Délmagyarország, 1957. november (13. évfolyam, 256-281. szám)

1957-11-07 / 261. szám

6 Csütörtök, 1937. november T. A Dél-Alföld zenei nevelésének központjában Évről évre löbb ianuló ismerkedik a muzsikával a Szegedi Zeneművészeti Szakiskolában Zsongnak, keverednek a hangok, mikor végigmegyünk a Szegedi Zeneművészeti Szakiskola folyosóján. Az egyik teremben dr. Nagy István tanítványai Monteverdi zenedarabját hallgatják, a tanár néha-néha szól közbe, magyarázza, a táblára is följegyzi ,a mű egy-egy uralkodó motívumát. Egy másik teremben Kutrucz Éva tanítványai énekelnek, Surányi Teréz gimnáziumi tanuló és Törköly Rózsa, a kisiparosok énekkarának és színjátszó csoportjának egyik leglemző az itt folyó munkára, hogy ebben az évben hat harmadéves tanárjelölt közül négy már kinevezett állásban van. Az iskola nemcsak mint nevelőintézmény teljesíti feladatát. A zenei szakfelügyelet ellátásával az egész DélAlföld zenei nevelésének elvi irányítása a zeneiskola nevelőinek a kezében van. Hét zenei szakiskola és hat zenei általános iskola hangszeres szakfelügyeletét látják el az intézet oktatói. Mindezeket már az újonKenészjtcncrácló: Báthory Sándor csellózni tanítja leányát tehetségesebb tagja. Surányi Teréz, aki most áll érettségi előtt, kissé elfogódottan énekel a vendégek előtt, hiszen nincs szokva még. a szerepléshez és az influenza is ártott hangjának. Mendelssohn Volkslied című dalocskájának kedves dallamai azonban leküzdik az elfogódottságot és tisztán, csengőn, szelíd érzelmességgel hangzanak fel az ifjú tanítvány ajkain. Kollár Pálné, az intézet igazgatónője kalauzol végig az iskolán, mely az új tanévben igen sokat változott. Évről évre több tanítvány iratkozik be a Zeneművészeti Szakiskolába, ez évben 329 növendéke van az intézetnek. Az irodákat emiatt összeköltöztették és több új szobát adtak át tantermi célokra az oktató tanároknak Nem véletlen, hogy a szegedi zenei szakiskolába ilyen nagy számmal jelentkeznek a diákok. Az intézet tanári kara lelkiismeretes nevelőmunkát végez és tudományos, művészi hírneve is ismertté teszi az iskolát az ország határain túl is. Jelnan berendezett igazgatói szobában mondja Kollár Pálné igazgatónő. A falról Beethoven-, Kodály-, Bartókarcképek figyelik a beszélgetést, közöttük egy egészen érdekes, 1840-ből származó Liszt-arckép, mely a nagy zeneszerzőt zsinóros magyar ruhában ábrázolja. A beszélgetés közben sor kerül az iskola terveire is. — A legközelebbi feladataink a Nagy Októberi Szocialista Forradalom ünnepségein való részvételre vonatkoznak. Hat iskolával működik közre fiatalságunk és ad zenei műsort a Nagy Októberi Szocialista Forradalom emlékünnepélyein. Kabalevszkij, Glinka, Chopin és más szerzők műveit tanulták meg fiataljaink erre az alkalomra. A mi iskolánk a Tömörkény és a Radnóti Gimnáziummal együtt a Szabadság Moziban tartja meg ünnepségét. Sajnos ott nincs zongora, s növendékeink a saját ünnepségünkön előreláthatólag nem tudnak fellépni — mondja az igazgatónő. Az intézet távolabbi terve, hogy a Varázsfuvolát az idén zenekarral mutatja be. Azért választotta az iskola ezt a művet, mert 18 szólószerep van benne, alkalmat ad arra, hogy legtehetségesebb énekeseit szerepeltesse. A zenekar munkáját Lendvai Ernő. az intézet új tanára vezeti, aki nemcsak zenekarvezetőnek kiváló, hanem az egyik legjobb magyar Bartók-kutató is. December 4-én Kodály-hangversenyt is rendez az intézet, ahol énekkari számokat, kamarazene számokat, szóló zene- és énekszámokat mutatnak be. Remélhetőleg gyümölcsöző kapcsolat van kialakulóban a szegedi írócsoport fiataljai és a zeneiskola zeneszerzői között is. Mielőtt elbúcsúznánk, az