Délmagyarország, 1957. december (13. évfolyam, 282-305. szám)

1957-12-07 / 287. szám

Szombat. 1957. december 7. ú Száznegyven hektoliter palackozott bort, egymillió nagyfröccsöt kap Szeged LESZ MIT EMMI * AZ ÜMMEJFEK ALATT "Bor, bor ennek « neve: Sok girhe-görbe tökének a leve*. Ez a tréfás rigmus jut az ember eszébe, lia a Csongrád vidéki pincegazdaság sokfajta borút kóstolgatja. Ilyenkor télvíz idején, a disznótorok szezonjában az évvégi ünnepeli előtt arról se feledkezzünk meg. lesz-e mivel leöblíteni a hurka és kolbász izét. vagy lesz-e józamatú, eleg erős bor az "üvegharangban*, amikor majd búcsúztatjuk az ó-esztendőt és boldogabb újévet kívánunk egymásnak. Hadd kérdezzük meg az egyik legilletékesebb szerv, a Csongrád vidéki Pincegazdaság igazgatóját, Sajó Gyula elvtársat, a várható borellátás mennyiségéről. A vállalat ugyanis nemcsak termesztéssel, hanem felvásárlással és a vendéglátóipar, a kereskedelmi vállalatok, az utasellátó és a földművesszövetkezetek borellátásával is foglalkozikMilyen volt a termés ez évben a pincegazdaság telepein? 4 négy évvel ezelőtt alakuh rclgazdaságunk, melynek telepei több községben és városban vannak, az idén érte el a legmagasabb terméseredményt. Annak ellenére, hogy Pusztamérgesen és Rúzsán átlagosan 60—70 százalékos jégkárt szenvedtek szőlőjeink, a holdanként! átlag —, a termés emelkedett. CHyan szőlőtábláink is vannak, amelyek katasztrális holdanként 40—50' mázsát, sőt egy-két tábla 60—70 mázsa szőlőt is terent. Ha az 1954-es szőlőtermésünket száz. százaléknak vesszük, akkor az idei termés 70,3 százaléknak ve* hető. Természetesen ebben ben* ne van a szőlőterületek növefce* dése is. Ugyanakkor szép eredményt mutat a mennyiségi fejlő* dés. Míg 1954-ben. amikor « szőlőterületeket átvettük, az. egy katasztrális holdra eső átlagtermés 6,7 mázsa volt, 1957-ben már '21 mázsa, annak ellenére; hogy jégkárt is szenvedtünk; ződést a vállalat pincegazdaságainál, telephelyein. Jól tároljak-e a borokat Csongrád megyében? Vállalatunknál szakszerűen tárolunk mindenfajta bort. Sajnos azonban egyes termelőknél a pajtában, fészerben tartják a hordókat és így a bor fejlődése nincs biztosítva. Beköszöntött a hideg, nincs kierjedve a bor. Ilyen helyen, ahol nem állandó a hőmérséklet, bizony lassú az erjedés és könnyen betegség is árthat a boroknak. Az idén hajlamosabbak. is betegségekre, mert nagyobb volt a rothadás általában, mint más esztendőkben. Ezért igyekezniük kell a termelőknek, bogy megfelelően kezeljék, tárolják a borokat, vagy időben átadják a felvásárló szerveknek, ahol a szakszerű ápolást biztosítani tudják. Hány fajta bort hoz forgalomba a vállalat? A palackos borok közül a -Szegedi vörös«, "Pusztaszeri rizling", "Csongrádi kadar«; Pusztamérgest rizling« és a "Kövidinka" fajtákat hozzuk forgalomba ebben az évben. A bordós borok köziil az asztali fehér és színes, a pecsenye-fehér, a csemege-fehér- és vörös, valamint a hegyvidéki vörösbor. A borok általában 12 százalékosak. de akad bennük, mint péudául a esemegeborok 16 százalékos isMennyi bor jut az ünnepekre Csongrád megyébe, illetve Szegedre? Az ünnepkre való tekintettel 9 ezer hektoliter pótkeretet kaptunk, így összesen 21 ezer hektóliter bort adunk ál a vendéglátóipar. a kereskedelmi vállalatoknak és a földművesszövetkezeteknek. Az utóbbi években ilyen nagy értékesítési tervszámunk nem volt. Az. ország több városába és vállalatának szállítunk. Kifogások a közelmúltban nem merültek fel. A palackozást azonban megnehezíti, liogy a háziasszonyok köziil sokan nem hozzák vissza a kiürüli üvegeket. Csongrád megyében az ünnepekre 2810 hektoliter