Délmagyarország, 1957. október (13. évfolyam, 229-255. szám)

1957-10-02 / 230. szám

Seerdk, 1957. október 2. 3 Megalapozott bizalommal 'fö^^Z^Z Két súlyos, gf Szegednek, amit minden kezde­ményezés, igyekezet, törekvés ellenére csali helyi eszközökkel megoldani lehetetlen. E két do­log: a lakáshelyzet és a meg­megújuló belvizekkel, illetve a csatornázással kapcsolatos kér­dések komplexuma. A felső szervek a szegedi la­káshelyzet súlyosságát át is ér­zik. Ennek újabb külső jele az a kétszázhúsz lakást jelentő, ál­lami pénzen megindult építkezés az Attila utca, illetve Mérey ut­ca környékén. A további stabi­lizálódással. a bároméves terv során előreláthatólag újabb ilyen épülettömbök magasodnak majd a város még most foghí­jas részein. A lakáshelyzettel összefügg, de egy-egy vonatkozásban még súlyosabb és a szokványos helyi problémákon túlnő Szeged bel­víz és csatornázási helyzetének rendezetlensége. Erről a múlt években csak szakkörök tudtak, a kérdéssel konkrétan foglalkozó szakigazgatás emberei tartották számon, csak a tanács fejét fáj­lalta. Most azonban a széles köz­vélemény is foglalkozik vele. A felelősségtudaton kívül ez is ősztökéli Szeged "kormányát*: a városi tanács végrehajtó bizott­ságát, hogy e probléma megoldá­sát akár belvi eszközökkel, akár országos segítséggel, de szorgal­mazza. Olyan cipő ez, ZÍ csak szorít, de egyszer még sú­lyos sebet is ejthet azon, aki "viseli*. Elmondtuk már, de hadd szö­gezzük le mégegyszer a sajnála­tos tényt: az ország legmélyebb pontján fekvő Szegedet fenn­állása óta két oldalról támadja vagy támadhatja a víz. Magas vízálláskor a Tisza hullámai szembe ostromolják és az ilyen támadás elhárítására fel is va­gyunk készülve. A belvizek azonban alattomosan. váratla­nul. orozva; de ciklusosán és el­kerülhetetlenül visszatérően lá­madnak ránk — hátulról. A 30— 35 méterrel magasabb Dnna— Tisza-közi vízválasztótól, a folyó másik partjáról is. óriási terii­h-tről törhet olykor a vadvíz a városra. ITa az időiárás bizonyos kö­rülményei találkoznak: n Duna­Tisza-köze. a Tisza-Maros-tor­kolat vidékének talaja nedves évjáratkor vízzel telítődik, majd kemény hidegben vastagon át­fagy. erre pedig komolyabb hó­takaró keriil. akkor hirtelen ol­vadáskor száz veszedelem Sze­gednek, A Tisza mindkét oldalá­ról. a fagvott lejtős területen na­ponta millió és millió köbméter víz zúdulhat a két begyes to­rony és a Tisza-híd lágv ívének iránvhan. Szegednek kell ezt a két-három megye területén ösz­szegyűll heh!záradatol a Tiszá­ba emelni, ba nem akarja, hogv külső városrészei, főleg a mtin­káslakta települések kis házai a víz martalékává legyenek, ba nem nkaria, hogv saját lakosai­nak földién kívül egy egész sor más község földje-vetése is tör1"*" menjen. Ezt a kénytelenből rászakadt feladatát Szeged az elmúlt években úgy-ahogy vég­re is hajtotta. Azonban félő, hogv ismét bekövetkezhet olyan időszak, mint nz 1940-42-es évek voltak, amikor rsak Sze­ged közigazgatása területén két­ezer katasztrális hold volt víz alatt és a jelenlegi szegedi já­rás termőföldjeinek jórcsze úszott — s akkor e város nió­védekezésre képtelen lesz. A szegedi vízátemelő, szivattyúte­lepek ilyen igénybevételt már nem bírnak