igazgatónő még megmutatja az új könyvtárat, mely szintén az idén létesült a szakiskolában, s a szakiskola tanulóinak kottákat, elméleti és zenetörténeti munkákat kölcsönöz. Elköszönök, s odakint az épület mellett, a város felé haladva egyszerre csak elindul az őszi estébe egy szélesen áradó dallam. Száll, száll, szinte libeg az ablakokból az utcára áradó fénynyalábok ezüst hídjain. Tolsztof-drámát mutat be holnap a színház Szombattól kabaréelőadás szerepel a Kamaraszínház műsorán A közeli napokban a Szegedi Nemzeti Színház két bemutatóval örvendezted meg közönségét. Nyolcadikán este a nagy orosz regényírónak: Leo Tolsztojnak, a halála után kiadott "É/ő holttest- című drámáját mutatják he. A regényíró Tolsztojt a magyar olvasók mór régóta ismerik. Regényei ma is a könyvtáriak legolvasottabb művei közé tartoznak Drámája a tolsztoji életműben is érdekes helyet foglal el. Tolsztoj világnézete nem egységes, nem tudományos világnézet. Fellelhetők benne az őskereszténység, a modern polgári felvilágosodás, bizonyos esetekben a szocializmus világnézetének elemei, lráiművészeté nek legszebb darabjai a kritikai realizmus legnagyobb alkotásai Vannak azonban olyan írásai, amelyek a naturalizmus felé hajlanak. Az "Elő holttest« Tolsztoj ilyen naturalisztikus jellegű alkotása. A drámai mag Mikszáth "Különös házasságáéhoz hasonló problémából ered. A mű megírásának idejében a cári Oroszországban is napirendre került a polgári házasságkötés problémája. A polgári házasságot, válást nemcsak az egyház, hanem a feudális nemesség nagy-része is elítélte. Ez a helyzet magában a tórsada lomban szült tragédiákat. A dráma Fegya és Liza szerelme körül bonyolodik. A két házastárs nem egymásnak való, mindketten mást szeretnek, ami mély belső összeütközéseket vált ki Fogyóban is és Lizában is. Mindkellőjüknek meg kell harcolniok ezekkel a belső osz szeütközésekkel is, s mindketten meg is találják maguk módján a megoldást. Ekkor azonban közbeszól a társadalom és viszsza akarja kényszeríteni egymáshoz a házasfcleliet. A bonyodalomnak Fegya öngyilkossága vet véget. A dráma bonyolítása közben Tolsztoj a cári orosz társadalmat vádolja, és felvonultatja e társadalom legjellemzőbb alakjait is. A fő drámai összeütközés körül egész sor kisebb bonyodalom teszi izgabnasábbá a drámát. Az "Élő holttesté címszerepében Joó László, aki Budapesten Gosztonyi: "Kolumbusz-" című darabjában szerepelt sikeresen és Kerpely Judit a pécsi színháztól Szegedre került művésznő mutatkozik be. Tordy Géza, a fiatal, rövidesen filmen is bemutatkozó színész, és Putriik Bálint, Békéscsabáról Szegedre szerződölt művész is most szerepel nálunk először. Kádár Flóra, Kormos Lajos, l.ontay Margit, Károlyi István, Doniján Edit, Gémesi Imre, Bányász Ilona, Karikás Sándor, Kátay Endre, Kovács János, alakítják a dráma főbb szerepeit. Rajtuk kívül Katona And í-ós, Tiszai József, Bodó György, Lakatos János, Rácz Imre, Mentes József. Árkos Gyula, Marosi Károly, Rostos Mihály, UoU. János, Eötvös Erzsi, Szalai József szerepelnek. A darab Komor István rendezésben kerid színre, s a közönség valószínűleg örülni fog Németh László stílusos, mesteri fordítósának is. E héten, szombaton este kerül sor a Kamaraszínház második idei bemutatójára. Az újtípusú kabarét a -Nagy nő" címmel hirdetik a plakátok. A műsor ízléses összeválogatás, Molnár Ferenc, Békefi-KeUer, HeL tai Jenő, József Attila — Darvas Szilárd vidám jeleneteit, Móra monológját látjuk, illetve halljuk a színpadon. Gershwin: "Kék rapszódiaé című zeneművére a "Festő álmáé kompozícióját, Liszt: "Szerelmi álmok« című művére írt tánc-számot és Boduvai Benkoczy: "Cigánytáncát« a balett