Délmagyarország, 1957. november (13. évfolyam, 256-281. szám)

1957-11-10 / 264. szám

Vasárnap. 1957. november 1*. Hruscsov beszédénele külföldi sajtóvisszhangja A világsajtó változatlanul élénken kommentálja Hrus­csovnak a Legfelső Tanács jubileumi ülésén elmondott beszédét, BONN , A DPA közlése szerint "szociáldemokrata vezető körökben helyeselték" az új szovjet javaslatot. Vélemé­nyük szerint »a mai komoly nemzetközi politikai helyzet­ben minden lehetőséget meg kell kísérelni, hogy a Nyu­gat és a Kelet vezető politi­kusainak tárgyalásai útján megszüntessék a nemzetközi feszültséget". Hruscsov Javaslata a né­met párt vezetőségében is kedvező visszhangra talált. A Die Welt című nyugat­német lap a szovjet javas­lat elfogadása mellett foglal állást., DELHI ff Az indiai sajtó nagybetűs címekkel közölte Hruscsov beszédének részletes ismer­tetését. A Hindustan Times és az Indián Express egybehang­zóan megállapítja: -Az együttélés a szovjet politika alapköve". "Hruscsov magas szintű tárgyalásokat javasolt Nyugat és Kelet között" — cim alatt közli beszámolóját a Times Of India. Az Amrita Bazar Patrika hangsúlyozza Hruscsov be­szédének azt a részét, amely szerint a szovjet nép nem intézett támadást senki el­len és a jövőben sem támad meg senkit, hacsak az im­perialista hatalmak meg nem támadják a Szovjetuniót. PRAGA A Rudé Právó vezércikk­ben foglalkozott N. Sz. Hrus­csovnak a Szovjetunió Leg­felső Tanácsában elmondott beszédével. A lap a többi kö­zött ezeket írja: Hruscsov szavaiból kitű­nik, hogy a Szovjetunió Kommunista Pártja a kom­munisták legfőbb nemzet­közi feladatának a szocia­lista országok és a munkás­osztály forradalmi pártjai egységének megszilárdítását tekinti. A mi népünk is döntő jelentőségűnek tartja ezt a feladatot Saját tapasz­talataink meggyőztek arról, hogy a szocialista országok és a forradalmi pártok nem­zetközi egysége mennyire megerősítette a szocializ­must hazánkban. Hiszen nyugati "jóakaróink" nem­egyszer ajánlották nekünk a - nemzeti kommunizmust" és nemegyszer igyekeztek ben­nünket különböző revíziós utakra téríteni. Nemegyszer kísérelték meg bebizonyítani, hogy hűséges ragaszkodá­sunk a Szovjetunióval és a többi népi demokratikus or­szággal fennálló testvéri szö­vetségünkhöz állítólag káros számunkra. De mindannyi­szor hiába kopogtattak aj­tónkon, nem értek el ered­ményt. A mi kommunista pártunk éppen ellenkezőleg még inkább megerősítette népünkben a proletár nem­zetköziség eszméjét, elmélyí­tette baráti kapcsolatainkat a Szovjetunióval és a többi szocialista országgal, s min­dig hűségesen teljesítette in­ternacionalista kötelezettsé­geit, s ezért léphet ma a nép elé olyan feladattal, mint a szocializmus építésé­nek befejezése. Abba a kor­szakba lépünk, amikor lefek­tetjük azt az alapot, amely­ből gyorsan és gazdagon sar­jad majd ki a kommunista társadalom. Udekissétytk A NAGYVILÁGBÓL A szoviet kormányküldöttség látogatásai A szovjet kormányküldött­ség, — P. T. Komarov, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa Nemzetiségi Tanácsának el­nökhelyettese, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának póttagja, a küldöttség vezetője, valamint a küldöttség tagjai megláto­gatták a XVII. kerületi Dózsa Termelőszövetkezetet. A láto­gatáson jelent volt Olt Ká­roly, az Elnöki Tanács tagja, a forradalmi munkás-paraszt kormány titkárságának veze­tője, Szigeti József, a