Délmagyarország, 1957. december (13. évfolyam, 282-305. szám)

1957-12-12 / 291. szám

Csüíörlök, 1937. december 12. 3 Adófizetés, földmegváltás és néhány Időszerű kérdés TnkK lanárefarf kéré- kodási. szociális, kulturális és 1 OuD lűPöCSIög üének egyéb feladatokat. Éppen ievekszünk eleaet tenni, ami­kor az adózás néhánv idősze­rű kérdéséről tájékoztatjuk az adófizetőket Szegeden általában nem le­het különösebb kifogást emel­ni az adómorál ellen, mégis sokan —**a törvényes rendel­lés esetén 20 százalékos ked­vezményben részesülnek. Azok viszont, akik tíz év alatt kötelesek megváltani ezért nemcsak a tanácsok végrehaitó bizottságait ter­heli a felelősség a tervbe vett juttatott mezőgazdasági in­létesítmények s egyéb kiadá- gatlanaikat, 35 százalékos sok finanszírozásáért. Az kedvezményt kapnak Érde­adófizetők önkéntes, időben mes tehát még ebben az esz­történő fizető készsége is ha- tendőben rendezni a megvál­tással van a létesítmények meg tást, mert az egyének jelen­kezések ismeretének hiánvá- valósulására Ezért helvte- tős Ósszeget tudnak megtaka­ban — tudatlanul, vagv tu- ]en a kerületünkben is elter- rítani gazdaságuk datosan. magukat és az álla- jedt nézet, hogy: ..messze van oiot rövidítik meg azzal, hogv még az év vége. ráérünk fi" nem rendezik időben a külön- zetni". Az ilven vélemények böző címeken kimutatott adó- aikotói nincsenek figvelem­tcteleket. mel arra. hogv esetleg az ál­tala is reklamált kútkifolvó. járdajavítás, közvilágítási Mindenki tudia. hogv adót fizetni törvényes kötelesség. , . , Az adózás a szocialista építés tompa stb elkeszitese talan fejleszté­sére. Kétszázalékos kedvez­ményt kapnak azok az adó­fizetők is, akik évi adóelő­írásukat december 31-ig tel­jes egészében kifizetik. Végül néhány szót eszköze, hozzájárulás a lakos sáa részéről azoknak a nép­gazdasági terveknek a meg­valósításához. amelvek az or­szág valamennyi dolgozóiá­rak érdekeit szolgóliák. A lakosságtól szedett adók az állami költségvetési bevéte­lek fontos forrása. Ehhez csok]loz" természetesen tudni kell azt is. hogv az állam lénvegesen többet fordít a dolgozók anva­gi. szociális és kulturális el­látottságának emelésére, mint amennyi hozzájárulást kér'az adóbevételeken keresztül e feladatok ellátására. azért húzódik, mert a rossz a községfejlesztési hozzájáru­adófizetés gátolia: nincs meg a létesítmény pénzügyi fede­zete; Ebben az évben is jelentős összegű adónak kell befolynia a helyi taná­Azt szeretnénk, ha minden adófizető önként, az év hátralévő részében ki­egyenlítené adóhátralékát. A nemfizetés vagy késedelmes fizetés az államot és az egvént rövidíti meg. Senkinek nem lehet közömbös, hogy mi va­lósul meg egy-egy kerületben Kormányhatározat van ar- a költségvetésből és a község­ről. hogv 1958-tól kezdődően fejlesztési tervekből. szélesebb hatáskört és egy­ben nagvobb felelősséget há­rít a helvi tanácsokra Az ál" l&mi támogatáson kívül a kerületi tanácsok teljes egé­szében rendelkeznek az álta­luk beszedett, együttesen ke­zelt adókkal. Tehát amilyen mértékben fizetik az adót. úgv tudják a kerületi taná­csok megvalósítani a köz­igazgatási területükön jelent­kező város- és községgazdál­lós fizetéséről. Mit jelent az elhúzódó fizetés? Például azt, hogy kerületünkben, fedezet hiánya miatt, nem tudjuk megvalósítani a Kereszt utca szintezését . ebben az esz­tendőben. És még sok ilyen példát lehetne felsorolni a kerületi tanácsok területéről. Éppen ezért az adófizetők ne várják a tanácsok felszólítá­sát, hanem saját érdekükben önként és időben tegyenek eleget