szóló-táncosok — Markoviét Vera, Mezey Kórolyj Boxin Demeter, Árkos Judit és Szatmári Sándor táncolják. Olasz dalokat Iván József, sanzonokat Tóth Böske, dalokat Moldován Stefánia énekel. A jelenetekben Karikás Sándor, Décsy Györgyi, Lelioczky Zsuzsa, Laky József, Kovács János, Eötvös Erzsi, Balogh Rózsa, Kovács Gyula, Káldor Jenő, Zádorí István, Tordai Ilona, Kálai Eifdre, Miklós Klór A, Kaló Flórián és UoU János lépnek a közönség elé. A műsort Ven sényi Ida rendezte és Kovács Gyula konferálja. Algyői úttörők a mezei munkában Szépen szól a kürtszó... (Llebmann Béla felvételei) Nenner Mátyás tanítványáI.HA.SEIC SpvJ^S (207) — Akkor költse fel! Csodálom önkéntes, hogy ez nem jutott mindjárt az eszébe! Mégiscsak több készségei kellene tanúsítania a feljebbvalói iránt! Maga még nem isnter engem? De majd, lia megismer ... Az egyéves önkéntes költögetni kezdte Svejket. — Svejk, cg a ház, ébredj! — Mikor az Odkolek-féle malmok églek — dörmögte Svejk visszafordulva a másik oldalára —, Viftocanyból jöttek a tűzoltók ... — Tetszik látni — mondta barátságosan az egyéves önkénles Dub hadnagynak — én költögetem. de hiába. Dub hadnagy dühbe gurult. — Ilogy liivják magát, önkéntes? Marék? Aha. maga. az a Marék, önkéntes, aki folyton a fogdában ült, mi? — Igenis, lajtnant úr. Az önkéntest tanfolyamot. hogy úgy mondjam, a börtönben végeztem el. azután pedig ledegradáltak. vagyis mintát, -i llák a hadoszlálybiróságról. ahol kiderült az ártatlanságom, balalaionsgesehichtsval, Kónya Tiborral tchreiberré neveztek ki, önkéntesi címem meghagyásával. — Nem lesz maga sokáig balalionsgeschichtsschreiber — ordította Dub hadnagy vérvörösen, s a színváltozástól olyan lelt az arca, mintha éppen feldagadna egy-két pofon után —, majd én teszik róla! — Lajtnant úr, kérem a kihallgatásra vezetésemet — mondta komolyan az egyéves önkéntes. — Ne játszón velem — kiáltotta Dub hadnagy. — Adok éli magának kihallgatást. Majd még találkozunk mi, de azt maga fenemód meg fogja bánni, mert majd megismer, ha még nem ismer! Dub hadnagy dühödten eltávozott a vagonból, izgalmában megfeledkezve Svejkről, noha az imént az a kitűnő ötlete támadt, hogy maga elé szólítja Svejket és így szól hozzá: "Lehelj rám!-, vagyis az utolsó eszközt is igénybe veszi Svejk törvénytelen alkoholizmusának megállapítása végett. Most azonban már késő volt. mert mire egy félóra múlva visszatért a vagonho* a legénység feketkávet kapott rummal. Sitejk is ébren volt már, és Dub hadnagy hívására úgy ugrott ki a vagonból, mint a szöcske. — Lehelj rám! — ordította Dub hadnagy. Svejl: rálehelte tüdejének egész tartalmát, s »zzel olyasféle hatást keltett, mint a forró szél, ha egyszer szeszgyár illatát viszi a mezőre. Régóta kedvenc terve az algyői iskola úttörőinek, hogy közös kirándulásra mennek, csak a pénzforrást nem tudták eddig megtalálni a közös kirándulás költségeinek a fedezésére. Ezért fogadták örömmel a Vajháti Állami Gazdaságnak azt a kérését, I hogy segítsen az úttörőcsapat a kukoricatörésben. Vasárnap reggel fél hétkor vontatóval indult a munkára vállalkozó 57 úttörő az algyői iskola elől Vajhátra. Útközben nagy Izgalommal tárgyalták a kerej seti lehetőség kérdéseit, azt, I hogy elég lesz-e a keresetük a tervezett útra. A lelkesedés egész napon át fűtötte a gyerekeket, s az 57 úttörő estig nyolc és fél hold kukoricát tört le és rakott össze. A Vajháti Állami Gaz daság pompás ebéddel vendégelte meg őket, ezenfelül az úttörők a nyári táborozáshoz szükséges pénz tetemes részét megkeresték, ráadásul a Vajháti Állami Gazdaságot nehéz gondtól szabadították meg. Szabadkai szakszervezeti delegáció érkezik Szegedre A