pótkeretet kaptunk hordós borra, összesen ebben a negyedévben 6610 hektoliter jut a megyébe. Palackos bor közel 100 hektoliter. Szeged borellátása ts biztosított. Hordós borból 300 hektoliterrel adunk ki többel az ünnepekre való tekintettel, összesen a negyedévben 2200 hektoliter hordós- és 140 hektoliter palackozott bort kap a város. Ha csak a hordósbori számítjuk, ez több mint egymillió nagyfröccsöt jelent. N. P. Kodály-hangversenyt f rendesnek a szegedi, egyetemek Kodály Zoltán születésének 1 7-5. évfordulója alkalmából a Szegedi Tudományegyetem és az Orvostudományi Egyetem közös hangversenyt rendlez december 13-án, pénteken este hat órai kezdettel a központi egyetem aulájában. A hangversenyen közreműködik a kél egyetem, valamint a Radnóti M. Fiúgimnázium és a tömörkény István Leánygimnázium énekkara. Az énekkarokat M illáiba György, egyetemi karnagy vezényli. A hangversenyen dr. Jáky Gyula, az Orvostudományi Egyetem rektora méltatja megnyitó előadásában Kodály Zoltán munkásságát . Szegedi gjcrmekeli gyógyüdülőkben Az elmúlt hetekben az ország legszebb helyeire vitt el üdülni a szakszervezet több gyengébb szervezetű gyermeket. Szegedről Párádon, a Velencei-tó környékén és i Tordason 33 napot töltöttek 1 a gyermekek, ahol teljesen ingyenes gyógyüdültetést nyújtott számukra a szakszervezet. A gyerekek nagyon jól érezték magukat, felejthetetlen élményt jelentett számukra ez a majdnem öt hét. A tanulásban sem volt kiesésük, mert minden üdülőben pedagógusok foglalkoztak velük. Rendszeresen megtartották az órákat azokból a tantárgyakból, amelyeket az iskolákban tanultak. Érthető volt a gyermekek és szülök öröme (Leipniker Péterné leveléből) A városi pártbizottság a történelmi jelentőségű, nemzetközi dokumentumokról tájékoztatta a szegedi pártaktivistákat Tegnap, pénteken délután 2 órakor az MSZMP Szeged városi bizottsága az alapszervezeti párttitkárok, pártaktivisták részére tájékoztatót tartott. Ifj. Komócsin Mihály elvtárs, a városi pártbizottság titkára beszámolt az MSZMP Központi Bizottsága november M-i, legutóbbi üléséről, a szocialista országok kommunista és munkáspártjai képviselőinek 1957. november 14—llí-i moszkvai értekezletén elfogadott nyilatkozatáról, továbbá 64 ország kommunista és munkáspártjának a világ népeihez intézett békekiáltványáról. Ifj. Komócsin elvtárs vázolta a történelmi jelentőségű nemzetközi dokumentumok széleskörű megismertetésével kapcsolatos tennivalókat, amelyek a pártszervezetekre várnak. Az aktívaértekezlet egyhangúan egyetértett a nagy jelentőségű nyilatkozattal és a 64 ország kommunista és munkáspártjainak békekiáltványával. Juhász Gyula és József Attila Horesnyi László visszaemlékezése József Attiláról Az alábbiakban megemlekczést közlünk a most készülő József Attila Emlékkönyv anyagából. Felhívjuk olvasóink figyelmét, hogy a nagy proletárköltö életét, költészetét, fejlődését dokumentáló József Attila emlékkiállítást ma délben 12 órakor a múzeum kupolacsarnokában Dér Endre József Attila-díjas iró nyitja meg. KlieMCüznkét ember zttncLut igazi nagyüzemi mezőgazdálkodás útján as Milyen volt a termelőszövetkezetek és egyénileg gazdálkodók szőlőtermése? Nem panaszkodhatnak termelőszövetkezeteink ós egyénileg dolgozó parasztjaink sem. SzőKilencvenkettő — ezt a számot azl hiszem ebben a vonatkozásban csalt ma írhatom még le, mert. holnap, holnapután már többen lesznek. Hiszen manapság naevon sok mezőgazdasági munkás, szegényparaszt feiében megfordul a gondolat: — Vajon érdemes-e meszszi munkahelyekre eliárni. érdemes-e tavasztól őszjg napszámos kényéren a „más tarlóiában" élni. vaev egyáltalán segédmunkásként