Délmagyarország, 1957. november (13. évfolyam, 256-281. szám)

1957-11-28 / 279. szám

Csflíörtök. 1937. november 21. 3 Beszélgetés Henryk Matyszakkal fl lengyel partizánszövetség főtitkára a szövetség munkájáról, célkitűzéseiről F , _ _ kinézésű em­laraiOS ber még Hen­ryk Matyszak, a lengyel par­tizánszövetség főtitkára. Kö­zépmagas alakjáról, szürke szemeiből akarat, erő. maga­biztosság sugárzik. Még a fordítás nyomán is érződik, hogy egyszerűen, sallang­mentesen beszél. A partizán­élet követelte nagy-nagy bel­ső fegyelem, katonás rövid­ség nyoma ez. Rövid monda­tain azonban át-átüt a hu­mor derűje. Ez is a katonás élet öröksége. Henryk Matyszak elvtárs­sal, a lengyel Szabadságért, és Demokráciáért Harcolók Szövetsége vezetőjével, aki a Magyar Partizán Szövetség budapesti küldöttértekezlete után városunkban töltött né­hány órát, a lengyel parti­zánszövetség helyzetéről, cél­jairól beszélgettünk. Matyszak elvtárs a legille­tékesebb erről nyilatkozni. Ö maga ismert harcosa volt a lengyel nép hősi küzdelmé­nek a német fasiszták ellen. Mint az Armija Ludova (a Lengyel Néphadsereg) parti­zánosztagainak századpa­rancsnoka ott küzdött Varsó barikádjain; német fogságba esett; koncentrációs táborba vitték. Onnan megszökött és folytatta a harcot, míg a len­gyel nép a Szovjetunió se­gítségével felszabadult. Matyszak elvtárs a követ­kezőket mondotta: A lengyel partizánok a háború befejezése után nem­sokára megalakították szö­vetségüket. 1949-ig a "Volt foglyok, partizánok szövetsé­ge« elnevezés alatt működött. 1949 óta viseli mostani ne­vét. A szövetség nemcsak a partizánok, politikai foglyok érdekvédelmi szervezete, segí­ti tagjait, hanem jelentős po­litikai feladatokat is old meg. — Nemcsak a szervezeten belül ápolja a hazafias hagyo­mányokat, hanem ébren tart­ja azt a lakosság, a felnőttek, az ifjúság körében is. A par­tizánok így többek között, adandó alkalmakkor, felkere­sik az ifjúságot, mesélnek harcaikról, tapasztalataikról, élményeikről, melyet a fasisz­ta betolakodók elleni fegyve­res harc közben szereztek. '— A partizánok igen sú­lyos veszteségeket szenvedtek a németek elleni harcban. Szervezetünk őrzi az elesettek emlékét. Ápoljuk a hősi síro­kat, emléktáblákat helyezünk el a csaták, a partizánharcok színhelyén. Lengyelország kü­lönböző vidékein állítottunk már emlékeket e hősi idők­nek. Közismert, hogy a fasisz­ták lengyel területen több nagy haláltábort állítottak fel, hogy mást ne említsek: Oswiecimben (Auschwitzben). Szövetségünk eredeti állapo­tában tartja ezeket a táboro­kat: a fasizmus barbárságá­nak örök mementójául és em­lékezésül az áldozatokra. — Politikai tevékenységünk során küzdünk a barbárság újra jelentkező erői ellen is. Küzdünk a háborús gyújtoga­tok, különösen a Nyugat-Né­metországban erősödő német imperializmus ellen: kiadvá­nyokkal, felvilágosító munká­val. — Igen nagy fontosságot tulajdonítunk belpolitikai vo­natkozásban a Lengyel Egye­sült Munkáspárt Vili. plé­numán elfogadott határoza­toknak. Szövetségünk minden tagja dolgozik a VIII. plé­num határozatának végre­hajtásáért,i A partizánok, a hazafias érzés ápolása mel­lett ugyanolyan fontosságot Decemberben már az Erőmű gőzével fűt a Szegedi Ruhagyár Még ebben az esztendőben pontot tesznek az Erőmű és a Szegedi Ruhagyár portá­ján folyó nagy építési és sze­relési munkára. Országos vi­szonylatban is az elsők között valósul meg Szegeden az a praktikus elgondolás, hogy a vidéki kis erőműveket, gyen­ge hatásfokuk miatt, hőszol­gáltatásra is alkalmassá te­gyék. Közismert az a terv. miszerint a Szegedi Erőmű turbinájának megcsapolásá­val több közel eső üzem hő­energia-szükségletét biztosít­ják — aránylag igen olcsón. A célszerű építkezéshez folyósította a nagy hitelösz­szeget a Beruházási Bank. hogy minél előbb kamatoz­zon a jövedelmező befekte­tés. A várt gazdasági ered­mény nem is késlekedik már sokáig. December második felében már az Erőmű gőzével fűt­het cs vasalhat a Szegedi Ruhagyár. tulajdonítanak az internacio­nalizmus eszméjének is. Szö­vetségünk tagja a Volt Ellen­állók Világszövetségének. Ezen keresztül érintkezünk a többi országok szövetségeivel. Nagy figyelmet fordítunk a szovjet néppel — és termé­szetesen más népekkel — va­ló testvéri barátság ápolására. Küldöttségek cseréje folyik szövetségünk és a szovjet par­tizánok szövetsége között. Meglátogatnak bennünket, felkeressük közös harcaink színhelyét, bajtársi találkozó­kon idézzük fel a múltat. Nem jelszavakban, hanem ténylegesen, a valóságban ápoljuk ezt a számunkra na­gyon fontos, jó kapcsolatot. Márka lesz ebből, akárki meglátja Készül a szegedi halászlé a Konzervgyárban Nagy eimeny volt számomra a budapesti kongresszus. Ismét találkoz­hattam azokkal a magyar és más nemzetiségű elvtársak­kal, akikkel együtt harcol­tunk a spanyol földön, és azokkal a szovjet és magyar ellenállókkal, akikkel Varsó, j megtartani, újabb hírnevet sze­! rezni a szegedi iparnak —, ez a vágyuk. De nemcsak egvszerű­A szakmáját szerető mesteri állaláhan háromszor tölti ei öröm egy-egy készítményével kapcsolatban. Először mikor megrendelést kap, másodszor mi­kor elkészül az áru, harmad­szor pedig mikor kiadja a kezé­ből, vagyis átveszi a munkát a megrendelő. így vannak ezzel a szegedi konzervgyári vezetők és munkások is. Az év elején a tervekkel, ősszel a zsúfolt rak­tárakkal büszkélkedtek, most a kiszállított vagontétel örömük vesszőparipája. Angliába, Hol­tandiába, Nyugat-Németország­ba, Csehszlovákiába, Szovjet­unióba indulnak a konzervek­kel telt vagonok, s ürülnek a raktárak. A hírnév öregbítése A külföldi szállítás mindig va­lami különös izgalomban tartja a konzervgyáriakat. Ez érthető is, hiszen nem rejtett, nagyon is nyílt célkitűzésük, hogy nö­velni szeretnék külföldi piacai­kat. Azt is tudják, legjobb rek­lám, piacszerző valami, a jó áru, a vevő elismerése. Hírnevel és egész Lengyelország fel­szabadulásáért vállvetve küz­döttünk. E találkozó erőt adott nekem a további mun­kára — fejezte be a beszélge­tést Matyszak elvtárs; Selvemhernyétenyészték értekezlete Szerdán megbeszélésre gyűl- > tek össze az ország selyemher­nyótenyésztését irányító szak- j emberek, hogy számot vessenek tízéves távlati fejlesztési tervük en vágyakoznak, hanem minden igyekezetükkel azon vannak, hogy jó munkájukkal meg is valósítsák. Most is csomagolják a nyári termékeket, cimkék kerülnek a meggy, cseresznye, barack kon­zervekre. Feliratok készülnek a pulpos ládákra, B indulnak messzi útjukra a szegedi mun­kások, a Konzervgyár termékei. Most még nem a külföldi szál­lítás okozta izgalom uralkodik a gyárban. Az új készítmény a szegedi halászlé körül forgo­lódik most mindenki. A szegedi halászlé világhírű. Most még csak az, amit. a szegedi csárdák­ban, vagy a szegedi halászok főznek. Más városokban, ven­déglőkben is főznek halászlét, de az nem igazi szegedi, ha még ezt a nevel is adják neki. igazi halászlét csak a szegcdi szakácsok, halászok tudnak főz­ni. Ezek mellé sorolhatjuk a sze­gcdi Konzervgyár szakembereit is. Halászlékoozervet még heve­sem eltek, ha hírét, hallották is. Az újságok már hírt adtak a próbakészítésekről, a tényleges gyártásról, amely most kezdő­dött nemrégen, már filmet is készítettek. A kondérokban... A gyár nagycsarnokában a gyümöícskonyhában most nem a cseresznye, vagy az őszibarack illata terjeng a gőzzel telített