állampolgári kötele­zettségüknek. Hévízi János II. kerületi tanács, pénzügyi osztályvezető Államunk jelentős kedvez­ményt biztosít az újonnan földhözjuttatottaknak, akik ez év december 31-ig befize­tik a megváltási árat. Azok a földhözjuttatottak, akik az új megváltási ár megállapí­tása alapján négy év alatt kötelesek kifizetni a megvál­tás összegét, ez évi befize­— Nemcsak Pisában, Cseh­szlovákiában is akadnak fer­de tornyok. Ezek közé tarto­zik Usty nad Zabem városka templomának tornya, amely 186 cm-t ferdült el eredeti helyzetéből. A kassai dóm főtornya 45 cm-rel dőlt meg. Ezüstfenyő, mű fenyő, szaloncukor A kereskedelem Szegeden már felkészüli az ünnepekre A Kossuth-adó híreiből, a központi lapokból már érte­sültünk országos viszonylat­ban a fenyőfa, a szaloncukor, a csokoládé — egyszóval a karácsonyi kellékek ellátásá­ról. De vajon szűkebb ha­zánkban. Szegeden mit vár­hatunk karácsonyra? A FŰSZERT emberei és te­herautói kedden hajnalban Budapestre indultak. A vá­sártelepen veszik át a Csong­rád megyének járó fenyőfát. Szeged és a szegedi járás 9200 méter fenyőfát kap. ebből kö­rülbelül 8 ezer méter marad Szegeden. Ez a szám nagyjá­ból azonos az elmúlt évek számaival és ez megnyugta­tó, mert az elmúlt években nem volt különösebb problé­ma a fenyőfa körül. Az igé­nvek ennél jól lehet, vala­mivel nagyobbak, de a ma­gánkereskedők fái — 1000— 1200 méter — a műfenyő és a fenyőágak szerencsésen pó­tolja a hiányt. Itt két fogal­mat kell tisztázni. Az egyik a magánkereske­dők. sze már kint van az üzlethá­lózatban, de van még tartalék is. A választék nagyobb, mint az elmúlt években. Három minőségben kerül a fogyasz­tókhoz a karácsonyfákra. A minőségi krémszaloncukor ára kilónként 31 forint, a mártott — csokoládés — sza­lon 60 dekás csomagolásban 31 forint. Csokoládé függelék is van, lényegesen több, mint az el­múlt években. Előrelátható­lag az igényeket ebből az édességfajtából is ki tudják elégíteni. Ez ugyan nem tar­tozik szorosan a karácsonyi edésséghez, de sok ember kedvenc csemegéje, s hadd mondjuk el, a napokban 30 mázsa burgonyacukor érke­zik Szegedre. Érdemes több uborkát termelni Kétszáznegyven katasztvá- városunk környékén a terme­lis holdon termeltek az idén lése. külföldi keresletét az szegedi és Szeged vidéki dol- uborkának még most sem gozó parasztok. kertészek tudjuk kielégíteni. Csehszlo­uborkát Rendkívül figve- vákiából legutóbb is 5 vagon export ecetes uborkát rendel­tek, s másfelől is igen nagy az érdeklődés. Ez feljogosít bennünket arra. hogv az úi esztendőben még nagvobb te­rületen termeljünk uborkát. A külföldi piacokon igen ió Jegyzetek egy párttaggyűlésről lemreméltó szám ez annál is inkább mivel nécv évvel ez előtt környékünkön csupán 10 katasztrális holdnyi ubor­kaültetvénv volt összese,n. Az • utóbbi években sok Arinak ellenére, hogv ilven bosszúságot okoztak — tiszte- óriás mértékben meenöveke­lel a kivételnek — a vásár- dett ennek a $ zöldségfélének árat tizetnek érte. lóknak és az ellenőröknek egyaránt. Nem méterrel, cen­tivel mérték a fákat, csak úgy ...saccoltak" és .ló borsos árat. kértek áruikért. A vá­sárlókon múlik, hogy meddig ..szalad velük a ló." Az Élel­miszerkiskereskedelmi Válla­tot. és a MEZÖÉK — ezek a vállalatok hozzák forgalomba a fenyőket — árudéiban az ezüstfenyő métere 24 forint, a lucfenvőé pedig 20 forint lesz. A kereskedelmi osztály szabályozta a fényőgallyak árát is — ezt a magánkeres­kedők hozzák forgalomba, métere 9 forint. Most érkeztünk el a má­sodik fogalomhoz, a műfe- j nvőhöz. Ez gyakran sokkal: • zebb. mint