Délmagyarország, 1958. január (14. évfolyam, 1-26. szám)

1958-01-30 / 25. szám

fcsütörtük, 1958. Január 10. Mégiscsak lesz villany a szatymazi Béke utcában! — Hogyan kerül végre pont egy bonyodalmas ügy végére ? — Van két szép, teljesen új ut- építtetik, hanem a MÁV, a szükséges vezetéket. Min­eáiu Szalymaznak, a Béke, meg meg a Csongrádvidéki pin- den percben boldogan fizet­uózsa György utca.. Szép ut- cegazdaság a jánosszállási r.ének, csak lenne kinek, s rák csak az a hibájuk, hogy vonatmegálló és az állami látnák, hogy ég a villany. !• ,„Í;„ .„,„ írvuUadt ki szölötelep villamosítása vé- Elújságolták az emberek azt t T Jvikbe még gett. Csakhamar kiderült is, hogy előző napi látogatá­bennuk, pedig^ ez ^.kta meg hogy egye]őre az sunR után pár órával már Leiun lermeiőszov eikezet uu áUamnak luxus lenne ez minden házhoz kikézbesítet­Tud^oV cseré'e. a — vara, s központi épiilolei beletartoznak. Mint mások, a j^™ szövetkezetiek is akarták a vil­lanyt, de hiába. Majd egy évig amiatt halasztódott az ügy, hogy nem volt, aki megépít­tesse az 500—600 méter hosszú­a mai anyaghiányos helyzet­Mit mond a tanácselnök ? ték a villany ügyben a ta­nácsi idézőket. A hosszú hallgatás után talán mégis­csak lesz valami. Két-három hónapon belül A Délmagyarországi Áram­szolgáltató Vállalat vezetői, akik szintén nem sajnálták a fáradságot, s a helyszínen hallgatták meg a panaszoso­ötezer forintot. Ez kat, megígérték: ha már ez a való igazság, akkor nem­már hiba, hogy a Béke meg sokára, két-három hónapon a Dózsa György utca lakos- belül a Béke, meg a Dózsa ságának problémájáról csak György utca házaiban is ki­Az ügy teljes tisztázása ságú utcai vezetéket. A lakók végett felkerestük a községi ügy értesültek, hogy a tanács- tanácsot is. Az elnök elvtárs nak van erre valamennyi pén- ennyit tudott a dologról, ze a községíojlesztési adóalap- hogy a tanyai vezeték épí­ból csupán kivitelező, meg tésébe, miután abban sze­anyag hiányzik. Amikor az ér- mélyesen is érdekelt, o is dekeltek megtudták, hogy a ta- fizetett nács egy vasat sem ad utcai eddig^nern_ hiba. ^De^az villanyhálózat építé-ére — mert a tanyaiak, akiknek semmi _ hasznuk sincs ebből a vezeték- annyit' ttidot'r högy' ő "annak gyúl a" villany, bői, nem engedik, hogy erre £da j / p c/X az ügyet a tit- Ha már a villanyról esett költsék a községfejlesztési pénzt kárra bízta Makra Ferenc szó Szatymazon, nem érdek­—, tizennyolcan szövetkeztek, tikár válasza viszont az volt, telen megemlíteni, hogy a hogy ők saját költségükön fel- hogy a k(st utca hálózatá- legnagyobb veszteség ebből építtetik a kérdéses vezetéket. nak kiépítésére nincsen Kérvényüket, melyet valameny- pénz, a lakosság pedig me­nyien aláírtak, a Délmagyar- reven elzárkózik a fizetés országi Áramszolgáltató Vállalat elől. Ezt követően bejártuk visszaigazolta, s közölte, hogy a két utcát, s a sok-sok la­az ügybei kifolyólag aligha­nem a falu egyes vezetőit éri: veszteség a bizalomban! Mert a történtekből lehet egy-két dologra következtet­anyaghiány és egyéb okok miatt kó közül egy sem akadt, aki ni. Némelyeknek szűr alatt nem vállalhatja a munkát, for- csak egy cseppet is vonako dúljanak o »MEGYEVILL*-hez, d°tt volna. Sőt szinte egy taMn az. Amire van anyag, s amire nincs hangúan mondták: a tanács­csal már régen közölték, hogy ha nem lehet másként, saját pénzükön is felépítik is elintézik az ügyeiket, má­sok pedig kéremszépennel, könyörgéssel