Délmagyarország, 1957. november (13. évfolyam, 256-281. szám)

1957-11-17 / 270. szám

Vasárnap, 19S"J. november VI. _5. Havi 60 ezer forint forgalom — de a poharakat nem tudják elmosni — Kérek egy nagymákiit — Tessék parancsolni 1 — s aa előzékeny kiszolgáló már elém is teszi a finom narancsszörpöt Idáig rendben is volna a dolog, de kíváncsi ember lévén, megnézem: vajon hogyan mossák el a poharamat S amit ezután tapasztalunk, az szinte hihetetlen. Ez pedig 300 méterre van s elképzelhető, hogy például nagymosás idején mit jelent ez. Fe'merül a kérdés; Kinek kell a vizet bevezettetni? A bolt vezetője azt mondta: a tanácsnak, vagy a Vízműveknek. Ez a félre veA jobboldali revi%ioni%musról és a baloldali doktrinérségről Egy 8-10 literes fazékra sze- zető szálam az első telefonrelt csap szolgáltatja — igen beszélgetés után megdőlt, a vékony sugárban — a tiszti- tanácsnak — s ugyan úgy a táshoz szükséges vizet. Ilyen Vízművekne,. — semmi köze "kapacitás" mellett képte- a dolgokhoz. Az épület a lenség rendesen elmosni a poharakat Pedig a Szeged és Körzete Földművesszövetkezeteinek 9. sz. italboltja az egyik legjobb forgalmú üzlet. Egyetföldművesszövetkezet tulajdonában van, s az 6 kötelessége lenne a víz bevezetése. A fenti fórumokra való hivatkozás csak a felelősség elhárítását jelenti, s nagyon len kiszolgálója 55—60 ezer furcsának találjuk a szövet forintos forgaanat bonyolít kezet álláspontját le havonta. Most képzeljük A munka annyiból állna, el, hogy ilyen »vízszolgálta- hogy kompresszorral kifutás" mellett és igen Jelentős vatnák az eldugult csöveket, igénybevétellel mennyi idő s máris megvolna a megfemarad a tisztaság és köz- lelő vízellátás. S jellemző a egészség legelemibb követel- szövetkezet és az italbolt veményének megtartására? zetőire, hogy bár Félegyházi _ „ elvtárs, a III. kerületi tanács bsmennyi. építési osztályának vezetője megadta a megoldást: a A poharak, korsók bizony Mélyfúró KTSZ olcsón elvésokszor szélükön viselik elő- gezné a munkát — a fülük ző használóik »névjegyét«, s a következő kénytelen ilyen pohárból inni - vagy nem iszik. S ez a lehetetlen állapot már lassan fél éve tart. Az italbolt közvetlen közelében még öt család és a Méntelep foglal helyet. Egyetlen lassan csorgó kis csaphoz kénytele nek járni mindannyian, s egy-egy veder fél óra alatt telik meg. Ez a csaD is nyílt, s előre félnek a közelgő téltől, amikor majd nyilván befagy, s kénytelenek lesznek a Csordakútra járni, ha elegendő vízhez akarnak jutni. botját sem mozdítják, s tovább uralkodnak a lehetet len állapotok. Egészségügyi és tisztasági szempontból egyaránt megengedhetetlen ez a helyzet. S az illetékes hatóságok intézkedése a legsürgősebben szükségessé vált. Ha a vizet ezután sem vezetik be, csak egy megoldás marad: a legelemibb tisztasági szempontokat ls nélkülöző üzletet be kell zárni! (sigrai) Kétnapos kirándulás Budapestre Újabb budapesti ütat hirdet a TTIT november 23—24-én. A részvevők 23-án, szombaton reggel indulnak Szegedről a kényelmes Ikarusszal, Budapestre érkezve megtekintik az újonnan megnyílt Nemzeti Galériát, a Szépművészeti Múzeum kiállításait, az Operaházban Bartók: Csodálatos mandarin című balettjét és Kenessey: Arany meg az asszony című operáját. A Jókai Színházban pedig a Tristan nagysikerű előadását nézik meg. Részvételi díj 250 forint, ez magában foglalja az útiköltséget, a szállodai költségeket (Béke Szálló), opera- és színházjegyeket, múzeumi belépőket. Jelentkezni a TTIT titkárságán lehet (Kárász utca 11., emelet) ahol részletes felvilágosítást ls adnak, Elsfi áram a niaderwarhtai szivaityútárolóműbfil