Délmagyarország, 1957. december (13. évfolyam, 282-305. szám)

1957-12-17 / 295. szám

Kedd. 1957. december 17. 3 Vázlatok llllllllll lllllillllllllllHIIIIIIII llllllllllllllllllllll lilllllllllllll az üzemi ianácsról alkoloií 1 különböző véleményekről Az üzemi tanácsok megvá­lasztása és munkába iktatása az év utolsó hónapjában több szegedi üzemben sorra kerül, néhány helyen pedig a közeli napokban tűzik napirendre. Ezek a választások az üzemi élet demokratizálásának egy­egy új, elevenen buzgó és so­káig nélkülözött forrását eredményezik — módot te­remtenek arra, hogy a mun­kások, az állami vagyon tény­leges tulajdonosai maguk is részt vegyenek a gazdálko­dásban és a vezetésben, tes­tületileg. Gazdasági életünk­ből sokáig hiányzott a szé­leskörű munkásellenőrzés. A forradalmi munkás-paraszt kormány és a SZOT közös határozata az üzemi tanácsok megszervezésével most lehe­tőséget teremt arra is, hogy a gazdálkodáshoz értő, egy­szerű dolgozó emberek, meg­röntgenezzék a gyárak terme­lési tevékenységét és dönté­sükkel, egyetértésükkel vagy javaslatukkal hozzásegítsék az egész termelési apparátust az eredményesebb munkához. Mint minden újat, az álta­lános egyetértés mellett az üzemi tanácsok létrehozását is különbözőképpen fogadták és fogadják az emberek. A vélemények meghatározó többsége a lemesszebb menő­kig egyetért a gondolattal, annak lényegét a a fentiek­nek megfelelően foglalja ösz­sze s azok sem ellenzik, akik valamilyen paragrafussal vi­tatkoznak — csupán hangot adnak bizonyos "aggodalmak­nak*. Természetesen a rend­szerünket tisztelő vélemé­nyekről van itt szó elsősor­ban. mert az ellenség egé­szen másként fogadja közéle­tünk minden újdonságát. A következőkben lássunk néhány olyan kérdést, amit az üggyel kapcsolatban hasz­nos tisztázni a választások idején, vagy azok nagyobb részét megelőzően. üyenformán is megbízik munkás közvélemény. Jó szándékú, becsületess munkásemberek és szakszer­vezeti, üzemi vezetők között is találkozhatunk különböző véleményekkel, de ezek a vé­lemények nem arra szolgál­nak, hogy kiforgassák eredeti értelmükből a határozatot vagy annak pozitív gyakor­lati követelményeit. Néhány üzemi bizottsági elnök pél­dául — mivel még nem gon­dolta át alaposan a határozat sorait —, attól fázik, hogy az üzemi tanácsok létrehozá­sa majd korlátozza az üzemi bizottság jogait. Igazgatók között is akad olyan, aki ugyanezt állítja — saját ha­táskörére. Ez a két vélemény ellentétben van egymással, sőt az egyik ki is zárja a má­sikat. Valójában egyikről sincs szó. A határozatból néhány ü. b.-elnök nem érti meg, megteremtéséről gondoskodni, amelyekből közvetlenül ad­hat. Ez pedig azt jelenti, hogy a szakszervezet mostantól kezdve intézményesen gon­doskodik majd a munkásellá­tás, munkásvédelem és a ke­resetemelkedés lehetőségei­nek kiaknázásáról — a mun­kásvédelem másik oldaláról is. A szükséges anyagi ala­pok nélkül különben csak il­lúzió marad minden tisztessé­ges törekvés. A felvetett gondolatok csu­pán vázlatok ahhoz, hogy jobban megközelítsük a kor­mány és a SZOT közös ha­tározatának igazi értelmét és a határozat végrehajtásának gyakorlati jelentőségét. Szá­mos egyéb kérdés is felme­rül az üzemi tanácsok életre­hívása közben, de amint ezek tisztázásához is az alkotó munkás közvélemény segített hozzá bennünket, bizonyosan hogy nem egyszerűen a szak­szervezeti munka bővítése ez, választ ad egyéb problémák­hanem annak hatékonyabbá, szélesebb körűvé tétele. Az a jog, amit a határozat az üze­mi tanácsra ruház, az ülések között az üzemi bizottság jo­ga. Ez pedig a gyakorlatban azt jelenti, hogy néhány ra is a munkások hozzáértő gyülekezete. Karácsonyi olyan jog, amelyben azelőtt íe nyőf a - ünnepség az ü. b.