Délmagyarország, 1957. november (13. évfolyam, 256-281. szám)

1957-11-28 / 279. szám

Csflíörtök. 1937. november 21. 3 Beszélgetés Henryk Matyszakkal fl lengyel partizánszövetség főtitkára a szövetség munkájáról, célkitűzéseiről F

, _ _ kinézésű emlaraiOS ber még Henryk Matyszak, a lengyel partizánszövetség főtitkára. Középmagas alakjáról, szürke szemeiből akarat, erő. magabiztosság sugárzik. Még a fordítás nyomán is érződik, hogy egyszerűen, sallangmentesen beszél. A partizánélet követelte nagy-nagy belső fegyelem, katonás rövidség nyoma ez. Rövid mondatain azonban át-átüt a humor derűje. Ez is a katonás élet öröksége. Henryk Matyszak elvtárssal, a lengyel Szabadságért, és Demokráciáért Harcolók Szövetsége vezetőjével, aki a Magyar Partizán Szövetség budapesti küldöttértekezlete után városunkban töltött néhány órát, a lengyel partizánszövetség helyzetéről, céljairól beszélgettünk. Matyszak elvtárs a legilletékesebb erről nyilatkozni. Ö maga ismert harcosa volt a lengyel nép hősi küzdelmének a német fasiszták ellen. Mint az Armija Ludova (a Lengyel Néphadsereg) partizánosztagainak századparancsnoka ott küzdött Varsó barikádjain; német fogságba esett; koncentrációs táborba vitték. Onnan megszökött és folytatta a harcot, míg a lengyel nép a Szovjetunió segítségével felszabadult. Matyszak elvtárs a következőket mondotta: A lengyel partizánok a háború befejezése után nemsokára megalakították szövetségüket. 1949-ig a "Volt foglyok, partizánok szövetsége« elnevezés alatt működött. 1949 óta viseli mostani nevét. A szövetség nemcsak a partizánok, politikai foglyok érdekvédelmi szervezete, segíti tagjait, hanem jelentős politikai feladatokat is old meg. — Nemcsak a szervezeten belül ápolja a hazafias hagyományokat, hanem ébren tartja azt a lakosság, a felnőttek, az ifjúság körében is. A partizánok így többek között, adandó alkalmakkor, felkeresik az ifjúságot, mesélnek harcaikról, tapasztalataikról, élményeikről, melyet a fasiszta betolakodók elleni fegyveres harc közben szereztek. '— A partizánok igen súlyos veszteségeket szenvedtek a németek elleni harcban. Szervezetünk őrzi az elesettek emlékét. Ápoljuk a hősi sírokat, emléktáblákat helyezünk el a csaták, a partizánharcok színhelyén. Lengyelország különböző vidékein állítottunk már emlékeket e hősi időknek. Közismert, hogy a fasiszták lengyel területen több nagy haláltábort állítottak fel, hogy mást ne említsek: Oswiecimben (Auschwitzben). Szövetségünk eredeti állapotában tartja ezeket a táborokat: a fasizmus barbárságának örök mementójául és emlékezésül az áldozatokra. — Politikai tevékenységünk során küzdünk a barbárság újra jelentkező erői ellen is. Küzdünk a háborús gyújtogatok, különösen a Nyugat-Németországban erősödő német imperializmus ellen: kiadványokkal, felvilágosító munkával. — Igen nagy fontosságot tulajdonítunk belpolitikai vonatkozásban a Lengyel Egyesült Munkáspárt Vili. plénumán elfogadott határozatoknak. Szövetségünk minden tagja dolgozik a VIII. plénum határozatának végrehajtásáért,i A partizánok, a hazafias érzés ápolása mellett ugyanolyan fontosságot Decemberben már az Erőmű gőzével fűt a Szegedi Ruhagyár Még ebben az esztendőben pontot tesznek az Erőmű és a Szegedi Ruhagyár portáján folyó nagy építési és szerelési munkára. Országos viszonylatban is az elsők között valósul meg Szegeden az a praktikus elgondolás, hogy a vidéki kis erőműveket, gyenge hatásfokuk miatt, hőszolgáltatásra is alkalmassá tegyék. Közismert az a terv. miszerint a Szegedi Erőmű turbinájának megcsapolásával több közel eső üzem hőenergia-szükségletét biztosítják — aránylag