a természetes fa. ; Fenyőgallyakból alakítják ki. | A mii fenyő hivatalos ára egyt darab 16 forint. A fenyőfák; előreláthatólag a jövő hé' kö- ; zenén kerülnek az üzletekbe. • Szaloncukor. Az üzletekben : meggyőződhet bárki, van bő-; A SZÜLŐK FELELŐSSÉGE Kl PflVik C/PnPflí iskc>" mal azzal kereste fel a tan- A tizenket éves kisliú ez­, n , , ^ lában testületet, hogy gyereke már úttal valóban nem volt ott­nevelokkel beszelgetünk. A három napja nem volt ott- hon, a város egyik temetőjé­napi gondokrol, a munka hon. Az igazgató kiment egy ben bujkálva találtak rá az menetéről, a nevelők nehéz- pedagógussal, rendkívül el­segeirol folyik a szó. Csörög hanyagolt körülmények kö­a telefon, az átmeneti gyei- zött találta a családot, s ott­mekotthon jelentkezik. Az hon a gyermeket. Kiderült egyik neveló néhány szót hogy a gyerek mind a három valt, csak annyit értünk, napot otthon töltötte, mun­hogy tiltakozik, s már végez kában. Áz igazgató behozta is. Amit utana elmond, ab- a gyereket az iskolába, aki ból egy szerencsétlen gyer­mek szerencsétlen sorsa vá­zolódik fel előttünk. G. István, az iskola V. osz­tályos növendéké. Az anyja sokszor járt be az iskolába panaszkodni, hogy a gyerek­kel nem bírnak, nem akar iskolába járni. Egy alkalom­az egesz utcát végigsírta, s elhelyezte a napköziben. Négy-öt napig a gyerek örömmel vett részt az iskola, {«" viszony al a napközi életében, feladatait kent vesznek t iskola nevelői. Mi okozza ennek a külön­ben jóindulatú, értelmes gye­reknek az elvadulását? A nevelők elöU,sayke^ családi körülményeit vizs­gálták, szomorú kép tárult fel. A szülők között egy tel­jesen rapszodikus, tisztázat­lan viszony áll fenn. Heten­össze és békiil­az anya, hogy a gyerek nem akar iskolába jönni. Most mondjuk el véleményünket A tanácstöi^ény ér­telmében a tarracstagok félévenként beszámol ­nak választóik előtt a tanács és saját munká­jukról. Városunkban e hónapban tartják meg beszámolóikat a tanács­tagok. Különös jelentő­sége van az idei beszá­molónak. Az ellenforra­dalom tavaly ősszel meghiúsította a város­politikai, a városfejlesz­tési terveket. A negye­dik negyedévre terve­zett közkifolyók építése, csatornázás, útépítés mind-mind elmaradt. A tanácstagoknak kevés mondanivalójuk lett volna, és valljuk be őszintén, sokuk gondol­kodását, munkáját za­varta meg az ellenfor­radalmi támadás. Töb­ben közülük visszaküld­ték tanácstagi igazolvá­nyaikat. A legtöbb tanácstag azonban ez év elején a régi lelkesedéssel kez­dett munkához. Tavasz­szal a tanácstagi beszá­molókon ugyan még nem tudtak sokat mon­dani. csak a tervekről beszéltek, a végzett munkáról kevés szó esett. A választók segít­ségét kérték a munká­hoz. A mostani tanácstagi beszámolókon már van bőven mondanivaló. Mit tettünk az elmúlt évben; melyik utca bur­kolatát javítottuk meg; hol csatornáztunk; mit építettünk; mennyit for­dítottunk kulturális és egészségügyi célokra? Kevesen gondoltuk, hogy az ellenforradalom meg­rázkódtatása után egv évre ilyen szép ered­ménvekről számolnak be tanácstagjaink. A jövő tervei is szere­pelnek ezeken a beszá­molókon. Ismertetik a város lakóival: 1958-ban mire költjük a pénzün­ket, ismertetik az 1958­as év költségvetési ter­vet. Ezenkívül a város hároméves tervének na­gyobb létesítményeiről, a városfejlesztésről is képet kapnak a válasz­tók. Szó lesz a beszá­is pontosan elkészítette ' Az- nek ™eg egymással, de a ve­tán egy napon ismét bejött "^édesek ideje alatt mind a kettő el .akarja marni a háztól a gyereket. Ütik-ve­rik. Az anya maga is kér­kedni szokott