Délmagyarország, 1957. november (13. évfolyam, 256-281. szám)

1957-11-24 / 276. szám

•Márnáit. 1957. aeunmbei ML BEKEKIALTVANY1 (Pohitatás az 1. oldalról) már mea lehet akadályozni a háborút, meg lehet őrizni a békét Ezt telles meggyőző­déssel mondluk. mert ma már más a helyzet, mások az erőviszonyok a világon. A Nagy Októberi Forrada­lom szülte szovietország ma már nem áll egyedül és nincs elszigetelve. A fasizmus fö­lötti győzelme után létreiött a hatalmas szocialista világ­rendszer. amelyhez csaknem egymilliárd ember tartozik. A Szovletunlóval vállvetve küzd a békéért, a nemzetközi együttműködésért, a külön­böző társadalmi rendszerek békés egymás mellett élésé­ért a másik szoc'alistn nagy­hatalom. a népi Kína Ugyan­ilyen békés célok vezérlik az összes eurónál és ázsiai néni demokratikus országokat. A Szovletunló és más szo­cialista országok lnarának. tudománvának és techniká­iénak eddlr nem látott fei­lődése a békét szolcálla és erős gátla a háború kirob­bantásának. A világ színterén még egy íi erő lelent meg: az októbe­ri forradalom felébresztette a gyarmati népeket, amelyek már lerázták. Illetve lerázzák az évszázados függőség Igá­ilát. amelyek békében akar­nak élni és nem tűrik, hogy Imperialista erők belügyeik­be beavatkozzanak. Fzek a nőnek, hogy fel számol Iák az elmaradottságot, és a nvo­mort. n béke és a semleges­ség politikáiét, az Ismert ..öt alaDelv" — a területi sérthe­tetlenség és a szuverénltás kölcsönös tiszteletben tartá­»a. a meg nem támadás, az egvmáq belügyeibe való be nem avatkozás, az. egyenlő­ség és kölcsönös elónvök. a békés egymás mellett élés k- politikáiét folvtatlák. Nemcsak a szociaHsta or­Szások népei, de a Kelet né­ne! sem akariák a háborút. A nvugatl kanltn'lsta orszá­gok nénel. amelyeket már két ízben súitott a háború, szintén nem akariák a hábo­rút. sőt gyűlölik azt. Hatalmasak a béke erői. *Meg tudlák akadályozni a háborút, meg tudiák őrizni a békét. T)e ml. kommunisták kötelességünknek tartluk. hogv figyplmeztessük a vi­lág minden emberét: még fennáll egv szörnvű. ember­gyilkoló háború veszélye. Honnan fenyegeti veszély 9 békét, a nének biztonsá­gút? A két világháború so­rén és a lelenlegl fegy­verkezési halszán hallat­lanul meggazdagodott ka­rltalista monopóliumok azok. amelyeknek érdeke a háború és amelyek háború­ról ábrándoznak. A monopó­liumoknak hatalmas profitot biztosító fegyverkezési hal­sza egvre súlvosabb teher­ként nehezedik a dolgozók vállára lelentősen lerontla az országok gazdasági hely­zetét Egves knnltallsta álla­mok kormánykörei, a kapita­lista s különösen az ameri­kai monopóliumok nyomá­sára. visszautasítanak min­den olvan lavaslatot. amelv a leszerelésre, a núkleárjs fegyverek betiltására, vala­mint az ú! háború megaka­dályozására lránvul. Az Egyesült Nemzetek Szerveze­tében a békeszerető országok számos értél es lavaslatot ter­Sesztettek elő. amelyek el­fogadása megszilárdította volna a békét, csökkentette volna az úl háború veszélyét. Senki sem taeadhatla. hogv azok a lavaslatok. amelyeket az ENSZ-ben a fegyverkezé­si halsza beszüntetésére, az atomháború veszélyének el­hárítására. nz államok békés egymás mellett élésére, a köztük való gazdasági együtt­működés feilesztésére ter­jesztettek eló — az államok közötti szükséges bizalom megteremtésének döntő té­nyezői és megfelelnek vala­mennyi nén életbevágó ér­dekelnek. Sok tekintetben e kérdések megoldásától füag a béke. a lövendő nemzedé­kek sorsa. E lavaslatok csak azoknak n tevékeny ellenál­lásába ütköznek, akiknek ér­deke a nemzetközi feszültség