan, lebujszerú vendéglő helyére építették az újvidékiek. — Palics milyen? — kérdem. — Palicsra is alig lehet ráismerni. Nemzetközi fürdőhellyé vált, állatkertje van, községesítették, s új ház épült. — S hogy élnek az emberek. — Nagy általánosságban talán úgy, mint nálunk, nem jobban. Az élelmiszerárak — A minőség az általam látott áruknál mindig bir- • • ta a kritikát. A jugoszláv ipar csak ma kezd tulajdon-]] képpen kiépülni, s ezért némely területen drágábban termel, mint a mienk. Különösen a finommechanikai ipar. az elektrotechnikai gyártmányok ára magas a mi szemünknek, bár 1956 hat, táncokat és a közeljövőben a Szegedi Asztalos Kisipari Szövetkezetben is vendégszerepelnek. Korábban idős, egyedülálló asszonyoknak segítettek cukorrépát, burgonyát szedni, és a kukoricahordásban is segédkezet nyújtottak. A KlSZ-szervezetet a Szegedi Gyufagyár patronálja, és az üzem segítsége lendítő erőt ad a béke;; telepi KISZ-koIlektívának. óta a rádiók ara például je-j! Ugyanakkor mindazok, akik .Xeivegeztek a keteves mezo, gazdasági tanfolyamot lentősen csökkent, s ma már lehet venni 1600 forintos árnak megfelelő összegért is rádiót. A jugoszláv gyártmányú Tekla rádiók, is nagyon beváltak, s a közönség is szívesen veszi őket. — Hogy érezte magát Jugoszláviában? — Én vendégként érkezte nf; ki, s mindenki vendégkén fogadott. Márcsak ezért is kedvesen gondolok vissza az ott töltött egy hónapra. Valami azonban különösen megragadott, amiről itthon már sokat beszéltem. Az, hogy ott milyen erős a szocializmus építésének akarata nem sem kell semmit, ömle- - . . nek o szavak, az élmények belőle. — Érdekes ország a mi számunkra Jugoszlávia — mondja. — A második világháború előtt ennek az országnak nem volt számottevő ipara, s a szocialista rendszer építette ki a nagy fejlődésnek indult nehézipart. Egy ilyen nehézipari bázis például Zcnica. Ez a város a királyság alatt 7—C ezer lakosú hegyi község volt, ma nagy ipari központ, több mint 40 ezer lakossal, nagyvárosi stílusú élettel. Ez a rohamos fejlődés, az építkezés láza az egész országra nosak, s a ruházati cikkekéi is. Érdekes, számomra furcsa dolgot figyeltem meg az üzletekben. Vannak nagy mennyiségben piacra dobott a tömegekben. Tudom, hogy nálunk a tavalyi ellenforradalom sok mindent felkarengeteg vart, de azt is felmérhettem, hogy mi — hiszen fejlettebb iparunk van —, valamivel jobban élünk. Az egyéntől kevesebb áldozatot kíván a szocializmus építésének szolgálata, nálunk, mint Jugoszláviában. Őszintén szólva szinte irigylem, hogy ott mennyire közügy egy gyár, bérház, üzletház, vasútállomás felépítése. Mindenki beszél róla, mindenkit érdekel, tömegáruk, amelyeknek az mindenki büszke egy-egy új ára körülbelül olyan, mint a mi konfekció áruinké. A méteráru azonban már viszonylag drágább. Más furcsaság, megvalósított tervre, új eredményre. Futnak a percek. Liscsevics elvtársat várja a munka. hogy ugyanannak az árunak Még be sem csukta az ajtót, máris az • üvegtábla felé hajol, s kezében fürgén mozdul az ecset. Dolgozik, hiszen két gyereket nevel, s az idén is ki szeretne menni Jugoszláviába, rokont látni. (-esi) — különösen az élelmiszernél van ez így —, olcsóbb az ára a nagy áruházakban, mint a kis üzletekben. — Iparcikkek kaphatók-e megfelelő nyiségben? menyA szegedi járás KlSZ-szervezetei közül Mórahalmán alakult meg a második kétéves mezőgazdasági tanfolyam. KISZ-en kívülálló fiatalok is jelentkeztek tanfolyamra, amelynek elvégzése után a részvevők különböző fokozatú jelvényeket kapnak. Az ország lakossága zöldségszükségletének jelentős hányadát a MÉK szállítja az üzletekbe, az ellátatlan városokba. Ezenkívül természetesen gondoskodik arról is, hogy az arra alkalmas zöldségfélék elkerüljenek a külföldi fogyasztókhoz. Csongrád megyéből jelenleg vöröshagymát és kel-, valamint fejes káposztát szállítanak külföldre. Az előbbiből Angliába, Svédországba és Nyugat-Németországba az első fél évben 200 vagonnal exportálnak, míg az utóbbiból Csehszlovákiába küldenek 50—60 vagonnal. Ezenkívül szállítanak az ország