Délmagyarország, 1957. november (13. évfolyam, 256-281. szám)

1957-11-02 / 257. szám

2 Szombat. 1957. november % 1 mm „On is a munkásosztályhoz tartozik..." Valamennyi dS készül november 7-e méltó megünneplésére. Ki-ki a ma­ga módján köszönti a nagy ünnepet. A Szegedi Tatarozó és Építőipari Vállalat dolgo­zói munka után új kultúr­termet építenek. November 7-én már az új kultúrterem­ben akarnak szórakozni. A művészeti csoport is készül; az új kultúrteremben nagy­szabású műsoros estet ren­deznek majcT. Természetesen barátaikkal, a Szegeden tar­tózkodó szovjet alakulatok harcosaival közösen ünnep­lik a Szovjetunió, a haladó világ legnagyobb ünnepét. A Szegedi Tatarozó és Épí­tőipari Vállalat dolgozói és a Szegeden tartózkodó szovjet csapatok harcosai jó bará­tok. Az építők gyűléseikre, ünnepeikre meghívják a szov­jet katonákat. Munkájuk is közös, az öthalmi laktanya tatarozási munkálatain a vállalat munkásai dolgoznak. Ismerik egymást, jó barátok. Jefi­mov gárdaalezredes hivatalos ügyben a vállalatnál járt. A festési munkák részleteit be­szélték éppen Kasza András elvtárssal, az építővállalat technikusával, — aki jól be­szél oroszul —, amikor kisírt szemmel egy asszony lépett az irodába. A férje kórházi ápolásához szükséges irato­kért jött. — Miért sír asszonyom? — fordult Jefimov alezredes a kétségbeesett asszonyhoz. — Férjem súlyos beteg .., Két lányom... nincs kere­ső ... Ha nem kapja meg rövidesen a gyógyszert... — nem tudta befejezni a sírás­tól szaggatott beszédét, a zsebkendőbe temette az ar­cát és zokogott, sírt keserve­sen. A szovjet alezredes leült az asszony mellé és — mint test­vér szokott a testvérrel — hosszasan elbeszélgetett vele. Megtudta, hogy az asszony férje a vállalat festője. Két Kora tavasszal kislányuk van, csak a férj dolgozik, aki súlyos beteg­ségben szenved. A magas vérnyomása miatt az év leg­nagyobb részét kórházban tölti. Jelenleg is az I. számú Belgyógyászati Klinikán fek­szik, a kezelő orvosa tapin­tatosan közölte az asszonnyal, készüljön el a legrosszabbra. A festő vérnyomása 260—270, s a szíve is gyenge. Nem bír­ja sokáig. Lenne mentség: Serpasil kellene — ekkor még, februárban igen nehe­zen lehetett ilyen fontos gyógyszereket beszerezni —, de sajnos a klinikán nincs ez a gyógyszer. Minden gyógyszertárat vé­gigjárt, a szükséges orvossá­got azonban nem kapta meg. A mindenből hasznot húzó »seftelőktöl« képtelen volt megvásárolni; horibilis össze­get kértek érte. Nem tudja megmenteni a férjét. Az asz­szony keservesen sír, az ő fájdalma is gyógyíthatatlan. Reménytelen, kilátástalan a jövő, vajon mi lesz Katival, Magdival; magával már nem is törődött. Jefimov alezredes vigasztaló szavait sem hal­lotta a kétségbeesett asszony. Gyorsan kell a segítség, az elezredes gépkocsiba ült Ka­sza elvtárssal és a laktanyá­ba hajtatott. A szegedi egy­ség »gyógyszertárában« nem volt Serpasil. Jefimov alez­redes másnap Kecskemétről hozatott a Serpasilnál sokkal nagyobb hatású vérnyomás­csillapítót. — Meggyógyulsz, újra dol­gozhatsz, hazakerülsz nem­sokára — vigasztalta férjét az asszony és biztató mosoly­lyal nyújtotta át a kezelő or­vosnak a hatásos szovjet or­vosságot. A beteg állapota gyorsan javult. Két hét múlva egész­ségesen