fenntartása. Az újságok és rádióállomá­sok ezre! nróbáliák naoonta elhitetni az Amerikai Egye­sült Ajlamok. Anglia. Fran­ciaország. Olaszország és más kapitalista országok népeivel, hogy — úgymond — a ..világ­kommunizmus" veszélyezteti szabadságukat, életmódiukat és békés életüket. De egyetlen kommunista pártnak, egyetlen szocialista országnak nincs semmiféle oka arra. hogy háborút rob­bantson kl és katonai táma­dást Intézzen más országok ellen, s hogv idegen területe­ket hódítson meg. A Szovjet­unió. a néDi Kína maga is óriási földterülettel és fel­mérhetetlen természeti kincs­csel rendelkezik. Egyetlenegy szocialista országban nincs olyan osztály vagy társadal­mi réteg amplvnek érdeke lenne a háború. Ezekben az országokban a hatalom a munkások és parasztok kezé­ben van. akik a legnagyobb áldozatokat hozták minden háborúban. Valón akarhat­nak ők egv úl háborút? A kommunisták céllá egv olvnn társadalom felépítése, ahol biztosítva lesz az általános jólét, minden nén felvirág­zása, a nemzetek közötti örök béke. A szocialista országok­nak egy ílven társadalom fel­építéséhez tartós békére van szükségük Éppen ezért a kommunisták a legkövetke­zetesebb ellenségei a háború­nak. a leekltartóbb harcosai a békénekI A szocialista országok egyetlenegy népre sem akar­iák ráerőszakolni társadalmi és politikai rendszerüket. Ezek az országok szilárdan meg vannak győződve arról, hogy a szocializmus gvőzel­me elkerülhetetlen, de azt is tudlák. hogv a szocializmust nem lehet exportálni, mert a szocializmus minden egyes országban elsősorban a mun­kásosztály és valamennyi ha­ladó erő belső harcának az eredménye kell hogv legven. Éppen ezért a sznelaliBta or­szágoktól távol áll az. hogv más országok belügyeibe! avatkozzanak, de nem enge­dik meg azt sem. hogy má­sok avatkozzanak be az 6 belügyeikbe. Azok az. érvelé­sek tehát, hogy a szocialista országok veszélyeztetik a bé­két. mert állítólag rá akar­iák erőszakolni rendszerüket másokra — nem egyebek, mint kísérletek a békeszere­tő emberek félrevezetésére. A békét csak azzal a felté­tellel lehet megőrizni, ha mindenki akinek kedves a béke. egyesíti erőfeszítéseit, nngvobb éberséget tanúsít a háborús uszítók mesterkerié­seivel szemben, mélven átér­zi. hogv szent kötelessége fo­kozni a harcot a békéért, amelvet ma is veszély fenye­get. A vlláe néptömegeinek ló­létéért. minden nép haladá­sáért és boldog lövőiéért harcolva fordulunk a férfiakhoz és nőkhöz, a munkásokhoz és parasz­tokhoz. a tudomány én művészet dolgozóihoz. a tanítókhoz és alkalma zottakhoz. az ifi ósághoz. a kisiparosokhoz, kiskeres­kedőkhöz és ipari vállalko­zókhoz. a szocialistákhoz, demokra­tákhoz és liberálisokhoz. minden emberhez, függet­lenül politikai ém vallási meg­győződésétől, mindazokhoz, akik szeretik hazáinkat. mindazokhoz, aktk nem akarnak háborút. a világ minden lóakaratú emberéhez. Mindannyiatokat arra hí­vunk fel: követeltétek a fegyverkezé­si halsza beszüntetését, mert ez nanról nanra fokozza a háborús veszélyt és a fegy­verkezés terhe rátok, a mun­ka embereire nehezedik 8 leenaevnhh mértékben; követel létek, hogy tiltsák meg gz atom- és hldrngén­fegvyerek gyártását és al­kalmazását, s első Iónéiként haladéktalanul szüntessék be e fegyverekkel való kísérle­teket: követeliétek. hogv vesse­nek véget annak a politiká­nak. meiv arra lránvul. hosv katonai tömböket és katonai támaszpontokat hozzanak lét­re idegen országokban: tiltakozzatok az ellen, hogv Európa kellős közepén a né­met militaristákat a leg­utóbbi háború fó okozóit Ü1­ra felfegyverezzék: tiltakozzatok az imperialis­ták közel- és közép-keleti cselszövései és háborús pro­vokációi ellen: támogassátok a kollektív biztonság, a különböző tár­sadalmi rendszerek békés egymás mellett élése, a né­pek széleskörű gazdasági és kulturális együttműködése politikáiét. Arra hívunk fel bennete­ket: követettétek kormányaltok­tól. hogy az Egyesült Nemze­tek Szervezetében békepoliti­kát folytassanak és szállla­nak szembe a hidegháború politikáiéval. Felhívluk a világ vala­mennyi lóakaratú emberét: Szervezkedjenek és har­coljanak: 1. az atom- és hidrogén­fegyver-klsérletek hala­déktalan beszüntetéséért: 2. e leayverek gyártásá­nak és alkalmazásának a legrövidebb időn belüli fel­tétlen betiltásáért. Mi. kommunisták, életün­ket a szocializmus ügyének szenteljük Mi. kommunisták, tántoríthatatlanul hiszünk e nagy ügy győzelmében. S ép­pen azért, mert hiszünk esz­méink — Marx és Lenin esz­méinek. a proletár interna­cionalizmus eszméinek diada­lában — békét akarunk és harcolunk a békéért. A há­ború a mi ellenségünk. Mától kezdve a különböző társadalmi rendszerű orszá­gok a békés tudománv és a békés technika fejlesztésében versenyezzenek egymással. Fölénvüket ne a harctéren, hanem a haladásért, a népek életszínvonatának emelésé­ért folyó versenyben bizo­nyítsák be. Mi kezet nyúltunk min­den jóakaratú embernek. Sza­badítsuk meg közös erővel a népeket a fegyverkezés terhétől, amelv súitia őket. .Szabadítsuk meg a világot a háború, a halál és a pusztu­lás veszélyétől A haladásért harcoló emberiség ragvoaó és boldog jövőie áll előt­tünk. BÉKÉT A VILÁGNAK!! Fővárosáthelyes és — problémákkal m^ummtx a Magyar Partizán Szövetség országos küfööfiértekezlefe Szombaton délután az Or­szágház kongresszusi termé­ben megkezdődött a Magyar Partizán Szövetség kétnapos országos küldött-értekezlete. Az értekezlet megnyitásán jelen volt dr. Münnich Fe­renc, a kormány első elnök­helyettese, Fehér Lajos és Kiss Károly, az MSZMP Po­litikai Bizottságának tagjai, valamint az Ellenállók Nem­zetközi Szövetsége és 11 or­szág képviselői. A tanácskozást Révész Gé­za altábornagy, honvédelmi miniszter nyitotta meg, majd Földes László, a szövetség elnöke tartott beszámolót az ideiglenes országos elnök­ség munkájáról és a jövő­beni feladatairól. KÜLPOLITIKA HÍREI ­röviden Belgrád: A jugoszláv főváros­ban rámutalnak, hogy a magyar —jugoszláv államközi kapcsola­tok fejlesztésében a kölcsönös erőleizitéieh eredményeként az elmúlt hónapokban komoly ered­mények mutatkoztak.. A két or­szág szeptember óta több egyez­ményt íit alá és néhány igen jelentős szerződést kötölt. Belgrádi politikai körökben megelégedéssel beszélnek az eddigi eredményekről és úgy vélik, hogy a két ország kap­csolatai a jövöben hasonlókép« pen fejlődnek majd. vétség, SEATO, bagdadi egyez­mény). Ilyen körülmények kö­zött a leszerelési bizottság a nyugati hatalmak szószólója len­ge, őzért a Szovjetunió ENSZ­küldöttsége november 23-án, az ENSZ-közgyűiés küldöttségeihez ós a sajtóhoz eljuttatott nyilat­kozatában többek között kö­zölte: felhatalmazták annak ki­jelentésére, hogy a Szovjetunió nem vesz részt olyan bizottság munkájában, amelynek többsé­ge az agresszív katonai tömbök­nek is tagja. A* ENSZ-kőzgyűlés pénteki ülésén a Szovjetunió és a szo­cialista tábor többi országainak küldöttei nem vollak hajlandók megszavazni a kanadai küldött azon határozati javaslatát, amely indítványozta, hogy az ENSZ rendkívüli fegyveres erői­nek — amely az Egyiptom el­len intézett angol—francia—iz­raeli támadás után jött létre és amely még ma is az izraeli-­egyiptomi