Délmagyarország, 1957. november (13. évfolyam, 256-281. szám)

1957-11-22 / 274. szám

2 Péntek. 1957. novemker 9t. További S/tl'á jkoli ' J szegedi színi évad első opera bemutatója I raiHMiHH'^á^ban \em sok eredményt hozott a Pineau—Dul les-lat át hozó Átülő sikert aratott a Hunyadi Lá§/ló ragyogó bemutatója A nemzetközi politika napi esemenyei NÜVEKVO POLITIKAI ÉS GAZDASÁGI PROBLÉMÁK FRANCIAORSZÁGBAN. Kedden Gaiilard francia miniszterelnöknek sikerült ugyan elérnie, hogy a nemzetgyűlés megszavazza a francia gazdasági helyzet állítólagos rendezésére vonatkozó törvényjavaslatát, azonban problémáinak száma változatlanul nagy. Most arra törekszik, hogy a nemzetgyűlés a jövő héten elfogadja az algériai kerettörvényt, amely afféle algériai alkotmány lenne — francia szájíz szerint, s lényegében továbbra is biztosítaná a franciák minden vonatkozású fennhatóságát Algériában anélkül, hogy az algériai probléma megoldását csak egy jottányival is elősegítené. Az ENSZ-közgyűlés is hamarosan műsorára tűzi az algériai kérdést s nem tudni, hogy Pineau külügyminiszter, aki kedden háromórás tanácskozást folytatott Washingtonban Dulteiszal, megnyerte-e az algériai francia állásponthoz az amerikai külügyminiszter támogatását, aki híve az algériai háború gvors befejezésének, de annak is, hogy az algériaiak szélesebbkörű önigazgatást kapjanak, mint amennyit a franciái-; adni akarnak. A két külügyminiszter állítólag megegyezett abban, hogyan lehet megakadályozni a Tuniszba irányított és küldendő fegyverek Algériába való átcsempészését, nincs hír azonban arról, hogy a tuniszi fegyverszállítmányok miatti francia felindulás alábbhagyott-e. A legtöbb francia lap azonban úgy vélekedik, hogy Pineau washingtoni látogatása sovány eredménnyel járt. A francia kormány teljesen tehetetlen 'az egyre inkább kibontakozó, országos méretű sztrájkkal szemben, s hogy mentse a menthetőt, a szerdai minisztertanács során elhatározta: a katonai behívás eszközével töri le a közalkalmazottak újabb munkabeszüntetését. A szakszervezetek erélyesen tiltakoznak s a sztrájkok torább terjednek. ILLETÉKES AMERIKAI KÖRÖK mély hallgatásba burkolóznak s nem hajlandók kommentálni azt a nyilatkozatot, amelyet N. Sz. Hruscsov, az SZKP Központi Bizottságának első titkára adott néhány nappal ezelőtt Shaphiro amerikai újságírónak. Ehhez a módszerhez folyamodik az amerikai sajtó is és bár a New York Times és a New York Herald Tribüné beszámol Hruscsovnak az amerikai újságíróval folytatott beszélgetésről, nem fűz kommentárt Hruscsov megállapításaihoz. Ennek a magatartásnak — mint a United Press amerikai hírügynökség megjegyzéseiből kitűnik —, megvan a maga oka: az amerikai sajtóra és hivatalos személyekre nagy hatást gyakorolt Hruscsovnak az a kijelentése, hogy ha háború tör ki, ez nemcsak Európát és Ázsiát fogja érinteni, hanem ugyanilyen erővel átterjed az Egyesült. Államok területére is. A NÉMET SZOCIALDE MOKRATAK at ATOMFEGYVERKEZÉSI VERSENY ELLEN. Tegnap került sor — két és fél év óta először — tanácskozásra Adenauer nyugatnémet kancellár és Ollenhauer. a Német Szociáldemokrata Párt elnöke között. Ollenhauer ez alkalommal ismertette a kancellárral pártja állásfoglalását az atomfegyverkezésről. Előzőleg, szerdán a Német Szociáldemokrata Párt elnöksége Bonnban felszólítást bocsátott ki a nagyhatalmakhoz és felszólította őket az atomfegyverkezési hajsza megakadályozását célzó tárgyalások mielőbbi megkezdésére. A Német Szövetségi Köztársaság kormányának — hangsúlyozzák a szociáldemokraták — szembe kell szállnia az atomfegyverkezési hajszával és el kell utasítania a német csapatok atomfegyverekkel való felszerelését. Határozat a marxizmus—leninizmus esti egyetemekkel kapcsolatos kérdésekről A forradalmi munkás-paraszt kormány csütörtökön megjelent határozata