sem boldogul­hatnak. Csépi József Lemondóan legyintettek. Ha már a DAV-nak nincs anyaga, akkor nincsen az máshol se. Az újabb háborúság most ott kezdődött, hogy mint derült égből a villám, tucat szerelő ember, ács érkezett a faluba. Velük együtt özön­lött a szükséges anyag, póznák, porcellánok, légve- máshová is elterjedt. Az zeték, dobok és minden, akció Ehetőségei, az a kő­sietősen*8 foSLf munkához* élmény, hogy olcsón, főleg _ csakhogy nem a faluban, helyi építőanyagból jelentós ^ valamint & műszaki kl. hanem a szomszédos tanya- tanácsi és állami támoga­világ, egykor fényes úrivil* tással korszerű települést villamosításához kezd- kialakítani, több város tek. Meg bosszantóbba tette , , , „. a dolgot, hogy magasfe- tanacsanak figyelmet felkel­Pápa város érdeklődik a sáyváriiefepi akció részleteiről A városi tanács által kez- építési és közlekedési osztá­deményezett munkás-csalá- lyához átirat érkezett Pápa diház építési akció híre már vápos tanáC3ától> amelyben részletes felvilágosítást kér­nek a ságváritelepi akció körülményeiről és részletei­vitelezésről. A városi tanács szakigazgatási sz illetékes szültségű ipari áramot is ve- tette, zetnek mindenhová, hogy ne csak világítani, hanem mo­torokat hajtatni, fűteni is lehessen energiával. Kese­sítette a falusiakat, hogy az ilyen összkomfortos "ta­nyák* mellett ők továbbra is petróleummal pislákolhat­nak. Mondogatták egymás­nak: No, a "doktor dolgo­zó parasztok* megint csak íztdtek bennünket. (Igy Igy a városi tanács kért tájékoztatást megadják. i'O'Z v —Mew YQC - őzve len éüjtJtat, radi'i- és e eviz műsorok a-va e e. tpa*i szakemberek taoaszia a csereje, művésze ' ve d°tfs*ereMése a szovjet-amerikai egyezményben Moszkva: Mint már kő- A szóban forgó egyez- kapcsolatainak fejlesztése zöitük Washingtonban hét- ményt mindkét fél jelentős céljából időnként megszerve­főn véget értek azok a tár- első lépésnek tekinti a köl- zik olyan adások cserejet, gyalások, amelyek 1957. ok- csönös megértés megjavítá- amelyek a felek megallapo­tóber 23-án kezdődtek a sára a Szovjetunió és az dása alapján megvilágítják Szovjetunió és az Egyesült Egyesült Államok népei kő- a nemzetközi politika kér­Allamok között a két or- zött. Mindkét fél kifejezi déseit. E csere részleteiről kibőví- azt a reményét, hogy szág kapcsolatainak téséről. A tárgyalások eredménye­ként aláírták a Szövői t­unió és az Amerikai Egye­sült Államok kulturális, technikai és művelődési egyezményét. A két küldöttség közös kommünikét fogadott el, amelyben többek között ki­jelentik: az egyezményben a két fél vállalja, hogy biztosítja a cserét olyan területeken, mint a rádió és a televíziós adások, to­vábbá filmek bemutatása, valamint a legközelebbi két év alatt megszervezi a szé- tudósok és szakemberek cse­leskörű cserét a kultúra, a réjére kerül sor felolvasások EgyesíTlT"AnTmokba' technika és a művelődés te- és szemináriumok tartása rületén. Művelődési téren végett a tudomány és a először a tanulmányaikat technika különböző problé­befejező diákok, tanárok és máiról, továbbá együttes munkák elvégzése és spe­cializálódás céljából. Az egyezmény előirányoz­za egyetemi és középisko­lai tanárokból álló kül­döttségek cseréjét is, hogy megismerkedjenek a két ország felsőoktatási rend­szerével, ezt az egyezményt úgy hajtják végre, hogy lénye­gesen elősegítse a két or­szág viszonyának javulá­sát és ezzel a nemzetközi fe­szültség