legkülönbözőbb vidékeire napi 15—18 vagonos tételben gyökeret, káposztát, vöröshagymát és egyéb, a háziasszonyoknak nélkülözhetetlen zöldségféléket. A szállítások mellett gondot fordítanak arra is, hogy ebben az évben szintén meg. felelő mennyiségű gyümölcsés zöldségfélét juttassanak a bel-, Illetve a külkereskede. lemnek. Ezért most kötik a különféle termelési szerzés déseket a megye termelőszövetkezeteivel és egyénileg dolgozó parasztságával. , Gondoltak arra is, hogy az átvett árut megfeleíő módon tudják raktározni és szállítani. Ennek érdekében Szatys mázon iparvágányt építtetnek, amelyet valószínű ez év első negyedében adnak át a forgalomnak. Ugyanitt 100 méter hosszú gyümölcscsomagolót létesítenek, de tervbe vették jégüzem létesítését is. Ezenkívül Makón egy 210 és egy 450 vagonos csővázas hagymaraktár épül, hogy a jövőben ne okozzon különösebb gondot a felvásárolt áru raktározása. amely 25 hallgatóval Mórahalmán hétfőn kezdi meg ^ munkáját. —, évkedvez- £ Fményben részesülnek a me- £ zőgazdasági technikumba va- £ ló jelentkezésük esetén. £ * i A Szegedi Hangszerkészítő Vállalat és a városi tanács KISZ-szervczete pénteken közös klubdélutánt tartott. Ebből az alkalomból a fiatalok felkérésére Ladányi Benedek, a városi tanács első elnökhelyettese "Élményeim a Szovjetunióban" címmel tartott előadást. A városi ta;; nács KlSZ-szervezctének i; kultúrhelyiségében tartott klubdélutánon közreműködött az Első Szegedi Altalános Munkás Dalegylet is. * Nem ad az állam? Az új esztendőben már 21 fiatal lépett be Röszkén a KISZ-szervezetbe. A korábbi 16-os taglétszám 37-re emelkedett A fiatalok Szigligeti: "Cigány" című népszínművét tanulják. A próbák már javában folynak és a darabot . február második vasárnapján F mutatják be a község kultúr- • otthonában. £ * t Egyhetes titkári tanfolya- • mon vesznek részt a szegedi £ járás KISZ-szervczeteinek £ titkárai Hódmezővásárhelyen. £ A január 20-tól 25-ig tartó £ tanfolyamon a járási KISZ- £ titkárok megbeszélik a leg- X fontosabb szervezeti teendő- t ket, az ifjúság nevelésének » módszereit, a KISZ-en kívüli t fiatalokkal való foglalkozást í és mindazokat a feladatokat, í amelyek a KISZ-szervezetek- • re hárulnak, 4 utóbuszra varunk csütörtökön este: a mihályteleki buszra. Fél 6-kor be is gördül egy kocsi. Mihály telek röl jött. de félreállítják A Kiss utcába, ez a rendelkezés. Az utasok — iskolás gyerekek, munkából hazasiető lányok, asszonyok, férfiak — toporognak, fáznak a metsző, jeges északi szélben. A koesiirányitó bent beszélget a jó melegen, mit neki az egész didergő sokadalom. Háromnegyed hat lilán végre bedöcögött egy másik kocsi. Vánszorog, úgy mozog, mint a csiga. A nép megrohanná, a hidegben elgémberedett tagok már sajogva követelik a jótékony meleget, de az újabb utasítás az, hogy ez a kocsi rossz, nem indul. Az utasok morognak — igazuk van —. s megkérdezem a kocsiirányítót: — Mikor lesz kocsi? Félvállról kapom a választ: — Nem tudom. — Miért nincs? — Mert nem ad az állam! A válasz durva, cinikus és felháborító. Nent ad az állam? Hát talán az egész autóbuszparkol a saját zsebéből ajándékozta Szegednek a kocsiirányító? Ügy emlékszünk. tízegynéhány évvel ezelőtí sem Tápéra. sem Mihálytelekre, sem Szöregre, sem máshova nem jártak Szegedről autóbuszok. A szocialista állam adta Szegednek az autóbuszjáratokat, s azt a kocsit is, amelyet húsz pcrcc félreállítottak, s most mégis csak az viszi ki az utasokat Mihálytelekre. Ha ezt előbb is megteszik, megspórolják az utasoknak a majdnem húszpcrces vacogást. Nem hisszük, hogy ha a koesiirányitó a vállalatnak, vagy saját magának szervezési ügyetlenséget, az utasokkal szemben való nemtörődömségét ilyen nyegle és ellenséges módon az államra hárítja, az sokat ártana az államnak, hiszen mindenki látta, hogy miről van szó. Sokka! többet árt az ilyen stílus a kocsiirányítónak, aki ezzel a nagyhangú kijelentésével nemcsak azt árulta el, hogy az utasokkal szemben nem érez semmi felelősséget, hanem azt is, hogy ilyesmi az állammal szemben sem él benne. — Szig. — UU>1