vele, hogy úgy elveri a gyereket, hogy "az kínjában összepiszkolja ma­gát. Érthető-e, ha ilyen bá­násmód mellett a most ön­tudatosodó, nyíló értelmű fiú nem szeret otthon, nem bír­ja az otthoni levegőt? Az iskola a gyámhatóság­nak javaslatot tett, hogy a gyereket helyezzék el gyer­mekotthonban. Októberben el is vitték a kis G. Istvánt, de egy nagybátyja kérte kí az átmeneti gyermekotthonból az egyik környékbeli faluba azzal, hogy ott beíratja az iskolába. Másfél hónap múl­tán derült ki, hogy a -jósá­gos nagybácsi** a gyerek be­íratását elmulasztotta, a 12 éves fiút háztartási munkára, díjazás nélkül használta fel, éppen csak hogy ellátta éle­lemmel. Az állandóan sértett fiú elkeseredésében bosszúra határozta el magát: meglopta nagybátyját és megszökött a lopott értékkel. Még ilyen áron is szabadulni akart megalázottságából, emberte­len helyzetéből. Most ismét az átmeneti gyermekotthon­ban várja sorsának újabb fordulatát. mólókban a szegedi sza­badtéri játékokról. A jövő évi város- és községfejlesztési terv is szóba kerül. De erről a választók beszélnek töb­bet. Az így is van rend­jén, hiszen ők ismerik a kerületet, ők tudják legjobban, mi a legsür­gősebb feladat. A má­sodik kerületben kérik a választók, hogy a Csong­rádi sugárút végén lé­tesítsenek orvosi rende­lőt, mert a körzet lakói­nak — a Vámház és környéke — a petőfite­lepi orvosi rendelőbe kell járniok. A Gázgyár környékén lakók ismét szóvá tették évtizedes panaszukat: egészségte­len, piszkos és kellemet­len a Gázgyár füstje, mely ellepi az egész környéket. Az első ke­rületben több tanácstag — Kovács Istvánná, Tur­za Mihály né, Pusztai Andor — beszámolóján elmondták a választók, hogy mielőtt kiutalná­nak egy-egy családnak új lakást, tanulmányoz­zák környezetüket, mert tűrhetetlen néhány új tokásban a lakók van­dalizmusa. A harmadik kerületben a móravárosi lakók a csatomázást sürgetik. \ Tanítói kis­kertekbe kutat, vizet kér­nek. Szinte valamennyi be­számolón elhangzik: szé­pítsük városunkat, ne legyünk elnézők a rend­bontókkal. Ezeken a be­számolókon a város, a kerület, a körzet prob­lémáiról van szó. Min­den embert érdeklő kér­dések. Éppen ezért fel­tűnő, hogy néhány kör­zetben érdektelenek az emberek. A második kerületben előfordult, hogy a részvétlenség miatt nem tudták meg­tartani a tanácstagi be­számolót. Minden vá­lasztó joga és kötelessé­ge is részt venni eze­ken a beszámolókon. Most mondják ol véle­ményüket, javaslataikat, — hogyan végezze mun­káját a tanács, mit vár­nak, mi a legfontosabb feladat —, ne utólag rek­lamáljanak. Megvan a remény arra, hogy ezúttal G. István való­ban gyermekotthonba kerül, nevelök közé, akik megkísér­lik, hogy lefaragják róla mindazt a rosszat, amit az otthon nevelt bele. Nem lesz könnyű dolguk. G. István ti­zenkét éves kis lelke már összetört, megmérgezett lé­lek, kiben a gyanakvás, a bizalmatlanság nagyon hosz­szú ideig ottmarad, mint alapvető lelki magatartás. csak G. István esete egv eset a sok közül. Vannak szü­lők, akik valami megfogha­tatlan könnyelműségben a gyermeknevelés felelősségét vállalni nem kívánják, akik­nek nyűg, teher a gyerek, csak megkeserítik azt az ele­tet, amely saját életüknek is folytatása, amelyet gondozni, ápolni, szeretettel körülven­ni, az életre előkészíteni vol­na kötelességük. Sok ilyen szülő vakságában az iskola pedagógusait vádolja gyer­meke "rosszaságáért**. Szocializmust építő társa­dálmunkban nem szabadna tűrni a gyermek tönkretevé­sének ezt a meg-megújuló eseteit. Intézményes rende­letre volna szükség, mely r,em engedi meg