Délmagyarország, 1958. január (14. évfolyam, 1-26. szám)

1958-01-30 / 25. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Ma ; 1 mm-t ^ ... • - 'mmmm? • J A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT LAPJA XIV. évfolyam, 25. szám Ára: 50 fillér Csütörtök, 1958. qtóuár 30. Tllit tartalmaz a szou/et" amerikai egyezmény ? m Szeged bútorellátásáról Íz ez évi népgazdasági terv irányvonalának elfogadásával az országgyűlés befejezte háromnapoi ülésszakát LENGYEL ÉRCKOMBINÁT j A Lengyel Népköztársaság egyik legjelentősebb építkezése ja "Konrád« érckombinát. A nagy ütemben folyó munká] latok, a tervek szerint, 1963-ra fejeződnek be. Képünk a nagyszabású építkezés egy részletéről készült. megkezdett úton — új sikerekért Asszony, a létw d'átt Az országgyűlés szerdai ülésén az 1958. évi népgazdasági tervet tárgyalta. Részt vett az ülésen Dobi István, a Népköztársaséig Elnöki l anácsának elnöke, dr. Münnie.h Ferenc, a Minisztertanács elnöke. Apró Antal, a Minisztertanács első elnökhelyettese, Kádár János, Kállai Gyula, Marosán György államminiszterek, Biszku Béla belügyminiszter, Révész Géza altábornagy, honvédelmi miniszter, Antos István pénzügyminiszter, dr. Nezvál Ferenc igazságügyi miniszter, Csergő János kohó- és gépipari miniszter, Czottner Sándor nehézipari miniszter, Nagy Jéizsefné köimyűipari miniszter, Dögei Imre földművelésügyi miniszter, Incze Jenő külkereskedelmi miniszter, Tausz János belkereskedelmi miniszter Kovács Imre élelmezésügyi miniszter, Trautman Rezső építésügyi miniszter, Kossá István közlekedés- és postaügyi miniszter, Benke Valéria művelődésügyi miniszter, dr. Doleschall Frigyes egészségügyi miniszter, Kiss Árpád, az Országos Tervhivatal elnöke. A diplomáciai páholyokban helyet foglalt a budapesti diplomáciai képviseletek több vezetője és tagja. As ülést Nagyistók József, az országgyűlés alelnöke nyitotta meg. A vitában elsőnek Apró Antal, a Minisztertanács első elnökhclvettese szólalt lel. Apró Antal elvtárs besséde Bevezetőben hangoztatta, hogy Kádár elvtársnak a kormány legutóbbi hónapokban végzett tevékenységéről szóló beszámolója képet adott arról a sokrétű munkáról, amely hazánk gazdasági. politikai helyzetének erősítése és nemzetközi tekintélyének növelése érdekében folyt. — Az ország állampolgárai meggyőződhettek arról, hogy a párt Közporrbi Bizottsága és a kormány al kotmányosan, a választott képviselők útján, az országgyűlés határozata alapján vezeti az országot. Ez a helyes, és a jövőben is ezen az úton akarunk jámi. Meggyőződésem, hogy az országgyűlés mostani tanácskozásai is és a hozott határozatok tovább erősítik népköztársaságunkat — mondotta —, majd emlékeztetett arra, hogy az elmúlt évben a népgazdaság 1957. évi tervét csak júniusban tárgyalhatta az országgyűlés. — A tervezés munkájának megjavításával lehetővé vált — folytatta —, hogy az 1958. évi tervet már az év elején, januárban tárgyalja az országgyűlés. Az a célunk, hogy a jövőben a .terveket az országgyűlés már a tervévet megelőző év decemberében tárgyalhassa. Ez a dolog rendje. Ez megkönnyíti a vezetés munkáját és meg* könnyíti az üzemek és a vállalatok dolgozóinák munkáját is. Az elmúlt esztendő a fejlődés éve volt — Ugy gondolom, hogy mindannyiunkat — akik ebben a teremben a dolgozó nép megbízásából tanácskozunk — lelkesítenek azok a gazdasági eredmények, amelyeket az 1957. évi tervnek számos területén való túlteljesítéséről hallottunk. De nemcsak a mi örömünk ez. örömmel töltik el ezek a sikerek a gyárakban, a szántóföldeken dolgozókat is, akiknek jó munkája nyomán ezek az eredmények megszülettek. Jóleső érzés, hogy a magyar népgazdaság — a 22 milliárd forintot kitevő ellenforradalmi kártevés ellenére — 1957-ben sokat fejlődött, erősödött és nem következett be az ellenség jóslata: hogy a forradalmi munkás-paraszt kormány nem lesz képes megbirkózni a nehézségekkel, hogy Magyarország a pénzromlás, az infláció, a gazdasági anarchia karmaiba kerül. A továbbiakban ismertette, milyen nehézségekkel kellett megküzdeni a gazdasági talpraállásért; Megemlékezett a bányászok .hősies munkájáról, a villamosenergia-termelés eredményeiről és megállapította; hogy energiabázisunkat tovább szélesítjük. Bővítjük majd a budapesti és a dorogi erőmű kapacitását, megépítjük a tiszapalkonyai, az ajkai, a borsodi és tiszalöki erőművet. Aláhúzta, hogy az eddigi eredmények mögött látni kell a dolgozó nép áldozatos munkáját, erőfeszítéseit. Az állami ipar tavalyi tervét tíz százalékkal túlteljesítette. Ez igen nagy jelentőségű eredmény, bár a terv lazább volt, mint az előző években. Szénből, villamosenergiából, hengerelt áruból, téglából, cementből, pamut- és gyapjúszövetből, kötöttáruból, cukorból, húsból, vajból, sörből, gabonaés takarmányféleségekből és még sok más fontos élelmiszerből is többet termeltünk, mint amennyit a terv előírt, és a nyersanyagok egész sorában is jobb volt az ellátás, mint az előző években. Ha figyelembevesszük azt a segítséget, amelyet az idei terv megvalósításához a Szovjetuniótól és a többi baráti országtól kapunk, elmondhatjuk, hogy 1958-ra olyan tervet tudtunk az országgyűlés elé hozni, amely feszített ugyan, de a végrehajtás során reálissá tehető célokat tartalmaz. Az árualapnak és a vásárlóerőnek egyensúlyban kell lennie i— Már Kádár elvtárs is szóvá tette, de én is meg akarom említeni — mondotta —, hogy a múlt évben a bérek emelésével kicsit előre szaladtunk és igen nehéz feladatot jelent a megnövekedett vásárlóerő árukeresletének fedezése megfelelő árualappal. Tévedés ne essék! Amikor erről beszélek, egyben kijelentem, hogy a párt Központi Bizottságának és a kormánynak elhatározott szándéka, és ezt 1958ban is fő feladatának tekinti, hogy az elért, életszínvonalat megszilárdítsa, tartóssá tegye, politikai, gazdasági tevékenységünket erre irányítsa. De, hogy ezt a célt elérjük, ahhoz az kell, hogy az élet minden területén gátat vessünk a vásárlóerő és az árualap egyensúlyának bármilyen mértékben is veszélyeztető jelenségnek, az olyan tudatos, vagy jóhiszemű törekvéseknek, amelyek | megfelelő mennyiségű és mi-S nőségű munkateljesítmény £ nélkül, vagy a teljesítmény-1 nyel arányban nem állói bért követelnek, illetve fo-íi lyósítanak. Az elmúlt évben tapasztslltuk, hogy számos üzemben, gyárban, gépállomáson, állami gazdaságban béralap- és átlagbér-túllépések voltak. Az ilyeneket nem szalad megengedni Jól kell gazdálkodni az anyaggal A másik ilyen terület az anyaggazdálkodás. Az állami szervek és vállalatok számos esetben nem veszik íigyelembe a terv kötelező jellegét, nem tartják be az értékesítési terv előírásait és felrúgják az anyaggazdálkodási utasításokat. Nyersanyagban szegény ország vagyunk, számunkra nem közömbös, hogy hová, mit és mennyit használunk fel, tehát az anyaggazdálkodást különösen kézben kell tartanunk. A minisztériumok munkájával kapcsolatban a többi között megállapította, hogy a Kohó- és Gépipari Minisztérium mintegy 836 millió forinttal túlteljesítette a tervét és nagy erőfeszítéseket tett a népgazdasági egyensúly megteremtésére. Munkájában azonban még számos hiba van. A lazaságok következménye, hogy a tervtúlteljesítés révén a népgazdaság rendelkezésére álló terméktöbblet felhasználásánál a vállalati és tárcaérdek — amit minisztériumi, vagy szakmai sovinizmusnak szoktak nevezni — felülkerekedik a népgazdaság érdekeivel szemben. A terv — törvény — Gazdasági vezetőink közül egyesek a minisztériumokban, üzemekben elfelejtették, hogy a terv —törvény. A tervtörvénynek szigorú előírásai vannak. Az értékesítési tervek és utasítások megsértése címén ez ideig senkit spm vontak felelőssége^, sőt célprémiumokat tűznek ki egyes anyagoknak a tervtől eltérő beszerzésére, holott az ilyen, a népgazdaság egészének kárt okozó -ügyeskedők* nem jutalmat érdemelnek, hanem büntetést. De a rossz munka, felelőtlen, nemtörődöm gazdálkodás miatti fe(Folytatás a 2. oldalon.) Városunk munkásmozgalmának kiemelkedő egyéniségeiről uíeákut neveznek el Ságváritelepen A szegedi harmadik kerületi tanács végrehajtó bizottsága javuslatot tett a Ságvárhelepen még név nélküli ulcák elnevezésére. Az új utcaneveknél a történelmi és helyi, várostörténeti hagyományokat vették figyelembe. Egyben a szegedi munkásmozgalom több jeles harcosának is emléket akarnak állítani egy-egy utca-elnevezéssel. A Ságvárilelepcn a legszélső utcasornál lévő földterület Szeged évszázados alaptérképén "Kénytelen dülő* elnevezéssel szerepel. (A "Kénytelen* elnevezést a szájhagyomány több verzióban magyarázza). Ennek megfelelően e szélső utcát Kénytelen sor-nak nevezik. A kénytelen sorral párhuzamos első ulca Vak Bottyán utca lesz. A következő párhuzamos utca Bódi Vera nevét viseli: Ródi Vera kendeiigyári munkásnn volt. Alsóvároson lakott. A szegedi munkásmozgalom, forradalmi magatartásáért, áldozatos munkájáért tisztelettel adózik neki. A Bódi Vera utcával párhuzamos utcát Bori Mihályról nevezik el. Bori Mihály munkásinártir már 1919-ben kiemelkedő személyisége volt á mozgalomnak, majd mint az illegális kommunista párt tagja harcolt. 1924-ben halt: ineg. A szabadkai úttal párhuzamos utcának Szondi György nevet adják. (Jelenleg csak Szondi utca néven szerepel). Azt az utcát, amely az Adai utcát és a Kiserdő sort köti össze Ecsedi Géza nevét viseli majd. Ecsedi Géza ugyancsak, mint illegális kommunista harcolt, a llortby-rcndszer rendőrsége a második világháborúi alatt fizikailag úgyszólván tönkretette. A felszabadulás után halt meg. A gyermekjátszótérnek fenntartott teret Cseh Imréről nevezik el, aki a kommunista párt aktív szervezője volt, 1955-ben halt meg, a tanács akkor saját halottjának tekintette és a belvárosi temetőben díszsírhelyre temette. A fenti elnevezésekel a Hazafias Népfront városi bizottsága ugyancsak javasolta és a megyei tanács végrehajtó bizottsága is jóváhagyta. Óvoda épül Rúzsán Uj községi óvoda épül Rúzsán. Az óvodában — mely napközis lesz —, 35 kis falusi gyermek talál gondozásra, nevelésre, míg szüleik a határban vagy más munkahelyeken dolgoznak. A községi tanács 271 ezer forintot költ az óvoda felépítésére. Az építési munkálatok máris előrehaladottak. A tetőszerkezet is készen áll, csak a vakolást s a belső berendezéseket kell még elkészíteni. ^ » > Úttörők mint idegenvezetők A Szegedi Idegenforgalmi ros nevezetességeit stb. A Hivatal folytatja előkészüle- tanfolyamot sikerrel elvégteit a várható nyári idegen- zett diákok azután úttöröforgalomra. Megfelelő nyelv- ruhában kalauzolják majd a ,, . , „„ .. ,, . . . varosba latogato idegeneket; tudasu, kellő muveltsegu je- bel_ és külföm turistákat. lentkezők számára idegen- Az úttörő idegenvezetők küforgalmi vezetői tanfolyamot lönösen a mindinkább sűrendezett, amelynek előadá- rűbben idelátogató diák kisai már lassan befejeződnek ránduló csoportok "idegenes a leendő szegedi idegen- vezetésében« érhetnek majd vezetők vizsgát tesznek. eí sikereket, Érdekes ötletet valósít meg ezzel kapcsolatban a Szegedi Idegenforgalmi Hivatal. Február első napjaiban egy másik tanfolyamot indít, kizárólag 13—14 éves úttörők részére. Sok szegedi általános iskolai, hetedik—nyolcadik osztályos tanuló van Szege- Holnap, pénteken az MSZMP Szeged városi bizottsáden, aki »hazulról« második gának agitációs és propaganda osztálya előadást rendez anyanyelvként még egy ide- Szegeden, délután 4 órakor a Kálvin téri pártház nagyi nen m,elvet beszél (németül termeben- Az előadást dr. Antalffy György egyetemi tanár, , gen nyelvet beszel (lumetui, a jogl kar dékánja; a városi pártbizottság elméleti tanácsrománul, szerbül stb.). Az adójának tagja tartja: »Revizionizmus és dogmatizmus* ilyen kisdiákokat külön tan- címmel. Az előadáson a város párt- és állami funkcionáfolyamon idegenvezetőkké fiúsai, a propagandisták vesznek részt. A marxista-leniképezik ki. Ismertetik velük nif.ta ®stlt egyetem vezetősége, kéri hogy az előadáson az H , esti egyetem mindhárom evfolyamanak hallgatói vegvenek az altalanos tudnivalókat, részt Természetesen érdeklődőket is szívesen látnak, az Szeged hagyományait, a vá- előadás nyilvános. Hofnap a revizionizmusról és a dagmatizmusról tartanak előadást Szegeden