műve­lődésügyi miniszter első he­lyettese, Keresztes Mihály, földművelésügyi miniszterhe­lyettes, Csatorday Károly, a külügyminisztérium proto­kollosztályának vezetője. A vendégeket piros nyak­kendős úttörők virágcsokrok­kal köszöntötték, majd Fodor András, a Dózsa Termelőszö­vetkezet elnöke ismertette a Dózsa Termelőszövetkezet megalakulásánalt és fennállá­sának történetét. Ezután P. T. Komarov, a küldöttség vezetője mondott beszédet, majd poharat ürí­tett a termelőszövetkezet tag­jainak további boldogulására. T. I. Arhipova, a kurszki területi pártbizottság titkára, a Szovjetunió Legfelső Taná­csa Elnökségének tagja, a szovjet mezőgazdasági dolgo­zók és asszonyok forró üdvöz­letét tolmácsolta, majd arról szólott, hogy náluk a kolho­zok harminc éves fennállása bebizonyította: a közös gaz­dálkodás az egyedüli helyes és járható út. Ezután özvegy Király Tst­vánné, a Dózsa Tsz zöldség­termesztési brigádjának tagja köszöntötte a vendégeket, majd Sz. V. Morozov, a rja­zani terület Kalinvin kolho­zának elnöke beszélt a szov­jet kolhoznarasztok életéről. Melján Mihálynak, a ter­melőszövetkezet párttitkárá­nak felszólalása után a ven­dégek megtekintették a gaz­daságot. • • Hja Markin. szovjet író és A. P. Popovicscmko szovjet újságíró — a Fejér megyei pártbizottság vendégei — szombaton a pusztaszabolcsi állami gazdaságot nézték meg. A verebi lakosság meg­hívására vasárnap Ilja Mar­kon és A. P. Popovicsenko Vereb községbe látogatnak, ahol felszólalnak a Vértes­aljai Állami Gazdaság dolgo­zóinak gyűlésén. AZ AMERIKAIAK EROLKÜDESÉ Mint az AFP jelenti, az amerikai hadsereg pénteken azt az utasítást kapta a had­ügyminisztertől, hogy a Ju­piter—C ballasztikus lövedék módosított változatát alkal­mazzák mesterséges hold ki­röpítéséhez. A Pentagonban kijelentik, hogy ez az utasítás nem érinti az amerikai haditen­gerészet "Vanguard-tervét". A hadügyminisztérium el­gondolása szerint a Jupiter— C felhasználásának az a cél­ja, hogy megkönnyítse a tenT gerészeti erők tudósainak és technikusainak munkáját. Erről az amerikai erőlkö­désről szól a L'Humanité ve­zércikke is, mely Eisenhower televíziós beszédével foglal­kozik. A vezércikk rámutat arra, hogy Eisenhower kijelölt maga mellé egy diktátort, vagy "cárt« az interkontinen­tális lövedékek előállítására. Ezeket az elnevezéseket a sajtó adta az elnök új meg­bízottjának. Ugyanakkor a becsületesen gondolkozó amerikaiak nem mulasztják el hangoztatni, hogy ha az Egyesült Államoknak most már van is "cárja«, még mindig nincs mesterséges holdja, az oroszok pedig ép­pen azért, mert megszaba­dultak cárjuktól, immár két szputnyikot bocsátottak fel... FESTMÉNYHAMISITŐK A francia rendőrség nagy­szabású festményhamlsitás­nak jött a nyomára. Észak­amerikai rendeltetéssel 12 festményt adtak fel Párizs­ban. A vámhivatalban meg­vizsgálva a képeket, megál­lapították, hogy a Renoir, Gauguin, Utrillo, Daumierés Cézanne aláírásokkal ellátott képek egytől egyig hamisít­ványok. A rendőrség letar­tóztatta Van Nijnatten hol­land képkereskedőt, aki a képszállítmányt az amerikai Texasban kívánta értékesí­teni. A rendőrség keresi a hr—;sítványok készítőit is. HITLER ÉS — RÖKK MARIKA Egy szőke amerikai nő "le Hitlerrel!" kiáltással Rökk Marikához hajította poharát, midőn az először lépett fel egy elegáns athéni lokálban. A pohár azonban célt té­vesztett és a zenekarban'kö­tött ki. Rökk Marika, ami­kor