a gyermek­életek tönkretevését még a szülőknek sem. — Csi — Kiküldött voltam egy alapszervezetbe, ahol a régi párttitkár áthelyezése miatt ój vezető­séget kellett választani, őszintén megmondom, ölömmel mentem. A kis alapszervezelnck mind a 8 tagját ismertem. Mikorra megérkeztein, már ott ült mind­egeik a helyén. Kedvesek cs barátságosak voltak, mint mindig. Ahogy közéjük ültem, már el is kezdtük a beszélgetést. Szó került otl mindenről, a politikai helyzet bonyolultsá­gától a szíriai eseményeken át egész a szput­nyik H-ig. .tó másfél órát tartott mire befe­jeztük, s legalábbis úgy éreztük, hogy elmond­tunk egymásnak mindent. A/J is megértették, hogy inilven hibák voltak az. alapszervezel életében és mit kell tenni azok kijavítására. Szó* al úgy éreztem, megértettük egymást." \nnál furcsább volt azonban, ami pár nap­pal később történt. A megbízatás adójával la­tálkozlam. Kicsit meglepett amit mondott. I gyanis kifogásolta azt, hogy negyedóra alatt végeztünk a taggyűléssel. Igaza volt ilyen ségesen. Szeged és a szegedi ? szempontból. Négyedóra alatt nem sokai te­s 347 mázsa szaloncukrot f l»et_SS ember, különösen ott, ahol hiba is van. Gondolkodtam a mondottakon. Hiszen több. mint egv órát beszélgettünk..: Ki mondha­tott ilyet?;: 3 hg> kicsit töprengtem, azután rájöttem. Per-j sze! Amikor már jól kibeszélgettük magunkat,! akkor azt mondtam az elvtársaknak az alapszer- ] vezetben: "Nahát akkor már itt az ideje, hogy; megválasszuk az új vezetőséget!** S ekkor az] egyik elvtárs felállt, üdvözölt mint a párt ki­küldöttjét és megnyitotta a gyűlést. A vezető­ség megválasztása ekkor valójában csak ne- j gyedóráig tartott. S úgy látszik, ők tsak ezt ] vették hivatalosan taggyűlésnek. Vajon, valóban csak negyedóráig tai lotl-e a ; Szegedről „behálózzák11 Dániát Hogy a cím ne okozzon gondot, mindjárt megmond­juk: a Szegedi Hálógyárban, amely egyetlen hazáinkban mint már jeleztük is — je­lentős mennyiségű hálót ké­szítenek Dániába. A hálókat badmin tannak nevezik és toll-labdaiátékhoz használ­ják. A dán megrendelő úgy kí­vánta, hogy a hálók külön­böző hosszúak cs szemnagy­taggyölés? Nem! Taggyűlés volt a többi idő f ságúak legyenek, s nyers színben készüljenek. Hát ez igazán nem jelentett aka­dályt. A hálógyárban neki­fogtak az új cikk készítésé­nek. S most három ezer mé­ter hosszú badminton-háló indult el a dánokhoz a ma­laras kapott. A mennyiség nagy ró- * Meglepett a dolog; Hogy-hogy negyedóra? is. Csakhogy ez a beszélgetés újszerű volt. A ; párttagoknak is meg kell szokniok az új mód­szert, hogy nemcsak az számít taggyűlésnek, j ha valaki hivatalos arccal az emelvényre lép, és alaposan megmossa hibájuk miatt a jelenlé­vők fejét. Régi jó tapasztalat az, hogy igen i sokszor minden előadásnál cs kemény szónál ; többet ér egy jószáadékú ós baráti beszél* j getés*«g kauer Tibor — aki a toll­tobdajáték ismerőjévé valt —, elmondotta, hogy sikerre és újabb megrendelésekre számítanak. Dániában és más nyugati országokban is rendkívül népszerű az érde­kes toll-labdajáték, öreg és fiatal egyaránt űzi ezt a spor­tot, amelyhez a hálók is kel­lenek. A háló szakad a "mindent beleadó** játék után és így helyette újak kellenek. Szó van arról is, hogy a dán üz­letember Szegedre is elláto­gat és a gyárban folytat tár­gyalásokat a badminton-há­lók ügyében. S ha lesz újabb megren­delés, akkor méginkább el­gyar külkereskedelmi válla- mondhatjuk, hogv Szegedről lat közvetítésével; "-behálózzák** Dániát. A hálóévá* weaetSteJ Ám 4m.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom