Délmagyarország, 1957. december (13. évfolyam, 282-305. szám)

1957-12-17 / 295. szám

Tudnivalók az ünnepit vasúti forgalomról : Folyik az Akadémia . évi nagygyűlése $ I :::::: 4 • 4 4 4 Szegeden is kifizették: ; az első nyereségrészesedést t Vázlatok az üzemi tanácsokról Sportoldal — a totó-eredmé nyekkel * Ezalatt az idő alatt azon­ban szövetkezeteink túl­nőtték eredeti hivatásuk kereteit, hiszen az alap­szabály szerint a szövetke­zetek első kötelessége a he­lyi szükségletek kielégítése és a dolgozók rendelésci­nek, illetve javítási mun­kálatainak elkészítése. Szövetkezeteinknek tehát az árutermelésről folyamatosan vissza kell kanyarodniok eredeti feladatkörükhöz. Az emiitett időszakban egyes termékekből, így például tex­tilkonfekciós árukból, a szö­vetkezetek a szükségleten fe­lül termeltek. A továbbiak­ban nem szükséges, hogy ilyen esetekben a szövetke­zetek, létszámtervüktől elté­rően, növeljék a termelő munkások létszámát. rítse szövetkezeteinkbe. A kisipari szövetkezetek munkájában tapasztalható szervezeti lazaságok meg­szüntetésére a választmány határozata alapján 1958. feb­ruár 1-től kezdődően újjá kell választani a szövetkeze­tek vezetőségeit, az ellenőrző bizottságokat, a KISZÖV küldötteit, továbbá a társa­dalmi és érdekvédelmi szer­vezetek üzemen belüli képvi­selőit. Ez a választás alkalmas lesz majd a szö­vetkezeti demokrácia érvé­nyesülésének biztosítására és a kollektív vezetés álta­lános megerősítésére a szö­vetkezeti mozgalomban. A jövőben a tagságnak sok­kal gyakrabban módot kell adni arra, hogy a szövetke­Szerényen és példamutatóan... Kiosztották az új párttagsági könyveket az Ujszegedi Kender-Lenszövőben Közel negyven öröklakást értékesít az OTP Szegeden jövőre A gazdasási bizottság ja­vaslata értelmében Budaoes­ten és vidéken is több úi la­kást az Országos Takarék­pénztár rendelkezésére bo­csátottak. hogv azokat örök­lakásként értékesítsék. Szegeden már jövőre sor kerül ilven OTP öröklakás­akcióra. Előreláthatólag negwen lakást értékesít maid az Országos Takarék­oénztár szegedi fiókia. A lá­tásokat a Csomgrádmeevei Állami Építőipari Vállalat építi. Az első öröklakások alapozásához már hozzá is fogtak A Rákóczi tér és Tö­rök utca sarkán (az Epito Ktsz raktártelepének helvén) mintegy harminc lakas ké­szül el Az Attila utca 15. számú telken készül maid a második, kétemeletes épület. A két épületben összkom­fortos garzonok, két- és há­romszobás lakások lesznek. 1957. december 16. hétfő. A gyári kürt a délelőtti mű­szak végét jelzi az Ujszegedi Kender- Lenszövőben. S kis ülő múltán, fél háromra benépesedik az ünnepivé díszített kultúrte­rem. Eljöttek a párttagok és a tagjelöltek, hogy ünnepi taggyű­lésen vegyék át a párthoz való tartozásuk szimbólumát: az új, s nekik olyan drága párttagsági könyvekel. Öreg harcosok A kedves Csányi .lános bácsi, az ősz hajú portás a legelsők kö­zött jött most is. S a legelsők között volt ö is, akik az elmúlt évben hozzáláttak itt a gyárban — az ellenforradalmi ármányko­dás közepette — a pártszervezet életrehívásához. — Kemény, harcos idők voltak akkor — állapítja meg csende­sen Csányi bácsi. Hozzáfűzi még: — Az igazságnak azonban győzni kellett. Itt vannak azok a konnmmis­Iák is a teremben, a nemzeti­színű és vörös lobogók alatt, szemben a Leninről készült ha­talmas festménnyel, akik hosszú évtizedek, esztendők óta a dolgo­zó emberek jobb életéért annyit fáradoztak. Például az alacsony termetű Ökrös János elvtárs, villanyszerelő. Sok évtized eb múlt fölötte, azért szivében ifjú­nak maradt. 