el. A régi szivattyútelepeket Sze­geden tehát korszerűsíteni, emellett pedig újakat létesíteni kell. hogv nedves-esős évekhon a város lakói, élő és holt fel­szerelései, vagyontárgyai kellő­en biztosítva legyenek. Ez. a kor­szerűsítés, a szivattyútelepek ka­pacitásának megduplázása — a szakemberek számítása szerint — közel húszmillió forintot igényel. Ez pedig a városi tanács évi egész költségvetésének jelenté­keny hányada, olyan összeg, amit még más kiadások rovásá­ra sem teremthet elő a sáros. F. kérdést, minden vonatko­zásával. következményeivel egyetemben nagvon jó] ismerik a vízügyek "szakszervei*, mind helyi, mind országos fokon. Az Országos Vízügyi Főigazgatóság véleménye egyezik a szegedi ta­nácséval, a Szegedi Vízügyi Igazgatóságéval: Szeged bel­vízügyi helyzetét sürgősen ren­dezni kell, mégpedig jelentős ál­lami segítséggel. Ez a szakvéle­mény az illetkékes felső terv­gazdálkodási szerveknél sem is­meretlen, csak... Az a Szeged számára egyene­sen meghökkentő hír jött most Budapestről, hogy ezt a sajná­latos "specialitást* a belvíz te­rén nem vették tekintetbe a há­roméves terv előirányzatának összeállításánál. Hiába van a szakemberek pozitív javaslata, Szeged ilyenirányú igényét úgy tekintik, mint egy általános igény a sok közül, egy állami pénzre tartott zsák a sok megtöl­tésre váró zsák közül. És az ilyen szemlélet ellen eleve tiltakozni kell. A bel­vízkárok nz elmúlt években or­ságosan súlyosak voltak, tehát sok megye, sok vidék igényli, hogy az elkövetkező évek során az ellenforradalom által na­gyon is kiürített államkasszából neki is jusson valami. Szeged­nek azonban sajnálatos elsőbb­sége van e téren. Elsősorban azért, mert a földrajzi fekvése folytán ilyen szempontból a legjobban veszélyeztetett nagy­város, másrészt pedig több vá­rosnegyede a belvizek nélkül is, a talajvizektől állandóan ve­szélyben forog: már meglevő lakóházai fokozatosan tönkre mennek és így állandóan bővül a Inkásigénvlők száma. Gondoljunk csak a város egyik jellegzetesen prolotárne­gyedére: a Móravárosra. Ez az amúgy is mélyenfekvő Szeged legmélyebb pontja. A város részben 1840 körül, részben 1879 után épült csatornahálóza­ta annyira túlterhelt, hogy kü­lönösen a részből a felesleges vi­zet elvezetni nem tudja. Egyes kertekben valóságos ősmoesarak keletkeztek és százával vannak olvan lakások, amelyeknek pad­lói korhadnak, falai csöpögnek n fel-fel buggyanó talajvíztől és szinte napról napra "gyártják* a jogosabbnál jogosabb lakás­igényeket. Vajon, hoc*- enyhül­het a súlyos lakáshelyzet Sze­genden, ha a belvíz- és talajviz­sújtotla Móravároson. Bókuson állandóan pusztulnak a házak. a lakások szinte hasonló iitem­lwn. ahogy az állam segítségé­vel építkezhetünk. Még egy, nem elveten­Híi szempont: pár év múlva hiába építünk újabb lakó­bázlömböket Azok egyszerűen használhatatlanok lesznek, az új házakat a város csatornarend­szerébe bekötni sem lehet, mert a csatornahálózat avúltsága mel­lett hihetetlenül túl is terhelt. fgv kerül egymás mellé a fentebb említett két probléma: a lakáskérdés enyhítése és a bel­víz-csatornázás rendezetlensége Szegeden. E két dolog főjellem­vonása nemcsak az, hogv égető, hoav csak állami segítséggel oldható