Délmagyarország, 1958. január (14. évfolyam, 1-26. szám)

1958-01-05 / 4. szám

.5. Vasárnap, 1958. január 5. Örök törvény, áldott vigasz VI. a párt első titkára Szegeden nyugou i és megfon­tolt elvtárs. Gazdag tapaszta­lattal rendelkezik, nyíltan vá­laszolt minden kérdésünkre, amit feltettünk neki. Hogyan jutottak el az el­múlt év tragikus októberi eseményeihez? Az első váro­si titkár a lényegre tapint: — A párt elszakadt a töme­gektől. Túl sok kispolgári elem furakodott tagjai közé. A munkásosztály élcsapatá­ból nem sok maradt meg. A Nagy Imre körül csoportosuló revizionisták megbontották a proletárélcsapat sorait. Es terjesztették mérgüket. Midőn az ellenforradalom megkezdte hajszáját, a párt gyakorlatilag nem létezett. A revizionisták ideológiailag lefegyverezték. Egy zilált, erőtlen pártra csaphattak le az ellenforradalmárok teljes erővel. A tragikus magyarországi események azt mutatják: ha a revizionizmusnak szabad utat engedünk, az a pusztu­láshoz vezet. A gyom nagyon gyorsan felszökik és senki sem csodálkozhat azon, ha a nö­vényt elfojtja. Az a vér, amely Magyarországon kiöm­lött, minden proletárpártot figyelmeztet: A revizionisták­nak egy jottányit sem enged­ni! A magyar kommunisták levonták hibáikból a helyes tanulságot. Amikor 1956. no­vember 4-én az MSZMP újonnan megalakult, minde­nek előtt a régi elvtársak vol­tak azok, akik felvételüket kérték. Érdekes módon igen sok anya volt az első órákban az elvtársak között. Az ő sze­mük látta a kegyetlen múlt napjait. Nem akarták, hogy gyermeküknek ismét a tegna­pi vérszopók járma alatt kelljen hátát görbíteni. A párt létszáma jó felére csökkent. Éppen ezért ma gránittömb és nem málna­pudding. Csak a legjobbak kapták meg az új tagsági könyvet. A munkastílus is sok tekin­tetben megváltozott. Az első titkár elmondta, hogy a fő­hivatali erők ma egy hónap alatt annyi időt töltenek üzemekben és falun, mint ko­rábban egy év alatt. Gyűléseket elvileg általá­ban munkaidő után rendez­nek. Ilyenkor fontosnak tart­ják a pontos kezdést és nincs órákhosszat tartó szóáradat. Üjak az úgynevezett pa­naszf elvevőbizottságok is. Itt túlnyomórészt pártvete­ránok dolgoznak. Egyébként az is a múlt hibái közé tar­tozott, honn az idős. kipró­bált kommunistákat félreál­lították és úi. betűrágó elv­társaknak adták át a szót, akik különböző citátumokon rágódtak oda- és vissza. A panaszfelvevőbizottságok a párt épületében tartózkod­nak. Itt mindenki elmondhat­ja óhaiát és bírálatát. A pa­naszfelvevöbizottságoknak nincsen panaszuk a látogatá­sok hiányára. Nagyot nőtt az elmúlt év­ben a párt befolyása. Most az a fontos, hogy a közép­réteggel is helyreállítsa szo­ros kapcsolatait. A nép­frontnak el kell érnie, hogy a párt vezetése alatt minden állampolgárt egyesítsen a szocializmus építésére tevé­keny, társadalmi közreműkö­déssel. Kjüfönős büszkeséget beszélt az első titkár az újonnan alakult magyar munkásőrségről. Soraiba párttagok és élenjáró párton­kívüliek tartoznak. A fegyver ma jó kezekben van. A népköztársaság gazdasá­gilag nagy problémák előtt áll. Arról van szó, hogy pó­tolni kell az ellenforrada­lom okozta károkat és el kell érni az 1956 október előtti termelési szinvonalat. A szegedi üzemekben ezt ma már elérték. A harmadik év­negyedben a termelés 17 szá­zalékkal magasabb volt, mint az elmúlt év hasonló időszakában. Tudvalévően az ellenforra­dalom zavart okozott egyes dolgozók fejében is. Nem ér­tették meg többé a népi tu­lajdon fogalmát. Az egyik szegedi konzervgyárban 1956 októbere után ijesztően megnövekedett az összetört gyümölcsös és főzelékes üve­gek száma. Ennek oka állí­tólag egy jókedvű, ugrándo­zó szürke macska volt. Röviddel ezelőtt az üzem fiatal, rendkívül energikus igazgatónőt kapott. (A gyár­ban így tréfálkoztak az em­berek: Nála nemsokára a férfiaknak kell harcolniok az az egyenjogosításért). A fia­tal igazgatónő, egy hajdani textilmunkásnő, karöltve dol­gozik a párttal és a szakszer­vezettel. A tanulságos be­szélgetések meghozták a ma­guk gyümölcsét az üzemben. A népi tulajdon fogalmát ismét megértették. »A szür­ke macska meggyógyult.* A népi hatalom a tavaly októberi napok romjait nem­csak az utcákról takarította el, hanem az emberi fejek­ből is. (Folytatjuk) PESTI MOZAIKOK Ez a hatal­mas város most már tel­jesen újjáéledt. Hihetetlen számmal. December 24-én es­energia és küzdeni akarás bi­zonyítéka az elmúlt esztendő. Még állnak az állványok — de nagyon megfogyatkozva. Közben pedig útvonalak szü­letnek újjá, s pesti, vagy vi­déki ujjongva regisztrálja: Budapest szebb lesz, mint va­laha. skandináv,.bel­ga érdekeltsé­gekmellett ter­mészetesen állandó kapcso­latban állunk a népi demok­ratikus országok és a Szov­jetunió repülőtereivel. Az örömbe még vegyül te csak a tokok voltak a ki rakatban... S ha már az ünnepeknél tartunk, meg kell mondani: nagyon jól és gazdagon szó­UH J „ x egy-egy csepp üröm. A pes­rakoztak Pesten. Karacsony tiek azonban bizakodnak. Azt és Szilveszter éjszakáján mondják: egy-két év (a pesz­szinte nem is lehetett látni szimisták három-négyet »tip­.., ., ,, , . . ,„„ tt! pelnek«) es szeretett váró­sotet ablakot a varosban U,- sukm nem lesz ^ panasz> * év hajnalon hangosak voltak s ha visszatekintünk az 1957­az utcák a papírtrombiták es év gigászi munkájára — Nagy hiányossága volt Pest- rikoltozásaitól. Valahogy jó ™™á™elHedünk a P^iek nek a világítás nagyvárosi volt látni ezt a felszabadult, (—grai) megoldása. Kint, a peremvá- gondtalan jókedvet, rosokban még előfordul, hogy ...A sebek lassan begyó­egy-egy utcai lámpa nem ég rvulnak. (nemcsak szegedi specialitás!) ^ — de a Kossuth Lajos utca, ' a Rákóczi út egy szakasza, az szálloda... Ez a fogalom a Engels tér már tejfehér fény- taxiéval vetekszik. A dolog ben úszik esténként — neo- í5mj értendö_ honn egyikből nok világítják meg. Aki nem látta, el sem tudja képzelni, elég Az országqyűlés. az ün- sére megalakult a TTIT-ben milyen szép látvány. A Gor- - - ,""L' 1 " " ' A szegedi Fctoklub a fényképészen élet fellendítéséért endö, nogy egyinooi A Magyar Fotóművészek sincs megközelítően sem Szövetsége kezdeményezé­* -- nepo" alatti idegenforgalom ? szegedi fotóklub tíztagú kij fasorban pedig gázlámpa ^ katasztromis helyzetet alakú burába építettek a teremtett Pest szállodáiban, összefogja a város és a déli neoncsöveket, egyesítve a ré- Lamnk mUnkatársa, aki az megyék hivatásos és amatőr git és újat. országgyűlésről tudósított, el- fényképészeit, valamint a Szaporodnak ajeonrekld- éj„afc(ijdí a szálló iürdö- S Az intéző szobájában töltötte. Persze — jó borravaló ered menyeként. mok is. Nemcsak feliratok, de villódzó alakok, s az illető üzletre, vagy intézményre jellemző más figurák is lát­hatók. Budapest a fények városa lesz .. bizottság elnöke dr. Jákv Gyula professzor. Az intéző­bizottság (létrejötte után a szegedi fotoklub gyakorla­tilag a jövő héten alaki 1 meg. s programjában fontos feladatként szerepel a Ma­gvar Fotóművészek Szövet­sokat pa- sége által kiírt országos te­tt k°zleke~ hetségkutató pályázat is. A 'tlenseae továbbiakban tervezik — ha az előfeltételek is biztosítot­A Pestre érkező külföldiek bizony elég » naszkodnak dési hálózat fejletlensége miatt. A levegőben azon­Olyan vásárlási láznak, ban már »urak« vagyunk, mint az ünnepek alatt Buda- Budavest világváros jellegét tak lesznek —. az országban pesten volt, a legöregebbek döntően megnövelte a szinte elsőnek Szegeden felállítan­emlékezetében sincs párja, hihetetlenül nagyot fejlődő dó fotótechnikumot középis­ValósáqgaX kifosztották az légiforgalom. A világ egyik kolai jelleggel. üzleteket, bár az áruellátás legnagyobb légiforgalmi köz­kitűnővolt. A Vörösmarty té- pontja lett egy röpke esz­renláttam december 23-án egy tendő alatt: Athéntől Bei­kirakatot, az Állami Pénzver- rútig, Damaszkusztól Kairó- toéletnek. A fotoklub prog­de különleges készítményei- ig a legkülönbözőbb helyek- ramióban szerepel még az vei. Arany, ezüst, brilliáns... re van közvetlen repülőösz- idei második nemzetközi fo­Bizony három—nyolcezer fo- szeköttetése a fővárosnak, tokiállítás anyagánok szeee­rintos áruk is voltak szép Az angol, francia, indiai, di bemutatása. i& Ezek szerint a jövő hivatásos fénykéné; szei tudományosan felké­szült mesterei lesznek a fo­HARMINC ÉVVEL ezelőtt, amikor bá­nyámtól örökölt fakeretes palatáblával a | hónom alatt átléptem az elemi iskola első ; osztályának küszöbét, egy fali kép foga­dott, amely egy úttesten áthaladó gyerme­ket ábrázolt, alatta egy felirat: "Vigyázz, ;nézz körül, mielőtt az úttestre lépsz*. Ezt ; csak évek múltán tudtam elolvasni, de ér­[telmét egy hittanórán a plébános úr ma­gyarázta meg, hozzáfűzve, hogy baj ne ér­thessen bennünket, a magunk vigyázata Isem elég, szükséges, hogy kitárja fölénk tvédő kezét őrzőangyalunk, — Vigyázz magadra fiam! — búcsúzott ! tőlem édesanyám, mikor a katonaládát ! vállamra emeltem, s a második világhá­jború utolsó előtti évében, s elindultam, ;hogy megízleljem a komiszkenyeret, ma­•gamra öltsem az angyalbőrt, tgy nevezték ;a katonamundért az ungvári repülőtéren. ; Katona voltam, hullottak körém a bam­:bák, s röpködtek a repeszdarabok. Életben maradtam. A bajban is ott motoszkált a ; fejemben, amit apám mesélt az első vi­lágháborúról, amikor a piavéi harcokat idézte. A golyótól sem hal meg mindenki, ;az is előfordul, hogy a s2lv felé hatoló go­[lyót eltéríti a 2ubbonyzsebben lévő levél­;tárca, amelyben az édesanyja, vagy a ki­választott élettárs biztató, szerelmes sorait Tartalmazó tábori lapok vannak. Veszélyes : percekben egy ütmen ti árok, egy szalma­: kazal, vagy egy pince — ha nem is őrző­angyalom — óvta, védte életemet. Életben | maradtam, s maradtak sokan. Mindenki, • akit elkerült a golyó, a bombarepesz. Élet­'ben maradtunk, szívünkben a fájdalommal |a meghaltakért. Éltek a Fukuru Maru bé­kés japán halászai is. A jó szerencsét vár­nék, békésen hajózva vetették ki hálójú­ikat a Bikini-szigetektől több mérföldre. A Szerencsét várták, s a halál érkezett. Akik !közülük ott nem haltak meg, azok meg­I haltak holnap. Számukra már talán a bi­zonyos öt százalék sincs meg az életben­! maradáshoz. Ki, vagy mi vette el a Fukuru • Maru (szerencse és sárkány) utasaitól az [életet, az életremény utolsó sugarait is? AZ ÉLET nagy iskola, sok mindent meg­; tanul az ember. Azt is, amit az elemi vagy [középiskolában, de még az egyetemen sem [tudott megtanulni, ha mégannyira is oda­figyelt az előadásokon, felkészült a szigor­latokra. Én például nem tanultam meg, hogy mi a stronieum. Lehet, hogy nem fi­gyeltem oda, mikor erről volt szó. Mind­egy, ha tanították, ha nem, biztosan úgy­sem tanultam volna meg, mert valahogy (soha nem érdekelt a vegyészet. Keveset | mondott nekem, mert a figyelmem inkább -az irodalomra, az emberekre terelődött, az érdekelt akkor is, most is. Bevallom: az iskolai kötelező irodalmat •nem mindig olvastam el, s talán azért ol­jvasok most mindent, ami a kezem ügyébe I akad, különösen ha azok a könyvek, cik­;kek az emberekről szólnak. Olvastam az [angol atomtudósok felhívásót, amelyben [arról írnak, hogy az atomrobbantások kö­[vetkeztében növekedhet a rákos megbete­gedések száma. Vajon így Igaz-ez? Gyötör 'a kérdés, s az aggodalom magam és em­bertársaim miatt. Egy japán tudós szerint kísérleti atomrobbantásokkal odáig ju­• tottunk, hogy a levegő stronciumtartalma > már olyan fokú, hogy minden további •robbantás komoly veszélyt jelenthet az [emberiség számára. Ez még nem biztos, • mondja egy német tudós. De ha már bi­i zonyossá válik, akkor késő lesz. Azt hiszem számomra mindegy. Meg­; tanultam vagy hallottam-e a stroncium­; képletről, tudom vagy nem tudom, hogyan ; működik s milyen a hatása az atom vagy hidrogénbombának. Egyet azonban azóta már hallottam, s rajtam kívül sokan tud­ják, hogy Ottó Hahn az uránatom-hasa . dás feltalálója nem tudott aludni azon az; éjszakán amikor Hirosimára ledobták az J első atombombát. Ö nem tudott aludni.: de Hirosimában ezen az éjszakán nagyon; sokan örökre elaludtak. Néhány napja: halt meg a hirosimai bombatámadás kö­vetkeztében, életbenmaradottak közül e/ , évben huszonnyolcadik. Akik ott voltak, s; életben maradtak, azóta sem tudnak nyu-; godtan aludni, mint ahogy szerte a vilá-' gon nagyon sokan. És vajon hogyan alsza-: nak azok, akik nemcsak Hirosimára, Na­Kaszakim is ledobták az atombombát? Hallják-e tiltakozó szavát a Föld népének ? Saját népeik s főleg a nyugateurópai or­szágok felett gyilkos terhekkel repülöge- ' pek köröznek. Az elmúlt napokban elese­pelt szovjetellenes rágalmak közben a NA­TO kormányfők tanácskozásain ismét meg­lobogtatták a "Vörös veszedelmet*, hogy kicsikarhassák célkitűzéseik megvalósítását a NATO államok felszerelését amerikai atomfegyverekkei. Tehát nem akarják ab­bahagyni. A tiltakozás erősödik, A nyugat­európai közvélemény hangosan hallatja szavát. Tiltakoznak. Míg e sorokat írom ki tudja, hanyadszor kering Földünk körül a második szputnyik. Közben egy szovjet tu­dós nyilatkozatát közvetíti a Kossuth rádió.! Az orosz szót nehezen értem, de a íordí- • tásból már pontosan jegyzem a szavakat:' »... az atomenergiát csak az emberek ja­vára szabad felhasználni...« Igen, csak az j az emberiség javára, csak a népakarat sze- ; rint lehet és kell választani a jó és a rossz; között. Az út előttünk világos. A kommu­nista és munkáspártok moszkvai békenyi­latkozata mutatja az utat. Csak ez úton haladva használhatjuk ki azokat a mér- ; hetetlen lehetőségeket, amelyeket most az! emberi elme elért. FÖLDÜNK körül két mesterséges hold; kering, hirdetve, hogy így is lehet hasz-j nosítani a tudomány felfedezéseit, alkotá­sait. Sőt ez az egyedüli helyes útja, ha az emberiség javára használunk fel minden újat. Már készítik a Hold mesterséges bolygóját is. Vannak, akik az első-világűr­hajó tervével foglalatoskodnak. Érdeklő-; déssel halljuk az ilyen híreket. Magunk: is töprengünk, gondolkodunk, vajon csak-4 ugyan van-e élet a Marson, vagy nincs.; A dolgozó embert azonban leginkább az; érdekli, hogy a Földön legyen élet, nem is; akármilyen. A világűrben sok bolygó ke-; ring, s egyre közelebb jutunk ahhoz, hogy az ember necsak a miénket, a mi 'boly-, gónkat, a Földet ismerje közelebbről, ha-; nem másokat is, a még ismeretleneket, Elsősorban minket mégis a Föld s a rajta­élő ember érdekel. Nem nyugszanak Hirosima, Nagaszaki; pusztítói, a japán halászok gyilkosai, — mégis van biztonság. Nem az útmenti árok, . a pince nyújtotta fedezék, az őrző angyal! keze, vagy a szerencse, hanem a béke,! amely az emberiség kezében van. Nemcsak! szóbeszéd Kelet és Nyugat, amely mögött! az áll, hogy a világ ketté van választva.! Kettőbe van választva, de a szocializmust! építő országban, vagy a kapitalizmus! keretei között élő dolgozók vágya és aka-! rata egy. Ha vannak is, akik játszanak ma ; az emberiség életével, a népek vágya, aka-; rata és cselekedetei többet jelentenek. Az: összefogás, az akarat és cselekvés egysége ! maga az élet, amelyről így ír a költő: "Mert ' boldog Ige ez ós szent igaz — ós örök törvény és áldott vígasz, — hogy győz az : élet, duzzad és daga — s eldönti mind az : ócska gátakat.« Nagy Pál Hogyan tölthetik hasznosan gyermekeink a téli szünidőt? Van-e tanuló, aki nem ter­vezett a mostani szünetre, mint minden vakációra vala­milyen kellemes mulatságot, jó szórakozást? Nem hin­nénk. De terveztek a nevelők is! Számunkra a téli szünet nem jelenthet pihenést. A pedagógus az erőgyűjtés nap­jainak, az eddig végzett mun­ka nyugodt felülvizsgálásá­nak, a további munka terv­szerű beosztásának, szakmai elmélyedés napjainak tekinti a mindennapi tanítás szüne­telését. A téli szünet alatti foglalkoz­tatásokra teljes felelősséggel és tervszerűséggel felkészült a móravárosi iskola nevelő­testülete is. Olyan városrész­ben nevelünk, ahol a tanulók nagy részének szülei mun­kásemberek, akik a nap nagy részét nem otthonukban, gyermekeikkel töltik, hanem munkahelyeiken. Igy gyer­mekeik a tanítás szünetelése alatt magukra maradnának, kitéve az utca és a rossz tár­saság ezer veszélyének. Ép­pen ezért változatos és szó­rakoztató foglalkozások és államunk gondoskodó jóvol­tából több jól fűtött terem várja a téli szünet alatt a Móravárosi Általános Iskola tanulólt. Állandó nevelői fel­ügyeletről, a napközisek szá­mára étkeztetésről gondosko­dott az iskola igazgatósága. A szakköri foglalkozások is tovább folynak, s betegség, vagy egyéb ok miatt elma­radt tanulókat várjók a sza­kos nevelők, hogy segítséget nyújtsanak nekik, pótolják, vagy újra átismételjék velük a nehezebb anyagrészeket. A pedagógusoknak azon­ban kérésük is van a szülők­höz. A kötelességteljesítésre, a munka szeretetére való ne­velés elsőrendű érdeke nem­csak a nevelőknek, hanem a szülőknek is. A szülők tehát necsak gyermekeik pehené­séről, szórakoztatásáról, ha­nem hasznos foglalkoztatá­sukról is gondoskodjanak. A könnyebb fizikai munka is idetartozik, mint például a favágás, szénhordás, a kály­ha tisztítása. Emellett a szü­netben is serkentsék tanu­lásra gyermekeiket. Tan­könyvek helyett azonban ad­janak kezükbe színes mesé­ket, jó ifjúsági regényeket, népszerű tudományos lapo­kat, érdekes cikkeket, hiszen ezekből is lehet tanulni! A leckeszerű feladatoknál hasz­nosabb, ha velük íratjuk meg a leveleket a rokonságnak, buzdítjuk őket a barátokkal való levelezésre, vagy olva­sási rfapló vezetésére. Küld­jük őket bevásárolni, beszél­jük meg velük családunk költségvetését. Sok szülő pa­naszkodik, hogy gyermekei elszakadnak tőle. Gondolja­nak arra, hogy ebben ók is hibásak. Keressék az együt­tes szórakozást, meghitt be­szélgetéseket. Ha pedig va­lamelyik tantárgyból gyenge a gyermek, határozzák meg a tanulás pontos idejét és kér­jék számon a végzett mun­kát. Napi három-négy órá­nál több szellemi munkát azonban ne végeztessünk szünidőben a gyermekkel. Hasznos foglalkoztatással, szórakozással, pihenéssel te­gyük minél változatosabbá, élményekben gazdagabbá gyermekeink vakációjának még hátralevő idejét. Dr. Dóczy Andrásné, lanár

Next

/
Oldalképek
Tartalom