Délmagyarország, 1957. november (13. évfolyam, 256-281. szám)

1957-11-23 / 275. szám

Szombat. 1957. november SS. A szocialista országok kommunista és munkáspártjai képviselőinek 1957. november 14—I6-í9 moszkvai értekezletén eljogadott L ÁTKOZ Ar r* J m L I Az Albán Munkapárt, a Bolgár Kommunista Párt. a Magyar Szocialista Munkáspárt. a Vietnami Dolgozók Pártja. Németország Szocialista Egységpártja. Kína Kommunista Pártja, a Koreai Munkapárt, a Mongol Népi Forradalmi Párt. a lengyel Egyesült Munkáspárt. a Román Munkáspárt, a Szovjetunió Kommunista Pártja. Csehszlovákia Kommunista Pártja képviselői az Értekezleten megvitatták a jelenlegi nemzetközi helyzet, valamint a békéért, a szocializmusért folytatott harc időszerű problémáit és az egymás közötti kapcsolatok kérdését A véleménycsere megmutatta az Értekezleten képviselt kommunista és munkáspártok nézeteinek egvségét minden megvizsgált kérdésben. s álláspontjuk azonosságát a jelenlegi nemzetközi helyzet értékelésében. Az Értekezleten érintették a nemzetközi kommunista mozgalom közös problémáit is. Az Értekezlet részvevői a nyilatkozat-tervezet kidolgozásánál tanácskoztak a kapitalista országok testvérpártjainak képviselőivel is. A testvérnártok. melyek nem vettek részt az Értekezleten, értékelni fogIák a jelen Nyilatkozatban kifejtett elgondolásokat és maguk döntik el. hogyan járjanak el a benne foglaltakkal kapcsolatban. I. Közlemény a szocialista országok kommunista és munkáspártjai képviselőinek értekezletéről A szocialista országok kommunista és munkáspártjainak képviselői 1957. november 14—16-án Moszkvában értekezletet tartottak. Az értekezleten részt vettek: az Albán Munkapárt, a Bolgár Kommunista Párt, a Magyar Szocialista Munkáspárt, a Vietnami Dolgozók Pártja, Németország Szocialista Egységpártja, Kína Kommunista Pártja, a Koreai Munkapárt, a Mongol Népi Forradalmi Párt, a Lengyel Egyesült Munkáspárt, a Román Munkáspárt, a Szovjetunió Kommunista Pártja, Csehszlovákia Kommunista Pártja képviselői. Az értekezlet egyhangúlag elfogadta a szocialista országok kommunista és munkáspártjainak nyilatkozatát, amelyet az alábbiakban közlünk. lett élésének lenini elve. amelv a jelenlegi helyzetben az SZKP XX. kongresszusának határozataiban fejlődött tovább, szilárd alapja a szocialista országok külpolitikájának és megbízható alaoia a népek közötti békének és barátságnak. A békés egvmás mellett élés érdekeinek felel meg az az öt alapelv, amelyet a Kínai Népköztársaság és az Indiai Köztársaság közösen állított fel. valamint azok a tételek, amelyeket az ázsiai és afrikai országok bandungi értekezlete fogadott el. A békéért és a békés egvmás mellett élésért vívott harc ma már a világ valamennyi országában a legszélesebb tömegek követelése. A kommunista pártok a békéért folytatott harcot elsőrendű feladatuknak tekintik. Az összes békeszerető erőkkel együtt minden tőlük telhetőt megtesznek a háború megakadályozásáért. II. Korunk alapvető tartalma a kapitalizmusból a szocializmusba való átmenet, amelv az oroszországi Nagy Októberi Szocialista Forradalommal kezdődött meg Ma már az egész világ lakosságának több mint egyharmada — több mint 950 millió ember — lépett a szocializmus útjára és építi az Ú1 életet. A szocializmus erőinek hatalmas fejlődése ösztönzőleg hatott a háború utáni időszak imperlallstaellenes nemzeti mozgalmának viharos növekedésére. Az utóbbi 12 év alatt a Kínai Népköztársaságon, a Vietnami Demokratikus Köztársaságon és a Koreai Népi Demokratikus Köztársaságon kívül még több mint 700 millió ember rázta le a gyarmati igát és teremtette meg saiát. függetleh nemzeti államát A gyarmati és függő sorban