Szakszervezetek Csongrád megyei Tanácsa meghívására szombaton jugoszláv szakszervezeti delegáció érkezik Szegedre. A delegáció tagjai vasárnap Budapestre utaznak, hétfőn visszatérnek Szegedre, s ellátogatnak több szegedi üzembe, kulturális intézménybe. Ezenkívül látogatást tesznek még Csongrád megye több városa ipari és mezőgazdasági üzemében is. Ahol ássák a halat Egyszer nyáron a kalinyini terület udomeljei kerületében dolgoztunk. Tőzeges, elmocsarasodott vidék ez. Az egyik rétre, ahol rengeteg mocsári vad és béka tanyázik, kijöttek a legközelebbi falu lakosai. Lapátokat és vödröket, meg szekeret hoztak magukkal. — Mocsarat jöttek csapolni? — kérdeztem tőlük. — Nem, mérnök elvtárs, halászbrigád vagyunk. A férfiak sorbaállva kis halmokba kezdték lapátolni az iszapot, az asszonyok pedig hozzáláttak, hogy valamit kiválogassanak a cseppfolyós fekete sárból. Közelebb mentem és meglepetve láttam ,hogy az iszapban csak úgy hemzsegnek a réti csíkok és fenék-halak. Néhány óra múlva tetézve megrakták a kocsit. — Minden évben kijövünk halat "ásni« — mesélték a kolhozparasztok. — A gyerekek meg egész nyáron át kannákkal jártak ide. Este a szállásunkon ízletes halételekkel vendégeltek meg bennünket. A halak bizonyára a magas vízállás idején, valamilyen folyóból kerültek a vizenyős, iszapos lapályra. (K. Flug írása a Vokrug Szveta-ból.) — Mi érződik terajlad, gazember? — Lajtnant úrnak alázatosan jelentem, hogy énrajtam rum érződik. — Na látod, fiacskám — kiáltottp diadalmasan Duh hadnagy —, végre megfogtalak! — Igenis, lajtnant úr — mondta Svejk, a nyugtalanság legcsekélyebb jele nélkül —. éppen rumot foszoltunk a kávéba, és én előbb a rumot ittam meg. De. ha van valami új rendelkezés, lajtnant úr. hogy előbb kell meginni a kávét és csak azután a rumot, akkor bocsánatot kérek, legközelebb nem fog előfordulni. — És miért horkoltál, amikor egy félórával ezelőtt a vagonban voltam? Fel se tudlak költeni. — Jelentem alássan, lajtnant úr. én egész éjszaka nem tudtam aludni, mert arra a- időre gondoltam, amikor még Veszprémben voltunk hadgyakorlaton. Akkor a kijelölt első és második hadtest átvonult Stájerországon és NyugatMagyarországon és bekerítették a mi negyedik hadtestünket, amelyik Bécsben és a környékén táborozott, ahol mindenféle erődítéseink voltak. de öli tédmenteh rakunk est egészen a hídig értek, amit n Duna lobbpartjáról csináltak a hidászok. Ügy volt. hogy mi megyünk offenzívába. és a segítségünkre jönnek valami csapatok északról, azután meg délről is. Eszék felöl. Fel is olvaslak elekünk nap'wnraneshan. hogy a harmadik hadtest a segítségünkre fog jönni, hogy szél ne verjenek 1 rnnünkel a Balaton meg I'ozsoriy között, majd ha előnyomulunk a második hadtest ellen. üe semmit se ért az egész, mert amikor már úgy volt, hogy győzünk, akkor lefújták az egészet, és a íehérszalagosok győzlek. Dub hadnagy egy szól se szólt és feldúltan elment onnét, de mindjárt vissza is jött a törzsvagontól, és azt mondta Svejhnek.: — Jusson eszetekbe, hogy eljön az az idő, amikor vinnyogni fogtok előttem! — Többet nem bírt mondani és megint elment a törzsvagonhoz. ahol Ságncr kapitány éppen kihallgatta a 12. század egi/ szerencsétlen katonáját. Blzt az illetőt Strnad őrmester vezette elő, mert a katona már most gondoskodni kezdeti a lövészárokbeli biztonságáról, és valahonnét az állomás mellől elemelte egy disznóól bádoggal megerősített ajtaját. Most rémülten, dülledt szemmel állt a kapitány elölt, s azt hozta lel a mentségére, hogy az ajtót magával akarta vinni a dekkungba a srapnelek ellen. így akarta ferzicherolni magát. (Dekkung: fedezék; ferziclterolui: biztosítani). (Folytatjuk)