lelépett a dobogóról, a Reuter tudósítójának kijelen­tette: "Ez az eset nagyon megrázott, nincs kedvem énekelni«. Az amerikai nőt a lokál dühös igazgatója kive­zettette. KANADÁBAN Nö A MUNKANÉLKÜLISÉG A Kanadai Hírszolgálati Iroda idézi "egy illetékes kormánytisztviselőnek" azt a kijelentését, hogy vélemé­nye szerint a munkanélkü­liek száma Kanadában e té­len eléri a hétszázötvenezret, vagyis több ember lesz mun­ka nélkül, mint bármelyik évben a második világhá­ború vége óta. A lottó ny ereményjegyzéke A 36. játékhétre beérkezett 2 271 718 lottószelvény. A nyertes szelvények között fel­osztásra kerül 3 407 577 forint', öttalálatos szelvény nem volt. Négy találatot tizeinhat szel­vényen értek el .nyeremény­összeg egyenként 106 486 25 forint. A háromtalálatos szel­vények darabszáma 1408, nyereményösszeg egyenként 605 forint. Két találatot 44 837 fogadó ért el, a két­találatos szelvényre tizenki­lenc forint nyeremény jut. Noé bárkájának töredékei Párizsban Párizsban, az egykori kirá­lyi palotában Noé bárkájának három állítólagos darabját ál­lította ki Femand Navaira kutató, aki a tölgyfa-darabo­kat az Ararát-hegy oldalában találta, 4250 méter magas­ságban. A madridi erdészeti intézet szakértőjének vélemé­nye szerinti az állítólagos bárka-részlétek ötezer éve­sek; a Bordeaux-i egyetem egyik professzora már óvato­sabb: kijelentette, hogy a fadarabok "rendkívül régieké Fernand Navarra elmon­dotta, hogv közel-keleti kato­nai szolgálata Idején egy ör­mény szerzetestől tudta meg a "bárka" lelőhelyét. Tizenöt év munkába és három Ara­rát-expedícióba került, hogy a, 15 kilót kitevő fadarabokat Franciaországba hozza. (A -Combat«-ból) •í1 j ~ /'• • • -.fi&BSk J ívy • • i _ . Laosz és Pathet Lao egyesülése A Hátsó Indiai-fél­sziget középső részén helyezkedik el Laosz királyság, mely 1945­ig Francia Indokína része volt. Területe 237 000 négyzetkilo­méter, lakosainak szá­ma 1,4 millió fő. A második világ­háború után Laosz két északi tartomá­nya, Phongsaly és Samneua, Pathet Lao néven népi demokra­tikus államformát vá­lasztott és több évig harcban állt a fran­ciák által támogatott laoszi királyi hadse­reggel. Az 1955. évi genfi egyezmény ér­telmében Laosz és Pathet Lao kormá­nyainak demokrati­kus alapon újraegye­sülniük kellett. Azon­ban hosszas huza­vona után csak ez év november elején ír­ták alá az egyesítés­ről szóló egyezményt. Az újraegyesítés azért is jelentős, mert ezzel Laosz a szom­szédos Kambodzsával CfJUÜtt S6TTll6Q6S fO­lyosót alkothat, mely Dél-Ki- vetségben álló Dél-Vietnanu nától a Sziámi-öbölig nyúlik. A pontozott terület: ázsiai Rajzunkon a keresztvonal- népi demokráciák, kázott terület az agresszív A fehér területek: pozitív SEATO-tömbhöz tartozó semlegességi politikát folyta­Thaiföld és az amerikai sző- tó egyéb ázsiai országok. Jugoszláv szakszervezeti küldöttség érkezett Szegedre A Szakszervezetek Csongrád megyei Tanácsa meghí­vására eev szabadkai szakszervezeti delegáció érkezett tegnap, szombaton Szegedre. A delegáció tiszteletére a Szakszervezetek Csongrád megyei Tanácsának elnöksége délután 4 órakor fogadást rendezett. A küldöttség tag­iai a városban tett rövid séta után a Szegedi Nemzeti Színházban megtekintették Tolsztoj: Élő holttest című drámáját. A szabadkai szakszervezeti küldöttség itt-tar­tózkodása alatt megtekinti városunk egyes üzemeit, in­tézményeit, majd ellátogat Csongrád megye