szerint a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága, valamint a Honvédelmi Minisztérium által szervezett hároméves marxizmus—leninizmus esti egyetemek hallgatói részére biztosítani kell ugyanazt a tanulmányi szabadságot, melyet az egyetemek és a főiskolák esti tagozatának hallgatói élveznek. Azoknak, akik a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága, illetőleg a Honvédelmi Minisztérium által szervezett marxizmus—leninizmus esti egyetemet eredményesen elvégezték, az egyetemek, a főiskolák, illetőleg az akadémiák esti és levelező tagozatain folytatott tanulmányok esetén marxizmus— leninizmusból nem kell vizsgázniok; tudományos fokozat elnyerése során a kandidátusi minimum keretében előírt ideológiai vizsgát nem kell letenniök. A határozat a kihirdetés napján lép hatályba. A KÜLPOLITIKA HÍREI röviden Helsinki: Kekkonen finn köztársasági elnök szerdán este felkérte Eino Saari brofesszort. hogv vállal in az úi finn kormánv megalakítását Eino Saari, aki a Finn Névpárt elnöke, közölte, hoev elfogadja a megbízatást és a lehető legrövidebb időn belül visszatér Helsinkibe. Finnországnak már több mint eav hónania nincs korAz a határozat, amelyet á szíriai parlament az cavintomi nemzetgyűlés helyeslésével hozott, s amelv előirányozza eg.viotomi—szíriai föderáció megalakítását, naey nyugtalanságot keltett amerikai hivatalos körökben. Ezek a körök nanuon elégedetlenek amiatt, hoou Szíria és Egyiptom együttműködése növekszik, s úgy vélik, hogy ez az egység megerősíti a semleges arab országok tömbjót, s elszigeteli azokat az arab vezetőket, akik nyugatbarát politikát folytatnak. London: A bristoli esküdtbírósás ítéletet hozott a corshami menhelyen élő hat magvar menekült ellen. A vádlottak — a tárgyalást vezető bíró szavai szerint — egy éjszaka valóságos gonosztevő körútra indultak. Az esküdtszék mind a hat vádlottat bűnösnek mondta ki lopás, betörés és egy gépkocsi eltulajdonításának bűntettében. Mind a hatan munkanélküliek voltak a bűntettek elkövetése ideién. A hat vádlottal 9—12 havi börtönre Ítélték. Városszerte JKftíí rai együttesről folyt a beszéd, az Erkel-operapremier esélyeit latolgatták. Ez a felfokozott várakozás érződött szerdán este a Szegedi Nemzeti Színház előcsarnokában, ahová egymás után érkeztek a szegedi dolgozók a zenei ünnepnek megfelelő ünneplőben. A nézőtér hamarosan megtelt és feszült csendben megkezdődött a Hunyadi-opera önálló zenekari darabként is jól ismert nyitánya. A nyitányról, amely a híres Szilágyi Erzsébet áriájával együtt csak az 1844-es bemutató után került az operába, külön kell szótanunk. Nagyszerű foglalata a drámának, telve Erkel Ferenc gyújtó, szikrázó motívumainak mélyértelmű váltakozásával. Már itt cáfolunk rá arra a felületes megállapításra, hogy a mi Erkel Ferencünk a nyugati zene függvénye, technikáját, mind a dramaturgiait, mind a zeneit egyszerűen átvette olaszoktól, németektől és franciáktól. A nyitány koncepciója messze túlszárnyalja a XIX. századi operanyitányok sablonját s a konfliktus kivetítésében talán közelebb áll a klasszika típusaihoz. Vaszy Viktor, Nemzeti Színházunk igazgatója, már ebben a hálás nyitányban megmutatta karmesteri erényeit: a lényegnek céltudatos központba állítását, a zenei mondanivalónak egyre feszülő fokozását és a hangszineknek a dráma szolgálatában álló, biztos felrakását és keverését. Csupán az ütőhangszereknek mértéktelen tombolása ellen emelünk kifogást, a partitura betűjére hivatkozva. A Hunyadi László Erkel második operája a Báthori Mária után. A két opera drámai mozgatóerői hasonlók: a király körül forgolódó intrikusok egy ártatlan ember halálát okozzák. A Hunyadiopera áldozata azonban a nagy nemzeti bálvány, az igazi hős, aki annál keményebben néz szembe a valósággal, minél nagyobb csapások érik. A