igen olcsón. A célszerű építkezéshez folyósította a nagy hitelöszszeget a Beruházási Bank. hogy minél előbb kamatozzon a jövedelmező befektetés. A várt gazdasági eredmény nem is késlekedik már sokáig. December második felében már az Erőmű gőzével fűthet cs vasalhat a Szegedi Ruhagyár. tulajdonítanak az internacionalizmus eszméjének is. Szövetségünk tagja a Volt Ellenállók Világszövetségének. Ezen keresztül érintkezünk a többi országok szövetségeivel. Nagy figyelmet fordítunk a szovjet néppel — és természetesen más népekkel — való testvéri barátság ápolására. Küldöttségek cseréje folyik szövetségünk és a szovjet partizánok szövetsége között. Meglátogatnak bennünket, felkeressük közös harcaink színhelyét, bajtársi találkozókon idézzük fel a múltat. Nem jelszavakban, hanem ténylegesen, a valóságban ápoljuk ezt a számunkra nagyon fontos, jó kapcsolatot. Márka lesz ebből, akárki meglátja Készül a szegedi halászlé a Konzervgyárban Nagy eimeny volt számomra a budapesti kongresszus. Ismét találkozhattam azokkal a magyar és más nemzetiségű elvtársakkal, akikkel együtt harcoltunk a spanyol földön, és azokkal a szovjet és magyar ellenállókkal, akikkel Varsó, j megtartani, újabb hírnevet sze! rezni a szegedi iparnak —, ez a vágyuk. De nemcsak egvszerűA szakmáját szerető mesteri állaláhan háromszor tölti ei öröm egy-egy készítményével kapcsolatban. Először mikor megrendelést kap, másodszor mikor elkészül az áru, harmadszor pedig mikor kiadja a kezéből, vagyis átveszi a munkát a megrendelő. így vannak ezzel a szegedi konzervgyári vezetők és munkások is. Az év elején a tervekkel, ősszel a zsúfolt raktárakkal büszkélkedtek, most a kiszállított vagontétel örömük vesszőparipája. Angliába, Holtandiába, Nyugat-Németországba, Csehszlovákiába, Szovjetunióba indulnak a konzervekkel telt vagonok, s ürülnek a raktárak. A hírnév öregbítése A külföldi szállítás mindig valami különös izgalomban tartja a konzervgyáriakat. Ez érthető is, hiszen nem rejtett, nagyon is nyílt célkitűzésük, hogy növelni szeretnék külföldi piacaikat. Azt is tudják, legjobb reklám, piacszerző valami, a jó áru, a vevő elismerése. Hírnevel és egész Lengyelország felszabadulásáért vállvetve küzdöttünk. E találkozó erőt adott nekem a további munkára — fejezte be a beszélgetést Matyszak elvtárs; Selvemhernyétenyészték értekezlete Szerdán megbeszélésre gyűl- > tek össze az ország selyemhernyótenyésztését irányító szak- j emberek, hogy számot vessenek tízéves távlati fejlesztési tervük en vágyakoznak, hanem minden igyekezetükkel azon vannak, hogy jó munkájukkal meg is valósítsák. Most is csomagolják a nyári termékeket, cimkék kerülnek a meggy, cseresznye, barack konzervekre. Feliratok készülnek a pulpos ládákra, B indulnak messzi útjukra a szegedi munkások, a Konzervgyár termékei. Most még nem a külföldi szállítás okozta izgalom uralkodik a gyárban. Az új készítmény a szegedi halászlé körül forgolódik most mindenki. A szegedi halászlé világhírű. Most még csak az, amit. a szegedi csárdákban, vagy a szegedi halászok főznek. Más városokban, vendéglőkben is főznek halászlét, de az nem igazi szegedi, ha még ezt a nevel is adják neki. igazi halászlét csak a szegcdi szakácsok, halászok tudnak főzni. Ezek mellé sorolhatjuk a szegcdi Konzervgyár szakembereit is. Halászlékoozervet még hevesem eltek, ha hírét, hallották is. Az újságok már hírt adtak a próbakészítésekről, a tényleges gyártásról, amely most kezdődött nemrégen, már filmet is készítettek. A kondérokban... A gyár nagycsarnokában a gyümöícskonyhában most nem a cseresznye, vagy az őszibarack illata terjeng a gőzzel telített levegőben, hanem a fokhagyma és vöröshagyma szaga keveredik a hal szagával és a fűszer illatával. A hosszú asztalokon nagy kosarakban több száz három— négykilós ponyt tátong. A szalag végén pedig már mérlegre kerülnek feldarabolva. Pontosan kimérik az adagokat, amelyek majd a félkilós konzervdobozokba kerülnek. A nagy kondérokban most, a halászlé rotyog, de nincs benne a mérleggel kidekázott halj mert azt nyersen teszik a dobozba; Persze nem hal nélkül készül a halászlé, amivel aztán nyakonöntik majd a dobozba került nyershalat. Ami most benne fő, abból más készül. Pástétomszerű halkészítmény, amit "tízórai uzsonna* néven hoznak majd forgalomba. Halból készül, de alig különbözik a májkrémtől. Egy lényeges különbség van köztük, hogy a konzervgyári készítmények lénvgesen olcsóbbak lesznek. »De mi lesz a nyershallal " konzervdobozban", amit az elkészített lével öntenek nyakon:' Ez is megfő majd a sterilben. Nem igy készül a halászlé a konyhákon, de mégis olyan jó lesz ez, mint amit a liszaparion bográcsban főznek. Az első megrendelés A szegedi ipar hírnevét megtartani és újabb sikereket szerezni, ez a vágy szülte a "halászlé konzerv ötletei" is. tervezőinek, készítőinek nagy igyekezete, a halászlé jó ize és még a dobozra kerülő tetszetős címkék is az új hírnévre törés útját egyengetik. Az első megrendelés belföldre 5 vagonra szól. Szerdán azonban már Budapestről jelentetlék, hogy elindul majd első külföldi útjára is a szegedi halászlé konzerv. A brüsszeli világkiállításra is elviszik. Ezért talán egyszer majd kiegészül a többek által hangoztatott vélemény, hogy: "márka lesz ebből, akárki meglátja". S még az sincs kizárva, hogy — világmárka. áli Névtelen feljelentések nyomában # Ha az emberi A nagy munka első fázisából már alig van hátra tennivaló: csupán a vezetékek szigetelése maradt a következő két-három hétre.' Megtartották az első gőznyomáspróbát is és az üzemszerű igénybevétel feltételei hamarosan valóra válnak. Természetesen csak később kerül sor a csőhálózat további építésére '— a Konzervgyárig. Mindenesetre a következő szezonban ott is éreztetni fogja kedvező hatását a terv valóra váltása. A nagy vállalkozás csak akkor lesz majd teljesen rentábilis, ha a Konzervgyár hőenergia-szükségletét is az Erőmű fedezi — tekintve, hogy a Ruhagyár csak télen igényel sok hőt. a Konzervgyár viszont a nyári és őszi hónapokban. A gőztávvezeték ruhagyári szakasza mindenesetre addig is meghozza a várt nagy összegű megtakarítást. jelenlegi helyzetével. A Herbá- donságok között egy sort'enria selyemgübótermesztő szövet- : det próbálnánk felállítani, a kezeli központ 1954-ben egy ; gerinctelenség igen "előkelő" tízéves távlati terv megvalósi- ; helyet foglalna el. Pedig sajtásába kezdett. A terv kereté ben háromszázezerháromszáz I sok embernél megvan. Nem holdon telepítenek eperfákat — i akarunk különösebb erkölcsi mégpedig nem az eddig ismert ! fejtegetéssel foglalkozni, de rossz De adódik valami más is a tulaj- névtelen feljelentésekből. Aki igazat mond, s ennek teljes mértékig tudatában van, az nem szokta szégyellni, hogy kiálljcn véleménye mellett, nos ez a súlyos hiba nagyon Ellenben, aki intrikál, a valósa. országútmenti formában, hanem kisebb, összefüggő — egy-tíz holdas — táblákon. Ezek az "epreskertek* falvak, városok körül létesülnek, s a törpe- és alacsonytörzsű fákról nem leveleket, hanem egész gallyakat lehet szedni —: két-háromszorosát az országúti fák termésének. Igy fél óra alatt elvégezhető eddigi többórás munka. A tízéves fejlesztési tervnek eddig egyharmadát teljesítették. ha a névtelen feljelentéseket vizsgáljuk, feltétlenül felmerül ez a kérdés. Mert mi másnak is lehetne nevezni azt, ha az ember egy másikról véleményt, bírálatot mond, állít róla bizonyos dolgokat — s mivel a rendőrség panaszirodáján vagyunk, nem a legkedvezőbbeket — s nevét nem írja alá? Nem találhatunk egyéb kifejezést, mint — gerinctelenség. got csak részben tárja fel, vagy teljesen eltorzítja a tényállást — az nem szereti a bőrét vásárra vinni. Ezek az emberek ••vagy sikerül, akkor jó, ha nem, úgyis" elve alatt s a jóleső biztonság érzésével — hiszen úgysem tudják, ki írta —, küldözgetik intrikáló, rágalmazó leveleiket. A névte'enJ^SÍ: gából csak egyet ragadunk ki —, de ezen példával valahogy úgy állunk, mint a jó közc7& esztétikai érzék kialakulástí Hermann Isiván előadása a TTIT klubjában -ír*-* Cslnosodik a Gyulatelep Bármennyire is előkelő nevet adtak neki a múltban, mégis egyik legelhanyagoltabb helye volt Szegednek a Gyulatelep. Járhatallansáeiő sáros utak. lucskos gvaloeiárdák. gödrös kocsiutak szelték keresztül a telepet, A III kerületi tanács ielentős költ séggel nagv úi iáépítéshez fosott Rövid idő alatt elkészítették az aszfaltjárdákat. melvek alapvetően szükségesek voltak a normális közlekedéshez. Ugyanakkor kis árkokat is létesítettek. hogv az esővíz elvezetése a gvűitőcsatornákba zavartalan legven. Különösen sok bosszúságra adott okot a vi'l-moshoz vevető út iárhatatlansága. Mire e'értek a lakosok az állomáshoz. nvakie sárosak vaev perosak voltak. Az úionn-m épített iárd- azonban minden igényt kielá-ft: S meglepetésül — mert erről a lakosság nem tud — ielentős földmunkálatokkal az úttestet is megiavítiák. A szegedi halászok ritka szere cséje Emberemlékezet óta nem volt ilyen szerencsés napjuk a szegedi halászoknak. A Kossuth Halászati Szövetkezet hat tagja — Rózsa Józsefbrigádja — a Tisza alsó szakaszán egyetlen húzással négy mázsa hetven kiló kecsegét fogott a napokban. Ehhez hasonló gazdag zsákmányra a legidősebb halászok sem emlékeznek. Ezt a keresett, kiváló halfajtát csak ott lehet megtalálni, ahol tiszavirág-lárvák rejtőznek a folyó iszapjában. A kecsegék ugyanis ezekre vadásznak, ezzel táplálkoznak. A szerencsés szegedi halászok ezen az egyetlen napon fejenként csaknem ezerháromszáz forintot kerestek.: Szegeden a TTIT klubjában kedden este Hermann István, a filozófiai tudományok kandidátusa tartott előadást "Az esztétikai érzék kialakulása" címmel. Az előadás ezt a rendkívül bonyo-. lult kérdést ezúttal csupán egy oldalról közelítette meg. — Vitathatatlan — mondta az előadó —, hogy a modern polgári esztétika zsákutcában van. ; Ennek egyik oka, hogy a va, lóság egyes kategóriáinak ! megragadásához más lehetó! ségek vannak ma, mint századokkal ezelőtt; a köztudatba új fizikai, társadalom! tudományi és egyéb kategój riák kerültek anélkül, hogy megtették volna az egyes emberben a gondolati utat, ami szükséges. Emiatt előállott egyrészt a kategóriák absztrakt kezelése, másrészt a puszta empirizmus területén maradtak sokan. E bevezető után tért rá az előadó az érzékelés problémájának tárgyalására. Megállapította, hogy az emberi érzékelés más, mint az állati érzékelés. i Az emberi érzékelés a munka eredménye. i Míg az állati érzékelésnél a j cél közvetlen, az emberi éri zékelésnél a közvetlen céllal j össze nem függő szabad ér! zékelési terület alakul ki, | mely lehetővé teszi az esztétikai érzékelés lehetőségét, A munkafolyamatban ez az úgynevezett szabad érzékelési terület nincs összefüggésben a munkafolyamat közvetlen céljával, s ennyiben Kant meghatározását: "szép, ami érdek nélkül tetszik" — az előadó elfogadhatónak tartotta. Ez a szabad érzékelési terület teszi lehetővé az egyén sajátos tudati tartalmával kapcsolódva az esztétikai érzékelés lehetőségét. Kérdés — lette fel az előadó —, hogy ennyivel megelégedhetünk-e? Az ember számára állandóan visszatér a munkafolyamat közben egy sor olyan probléma, ami a munkafolyamat közben nem nyer adekvát megoldást. Ugyanakkor ezek a problémák nemcsak a munka tárgyával kerülnek viszonylatba, hanem a társadalommal 'S. A munkafolyamatokra tehát egyrészről egy logikus átláthatóság a jellemző, másrészről megoldatlan problémák megjelenése. Ez a terület — a megoldatlan problémák területe — fogalmakkal körülhatárolt, de tudományosan fel nem dolgozott terület. A művészet feladata, hogy ezen a területen belül a tudományos megoldás igénye nélkül megtalálja az emberiség szempontjából központi problémát; a jelentőset, ami szintén az esztétikai érzék kialakulásához vezet. Ennek a jelentősnek, azaz különösnek a felismerése az esztétikai érzék kifejlődésének második alapja. A következő lépés a képzetek kérdése, út az érzékeléstől a képzetig. Ma már képzeteink legnagyobb része fogalmilag megmondással: egy csepp vízben benne van az egész tenger. A sándorfalvi parasztok »nevében« érkezett levél valamelyik nap a rendőrség panaszirodájára azzal, hogy továbbítsák. A címzett: Marosán György államminiszter. A levél felkéri a miniszter elvtársat, hogy lépjen mar közbe, mert olyan "kibírhatatlan terror" uralkodik a faluban, hogy az emberek mindannyian ki akarnak vándorolni. Igaz — folytatja a sorok széplelkű írója —, hogv októberben volt egy kis "cécó", de az is csak azért, mert azelőtt is nagy volt az elnyomás s a parasztok az ellenforradalom alatt csak "fizettek". A továbbiakban kijelenti, hogy azonnali közbelépést kér Marosán elvtárstól, mivel mégiscsak lehetetlen állapot a nép államában a dolgozó parasztság elnyomása. Természetesen az illetékes szervek utána néztek a dolgoknak. Kiderült, hogy a "kis cécó" a párttitkár és a tanácselnök súlyos bántalmazásából és más ellenforradalmi eseményekből állott. Találtak akkoriban egy listát, amelyen rendkívüli szorgossággal volt feltüntetve a kivégzendő kommunisták neve. W^tli + rt^TatíeÍeZ kLA: Nyilván történtek tehát akkepzet letrejotte az asszocta- . , tív tartalommal telített ér- [kor J°S0S- a törvényességnek zékelés, az esztétikai érzék megfelelő letartóztatások s ezt nevezte a névtelen levélíró "kibírhatatlan terror«-nak; S ami a legfelháborítóbb, az egész sándorfalvi parasztság nevében írta levelét. Ha annyira tudatában volt igazságának, miért nem mert nevével is kiállni mellette? Hiszen az illetékesek lelkiismeretességét bizonyítja, hogy a levél vétele után rövidesen a helyszínre siettek s átvizsgálták a körülményeket. De más dologról van itt szó. Az emberek sokszor ellenségeskedésből, ártani akarásból cselekszenek, de az kialakulásának harmadik alapja. Az előadó ezek után fejtegette a sematizmus problémáját, s megállapította, hogyha a művészet az általános és egyes közötti viszony kifejtésére teszi meg erőfeszítéseit, akkor a sematizmustól nincs mit félni. Hermann István előadása után a .jelenlevők kérdéseket tettek fel az előadónak, néhányan vitáztak is vele, illetőleg kiegészítették az egyes részterületeken tett megállapításukat. Az előadás és a vita igen magas színvonalú volt. Kár. hogy az egyetem és főiskola szakemberein, néhány látó- j esetleges következményekért gatón kívül az irodalom és művészet oktatását végző pe- I dagógusok távoltartották magukat i nem merik tartani a hátukat. Ha igazságot írunk, merjük vállalni érte a felelősségei, , & C,