Délmagyarország, 1958. január (14. évfolyam, 1-26. szám)

1958-01-28 / 23. szám

Német szakszervezeti vezető Szegeden XIV. évfolyam, 23. szám Ara: 50 fillér Kedd, 1958. január 28. Az elmúlt nyolc hónap alatt népköztársaságunk állami és társadalmi rendje tovább erősödött Kádár János elvtárs beszámoló jávai megkezdődött az országgyűlés új ülésszaka Az országgyűlés új ülésszaka hétfőn délelőtt megkezdte tanácskozását. Részt vett az ülésen Dobi István, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Kádár János, a forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke, Antos István, Apró Antal, Biszku Béla, Csergő János, Czottner Sándor, dr. Doleschall Frigyes, Incze Jenő, Kállai Gyula, Kisházi Ödön, Kossá István, Kovács Imre, Marosán György, dr. Miinnich Ferenc, Nagy Józsefné, dr. Nezvál Ferenc, Révész Géza, Tausz János, Trautman Rezső, a kormánytagjai, Kiss Árpád, az Országos Tervhivatal elnöke. A diplomáciai páholyokban helyet foglaltak a Budapesten akkreditált nagykövetek, követek és ügyvivők közül számosan. Az ülést néhány perccel 11 óra után Rónai Sándor, az országgyűlés elnöke nyitotta meg. Az ülésszak tárgysorozatául a Minisztertanács beszámolóját és megvitatását, továbbá az 1958. évi népgazdasági terv ismertetését és megvitatását javasolta az országgyűlésnek. A javaslat elfogadása után az elnök bejelentette, hogy a Népköztársaság Elnöki Tanácsa az országgyűlés 1957. december 2I-én berekesztett ülésszaka óta 6 törvényerejű rendeletet alkotott. Ezután Kádár János, a forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke ismertette a Minisztertanács beszámolóját. Kádár János elvtárs beszéde Nyolc hónappal ezelőtt számoltam be az országgyűlésnek a kormány munkájáról - kezdte beszédét Kádár János, a Minisztertanács elnöke. Beszámolóm lényege akkor az volt, hogy az ellenforradalmi felkelés erőivel szemben sikerült megvédeni hazánkban a népi hatalmat, a Magyar Népköztársaság államát és függetlenségét. Most, amikor a kormány újabb nyolchónapi tevékenységéről számolhatok be, elmondhatom, hogy a múlt évi májusi helyzethez képest a Magyar Népköztársaság állami és társadalmi rendje tovább erősödött. A továbbiakban a rendfenntartó és az igazságügyi szerveink elmúlt időszakban végzett eredményes munkájáról szólott. Mint mondotta, a magyar rendőrségnek, ügyészségnek és bíróságnak mostanában elég nagy számú rosszindulatú birálója van, kisebb részt itthon, nagyobb részt Nyugaton, De még a legrosszabb indulatú kritikus sem tudott egyetlen olyan esetet sem felhozni a magyar hatóságokkal szemben, amelyben bárkit is ártatlanul, el nem követett bűncselekmény miatt vontak volna felelősségre. A kormány továbbra is fontos feladatának tekinti — mondotta többek között —, hogy éberen őrködjön af felett: illetékes állami szerveink a jövőben is minden eszközzel biztosítsák a törvényes rendet és a törvényességet. A továbbiakban elismeréssel szólt a gyorsan talpraállt határőrség tisztjeinek, tiszthelyetteseinek és katonáinak példás, áldozatkész helytállásáról, s arról, hogy néphadseregünk a múlt év második felére befejezte az újjászervezés alapvető feladatait és rátért a békeidőben szokásos, normális tevékenységére. Eredményes államigazgatási munka Az elmúlt nyolc hónap alatt sokat javult az államigazgatási szervek, minisztériumok és főhatóságok, a tanácsapparátus és az államigazgatási szervek munkája is — folytatta. Ezek a szervek a korábbinál lényegesen kisebb létszámmal végzik munkájukat. 1957-ben csaknem 66 ezer fővel csökkent a termelésben közvetlenül részt nem vevő dolgozók száma, ezen belül az államigazgatási szervek létszáma mintegy 16 ezerrel csökkent. Ezután utalt a kormány által kezdeményezett törvényekre, törvényerejű rendeletekre, amelyek közül például az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló törvény rendezi az eljáró igazgatási szervek és az állampolgárok jogait, kötelességeit. A Tudományos Felsőoktatási Tanács létrehozásáról kiadott rendelet a különböző helyeken folyó tudományos kutatás és képzés egységes irányítását szolgálja. A kormányrendelettel létrehozott Országos