-nek csak egyetértési (""^ratzi-Ti-rhrxrzKz^n vagy tanácskozási joga volt, az v*TSZaynaZDan A különböző vélemények közül számunkra mindig az ellenség "tézisei* a legveszé­lyesebbek, s áll ez a szóban­forgó témára is. Az üzemi ta­nácsok rafinált bojkottálása mellett az ellenforradalom agitátorai újabban azzal pró­bálkoznak, hogy az októberi ellenforradalomból vezessék le az üzemi tanácsokat —, mondván, hogy az októberi események nélkül ezek a ve­zető testületek sohasem szü­lettek volna meg. Legelőször is meg kell je­gyezni, hogy roppant gyenge ezeknek az uraknak az emlé­kező tehetsége, hiszen még 1956 július-augusztusáig sem tanácsok« reneszánszára gon­ér vissza. Az MDP 1956 jú- dol ezekben az időkben. Kü­most az üzemi tanácsnak döntési joga van. Ami az igazgatókat illeti; az igazgatási feladatok ezen­túl is csak ellenőrzési vagy egyetértési vonatkozásban tartoznak a tanácsra, s a népgazdaságban továbbra is az egyszemélyi felelős veze­tést tiszteljük elvként. A munkások általában so­kat várnak az üzemi életnek ettől az új, demokratikus fó­rumától, s különösen azok, akik felmérik ennek gazda­sági és politikai jelentőségét. Sokkal nagyobb lesz a garan­cia az üzemi tanácsok műkö­dése folytán arra, hogy a munkások hasznos javaslatai ne kallódjanak el akták for­májában, hanem a népgazda­ság és a kollektíva közvetlen gazdasági érdekeit szolgálják. Messzemenő egyetértést ered­ményezett az is, hogy a ta­nács intézménye révén tény­legesen beleszólhatnak az őket érintő kérdésekbe. Túlzott optimizmus volna azt állítani, hogy a munká­sok között nincs olyan té­velygő, aki a- volt "munkás­Karácsonyi fenyőfa-ünnepsé­geket rendeznek december 25-én és 26-án az Országházban a szakszervezetek és az Úttörő Szö­vetség. A meghívott 2500 úttörőt Tél­apó és udvartartása fogadja majd. Tervbevettek jelmez- és játékversenyt, s ezenkívül neves művészek szórakoztatják a kis vendégeket. Népes népdal­és szavalóversenyt rendezett az Uttöröház Érdekes és követendő ver­senv bonvolódott le szomba­ton este az Uttöröház nagy­termében A szegedi általá­nos iskolák kórusainak hang­versenye után — melven a Mérev utcai általános iskola énekkara Schulter Vilmosné. | a Dugonics utcai általános iskola énekkara Bálint De­zsőné. a Hámán Kató általá­nos iskola énekkara dr. Szol­noki Jánosné vezetésével vett részt — az összegyűlt kis­pajtások között népdalver­senyt hirdettek. A feladat az volt. hogv ki tud több olvan népdalt énekelni amit a ie­lenlévők közül senki sem is­mer. A kisnaitások több mint három óra hosszán verse­nyeztek egymással, végül is Szente Mária. Vágó Éva és Sövényházi Júlia nverték az első három díiat. A fiúk kö­zül Romberger István nvert könyvjutalmat. A paitások énekszámait magnetofonra is felvették. Másnap, vasárnap délelőtt ismét izgalom ülte meg az Uttöröház szobáit. Kél kor­csoportban: az ötödik és ha­todik osztályosok és