több váro­sába. ipari és mezőgazdasági üzemébe, kulturális Intéz­ményeibe. mSJPBBm A VILÁG LEGMAGASABB AUTÖÜTJA A Kínai Népköztársaság­ban 19 havj építőmunka után átadták a forgalomnak a vi­lág legmagasabban fekvő autóút ját. Az út, amely Szin­kiang délnyugati részét és Tibet nyugati részét köti ösz­sze, 1179 kilométer hosszú és jobbára több mint 4000 mé­terrel a tengerszint felett halad. Az autóút legmaga­sabb pontja 5500 méter ma­gasan van. FELFÜJtHATÖ HAZ Dél-Wallesben hozzáláttak; a felfújható házak gyártásá­hoz. Tulajdonképpen nagy állványokról van szó, ame­lyek kifeszítése gumicsővek bonyolult rendszerével törté­nik. A gumicsöveket felfúj­ják és így megfelelő szilárd­ságot kap a szerkezet. A ház hossza 9 méter, szélessége 0 méter, magassága 2,7 méter. A ház ablakai rugalmas or­ganikus üvegből készülnek, az ajtók tolószerkezettel mű­ködnek. Ahonnan távcsővel vizsgálgatta az eget a Nagyságos Fejedelem Móricz Zsigmond 18 évvel ezelőtt Sárospa­takon járt, "eltűnt ifjúsága kacagó porában-, hogy visszaidézze diáknapjait. A Szegedi Vas­útforgalmi Technikum magyar szakkörének 29 diákja is végigbarangolta nemrégiben Sáros­patakot, hogy megnézze azt az ősi kollégiumot, ahol Csokonai jogászoskodott, ahol Kossuth Lajos tanult, s ahol Móricz Zsiga bácsi diák­korában három tantárgyból bizony megbukott... A sárospataki kollégium épületei már az első pillanatra fenséges látványt nyújtanak. Hát még ha megismerjük annak a 426 eszten­dőnek a történetét? A Szegedi Vasút forgalmi Technikum tanulóit nem fogadták a híres pataki diákok: az influ­enza járvány miatt néhány napig szünetelt az iskolai tanítás. De Hegyi József, a Rákóczi gimnázium tudós tanára szíves előzékenység­gel mégis végigkalauzolta őket az iskolában. A "nagy porta- árkádjai alatt áll Comenius domborműve is. A cseh nép fia négy eszten­deig (1650—1654) tanított Patakon, s aki 1650­ben, sárospataki székfoglaló beszédében a töb­bi között ezeket mondotta: "A Bodrog, e kel­lemes folyó a halaknak, a szomszédos hegyek a nemes bornak, a környező mezők a gaboná­nak és nyájaknak, az erdők és bokrok a va­daknak roppant bőségét ontják. Reméljük, hogy Itt a múzsáknak is kellemes székhelyük lesz." Comenius bizakodása nem lett hiábavaló, mert a "múzsafiak« serege valóban birtokába vette a "bodrogparti Athént-. Csak néhányat említek a legjelesebbek közül: Gyöngyösi Ist­ván, Kazinczi Ferenc, Csokonai Vitéz Mihály, Fáy András, Erdélyi János, Tompa Mihály, Szemere Bertalan, Kossuth Lajos, Gárdonyi Géza, Móricz Zsigmond ... A sárospataki kollégium azonban nemcsak az itt tanult jeles férfiakról híres, hanem ar­ról a sajátos diákéletről is, amely itt alakult ki az elmúlt évszázadok folyamán. Az I Rá­kóczi György rendeletére 1621-ben összeállított kollégiumi törvénykönyvből és a későbbi idők rendelkezéseiből azt láthatjuk, hogy valóságos kis köztársaságban éltek régen a pataki diákok. — Sárospataki képeslap — övék volt az egész iskola, de rájuk neheze­dett annak sok-sok gondja is. És milyen ügye­sek, frissek, talpraesettek voltak mindig a pa­taki diákok, bizonyítványa a régi időkben hasz­nált szólás-mondás is: "Ettünk, megyünk, mint a pataki diákok". A kollégium énekkarának is nagy szerep ju­tott a pataki diákéletben. Bár hivatalosan ••csak- 1782-ben alakult szervezetté, valójában azonban élete egyidős a kollégium történeté­vel. Nehéz időben dalaival lelkesített, buzdí­tott, ápolta