Az NDK niederwarhtai szivattyútárolóüzemében nyolc nappal a kitűzött idő előtt helyezték üzembe az első áramagregátot, amely a csúcsidőben 20 000 kilowatt áramot szolgáltat. A szivatytyútároló mű felépítése, a drezdai kerület nehézipari építkezéseinek egyik fontos pontját képezte. A második ötéves tervben az üzemet 120 003 kilowattos teljesítményűre fejlesztik tovább. A szivattyútárolómű elve azon alapszik, hogy az éjszakai órákban szabaddá vált árammal felszivattyúzzák a vizet egy magasan fekvő medencébe, amellyel azután a csúcsidőben turbinákat hajtanak, és az így keletkezett áram segít fedezni a szükségletet. Munhavpdelmi újítási hónap a Ken derfonógyárban A marxizmus SSTS^S gáért egy évszázada folyik a harc mind a külső, mind a belső ellenfelekkel. A belső ellenfelekkel folytatott harcot bonyolulttá teszi az, hogy marxista frazeológiába öltöztetik elméletüket: Így a jobboldali revizionizmus és a baloldali doktrinérséa. E két áramlat látszólagos különbségei ellenére is filozófiailag közös lényegen: a materialista dialektikus módszer burkolt elvetésén alapszik. Biz azonban nem jelenti formai azonosságukat is. A jobboldali revizionizmus antidialektikus. forradalomellenes lényege nyilvánvalóbb, éppen a magántulajdonnal való közvetlenebb kapcsolata alapján is. Ezért fogja fel például a szocializmusba való átmenetet, mint az osztályok megbékélésének eredményét, tehát nem mint forradalmi folyamatot. Ezért tagadja a párt vezető szerepét. Ezért állítja szembe a proletárdiktatúrát "a demokráciával", miközben a burzsoá demokráciát "abszolút", "tiszta" demokráciának fogja föl stb. E szociális tartalom azonban a történelmi feltételeknek megfelelően különböző formában fejeződik ki. A változó — a történelmi feltételekhez alkalmazkodó — kérdésfeltevés mellett a jobboldali revizionizmus lényegi tulajdonsága állandó marad: 1. A marxizmust forradalmi tartalmától "megtisztítja", elfogadhatóvá teszi a magántulajdonok részére is; 2. E forradalmitól megfosztott tartalom marxista frazeológiában fejeződik ki. Már ebben ls megmutatkozik szofista módszeret lényegi tartalmának ellentmondásaként formailag a marxizmus—leninizmus — a proletárérdekek — védelmezőjeként lép fel. (Jelenleg mint a sztálinizmus ellenszere.) Az, hogy a Jobboldali revizionizmus és baloldali doktrinérség veszélye a munkásmozgalom jelenlegi körülményei között állandó, egyrészt szociális, másrészt Ismeretelméleti okokkal kapcsolatos; A proletariátus pártja A Szegedi Kenderfonógyórban november l-e után sem csökkent a dolgozók kezdeményező kedve: az üzemi szakszervezeti bizottság által november elején kezdeményezett munkásvédelmi újítási hónap sikerét nap mint nap számos új ötlettel a dolgozó osztályokból épül fel. Minden kommunista pártban a proletariátus alapvető tömegein kívül megtalálhatók az értelmiségiek, s a kistulajdonosok — kispolgárok — különböző rétegei is. Éppen ezen az ellentmondásos osztályalapon épül a jobboldali revizionizmus és baloldali doktrinérség. E mellett az újabb és újabb "újoncok", dolgozó rétegek beáramlása elkerülhetetlenné tesz a párton belül bizonyos átmeneti ingadozásokat. Elkerülhetetlen az, hogy e rétegek és csoportok — akik egyébként más-más érdekeket is képviselnek — átmenetileg vissza ne térjenek régi, elavult nézeteikhez, taktikájukhoz. Ezek ingadozását erősítheti vagy gyöngítheti a párt helytelen vagy helyes vezetése, a politikai sikerek és átmeneti kudarcok. Erősíthetik e szociális rétegek ingadozását bizonyos hagyományok. (Pl. a felszabadulás előtti "harmadik utas" koncepciók.) Emellett a pártnak mindig akadnak hívei és tagjai, akik a marxizmusnak csak egyes oldalait, egyes jelszavait, követeléseit tették magukévá. Ennek mélyebb alapja az, hogy a társadalom, mind a kapitalista, mind a szocialista társadalom, de a párt fejlődése is ellentmondásos. Ezt az ellentmondásos fejlődést át tudja fogni a marxizmus, a marxista dialektika. A tömegek azonban elsősorban az életből tanulnak és ezért az egyes személyek vagy egyes csoportok minduntalan eltúlozzák. segítik elő. A munkakörül- egyoldalú elméletté avatják a kapimények javítása, a munka | la'izmus vagy a szocializmus, va-- a biztonságossága érdekében • Part fejlődésének hol az egyik, hol a kibocsátott mintegy félezer!másUí vonását, "tanulságát- Ezt a felhívás olyan nagy vissz- Jobboldali revizionizmus és a balolhangra talált, hogy öali doktrinérség is táplálja, hiszen e két áramlat is a társadalom vagv a az elmúlt tíz nap alatt húsz párt fejlődésének egyik vagy másik megvalósítható javaslatol oldalába kapaszkodik és ezt az egytettek a dolgozók a gépeknél, szállításnál, bálarakásnál és egyéb helyeken jelentkező balesetek elhárítására. Ez több, mint amennyi újítást az előző hónapokban összesen és átlagosan benyújtottak. Az egyik munkásvédelemmel foglalkozó újítás megMoszkva fl'TTi \ közeljövő- oldja a kötélgyártó üzem hon megrendezésre kerülő magyar—szovjet orvosnapok ren- ugyanis mjntegy ötszáz médezősége az ünnepségekre szov- teres meghajtókötél működSzovjet orvoskiildöttség vesz rész! a magyarszovjet orvosnapokon jet orvosküldöttséget hívott meg. Homutov, a Szovjetunió egészségügyi miniszterének helyettese és Ajrapetján profeszszor, a leningrádi, Pavlovról elnevezett fiziológiai intézet ignzgatója utazik hazánkbai teti, amelynek alsó része gyakran okozott balesetet. Az újító javaslatára a félkilométeres meghajtókötelet a talajszint alá süllyesztik, s így a munka biztonságossága.] jelentősen megjavul. j oldal óságot avat ta elméletié. Ennen az objektív frllődés ilyen eltorzításúj hoz kapcsolódik a jobboldali revizionizmus és a baloldali doktrinérség ismeretelméleti gyökere. Itt szeretnék utalni arra, hogy nem pontos a dogmatlzmusnak a baloldali doktrinérséggel való azonosítása. Ugyanis a jobboldali revizionizmus is dogmatikus módszerekkel dolgozik. Mindkét áramlat dogmatikus módszerekkel palástolja megismerésének korlátalt. Nem a valóságos tapasztalatból, vagy legalábbis nem a sokoldalú tapasztalatból (revizionizmus) indulnak ki és megismerésük így feltárt eredményének korlátoltságát és tévedéseit tantételekre való hivatkozással egészítik ki. E mellett a tapasztalatot csak példaként veszik, éspedig elméletük, vaev feltételezett igazságuk szempontjából előnyös oldalról. Ezen az alapon mindkét áramlat 1 ismeretelméleti módszereit tekintve — dogmatikus; szubjektivizmuson alapuló antidialektikus elmélet. Kiinduló pontjuk alapján azonban különböznek; A baloldali doktrinérség^: vizmusa világosabb, amennyiben azokból az elméleti általánosításokból, törvényekből indul ki, amelyet a marxizmus klasszikusai felfedtek. Éppen ezért léphet fel, mint a marxizmus képviselője. Az elméleti általánosításokat, törvényeket azonban elszakítja azoktól a történelmi feltételektől, amelyek alapján létrejöttek — abszolutizálja, mint olyanokat, amelyek minden feltétel mellett érvényesek. A baloldali doktrinér a valóságban nem érti meg — legfeljebb csak szavakban —, hogy a törvény mindig a különösben, az egyesből jut kifejezésre, attól el nem választható. Ebből következik, hogy bármennyire helyesek és kötelezőek a szocializmus építésének általános követelményei és törvényei, mint: a munkásosztály vezetöszerepe, a proletárdiktatúra