meg. hanem nz is, hogy egyik a másik nélkül "nem megy", csak közösen, szinte rsak egyidnben rendezhető. Súlyos, neliéz probléma ez. aminek orvoslását azonban már a bároméves tervben meg kell kezdeni. Az eleve mutatkozó ne­hézségek láttára határozta el most a városi tanács véarehaitó bizottsága, hogy a helvzetet őszintén feltárva és érveit csa­tasorba állítva közvetlenül a fnrepd-lnv munkás-paraszt kor­„.' .I.or fordul Ezt a várost a/éví£ — saiát hibáián kívül — sokszor háttérbe szorították. A forradal­mi munkás-paraszt kormány azonban működésének első he­teiben. nz egész orszá** gnndia­baiának orvoslása közben is ta­lált rá módot, hogv számos, rsak szegedi vonatkozású gon­don segítsen, s ezzel a váro*t ismét Jelentőségéhez, lakosai tö­rekvéseihez. dolgozóinak, ipari munkásságának eredménveiliez kénest méltóan megbecsüljék. A belvíz- és csatornázási hely­zet orvoslását irrénvlő szagedi kéretem. aZ R k r'é'i'i!; 1.énV. llOgV ez város jelenleoi helyzete, lö­vőié szemnontiáhól is nagyon Iplentős kérdés, amelv már terü­leti vonatkozásaival is kinőtt a szegedi körtöltésen kívül, való­színűleg nem került kellő meg­fontolásra az üggyel már fog­lalkozó felső szerveknél. A for­radalmi munkás-paraszt kor­mány döntésére van tehát szük­ség ahhoz, hogy e kérdés súlya kellően érvényesüljön. Maga a forradalmi munkás­paraszt kormány eddigi konk­rét segítségei Szegednek: így a két laktanya átengedése, az új építkezések megindítása stb. kellő alapul szolgálnak a további bizalomra is. Szeged város ta­nácsa, a város lakói remélik, hogy a kormány módot talál ar­ra, hogy az állami pénzből, amelynek ezt az ellenforradalom által meggyötört országban kü­lönben ezer helye volna, a kö­zeljövőben jut a belvíz- és csa­tornázási helyzet javítására és ezzel végleg megoldódik e nagy város és környékének település­biztonsága és ez a körülmény is további lépés lesz a súlyos lakás­helyzet enyhítése terén. N. L. 400 ünnepi előadás A szovjet színházak méltóan akarják köszönteni a nagy jubi­leumot: a Nagy Októberi Szocia­lista Forradalom 40. évforduló­ját. A Szovjetunió kulturális ügyei minisztériumának közlése szerint több, mint 300 új drá­mát és mintegy 100 zenés dara­bot mutatnak be. Igen sok darab központjában V. I. Lenin alakja áll. Sok vá­rosban tekinthetnek meg a né­zők olyan színművehet, ame­lyek Leninről szólnak. A moszk­vai Kis Színház bemutatja D. Zorin "Örök forrás" című da­rabját. N. Pogogyin »A Kreml toronyórái* című darabját fel­újítja a leningrádi Nagy Drá­mai Színház, a tadzsikisztáni »Laliula« színház, valamint No­voszibirszk, Cseljabinszli, Szver­dlovszk és más városok színhá­zai. A leningrádi "Puskin" szín­ház bemutalja A. Knpler »Viha ros év- című darabját, a "Vah­tangov« színház pedig novem­ber 7-én mutatja be I. Szeljvin­szliij »Nagy Kirill" című drámá­ját. Egyes színházak olyan Lenin­ről szóló darabokat tűztek mű­sorra, amelyeket helyi szeizök írtak. Így például a penzai drá­mai színház előadja V. Kí*jus­kin »A felkelés évében« című darabját, amelynek cselekmé­nye 1918-ban játszódik le. A Kis Színházban és a kijevi "Ivan Franko" színházban A. Kornyejcsuk "Miért mosolyog­nak a csillagok?" c. darabját játsszák, a Szovjet Hadsereg Központi Színházában és néhi'iny más színházban bemutatják M. Solohov "Űj barázdát szánt az eke" c. regényének színpadi változatát, a bjelorussziai *Ja­kub Kolasz« színházban P. Glcbka "Fény Keletről" című színmüvét. A legtöbb színházi •—'Utes a jubileumi napokban megrende­zi a szovjet darabok ünnepi he­tét, s kiállításokon ismerteti a szovjet színjátszás 40 éves fej­lődésének eredményeit. A Szegedi Egyetem Termé­szettudományi Karának pro­fesszorai az utóbbi években évről évre iavasolták a ta­nárképzés ideiének öt évre való felemelését. A négvéves tanulmányi időt uevanis sok olvan egyetemi elfoglaltság terhelte, amely a képzés szín­vonalát kedvezőtlenül befo­lyásolta. Az idén a kar pro­fesszorátusa nagv örömmel fogadta a kormányzatnak azt a rendelkezését, hogy a Ter­mészettudományi Karon is bevezetik az ötéves tanár­képzési időt. A hosszabb ide­iű tanárképzés szükségessé tette úi tantervek kidolgozá­sát. Ezt a munkát a kar professzorai a korábbi évek­nél nagyobb önállósággal vé­gezhették el. mert a minisz­térium csak nagv vonalak­ban adta meg direktíváit. Az ötéves tanárképzés be­vezetése nemcsak azért hasznos, meri növeli a tanár­képzésre fordított időt és ez­zel lehetőséget ad az alapo­sabb munkára, hanem azért is. mert lehetővé teszi, hogy a felsőbb évfolyamok a tu­dományos kutató munkába az eddigieknél jobban bekapcso­lódjanak. Az új tanterveket az úi szakcsoportok megindulásá­nak figyelembe vételével ké­szítették el. A most kezdődő tanévben ugyanis több olvan úi szakcsoport oktatása kez­dődött meg. ami az elmúlt években egyáltalában nem volt a karon, vagv több éven keresztül szünetelt. Ezzel a kar oktató munkáia is kitel­jesedett. gazdagabbá vált. Ilyen új szakok: a biloeóeia­kémia. ábrázoló geometria, és az alkalmazott matemati­ka szak. A tanárképzés meghosszab­bodása a gyakorló iskolákkal való kapcsolat szervesebbé tételét is megkívánja, hiszen az elmúlt években a gvakorló iskolák és az egvetemi okta­tás között megfelelő kapcso­lat nem volt. aminek a ne­velési-módszertani képzés látta kárát. Ujabb társasutazás zegedről Csehszlovákiába Ismét látni Prágát, most már az őszben! Ennél nagyszerűbb kívánságot aligha lehetne nagy­hirtelenében teljesíteni. Az IBUSZ szegedi kirendeltsége vi* szánt még erre is képes, leg* alábbis erről adott hírt egy teg napi telefonbeszélgetés. Az idén immár harmadszor rendez Cseh­szlovákiába társasutazást az IBUSZ, kimondottan szegediek részére. Az október 20-a körül megrendezendő prágai út ezúttal minden eddiginél hosszabbnak bizonyul, s hét és félnaposnak ígérkezik. Az utazás autóbuszon törté­nik, s mindössze ezerötszáz fo­rintba kerül. Negyvenöt szegedi ismét megtekintheti az ősi vá­rost. A BURKOLT ÁRDRÁGÍTÁS és spekuláció ellen! Az Országos Árhivatal har­cot hirdet a burkolt áremelés és a spekuláció ellen. Az Ál­lami Kereskedelmi Felügye­lőségre nagy feladat hárul ebben a harcban. De vala­mennyi kereskedelmi válla­lat joga és kötelessége őr­ködni a stabil árak, az áruk minősége felett. Mert a bur­kolt árdrágítás egyik fajtá­ja; a minőségrontás. Ezzel jóllehet néhány vállalat gaz­dagodik, nyereségesen ter­mel. De gazdagodásukkal sok százezer fogyasztót csapnak be, károsítanak meg. A régi használati cikkek eltűnnek, és helyettük kis változtatással "új* cikkek je­lennek meg lényegesen ma­gasabb áron. Nem új jelenség ez. Lapunkban már hónapok­kal ezelőtt foglalkoztunk a cipőipar árdrágításáról. Itt a drágább Lottószelet A Délmagvarországi Cipő­nagykereskedelmi Vállalat vezetői ismét elmondták, hogy a Duna Cipőgyár által gyártott extra cipőknél ár­drágítás tapasztalható. Az extra cipők a legtöbb eset­ben nem különböznek az első osztályú cipőktől, áruk mégis 5 százalékkal magasabb. Elő­fordul, hogy különböző KSZ­ek azonos cikkekért más árat számolnak fel. Az Élelmiszerkiskereskedel­mi Vállalat árui és árai kö­zött is találkozunk a borkult árdrágítás jelenségével. Bi­zonyosan feltűnt a "Sport­szelet* kedvelőinek, hogy ol­csó, — 1 forint — csokoládé­szeletjük eltűnt. Helyette megjelent hasonló csomago­lásban, súlyban és minőség­ben az 1,80 forintos »Lottó« csokoládé. Ma már annviféle kenvér. sü­teményféleség van, hogy alig tud az ember közöttük eliga­zodni. Talán éppen ezért tudták a félkilós büfékenvér árát 1.80 forintban megálla­pítani. A jelenség megérté­séhez állítsuk egymás mellé az ugyancsak félkilós búza­cipót, melynek ára 1,60 fo­rint, ez fehérlisztből, a bü­fékenvér pedig — barnából készül. A Kiskereskedelmi Válla­lat vezetői alaposan körül­néztek saját, portájukon. Lis­tát állítottak össze. Lássunk ebből néhányat. Az "Extra* tipusú nyugágy fogyasztási ára 157 forint volt. Hasonló minőségben "új.* nyugágy je­lent meg, csupán a vászon színét és a nyugágy elneve­zését — most "Ultra*— vál­toztatták meg —, no meg az árát 174 forintra. A Szegedi Háziipari Szö­vetkezet által gyártott 12 co­los fehér vesszőkosár ára 21,28 forint volt, jelenleg ugyanazon minőségű kosár 45,30 forintba kerül. A var­rógép tűlemez — árjegyzéki cikk — száma 500 832 — ára 16,10 forint volt, jelenleg tel­jesen megegyező minőségű C. B. 15 280 cikkszámmal szál­lított tűlemez éra 40,50 forint. Az olcsó, 94 forintos divat­táska is eltűnt a forgalomból. Jelenleg 128 forintnál kez­dődnek az árak, és minőség­ben alig különböznek a 94 forintostól. Lehetne sorolni a listán felsorolt cikkeket. A további példák A Ruházati Bolt áruinál — ezt sokan éreztük saját bő­rünkön —. is találkozunk burkolt árdrágítással. Egyes férfiszövetek minősége rom­lik— ez is árdrágítás Általá­ban fényesebbek, s ebből kö­vetkeztethetünk, hogy a fel­használt nyersanyag nem azonos a régebben felhasz­nált anyagok minőségével. A 135 forintos női szövet ára 160 forint lett. ugyanakkor minőségi javulás nem tapasz­talható. A korábban forga­lomba hozott 3o forintos inlet minősége az utóbbi időben romlott. A gyermek kötött­áruknál (kardigán, kuligán) a nagyság számainál mutatko­zik eltérés. Micsoda furfang: a régi ötös számból hatos lett. A Makói KSZ által készített kamgám férfiöltöny ára a korábbi 1180 forintról 1230 forintra emelkedett. Csupán néhány példa a sze­gedi üzletekből, de ez is bi­zonyítja, hogy nincs rendben valami! Fogjunk össze a ke* reskedelmi szakemberek, az AKF, a társadalmi ellenörök. a fogyasztók akadályozzuk meg a garázdálkodást. Vala* mennyi becsületes gyárigaz* gató, szövetkezeti elnök és vásárló nevében kérjük, hogy törvényeink értelmében szi­gorúan büntessék meg az árdágítókat. GYEREKEK. .. Nmcsílett búzavefést nem érhet gabonaiissög Az elmúlt tavasz ideién a szegedi határban elterülő bú­zavetésekben igen nasv ká­rokat okozott a gabonaüszög. Számos gazdának annvira üszögös búzája termett, hogv vetőmagnak egyáltalán nem alkalmas, sőt a lisztléből ké­szült kenvér minősége is icen gvenge. Az ilven károk elkerülését szolgália többek között a kormánv által óriási költségekkel létrehozott ne­mesített gabonavetőmag ak­ció. Nemesített búzavetőma­got még mindig korlátlan mennyiségben lehet cserélni a Terményforgalmi Vállalat Szövetkezeti úti telepén (Pap­rikafeldolgozó mellett). A cserélési feltételek a követ­kezők: 100 kilogramm nemes vetőmag csereértéke lehet 100 kilogramm szokvánvbúza. vagy 110 kilogramm rozs. vagv 100 kilogramm takar­mányárpa. 80 kiló sörárpa. 110 kiló zab. 100 kiló májusi morzsolt kukorica, vagy pe­dig 80 kiló napraforgómag. ; ALKONYODIK. Vérvö­• rös sapkája alól mégegy­! szer visszapillant, a Nap ; és aranyló sugaraival bevi­• lágitja a kicsiny tó tükrét. !• A gyenge esti szellő apró • hullámokkal fodrozza a víz : színét. A parton vitorlások • állnak indulásra készen. — • A szél lassan erősödik, s a : kis csónakok megindulnak. : Mintha láthatatlan kéz irá­; nyítaná valamennyit a tul­• só part felé. Nem ül ben­• nük senki, hiszen ezek nem : igazi hajók. — A kövérre : dagadt vitorlákba aztán be­] lekap az északnyugati szél, • s a parton álló »hajósok« ; szeme izgatottan kíséri a : vitorlásokat. Komoly és ; szép játék ez. Meg kell ál­• lapítani, hogy honnan fúj : a szél és úgy kell vízrebo­; csátani a kis hajót, hogy i kedvező legyen a szél­irány ... Estéről estére összegyűl­nek itt a Szeged alsóvárosi ; temető végénél, a kis há­! romszögletű tó partján a ; fiúk, s a foltozó-zsákból, : vagy éppen a leánytestvér­: ke babaruháiból »szerzett* 5 rongyból vitorlát készíte­• nek a magukfaragta csóna­• kokra és versenyre kelnek : egymással s a széllel. Ar­: cuk kipirul az izgalomtól s : oda képzelik magukat a • "nagy vízre", ahol van hul­• lám, meg vihar, s talán : még cápa is. • AMIKOR megkérdezem H. Jancsit — aki még csak 9 éves —, hogy ki mondta, mint kell vitorlást készíte­ni, lenéző fölénnyel nézett rám, s csak annyit mon­dott: »Ezt minden rendes gyerek tudja." S ezután kérdés nélkül mesélni kez­dett társaival együtt. Me­séltek saját fantáziájuk alapján s az innen-onnan összeszedett olvasmányok­ból, hogy hogyan is lesz belőlük, ha megnőnek iga* zi hajós. (Mert mind az akar lenni.) Hogyan kor­mányozzák majd a nagy hajókat végig a Tiszán, a Dunán, a Fekete-tengeren egészen a krokodilos tenger partjáig. BOLDOGAN néztem és hallgattam ezeket a gye* rekeket. Kicsi szívük tele van reménnyel, vágyako­zással. tervekkel, melyeket el is érhetnek. Közben befutottak a ha­jók, s az elsőség eldöntése után kezdődött a játék elől* ről. Sokszor némi vitával zárulnak az értékelések, de hát.., nem lát mindenki jól a szürkületben. A nap lebukott a körtől* t"s mögött, lassan besötéte­dik. Hazaindulok azzal a bol­dog tudónál hogy lám így is tudnak játszani a csere­pessori gyerekek, a Föld­műves utcai iskola kis ta­nulói. R. F.

Next

/
Oldalképek
Tartalom