levő országok néoei. amelvek még rabságban maradtak, fokozzák harcukat nemzeti felszabadulásukért. A szocializmus és a nemzeti felszabadító mozgalom fejlődése Ielentősen meggyorsította az Imperializmus szétesésének folyamatát. Az Imperializmus az emberiség nagyobb része felett elvesztette korábbi hatalmát. Az imperialista államok társadalmát mélv osztályellentétek marcangolják szét. s uevanakkor éles ellentétek vannak eme államok között ls: ugyanezen országok munkásosztálya nedlg eevre határozottabban ellenáll az imperializmus és a monopóliumok politikáiénak, harcol életviszonyainak javításáért. a demokratikus lógókért. a békéért és a szoclalianusért. Korunkban a vllágfettődést a két ellentétes társadalmi rend közötti versenv alakulása és eredménvei határozzák meg. A szocializmus 40 év alatt bebizonyította. hogv mint társadalmi rendszer messze felülmúlja a kapitalizmust. A szocializmus biztosította a termelő erők olyan ütemű fejlődését, amelv a kapitalizmus számára ismeretien és elérhetetlen, biztosította a dolgozók anvael és kulturális életszínvonalának • emelkedését. A szocializmus hatalmas életrevalóságát meggyőzően bizonvítiák a Szovjetunió nagv sikerei a tazdaság. a tudománv és a technika területén, valamint azok az eredmények, amelveUet más szocialista országok a szocialista építésben elértek. A szocialista államokban a dolgozó tömegek igazi szabadságot és demokratikus jogokat élveznek, a néni halalom biztosítja a néptömegek politikai eevségét. meavalósttia a nemzetek egyenlőségét és hnrátsáeát. és ezen államok olvan külnoú'ikát folytatnak, amelv a világbéke megőrzésére és az elnyomott néoek felszabadító harcának támogatására Iránvul. A fejlődő és erősödő szocialista világrendszer eevre nagyobb hatást gyakorol a nemzetközi helvzetre a béke. a haladás, a néoek szabadsága érdekében. Amíg a szocializmus fellendülőben van. addig az Imperializmus hanyatlik. Az imperializmus állásai jelentősen meggyengültek a gyarmati rendszer szétesése következtében A gyarmati ieát lerázó néoek védelmezik kivívott függetlenségüket és harcolnak gazdasági önállóságukért. a népek közötti békéért. A szocialista rendszer léte. az a segítség, amelyet a szocialista országok özeknek az országoknak az egyen iogúság alapján nváltanak, valamint a szocialista és eme országok közti együttműködés a békéért, az agresszió ellen felyó harcban — megkönnyíti. hogy ezen országok néoel nemzeti szabadságukat megvédjék és a társadalmi fejlődés útián előrehaladjanak. Az imperialista államokban kiéleződtek a termelő erők és a termelési viszonyok közötti ellentmondások: a modern tüdöhiánvt és technikát sok tekintetben nem használják fel a társadalmi haladás és az egész emberiség érdekében, mivel a kapitalizmus megbénítia és eltorzítja a társadalom termelő erőinek feilődését. A kapitalista világgazdaság helvzete ingatag és bizonytalan. A viszonylag nagy konjunktúra, amelv a kapitalista világ egv sor országában még tart. jelentős mértékben a fegyverkezési haisza és egvéb átmeneti iellegű tényezők ingatag lalaián jött létre. A kapitalista gazdaság azonban nem képes elkerülni az új. mélyreható megrázkódtatásokat és válságokat. Az ideiglenes konjunktúra a kapitalista országok munkásainak egy részében reformista illúziókat kelt. A háború utáni időszakban a magasan feilett kapitalista országok munkásosztálya némelv rétegének, az erősödő kizsákmányolás ellen az életfeltételek megjavításáért vívott harcában sikerült elérnie bizonyos munkabér-emelést. bár ezen országok egész sorában a reálbér alacsonyabb a háború előtti színvonalnál. A kapitalista világ nagyobb részében azonban, főleg a gyarmati és függő