le­vegőben, hanem a fokhagyma és vöröshagyma szaga keveredik a hal szagával és a fűszer illa­tával. A hosszú asztalokon nagy kosarakban több száz három— négykilós ponyt tátong. A sza­lag végén pedig már mérlegre kerülnek feldarabolva. Pontosan kimérik az adago­kat, amelyek majd a félkilós konzervdobozokba kerülnek. A nagy kondérokban most, a ha­lászlé rotyog, de nincs benne a mérleggel kidekázott halj mert azt nyersen teszik a dobozba; Persze nem hal nélkül készül a halászlé, amivel aztán nyakon­öntik majd a dobozba került nyershalat. Ami most benne fő, abból más készül. Pástétomszerű halkészítmény, amit "tízórai uzsonna* néven hoznak majd forgalomba. Halból készül, de alig különbözik a májkrémtől. Egy lényeges különbség van köztük, hogy a konzervgyári készítmények lénvgesen olcsób­bak lesznek. »De mi lesz a nyershallal " konzervdobozban", amit az elké­szített lével öntenek nyakon:' Ez is megfő majd a sterilben. Nem igy készül a halászlé a konyhá­kon, de mégis olyan jó lesz ez, mint amit a liszaparion bog­rácsban főznek. Az első megrendelés A szegedi ipar hírnevét meg­tartani és újabb sikereket sze­rezni, ez a vágy szülte a "ha­lászlé konzerv ötletei" is. ter­vezőinek, készítőinek nagy igyekezete, a halászlé jó ize és még a dobozra ke­rülő tetszetős címkék is az új hírnévre törés útját egyengetik. Az első megrendelés belföldre 5 vagonra szól. Szerdán azon­ban már Budapestről jelentet­lék, hogy elindul majd első kül­földi útjára is a szegedi halász­lé konzerv. A brüsszeli világ­kiállításra is elviszik. Ezért ta­lán egyszer majd kiegészül a többek által hangoztatott véle­mény, hogy: "márka lesz ebből, akárki meglátja". S még az sincs kizárva, hogy — világmárka. áli Névtelen feljelentések nyomában # Ha az emberi A nagy munka első fázi­sából már alig van hátra tennivaló: csupán a vezeté­kek szigetelése maradt a következő két-három hétre.' Megtartották az első gőznyo­máspróbát is és az üzemszerű igénybevétel feltételei hama­rosan valóra válnak. Természetesen csak később kerül sor a csőhá­lózat további építésére '— a Konzervgyárig. Mindenesetre a következő szezonban ott is éreztetni fogja kedvező hatását a terv valóra váltása. A nagy vál­lalkozás csak akkor lesz majd teljesen rentábilis, ha a Konzervgyár hőenergia-szük­ségletét is az Erőmű fedezi — tekintve, hogy a Ruha­gyár csak télen igényel sok hőt. a Konzervgyár viszont a nyári és őszi hónapokban. A gőztávvezeték ruha­gyári szakasza mindenesetre addig is meghozza a várt nagy összegű megtakarítást. jelenlegi helyzetével. A Herbá- donságok között egy sort'en­ria selyemgübótermesztő szövet- : det próbálnánk felállítani, a kezeli központ 1954-ben egy ; gerinctelenség igen "előkelő" tízéves távlati terv megvalósi- ; helyet foglalna el. Pedig saj­tásába kezdett. A terv kereté ben háromszázezerháromszáz I sok embernél megvan. Nem holdon telepítenek eperfákat — i akarunk különösebb erkölcsi mégpedig nem az eddig ismert ! fejtegetéssel foglalkozni, de rossz De adódik valami más is a tulaj- névtelen feljelentésekből. Aki igazat mond, s ennek teljes mértékig tudatában van, az nem szokta szégyellni, hogy kiálljcn véleménye mellett, nos ez a súlyos hiba nagyon Ellenben, aki intrikál, a valósa. országútmenti formában, hanem kisebb, összefüggő — egy-tíz hol­das — táblákon. Ezek az "epres­kertek* falvak, városok körül létesülnek, s a törpe- és ala­csonytörzsű fákról nem levele­ket, hanem egész gallyakat le­het szedni —: két-háromszoro­sát az országúti fák termésének. Igy fél óra alatt elvégezhető ed­digi többórás munka. A tízéves fejlesztési tervnek eddig egyharmadát teljesítették. ha a névtelen feljelentéseket vizsgáljuk, feltétlenül felme­rül ez a kérdés. Mert mi másnak is lehetne nevezni azt, ha az ember egy másik­ról véleményt, bírálatot mond, állít róla bizonyos dolgokat — s mivel a rendőrség panasz­irodáján vagyunk, nem a leg­kedvezőbbeket — s nevét nem írja alá? Nem találha­tunk egyéb kifejezést, mint — gerinctelenség. got csak részben tárja fel, vagy teljesen eltorzítja a tényállást — az nem szereti a bőrét vá­sárra vinni. Ezek az emberek ••vagy sikerül, akkor jó, ha nem, úgyis" elve alatt s a jól­eső biztonság érzésével — hi­szen úgysem tudják, ki írta —, küldözgetik intrikáló, rá­galmazó leveleiket. A névte'enJ^SÍ: gából csak egyet ragadunk ki —, de ezen példával valahogy úgy állunk, mint a jó köz­c7& esztétikai érzék kialakulástí Hermann Isiván előadása a TTIT klubjában -ír*-* Cslnosodik a Gyulatelep Bármennyire is előkelő nevet adtak neki a múltban, mégis egyik legelhanyagoltabb he­lye volt Szegednek a Gyula­telep. Járhatallansáeiő sáros utak. lucskos gvaloeiárdák. gödrös kocsiutak szelték ke­resztül a telepet, A III kerületi tanács ie­lentős költ séggel nagv úi iá­építéshez fosott Rövid idő alatt elkészítették az aszfalt­járdákat. melvek alapvetően szükségesek voltak a normá­lis közlekedéshez. Ugyanak­kor kis árkokat is létesítet­tek. hogv az esővíz elvezeté­se a gvűitőcsatornákba za­vartalan legven. Különösen sok bosszúságra adott okot a vi'l-moshoz ve­vető út iárhatatlansága. Mi­re e'értek a lakosok az állo­máshoz. nvakie sárosak vaev perosak voltak. Az úionn-m épített iárd- azonban min­den igényt kielá-ft: S meglepetésül — mert er­ről a lakosság nem tud — ielentős földmunkálatokkal az úttestet is megiavítiák. A szegedi halászok ritka szere cséje Emberemlékezet óta nem volt ilyen szerencsés napjuk a szegedi halászoknak. A Kossuth Halászati Szövetke­zet hat tagja — Rózsa József­brigádja — a Tisza alsó sza­kaszán egyetlen húzással négy mázsa hetven kiló ke­csegét fogott a napokban. Eh­hez hasonló gazdag zsák­mányra a legidősebb halászok sem emlékeznek. Ezt a kere­sett, kiváló halfajtát csak ott lehet megtalálni, ahol tisza­virág-lárvák rejtőznek a fo­lyó iszapjában. A kecsegék ugyanis ezekre vadásznak, ezzel táplálkoznak. A szeren­csés szegedi halászok ezen az egyetlen napon fejenként csaknem ezerháromszáz fo­rintot kerestek.: Szegeden a TTIT klubjá­ban kedden este Hermann István, a filozófiai tudomá­nyok kandidátusa tartott elő­adást "Az esztétikai érzék kialakulása" címmel. Az elő­adás ezt a rendkívül bonyo-. lult kérdést ezúttal csupán egy oldalról közelítette meg. — Vitathatatlan — mondta az előadó —, hogy a modern polgári esztétika zsákutcában van. ; Ennek egyik oka, hogy a va­, lóság egyes kategóriáinak ! megragadásához más lehetó­! ségek vannak ma, mint szá­zadokkal ezelőtt; a köztu­datba új fizikai, társadalom­! tudományi és egyéb kategó­j riák kerültek anélkül, hogy megtették volna az egyes emberben a gondolati utat, ami szükséges. Emiatt elő­állott egyrészt a kategóriák absztrakt kezelése, másrészt a puszta empirizmus terüle­tén maradtak sokan. E bevezető után tért rá az előadó az érzékelés problé­májának tárgyalására. Meg­állapította, hogy az emberi érzékelés más, mint az állati érzékelés. i Az emberi érzékelés a munka eredménye. i Míg az állati érzékelésnél a j cél közvetlen, az emberi ér­i zékelésnél a közvetlen céllal j össze nem függő szabad ér­! zékelési terület alakul ki, | mely lehetővé teszi az eszté­tikai érzékelés lehetőségét, A munkafolyamatban ez az úgynevezett szabad érzéke­lési terület nincs összefüg­gésben a munkafolyamat közvetlen céljával, s ennyi­ben Kant meghatározását: "szép, ami érdek nélkül tet­szik" — az előadó elfogadha­tónak tartotta. Ez a szabad érzékelési te­rület teszi lehetővé az egyén sajátos tudati tartalmával kapcsolódva az esztétikai ér­zékelés lehetőségét. Kérdés — lette fel az előadó —, hogy ennyivel megelégedhetünk-e? Az ember számára állan­dóan visszatér a munkafo­lyamat közben egy sor olyan probléma, ami a munkafo­lyamat közben nem nyer adekvát megoldást. Ugyan­akkor ezek a problémák nemcsak a munka tárgyá­val kerülnek viszonylatba, hanem a társadalommal 'S. A munkafolyamatokra tehát egyrészről egy logikus átlát­hatóság a jellemző, másrész­ről megoldatlan problémák megjelenése. Ez a terület — a megoldatlan problémák te­rülete — fogalmakkal körül­határolt, de tudományosan fel nem dolgozott terület. A művészet feladata, hogy ezen a területen belül a tu­dományos megoldás igénye nélkül megtalálja az embe­riség szempontjából központi problémát; a jelentőset, ami szintén az esztétikai ér­zék kialakulásához vezet. Ennek a jelentősnek, azaz különösnek a felismerése az esztétikai érzék kifejlődésé­nek második alapja. A következő lépés a képze­tek kérdése, út az érzéke­léstől a képzetig. Ma már képzeteink legna­gyobb része fogalmilag meg­mondással: egy csepp vízben benne van az egész tenger. A sándorfalvi parasztok »nevében« érkezett levél va­lamelyik nap a rendőrség panaszirodájára azzal, hogy továbbítsák. A címzett: Ma­rosán György államminiszter. A levél felkéri a miniszter elvtársat, hogy lépjen mar közbe, mert olyan "kibírha­tatlan terror" uralkodik a faluban, hogy az emberek mindannyian ki akarnak ván­dorolni. Igaz — folytatja a sorok széplelkű írója —, hogv októberben volt egy kis "cé­có", de az is csak azért, mert azelőtt is nagy volt az el­nyomás s a parasztok az el­lenforradalom alatt csak "fi­zettek". A továbbiakban ki­jelenti, hogy azonnali közbe­lépést kér Marosán elvtárstól, mivel mégiscsak lehetetlen állapot a nép államában a dolgozó parasztság elnyomása. Természetesen az illetékes szervek utána néztek a dolgoknak. Kiderült, hogy a "kis cécó" a párttitkár és a tanácselnök súlyos bán­talmazásából és más ellenfor­radalmi eseményekből állott. Találtak akkoriban egy listát, amelyen rendkívüli szorgos­sággal volt feltüntetve a ki­végzendő kommunisták neve. W^tli + rt^TatíeÍeZ kLA: Nyilván történtek tehát ak­kepzet letrejotte az asszocta- . , tív tartalommal telített ér- [kor J°S0S- a törvényességnek zékelés, az esztétikai érzék megfelelő letartóztatások s ezt nevezte a névtelen levélíró "kibírhatatlan terror«-nak; S ami a legfelháborítóbb, az egész sándorfalvi paraszt­ság nevében írta levelét. Ha annyira tudatában volt igaz­ságának, miért nem mert ne­vével is kiállni mellette? Hiszen az illetékesek lelki­ismeretességét bizonyítja, hogy a levél vétele után rö­videsen a helyszínre siettek s átvizsgálták a körülménye­ket. De más dologról van itt szó. Az emberek sokszor el­lenségeskedésből, ártani aka­rásból cselekszenek, de az kialakulásának harmadik alapja. Az előadó ezek után fejte­gette a sematizmus problé­máját, s megállapította, hogy­ha a művészet az általános és egyes közötti viszony kifejté­sére teszi meg erőfeszítéseit, akkor a sematizmustól nincs mit félni. Hermann István előadása után a .jelenlevők kérdéseket tettek fel az előadónak, néhányan vitáztak is vele, illetőleg kiegészítették az egyes részterületeken tett megállapításukat. Az előadás és a vita igen magas színvonalú volt. Kár. hogy az egyetem és főiskola szakemberein, néhány látó- j esetleges következményekért gatón kívül az irodalom és művészet oktatását végző pe- I dagógusok távoltartották ma­gukat i nem merik tartani a hátukat. Ha igazságot írunk, merjük vállalni érte a felelősségei, , & C,

Next

/
Oldalképek
Tartalom