a hazaszeretet tüzét, ha pedig fényre derült a haza orcája, együtt örült az örven­dőkkel. Az énekkar tagjai a kollégiumi életben bizo­nyos kiváltságokat is élveztek. így például a szokásos iskolai borosztáskor kétszer annyi bort és gyertyapénzt kaptak, mint mások. Tiszt­ségeiknek megfelelően különféle fakupáik vol­tak, amelyeket bizonyos ünnepségeken fenékig kellett üríteniük. A basszuskupa például egy literes volt. Kedves alkalom adódott a faku­pák használatára akkor is, amikor 1847 júliu­sában váratlan vendége érkezett a kollégium­nak: Petőfi Sándor. Menyasszonyához, Szend­rey Júliához utaztában egy éjszakát Patakon töltött, s az énekkar tagjai "egy deákos, vi­dám estélyt" rendeztek a nagy költő tisztele­tére. Magas volt már a hangulat, amikor a költő kezébe véve az eléje tett tülökpoharat, az énekkarra köszöntötte ezekkel a szavakkal: »Most e tülök kezemben van, néhány nap múlva talán itt lesz — s a tülköt szarvként homlokához illesztette, majd így folytatta: — Kiiszom e poharat, hogy részeg legyek, s felejt­sem el, hogy szabadságomat két szép szemért feláldoztam. Ti pedig jó vidám férfiúk, amikor e pohárból isztok, emlékezzetek rá, hogy Pe­tőfi ivott belőle- . . . A másik nevezetes épülete Pataknak a Rá­kóczi-vár. A hatalmas, épségben maradt vár, berendezett szobáivál nemcsak hazánknak, ha­nem talán egész Közép-Európának legértéke­sebb műemléke! A sárospataki vár az okleve­les történeti adatok Szerint a tatárjárás után keletkezett s a korszak hadiépítkezésének pá­ratlan emléke. A mohácsi csata után Perényi Péter koronaőr veszi birtokába a várat, s olasz katonai mérnökökkel hozzálát a vár meg­erősítéséhez. Ebben a várban folynak le 1537­ben Ferdinánd és János király között a béketár­gyalások, itt tartotta esküvőjét Balassi Bálint költő Dobó Krisztinával. Ebben a várban fo­gadta Bocskai a török szultán követét, aki fe­jedelemmé történt megválasztásának megerő­sítését hozta. 1616-ban I. Rákóczi György kapja meg a várat Lórántffy Zsuzsánna kezével együtt. Ebben a várban volt I .Rákóczi Ferenc és Zrínyi Ilona díszes esküvője is. Itt töltötte gyermekéveit és ifjúkorát II. Rákóczi Ferenc; A fejedelem 1708 novemberében ide hívja össze az országgyűlést, itt esketi fel a fejede­lem a Nemes Ifjak századét, ide hívja a sze­nátust ülésre és itt hallgatja a kollégium tu­dós matematika-professzorát, Simándit, miköz­ben arra is van ideje, hogy nagy messzelátó­jával nyári éjszakákon. a vár ablakából a csillagos ég rejtelmeit vizsgálja... A vár pia­cán végezték ki Bezerédy Istvánt, a "magyar Herkulest", aki kivégzése előtt azt kérte, hogy a hóhér ne hátulról sújtson rá, hanem elölről, hiszen ő egész életében bátran szembe mert nézni a halállal. Láttuk az egyik sarokszobában, fent a mennyezeten azt a stilizált domborművű ró­zsát is, mely alatt a Wesselényi-féle össze­esküvés találkozói lezajlottak. Ma is ott áll az az asztal, amelyen megírták titkos leveleiket, s úgy keltezték, hogy "dátum is Sub Rosa«. -.. Akármerre megyünk a várban, minden szo­ba. minden kő a magyar múltról beszél, s a történelem levegője belemarkol a látogató szí­vébe ... Ma a vár egyik ú.iabbkori szárnya az Alko­tók Otthona Legjobb festőink, szobrászaink, zeneszerzőink kapnak itt hosszabb-rövidebb időre elhelyezést, hogy minden gondtól mente­sen csak művészei alkotásaikkal foglalkozza­nak. Vass György Á

Next

/
Oldalképek
Tartalom