határon állomásozik — fenntartására szüksége* ki­adások viseléséből mindegyik ENSZ-tagállam arányosan ve­gye ki részét. A szovjet küldött rámutatott: e kanadai határozati javaslat kísérlet arra, hogy az angol—francia—izraeli agresszió költségeit az ENSZ többi tagál­lamaira hárítsa. A közgyűlés egyéhliémt tizen­egy ellenszavazat és tizenkilenc tartózkodás mellett 51 szavazat­tal elfogadta a kanadni határo­zati javaslatot. • Toklo: A .Tapáidian lévő Na­gaszakiban jelenleg orvosi kong­resszust tartanak, amelynek je­lentéseiből kiderül, hogy a vá­ros lakosai közül többeknél vet­ték észre agyznvarok jeleit az 1915-ös atamliambázás miatt. A megvizsgált 7297 közül 527-nel »ágybéli elváltozásokat« észlel­tek. • Néhány nappal ezelőtt az ENSZ-közgyíílés elfogadott egy olyan javaslatot, amely sze­rint az ENSZ leszerelési bi­zottságét huszonöt tagállam képviselőiből állítsák össze. A* új tagállamok többsége azon­ban tagja valamely agresszív szövetségnek (Északatlanti Szöí Kotró (AFP). Pénteken dél­után Beirutból, a libanoni Kai­róba, Egyiptom fővárosába ér­kezett az Egyesült Államok kongresszusának négytagú kül­döttsége, amelyet Wayne B. llays ohioi demokratapárti kép­viselő vezet. A küldöttség a helyszínen vizsgálja az Egyesült Allamoli közép-kelgti és afrikai politikájának hatását. Nasszcr elnök is jngadja az amerikai kongresszus négy tagját. * Bedford (AP). Az amerikai légjerő cambridgei kutatóköz­pontja pénteken este közölte, hogy amerikai tudósok október közepén mesterséges meteoro­kat lőttek ki • világűrbe. A meteorokat október 16-án este lőtték ki New-Mexicoban egy Aerobeee rakétával. A mes­terséges meteorok kicsiny alu­mínium-golyócskák, amelyeket ötvennégy mérföld magasságba lötteli fel. A meteorok sebessége óránként harmincháromezer mérföld. E Iiéíen nem akadt öiös találat a lottón A lottó 38. játékhetére be­érkezett 2 597 312 lottószel­vény között öttalálatos szel­vény nem volt. Négy talála­tot 37 darab szolvényen ér­tek el, a nyeremény egyen­ként 52 ezer hatszáznegyven­nyolc forint hetvenöt fillér. Három találatot 2877 fogadó ért el, nyereményösszeg egyenként 338,75 forint. A kéltaláiatos szelvények szá­ma 71 308. Egy-egy kéttalá­latos szelvényre 13,50 forint nyeremény jut| Brazília, Dél-Amerika legnagyobb államának kor­mánya különös probléma megoldásán fáradozik: mi­előbb fel akarja építeni az ország új fővárosát, mivel a régi többé nem felel meg a vele szemben támasztott kö­vetelményeknek. Brazília, amely 8 és fél­millió négyzetkilométer kiter­jedésű, valamivel nagyobb, mint a Kínai Népköztársaság, amely -csak" 8 millió 200 ezer négyzetkilométer nagy­ságú. Amíg azonban Kínának (évi 25 fok) keUŐ ivóvíz forrá­sokká! — és ami ugyancsak fontos —, a fejlődéshez szük­séges kiterjedéssel is rendel­kezik. A brazil kormány né­hány évvel ezelőtt hozott azon határozata tehát, amely el­rendeli, hogy a térképünkön is megjelölt helyen -Brazília­névvel új várost kell építeni, az egész ország régi kívánsá­gát valósitja meg. Természetesen még eltelik néhány év, amíg az új város elkészül. Azonban van már kórháza, iskolája, sok üzlete, fovaros h£ly£ erí-baaltlla 600 milliónál is több a lakása, addig Braziliát jelenleg csu­pán 55 millió ember lakja, pedig területén elférne és megélhetést találhatna tízszer ennyi lakos is, Brazília 1889-be« vívta Id függetlenségét, addig portugál gyarmat volt A portugálok, akik az Atlanti-óceánon ke­resztül szállították el Brazília gazdag mezőgazdasági termé­nyeit, aranyát és drágakö­veit, megelégedtek azzal, hogy Brazília Atlanti-óceáni partvidékét népesítették be településekkel. Itt keletkez­tek azután Brazília első nagy­városai, többek között Rio de Janeiro, az eddigi, a -régi­főváros, valamint Santos, a -kávé városa-; Az a tény azonban, hogy néhány kilo­méterrel az Atlanti-óceánnal párhuzamosan magas hegy­lánc húzódik, amely egészen megközelíti a tengert, lehe­tetlenné teszi, hogy Rio de Janeiró továbbfejlődjék; Ha figyelembe vesszük, hogy Rio de Janeiro évi átlaghőmér­séklete 35 fok (!) és a város­ban nagy az ivóvízhiány, nem véletlen, hogy a brazilok már régóta keresnek Brazília kö­zepén, Goyas tartományban fővárosnak alkalmas terüle­tet, a Matn Grosso-fennsíkon, amely ideálisnak mondható évi átlaghőmérsékletén kívül több közlekedési vállalata és a kormány hamarosan az or­szág egész közigazgatási gé­pezetét áttelepíti az új fővá­rosba. Hátra lesz még az új fővárosnak vasúttal és utak­kal való összekötése az or­szág fontos városaival. Bra­ziliában igen fejlett a légi­közlekedés, de az út- is a vasúthálózat elhanyagolt. Az új utak és vasútak elősegítik, hogy a kávé, amely legfonto­sabb terméke Brazíliának (Brazília termelt a világ ká­vészükségletének 70 százalé­kát!) és Közép-Brazília ga­bonatermése olcsón és gyor­san eljusson az Atlanti-óceáni kikötőkbe is. Brazília az Egyesült Ál­lamok politikai és gazdasági befolyása alatt áll, de egyre nagyobb erőfeszítéseket tesz annak érdekében, hogy Jó kapcsolatokat teremtsen a Szovjetunióval és a népi de­mokratikus államok legtöbb­jével. Kubitschek brazíliai el­nök az elmúlt napokban je­lentette be, hogy rövidesen brazil kereskedelmi küldött­ség látogat tengyelországba, Csehszloriáklába, Romániába, Magyarországra, az NDK-ba és valószinülea a Szovjetunió­ba is Brazíliának új pia­cot kell találnia árucikkei számára — mondotta az el­Perényi István nök. Öféves technikumi képzést és kötelező szakmai gyakorlatot javasol a METESZ A Műszaki és Természettu­dományi Egyesületek Szövet­sége által rendezett kétnapos műszaki oktatási konferencia szombaton reggel Budapes­ten folytatta tanácskozását. A konferencia több fontos határozatot terjeszt a kor­mányzat elé, mely szerint a szakmunkásképzés és to­vábbképzés területén sokkal céltudatosabbá kell tenni az ipari tanulókénző intézmé­nyekben az erkölcsi-világné­zeti nevelést fokozni keR a tanulók általános műveltsá­gét. Szükséoes az pgves ok­tatási intézményektől füg­getlpn állami szakmunkás­kénesftő vizsgabizottságok létrehozása, amelyek egv-egv szakmában egvedül lennének jogosultak a kénesítős meg­adására. Haladéktalanul meg kell vizsgálni a szakmunkás­továbbképzés kérdését, s azt intézményessé kell tenni. A konferencia javasolja mű­szaki és céltanfolyamok meg­rendezését is, A konferencia megállapí­totta, hogy az általános isko­lára épülő technikumi kép­zés sem életkorban, sem ta­pasztalatban, még kevésbé a rendelkezésre álló idő alatt megszerezhető tudásban nem tud biztosítani kellő általá­nos műveltséggel rendelkező szakembert. Ezért a konfe­rencia állást foglalt amel­lett, hogy a technikumi sza­kok jelentős részénél a kép­zés öt évre való felemelése a legcélszerűbb. Biztosítani kell továbbá mind a kezdő mérnökök, mind a kezdő technikusok esetében, hogy tényleges mérnöki, illetve technikusi tevékenységet csak megfe­lelő szakmai gyakorlat után folytathassanak. A konferencia Javasolta továbbá egy kormányzati szinten levő állandó bizott­ság létrehozásai, amely a művelődésügyi miniszter melleit működne. A bizott­ság feladata lesz a műszaki oktatás perspektivikus tervé­nek kidolgozása,

Next

/
Oldalképek
Tartalom