országokban, a dolgozók milliói nyomorognak. A monopóliumoknak a mezőgazdaságba való nagymérvű behatolása, az általuk erőszakolt árpolitika, a bankhitej és a kölcsönök rendszere, valamint a fegyverkezési haisza következtében mesnövei-edett adóterhek eredményeként folvtntódik a parasztság alapvető tömegeinek elszegényedése és elnvomorodósa. Az ellentétek nemcsak a burzsoázia és a munkásosztály Között éleződnek, hanem a monopol-burzsoázia és a nép minden rétege között is. továbbá az Ervesült Államok monopolista burzsoáziája és a többi knnitaústa ország nénoi. sőt burzsoáziála között is. A kapitalista országol- dol. cozői ma olvan viszonyok között é'nek. amplvék egyre inkább meggyőzik őket arról, hogv csak a szocializmus az egyedüli kivezető út nehéz helyzetükből. Ilyenformán egyre kedvezőbb feltételek jönnek létre ahhoz, hogv bevonják őket a szocializmusért vívott aktív harcba. Az Egyesült Államok agresszív imperialista körei úgynevezett erőpolitikát folytatva igyekeznek kiterjeszteni uralmukat a világ országainak többségére, és meg akarják akadályozni, hogv az emberiség a társadalmi fejlődés törvényeinek megfelelően haladjon előre. A ..kommunizmus elleni harc" spanyolfala mögül arra törekednek, hogv mennél több országot uralmuk alá vessenek, a demokratikus szabadságjogokat felszámoltassák: a feilett kapitalista országok nemzeti függetlenségét is veszélyeztetik. a felszabadult népeket a gyarmati elnyomás úi formáival akarják leigázni és a szocialista országok ellen rendszeres ellenséges aknamunka t folvtatnak. Az Egyesült Államok bizonvos agresszív körei politikájukkal igyekeznek maguk köré gyűjteni a kapitalista világ összes reakciós erőit. Ilv módon ezek a körök a világreakció központiává és a néptömegek legádázabb ellenségelvé válnak. Ezek a népellenes agresszív imperialista erők politikájukkal saját pusztulásukat készítik elő. megteremtik saiát sírásójukat. aki eltemeti őket. Amíg az imperializmus fennmarad, addig megmarad az agresszív háború talaia is. A háború utáni években az amerikai, anaol. francia és más imperialisták és lakáiaik háborút folytattak vagv folytatnak Indo-Kínában. Indonéziában. Koreában. Malálföldön. Kenyában. Guatemalában. Egyiptomban. Algériában. Omanban és Jemenben. Ugyanakkor az agresszív imperialista erők makacsul visszautasítják a fegyverkezés csökkentését, az atomés hidrogénfegyverek alkalmazásának és gyártásának betiltását, a fegyverek kísérleti robbantásainak haladéktalan beszüntetéséről szóló megegyezést, folytatták az úgynevezett .hidegháborút", a fegyverkezési haiszát. egyre úiabb és úiabb katonai támaszpontokat énítenek. a béke aláásására irányuló agresszív politikát folvtatnak. úi háború veszélyét idézik elő. Egv világháború kitörése esetén — olvan viszonyok között, amikor még a nukleáris fegwer eltiltásában sem egyeztek meg — ez a háború elkerülhetetlenül egv soha nem látott pusztító iellegű nukleáris háborúvá válik. Nyugat-Németországban az Egyesült Államok segítségével úiiáéled a német militarizmus. s ezzel homolv háborús veszélv tűzfészke alakul ki Európa középpontiéban. A békét veszélyeztető nyugatnémet militarizmus és revansizmus elleni harc a német nép békeszerető erőinek és Európa valamennyi népének fontos feladata. Ebben a harcban különösen nagv a szerepe a Német Demokratikus Köztársaságnak. Németország történetében az első munkás-paraszt államnak, aníellyel az Értekezlet részvevői szolidárisak és melvet teljes mértékben támogatnak. Az imperialisták ugyanakkor arra törekednek, hogv a Közel- és Közép-Kelet szabadságszerető népeire rákényszerítsék a hírhedt ..Dulles—Eisenhower-doktrinát". amivel veszélyeztetik a békét ebben a körzetben, összeesküvéseket és provokációkat szerveznek a független Szíria ellen. A Szíria. Egyiptom és más arab ország elleni provokációk célia az. hogv egymástól elszakítsa és elszigetelje az arab államokat, hogv előkészítse az utat szabadságuk és függetlenségük felszámolására. A SEATO agresszív tömb háborús veszélyt teremt Délkelet-Ázsiában. A háború, vagy a békés egymás mellett élés kérdése a világpolitika alapvető problémájává vált. A világ népeinek óriási éberséget kell tanúsítaniok az imperializmus által előidézett háborús veszéllyel szemben. Jelenleg a béke erői anynyira megnövekedtek, hogv reális lehetőség van a háború megakadályozására. amint ezt szemmell áthatóan megmutatta az imperialisták agresszív erőinek kudarca Egyiptomban. Kudarcot vallottak továbbá arra irányuló terveik is. hogv az ellenforradalmi erőket Magvarország népi demokratikus rendszerének megdöntésére használják fel. A béke ügyét korunk hatalmas erői védelmezik: a szocialista államok legyőzhetetlen tábora, élén a Szovjetunióval: Ázsia és Afrika békeszerető államai, amelvek az imperializmussal szemben állnak és a szocialista országokkal együtt széles békeövezetet alkotnak: a nemzetközi munkásosztály, és elsősorban annak élcsapata, a kommunista pártok: a gyarmati és félgyarmati népek felszabadító mozgalma: a néoek tömeges békemozgalma. Egyre határozottabb ellenállást tanúsítanak az úi háborús tervekkel szemben Európa ama népei, amelvek kinyilvánították semlegességüket, valamint Latin-Amerika népei és maguknak az imperialista országoknak a néptömegei is. E hatalmas erőknek az egyesítése megakadályozhatta a háború kirobbantását; viszint ahban az esetben, ha az imperializmus kardcsörtető mániákusai semmivel sem törődve nekibátorodnak és kirobbantják a háborút, az imperializmus önmagát ítéli pusztulásra, mert a néoek nem tűrik tovább egv olvan rendszer fennmaradását, melv olv súlyos szenvedéseket okoz nekik és mérhetetlen áldozatokat követel tőlük. Az Értekezleten részvevő kommunista és munkáspártok kiielentik. hogv a két rendszer békés egvmás melAz Értekezletnek az a meggyőződése, hogy a ielenlegi helyzetben különösen nagy jelentősége van annak, hogy á szocialista államok, valamennyi ország kommunista és munkáspárttal erősítsék egységüket, és testvéri együttműködésüket, és hogv tömörüljön a nemzetközi munkásmozgalom, a nemzeti felszabadító mozgalom és a demokratikus mozgalom. A szocialista világrendszer országai és valamennyi kommunista és munkáspárt kölcsönös viszonyának alapiét a marxizmus—leninlzmusr.ak az élet által igazolt elvei. a proletár internacionalizmus elvei alkotiák. Napjainkban minden ország dolgozójának életbevágó érdeke, hogv támogassa a Szovjetuniót és valamennyi szocialista országot, amelvek a világbéke megőrzésére Irányuló politikát folytatnak és a béke. valamint a társadalmi haladás támaszát képezik. Valamennyi ország munkásosztályának. demokratikus erőinek és dolgozóinak érdeke. hogv fáradhatatlanul erősítsék a testvéri kapcsolatokat a közös ügy érdekében, hogy a szocializmus ellenségeinek minden mesterkedésével szemben megvédiék azokat a történelmi, politikai és szociális vívmányokat, amelyeket a Szovjetunióban — az első és legerősebb szocialista halalomban —. a Kínai Népköztársaságban és az öszszes szocialista államokban megvalósítottak: érdekük, hogv e vívmányokat tovább szélesítsék és megszilárdítsak. A szocialista országok kölcsönös viszonyukat a teljes egyenjogúság, a területi sérthetetlenség, az állami függetlenség és szuverénltás tiszteletbentartásának és az egymás belügyeibe való be nem avatkozásnak az elveire építik. Ezek fontos elvek, de nem merítik kl a szocialista országok közötti kapcsolatok egész lényegét. A szocialista országok kölcsönös viszonyának elszakíthatatlan részét alkotja a kölcsönös testvéri segítés. E kölcsönös segítésben hatékonyan megvalósulnak a szocialista internacionalizmus elvei. A teljes egyenjogúság, a kölcsönös előnyök és a kölcsönös elvtársi segítségnyújtás alapján a szocialista államok széleskörű gazdasági és kulturális együttműködést létesítettek egymás között, mely fontos szerepet játszik minden egyes szocialista ország gazdasági és politikai alapuló elvtársi függetlensége és a baráti szo- sek útján. cialista közösség megerősítésében. A szocialista országok továbbra is szélesítik és tökéletesítik gazdasági és kulturális együttműködésüket. A szocialista országok síkra szállnak azért is, hogy a gazdasági és kulturális kapcsolatokat az egyenlőség, a kölcsönös előnyök és az egymás belügyeibe való be nem avatkozás alapján minden más országgal sokoldalúan szélesítsék, ha azon országok hasonlóan óhajtják. A szocialista államok szolidaritása nem irányul semmiféle más állam ellen. Sőt minden békeszerető nép érdekeit szolgálja, mert fékezi a harcias imperialista körök agresszív törekvéseit, támogatja és bátorítja a béke izmosodó erőit. A szocialista országok ellenzik, hogy a világot katonai tömbökre oszszák. De olyan kialakult helyzetben, amikor a nyugati hataltttak visszautasítják * szocialista országok javaslatait a katonai tömbök kölcsönös alap>on történő felszámolására, szükség van a varsói szerződés szervezetére és annak erősítésére; e szervezet védelmi jellegű, amely Európa népeinek biztonságát és a világbéke megőrzését szolgálja. A szocialista államokat egységes baráti közösségben tömöríti: a szocializmus közös útja, a társadalmi-gazdasági rendszerük és az államhatalmuk közös osztálytartalma, a kölcsönös támogatás és segítség szükségessége, a célok és érdekek közössége az imperializmus ellen, a szocializmus és a kommunizmus győzelméért vívott harcban és a közös marxista—leninisia ideológiájuk. A szocialista országok öszszetartozása és szoros egysége minden egyes szocialista ország nemzeti függetlenségének és szuverénitásának igazi biztosítéka. A szocialista országok közötti testvéri viszony és barátság megszilárdítása végett szükséges a kommunista és munkáspártok marxi—lenini Internacionalista politikája, az összes dolgozóknak az internacionalizmus és a hazaszeretet szellemében való nevelése és tömörítése, valamint határozott harc a burzsoá nacionalizmus és sovinizmus maradványainak leküzdésére. A szocialista országok közli kölcsönös viszony minden kérdését teljesen meg lehet oldani a szocialista nemzetköziség elveinek feltétlen betartásán megbeszéléIII. A szocializmus győzelme a Szovjetunióban, a szocialista építés sikerei a népa demokratikus országokban egyre mélyebb rokonszenvet váltanak ki valamennyi ország munkásosztályának és dolgozóinak körében. A szocializmus eszméi egyre újabb és újabb embermilliók tudatába hatolnak be. Ilyen körülmények között az imperialisla burzsoázia egyre nagyobb jelentőséget tulajdonít a tömegek ideológiai megtévesztésének, elferdíti a szocializmus eszméit, rágalmazza a marxizmus—leninizmust, zavart és eltévelyedést kelt a tömegekben. Ezért elsőrendű fontosságú a tömegek fokozottabb marxista—leninista nevelése, a burzsoá ideológia elleni harc, a szocializmus és kommunista mozgalom elten irányuló imperialista propaganda hazugságainak és rágalmainak leleplezése, a szocializmus, a béke és a népek barátsága eszméinek érthető és meggyőző formában történő széleskörű propagandája. Az Értekezlet megerősítette (Folytatás a 3. oldalon.) > 4