Gyermek- és Ifjúságvédelmi Tanács az elhagyott gyermekek kérdésének megoldására hivatott. A népi ellenőrzésről szóló törvény állami rendszerünk további megszilárdítását, és a gazdasági visszaélések leküzdését segíti'. Nagy jelentőségű az üzemi tanácsokról kiadott törvényerejű rendelet is, amely egyebek között növeli az üzemek dolgozóinak társadalmi aktivitását. A mezőgazdasági termelőszövetkezetek tagjainak kötelező nyugdíjbiztosítását bevezető törvényerejű rendelet komoly támaszt jelent a mezőgazdasági munkában munkaképtelenné vált, elaggott öreg parasztembereknek, ugyanakkor hasznos a termelőszövetkezeti mozgalom fejlesztése szempontjából is. Eme'kedő ipari termelés, több mezőgazdasági termény A továbbiakban a gazdasági kérdésekről beszélt. Az 1957-es év gazdasági munkájára vonatkozó előzetes adatok összehasonlítva 1955 adataival — azt mutatják, hogy az állami ipar termelése az első negyedévben 84. a másodikban 101, a harmadikban 106, a negyedikben pedig 117 százaléka volt az 1955-ös év termelésének. Az állami ipar egész termelése 1957-ben két százalékkal volt magasabb az 1955-ös évinél. F.nnél valamivel nagyobb mértékben növekedett a szövetkezeti ipar és magánkisipar termelése. A mezőgazdasági termelésben — mint az ismeretes —^ 1957-ben kenyérgabonára nem volt előírva kötelező vetésterület. Ennek következtében a kenyérgabona vetésterülete 10 százalékkal csökkent, és ugyanannyival növekedett a takarmánynövények vetésterülete. Ez az eltolódás, mivel az állattenyésztés fejlődése és a belterjes gazdálkodás irányába hat, nem egészségtelen. 1957-ben a kenyérgabona 10 százalékkal kisebb vetésterületen öt százalékkal nagyobb termést adott az előző évinél. Az egy holdra eső átlageredmény az összes fő terményekből — mint a búza, rozs, őszi árpa, kukorica, burgonya, cukorrépa —, külön-külön is magasabb volt az előző évi termésátlagnál. Az 1957-es év mezőgazdasági terméseredménye a felszabadulás utáni legjobb év, az 1955-ös eredményeit is meghaladta valamivel. A fő gabonaterményekből a legjobb eredményt az állami gazdaságok érték el, amelyek holdanként búzában 3,9 mázsával, rozsban 2,9 mázsával, őszi árpában 1,9 mázsával jobb átlageredményt értek el, mint az egyéni parasztgazdaságok. Az állami gazdaságok után a termelőszövetkezetek érték el a legjobb termésátlagot, amelyek holdanként búzában 2,1, rozsban 1,8, őszi árpában 0,9, zabban egy mázsával nagyobb átlagtermést értek el, mint az egyéni parasztgazdaságok. Helyes volt a szabad felvásárlási rendszer melletti döntés — Külön kell szólnom a mezőgazdasági felvásárlás eredményeiről. Nyíltan megmondom, igen komoly kérdésként merült fel egy évvel ezelőtt, az ország kenyérellátásának gondja, amikor arról kellett dönteni, hogy áttérjünk-e a begyűjtési rendszerről a szabad felvásárlás rendszerére. Mi, bízva parasztságunkban, a szabad felvásárlási rendszer mellett döntöttünk. Most arról számolhatok be, hogy a szabad felvásárlási rendszer bevált, az 1957-es évben ugyan a tojás és a baromfi felvásárlása akadozott, de ettől eltekintve a naptári évre előirányzott felvásárlási tervet egyetlen, úgynevezett adminisztratív intézkedés nélkül túlteljesítettük. A kormány felvásárolt 855 000 tonna búzát, 200 000 tonna rozsot, 176 000 tonna kukoricát. 111 000 tonna árpát, 297 000 tonna vágómarhát és 208 000 tonna vágósertést a szabad cikkekből. A felvásárlás egyes terményekből még folyik, de az 1957-es naptári évet tekintve a felvásárolt mennyiség tíz százalékkal alatta van az 1955-ös év rekord begyűjtési eredményének, viszont a falusiak igénye is csökkent a központi készletekkel szemben. Az összlakosság vásárlásai is csökkentek tíz százalékkal ebből az árualapból. Igy a felvásárolt gabonamennyiség minden újabb behozatal nélkül biztosítja az új termés betakarításáig a lakosság folyamatos ellátását. Egészséges pénzforgalom Kedvező képet mutat az 1957. évi pénzgazdálkodás is. Az adóbevétel 7 százalékkal haladta meg az előirányzatot, a takarékbetétek összege 1958 elején már 35 százalékkal meghaladta az ellenforradalom előtti szintet. A bankjegyforgalom normális szinten stabilizálódott. 1957ben jelentős mértékben emelkedett a dolgozók életszínvonala. A munkások és alkalmazottak reálbére 14—16 százalékkal növekedett. A parasztság reális jövedelme 8—10 százalékkal volt magasabb, mint 1956-ban. A termelőszövetkezetek által kiosztott munkaegység országos átlaga az 1956-os 33 Ftról 1957-ben 41 Ft-ra nőtt. Jelentős eredmény, hogy 1957-ben felépült a 10 ezer új bányászlakás, s összesen mintegy 50 ezer új lakás épült. Kádár János ezután szólott az 1958. évi népgazdasági tervről. Egyebek között megemlítette, hogy az ipar termelését 7,3 százalékkal, a mezőgazdasági termelés színvonalát 4,6 százalékkal magasabban irányozták elő. A beruházásokat szerény mértékben ugyan, de növelni kell, s az 1958-as terv célja az, hogy az 1957 decemberéig elért életszínvonalat megszilárdítsa. Külön hangsúlyozta, hogy a kormány és egész társadalmunk feladata, hogy határozott lépést tegyen előre a takarékosság és a közvagyon megóvása terén. — Az 1958-as terv jó, a dolgozó nép érdekeinek, a szocializmus építésének megfelelő célkitűzéseket ad, s ha a magyar bányászok, ipari munkások, parasztok, alkalmazottak, értelmiségiek támogatják megvalósítását, — én a magam részéről ebben biztos vagyok —, nem kétséges, hogy megvalósítjuk, és jó irányban túl is fogjuk teljesíteni az 1958. évi tervet, — mondotta Kádár János. Fokozott harc a burzsoá és revizio. nista nézetek ellen Ezután az elmúlt hónapok kulturális eredményeiről szólott, a több milliós példányszámban megjelenő újságokról, a mozilátogatók számának növekedéséről, könyvkiadásunk fejlődéséről, művészeink és sportolóink nemzetközi sikereiről. Kiemelte a pedagógusok munkájának rendkívüli jelentőségét, s azt is, hogy kormányunk nagy erőfeszítéseket tesz, az iskolai tanteremhiány csökkentésére. Az értelmiségiekről szólva a következőket mondotta: — Mi eddig is minden erővel igyekeztünk az értelmiségi dolgozók eszmei és politikai fejlődését megkönynyíteni és segíteni. Ennek érdekében a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága és a kormány eddig is a leghatározottabban szembeszállt az olyan egyoldalú és káros nézetekkel, amelyek az ellenforradalmi felkelés után az egész értelmiséget vagy az értelmiségen belül az egész értelmiségi kategóriákat reakciósnak, vagy revizionistáknak akarták bélyegezni. A kérdésnek ilyen beállítása egyértelmű volna az értelmiség tömegeinek olyan megbélyegzésével, amelyre a magyar értelmiség semmiképpen sem szolgált rá. Tudni kell azonban, hogy viszonylag az értelmiségen be* lül vannak legnagyobb számJ ban olyanok, akik a burzsoázia nézeteit hordozzák. Mi folytatni, sőt fokozni fogjuk az ideológiai harcot ezek ellen a burzsoá és revizionista nézetek ellen, de nem adminisztratív eszközökkel, hanem a marxizmus—leninizmus eszmei fegyvereivel. Mi nem az emberek ellen, még kevésbé az értelmiség ellen akarunk harcolni, de következetesen akarunk és fogunk is küzdeni az egyes csoportjaikban fellelhető reakciós nézetek ellen. Szólott az irodalom, a filmgyártás, a színházi élet és a kultúra más területén még fennálló hiányosságokról, s hozzáfűzte: meggyőződésünk, hogy az eszmei harcnak és vitának végső eredménye a szocialista kultúra teljes győzelme lesz! 4 merőgazdaság fejlesztése központi J'eladat A beszámoló további részében a mezőgazdaság szocialista átalakításának kérdésével foglalkozott. Nem kétséges — mondotta —, hogy a szocialista társadalom építésének központi kérdése jelenleg a mezőgazdaság szocialista átalakítása. A forradalmi . munkás-paraszt kormány mezőgazdasági politikája arra irányult és irányul, hogy fejlessze az egész mezőgazdaságot a népgazdaság általános érdekeinek megfelelően, tehát fejlessze mind az állami gazdaságokat, mind a termelőszövetkezeteket és az egyéni parasztgazdaságokat. — Hogyan alakult a szocializmus alapjainak építése falun az elmúlt másfél esztendőben? Az ellenforradalmi hullám, a burzsoá reakció sok termelőszövetkezetet erőszakkal feoszlatott, ennél lényegesen kisebb számú pe(Foly.atás a 3. ofáctioft) VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! J^ik tesznek az eCső j bátazók?