enyhülését is. 1958—59 folyamán szak­emberekből álló küldöttsé­gek kölcsönös cseréjére ke­rül sor a vaskohászat, a bá­nyaipar és a műanyagipar terén. Emellett a két fél megállapodott abban, hogy kívánatos további cserék megszervezése ipari téren 1958—59 folyamán. Kölcsönösségi alapon cso­portosan, vagy egyenként alkalmakként jön majd létre konkrét megállapodás. Az egyezmény e szakaszá­val kapcsolatban kifejezésre juttatják, hogy a nemzet­közi politikai kérdésekkel foglalkozó adások szövegé­nek kicserélése előre meg­történik. Ha a felek valamelyike úgy vélekedik, hogy vala­mely adás olyan hatású lenne, amely nem segíti elő a Szovjetunió és az Egyesült Államok viszo­nyának megjavulását, ak­kor Ilyen adás cseréjére nem kerül sor. egyetemi tanárok cseréjére kerül sor a két ország kö­zött. A megfelelő tudomá­nyos akadémiák előkészítik majd a tudósok cseréjét elő­adások, valamint tudomá­nyos kutatómunkák céljá­ból. Az orvostudomány és a mezőgazdaság terén kétéves időszak alatt számos köl­csönös látogatásra kerül sor. Ezenkívül sportküldöttségek cseréje is lesz, kiváló szín­játszó-csoportok és művé­szek pedig kölcsönösen lá­togatást tesznek a két or­szágban. Míg bizonyos cserék már a legközelebbi jövőben meg­kezdődnek, más vonatkozá­sokban, így például a Moszkva és New York közötti közvetlen légi iá­ratra vonatkozólag elvi megállapodás jött létre és e kérdések további meg­vitatására később kerül majd sor. Az egyezmény előirányoz­za művészek és színházi együttesek cseréjét ls. Igy az utazik a Moszkvai Nagyszínház ba­lett-csoportja, a Szovjetunió Állami Népi táncegyüttese: a Szovjetunióba utarii: a philadelphiai szimfónikus ze­nekar. Ezenkívül a két ország sok más ki­váló művésze és előadómű­vésze vendégszerepel az Egyesült Államokban, il­letve a Szovjetunióban. Szép eredményre vezetett az öt szegedi üzem versenye továbbá közoktatásügyi kül­döttségek cseréjét, szovjet és amerikai egyetemi hall­gatók csoportos cseréjét ta­nulmányaik folytatása vé­gett. Ifjúsági szervezetek, a nő­szervezetek küldöttségei és városok képviselői látogat­nak el kölcsönösen a másik országába. Megegyezés jött Tétre ar­ról. hogy megszervezik a rádió- és televíziós adások cseréjét a tudomány, a technika, az ipar, a mezőgazdaság, a mű­velődés, az egészségügy és a sport különböző kérdéseivel kapcsolatban. Megállapodtak, hogy az Egyesült Államok és a Szov­jetunió kölcsönös megérté­sének erősödése és baráti Együttműködési terv jött létre a film vonatkozásában. így a Szovjetunióban és az Egyesült Államokban film­bemutatókat tartanak a két ország filmművészeti dolgozóinak részvételével. Ezenkívül sor kerül játék­filmek, dokumentumfilmek, népszerű tudományos filmek cseréjére, filmművészeti dol­gozókból, forgatókönyvírók­ból és technikai személyzet­ből álló küldöttségek cseré­jére. Az egyezmény elvileg szük­ségesnek ismeri el, hogy kölcsönösségi alapon meg kell teremteni a közvetlen légijáratokat a Szovjetunió és az Egyesült Államok kö­zött, és előírja, hogy később megfelelő tárgyalásokat kell folytatni erről a kérdésről, Az idei első fél évre ismét kezdeményezték a nagyüzemek közötti versenyt öt szegedi nagyüzem a A hosszabb időre szóló ság - tekintve, hogy NAPJAINK "Mindent a vevőkért* — sok üzletben frázis ez f§ .. . ,,, . , , . - , • j., , . . - > —=- - s a jelszó, üres, tartalomnélküli mondat. Az utóbbi s tisztelik a faluban es kor- mult esztendő második fele- munkaverseny eredmenyeit a nagyüzemek közötti verseny 1 időben azonban mind több helyen lehetünk szem- | nyékén a szép számú, egy­kor királyi kormány főta­nácsos, bankigazgató és a hozzájuk hasonló urakat, akik ma oly hangosan mondják, ha foglalkozásuk után érdeklődünk: "dolgozó paraszt vasvok*) A "lázongókat* eleinte azzal szerelték le, hogy tu­lapdonképpen a vezetéket nem a jómódú tanyaiak ben versenyszerződést kötött egymással annak érdekében, hogy az ellenforradalom okozta gazdasági károkat mi­nél előbb helyre hozzák és biztosítsák az 1957. évi terv sikeres teljesítését. Közis­mert, hogy tavaly ősszel az igen elterjedett influenza­járvány sok munkást elszólí­tott hosszabb-rövidebb időre munkahelyéről. Egyes szege­di üzemekben a megbetege­napokban vette számba a versenyző üzemek képvise­lőiből verbuválódott bizott­ság. A Ruhagyár vagy az újszegedi kender A bizottság a Ruhagyár­ban jött össze — ahonnan a kezdeményezés elindult —, hogy megállapítsa: melyik Ké! kisebb fűzvoit a környéken A kéményből kipattanó szikra tüzet okozott Tóth Imre, Zákányszék, II. kerü­let 412. szám alatti tanyá­jában a melléképületek te­tőzetén. A szalmából és nád­ból készült tetőzet jórészt leégett, mire a környékbeli szomszédok segítségével el­oltották a tüzet, amely 1200 forintos kárt okozott. A kár azonban megtérül, mert Tóth Imre tűzkár ellen biz­tosította tanyáját. Tűz volt Molnár Tamás, Kistelek, Temetősor 13. szám alatti lakos szobájában is. Építési hibából a kémyén körül fe­démtüz keletkezett, amely átütött a szoba mennyezetén is. Szerencsére a tüzet ko­rán észrevették, s így a szobában alvó kisgyerek megmenekült a tűztől, illet­ve a füstrrérgezéstől. Mire a szegedi állapii tűzoltóság kiérkezett a helyszínre, ak­korára a kisteleki önkéntes túzo'tók már eloltották a fedémtüzet, dések olyan méreteket öltöt- üzem miiyen mértékben tett tek, hogy esetenként a mun­kásgárda egyötöde is orvosi kezelésre szorult. Ez a kö­rülmény roppant megnehezí­tette az üzemek évi célkitű­zéseinek teljesítését. Lelkes kezdeményezés A Szegedi Ruhagyárban e súlyos helyzet felismerése hamarosan lelkes kezdemé­nyezést hozott. Elhatározták az üzem dolgozói, hogy ver­senyre szólítják Szeged nagy­üzemeinek munkásait a meg­betegedések miatti visszaesés pótlására. Felh'vásukhoz ha­marosan csatlakozott az új­szegedi kenderszövőgvár, a Textilművek, a Jutaárugyár és a bőrruhaüzem. Ilyenfor­mán az év utolsó negyedé­ben széleskörű versenymoz­galom bontakozott ki ez öt nagyüzemben. Az év végi termelési jelentésekből ki­tűnt, hogy az évközi nehéz­ségek ellenére éppen a szo­cialista munkaverseny segí­tette hozzá e gyárak dolgo­zóit évi kötelezettségük tel­jesítéséhez, illetve lényeges túlteljesítéséhez. eleget a közösen vállalt köte­igen hasznos volt Szeged ipari életében —, úgy hatá­rozott, hogy 1958. első fél­évére ismét kezdeményezi az öt nagyüzem versenyét az újonnan kidolgozott feltéte­lek szerint. A felhívást va­lamennyi üzemben a mun­kásgárda elé terjesztik meg­beszélés és hozzájárulás vé­gett. Az újonnan kezdemé­nyezett versenyben ismét a terv maradéktalan teljesíté­sére törekszenek és emellett számos gazdaságossági és lezettségeknek. Megállapítot- szociáUs szempontot vesznek ták, hogy a verseny komoly eredményeket hozott és mind az öt üzem túlteljesítette 1957. évi tervét, illetve terv­előirányzatát. A versenyben különösen kitűnt az újsze­gedi szövőgyár és a Szegedi Ruhagyár. E két üzem kö­zött nem is tudták eldön­teni az elsőbbséget. Egyelő­re még nem áll rendelke­zésre minden adat, de annyi bizonyos, hogv e két üzem valamelyike lesz az első a múlt évi eredmények alap­ján. Utánuk a Szegedi Tex­tilművek következik, majd a Szőrme- és Bőrruha üzem és vééül a Jutaáruevár. Meg kell azonban jegyeznünk, honv ebben a versenyben az ötödik helyezett sem maradt adós a. versenyfeltételek tel­jesítőiével .— ellenkezőleg: a Jutaáruevárban is jelentős túlteljesítés született. Újonnan kido'gozott feltételek Az eredmények felülvizs­gálásával foglalkozó bizott­g és fültanúi az udvarias kiszolgálásnak. Legutóbb a jg = Kárász utcai csemegében elhangzott párbeszéd mel- §1 H lett sem mehetünk el szótlanul. H A gyümölcsosztály idős eladónőjéhez — akit az M g üzletben mindenki csak Maminak nevez —, kétség- = H beesett fiatalasszony beszél: g — Legalább egyet tessék adni, beteg a gyer- g H mekem, tüdőgyulladása van, semmit sem eszik, cit- J jj romos teát kíván, — mondta akadozva és gyakran H H törölgette a szemét. — Nincs asszonyom egyetlen egy darab sem az jg j= üzletben, holnap, vagy holnapután kapunk —, ma- ­g"byarázott Mami nagy részvéttel. H — Ha már a kezemben lenne a citrom, akkor gj g is késő lenne — szólt az anya és távozni készük. s g _ Várjon — szólt az eladónő —, letelt a mun- ü H kaidöm, megyek haza, otthon van még egy citro- j§ H mom, azt magának adom. s Mindkét asszony elégedetten távozott az üzlet- ü 1 bői. m g « (H.-né) g "iiiiiiiiiiiiniiiiiiniiiiiiiiiiniiiiiiM Könnyítések a postások munkáján A Postások Szakszerveze- A kongresszuson résztvet­tének nemrégen megtartott tek a minisztérium és a pos­országos kongresszusán több tavezérigazgatóság vezetői felszólaló kérte, hogy teher- is, akik jogosnak tartották mentesítsék a vidéki, úgyne- a felszólalók kérését. Ezért vezett külterületi kezelőket. Katona Antal, közlekedés- és Ezek a vidéki postások a ta- postaügyi miniszterhelyettes nyavilágot járják, s az utób- utasítást adott, amely korlá­bi időben már kisebb "mozgó tozza a külterületi kezelők pos'ahivatal* szerepét tői- tevékenységét. A jövőben főtték be: pénzt, csomagot, levelet stb. vettek fel, illet­ve kézbesítettek. A kerék­páron. vagy gyalog megtett hosszú utakon kívül, különö­sen a csomagfelvétel és a kézbesítés jelentett nagy jobbikának egy most alapi- megterhelést. Ugyanakkor ez veieketi hírlapokat, csomag­tott új vándorzászlót nyújta- esrtekben^á «*"«««»«. kétezer forintig nak át az eredmények el- posta hfrr,ovAnek rontására terjedő kisebb bírálása után, - adott alkalmat. ket figyelembe. Igy elsősorban a termelékenységi mutató nö­velését, az első osztályú áru részarányának emelését, a baleseti források megszünte­tését és a balesetek csök­kentését, valamint az igazo­latlan mulasztások kiküszö­bölését építették a szerző­désbe. Tekintélyes helyet kapott a versenyelbírálás szemyontjai között az alap­rentabilitás teljesítése, illetve túlteljesítése is. A bizottság végül meg­egyezett abban, hogy az idei első félévre szóló verseny eredményeit augusztus else­jén veszi számba a Szegedi Jutaárugyárban. Ugyanakkor határozat is született, misze­rint a textiles üzemek leg­ezek a kezelők pénzt, csoma­got, s egyéb postai megbízást nem vehetnek fel, ugyanak­kor csomagot nem kézbesít­hetnek. Munkájuk megköny­nyítésére a jövőben csak le­penzosszege­kézbesítenek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom