Délmagyarország, 1958. január (14. évfolyam, 1-26. szám)

1958-01-08 / 6. szám

Szerda. 1958. január S. 3 Kommunisták és pártonkíviiliek együttműködése a Szegedi Vasipari Szövetkezetben Tavaly tavasszal megírtuk, hogy a Szegedi Vasipari Szövet­kezetben miként akarták meg­erősíteni pozíciójukat az ellen­forradalom által odaültetett —vezetők*. Hírt adtunk arról is, hogyan váltották le őket és választottak a népi demokráciá­hoz hű dolgozókat a szövetke­zet élére. Később beszámoltunk, hogy megnőtt a szövetkezet pártszervezetének tekintélye és növekszik a kölcsönös bizalom a becsületesen dolgozó párton­kívüli és kommunista szövelke­•cli tagok között fi kommunisták kezdeményezései A nyár folyamán a szövetke­kezet pártszervezete egyik leg­kitűzéseivel és azt készek mun­kájukkal támogatni. A párton­kívüli aktívák igen népszerűvé váltak itt és a pártszervezet se­gítségével nagyon jelentős fel­adatokat hajtollak végre az el­múlt hónapokban. fiz első tettek Szeged felszabadulásának év­fordulója alkalmával például a kommunisták köré tömörült pár­tonkívüliek személyesen, maguk készítette meghívókkal fordultak a dolgozókhoz: vegyenek részt a nagygyűlésen, az ünnepsége­ken. Ez sikerült, s azután be­adni a szövetkezet többi tag­jának. Proletárgyülés Ügynevezett »proletárgyű­lést* is tartottak, amelyen a szövetkezet munkásosztály­hoz tartozó — a tagság több mint fele — dolgozói vettek részt. Itt a proletárdikta­túra kérdéseiről, megszilárdí­tásáról folyt a termékeny vita. A gyűlés után bizonyos sértődöttség mutatkozott egyesek részéről — akiket nem hívtak el a megbeszé­lésre. E jelenség nyomán szélgetések alkalmával emlékez- újabb, szélesebb körű gyűlést tek meg a felszabadulásról. Ük koszorúzták meg a szovjet hő­sök szegedi emlékműveit és a fontosabb feladataként a kiala- ' Nagy Októberi Szocialista For­kuló kapcsolat további elmélyí- radalom 40. évfordulóján a szö tését, az ellenséges elemek el­szigetelését és az ellenük való harcot tűzte ki. Azután olyan kezdeményezésekkel álltak elő n szövetkezeti bizottsággal egyet­értésben, amelyek valamennyi tag érdekéi szolgálták. Meggyő­ző érvelések, tények segítségé­vel megelégedést keltettek a da­rabbérrendszer bevezetésekor; megszilárdították a munkafe­gyelmet, pontos elszámolást kö­vetellek meg a különböző mun­kák elvégzésénél. Így több hóna­pos munka után sikerült elérni, hogy az ellenforradalom okozta egymillió forint kár — a kifi­zetett sztrájkpénz, a termelési érték nélküli "könnyű munka* i— ellenére közel egy hónapi ke­resetnek megfelelő összeget kap­nak most az óvvégi nyereség­részesedésből a szövetkezet dol­gozói. Ugyanakkor gazdagod­nak is: az évi nyereségből vesz­nek egy síkköszörűt és egy gya­lugépet. Kapcsolat a párfonkivüliekfcel Ezek a tények is bizonyítják: a kommunisták helyes, megfon­tolt kezdeményezéseinek végre­hajtása mennyire gyümölcsöző. Természetesen nemcsak gazda­sági intézkedéseket foganatosí­tott a pártszervezet, hanem be­vonták a politikai és társadalmi munkába a szövetkezet hazafias erőit is. A kommunisták még a nyáron elhatározták, hogy ma­guk mellé vonják azokat a dol­gozókat, akiket mindenki szeret, e akikre számítanak: Lőrincz Ist­veLkczetbcn az ünnepi beszédet Lőrincz István mondta. Meg is jegyezték igen sokan az üzem dolgozói közül: "Lőrincz bácsi remek előadást tartott*. Foglal­koznak az emberek ügyes-bajos dolgaival. Megalakítottak a szö­vetkezeiben a bekebizottságot, s tagjainak — a pártszervezettel egyetértésben — azt a feladatot adtál;, hogy tájékoztassák a szö­vetkezet dolgozóit a napi poli­tikai eseményekről, beszélgesse­nek az emberekkel a békéről. A budapesti "Mártírok emlékmű­vére* 1400 forintot gyűjtöttek a pártonkívüli aktívák. hívnak majd össze, ahol őszintén és nyíltan megtár­gyalják azokat a kérdéseket, amelyek a szövetkezet dolgo­zóit foglalkoztatják. • így dolgoznak a kommu­nisták és a párt nemes ügyét támogató pártonkívüliek a Szegedi Vasipari Szövetke­zetben. M. T. Szombaton -i'akul a Szegedi Foto klub oktatásban, a szövetkezet szo ciális, kulturális, gazdasági ügyeinek ellen őrzéseben, szerve­zésében stb. Mindamellett azon­ban a szövetkezet egész tagsá­gát akarják megnyerni a szocia­lista eszméknek. Elhatározták a kommunis­ták: még több aktivistát von­nak maguk köré. Az egyik ilyen irányú megbeszélésen különböző kérdések merül­tek fel. Például Murka Ist­ván megkérdezte: "A szövet­kezetben miért a munkásosz­tályé a vezető szerep, hiszen a tagság jórészt kisiparosok­ból tevődik össze*. Megma­gyarázták neki és az érvek \ án szerszándakatost — aki ki- nyomán megértette, egyetér­Mint korábban hírül adtuk, megalakult a Szegedi Foto­klub ideiglenes intézőbizott­sága. A város amatőr és hi­vatásos fényképészei, vala­mint üzemi fotokörei számá­ra a klub alakuló közgyűlé­se szombaton délután 5 óra­kor lesz a Ságvári Endre A párlvezelőség a pártszerve- Gimnázium épületében (Áp­zet minden tagjának különböző rilis 4. útja 1. szám, I. eme­incgbízatást adott a KISZ-ben, let), levő Pedagógus Klub a? MSZBT-ben. a párt- helyiségében. Termékeny viták a vezetők és a tagság között A közgyűlésen részt vesz­nek a Magyar Fotóművészek Szövetsége vezetősége részé­ről Vadas Ernő és Vámos László neves fotóművészek is. Az MSZMP hírei Január 9-én, csütörtökön délután 3 órakor a Kálvin téri Pártházban összevont titkári és instruktori érte­kezletet tartunk. Kérjük az elvtársak pon­tos megjelenését. Párt- és tömegszervezeti osztály A marxizmus-leninizmus tanfolyam propagandistái ré­szére január 8-án, szerdán délután 2 órakor szeminári­umi foglalkozás lesz a mát megtartott előadásból, a Kál­vin téri Pártházban. Az időszerű kérdések tan­folyama propagandistái szá­mára az előkészítő megbe­szélést — az összevont tit­kári és instruktori értekez­let közbejötte miatt — csü­törtök helyett pénteken, ja­nuár 10-én, délután 3 órakor tartjuk a Kálvin téri Párt­házban. Agit. prop. osztály — 1958-ban Varsót és Prá­gát televíziós relé-vonallal kapcsolják össze. A relé-vo­nal lehetővé teszi, hogy a két testvéri ouzág rendsze­resen kicserélje televíziós programját. rr • O S Z I n t e béketörekvésnek újabb nagyszerű példáját szolgál­tatta a Szovjet Kormány. Ismét csökkenti fegyveres erőinek létszámát 300 ezer fővel, s ezzel a lépessel az utóbbi két és fél esztendő­ben, összesen 2 millió 140 ezerrel csökken a katonai létszám a Szovjetunióban. Nemcsak arról van szó, hogy a lenini elvek érvé­nyesülése alapján a népek békéjét és barátságát szol­gálja ez a lépés, hanem cá­folhatatlan bizonyítéka, a szovjet politika őszintesé­gének. Az a tény, hogy a Szovjetunió, még az álta­lános leszerelési egyez­mény előtt, egyoldalúan megteszi ezt az intézkedést, kifejezetten bizonyítja a megegyezésre való törek­vést. — Tárgyalni és meg­egyezni: a hagyományos fegyverzet, az atom- és hid­rogén robbantási kísérle­tek berekesztése, a tömeg­pusztító lövedékek gyártá­sának megszüntetése, a bé­kés egymás mellett élés el­vének gyakorlati alkalma­zása — a leglényegesebb kérdések, amelyekben egyességet vár a világ min­den becsületes, dolgos népe. Ki-kit gyöz le, nem fegy­verrel, ballisztikus lövedék­kel, hanem a gazdasági, kulturális jólét fokozásá­val. Ez az élet egyetlen reá­lis, értelmes célja, s ezt a Szovjetunió képviseli. A megegyezés elősegíté­sére irányuló számos szov­jet kezdeményezés után ez az újabb lépés nem egy­szerű folytatása az eddigi­eknek. Mert most már a haditechnika rxai vívmá­nyaival számolva, nem le­het büntetlenül folytatni a fegyverkezési hajszát, há­borús politikát. Az emberi­ség válaszút elé kerül: Él­ni akar bekében, vagy be­lepusztul egy esetleges háborúba. A Szovjet Kormány lépé­se az emberi élet útján tör­tént, abban a hiszemben, hogy erre az útra lép az Amerikai Egyesült Álla­mok, Anglia, Franciaor­szág, Nyugat-Ncmetország. A Szovjetunió nehéz, bonyolult ben megkezdte r'sy jelentőségű az Eszakatlanti vezető hatalmain ebben a helyzet­az első, lépést — Szövetség a sor. Szeged szépségének védelmében A város lakossága segítsen leleplezni a fa- és virágtolvajokat Ez a város mindig híres volt arról, hogy gyönyörű parkjai, fás utcái voltak. S nincs is annál szebb, mint a viruló rózsákkal, árvácskák­kal pompázó terek, a halkan susogó fasorok, melyek min­den embert felüdítenek. a sokból lene évvel ezelőtt alapító tag­ként lépett a szövetkezetbe — Márkus Márton csiszolót. Nagy Sándor brigádvezetőt, Silbercisz Mihály lakatost, Sólya László esztergályost, Szűcs Béiáné ad­minisztrátort, Zombori András maróst. Egyikük sem kommu­nista, de kijelentették: egyetér­tenek az MSZMP alapvető cél­tett vele. Általában a megbe­szélésen a részvevők arra kérték a pártszervezetet és a szövetkezet vezetőségét: tájé­koztassák őket rendszeresen egy-egy szövetkezeti problé­mával kapcsolatosan, hogy ők is tudjanak magyarázatot DJle.% jegyzés egy kézirat sorsához j; iatal tanár hozta be szerkesztőségünkbe kéziratát. A mü ritka ter­més: a felszabadulás után írt szociográfiai munka Ma­roslele fejlődéséről. Sokolda­lú gyűjtéssel, hosszú hóna­pok munkájával készült el ez az írás, s ahogy a nem gogusok szakember újságíró megálla­pítja, hasznosan egyesíti a szociográfiai irodalom ha­gyományait és azokat az új szempontokat, amiket a szo­cialista fejlődés tűz ki a mai szociográfiai kutató elé. Ha van hibája a műnek, ez az, hogy a maroslelei élet •mai kérdéseiről csak általá­ban szól, nem nyúl hozzá elég bátran a valósághoz s nem ad alapos elemzést a paraszrság életének mai ál­lásáról. A munka mégis hasznos, hiszen a tájkutatás egyik legfontosabb területéhez nyúl, s még sem talált ki­adót. Fölösleges most tag­lalni, hogy melyik kiadó, miért nem vállalkozik ilyen szociográfiai anyagok kiadá­sára. — a kiadók álláspont­ját, ha nem is fogadjuk el, sajnos, meggyőzni sem tud­hangjaival. Mi, az itthoniak sajnáljuk őket, fáj a szívünk értük, de ugyanakkor valami boldogságot is érzünk: olyan hazában vagyunk, melyet so­ha nem lehet elfelejteni. Ta­nulunk e levelekből: „Itt él­ned, halnod kell". Szerkesztőségünk a minap kapott egy ilyen levelet. Kö­zöljük a levél egy részletét, amely a legőszintébb hangon világítja meg a „nagy nyu­gati jóiétet", a „lehetőségek világát"^ juk őket. A segítség kulcsát úgyis csak Szegeden talál­hatjuk meg. A fiatal kutatók közül nem csupán Márta Mi­hály küzd a meg nem jele­nés gondjával. Falusi peda­népdalgyűjtései, helytörténeti munkák poro­sodnak az íróasztalok fiókjá­ban, s ahogy a kéziratokon