Délmagyarország, 1957. november (13. évfolyam, 256-281. szám)

1957-11-07 / 261. szám

2 / X Függetlenségünk igaz biztosítéka a magyar—szovjet barátság és együttműködés Díszünnepség az Operaházban a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 40. évfordulója alkalmából A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 40. ^•fordulója alkalmiból a magyar forradalmi munkás-paraszt kormány és a Hazafias Nép­front Országos Tanácsa szerdán este díszünnep­séget rendezett az Állami Operaházban, A Dalszínház ünnepien feldíszített színpa­dán, az est díszelnöki égének tagja volt Dobi István, a Népköztársaság Elnöki Tanácsénak elnöke. Apró Antal, Biszku Bék, Fehér Lajos, Kállai Gyula, Kiss Károly, Marosán Gvörpv, Somogyi Miklós, az MSZMP Politikai Bizott­ságának tagjai, Nemes* Dezső, a Politikai Bi­zottság póttagja. A díszelnökség tagja volt az MSZMP Központi Bizottságának; a kormány­nak, • KISZ-nek; a szakszervezeteknek, a Ma­gyar Nók Országos Tanácsának, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának, kulturális élő­lünknek számos tagja, a munkásmozgalom régi harcosai. A díszelnökségben foglalt Kehret P. T. Kos marov, a Szovjetunió Legfelsó Tanácsa nem­zetiségi tanácsának elnökhelyettese, a szovjet kormányküldöttség vezetője, és T, I. Arhipova, a Kurszki területi pártbizottság titkára, a Szov­jetunió Legfelsó Tanácsának elnökségének lagja. I'agja volt a díszelnökségnek J. L Gromov, a Szovjetunió magyarországi rendkívüli és meg­hatalmazott nagykövete, valamint a szovjet hadsereg Magyarországon állomásozó csapatai képviseletében F. F. Ifazakov; hadseregtábor­nok.; Ar Állami Operaház nézőterét megtöltő kö­zönség soraiban ott volt az MSZMP Központi Bizottsága; a forradalmi munkás-paraszt kor­mány, az Elnöki Tanács számos tagja, a poli­tikai, gazdasági és kulturális élet vezető szemé­lyiségei. J A nézőtéren foglaltak helyet a ha­zánkban tartózkodó szovjet kormányküldött­ség tagjai- Jeten volt az ünnepségen a budapesti diplomáciai képviseletek számos vezetője és tagj'a; A magyar és szovjet himnusz hangjai után Dobi István; a Népköztársaság Elnöki Taná­csának elnöke nyitotta meg az ünnepséget; Ezután Apró Antal emelkedett szólásra; Apró Antal elvtárs beszéde — Tisztelt Elvtársak! Tisztelt ünneplő Közönség! — Holnap, november 7-én lesz 40. éve annak, hogy Le­nljj nagy pártjának vezetésé­vel győzött a pétervári mun­kások fegyveres felkelése és megdöntötte az orosz földbir­tokosok és tőkések hatalmát. Kommunisták és nem kom­munisták, haladó emberek, mindenki, akinek drága hazá­ja függetlensége, az emberi szabadság, a kizsákmányolás­mentes élet, egyszóval az négy évtizedet. A régi Orosz­országban a nép rabszolga volt. 1917 után megvalósult, be­tel jcsUlt Lenin álma: nem­zetté nőtt a dolgozó nép és övé lett az egész ország. E történelmi sorsforduló mindörökre összeforrott Lenin nevéveL nek felbecsülhetetlen, kellő­képpen meg sem hálálható támogatása volt­—• Ma már minden ha­záját szerető ember meg­érti, hogy a magyar nem­zeti és állami független­ségnek igazi biztosítéka a magyar—szovjet * barátság és együttműködés. Nem pe­dig a kapitalista Nyugattal cimboráló Nagy Imre-féle -semlegesség-. Ezután arról beszélt Apró Antal, hogy a ml népünk most különös szeretettel és hálával, a meghatottság ér­emberiségnek eszméje, aki hí- zésével ünnepli az Októberi ye a társadalmi és kulturális Forradalomt 40_ évfordulóját. „lulmel_r haladásnak, a népek békés 39-jJc évfordulót nem ilnne- összefoeása meUettünk. ma­együttélésének, a fóldkerek- pelhettük meg. Pusztító el- gyarok mellett — fényes bl­ség minden országában hálá- lennforradalom söpört vééig 70nyíték arra, hogv a szocia­lista táborban a kisebb ós Az októbert ellenforrada­lom ideién világosan meg­mutatkozott: ki a barátunk, kl az ellenségünk. A prole­tár internacionalizmus, a munkásosztály nemzetközi val és szeretettel emlékezik hazánkon, meg e napon a Szovjetunió — S ha nem sietnék segít­fcnnállásának, a Nagy Októ- ségünkre az októberi íorra­beri Szocialista Forradalom 40. évfordulójáról — kezdte beszédét Apró elvtárs. Rámutatott: az elmúlt negyven esztendő alatt való­ban új lapok íródtak az em­beriség történetébe. A Nagy Októberi Szocialista Forra­nagyobb országok néoel ho­gyan segítik egymást­Apró Antal beszédét a dalmat dicsőségesen megvívó szovlet barátaink, katonái — Szovjetunió, a Szovjetunió Kommunista Pártja, a ma­gvar és a szovjet nép barát­ságának éltetésével fejezte be. Ezután Komarov elvtárs, a ban a magvar munkásosztály, iet kormányküldöttség veze­a magyar szoeialianus ügyé- tője mondott beszédet Komarov elvtárs beszéde folytatta —. ma talán a fa­sizmus ülne tort népi de­mokratikus államunk rom­jain. vagy egy harmadik vi­lágháború színtere lenne ha­, ,„„„,..,, Diut,m..u, , „,.„- zánk. A Szovietunió segítsé- BHP dalom győzelme óta eltelt 40 eím 1 rttíl l 045 -tton. ^ir^d 1050- h^nk^ t^óácod^ szov­év valóban sorsfordulót ho- - - - -• ­zott. Megváltozott a világ és az emberiség arculata, az ed­dig megbéklyózott emberek tíz- és százmilliói álltak talp­ra 1817. november 7. óta és hajtottak végre olyan hatal­mas tetteket, amelyekre ed­dig nem tartották képesnek önmagukat; Utalt ezután XprŐ 'Antal arra. hogy a negyven éves októberi szocialista forradalom egyik legnagyobb tanulsá­ga — sőt talán a legna­gyobb tanulsága éppen az —, hogy beblzonyitotta mire képes az a nép, amely lerázza a földesurak és a lökések Igáját. — A második naev tanul­ság. hogy világot átformáló, hatalmas történelmi tettekre csak a néD kénes, amelyet a forradalmi munkásosztály vezet. Az a munkásosztály, amely megteremtette a ma­gú államát, a proletárdikta­túrát. csodálatos alkotó mun­kára tudta mozgósítani, pél­dátlan teremtő cselekedeteid re tudta vezetni a dolgozó nóplömegeket. ha a munkás­osztályt a marxizmus—leni­nizmus tanításaihoz hű for­íudalmt párt vezeti immár Komarov elvtárs beszéde eleién vázolta a szovjet nép­nek a párt vezetésével az el­múlt négy évtized alatt elért eredményeit. A Szovjetunió tapasztalatai megmutatták. hogv a szocialista társadalmi rend le tud küzdeni min­den nehézséget és olyan eredményeket tud elérni, amelyek a ltapitalisjA or­szágokban elképzelhetetle­nek. . „ , A továbbiakban arról be­szólt. hogv a szovjet nép a Nagv Honvédő Háború esz­tendeiben a kommunista párt vezetésével vívott hősi har­cával halomra döntötte a hit­leri rablók és felbúltóik min­den tervét. — A Nagv Honvédő Hábo­rú győzelmes befejezése mélv hatást gyakorolt a további történelmi fejlődés egész me­retére. Még jobban meeeven­gül a kaoitall-— us világ­rendszere — mondotta, maid így folytatta beszédét: — Az Imperializmus ag­resszív erői az elmúlt év ok­nógv évtizede. Mi, magvar tóberében ellenforradalmi lé­kommunisták mindig példa- zadást robbantottak kl Mn­kénünknek. tanítónknak te- gyarországon. Megkísérelték kintettük a szovjet munkás­osztály pártját; Ezután Apró elvtárs rá­mutatott: mivé fejlődött a négv évtized alatt a marxiz­mus—leninizmus forradalmi tanításai által nevelt és szer­vezett szovjet munkásosztály vezetése alatt az a régi Oroszország, amelv társadal­milag, gazdaságilag, de kul­turálisan is a világ egvik leg­elmaradottabb országa volt. A Szovtetunióban hatal­mas. világraszóló sikerek kiszakítani Magyarországot a szocialista országok családiá­ból és helyreállítani ebben az országban n burzsoá földes­úri. fasiszta, horthvsta rend­szert, hogy ezt az orszá­got az atlanti szövet­ség előretólt. támaszpontjává változtathassák. Egvidelűleg példátlan méretű oropagan­da-kamoánvt indítottak, hotrv zavart keltsenek az emberek gondolkodásában, leiúrassálc a szocializmus eszméiét, meg­bontsák a szocialista tábor országainak egységét, meará­íémielzik az 1917 óta eltelt galmazzák a közöttük Szovjetunió között fennálló kapcsolatokat áe megrendít­sék a proletár internaciona­lizmus elveit. Ezután rámutatott Koma­rov elvtárs, hogy a nemzet-' közi reakció tervei azonban meghiúsultak. Magyarország dolgozói fel­ismerték. mit hozna nekik az ellenforradalom. A ma­gyar dolgozók, a Magyar Szocialista Munkáspárt és a forradalmi munkás-pa­raszt kormány vezetésével, az egész szocialista tábor segítségével szétzúzták az ellenforradalmat. — A Szovjetunió, híven a proletár internacionalizmus eszméihez, segítséget nyújtott Magyarország népének. A szovjet nép áldozatokat ho­zott a magyar nép létérde­keiért a béke és a szocializ­mus közös ügyéért. — A szovjet nép üdvözli és támogatja a Magyar Szo­cialista Munkáspártnak ós a forradalmi munkás-paraszt kormánynak a proletárdikta­túra megerősítése és a szo­cialista rendszer megszilárdí­tása érdekében hozott vala­mennyi intézkedését. A magyar népnek az or­szág normális életének helyreállításában, a nép­gazdaság fejlesztésében és a szocialista rendszer to­vábbi megszilárdításában elért sikerei nemcsak a Magyar Népk'ldársaság megszilárdulását és felvi­rágzását mozdítják elő. (le nagymértékben hozzájárul­nak Európa és n világ bé­kéjének megőrzéséhez ls. — Az imperializmus erői­nek. úgy véljük, nem fog si­kerülni új vilúgkonftiktust II Szovjetunió megmutatta az egész világnak a kapitalizmus béklyóitól megszabadult nép páratlan alkotóerejét Megkezdődött a Szovjetunió Legfelső Tanácsának jubileumi ülésszaka MOSZKVA (TASZSZ): November 6-én, moszkvai idő szerint délelőtt tíz órakor A LUM­nyiki Sportpalotában megnyílt a Szovjetunió Legfelső Tanácsának jubileumi ülésszaka. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 40. év­lordulójának szentelt ülésszakon a Legfeltö'Ta­nács küldöttein kívül jelen vannak az SZKP régi harcosai, Moszkva dolgozóinak képviselői hatvanegy külföldi országból érkezett küldött­ségek tagjai, valamint a diplomáciai testület képviselői. Az ülés elnökségi asstalánál helyet foglalnak az SZKP Központi Bizottsága elnökségének tag­jai, valamint Mao Ce-Tung, Wladyslav Go­mulka, Antonin Novotny, Kádár János, Ed­vard Kardelf, Mauriee Thorez, Palmire Tog­liatti és a Moszkvába érkezett külföldi küldött­ségek mis vezetői. Ax ülést Pavel Lobanov, n Legfelső Tanács szövetségi tanácsának elnöke nyitotta meg. majd tíz óra tizenöt perckor szólásra emelke­dett N. Sz. Hruscsov, a Szovjetunió Legfelső Tanácsának küldötte, az SZKP Központi Bi­zottságának első titkára, hogy megtartsa ünnepi beszédét a Nagy Októberi Szocialista Forrada­lom 40. évfordulójáról Hruscsov elvtárs beszéde Hruscsov beszédének ele­jén hangsúlyozta, hogy az októberi forradalom 40. év­fordulóján a Szovjetunió né­pei az egész világ elé tárják a szocializmus történelmi je­lentőségű győzelmeit — A szovjetország mun­kásosztálya — folytatta mindig a nemzetközi mun­kásmozgalom egyik csapatá­nak tekintette magát. Sike­reit úgy értékeli, mint a vi­lág dolgozóinak győzelmét, mint hozzájárulását az em­beriség felszabadításának nagy ügyéhez, az imperializ­mus és a gyarmati rendszer béklyóinak széttöréséhez, az új szocialista társadalom fel­építéséhez. — Amikor visszapillantunk az októberi fordulat törté­nelmi napjaira és végigte­kintünk szocialista hazánk dicsőséges útján — mondotta Hruscsov — pártunk, az egész szovjet nép, az egész haladó emberiség páratlan szeretet­tel ejti ki annak az ember­nek dicső nevét, akinek hal­hatatlan géniusza, a forra­dalmi harcosra jellemző tán­toríthatatlan akaratereje, a dolgozó emberek millióit lel­kesítette és lelkesíti harcra a kommunizmus győzelméért: Vlagyimir Iljics Lenin nevét. Hruscsov ezután arra utalt, hogy az imperialisták első­sorban azért nem tudtak be­lenyugodni a proletárforrada­lom oroszországi győzelmébe, mert az lelkesítő példa volt az összes kapitalista orszá­gok proletáriétusa, a gyar­matok népei számára, meg­semmisítő csapást mért az imperializmus egész világ­rendszerére. A szovjetország népei ke­mény harcban megvédelmez­ték október vívmányait. Ve­lük vállvetve harcoltak a forradalom ellenségeivel szemben a kínai, a magyar, a lengyel, a jugoszláv, a finn, a román, a német, a csehszlo­vák dolgozókból létesült nemzetközi egységek. A Szovjetunió négy évti­zedes útját jellemezve Hrus­csov kijelentette: — A Szovietunió dolgozói kapitalista gyűrűtől övez­ve, szakadatlan harcban a nemzetközi imperializmus ármányaival, megtörték az osztályellenség dühödt el­lenállását. s a kommunista párt vezetésével történel­mi szempontból rövid idő alatt felépítették a szocia­lizmust. Megmutatták az egész világnak a kapitaliz­mus béklyóitól megszaba­dult nép páratlan alkotó­erejét. Hruscsov ezután arra em­lékeztetett, hogy a szovjet nép viselte a második világ­háború terhének zömét, s a fegyveres erőkkel együtt döntő része volt abban, hogy megmentse az emberiséget a fasiszta leigázás fenyegető veszélyétől. A világ békesze­rető népei szintén kivették részüket a hitleri Németor­szág és a japán militariz­mus ellen vívott közős harc­ból. E nevezetes napon a szovjet nép a hála és az üdvözlet szívből jövő sza­vaival fordul minden or­szág munkásosztályához, dolgozóihoz, akik mindig, mint édestestvérek támo­gatták a Szovjetunió dol­gozóit a szocializmusért, a békéért vivott harcukban. A történelemben páratlan eredmények A Szovjetunió szocialista építésének négy évtizedes ta­pasztalatai meggyőzően ta­núsítják a szabad munka óriási előnyét a kényszerű munkával szemben. — A kommunista pártot és a szovjet kormányt a szocia­lista építés példátlanul bo­nyolult és nehéz munkájában a szocializmus építésének bölcs lenini terve vezérelte. A feladatok megoldását azért koronázta győzelem, mert a kommunista párt és a szov­jet hatalom egész tevékeny­ségében a munkásosztály és a parasztság megbonthatatlan szövetségére támaszkodott. A Szovjetunióban megerősödött a népek barátsága, s a tör­ténelem során először sike­rült megszüntetni a népek gazdasági és művelődésbeli egyenlőtlenségét. A Szovjet­unió iparának emelése 1957­re az 1913-as színvonal har­mincháromszorosára, a ter­melési eszközök termelése pedig hetvennégyszeresére emelkedett. Az ipar ilyen hatalmas arányú fellendülé­sét lényegében 20—22 év alatt sikerült megvalósítani. A hitleri Németország tá­madása olyan kárt okozott a szovjet népgazdaságnak, amely a háborús kiadásokat és a megszállás alá került te­rületeknek ipari és mezőgaz­dasági termelésének elma­radt bevételeit számítva — kétbillió 509 milliárd rubelre rúgott. A történelemben váratlan a Szovjetunió ipari terme­lésének és különösen ne­hézipari termelésének ro­hamos növekedése. Az Egyesült Államoknak, Németországnak és Angliá­nak nyolcvan-százötven évre volt ahhoz szüksége, hogy ipari termelését hozzávetőle­gesen harmincszorosára emelje. A Szovjetunió már régen maga mögött hagyta Európa legnagyobb kapita­lista országait, Angliát, Fran­ciaországot és Nyugat-Né­metországot. — A munka termelékeny­ségét illetően a Szovjetunió túlszárnyalta Angliát és Franciaországot, s utóiéri az Egyesült Államokat. A Szov­jetunió iparában a munka évi termelékenysége 1913­hoz viszonyítva körülbelül kilenc és félszeresére, az Egyesült Államokban pedig csupán 2,3-szeresére emelke­dett. A kolhozrendszer győ­zelme a Szovjetuniót a világ legnagyobb földművelő or­szágává változtatta. A Szov­jetunióban körülbelül nyolc­vanezer kolhoz van. Az öt­ezernyolcszáz szovhoz pedig mintegy 55 millió hektáron, vagyis az ország szántóterü­letének negyed részén gaz­dálkodik. i*w>tH»<««!»»í*r. A mezőgazdaság határozot­tan, jó ütemben fejlődik. 1957-ben a Szovjetunió egész vetésterülete 193 200 000 hek­tár, vagyis 75 millió hektár­ral több volt, mint 1913-ban. A vetésterület egész növeke­désének mintegy ötven szá­zaléka a legutóbbi négy évre esik. Hruscsov ezután adatokat sorakoztatott fel a nemzeti jövedelem növekedéséről, ami az életszínvonat emel­kedésének egyik legbizto­sabb jellemzője. Az eau főre jutó nemzeti jövedelem az 1913. évihez képest a Szovjetunióban tizenháromszorosára emel­kedett. Az Egyesült Álla­mokban ez a növekedés alig két és félszeres. A szocializmus győzelme a Szovjetunióban mindörökre megszüntette a munkanélkü­liséget. A Szovjetunió nép­gazdaságában foglalkoztatott munkások és alkalmazottak száma az 1013. évi 12 millió 900 ezerről 1957-ben 52 mil­lió 600 ezerre emelkedett. A szocializmus nagy vív­mánya, hogy a Szovjetunió­ban kulturális forradalmat haitott végre. Ennek köszön­hető, hogy a Szovjetunió a tudomány és a technika fej­lődését illetően a világ egyik első helyére került. Manap­(Folytatás a „ oldalon) kirobbantani. Napjainkban már nem végzetszerűen el­kerülhetetlen a háború, A népeknek nem kell a feszült­ség, az új világháború. Ha a békeszerető népek minden erejüket megfeszítik, hogy eltorlaszolják a háború út­ját, akkor nem lesz háború. — A szocialista világrend­szer szilárdsága és a szocia­lista országok következetes békcpolitikája megköti az agresszorok kezét és megne­hezíti egy új világháború ki­robbantását. Ne feledkezzenek meg az imperialisták arról, hogy amennyiben mégis meg merészelnék gyújtani egy új világháború tüzét,' olyan erök kelnek fel a világon, amelyek elsöprlk őket és beteljesedik az egész kapi­talista rendszer esődje. — A Nagy Októberi Szo­cialista Forradalom megnyi­totta az emberiség számára az utat a ragyogó jövő felé. Nincs olyan erő, amely meg tudná állítani az emberisé­get ezen az úton. Ha a né­pek saját kezükbe veszik sorsuk intézését, legyőzhetet­ienekké válnak — mondotta Komarov elvtárs, s beszédét a világ népei baráiságának és békéjének éltetésével fe­jezte be.

Next

/
Oldalképek
Tartalom