a hete­dik-nvolcadik osztályosok korcsoportiában szavalóver­seny zailott le. Az ötödikes­hatodikosok között Darázs Franciska. Takács Mária és Temesvári Mária kaptak könyvjutalmat. Mohala Ju­dit. Bozsó Magdolna. Tár­kánv Erika. Csánvi Ferenc. Visnyovszkv Éva és Oláh Ju­lianna részesültek a bíráló bizottság dicséretében. Az idősebbek csoportiában Viski Árpád. Abáthv Béla és Mu­csi Margit volt a helyezések sorrendje. Dicséretet Urbán Hona. ördögh Magdolna. Brunner Katalin. Gombos Gizella. Barra Anikó és László Tibor kaptak. A sza­valóverseny 52 résztvevőie azt bizonyítja, hogv az úttö­rőmozgalomnak a továbbiak­ban is foglalkoznia kell az úttörők művészi törekvéseit kielégítő és a versenyszelle­met is ápoló szavalóverse­nyek megrendezésével Szőnyegfestés — film nyomással Érdekes kísérlet az üjszegedi szövőgyárban Az utóbbi években egyre líapósabb kereskedelmi cikk lett a szőnyeg, hiszen olyan ; társadalmi rétegek is szíve­sen vásárolják, amelyek ko­rábban nem bírták megfi­! zetni. A nagy kereslethez ké­pest napjainkban a szövő­üzemek kapacitása szűknek bizonyul. Az üjszegedi szövő­gyárban például a futószó­nyegeket nyüstös és jacart gépeken gyártják — s a min­tát a gép szövi a szőnyegbe. Ez a szövési módszer eléggé komplikált, s a rendelkezésre álló gépekkel csak nagyon nehezen tudják kielégíteni a rendeléseket. Most fontos kísérletezés folyik annak érdekében, hogy több szőnyeget tudjanak adni a kereskedelemnek. A mú« szaki emberek véleménye. szerint ez egy új mintázási eljárással, a filmnyomással történő festés módszereinek kikísérletezésével megoldható lenne. Ez a festési módszer erős és tartós színeket ad; ugyanakkor lehetővé teszi a kapacitás lényeges növelé­sét is. A kísérletezés sikerrel bíz­tat. s a jövő esztendőben minden bizonnyal bevonul aa új eljárás a szőnyeggyártás technológiájába. Uj magyar zeneművek sikeres bemutatója Szegeden 1Mai magyar zeneszerzők pedagógiai jellegű ze­neműveiből érdekes bemuta­tói rendezett a Zeneművé­szek Szövetsége a Zeneművé­szeti Szakiskolában, ahol a szegedieken kívül Nagykörös, Szentes, Hódmezővásárhely és Gyula zenepedagógusai is megjelentek. Csak helyesel­hető, hogy a Szövetség a na­gyobb vidéki kulturális góc­pontokban közvetlen kapcso­latot keres a helyi muzsiku­sokkal, de hibás volt a műsor zsúfoltsága, aminek követ­keztében az új művekről vita sem indulhatott. Az előadá­sok helyenkénti pongyolasága sem szolgálta az új kompozí­ciók népszerűsítését. Elsőnek Szervánszky End­re 10 könnyű hegedű-darab­jára figyeltünk fel. Egészsé­ges, ötletes, friss muzsika valamennyi, s valóban a kez­dő hegedűsök készültségéhez Egymillió 300 ezer forintnál több kártérítést fizetett ki a Biztosító Szeged város és járás területén A kötelező biztosítás mes- tot fizettek jégkár-biztosítás szüntetésével szerkezetében fejében, s közel 200 000-ret jelentősen megváltozott, úi vissza is kaptak. Ha most az formát öltött az Állami Biz- Állami Biztosító fenntartásá­tosító. Ebben az évben csak- nak költségeit is figyelembe nem másfélmillió forint kár- vesszük, nyilvánvaló lehet térítést fizettek« ki Szeged mindenki előtt, hogv az in­liusi határozatában és a SZOT IX. plénumának anya­gában már mindenki olvas­hatta, hogy konkrét prog­rammá vált az üzemi demok­rácia kiszélesítése, a szakszer­vezetek