lőtermésük több mint 15 száza- dolgozni üzemben, amikor lékkai magasabb volt ezévben, mint például 1956-ban. Ez a növekedés több, nűnt 20 ezer hektoliter bort jelent. Az. idén a legjobb termést adó pincekörzet Csongrád városa volt. Itt 27 százalékkal volt az idén magasabb a terméseredmény. Sajnos azonban a felvásárlással mégis elmar radtunk egyes falvakban. Igen szép eredmények vannak Mórahalmon, Ásotthalmon; mi mégis csak a parasztéletben vagyunk otthon. Mostanában egyre többen indulnak el ezek az emberek, felkeresik a termelőszövetkezeteket. ahol egész életre biztosithatják tisztességes megélhetésüket Amikor a Felszabadulás Termelőszövetkezetben iártam. akkor is éppen beérkeztt egv ember, fillés Külseiéből ítélve szerény, ió é, Csongrád kémvékén, de Pusz- t,K°^Skod°"' ° napszamoskodott eddig több la mérges, Szalymaz és hjstelek lelé ahol éDDen munka adó_ környékén erősödik a kupecke- dott. Azt mondta úgy jön. reskedelem. ami megnehezíti az bogy örökre itt akar maradni. O már mostanában alieallami felvásárlást. A központi készlet biztosítására mit tett és mit tesz a vállalat? Elsősorban és szabadfelvásárlással biztosítja a tervteljesílést. A szerződéskötés igen előnyös a termelők részére. Kapnak művelési előleget, hektóliterenként 200 forintot. I gy anúkkor 10 százalékkal magasabb árat kapnak a mindenkori kialakult árnál. Ha jóminőmár mostanában alighanem a huszadik jelentkező. Az előtte érkezők között van olvan is. aki tavalv októberben az apjával Falusi István eeykori szegénvparasztszerzűdéskötéssel fal együtt úgv ment el. hogv gondtalan megélhetésükhöz semmiiük sem hiánvzotl. Most már fia után az öreg is visszajönne, csak restelli még kicsit a dolgot. Ki tudná megmondani, hánv ilven van még? Pedig nem lehet azt mondani, hogv jelenleg valami világrengető jövedelemmel zárnák a Felségű bort adnak át a vállalatnak, szabadulás Tsz tagiai az északkor minőségi felárban is részesülnek. Akik felismerték és latendőt. Egv munkaegységre ..csak" 36 forint körül iut ., . Pénz és terménv együtt. Bupasztalatból tudjak, milyen lia- 4 lg árDa 2,50. kukorica 5, krumpli 1,90. lucerna 2,20, kg esik munkaegységenként. Hántolt'rizsből 11 deka. cukorból pedig 14 deka ion még egységenként az előbbiekhez: 3 forint 50 fillér értékben pedig kukoricaszárat, szalmát oszlanak, ezeken felül a többi készpénz. Más ber 31-ig köthetnek majd szer- esztendőkben több is volt enszonnal jár a szerződéskötés, nem is igen késlekednek, igyekeznek uiinél előbb szerződési kötni. Akik eddig elmulasztották v alamilven oknál fogva a szerződéskötést, helyes, ha igyekeznek. meri előreláthatóan deremnél. és már a közeljövőben is több lesz. mert a Felszabadulás Tsz tagiai most vannak igazán elindulóban az ideális mezőgazdasági nagyüzem kialakítása felé. Az igazgatóság éppen ezekben a napokban négymillió forintos óriási méretű szövetkezeli beruházásokról tárgyal a kormánymegbízottakkal. E nagv anvaei áldozat árán teljesen átalakul a gazdaság jelenleg még eléggé külterjes arculata. A szövetkezet kertgazdálkodásra legalkalmasabb területeit földalatti vízvezetékhálózattal csatornázzák alá. azáltal a legkorszerűbb öntözéses kertgazdálkodás válik lehetővé. A jövőben nem kell ezer és tízezer munkaórákat öntöző barázdák. csatornák kiépítésére fordítani. Néhány, a vízaknák tetejére erősíthető szórófej segítségével egv ember órák alatt nagv területeken végezheti el az öntözést, minden különösebb munkát igénylő előkészület nélkül. Mindez elsősorban a fűszerpaprika belterjes termeléséért történik. Az új módszerekkel 90—100 mázsás terméseredmények elérésére is van lehetőség Ez a haszon