vérpadon is honfitársait buzdítja, erősíti ártatlanságának hangoztatásával. A Hunyadi László V. László királya ingadozó, szánalmas figura, aki maga okozza Hunyadi János fiának tragédiáját, holott a nándorfehérvári győztesnek köszönhette trónját. Ciliéi és Gara nádor egyetlen hazug rágalma képes László királyt ellenséges cselekvésre bírni. A pozitív hősök csoportja, élén Hunyadi Lászlóval s Szilcygyi Erzsébettel a megindító lírától magasodik az egész nemzetért hozott tragikus áldozatig, míg a király gyenge jellemének következtében, esküjéről megfeledkezve, az aljas intrikusok kiszolgálójává, gyilkossá süllyed. Ha azt vizsgáljuk, hogy Erkel Ferenc muzsikája mint viszonylik ehhez, a nemzet életébe vágó Hunyadi tragédiához, akkor bontakozik ki a zeneköltő egyénisége százada zenészei felett, igazi drámai ösztöne, amely egyformán átsegíti Egressy Béni szövegkönyvének fogyatékosságain, sőt a dramaturgiai hibák kijavításával a szövegkönyv társszerzőjévé emeli, zeneileg pedig egy csapásra megteremti a magyar opera nyelvét és formáját. Érdekesen figyelhetjük meg, hogy a Hunyadi Lászlóban csak az J. felvonásbeli érzelmes áriák mutatnak nyugati minták felé. Persze invencióban Erkel ezekben ts eléri a népszerű olasz és francia operisták színvonalát. Erőssége azonban az áriákat összekötő, visszatérő alapmotívum-jellegű anyagban keresendő s abban, ahogy a drámai, cselekmény kibontakoztatásával az érzelmes ária hangvételt átalakítja. átintonálja a nemzeti tragikumot oly megrázóan éneklő. hősi verbunkos-stílussá. Van-e zenei párja a vérpadjelenet esz-moll gyászinduló muszikája szívbemarkoló fenségének, amelyben az egész magyarság siratja a törökverő, nagy Hunyadi János fiának elbukását? Ha Nyugat felé tekintünk, az ilyenféle jelenelek zenei »hatásossága«, »külsőségessége-i mutatkozik tipikusnak s igaza van Maróthy Jánosnak, amikor az orosz zeneköllök: Glinka és a nagy Ötök, elsősorban Musszorgszkij közelségére utal a formálás és felfogás lényegre tapintó alapsajátosságában. Az orosz iskolával való hasonlatosság szembeszökő a drámai deklamáció vonalán is. Nyoma sincs itt az olasz recitativo egyszerűbb formáinak: a kidolgozott kiséret Erkelnél mindenütt komoly hátteret ad a drámai akciónak s figyelemre méltó, ahogy a zárt formákat ilyen drámai énekbeszéddé lazítja fel. Ujfalus'sy József mutat rá a -Hunyadi László és irodalmi előzményei« című dolgozatában arra, hogy mennyire a kor színvonala n álló az Erkelopera sokat vitatott magyarsága. A zeneszerző felhasználja a kuruckor és a verbunkos elemeit és a Hunyadi liatytyúdala« néven ismert zenekari részlet, valamint a III. felrronás balettzenéje: a csárdás a korabeli magyar Í2lés terméke. A legmagyarabb érzéshullámok hevítik a dráma legfontosabb mozzanatainak zenei anyagát, amely példamutató volt a maga idejében. Az bizonyos, hogy nincs a Hunyadi László vezérkönyvének egyetlen üteme, amely a magyar hallgató szívét meg ne dobbantaná. nnaro 3 felvonásUfJOld ban s ezeAz ken belül 9 képben vezeti végig a szemlélő-hallgatót a cselekmény fordulatain. Az I. felvonás színhelye Nándorfehérvár, ahol Hunyadi hívei várják V. László királyt. A Színpadkép ehelyütt erőtlen, szétfolyó s azt a benyomást kelti, mintha nem is a nagyhírű erősségben, hanem valami mesevilágban járnánk. A futár elfogása leleplezi Clllei Ulrik sötét szándékait. A megérkező királynak Hunyadi László felajánlja a vár kulcsait, de az visszautasítja. A várba lépő királyt csak szűkebb környezete követi, a zsoldoshad előtt felhúzzák a felvonóhidat. A változás a vár lovagtermébe visz. Itt játszódik le a Cillei-ármánykodás; amellyel szabadkezet nyer az uralkodótól, hogy a Hunyadiak vérével mossa le a királyon esett gyalázatot. Közben felcsendül Hunyadi László kimagaslóan szép áriája, Gara Mária, az ő jegyese iránti