Délmagyarország, 1958. január (14. évfolyam, 1-26. szám)

1958-01-22 / 18. szám

' Szerda, 195B. január 22. 3 „Legyen minden pap őszinte híve a békének A katolikus papok békegyűlése Szegeden „Kommunisták, tegyetek a pártonkívüliek barátai!" — Érdekes, új kezdeményezés egy tiencsini üzemben — Az OPUS PACIS országos intéző bizottságának kezdeményezésére kedden, tegnap oélelőtt Szegeden, a Hazafias Népfront székházában békenagygyíilést tartottak a Csanádi egyházmegye és a váci egyházmegye déli részének római katolikus papjai és a teológia ötödik évfolyamának hallgatói, A békegyűlésen jelen volt dr. Hamvas Endre csanádi megyés püspök, továbbá Papp Sándor, a Csongrád megyei tanács végrehajtó bizottságának elnöke, Biczó György, a szegedi városi tanács végrehajtó bizottságának' elnöke, Herling Jakab, az Országos Béketanács titkára, Turai István miniszteri biztos és a Hazafias Népfront megyei és városi bizottságának vezetői. A békegyűlést Molnár Antal íőesperes nyitotta meg. Hangoztatta: — A világ hékét akar, ezt akarjuk a munkánkban, imádságunkban, egész katolikus életűnEfien kibontakoztatni. Az új korszak, az atomkorszak hajnalán a katolikus papságnak is ott a helye, ahol a békéért, az emberiség jólétéért munkálkodnak. A megnyitó után három magas színvonalú előadás hangzott el. Szécsi Antal apát a békeharc és a nemzetközi helyzet időszerű kérdéseit ismertette. Dr. Pálmai József plébános: "Az atornerő«, dr. Szilas József teológiai tanár pedig: "A háború erkölcsi vonatkozásai az újabb romboló fegyverek korában* címmel tartott előadást. Dr. Szilas József is hangoztatta a többi között: — A katolikus morál is csak helyeselni tud minden komoly lefegyverzési törekvést. Minden katolikus embernek, s így a papnak főként lelkiismereti kötelessége mindent megtenni a gyilkos. pusztító modern fegyverek gyártásának megakadályozására. A tartalmas hozzászólások közel két órahosszáig tartottak. Felszólaltak: dr. Merx Elemér püspöki helynök, dr. Pataki Kornél püspöki irodaigazgató, dr. Várkonyi Imre szemináriumi rektor, dr. Koltai Géza rókusi plébános, dr Sulyok Béla szentesi íőesperes, László János balástyai plébános, Szikora Károly kiszombori plébános, dr. Majtényi Béla lelkész, Vlnkler József mórahalmi plébános. Nagy Tibor püspöki titkár és Pozsgai Pál alsóvárosi plébános. A felszólaló papok hangoztatták, hogy az OPUS PACIS nemes törekvéseit magukénak vallják és híveik között szent kötelességüknek tartják a béke megóvásáért munkálkodni. Dr. Pataki Kornél püspöki irodaigazgatö például arról is beszélt: a Szovjetunio 300 ezer fővel csökkentette hadseregének létszámát, hogy hozzájáruljon a világbékéhez. Itt magyar hazánkban, az ellenforradalom által megtépázott hazánkban — állapította meg a továbbiakban — megszilárdult és szépen halad előre az élet. Bekapcsolódtunk a békét kiáltók nagy seregének hangorkánjaba — békésen építeni akarunk. Mert szeretjük a szép színeket —, nem a gyász színeit... Nem idegen — és nem is lehet idegen — számunkra a társadalmi tulajdon védelme sem, hiszen a tíz parancsolat egyike is azt mondja: ne lopj! A felszólalások után határozatot hoztak. Megállapították, hogy a Csanád egyházmegyei papság azonosítja magát az OPUS PACIS célkitűzéseivel. A határozatban felemelték tiltó szavukat az alom- cs hidrogénbomba kísérleti robbantásai ellen, követelve a nukleáris fegyverek használatának eltiltását, a békés megegyezést célzó tárgyalásokat. Kinyilvánították. hogy örömmel veszik a békevág.v minden jelét és szavát — segítik Szabályozni fogják a kisipari árakat — Túlságosan magas néhány kisipari készítmény ára — A Magyar Távirati Iroda értesülése szerint illetékes szerveink foglalkoztak azzal az egyre gyakrabban elhangzó panasszal, hogy egyes kisiparosok túlságosan magas árakat számítanak gyártmányaikért, szolgáltatásaikért. Megállapították: a magas árak egyik fő oka. hogy a kisiparosok egy része önkényesen túlértékeli, az áruba fekteteti munkaidő és anyag árát. Különösen a múlt év szeptembere óta tapasztaltak bidokolatlan áremelést a kisiparban. Ezért illetékes körökben az a vélemény alakult ki, hogy szabályozni leli ezeket a túlzott árakat. Indítványozták, hogy az állami kereskedelem. csak a tanács állal jóMár kaphatók a jegyek az újságíróbálra A Magyar Sajtó Napja alkalmával Szegeden, a Hungáriában február 1-én rendezendő II. újságíróbál megKülönleges mentőhajók Ismeretes, hogy a tengeren gyakran történnek szerencsétlenségek. S ba a vihar vízalatti sziklához vágja a hajót, ba a hajón tűzvész üt ki — felhangzik az. éterben a nemzetközi S. O. S. vészjel. De néha későn érkezik^a segítség. Ezért felmerüli annak szükségessége, hogy gyorsjáratú mentőhajókat építsenek. A Szovjetunió tengeriflottaügyi minisztériumában közölték a Szovjet.szkaja Hosszija tudósítójával, hogy a Szovjetunióban megkezdték az ilyen mentőhajók sorozatgyártását. Az első tengeri mentőhajó már épül az egyik szovjet gyárban. A mentőhajó nem más, mint nagyteljesitő képességű diesel-elektronios hajó. amely a legkülönbözőbb viszonyok közölt is kihajózhat. Nem árt neki sem az erős szélvihar, sem a nagy hullámverés, sem a jég. Amint a vészjelt felfogja, bármely időjárási viszony közepette is kifuthat a lengene s anélkül, hogy közbun üzemanyagot, vizet. élelmiszert venne fel. több mint tízezer kilométert tehet meg. A hajót ellátják a legújabb típusú navigációs műszerekkel, több rádióállomással, automatikus adó és vevő berendezéssel. Fedélzetén ott lesznek n hordozható, nagy teljesítményű szivattyúk. Ezeket a szivattyúkat könnyen át lehel majd szállítani a süllyedő hajóra és néhány peri' alatt kiszivattyúzzák a vizet a már elárasztott hajórészek hői. A tengeri mentőhajó segítséget nyújthat égő hajónak is. Felső fedélzetének speciális foigé tornyába fecskendő berendezés/ereinek. Az erős vízsugár hái milyen lángot elolthat. Ila égé olajat, vagy benzint kell eloltani, a tűzoltó szivattyúk különb • ges habzó folyadékot feesken deznek. Szükség esetén a diesel elektromos mentőhajó a legkö zelebbi kikötőbe vontathatja ; megsérült hajót. A mentőhajón orvosi segélynyújtásban részesítik a megmentett személyeket. hazánk békés építőtevékenységét. •-Adná Isten — rögzítették határozatukban —, hogy... j elmúlnék a népek szorongó \ aggódása és helyet adna egy i boldogító biztonságérzetnek és békés alkotó kedvnek«. Zárszót dr. Hamvas Endre megyés püspök mondott. Hangoztatta, totális béke kell, hogy ne legyen totális háború! »Mi itt — mondotta ' a többi között — kevesen vagyunk a világ összlakosságához képest, de mi sem hiányozhatunk és nem is hiányzunk a békéért kiáltó népek tömegéből. Érezzük, hogy nem állunk magunkban, amikor békéért kiáltunk*. Kijelentette, legyen minden pap őszinte híve a békének. A 120 pap békegyűlése után dr. Harhvas Endre csanádi püspök a püspöki palotában fogadta Papp Sándort, a megyei tanács elnökét, Biczó Györgyöt, a szegedi városi tanács elnökét, Katona Sándor országgyűlési képviselőt, a Hazafias Népfront megyei titkárát, Turai István miniszteri biztost, Herling Jakabot, az Országos Béketanács titkárát, Czukár Györgyöt, a Hazafias Népfrorjt megyei elnökhelyettesét és Nagy Istvánt, a népfront szegedi bizottságának titkárát. A fogadás szívélyes, baráti légkörben zajlott le. Feltérképezik az ország méhlegelőit Az országos Méhészeti Szakbizottság megbízásából az Erdészeti Tudományos Kutató Intézet megkezdte az ország méhlegelőinek feltérképezését. hívóit már folyamatosan küldik szét. Meghívót igényelni Szegeden a Délmagyarország, Hódmezővásárhelyen pedig a Csongrád megyei Hírlap kiadóhivatalában lehet. A bál jegyeinek árusítását ugyancsak megkezdik. Egy jegy ára 10 forint. A jegyek szintén a Délmagyarország és a Csongrád megyei Hírlap kiadóhivatalában kaphatók. Még néhány elsőbálas leány, illetve nyitópár jelentkezését elfogadják a Délmagyarország szerkesztőségének titkárságán. • A tiencsini "Kelet-Ázsia* Icxlilgyárban körülbelül 300 olyan koimmuiista van, akik a felszabadulás után léptek be a pártba. Ezek egy része mint párttag is megtartotta korábbi baráii kapcsolatait, a pártonkivüliekkel. más részük viszont elszakadt korábbi baráti körétől. A munkastílust javító mozgalom keretében tartott gyűlésen a pártonkívüliek megbírálták ezért a kommunistákat, mondván, hogy helytelen az olyasmi, hogy ha egy ember a párt tagjává válik, azután már nem 1örekszik eléggé arra, hogy jóliaráti kapcsolatot tartson a pártonkívüliekkel. Az üzemi pártbizottság igen komoly figyelmet szentelt ennek a kérdésnek és a A kommunisták a párlhatá' gyár összes kommunistájának rozal értelmében olyan gyűlésegyűlésén vetette fel a problé- ket szerveztek, amelyeken komV kommunisták gyűlése muuisták és pártonkívüliek jiámat \ égül is érdekes határozatot hozott, melyben felszólított minden párttagol: "Kommunisták, legyetek a pártonkívüliek barátai!* A határozat helyteleníti a pártonkívüliektől való elszakadás jelenségeit ós felhívja a kommunisták figyelmét: ha minden egyes kommunista öt munkással köt szorosabb barátságot, akkor nem kevesebb, mint 2400 embert hoznak közelebb a párthoz és a szocializmus ügyéhez a gyárban. Ezzel pedig igen sokai nyerhet a párt, igen sokat nyerhetnek a kommunisták. tek össze, régi barátságok újullak fel és sok új barátság szíts letett. Az eredmény az lclfj hogy a gyárban megváltozott a légkör, az emberek aktívabbakká vállak. a kommunisták és a párton! kívüliek, közötti viszony harás lihb, megértőbb és gyümölcsül zőbb lelt. A Zsenminzsipao a tiencsini kommunisták kezdeményezését, mint a tömegkapí csőlátók megjavításának jó példáját kommentálja és felszólítja a kommunistákat,- kövessék az ilyen példát. Csak néhány szóra Nincs szégyellnivalónkí i váhagyott áron vásárolhasson kisipari terméket, továbbá azt, hogy a kisiparosok érdekképviseleti szerve egyes cikkekre állapítson meg irányárakat, ami pgyben mentesítené a kisiparosokat. a kalkulációtól. A kisipari árakkal kapcsolatban hivatalos intézkedés várható. I evelet kaptam egy vasárnapi cikkemre, amit a síró, elhagyatott asszonyokról írtam. Elváltoztatott írással egy magát meg nem nevező férfiú keresett fel közvetlen soraival. Nem akarom azt mondani, hogy kioktat, csak annyit mondok, hogy felhívja a figyelmemet arra, hogy síró férjek is vannak a világban, akiket feleségük hagyott el, s magukra maradtak gyermekeikkel. Kár, hogy a levél írója névtelenségbe burkolódzik, mert akkor is igazat adtam volna neki, ha véleményét vállalja. Hadd mondjam mégis el egy élményemet, ami arra késztet, hogy válaszoljak levélírómnak, s ezzel azoknak is, akik nem voltak a cikkel egy véleményen. Egy nevelőintézményben — állami gondozott gyermekeket nevelnek itt — pedagógusokkal beszélgettem. Az intézet terveiről, a tervek akadályairól beszélgettünk. Egyszer csak nyílik az ajtó, s pöttöm kis emberke lép be rajta. Szeme csillog, arca mosolyog, sorba kezel az igazgatóval, a nevelőkkel, a szemét el-elfutja a könny. Szinte szólni sem tud, nem jön ki belőle hang. A nevelők kérdezgetik, akkor tudom meg, hogy az emberke az intézet .növendéke volt, ez év elején került máshová, ahol tovább tanul az általános iskola felső tagozatában, s most hazajött a téli vakációra édesanyjához. Öt testvére van. mind szanaszét, intézetben. Én is kérdezgetem, elmondja, hogy szülei három éve élnek külön. — Miért váltak el? — kérdem. — Apukám mindig ütötte anyukámat. — Ivott is? — Igen. — Pénzt adott-e haza? — Néha adott 30 forintot, annál többet soha. — Te kaptál-e tőle ajándékot? — Két éve egyszer, karácsonyra. — Mit? — Egy tolltartót. — Levelet szokolt-e írni neked? — Még nem írt. A kisöreg elbúcsúzik, kimegy a társaihoz, megkeresi a tavalyi barátokat, s megbeszélik kis életük forgandóságait. Mi is róluk beszélünk. Arról a százról, aki ebben az intézetben nevelkedik, s arról a tízezerről, aki az ország száz állami gyermeknevelő intézetében él, s akikre személyenként és havonta ezer forintot költ az állart). Azt a kérdést bogozzuk, miért jutott ez a tízezer gyermek — aki állami otthonban van —, s a többi sok ezer — akinek befogadására pillanatnyilag nincs hely —, olyan helyzetbe, hogy a családi otthont az intézettel kellett felcserélniök. Szörnyű betegség az ok, amit a múltból hurcolunk magunkkal. A múltból, amelyben nem volt lehetőség arra, hogy a megromlott, szétzüllő családi életekből megmentsék a gyereket az életnek, az emberségnek. A múltból, ahol az árvaházi gyerekeknek csak csalánszőttes ruha jutott, s ahol az állam nem intézeteket létesített az otthon nélküli gyermekek számára, hanem kiadta őket "nevelőszülőkhöz*, akik így hasznos házi szolgát kaptak a "Gyermekvédő* Ligától, nem fölnevelendő gyereket. A múltból, mely inkább visszakényszerítette a nyomorgó, szétzüllött családba a gyermeket, minthogy kiemelte volna onnan, a múltból, amely "szívére vette« az elhagyott gyermekek sorsát, "vállára venni* nem bolond. Innen ömlött az embertorzók élete a mába. Mi megszüntettük a társadalom anyagi nyomorát, de nem tudtuk még leküzdeni a múlt erkölcsi hagyatékát. A mi kis emberünk ezért került el hazulról, s vele együtt az állami-gondozott gyermekek 80 százaléka. Mert ma az állami gondozásba vétel okának ez a statisztikája: A családban levő fertőző betegség egy százalék, teljes árvaság 4 százalék, anyagi okok (sok gyerek egy kereső) 10—15 százalék, 80—85 százalékban az az ok, hogy a gyermek erkölcsi fejlődése, emberré válása a családban nincs biztosítva. Túlnyomó részben azért, mert az apa iszákos. A múlt Magyarországában Gárdonyi. Móricz, József Attila jajongta el a csaiádtalanul maradt gyermekek sorsát. A társadalom vak és süket maradt, s gondozónővel meg csendőrrel vitette vissza a gyereket a "nevelőszülőkhöz*, ha az szegény már nem bírta tovább az éhséget, az iitést, a meztelenséget Mi gyermekvédelmi intézetek százát, gyermekvárost létesítünk, ahol az otthontalan gyermeket megmentjük önmaguknak és a társadalomnak. És írunk, mert írnunk kell a családok szétzüllésének okairól. Nincs szégyelni valónk, nem mi teremtettük ezeket az okokat. írunk, mert ki kell alakítani azt a közvéleményt, mely elítéli és nem tűri a családi életek fölborítását. írunk, mert nekünk nemcsak a kizsákmányolóktól kellett megszabadulnunk, mi meg akarjuk tisztítani a társadalmat attól az erkölcsi mocsoktól is, amivel a múlt szennyezte be az embert. (szabolcsi) A brüsszeli világkiállításon szerepel készítményeivel a Vásárhelyi Hajolikagyár A kerámiamüvészetben országosan is jelentős helyet elfoglaló Vásárhelyi Majolikagyár a siker és az elismerés újabb állomásához érkezett: a gyár készítményeivel részt vesz az idei brüsszeli világkiállításon. (Lokos ielvetele) t