nedig rövid idő alatt többszörösen fizeti vissza az érte hozott anvagi áldozatokat. Ugv lervezik a szövetkezetben. hogv ezt a földalatti csatornarendszert már tavaszra megépítik, de ha valami akadálva lenne ennek, akkor is öntözéses módszerekkel termelik már az úi esztendőben a fűszerpaprikát. egvelőre 40 katasztrális holdon. Víz van bőségesen, öntöző csatornák is vannak, melyek — ha kell — a Tisza vizét hozzák ide a szomjas baktói földekre. Az említett négymillió forintból termálkutat akarnak fúratni. Melegvízzel fűtik maid a máris készülő üvegházakat, melvek körül tízholdnvi területen prhnörkertészet létesül. A tagság egyik leghőbb vágya most, hogy a párt és az végre állam segítségével megoldódjanak a gépesítési problémák is. A Felszabadulás Tsz tagjai csaknem valamennyien azt állítják: ha nekik is lennének saját gépeik, ezzel nagymértékben csökkenthetnék a termelési költségeket. Ezáltal jobban fejlődhetne a közös vagyon is. Ez a probléma már eléggé régi keletű, de még mindig nem üllek le a vezetőséggel és a tagsággal, nem adták tudtukra világosan, hogy mi ebben a kérdésben a párt és a kormány határozott álláspontja. Jóformán még kísérlet sem történt eddig arra. hogy elfogadható módon megmagyarázzák itt az embereknek; mennyire célszerű, vagy nem célszerű a szövetkezetnek vontató, traktor vagy más munkagépeket vásárolni. Szükséges lett volna már egy legalábbis megközelítően pontos mér- ; leget készíteni arról, hogy a saját gépekkel végzett munka hátrányai és előnyei közül melyik a nagyobb. Ehhez hasonló nehézségek mutatkoznak még a szövetkezetben, de ma már mégis abban a helyzetben van a tagság, hogy szakítani tud a régi, viszonylag kis jövedelmet adó termelési módszerekkel. A Felszabadulás Tsz tagsága több milliós nagy vagyonát, szép jövőjét szívesen osztja meg a „kívülállókkal. Sokat ígérő terveik megvalósulását nemcsak saját két kezük munkájára alapozzák, hanem azokéra a kis- és szegényparasztokéra is, akik jelenleg jórészt még időszakos, vagy alkalmi munkából élnek, ajúk előbb-utóbb eljutnak a szövetkezethez. 1924-et írtunk. amikor először találkoztam József Attilával. Késő őszi idő volt. Ködös, párás volt a levegő, mikor hosszú távollét után ítjra hazatértem. Uzvegy anyám örömmel fogadta rég nem látott [iát és kissé zavarban volt. mikor újságolta, hogy egy egyetemi hallgató lakik nála albérletben. Bementem a szobába és ott szembetaláltam magam egy fiatalemberrel. Nyúlánk alakú, határozott vonású, dús hajú fiú volt. Elénk szempár nézett rám kíváncsian. Bemutatkoztunk. Mától kezdve — mondtam —, ha nincs ellenvetése, szobatársak leszünk egy darabig. Az idegen nagyon örült, hogy ketten leszünk együtt, akivel esténként elbeszélgethet. Első benyomásom József Attiláról az voli, hogy víg, életkedvtől duzzadó fiatalember, lele reménységgel, bizakodással. Abban a korban volt, amikor a szerelem rózsái nyiladoztak benne. Szegénysége azonban, amely állandóari kísérte őt. mint egy sötét árnyék, sokszor megzavarta fiatalos jókedvéi. Minden dolgáról beszélt nekem, s lassankint teljesen bizalmasak leltünk egymás iránt. .4 költeményeket. verseket sokszor hajnalig tartó vitákban elemeztük. Ebben az Időben járt cl hozzánk Juliász Gyula, aki Attilát még Makóról ismerte. Sokat biztatta fiatal költötársál, mindig azt mondta: >•Akármit beszél, én tudom, hogy Attilából nagy költő lesz. Nem kell öt félteni, meg fogja találni helyét uz irodalomban és az életben is*. "Ugyan Gyula bácsi — felelt Attila szégyenkezve, minek dicsér nuír megint, maga mondta, hngy nem jó hu egy fiatal költőt agyondicsérnek, mert a verseiben sínyli meg a dicsérés*. Attilában még nem volt teljesen kialakulva egy irodalmi irány. Ez volt az az idő, mikor Attila a polgári és a forradalmi költészet között ingadozott. Juhász Gyula volt az, aki öt végleg a szegények oldalára állította. 0 volt az az ember, aki a fiatal költőnek új világszemléletet adott. Tanította, nevelte, s tőle telhetően még anyagilag is segítette Attilát. Szinte minden nuisiuip eljött hozzánk, ahol éjszakába nyúló irodalmi vitákat rendeztünk. József Attilából, a tehetséges, szegény diákból költőt Juhász Gyula faragott. Emlékszem, hogy milyen örömmel dédelgette, ölelgette József Attila nálunk írt és Szegeden kiadott verseskötetét, ami »Nem én kiáltok* címmel jelent meg. Az örömre azonban rövidesen üröm jött, a jól ismert Horgerügy. Nagyon szomorú napjai voltak ezek Attilának. Sokszor egész nap és éjjel csak feküdt az ágyon, gorulolataiba merülve né-zett maga elé. Gondoztuk, biztattuk őt, én is, anyám is; ne vegye olyan komolyan a dolgot, felejtse el, legfőképpen pedig egyen, mert legyöngül. Juhász Gyula is sokat felkereste öt eldiur és ismét csal: ö volt az; aki újra lelket öntött belé. Ottlionülö napok következtek; Beszélgettünk erről-arról. József Attila sokszor emlegette, hogy el szeretne menni külföldre, ki ebből a fojtogató életből. Kifejezte szánUalanszor azt is, hogy nem hisz nuír jótékonykodó polgári barátainak sem. Később nuír az Emke Kévéluízba sem járt, azt mondta, hogy nem bírja meginni a kávétamikor ott néznek rá: nini itt van a költő, aki issza a mi kegyelem-kávénkat. Így telt az idő, míg el kellett válnunk egymástól. Meghatódva búcsúztunk el és soha többet nem lulálkoztam vele. Juhász Gyula mondotta később, hogy szereim: József Attila Szegedre jönni, dc a szörnyű átok: a pénztelenség nem engedte meg neki az utazástSzegeden „játszik" az automata zenegép Ma helyezik üzembe a MÁV Utasellátóban Csépi József lla valaki beül a Szegedi Nagyálloniás MAV 1 itasellátójúuak étkezdéjébe és visszaemlékezik a liárombúnappal ezelőtti állapotokra, jóleső érzéssel tapasztalhatja azt az előnyös változási, amely az étterem minden asztalán, a kiszolgáláson és a tisztaságon meglátszik. A további tervek megvalósítása Szeged egeik legszebb, nagyvárosi jellegű szórakozó helyévé varázsolja az éttermet. Kovács Gyula a budapesti műszaki csoport vezetője és Ragályi Jenő, az üzem vezetője öszszefogásából születeti meg a terv; a fővárosi "Hangulat"espresszóból el kell hozni az. Utasellátóban az országban egyedülálló, automata zenegépet. A tervet, tett követte, s ma este már ünnepélyes keretek közölt át is adják a közönségnek a "zenekombinátot". Miből is Í1I ez a gépesoda, hogyan kell kezelni? Az automatában száz lemez van, opera, művész és tánelemezek vegyefseoj A gép kezelése rendkívül eg\ szerű. Egy forintost kell bedobni, s a kívánt lemez felirattal megjelölt gombját lenyomni, és egy önműködő kar u »rendelő« szemeláttára helyezi a lemezt a tü alá, s már szól is a kívánt zene. S ami egyáltalán nem megvetendő; zenés árfelszámolása nélkül élvezheti a közönség a gép muzsikáját. Csak egyre szeretnénk felhívni a figyelmet: kizárólag teljesen ép pénzt szabad csak bedobni, mert egyébkén! a gép leáll. Felvelődik a kérdés miért éppen Szegedre hozták az országosan egyedülálló gépet? Szeged az ország jelentős városa, s a jövőévi szabadtéri játékok, valamint az egyéb területeken tör* tént intézkedések jelentősen növelik majd a város idegenforgalmát. A nagy cél szolgálatában történt ez az inlézkedés is. Az újdonság — a fővárosi példát figyelembevéve — nagy sikerre számíthat, s az állomás élénk forgalma rendkívüli igénybevételt biztosit az automata ze* uegepuek*