növekszik a por, úgy szürkül el íróik ambíciója, mivel­hogy senki sem foglalkozik hiábavaló dolgokkal szívesen. A helytörténeti kutatás, a szociográfia, a néprajzi ku­tatás és sok más egyéb olyan tudományos munka, amit a városfejlesztés, a tervfelada­tok kitűzésénél is hasznosan felhasználhatnánk, a Szegedi Szemle hiányában egyre in­kább fölöslegessé válik. En­nek a tudományos folyóirat­nak szükségességét a szegedi egyetemek tanárai évek óta egyre sürgetőbben kérik, kö­vetelik. Itt volna az ideje, hogy megkeressük a megva- j Aki ezt a levelet írta. nem lósulás reális útját is. s eb- ! a legérzékenyebb fajtából ben az egyetemek, a könyv- |\ aló. A könnyed hangon tárak, a szegedi tudományos j azonban átüt az egyedüllét, nem tudja magát a lélekölő, hajszolt Már csak emléke kísért annak a szörnyű időnek, amely alig több mint egy éve felforgatta családjainkat, életeket tett tönkre, házakat rombolt, és holttesteket ha­gyott maga után. Akik nem bírták idegekkel, vagy nem érezték azt, hogy — hazasze­retet; elmentek, engedve a nyugati világ hamis fényei csábításának. S azóta egyre sűrűbben ér­keznek a levelek. Fájó és ön­marcangoló levelek, a kese­rűség és végtelen honvágy Kedves Misii Vártam leveled, mely mindig vígkedélyü, én azonban sajnos, nem tudok ilyet írni, mert a munkahelyen az élet egyhangú, unalmas. Hidd el, otthon sokkal zajosabb az élet, kivéve a sok autót, ami itt szaladgál. Magamról nem tudok sokat írni. Megvagyok én is, meg a kis motorom is. Ha sikerül a tavasszal hazavinni, akkor hazaviszem. Dolgozgatom napi 12 órát és így az egész napom le van kötve. Ezek az emberek itt nem tud­nak élni. Reggel fél 8 órakor kezdünk és este még 10 órakor is dolgozunk. Sajnos, ezen nem lehet segíteni. A mai napon szakszervezeti tag lettem, s ha így haladok, nemsokára azt írhatom, hogy felvettek a pártba. Hát bi­zony, Misikém, lehet, hogy Te ezen nevetni fogsz, de hidd el az a valóság, hogy kilenc hónap alatt, mióta itt vagyok, óriásit zuhant az életszínvonal. A fizetésem még mindig annyi, mint az első hónapban volt. Mikor ide értem, a következő árak voltak: mozi 110 frank, egy kiló narancs '.'0 frank. Csak ezt a kettőt említem, hiszen sok volna min­denről irni. A mozi most 220 frank, a narancs kilója 500 frank. Ezek a mostani árak és a fizetés egy helyben topog. Szóval, öregfiú, beteg egy dolog ez nagyon. Sajnos ezt én is csak most látom be. Ti otthon talán nem hiszitek el, de ez a valóság. Ugyancsak azt is írhatom, a Montpel­lierben lévő magyar diákság 90 százaléka teljesen bal­oldali és ilyen irányban megy a vita köztünk mindig. És minden nap azzal hagyjuk abba: akármilyen is volt otthon, de mindig jobb volt, mint itt. A »Lekvár«-nak mond meg, hogy üdvözlöm és azt is, hogy cigarettázzon és igyon helyettem is, mert nekem, sajnos, le kellett szok­nom róla. írjál baráti szeretettel, kedves családodat üdvözlöm a távolból, Téged pedig ölellek: Azaz.,: nem mindenkit. Lapunk előző számai már hírt adtak fenyötolvajlásról, rózsalopásról. S most újabb felháborító eset történt: a Tolbuhin sugárúton fűrésszel, baltával felszerelt emberek jelentek meg és kivagdosták a száraz fákat, majd nyomta­lanul eltűntek. A bűncselekményeknek ezt a sorozatát nem is tudjuk mivel magyarázni. A falopá­sok még csak »ért.hetők« — értékesítés céljából tulajdoní­tották el a város, a nép va­gyonát. De hogy télen rózsá­kat kiszedni tövestől, mikor sem értékesíteni, sem nevelni nem lehet — ezt csak egy ténnyel lehet regisztrálni: szándékos rongálásról van szó. A Kertészeti Vállalat min­den erőfeszítést megtett, hogy Szeged a virágok városa le­gyen. Igen sok köszönő és elismerő levelet kaptak olyan emberektől, akik szeretik a szépet és szeretik városukat. Most is van készenlétben 250 külföldről beszerzett rózsa — csakhogy már félnek kiül­tetni. A nagy összegekbe ke­rülő parkosítás és virágülte­tés lehetetlenné válik a ga­rázdálkodók miatt, s hova­tovább ott tartunk majd, hogy néhány bűnöző hajlamú egyén ámokfutását az egész város sínyli meg. A dolog tehát — sajnos —, városi üggyé fejlődött. A rendőrség tehetetlen, mert a tolvajok fényes nappal vég­zik bűntetteiket, s mindenki azt hiszi, valamilyen szerv megbízásából dolgoznak. A város lakosságának döntő többsége szeretné, ha Szeged tavasszal virágoktól pompáz­na. Szeretné, ha munka után megpihenhetne az árnyas parkokban. Ezért fordulunk mindenkihez: leplezzék le a virágtolvajokat! Ha valahol észre vesznek ilyen esetet, te­lefonon, vagy személvesen azonnal jelentsék a rendőrség bűnügyi osztályán. Ez mindannviunk érdeke. A városfejlesztésben igen te­temes összeget foglal le a parkosítás. A padok téli idő­szakban való leszere'ése any­nviba kerül, mint hogyha újakat állítanának fel. S ez is csak a nemtörődömség vagy szándékos rongálások miatt van így ..: Nem akarjuk azt mondani, hogy szervezett banda teszi tönkre a parkokat. Bár ez is lehet. Mindenesetre csak úgy lehet véget vetni a garázdál­kodásoknak. ha mindenki se­gít,, ha valamennyien a ma­gunk probléma iának érezzük a város szépségének ügyét. «NAPJAINK Monípellier, 1957. XI. 16. Bandi" intézetek, együttműködése és közös áldozatvállalásuk a si­kert is meghozhatná. az, hogy feltalálni életformában. És így jártak mind, akik csak akkor gondolkodtak, mikor már késő volt. Sok becsületes embert is elvesz­tettünk. de a tanulság most már örök. Szép a világ — de haza csak egy van. Az Esti Hírlap néhány soros híre tudatja velünk, g ű hogy Nixon, az Amerikai Egyesült Államok alelnöke = H helikopter-pályát építtet villája közelében. Ismervén az M jg amerikai államférfiak szerénynek egyáltalán nem £ g mondható életmódját és igényeit, túlságosan nem is g g lepődnénk meg a dolgokon. Azonban, hogy miért épít- §§ g tette, az sokkal érdekusebb. g Nixon ugyanis — fél. Egyáltalán nerfl érzi magát g g biztonságosan a titkosrendőrök és páncélautók védel- g g mében. A helikopter azért kell neki, hogy esetleges g| g légiriadó, vagy támadás idején, a modern technika e g g nagyszerű vívmányát felhasználva, minél gyorsabban g g kereket oldjon. Nem értjük egészen, milyen támadástól retteg az j§ = alelnök. Nem bízik saját népében? Vagy talán kül- g g földi attrocitásra gondol? Saját háborús propagandájá- = g nak áldozata lett? Nem tudjuk. Mindenesetre egy bi- g g zonyos. Ragyogó pozíciójában sem fenékig tejfel az = H élete, s a nagy készülődés nem túlságosan szolgálja g g tekintélyét. • H Persze a Fehér Ház többi ura sem maradt el Nixon g U mögött. A híres — vagy hirhedt? — épület mellett g g öt hatalmas helikopter szolgálja ugyanazt a célt, mint g g az alelnöké. Csak egy kis párhuzam felállítását végezzük el. s g H több kommentárra nincs szükség. Amíg a Fehér Ház g g politikusai állandó riadókészültséget tartottak és tar- g g tanak — Bulganyin és Hruscsov nyitott autókon jár- M g ta be a félvilágot.. -. — gr M ^lí llllimilHlflll í( íHlMtMII*MtlítIHHIUt(ltHtllf ItliMMl IHllllMllllFlti

Next

/
Oldalképek
Tartalom