álmodozással s rajongással. Rozgonyi révén Hunyadi László megtudja, hogy Ciliéi mint akar vele végezni. A nagyhatású Ciliéi—Hunyadi IAszló-jelenet Ciliéi felkoncolásával végződik. A terembe érkező király színleg megbocsát a Hunyadiaknak s a hazafiak ujjongva éneklik az opera gyú>ló kórusát: »Meghalt a cselszövő«, amely a gnaga ideiében dacos állásfoglalás volt az abszolutizmussal szemben. A II. felvonás a temesvári vár termeiben játszódik. Itt ismerjük meg Gara Máriát, a. szerelmes menyassznyt, majd Hunyadi János özvegyét. Szilágyi Erzsébetet, akit rémképek gyötörnek. A palota hölgyei jelentik, hogy a király is Temesvár felé tart. A király előtt térdre hull Erzsébet, hogy fiai számára irgalmat kérjen. Gara Mária is könyörög jegyeséért, de meghallgatás helyett a király lángra gyúl a szépséges leány iránt. Ezt észreveszi Gara, aki máris kész tervével: hamis vád. alapján vérpadra juttatja a rivális Hunyadi Lászlót, ő pedig uralkodni fog a Hunyadiak helyén. Hunyadi özvegye boldogan öleli magához gyermekeit, amikor a király hívatja a Hunyadiakat. Az opera ékessége, a méltán híres La Grange-ária itt hangzik fel Szilágyi Erzsébet ajkáról. Az ifjabbik, fiú, Hunyadi Mátyás jelenti, hogy a király kegyével kívánja kitüntetni Hunyadi János özvegyét és két fiát. Az eskükép elölt még Hunyadi László és Gara Maria jelentős kettősére figyel a zenehallgató, majd a felvonás megkoronázásaképpen látjuk és halljuk az esküjelenetet, amelyben V. László az oltár lépcsőjén fogadja, hogy a Hunyadiakat testvéreinek tekinti. A Szegedi Nemzeti Színház parádés előadásának legsikerültebb, valóban lenyűgöző színpadképe ez a templom belseje, amelyben a nagy együttes Icépszerűen tökéletes elhelyezése a rendezés kimagasló mozzanata. A III. felvonás a budai várban gyorsan pergeti a színpadi képeket. Elsőnek Gara álnok terve valósul meg, amikor a királlyal közli, hogy a pártütő Hunyadi nem méltó az uralkodó kegyére. A király szabad kezet ad Garának, hogy a Hunyadiakkal leszámolhasson. A következő lakodalmi jelenetben rohanják le Gara fegyveresei Hunyadi Lászlót, akit börtönbe visznek. A börtönkép legmegrázóbb része Gara Máriának megjelenése. A hű jegyes vőlegényét ki akarja szöktetni a sötét börtön mélyéből, de Hunyadi László ezzel nem akarja bűnösségét alátámasztani. Marad, s emelt fővel megy bírái elé — igazságában bizakodva. A budai Szent György téren azonban kivégzik s utolsó szavaival is ártatlanságát hirdeti a nemzet nagy hőse. Ez a zárókép is figyelemre méltó a nagy tömeg mozgatásában; bár a vérpad-képből semmi sem látszik, a Hunyadi-sereg és Szilágyi Erzsébet a tragédia méltó záróakkordját szolgáltatja kifejező játékával és énekével. A rendezés ÍSÍ munkája. Erdeme a hatalmas arányú színpadi tablók megtervezése és lüktető ritmussal való életrekeltése. Minden szereplőre gondja van, mindent megtett a jellemábrázolás tökéletes megvalósításiért. A színpadi akciót igyekezett a zenéből, azzal harmonikus egyensúlyban levezetni. Vaszy Viktor karmesteri minőségben a pompás előadás szüntelenül tevékeny motorja. Igazi elemében ott van, ahol zenekara maga festi a dráma színterét. A színpadi énekhez való kísérő alkalmazkodásban helyenként kissé túltette magát a szokásokon s túlhangosan emelte ki a zenekari mondanivalót. Nagyszerűen szólt keze alatt a zenekar, amelynek kiváló művészi teljesítménye az ő érdeme. Most is a vonós vonalon érezzük a kibővítés szükségét. A Hunyadi rézfúvókarai könnyen eltemetik, a kis vonószenekart. Rendkívüli sikert aratott ezúttal az énekkar (betanítása a karigazgató értékes nevelő munkájának köszönhető) s itt Vaszy Viktor régi karvezető minden hozzáértésével aknázta ki az egyes tételek nyújtotta hangzási lehetőségeket. A női és férfikar, valamint a vegyeskar létszámát meghaladó tömör csengést produkált. A díszletek tervezője Varga Mátyás Kossuth-díjas, érdemes művész, aki bizonyára nagyobb színpadról álmodott s talán kevésbé korlátozott anyagi eszközökről. Amit láttunk. főképp az eskükép és a zárójelenet, komoly művészi kvalitásokat árul el. A szerenlök köziil a címszereplő Medgyesi Páltól kiváló alakítást, gondosan kidolgozott éneket és légkörteremtő emberóbrázolást. kaptunk. Művészihivatásának rajongó szeretetét pedig mi sem bizonyítja iobban. honn még ott is segített az énekl;arnak. ahol arra szólama külön nem is kötelezi ("Meohalt a cselszövő"). Az előadás nagy szenzációin Szilóavi Erzsébet megszemélyesítője, Horváth Anna. Ez a magasságával különösen hódító drámai koloratura-igényes szólamát szinte kifogástalanul énekelte. A La Grange-ária II. felében bizonyára kezdeti elfogódottsága befolyásolta a technikai bravúr hibátlan megoldását. Játéka és megjelenése az előadás biztos támasza volt. Zenei biztossága a színház énekeseinek első vonalába emelte. Mindenképpen rászolgált a közönség ünneplésére. Pompásan szerepelt ezúttal is Pesthy Ella, Gara Mária hálás zenei szólamával. Hangszine és finom egyénisége teszik alkalmassá az ilyen igényes szerep betöltésére. Technikai készségét a további előadások bizonyára csiszolni fogják. Szabó Miklós V. László magyar királyt alakította sok egyéni színnel, markáns játékkal. Tenorja ugyancsak pazarlón nyújtotta a szebbnél-szebb, hajlékony dallamíveket. A

kicphh de nem ke~ moGUU, vésbé fontos szerepekben feltűnt Jarolin Éva (Hunyadi Mátyás), aki megjelenésének üdeségéhez megcsillogtatta nemes orgánumának csengő, fényes magasságát, de zeneileg is igen komoly Ígéret; Horváth József Ciliéi Ulrikja, hangban és maszkban kimagasló volt, úgyszintén Szabady István, aki Gara nádort formálta művészi eszközökkel teljessé. Sebestyén Sándor Rozgonyija hibátlanul oldotta meg zenei és színészi feladatát. Jó volt Iván József hírnöke. A maszkok kivitelezőjét. Mánik Lászlót, a balettkart és koreográfusát, Mezey Károlyt, valamint a jelmezekhosszú soráért Bene Jánosnél és Horváth Ferencet teljes elismerés illeti. A szerdai bemutató forró ünneplése a nagy opera den szereplőjét egyformán illeti. A felvonásközökben vastapsok és a végső kép után többszöri függöny elé szólítás jelezte az emlékezetes sik&tt. SZATMÁRI GÉZA Figyelemre méltó mozgalom a kínai írók és művészek körében Peking: A közelmúltban a Kínai Kommunista Párt felszólította az értelmiséget, az írókat és a művészeket, hogy menjenek a tömegek közé, dolgozzanak és éljenek együtt a munkásokkal és a parasztokkal. A kínai írók és művészek egy része ugyanis — mint a burzsoá jobboldalnak és a revizionistáknak a szocialista irodalom és művészet elleni támadása megmutatta — elszakadt a tömegektől, a munkások és a parasztok mindennapi életétől és küzdelmeitől. letért arról a helyes útról, amelyet a Kinai Kommunista Párt igy jelöl meg: szolgáljátok a népet: a munkásokat, a parasztokat és a katonákat. A kínai sajtó beszámolója szerint a párt felhívásának eredményei máris megmutatkoztak. A Kinai írószövetség és a művészek szövetségének intézkedései arra buzdítják a művészeket és az Írókat, hogy bizonyos időre gyárakba, üzemekbe és termelőszövetkezetkbe menjenek dolgozni és necsak »tanulmányozzák-hanem éljék is a munkások és a parasztok életét. Megszüntetik a szövetségben adminisztratív munkát végző írók túlnyomó részének státusát s a lehető legtöbb írót küldik munkára a nép közé. Eridig húsz neves kínai író jelentkezett üzemi és termelőszövetkezeti munkára és a napokban úiabb 29 jelentette be 'begv vidékre akar menni dolaor ;i i. A kínai lapok végül rámutatnak. hogy a klrai írók és művészek e mc-galma nem is új jelenség mivel "Mentetek el a nép sűrűjébe és éljétek a nép éleiét' mozgalomnak komoly múltja van a kínai forradalomban. >