üzemi bizottságai ha­táskörének a mostanival kö­rülbelül azonos módon törté­nő bővítésével. A kezdeti lépések mea is történtek már a múlt esztendőben, de éppen az ellenforradalom szakította meg ezt az egészséges folya­matot. Az ellenforradalom e ha­mis beállítás hangoztatása mellett elsősorban azt suttog­ja, hogy a most megválasz­tandó üzemi tanácsokra szük­ség van. (s eddig egyetért ve­lün£. rafináltan!) csakhogy ezeket függetleníteni kellene a párttól és a szakszervezet­től. Ezt a praktikát már is­merjük az ellenforradalom tevékenységéből — "függet­len* bizottságainak és "mun­kástanácsainak* munkáshata­lomellenes működéséből Az ő általános "függetlenségi* elméletük régen elvesztette csábítását az emberek kö­zött. Ezzel ma. a választások idején is szemben áll a mun­kások véleménye, miszerint az üzemi tanácsoknak a pro­letárdiktatúra erősítése az eaviy legfőbb küldetése —. s ebben a testületben csak az kaphat mandátumot, akiben lönösen hajlamosak erre azok, akik beugrottak a "munkás­tanácsok* hamis programjai­nak, a biztosított életszínvo­nal veszélyeztetésére elköve­tett bűnös osztozkodásnak és felelőtlen ígérgetéseknek. Erről szó sincs az üzemi tanácsok programjában, de annál inkább számításba jön a célszerű gazdasági tevé­kenység révén, tisztességes úton megszerzett anyagi ja­vak növelése. "A munkásta­nácsok* rablógazdálkodása ellenforradalmi módszer volt — az üzemi tanácsok a biz­tos és állandó gazdasági emel­kedés szocialista útján fognak járni. Még egyszer vissza kell térni az üzemi bizottságokra, illetve a szakszervezetekre is. A szakszervezetek fórumai­nak feltétlenül nagy munka­többletet okoz az üzemi taná­csok ülései között kötelező, minden bizonnyal felszaporo­dó munka, hiszen nem keve­sebbről van szó, mint arról, hogy az üzemi bizottság ezentúl maga lesz hivatott azoknak az értékeknek « város és iárás területén. A legtöbbet iéakárokkal kap­csolatban ualták ki: magán és szocialista szektoroknak összesen mintegv 800 000 fo­rintot De ielentős az életbiz­tosítások terén kifizetett ösz­400 000 forint került kifize­szegek mennyisége is: közel tésre. Gondoskodjunk |ó előre Az önkéntes biztosítások lényeges kibővülése ellenére még igen sokan — főleg a fiatalok — csak legyintenek, ha az életbiztosítás szóba ke­rül. Ugyanígy sok gazda is csak akkor kapkod fűhöz, fá­hoz. mikor már megvan a bai Ezek a ielenséaek — fő­leg az utóbbi esetben — rész­ben a múlt rendszernek, a biztosítások terén elkövetett súlyos hibáival és visszaélé­seivel magvaráhatók. Akkor ott csapták be a dolgozó pa­rasztokat. ahol csak lehetett. Igy a bizalmatlanság egves embereknél most is dominál. Az ÁB teljesíti kötelezettséget De hogv mennyire alapta­lan ez az előítélet, csak egv­két példával szerenénk meg­világítani. Az állatokra kö­tött biztosítások összege az egyénileg dolgozó gazdáknál ebben az évben 26 000 forint volt. Ugyanakkor az Állami Biztosító november 30-ig 17 ezer forintot visszafizetett. A termelőszövetkezetek Szeced iárás területén 206 000 forin­tézmény teliesíti kötelezett­ségét. Sajnos az emberek — ép­pen talán a már említett elő­ítéletek miatt — igen sok esetben ártanak az Állami Biztosító munkáiénak. Ha kapnak kártérítést, azt a leg­nagyobb gondossággal titkol­ják vagv tagadiák. Ha vi­szont valamilyen indokolt