hagyta el a klinikát. Jefimov alezredes harmad­szor mentette meg a festő életét. Először 1944. október 11-én, másodszor 1956. no­vember 4-én, és harmadszor 1957. február 19-én — ami­kor gyógyszert szerzett a »ha­lálraítélt- festőnek. A beteg felgyógyulása után könnyes szemmel köszönte meg az életét, családja boldogulását. Jefimov gárdaalezredes így felelt: — Nincs mit köszönnie, ön is a munkásosztályhoz tarto­zik és nekünk kötelességünk segíteni egymáson, függetle­nül attól, hogy ki milyen nem­zetiségű. Ez a tömör megfogalmazás jelenti a Szovjetunió mérhe­tetlen erkölcsi, politikai fölé­nyét a kapitalista államok­kal szemben. Mindig készek segíteni, ha a munkásosztály­ról, a népről van szó. Erről mi, magyarok különösképpen meggyőződhettünk az elmúlt tizenhárom év alatt. És _AC| együtt készül­UIOM nek a közös nagy ünnepre, a festő, a Sze­gedi Tatarozó és Építőipari Vállalat dolgozói, Jefimov al­ezredes, a szovjet katonák. Együtt ünnepel, vigad a mun­kásosztály ünnepén Jefimov alezredes és az egészséges festő, a vállalat társadalmi munkával elkészített új kul­túrtermében. Horváth Lászlóné Száztízezer forint kárt okoztak a tűzzel játszó gyermekek A Perjéspusztai Állami Gazdaság boldogasszonvousz­tai üzemegységében a nar»k­ban tűz ütött ki. A tűz to­vábbterjedését nem tudták megakadályozni, s leégett a gazdaság istállója, a bent­lévő három csikóval együtt. A tűz által okozott kár mint­egy száztízezer forint. A vizsgálat során megál­lapították. hogy a tüzet há­rom hároméves kisgyermek okozta, akik az istállóban el­helyezett alomszalmát játék közben megnyújtották. ItsOnik £ámk Egy önkényes lakáselfoglalás margójára • Fásitsuk az árterületet • Egy panasz — hármas dugó ügyében • Mi lesz a dorozsmai villamos-végállomással ? • Dicséret egy üzletnek • Miért mostoha a söntés ? • Egy táviratkihordó panaszai Legyenek a KISZ tagjai élenjárók a munkahelyen, a tanulásban egyaránt A KISZ első országos értekezletének határozatai Gál Máté, Móra utca 3. sz. alatti lakos a következőket panaszolta el: »Varga Béla novemberben önkényesen el­foglalta a Móra utca 3. szám alatti párthelyiséget. Időköz­ben a kerületi tanács kiutal­ta számára, az Ingatlankezelő Vállalat pedig szerződést kö­tött a lakóval. Az Ingatlan­kezelő anyagot biztosított, a bérlő pedig vállalta, hogy sa­ját költségén rendbehoztja a lakást. A szerződésben vál­laltakat elmulasztotta, és most az ott lakó bérlőket zak­latja; osszák meg vele a fás­kamrájukat. A III. kerületi tanács igazgatási osztálya is támogatja Varga Béla ag­resszív törekvéseit. Igen go­romba hangon utasította Gál Mátéékat, engedjék át Var­gáéknak a fáskamrájuk fe­lét. Miért nem nézte meg alaposabban a III. kerületi tanács Varga Béla kérését, mielőtt döntést hozott volna ügyében«. „1958 nyarán Szened hivjn és várja a bel- és külföldi vendégeket. A házigazda — Szeged lakossága, a város vezetői — megkezdte a nagy­takarítást, az építkezést, a tatarozást. Leg~">n minél szebb Szeged! A tiszamenti város szépségének hírét vi­gyék magukkal a látogató idegenek. Vajon gondolt-e közülünk valaki arra, hogy a mi Ti­szánk nem is olyan szép. Itt különösen a balparti kopár árterületre gondolok. Ezen könnyen lehetne segíteni. Fásítani kellene az árterüle­tet. Igaz. nyáron még keve­set mutatna a tervezett liget­sáv. de minél hamarabb fo­gunk n fásításhoz, annál ha­marább tűnik el a kopár le­gelő a város képéből. Ismeretes, hogy a KISZ !•• országos értekezlete határozatot fogadott el, amely felméri az ifjúsági szövetség eddigi mun­káját és megszabja a következő feladatokat. A bevezető után a határozat második része hangsúlyozza: — A KISZ a párt ifjúsági szervezete, soraiban a párt poli­tikájának megvalósításáért ak­tívan harcoló fiatalokat tömö­ríti. A KISZ-tag legnagyobb ki­tüntetése, ha a párttagnak ajánl­ják az MSZMP soraiba. A párt­vezetés mindenekelőtt a KISZ­ben dolgozó kommunistákon ke­resztül valósul meg. A határozat, harmadik rcsze az ifjúsági szövetség sokoldalú politikai és szervezeti erősítésé­nek feladataival foglalkozik. — A KISZ-tagság gazdasági vagy társadalmi érteleniben semmiféle kiváltságokkal nent jár. A KISZ-tagság nem lehet beutaló az egyetemre vagy jobb állásba stb. Az országos érte­kezlet felhívja a szövetség min­den egyes tagját, hogy legyen példamutató a munkában, a ta­nulásban egyaránt. Az utcán, szórakozóhelyeken, munkahelye­ken és az iskolában legyenek példás magaviseletűek a KISZ­tagok. Legyenek szerények, ud­variasak és figyelmesek, segítsék a rászorulókat, az idősebbeket, a betegeket. A negyedik rész az ifjúság tömegei közötti feladatokról szól. Éljünk együtt a szervezeten kívüliekkel a munkában, a ta­nulásban, a kulturális- és sport­munkában. a kirándulásokon és a táncestélyeken, a városi grundokon csakúgy, mint a fa­lusi tanyákon. A fiatalok egyes csoportjainak körében sok még a téves és ellenséges nézet. Ne­velőmunkánk elsősorban a né­zetek leküzdésére, a marxizmus —leninizmus elvei alapján a szo­cialista hazafiság, a proletár internacionalizgnus, a népi ha­talom védelme, a szocialista vív­mányok megbecsülésére irányul­jon. A határozat ezután országos és helyi társadalmi akciók kez­deményezésére hóna fel az iljú kommunistákat. Már a közeljövőben országos munkaakciókai kell indítani több millió facsemete elültetésé­re, a dunai gátak rendbehozásá­ra. a lakásépítkezések meggyor­sítására. Kezdeményezzünk tö­megmozgalmat a lusták, a ha­nyagok, a naplopók, a közva­gyon fosztogatói ellen, s ve­gyünk részt a népi társadalmi ellenőrzés megteremtésében. — Különösen fel kell karol­nunk az ifjúsági exportbrigádok és frontbrigádok versenyét. A KISZ-parasztfiatalok közötti fel­adatairól szólva hangsúlyozza — falusi munkánkban a legna­gyobb figyelmet, a termelőszö­vetkezeti, a gépállomási és az állami gazdasági fiatalok prob­lémáinak megoldására fordítjuk. Az országos értekezlet határo­zata a tanulóifjúság figyelmét legfőbb feladatára, a jótanulás­ra hívja fel. A KISZ-iiek döntő szerepet kell kivívni az ifjúsági kulturá­lis munka szervezésében és irá­nyításában, s ezt a szakszerv eze­tekkel szorosan együttműköd­ve végezzék. Részletesen beszél a határozat a KISZ sportvonatkozású fel­adatairól, s megállapítja: ifjú­sági szövetségünk kötelességének tekinti az ifjúság érdekeinek vé­delmét. Ezután felsorolja az ezen a téren adódó feladatokat. Segítséget kell nyújtani az ál­talános iskolákból, kikerülő 14— 16 éves fiatalok foglalkoztatásá­ban, ellenőrizni kell azt. hogy az új lakások 20 százalékát va­lóban a fiatal házasok kapják-e. Felemeli szavát az ifjúsági szö­vetség egyes kisiparosok régi i tanoncnevelési módszerei ellen. — Szükségesnek tartjuk, hogy országos és helyi vonatkozásban szövetségünk a fontos kérdések eldöntéséhez, a nevelési mód­szerek kialakításához kérje a felnőttek, az idősebb munkások, a dolgozó parasztok, a régi mun­kásmozgalom harcosainak taná­csát. A határozat ötödik, a KISZ és a Magyar Úttörők Szövetsége cirnű része megállapítja, hogy n Magy ar- Úttörők Szöv etsége a KISZ önálló része, amelynek v e­zetését a párt a KISZ-re bízta. A határozat utolsó része a nemzetközi kapcsolatokkal fog­lalkozik. Különösen fontos a kapcsola­tok elmélyítése és kiszélesítése a szomszédos testvéri országok: a Szovjetunió, Csehszlovákia, Romáfiia és Jugoszlávia ifjúsá­gával, ifjúsági szervezeteivel. Közvetlen kapcsolat megteremté­sére törekszünk az osztrák fia­talok. a közel-keleti, afrikai és ázsiai — a közelmúltban sza­baddá és függetlenné vált or­szágok haladó ifjúsági szerveze­teivel is. Az országos értekezlet határo­zata bcfeiezésül a következőket mondja: a Magyar Kommunis­ta Ifjúsági Szövetség első orszá­gos értekezlete felhív minden ifjú kommunistát, népköztársa­ságunkhoz hű minden magyar fiatalt, hogy tudásával, erejével, tehetségével segítse nártnnk és kormányunk politikájának megvalósítását. Czuczv Gvörev". »Szerelő érkezik és kérde­zés nélkül kicseréli a konek­tort — három sarkú — földelt csatlakozásra, mert úgymond, a 220-as áramkör már veszé­lyes. Minden zúgolódás nél­kül elvégeztük a szerelés után a takarítást. Elérkezett az átkapcsolás ideje. Vennem kellett megfelelő izzókat, a vasalóba betétet, és hogy az új konektort is tudjam hasz­nálni, egy három sarkú du­gót, a hozzá való vezetékkel. A vasaló betétjét és a rádió­mat magam szereltem át, ne­hogy túlterhelje a 150 forin­tos térítési alapot. Igen elcsodálkqztam, ami­kor a Délmagyarországi Áramszolgáltató Vállalat dol­gozója (Dávid) kijelentette, hogy a hármas dugó és a ve­zeték árát (26 forint 50 fil­lér) nem térítheti meg — an­nak ellenére, hogy belefér a 150 forintos keretbe —, mert ez nem tartozik hozzájuk. Hiába hivatkoztam arra. hogy ugyanezt a házban már három figyasztónak kifizet­ték. Ezek után nem mertem megkérdezni, hogy a 110-es áramkörű villanypárnámat mire használjam ezentúl. Simándi Béla«. TANÁCSÜLÉS a 11. kerületben. November 4-Cn, hétfőn délután 3 oráí kezdettel ülést tart a II. ke­rületi tanács. Napirenden az 1458-as ét költségvetést terv­javaslata és a kerület terü­letéi érintő rendőrhatósági intézkedés szerepet Ezután kerül snr a tanácstagok, a végrehajtó bizottság bejeleri léseire, á tanácsülést a Pos­tás Művelődési Otthonban, a Vásárhelyi sugárút 21. szám alatt tartják — A Szegedi Elelmiszerklske­reskedelini vállalat átalakítja üz­lethálózatai. Jelenleg a Kárász utcai üzleteken a sor. A Kölcsey és a Kárász utca sarkára, az Édesség Bolt helyére helyezik át a 31-es arudát. Itt a Széche­nyi téri 7-es. 8-as árudákhoz na­sonló nagy üzletet alakítanak ki. A 31 es élelmiszerüzlet helyére került az Édesség Bolt, a Gal­lasz-féle cipőbolt helyén pedig tea-. kávé-, paprika-szaküzlet nyílik. „Ki segít "ajtunk? A do­rozsmai tanács, vagy a vil­lamosvasút? Most mégszéo az idő, jólesik a szabadban sétálni. Éppen ezért senki sem szól most még azért, hogy Dorozsmán a végállo­másnál a szabadban várjuk a villamost. Eddig volt egy váróhelyiségünk, most átala­kították fénnkévész üzletté. Mi lesz velünk, ha jön a hi­deg idő, mert sajnos gyakran 20 percet, vagy ennél is töb­bet várunk a villamosra. Arra kérjük a hivatott vál­lalatot, még a tél beállta előtt építtessen várótermet a dorozsmai végállomáshoz. S. D." »A Veresács utcai 59-es élelmiszerüzletben vásárolok. Az üzlet vezetője, Újhelyi Ist­ván, a felesége ugyanitt ki­szolgálónő. Mindig kedvesen fogadnak és sokat törődnek az üzletben a tisztasággal, a renddel. A múltkor szomo­rúan meséltem el a keres­kedő házaspárnak, hogy hú­gom igen beteg. Nincs mel­lette senki, mert én is egész nap dolgozom. Nincs, aki el­vigye számára a tejet, az élelmiszert. Újhelyiné szíve­sen vállalta, hogy munkája után átviszi a tejet. Azóta mindennap rendszeresen el­látja a beteg húgomat, ezért a kedves figyelmességéért szívből mondok neki köszö­netet. Csaba Ilona«. „Állandóan vidéket járó ember vagyok. Mindennap annyit megengedek magam* nak, hogy este — mikor meg* érkezem — egy-két pohár sört megiszom a Tombácz* féle talponállóban. A világos sört '""retem. Az utóbbi idő* ben csak barna van. Ami~ kor reklamáltam emiatt, azt a felvilágosítást kaptam, hogy a talponálló nem kap világos sört. csak az étte* rem. Miért különbözteti meg a Vendéglátó Vállalat a sön* tést? Miért nem kap a sön* tés is világos sört? Szakái Csaba''. Táviratkihordó panaszkor dott szerkesztőségünki^k, hogy munkáját rendkívül megnehezíti a hiányos ház* számozás Szegeden. Elpana­szolta, hogy például a Mé­rey utcában csak a W-as szá­mig találta meg a szám­háztáblákat, a Marx téri új bérházaknál pedig egyálta­lán nincsenek kinn ezek a táblák. Hasonlóképpen elő­fordult ez Szeged más utcái­ban is. Ez különösen az esti órákban okoz problémát, amikor nem tudja megtalálni a sürgős táviratok címzett­jeit. Lapunk útján kéri több más postás, táviratkihordó társa nevében is az illetéke­seket hogy segítsenek ezen a közérdekű problémán. MELYIK FILMBEN LÁTTA? A szovjet film ünnepe képrejtvény-pályázata Október 25-1 számunkban kezdtük meg képrejtvény-pályáza* tutikat. Négy héten át összesen 24 szovjet színész és színésznő fényképét közöljük. Olvasóink a mellékelt szelvények kitöltésével és együltes beküldésével vehetnek részt a pályázaton. A 24 szeh vényt november 30-ig a következő címre kell beküldeni: Csong-t ládmegyei Moziüzemi Vállalat. Hódmezővásárhely, Zrínyi utca 2. összesen 63-an részesülnek jutalomban. Mégpedig első díjként 100 mozijegy-szelvény, második díjként 60 mozijegy-szelvény) harmadik díjként 40 mozijegy-szelvény kerül kiosztásra, ezenkívül 10 negyedik díj és 50 ötödik díj van, mégpedig egyenként 29, illetve 10 mozijegy-szelvény. Ezek a szelvények Csongrád megye és Szeged minden filmszínházában felhasználhatók a jövő év vés géig. A verseny értékelése 1957. december 3i-én lesz és a nyew lesek nevét lapunkban közöljük. G szelvény Ä S350V»ET FILM UWNEPE KÉPREJTVÉNY PÁLYAZATA A színész neve: Melyik filmben látta: A beküldő neve és címs:

Next

/
Oldalképek
Tartalom