Délmagyarország, 1958. január (14. évfolyam, 1-26. szám)

1958-01-31 / 26. szám

Péntek, 1958. .januar 31. .3 A nyugdíjasok érdekében Nagy munkát végzett az elmúlt évben az SZTK szegedi alközpontja rr Nyugdíj — hány ezer, millió ember számára volt ez a szó fogalom az úri Magyarországon. Pedig a nyugdíjasokat sem lehet az akkori kor megelégedettjei közé sorolnunk Lássunk csak néhány számot ebből az időből. A felszabadulás előtt a nyugdíjra Jogosultak korhatára 65 év volt. Ez vonatkozott a férfiakra és nőkre egyaránt. És a'-nyugdíj?* 1939-ben a 65 évet betöltött dolgozók törzsjáradék címén évente 120 pengőt kaptak. Tehát havonta 10 pengőt. Azóta sokszor megfordult öreg főidőnk saját tengelye és a Nap körül. Megváltozott életünk. Alacsonyabb korhatár és egyéb előnyök A nagy változást számokkal is illusztrálhatjuk. Ma már a nyugdíjkorhatár férfiaknál 60. nőknél 55 év. Az egészségtelen helyen, föld alatt dolgozóknál 55, illetve 50 év. És az összeg hogyan változott? Az öregségi törzsriyugdíj a fizetés 50 százaléka. Nyugdijkiegészítés cígyógyszerellátás síb. — részesülnek. Ma már nem félünk az öregségtől. Habár sokkal többet szeretnénk adni, mint amennyit adhatunk, ma már társadalmunk minden rétege nyugdíjjogosult. Legutóbb a mezőgazdasági munkásak nyugdíját iktatták törvénybe. Az SZTK Szeged városi alközpontjához sok-sok nyugdíjkérelem érkezik. Az elmúlt év elején, amikor az ellenforradalom -vívmánya*, a munkanélküliség fenyegetett, kormányunk két évvel csökkentette a korhatárt. Pihenjenek az öregek, adják át helyüket a fiataloknak — elv alapján. Sok munkahely üresedett meg így Szegeden és a járásban — ez a terület tartozik ugyanis az SZTK Szeged városi alközpontjához — sokan nyugdíjba vonultak. idejében intézkedtek A tömeges nyugdíjba vonulás nagv és felelősségteljes munkát rótt az alközpont. dolgozóira. Az elmúlt év első felében annyi kéreegy jogos panaszt találtak. A nagy munkát tehát be- | a nagyvilÁgbmn csületesen elvégezték az alközpont dolgozói. Munkájukhoz nagy segítséget nyújtottak a nagyüzemek. A dolgozóik nyugdíjkérelméhez szükséges adatokat összegyűjtötték és így továbbíKI GONDOLTA volna pár évvel ezelőtt, hogy a szegedi hangszergyártás felzárkózik a nagymultú európai hangszerkészítés mellé? Egyszerű, kis üzem a Hétvezér utcai. A tották az alközponthoz. Kez- gépek jórészét az itt dolgozó detben bizony — ahogy az í alközpont dolgozói elmondják — sok baj volt az üzemek, a tanácsok adatszolgáltatásaival. De később -beletanultak* mesterségükbe, s ma már alig akad üzem, tanács, ahol ne tudnák pontosan, mit kell csinálni. Már az idén százan Az. elmúlt évben a -nagy hajrához* a pedagógusok töme emberek találékonysága alapján építették meg és különböző újításokkal tették még alkalmasabbá. Ezért meglepő, hogy ma már külföldön is jó híre van a kis vállalatnak. Közel egy esztendeje rendszeresen szállít az üzem európai, afrikai és ázsiai ges nyugdíjba-vonulása csaila-1 megrendelőknek is. A szemén ehhez az összeghez ,em futoU ,Je a csoporthoz 1945 óta minden munkában eltöltött év után a nyugdíj egy százalékát kapják meg. A kis fizetésű (akiknek havi keresetük nem haladja meg a 660 forintot) dolgozókra is gondolt államunk. Ök fizetésük 75 százalékát kapják. A nyugdijátlag 800 forint, de nem ritka az ezer forinton felüli, s ennél magasabb nyugdíj sem. S mindemellett a nyugdíjasok valamennyi SZTK-szolgáltatásokban (a táppénzt kivéve) — orvosi kezelés, kórház, mint 1956-ban egész év alatt. Ezeket a kérelmeket 1957 első felében továbbította az alközpont a Nyugdíj Intézethez. Ez azt jelenti, hogy az igényjogosultak idejében megkaptál; nyugdíjas illetményüket. A tényt dokumentálják is az SZTK-ban. 1957-ben beérkezett 42 nyugdíjpanaszból — keveselték az összeget, sürgették a nyugdíjat, reklamáltak a szolgálati évek miatt stb. — mindöszsze, alapos kivizsgálás után kozott. Sok tanító, tanár mondoll búcsút a katedrának, az iskolának. Az alközpont nyugdíjcsoportja minden különösebb zökkenő nélkül gyorsan, pontosan továbbította a pedagógusok kérelmét is. Ezekután arra következtethetünk, hogy az új évben, 1958 és 59-ben lényegesen kevesebb lesz a nyugdíjba vonulók száma. liiszen az elmúlt évben az óriási kedvezményt — a korbatár csökkentését — sok százan vették igénybe. Azok a dolgozók, akik az idén töltik be gediek állják a versenyt a világpiacon. Ez a megállapítás nem az üzemből ered, hanem a külkereskedelmi szakemberek és a fővárosi minőségi ellenőrök nyilatkoztak így. Külföldi zenészek véleménye is eljutott Szegedre. Szerintük ugyancsak jók a szegedi hangszerek, s manapság már egy szinten mozognak a népszerű cseh hangszerekkel. Az érdeklődés ennek megKiss Etelka segédmunkás a formás gitárokat csiszolja fiatalos fürgeséggel. tárgyában, korábban is a 60, illetve 55. évüket, már a , , múlt évben nvugdíjbaxönnllr,!- Alföldön IS novektak. Mint gy akran, ez esetben j szik a kis gyár termékei is megcáfolja azonban a logi- iránt. Legutóbb egyiptomi kus gondolkodást a gyakorlat.! cég kereste fel az üzemet Az új évben már százon felül • megrendelések van azoknak az idős. zömmel üzemi munkásoknak a száma,, ,, , , , ,. akik beadták igényüket: 1958- exportalt a Hangszerkészítő ban kívánják abbahagyni a mun- Vállalat, s a vevőnek ez az kát é- veszik igénybe az állam erdeklödő látogatása egyútgondoskodását, a nyugdíjat. , ml megelégedését is jelenti. ————— Emellett Indiába, a Szovjet! unióba, sőt még Csehszlovákiába is szállítanak. Évente | körülbelül ötezer különböző a

<±TTi A I? rr Yf A í • A nagyságú hegedű, gitár, bőgő O A f/III 1 1JM.SA IIISM. | és cselló készüly s ezek kö_ zül számosat határon túlra, messzi országokba küldenek. Modern előadásban kerül színre Beszélgetés Komor István rendezővel Süli József tapasztalt, idősebb mester, a bőgök szakertője. Hosszabb ideje dolgozik a gyárban és számos bőgője került külföldi zenészhez. (Markovits Tibor felvételei) A Szegedi Nemzeti Szín- tán, világosan és rendkívül — Sokat várunk ettől az házban hosszas előkészületek közérthetően adjuk a nézők előadástól, hiszen a feladat után ma. pénteken délelőtt tudtára — megtartva a ÓI.iá_si jóslésoknak azonban 1 tartják meg Friedrich Schil- drama nagy feszultseget es . . , ... , ler drámai mesterművének, romantikus sodrását. Termé- mnts értelme. Mindenesetre a Stuart Máriának első fő- szetesen ragaszkodunk a szeP bemutatóval szeretnénk próbáját. Ebből az alkalom- nagy német drámaíró ere- meglepni a szegedi közönséból felkerestük Komor Ist- deti mondanivalójához. Köz- get február másodikán, varendezőt és érdeklőd- ismert, hogy Schiller e drá-van rendezőt és érdeklöd- ismert, nogy scnuier e tünk tőle az előadás újdon- mában főként azokat a törságipról. Számos külföldi és ténelmi körülményeket vethazai színpadon játszották te figyelembe, amelyek monmár Schiller szomorújátékát danivalójának egyértelműséés valamennyi előadás más gét segítették elő. Bizonyos és más rendezői felfogással értelemben meg is változtatás színészi játékkal indult, ta a történelmet, hogy Stuart Szegeden ugyancsak változ- Mária személyében olyan jellemet alkothasson, aki rcssz célért ugyan, de emberies, világos, és tiszta eszközökkel harcolt vélt igazáért. Ezzel a beállítással azt akarta kifejezni, hogy ártatlan embereket perbefogmi es Komor István rendezővel kivégezni nem szabad, beszelgettunk, aki érdeklő- _ Schiller eredeti instrukdésünkre a következőket vá- c:ója szerint Erzsébet kilaszolta: rálynő a dráma végén büsz— Legszembetűnőbb sv. kén felegyenesedik. Ezt az lesz. hogy az előadáshoz a instrukciót mi félretettük és legújabb és mondhatjuk leg- arra törekedtünk, hogy Ermodernebb fordítást hasz- zsébet végül teliesen egvénái juk fel. Pákolitz István dü] maradion és a néző: sárnap — fejezte be nyilatkozatát Komor István ren- j dező: (mn) j A KERESLET jóval nagyobb, mint az üzem teljesítőképessége, s hogy nem tudnak minden igényt kielégíteni, annak az időnkénti anyaghiány is oka. A jávorfát és a rezonáncfát import útján szerezzük be, ezért az elmúlt esztendőben különösen érthetők voltak az anyagellátási nehézségek. tatásokat eszközöltek a korábbi előadásokhoz képest. A Stuart Mária modern felfogásban kerül -színre. Üj fordítás rMxi(nj úu h öiej fiatal pécsi költő fordította cseppnyi rokonszenvet se magyarra legutóbb a Stuart érezzen iránta. Máriát. Fordítása modern, nyelve tiszta és jól beszélhető. A kulcsszerepekről A dialógusok fennkölt roromantikáját megtartotta és — A szerepek között a két ugyanakkor nagy érthető- királynő jó alakítása a legségre és költőiségre töreke- lényegesebb A harmadik dett. Ezért ragaszkodtunk kulcsszerep Le^ter grófehhez a fordításhoz. Ragasz- K kodásunknak azonban más tóé. Az Erzsebet es Stuart oka is volt: a Stuart Máriát Mária között folyó harc fimodern előadásban akarjuk 2jkai győztese Erzsébet lesz. Szegeden színre hozni és d Mária erkö]Csi tisztaságáehhez nagy segitsegunkre , - ^ l van a mai emberhez köze- ban magasan fölötte all. Ezt lebb álló fordítás költői szeretnénk érzékeltetni a? nyelve. Ugyancsak a mo- előadásban, s ha ez sikerül, dernség kedvéért elhagytunk mindkét királynő jól játsza drámából egy sereg olyan .... , történelfni vonatkozást, mely sza szerepet. Közöttük henem tartozik szorosan a cse- lyezkedik el Leicester .groflekménvhez és ípv leszűkí- ja. aki a romantikus drátettük a szomorújáték mesé- mákban gyakran előforduló jét a drámai magra. Ugyanezt játékban is követni akarjuk. Közelebb a mai emberhez — Az a célunk, hogy i darab mondanivalóját tisz gyáva, jellemtelen egyéniség." — E három kulcsszerepet legjobb drámai színészeinkre — Lontay Margitra, Miklós Klárára és Kormos Lajosra — bíztuk. intézkedése volt a Központi Bizottságnak, s a múlt évi pártértekezletnek, hogy félreérthetetlenül kimondta: a közfunkciók betöltéséhez nem a párttagság, hanem a rendszerhez való hűség, a proletárhatalom ügyének, a nép érdekeinek a szolgálata az előfeltétel. Ezáltal elejét vesszük annak az anakrónikus állapotnak, amely a múlt esztendőkben szinte megoldhatatlan probléma elé állította a pártot: azért léptek be emberek a pártba — elvi-eszmei meggyőződés nélkül —, mert így reméltek állást, vagy féltetlék a meglévő állásukat, esetleg közéleti egzisztenciájukat. Ezáltal bekerültek a pártba olyan emberek, akik meggyőződésük ellenére viselték a tagsági könyvet, s a kommunista mozgalom első megrázkódtatásánál természetszerűleg cserbenhagyták a pártot. Keserves tanulság volt számunkra, hogy szilárd, elvi megggyőződés hiánya a párton belül — emberek tömegénél, adott esetben rettenetes katasztrófát okozhat. Ezt megmutatta az 1956-os ellenforradalom. S ez a hibás, torz egyéni meggondolás olyasmiket teremtett, hogy kishivatalnokok, akiknek vajmi kevés fogalmuk — nem meggyőződésük — volt a marxizmusról és az abból eredő tennivalókról, beléptek a pártba, hogy nyolcszázforintos állásuk megmaradjon. És kinek használt ez? A magyar proletárhatalomnak semmiesetre sem. De ez a hibás szemlélet eredményezte azt is, hogy sok olyan egyén került a pártba, akinek soha. semmilyen körülmények között sem szabad a párt soraiba korülni: Dozícióvadászok, karrieristák, szemfényvesztők, ál szakemberek, nagyhangú demagógok stb. Ezek az elemek nem csi; [ náltak mást, mint saját hasznukat lesték a pártból, következésképp nem a szocializmus győzelméért lelkesedtek, hanem a :: szocializmus eszméjéből éltek. S ami a Huszonegy simontornyai kisdiák Sze; cdre készül Takarékbélyeggel gyűjtik össze a kirándulás költségeit A simontornyai általános is- nagyban számolják a húsvétig hátralevő napokat. Ugyanis több napos kirándulás keretében ekkor szeretnének Szegeddel) környékével, s a Tiszával megismerkedni: A tanulók nemcsak egy állandó nagy plakátot készítettek^ amelyen a szegedi képek állán• dóan figyelmeztetik őket a kirándulás várható élményeire) kola VIII. a) tanulója, fiúk osztályának 21 és lányok már legrosszabb: szeimnografikus érzékenységgel figyelték, a politikai vonal himbálózását, s mindig a megfelelő kötelet kapták el, ami létfenntartásukat szolgálta adott :: hanem gyűjtik a -dokumcnhM esetekben. A pártnak ez az intézkedése megszüntette a pártba való áramlásnak ilyen alapon történő gyakorlatát. Bár világosan leszögezhetjük: a pártnak ez az intézkedése nem azt célozza, hogy a karrierista csak a pártba nem kerülhet be, hanem egyéb helyen sem maradhat, hiszen a karrierista — ha rábizonyul, hogy ténylegesen az —, nem szerepelhet közéletünk semmilyen területén sem. A párt álláspontja alapján világosan különbséget teszünk a között, hogy ki alkalmas arra, hogy tagja lehessen az MSZMP-nek, ki alkalmas arra, hogy közéleti tisztséget, hivatalt stb.-t viseljen. Mert a kettő egyáltalán nem feltételezi egymást. Mi a legszorosabb együttműködést, s a legőszintébb barátságot építjük ki a pártonkívüli tömegekkel, közéleti funkcionáriusokkal és mindazokkal, akik valóban szolgálni akarják a magyar nép boldogulásának az ügyét. Aki nem érti meg ezt a. nagy horderejű döntést — amelyben a dialektika klasszikus érvényesítése nyert kifejezést —, és nem érvényesíti gyakorlatban ezt az elvet, az akár akarja, akár nem. árt a pártnak, árt a proletárhatalomnak, mert ahelyett, hogy bővítené, szűkíti a munkáshalalom társadalmi bázisát. A párt politikájának gyakorlatában minél bátrabban érvényesül ez a döntés, annál mélyebbek, szélesebbek és erősebbek lesznek a párt és a munkáshatalom gyökerei a magyar társadalomban. Ezt bizonyította a múlt évi részleges tanácsválasztás. amely ennek az elvnek az érvényesülése alapján zajlott le. (siklósi mokat* ahhoz a naplóhoz) amelyet az út előkészületeiről éa a Szegeden töltött napokról vezetnek. Az -írásos* anyagban szerepel a Délmagyarország cikke is, amelyben először adott 11 hírt a nagyon lelkes simontornyai kisdiákok vállalkozásáról: Ez a kirándulás más okból is példamutató. A diákok egytőlegyig, saját maguk teremtik elő a túra költségeit. A pénzüket takarékbélyeg formájában gyűjtik össze. Dene Ottó tanuló például 372, Szigctby Péter 164, Dömötör László 151) Szántó Margit 125, de a többi részvevő is 50—100 forint ér11 lékű takarékbélyeggel rendelkezik már. A vállalkozás kasszáját előreláthatólag -erősiü* az a nagyszabású kultúrest, amelyet a VIII. a) osztály tanulói februárban rendeznek. •' A Szegedi Idegenforgalmi Hivatal már megtette az előkés ;; szüleieket a simontornyai kirándulócsooort fogadására.