megvalósítása, a szocialista iparosítás, a mezőgazdaság kollektivizálása stb.. ezek egyik — bár legfontosabb — oldalát adják a szocializmus építésének. A szocializmus építésének tekintetbe kell vennie a sajátos, az esetleges oldalakat is, amelyek a törvény megvalósulásának feltételeit, körülményeit jelentik. Ebből következik, hogy a szocializmus építésének a szocializmus lényegi tulajdonságai és törvényei mellett tekintetbe kell vennie az esetleges, a sajátos tulajdonságókat is, amelyek nem azonosak minden országban. így pl. a munkásosztály vezetőszerepe más nemzeti és nemzetközi feltételek mellett valósult meg Kínában, mint Magyarországon. Más volt a munkásosztály és a kispolgári rétegek számaránya, fejlettsége, kultúrája, a nemzeti burzsoázia aránya és szerepe, mint nálunk. Ebből nagyon fontos taktikai és egyéb különbségek is adódtak. Ebből következik, hogy a különös momentumok is szerepet játszanak a párt konkrét politikájának kialakításánál. A lényeg, hogy a szocializmus építése a munkásosztály és a párt vezetőszerepével valósyl meg, azonos volt mindkét országban, de ennek megvalósulási körülményei — az osztályszövetség terjedelme, taktikája stb. — sajátosak, különbözők voltak. Vagyis a szocializmus építésének valósága, a párt gyakorlata magában kell hogy foglalja úgy az általánost, mint a sajátost; a párt gyakorlata éppen az általános és különös egységén alapszik. Hazánk szocializmust építő gyakorlata az általános célkitűzések helyessége mellett (ebből következtek az eredmények) nem alapult mindenkor sajátos helyzetünk, úgy a nemzeti, mint nemzetközi helyzetünk megfelelő elemzésén. Ez hozott létre ellentmondásokat a párt általános politikai célkitűzése és az ez alapján létrejövő pártgyakorlat, valamint a néptömegek mindennapi közvetlen érdekei között. Ez az ellentmondás végső fokon a tömegektől való elszakadást eredményezte. Másrészt a vezetők és tömegek közötti ellentmondás elfajulásához vezetett. Gyakorlatban bizonyosodott be az a lenini tanítás, hogyha "nem vezetik vissza az eszméket a tényekre, akkor ezek az eszmék jámbor óhajok maradnak csupán cs semmi esélyük sem lesz arra. hogy a tömegek elfogadják, következésképpen megvalósítsák azokat". Emellett, mivel a baloldali doktrinér mindig a marxizmus nevében, sőt látszólag annak igazi képviseletében tevékenykedett, az előbb jelzett ellentmondás ahhoz is vezetett, hogy a tömegek hite a szocializmusban, a szocialista eszmékben leromlott. Az idáig — tehát a végső következményéig — eljutott baloldali doktrinérség ezzel megmutatta igazi marxistaellenes, antidialektikus, szubjektivista lényegét — és a történelem iróniája vagy inkább dialektikája — következésképpen sa.iatmaga semmisül meg további létfeltételeinek alapját. Néhány ország, így mindenekelőtt hazánk a gyakorlatban mutatta meg a javíthatatlan baloldali doktrinér vezetők sorsát, mely feltétlen elriasztó és tisztító példaként hathat a baloldali doktrlnérségre. A fobboldali revizionizmus ismeretelméleti lényegét tekintve szintén egyoldalú. antidialektikus, szubjektivista elv. Míg a baloldali doktrinér az általánost, a törvénvt szakítja ki a valóságos folyamatokból, és ezt abszolutizálja és így teszi egyoldalúvá a megismerést, a revizionista a valóságból indul ki. de nem a valóság sokoldalú, hanem korlátozott cs közvetlen tapasztalatából, mert nem elemzi a valóság bonyolult gazdagságát és mert elhanyagolja az általánost, a törvényt — megállapítása! szubjektivista módon elferdítik a valóságot. Ebből következik a revizionizmus Ismeretelméleti lényege, az, hogy a revizionizmus az általánost, a törvényszerűségeket és távlatokat szem elől tévesztő empirizmus. Ezért áldozza fel a revizionista politika a proletariátus alapvető céljait a képzelt vagy valódi pillanatnyi előny tikért, ezért áldozza fel végső fokon a munkásosztály érdekelt a magántulajdon érdekében. Ha azonban csak ennyit mondanánk, legalábbis nem lennénk pontosak; Fontos az ismeretelméleti és szociális gyökerek egységére utalni. Ismeretelméleti, tudományos szempontból azt mondhatjuk, hogy a revizionisták azt a hibát követik el, hogy egyoldalúan kiragadott tényeket felületesen általánosítanak. Az ismeretelméleti okok azonban nem adnak választ arra, hogy miért olyan tényeket és miért azt az egyoldalú tapasztalatot általánosítják, amelyek a kapitalizmust segítik; Általában a marxista irodalomban nem mindig teszik fel ezt a kérdési, hanem a két áramlat közötti ismeretelméleti, tudományos egyoldalúság és ezen alapuló politikai gyakorlat következményeinek azonossága miatt egybeesőnek veszik. Ezek azonosságuk mellett van egy lényegi különbség, amely az osztályérdekekhez kap csolódik. A revizionizmus ismeretelméleti egyoldalúságához, amelyben a történelmi fejlődés általános tendenciáit, törvényeit tagadja vagy eltorzítja, kapcsolódik a burzsoázia osztályérdeke, de általában a tulajdon érdeke (a kispolgárság érdekel ls), amely ezt az egyoldalúságot rögzíti. Ebből következik, hogy az ismeretelméleti egyoldalúságának feltárása nem vonja maga után kiküszöbölését, is. Vagyis végleges kiküszöbölése csak a burzsoázia, de általában a magántulajdon kiküszöbölésével lehetséges. Ezzel szemben a baloldali doktrinérség a párton belül a munkásosztály — osztályalapján keletkezik — éspedig annak a fejlődésnek ellentmondásaként, hogy a szocializmus különböző nemzeti és nemzetközi feltételek mellett valósul meg, hogy a proletariátus gyakorlati politikájának úgy az általános törvényszerűségeket, mint ezek megvalósulásának sajátos feltételeit egyaránt magába kell hogy foglalja — ennek megvalósítása pedig bonyolult folyamat. E különböző osztályalapból következik- a baloldali doktrinérség és jobboldali revizionizmus ellen folytatott harc alapvetően különböző módszere. A baloldali doktrinérség elleni harc lényegében a különböző történelmi körülmények között folyó szocializmus építésének lehető legjobb megoldásáért folytatott harcot jelenti. Ez a dialektikus materialista módszer elsajátításával és gyakorlati alkalmazásával — vagyis az elmélet és gyakorlat egységének megvalósításával — lehetséges. Ezért döntő Jelentőségű, hogy a párt tagjai sajátítsák el a materialista dialektikus módszert, általában a marxizmus szellemét. Ez alapján a baloldali doktrinérség saját sorainkon belül leküzdhető. Másrészt leküzdése elsősorban tudományos, ismeretelméleti probléma. Fzzel szemben „j 2T osztályellenség befolyása, a burzsoázia eszköze és fegyvere a marxizmus ellen. Ebből következik, hogy csak ismeretelméleti, tudományos alapon nem győzhető le teljesen. Ennek megfelelően kell értékelnünk és válaszolnunk rá. A revizionizmus elleni harc általában a magántulajdon ideológiája ellen folytatott harcot jelenti mindenekelőtt, vagyis itt a forradalom, és ellenforradalom harcáról van szó. Ezzel szemben az előbbiben elsősorban arról, hogy követik a jót és elvetik a rosszat. Vagyis a baloldali doktrinereket nem olyan értelemben tekintjük ellenfelünknek, mint a jobboldali revizionislálcát. Ez azonban n legkevésbé sem jelentheti a baloldali dokfrinérség iránti békülékenvséget, annál is inkább, mivel a revizionizmus elleni harc sem lehet hatásos. ha nem küzdjük le sorainkban a baloldali doklrlnérscget. , V:. Kalocsai DcssS.