1918 óta vesz részt a munkásmozgalomban, A kommunisták dolga Feszült figyelem az arcokon, amikor megkezdődik az ünnepi taggyűlés. Egy fiatalasszony, Horváth Jánosné — természete­sen a gyár dolgozója — kipirult arccal verset szaval Lerrnröl, a a halhatatlan tanítóról, akinek eszméi lebirhatatlanul utat tör­nek az egész földgolyón. Aztán a gyári kórus forradalmi, régi munkásmozgahni dalokat énekel. Néhányan velük együtt dúdol­ják a dalt. Ott énekel a kórus­ban az időskorú Kerekes Ferenc elvtárs, Maróti Lajosné munkás­nő és mások. Szögi Antal elvtárs, az üzemi pártbizottság titkára kezd azután beszélni. Vázolja azt a' nehéz, áldozatos, de győzelmes utat, amelyet a gyár pártszervezete az ellenforradalom után megtett. Szól az ünnepi Higgy ülés jelentő­ségéről, az új tagsági könyvek­ről, a kommunisták feladatairól. M i is hát a kommunisták dol­ga? Mindenütt péhlát mutatni az életben. Becsülettel élni, dolgoz­ni, .4 legtöbbet tenni a dolgozó emberek javáért. Szerényen szolgálni a népet. Soha meg nem alkudi a nép ellenségeivel. Erre kötelez a párttagsági könyv. Es az újszegedi üzem kommunistái ezeknek a jegyében akarják még szorosabbá fűzni kapcsolataikat a dolgozó emberekkel. Eljött ide Újszegedre, a vá­rosban első, új párttagsági köny­veket kiosztó ünnepi taggyűlésre ifj. Komócsin Mihály elvtárs, a városi pártbizottság titkára is. Felszólalót. Tömör tájékoztatót adott a kommunista és munkás­pártok tanácskozásáról, jelentő­ségéről is. »A szocialista tábor, a kommunistamozgalom — mondja — legyőzhetetlen". Kicsit megilletődötten És kezdődik az új párttagsági köny vek, tagjelölt-i gazolványok átadása. Idősek és fiatalok egy­más után veszik át az új igazol­ványokat. Odalép az asztalhoz a csupa ősz hajú Szilágyi János elvtárs is, 1919-es vöröskatona­Az ellenforradalom idején őt is üldözték, az eszméhez azonban ö is hü maradt. Munkásőr is, Megnézi az új párttagsági köny* vet. Gyengéden forgatja munkás kezeiben, majd gondosan elteszi. Kasper Frigyes és felesége nemrégen léptek az MSZMP-be. Mindlíctten munkások a gyár­ban. Átveszik ők is igazolványu­kat, kicsit megilletődötten. Bi­zonyára ők is érzik a kommunis­ta kollektíva melegét. Kiss II. Sándor is megkapja új párttag­sági könyvét. Azt írták bele: 1927 óta vesz részt a munkás­mozgalomban. Estébe hajlik a nappal, ami­kor véget ér a párttaggyűlés. A gyár kommunistái. tagjelöltjei megkapták új igazolványukat. Méltók akarnak lenni hozzá. (m. s.) Ma kezdődik Szegeden a politikai akadémia A városi pártbizottság agit.-prop. osztálya a mai nappal nyitja meg politikai akadémiáját. Az akadémia mintegy tíz részből álló előadássorozatot foglal magában politikai éle­tünk időszerű elvi és gyakorlati kérdéseiből. Az első elő­adásra ma, kedden délután 4 órai kezdettel kerül sor a Kál­vin téri pártház kis tanácstermében. Az előadást Székely La­jos elvtárs, egyetemi docens tartja meg. A meghívottakon kívül más érdeklődőket is szívesen látnak. Az idei év eredményei alapján Csongrád megye a vidéki első az országos kisipari szövetkezeti mozgalomban Huszonnyolc millióval több áru — Újjáválasztják a vezető szerveket] A közelmúltban a kisipari termelőszövetkezetek orszá­gos választmánya mintegy 160 ezer szövetkezeti tagot képviselve számba vette 1600 szövetkezetének egyeszten­dős munkáját és kijelölte az utat a következő esztendőre. Ez a tanácskozás elismerte, hogy az elmúlt egy esztendő alatt az állami iparnak nagy se­gítségére voltak szövetke­zeteink a lakosság áruellá­tásának biztosításában, sok jó bútorral, cipővel, ruha­neművel, háztartási és vas­tömegcikkel látták el a la­kosságot. Ennek a nagy munkának gazdasági eredménye az lett, hogy 1957 három negyedévé­ben 28 millió forint értékű áruvaP többet adtak a keres­kedelemnek, mint a megelőző év azonos időszakában. Az ország vidéki szövetkezetei között az OKISZ a Csongrád megyei szövetkezeti mozgal­mat az első helyre állította. Ez az elismerés egyben kö­telességeket is ró minden kis­ipari szövetkezetre, mégpe­dig első helyen a hibák kija­vítását és az alapszabály szerinti további hasznos ter­melőmunkát. Az ellenforradalom után megyénk 87 szövetkezete áru­termelésével lényegesen hoz­zésegitette népgazdaságunkat a kiürült raktárak megtölté­séhez és a vásárlók szerve­reit ellátásához. Az utóbbi időben egyes szövetkezeti tagok és vezetők olyan téves nézetek hatás­körébe kerültek, hogy a kis­ipari szövetkezeti tagok előnyben részesíthetők az ál­lami ipar dolgozóival szem­ben. Ebből a felfogásból eredt sok helyen az olyan meggondolatlan béremelés, amely figyelmen kívül hagy­ta a szövetkezetek teherbí­rását és rendellenes kerese­tekhez juttatott egyes szö­vetkezeti csoportokat. Az OKISZ választmányának ülé­se után tisztázódott, hogy a szövetkezeti és állami ipar dolgozói között nem állhatnak fenn indokolat­lan bérkülönbségek, s csak olyan eltérések fogad­hatók el, amelyeket a szö­vetkezeti termelés sajátossá­gai, vagy a dolgozók szak­mai összetétele indokol. Egyes szövetkezeti vezetők­nek szakítaniok kell azzal a téves gyakorlattal is, mely szerint a szövetkezetek tag­létszámát nem a kisiparosok­ból, hanem az állami válla­latoknál dolgozó munkások­ból kívánják szaporítani. Az elmúlt esztendőben megho­nosodott laza bérezési forma sok munkást arra csábított, hogy korábbi munkahelyét elhagyva szövetkezetbe lép­jen. Ennek az áramlásnak több szövetkezet vezetősége elvtelenül engedett is, és ezzel egy időre feladta azt a küldetését, hogy elsősor­ban a kisiparosokat tömö­zet ügyeit megtárgyalja és azokban döntsön. De addig is sürgős feladat a szövetkezeti közgyűlések rendszeres meg­tartása és az ellenőrző bizott­ságok munkájának felélénkí­tése. Az utóbbit különösen indokolja, hogy az ellenforra­dalom után elhanyagolták több szövetkezetben a közös vagyon védelmét és ebből olyan súlyos károk keletkez­tek, mint a Szegedi Cipész Szövetkezetnél vagy a Vásár­helyi Vas- és Fémipari KTSZ-nél. A szövetkezeti ipar szocia­lista jellege nem tíiri meg a közös vagyon dézsmálá­sát, sem az árdrágítást, aminek segítségével egyes vezetőségek erkölcstelen ha­szonhoz akartak hozzájutni. A szövetkezetek vezető tes­tületeinek újjáválasztására hamarosan sor kerül. A tisztújító közgyűlések közele­dése arra int minden szövet­kezeti dolgozót, hogy vessen számot az ellenforradalmi időszak tapasztalataival és az új szövetkezeti vezetés­be azokat a munkatársai­kat válasszák, akik minden esetben megálltak helyü­ket, kiálltak a szövetkezeti mozgalom és a munkásha­talom mellett, s ugyanakkor üldözték a tár­sadalmi tulajdon megkárosí­tóit és irtóztak az illetéktele­nül, becstelen úton szerzett haszontól. Barna Ferenc V A nyitás pillanatától kezd­ve késő délutánig mostaná­ban naav a forgalom a sze­gedi üzletekben. Tetőpontján van a karácsonyi vásár. Szü­lők. hozzátartozók, vásároljál: szeretteiknek az ünnepi meg­lepetést. Legfelső képünk a ruhásboltban készült. A sö­tét. jó meleg nagykabát. lám úgy áll a fiatalemberen, mintha „ráöntötték" volna. A két kísérő — biztos rokon, vagy jóbarát — látszólag szintén egyetért a választás­sal. Messze van még a nyár, de eav jófajta kis kerékpár feltételezhetően naav örömet okoz majd a kisfiúnak oda­haza most is. Egész biztos: az ünnepi estén ki is lesz próbálva a konyhában, vagy a szobában. Csak nehogy a szekrényben kössön ki ke­rékpárostól a namj buzga­lomban! Á leghasznosabb aiándék: a könyv!- Ezt tudják Szege­den is. ezért zsúfoltak a könyvesboltok eaész nap. (Tudósításunk a nagv ka­rácsonyi játékvásárról la­punk 4. oldalán.) VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! SZOCIÁLIST A Ara: 50 fillér MUNKÁSPÁRT LAPJA Kedd, 1957. december 17. (Liebmann Béla felvételei)

Next

/
Oldalképek
Tartalom