ok­ból kifolvólag nem. akkor az egész körnvéket fellármáz­zák: ..lám. ilven a biztosító". A példák sokasága Pedig nem egv példa bizo­nyít ia. mii ven sokat ielent. ha gondolunk előre is Gvön­gvösi József pusztaszeri la­kos 14 000 forint, özvegv Szé­csi Imréné Domaszéken 9000, a röszkei Lenin TSZ 9800. öz­vegv Laitár Imréné 5800 fo­rintot kapott kártérítés fejé­ben. Vagv gondoljunk csak Fodor József 33 000 és Ördög István 13 800 forintos kár­térítésére. amelv összegek nél­kül aligha tudták volna el­kezdeni földieiken a mező­gazdasági munkálatokat. Van még egv igen döntő momentum, amelv az Állami Biztosító munkáiét megnehe­zíti. Olvan ..árut" kell az em­bereknek eladni, amelvnek szükségét csak akkor érzik, ha már a katasztrófa megtör­tént. S ilyenkor már késő . . . Mindenkit — még egy fia­talembert is — érhet várat­lan baleset. És amilven sze­szélyes az időjárásunk, a ter­mények. állatok sincsenek biztonságban. Saiát érdekünk ben gondoljuk meg — előre! igazodó. Sulyok Imre Népdal­változatai és Gárdonyi Zol­tán Körtánca szintén komoly igényű iskolai zenéhez szá­mít. Egy csapásra meghódi­totta a pedagógus hallgatósá­got Sugár Rezső Kis zongora* triója, amelynek ez volt a be­mutatója. Különösen a lassú tétel igazolja a szerző bő dallaminvencióját, amit kü­lönben kitűnő, formás Zon­goraszonatinájában is megáU lapíthatunk. Szelényi István maga zongorázta el két füzet­nyi zongoradarabját, amelyek a kezdők és a haladók szá­mára adnak sok hasznos, mai nyelvű zenét. Bárdos Lajos és Ránki György népdalfel­dolgozásaikkal gazdagítják a zongorairodalmat. A gordonka számára ké­szült újdonságok sok örömet fognak szerezni a szakiskolai fokon álló növendékeknek* Szokolai Sándor, a legifjabb zeneszerző generáció egyik ígérete, Kis szvitjében finom lírikusnak mutatkozik, de Járdányi Pál technikailag igényesebb darabjai, szintúgy Kvartettino-ja (3 hegedűre és gordonkára) az iskolai szin­vonalat meghaladó, markáns kamarazene. Gárdonyi Zoltán két kis rapszódiája pompás, szellemes zene. A négykezes daraboknál az a véleményünk, hogy átdolgozások helyett eredeti müveket kérünk. A csattanó kórusszám bizony jóval gyengébb hatású volt a zongoraátiratban. A négy­kezes zongorára készült Kur­tán György-műnél (szvit) szó­lamvezetésében és harmoni­zálásában önállóbb Sárközi István Szonatinája. ő találta el ennek a műfajnak valódi stílusát. Szatmári Géza Ki as erősehh ? Magyar szakemberek kivitelezik Románia legnagyobb szódagyárát A magvar ipartól megren­delt és már évek óta épúló Ocna-Mures-i nagy teljesít­ményű szóda gvár és a hozzá­tartozó erőmű munkálatai befejeződtek A román és a magyar munkások, műszaki dolgozók baráti együttműkö­désének és kiváló szaktudá­sának eredményeként mén ebben az évben sor kerül Ro­mánia legnagyobb szódagyá­rávak felavatására. (íviarkovlts Tibor felvétele) Szokatlanul tavasziasak voltak az elmúlt decemberi napok. Felnőit, gyerek igyekezett a verőfényre, hogy karácsony előtt még élvezze a közel húszfokos meleget. A Lechner teret is felkereste >•törzsközönsége«, a gyermekhad. A felébredt vir­tus sokukkal ledobatta a kabátot — mint képünk is mutatja —, hogy aztán birokra keljenek: ki az erősebb? A barátok meg izgatottan, nevetve drukkoltak a vetélkedőknek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom