Délmagyarország, 1958. január (14. évfolyam, 1-26. szám)

1958-01-04 / 3. szám

4 Szombat. 1958. január 4. Az első negyedévben tizenegyezer seprű Szegedről Svájcba Az elmúlt évben a belső piac ellátásának problémája országosan háttérbe szorította az export fontosságát. Több áruféleségből kevesebb jutott külföldre egyes szegedi üzemekből is, mint például az elmúlt esztendőkben. Ezt az is előidézte, hogy néhány •v állalat nem teljesítette időben exporttervét. A Szegedi Seprűgyárban — ahol a szegedi üzemek közül a gyártott termék legnagyobb százalékát küldik külföldre — nem feledkeztek meg a külföldi megrendelők igényeinek kielégítéséről. Sőt az elmúlt év tavaszán újabb és újabb kivitelezésű seprűket terveztek és készítettek, ezzel igyekeztek bővíteni a választékot és egyben vevőkörüket is. Jelentkeztek is az új vásárlók, s így 1957-ben több, Szegeden készült seprű jutott el a nyugati államokba, főként Svájcba. Ahhoz természetesen, hogy több seprű jusson el az ország határain túlra, s értékes valutát kapjon érte államunk, a Szegedi Seprűgyár munkásainak több és jobb munkája is kellett. Dicséretes munkát végeztek, 126.3 százalékra teljesítették vállalatuk exporttervét. Az első negyedévben is bőségesen el vannak látva külföldi megrendelésekkel. Újfajta, alumínium-kupakos, fanyelű, úgynevezett ipari seprűt gyártanak, egy svájci kereskedő megrendelésére. Még 1956 nyarán készítettek el ebből a fajtából az első mintapéldányokat. Olyasmi ez, mint a falun házilag készített cirokseprű, amelybe nemcsak a cirok szakállát, hanem valamennyit a szárából is beledolgoznak. Itt fanyéllel készül ez a seprűfajta, s a szakállát rövidre "stuccolják". így. erősebb a tartása, könnyebben lehet majd vele söpörni a svájci üzemekben á fémforgácsot is, vagy télen á havat. Az első negyedévben tizenegyezer darabot készítenek belőle a Szegedi Seprügyárban. Életünk, értékeink védelmében A menlők és a iűzoliók munkájáról az elmulí évben Az egész évben, s hétről jelenti, hogy a tanyavilágban szonvlag nagy ..ipari tűz" hétre, s a nap minden idő- is már fogyóban vannak az nincs, akkor egész iól zárult szakában hányszor és hány- elhamarkodott gondolkozású, volna ez az esztendő a szegeszor végigfut szirénázva a hirtelen-kedvű legénykedők. di tűzoltóknál, városon a fehér színű men- „ ,. Többször írtunk a evermetőautó. Az emberek szinte /*z ünnepek „veszelye kek okozta és a szülői feletisztelettel néznek rá. s a .,ci- lőtlenségből. gondatlanságból vil". az összes többi iármű- ~ A mentőknek melyik keletkezett tűzesetekről is. vek vezetői pedig minden volt az év legnehezebb idő- amely főképpen a tanvavilágesetben szabad utat. elsőbb- szaka? — kérdeztük, s latba- ban fordult elő — emlékeztek ségi jogot biztosítanak a ro- toan naivnak hangzott a ker- most a tűzoltók. Szándékos hanó autónak. Azért van ez. des- mert a gondnok elmoso- gyújtogatás is előfordult, mert minden kifutásakor Ivódott, hiszen tudhatnánk, amely után természetesen életek megmentéséről van bo2y minden időszaknak megindult a bűnvádi eliárás. szó. gyors orvosi beavatko- megvan a maga „specialitá- hasonlóképpen azok ellen is. zásról. S jöhet ünnep, vasár- sa" a mentők vonatkozású- akik gondatlanságból, szülői nap. karácsony és újév. a bai1 is Megtudtuk azonban, feledékenységből juttatták a mentősök a helyükön van- hosv általaban a hétfők, s az gyermekek kezébe a gyújtónak éjjel, nappal. S éppen ünnepek előtti és közvetlen szerszámokat. A lakóházi tűzezért az óesztendő utolsó utani napok a ..forgalmasak", rendészetben sincs még minnapján felkerestük a szegedi Sr^aUo^nk TSig t * métlődő jelenséggel, amelv rácsonvfa csillagszórói és a már inkább megszokás — ha gyertyák az idén sehol nem egyáltalán meg lehet szokni! okoztak tüzet Szeged terüleielenség: a gyomor tfa vigyázni kell azonbanmosasra szánt reszegekrol ,,,, , „ ,,, van itt szó. akiket különböző mondtak a tűzoltók — a diszArra a kérdésre, hogv ha- helyeken valósággal úgy nóvágások után történő húsvonta hánvszor is gördülnek szednek fel a földről, hogy füstölésekre, mert a füstölőről való megsüti mentőállomást, hogv közelebbieket tudiunk meg dolgozói életéből. Havi húszezer kilométeren felül ki a mentőautók az állomás udvaráról, meglepő adatot hallottunk Horváth István gondnoktól: — 1150—1200 a havi „kifutási" átlag. 22 000—24 000 kilométernyi úttal, vagyis az esztendőben 12—14 ezer telefonhívás kért sürgősen bennünket. S ha a napi utakat összeadjuk, bizony közel iárunk a 300 ezer kilométerhez — mondta a gondnok, maid így folytatta! — Természetesen ebben benne van a közlekedési balesettől kezdve a szülő nő kórházba. vagy klinikára szállításáig mindenféle kivonulás. Megjegyzendő, hogv a közlekedési balesetek zöme ebben az évben is motorkerékpárral és kerékpárral történtek. Csökkentek viszont a korábbi években nagyon „divatos" késszúrások, illetve az ezekből eredő sérüléseikhez való kihívások. Ez pedig azt alapos és — tegyük hozzá — szándékosan drága elsősegélyben részesítsenek. Az ilyenek meg is érdemlik az utólagos „kalkulációt", illetve a terhükre rótt kötelező fizetségeket, mert esetleg egy-egy nehéz és súlyos betegtől voniák el éppen abban az időpontban a mentőautót. 24 nehéz óra r Új találmány a tanácsi rendelő fogászatán Kézmosás helyett „steril törii köző" ? feledkezés nagy károkat idézett mái elő. Egy újabb jelenség pedig a fűrészporos kályhák betéteinek töltésekor szokott előfordulni. A betétben maradt hamu sokszor rejt magában még eleven parazsat, s ha nem ügvelünk. bizony felgyulladhat a pincékben, a kamrákban tárolt — némely helyen 30—40 mázsa — fűrészpor. .. A szegedi tűzoltók viszonylag iól zárták az évet. s az előfordult tűzoltásokon kívül megelőző tűzrendészeti munkákat is folytattak. Ezt célozták többek között a többször is megrendezett nyilvános tűzoltási gyakorlatok jellegzetes A közakarat nak megfelelően Az ember nem szívesen megy — különösen rögtön az új esztendő másnapján —, fogorvoshoz, ha nem nagyon muszály. így volt ezzel a gondolattal Pálinkó József, a Szegedi Villamosvasút forgalmi "osztályának vezetője is. Ám hiába a viszolygás a fogóktól, meg egyéb műszerektől, csak rászánta magát a fogkövek lecsiszolására. így került Pálinkó feleségestől együtt, január 2-án, £> óra után pár perccel a tanácsi rendelő fogászatára. A felvételi szobából be lehetett látni a rendelőbe, amint egy 35—40 év köriili fogorvos serénykedett a - páciensek fogainak gyönyörűségére. Az érkező Pálinkóék előtt többen voltak, tehát várniuk kellett. Így nyílott alkalom meglesni az orvos boszorkányos ügyességét, ugyanis az ajtó nyitása és csukása közben Hosszan be lehetett látni a rendelőbe. S mindannyiszor beült a székbe egy-egy újabb, illetve korábban érkező, de egyetlen alkalommal sem látták, hogy az orvos kezet mosna, az előbbi páciens. illetve a páciensek fogkezelése után. Ezen látványtól Pálinkó már távozni készült, mondván, hogy ilyen higiéniával körítve sose legyen neki ép foga. Csak a felesége marasztalására maradt mégis, majd később a székben az ő kedvéért szenvedte el szájaban, dolgozva, a mosatlan kezet. A kezelés után azonban határozottan megnyilatkozott bátorsága, gondolván, hogy most már nem lehet különösebb veszély, a szólásért, úgysem ránthatnak ki véletlenül egy ép fogát, s bele se köszörülhetnek az ínyébe stb. Az orvoshoz fordulva megkérdezte: — Hány páciensnek kell beülnie a székbe, hogy egyszer is kezet mosson? A válasz így hangzott: — Kérem, az ott függő steril törülközőben mindannyiszor megtörlöm a kezem. .. No, tessék, hogy mit nem pótol a steril törülköző, amely a levegővel érintkezve már sem steril, hát még ha olyan sok ember fordul meg egymásután a rendelőben, mint általában, es az emlékezetes napon is. Nem kellene talán külön plakátot készíteni ct steril törülköző sokoldalúsága népszerűsítésére, természetesen külön feltüntetve, hogy az SZTK épületében működő fogászati rendelésen sok páciens láttán így gyorsabban megy a fogtömés, a köszörülés ésaböbbi, mintha minden egyes ember fogkezelése után kezet mosnánk? De a jóízlés mégiscsak jóizlés maiad, mégha tízszer olyan „steril" is az a törülköző. nemde ? ... (—i —cl És a „vakhívások". amikor lelkiismeretlen valakik csupa szórakozásból „stoppolják" az időt. hogv ugyan milyen gyorsan is érkeznek ki Szeged egy-egy a mentők egv nemlétező bal- épületén, esethez, vagv beteghez. Előfordul olvan eset is. hogv az SZTK-ba híviák a fehér au- . • . . tót, mire azonban megérkezik. csak Pár perc. de a „beteg" már elment haza a saját lábán. No. tessék, csak néhány senkinek sem tetsző dolgot soroltunk fel a mentők nehéz. felelősségteljes munkájából. s ehhez idesorolhatjuk még az ápolók és gépkocsivezetők 24. illetve 12 órai nehéz szolgálatát is. És mégis szívesen állnak őrségen, mert őrség ez. az embertársak feletti őrködés, hoev hívásra bármely pillanatban kifuthasson egv-egy autó a kocsiDarkból. (—di) Tátraí-vonösnégyes Szegeden A tűzoltók „elégedettek" Jelentős zenei esemény készül Szegeden. Január 12-én látogat el az európai hírű Tátrai-vonósnégyes, amely külföldi turnéja előtt a Zeneművészeti Szakiskola fiatalságának és Szeged zeneértő, zeneszerető közönségének mutatja be a klasszikus kamarazene néhány gyöngyszemét. A műsor érdekességét foS ha már a mentőknél iár- kozza, hogy Mozart és Schutunk benéztünk a tűzoltók- bert meUett a mai magyar hoz is. hogv megtudiunk va- , . lami érdekeset, amit esetleg zeneszerzo-garda egyik legeifelejtettünk volna az egész esztendőben. Kiderül, hogv ilyesmi nincs, mindenről írtunk. ami lényeges volt. az emlékezetes szegedi cipőgvári. majd a késárugyári tűzről. később pedig az Ujszegedi Kendergyárban villámcsapástól keletkezett tűzesetről is. Ha ez a három, vikiválóbb képviselőjének, Sugár Rezsőnek Il-ik vonósnégyesét is bemutatják. A hangverseny iránt — mely a Zeneművészeti Szakiskola nagytermében délután 5 órakor lesz — városszerte nagy az érdeklődés. Hétfőtől úi, korszerű szalag dolgozik a Szegedi Ruhagyárban A Szegedi Ruhagyában lójában nem új, mert a régiméi- az elmúlt év végén ké- ékből tevődik össze, csak szültek az új tervév felada- több szalagot kapcsolnak tainak megvalósítására. Hogy egybe. Ezért némi átalakítási minél eredményesebben vé- munkálatokat is végeztek, D

rága mulatság volt minálunk ötvenhat őszén. Forintban is kitett vagy 22 milliárdot, azonban pluszként jött ehhez egyik-másik ember politikai megszédülése, vagy éppen 180 fokos fordulata. De nem hiába mondják, hogy nincs dlyan kár, amelyből ne lenne valamicske haszon is. Az ellenforradalmi pokol fortyogó katlanában jórészt felszínre vetődtek, illetve láthatóvá váltak a népi rendszer ilyen vagy olyan hátramozdítói. ellenségei, akik évekig forradalmi mezben, fontos és pénzes funkcióban zsebelték be a közdicséretet. Már-már megdicsőültek és glóriát kaptak egyes kaméleonok a mi rövidlátásunk és jóhiszeműségünk következményeként, amikor 1958 október-november egy kicsit megszortírozta az embereket. Bizony, ha a talmi figurák tudták volna, hogy az a kéthárom hét amolyan Pandora szelencéje lesz számukra, biztosan vártak volna még a köpönyegfordítással. De nekünk jobb így. 1/ i. vélekszik például ** Pongrácz igazgatóra az Üjszegedi Kender- Lenszövőben? A munkások panaszkodtak, hogy a gyárban módszeresen letördelik a kritika leggyengébb csíráit Is, mert az igazgató (természetesen erősen hangsúlyozták, hogy a kommunista igazgató) minden jelentéktelen hiba szóvátevésében tekintélye csorbítását vclte felfedezni. Kis híján istenné kente fel magát, akit "csak hódolat illet meg, nem bírálat", pedig mint ember is szimplának bizonyult. Azt nem tudjuk, hogy ragadt-e a kezéhez valami a közvagyonból, de az ellenforradalom idején majdnem kibújt a bőréből, hogy imponáljon a csőcseléknek, végül pedig itt akarta hagyni ezt az országot, amelyért korábban annyiszor meg akart halni — szavakban. ügye munkások, ugye elvtársak, nem megy rosszabbul a termelés Pongráez igazgató nélkül? Elég ártalmas alakja volt a megyei közéletnek Gulyás Ferenc, a Szakszervezetek Megyei Tanácsának korábbi elnöke. Akik ismerték, azt állítják róla. hogy amit a két szeme meglátott, azt a két keze nem hagyta ott. Hozzányúlt a szakszervezeti pénzekhez, lekorrumpált a gyenge jellemű gyárigazgatókkal, tökrészegre itta magát, aztán úgy szónokolt a szocialista közerkölcs kialakításának szükségéről, hogy a gyengébb szívűek majdnem sírvafakadtak. R

ájöttek, hogy nem tiszta a keze és elitélték szemrebbenés nélkül. Elég sokáig járt a kútra a közmondásbcli korsó, végül azonban törvényszerűen utóiérte a végzete. Ezt a munkásemberek. a szakszervezeti tagok többsége — akik azt vallják, hogy nehéz tisztességesen élni, de jó — megelégedéssel fogadta. Annyit tettek hozzá csupán — mint minden csaló és sikkasztó elítéléséhez —, hogy mikor emelnek már falat a korrupt és karrierista elemek elé, hogy ne kerülhessenek felelős és bizalmas állásokba. A Népköztársaság Elnöki Tanácsának törvényerejű rendelete most a közakaratnak megfelelően intézkedett arról, hogy csak feddhetetlen előéletű állampolgárokat lehet vezető funkciókba kinevezni, áthelyezni vagy előléptetni. Ezzel alkonyodni kezdett az enyveskezűeknek. Vajon van-e Magyarországon olyan ember, aki nem azt mondja erre a rendeletre: Végre! Nincs ilyen ember, hiszen valamennyien megsínylettük, amikor egynémelyük gyárigazgató, vállalati főkönyvelő, vagy boltvezető hozzányúlt a gondjaira bízott pénzhez vagy értékekhez. Ha azt mondjuk, hogy az ilyen emberek börtönbe zárása rendkívül hasznos az egész magyar nép szempontjából, akkor a most megjelent törvényerejű rendelet egyenesen jótékony hatással lesz egész gazdasági és közéletünkre. Eddig elég gyakran tapasztaltuk, hogy amikor a társadalmi tulajdon ellen vétők letöltötték büntetésüket, át hurcolkodtak az ország másik sarkába, s ott újból vezető munkakört kapartak ki maguknak, mintha a világon semmi nem történt volna. Szegeden is megtörtént, hogy a börtönből az osztályvezetői székbe ment egy illető. Január elseje óta befellegzett az ilyen manipulációnak. Csak örülni lehet aljnak, hogy most már hatósági erkölcsi bizonyítvány nélkül szóba sem szabad állni a bizalmas állásokra pályázókkal, s csak azokat lehet kinevezni, akik feddhetetlenek, akik büntetlen előéletűek. A

tisztességes munkásemberek ebből az intézkedésből is látják, liogy a párt és a kormány előtt többé senki nem tabu, s aki bűnt követ el a nép rovására, annak vállalnia kell ezért a következményeket. Csak megnyugtatja a szegedi honpolgárokat is az MSZMP megyei titkárának a következő kijelentése: "Ha tudomásomra jut, hogy valaki előnyt kovácsol magának abból, hogy párttag, legyen akárki az illető, személyesen teszek feljelentést ellene". Ez azt jelenti, hogy elsősorban a párton belül kíméletlenül fogjuk üldözni a korrupciót és a törtetést. A közélet megtisztításának folyamata a tömegekkel való kapcsolat erősödésének folyamatát is elindította. Most már csak arra van szükség, hogy mindenki szaggassa szét az úgynevezett "szocialista kapesolatokat«, s ha ilyenekről tudnak a párttagok, a munkások, a rendes emberek, azonnal lépjenek fel ellene, hogy a törvényerejű rendelet minél következetesebben érvényesülhessen. N. I. •I wmmmmmmm ^ ^^^S -' ; PHÜ I k: " ... 11 - - U ««,*,«,« * gezzék munkájukat, a műszaki fejlesztésen kívül több munkaszervezési feladatot is megoldanak. Üj szalagot állítanak munkába., amely vámért két munkatermet is össze kellett kapcsolni. Az új modern szalag, amely január 6-án kezdi meg munkáját, a konfekcióiparban a leghosszabb lesz. mm A BUDAPESTI HADTÖRTÉNETI MÚZEUM újjáépített épületében 18 kiállítási terem várja a látogatókat. Á 110 éves épület maga is történelmi: a magyar honvédek 1849. május 21-én két és félheti ostrom után foglalták el az osztrák csapatoktól. Az épületbe falazott ágyúgolyók szabadságharcunknak erre a dicső fegyvertényére emlékeztetnek