Délmagyarország, 1957. október (13. évfolyam, 229-255. szám)

1957-10-16 / 242. szám

Szerda, 1957. október H. Van-e joguk autóbusz-bérlethez a mihályteleki pedagógusoknak ? A Szegedi Közlekedési Vállalathoz névtelen levél érkezett a napokban. A levél írói — az aláírás után követ­keztetve a ..mihólvtelekl dol­«ozók". legalábbis ez volt aláírva — kifogásolták, mi­ért kapnak a mihálvteleki pedagógusok bérletet az autóbuszra, amikor a mun­kahelyük ós a lakásuk ls Mihályteleken van A Szege­sre ^ re» ANYAKÖNYVI HÍREK I. kerület Hagasságot kötöttek: Nagy Imre és Gaúl Jolán, Szabu Sándor és Katona Ilo­na, Szabó János és Ball An­na, Fargó István és Bartók Erzsébet, Vágfalvi József és Soltész Ida, Hajós János és Vér Irén, Hideghéthy József és Török Klára, Oláh Géza és Juszku Erzsébet, Születések: Szűcs Árpád Béla és Ko­váts Margitnak Lilla Csilla. Illés István és Banyák Vero­nikának István. Kothencz Gyula István és Kriszta Fló­ria Erzsébetnek Erzsébet. Seííer István és Sánta Piros­kának István. Mészáros Sán­dor és Balogh Valériának Imre Tibor. Kismárton Ist­ván és Bagi Ilonának Ilona. Dávid János és Acs Évának, János. Kránitz György és Lajos Etelkának György Je­nő. Bódi István és Eszényi Ilonának Sándor. Marinka Mihály és Miksi Mária Mag­dolnának Mária, Virágh Jó­zsef és Gajdacsi Máriának, József Tibor. Török János és Szabó Júliának Éva Kata­lin, Bárkai István és Turi Rozáliának Rozália, Burai Sándor és Sötét Rozáliá­nak Mihály Sándor. Ko­vács János és Frányó Má­riának János. Boldizsár Ist­ván és Halál Ibolyának Má­ria, Kókai Gyula és Tóth Idá­nak Zoltán. Morovicz János és Jójárt Juliannának János. Dr. Fülöp Pál és Csúri Mar­gitnak, Katalin Ilona. Gémes Mátyás és Tombácz Iloná­nak Sándor, Koczka László és Dlnnyési Máriának Zsu­zsanna Krisztina. Sisak Já­nos és Lévai Gizellának Gi­zella. Somi Imre és Mónus Irén Ottlliának Béla Attila. Tonomár István és Váczi Pi­roskának Zoltán. Tóth Imre és Futó Mária Ilonának Im­re. Sáfrány Károly és Nagy Etelkának Ibolya nevű gyer­meke született* halálozások: Vízhúzó Islvánné Németh Etelka 74 éves. Kolompár Klára 6 napos, Miklós Fe­rencné Schmelczcr Mária 24 éves. Fazekas Judit Katalin 74 éves, Liszkai Lajosné Ta­kács Erzsébet 82 éves, Hor­váth István 58 éves, Verbov­szkl Jánosné Tószegi Anna 87 éves. Nagy Lajos 47 éves, Lejtényi János 59 éves, Bíró Antal 32 éves, Dicső Ferenc 64 éves. Heréd! István 69 éves, Kiszely János 80 éves, Beke József 67 éves, Krizsák Ferenc B napos, Jaksa Pál 32 éves, Eperjesi István 43 éves, Kuglis Dezső 78 éves, Árokszállási Mihályné Sán­ta Etelka 76 éves, Baltazár Ferenc 56 éves. II. Kerület Házasságot kötöttek: Gyarmati Mátyás és Furák Mária, Szekszárdi Ferenc és Tok Mária, Bedő Mihály és Mészáros Anna, Faragó Kál­mán és Lakatos Anna. Halálozások: Bozsik Jánosné Ferenczl Anna 77 éves, Mészáros Fe­rencné Jaksics Anna 62 éves korában, III. kerület Házasságot kötöttek: Bíró Zoltán Béla és Szkiva Klára, Vajna József Antal és Budai Erzsébet Irén, Dávid Ferenc és Zöldi Ilona, Ko­rom Sándor és Kiss Piroska, Szabó György és Nagy Má­ria kötött házasságot, Születések: Turza Imre és Balog Kor­néliának Tamás Imre. Para­gi Ferenc és Menyhárt Iloná­nak, Ferenc István. Hajnal Ferenc és Kálmán Julianná­nak Julianna, Bálint Ferenc és Csamangó Ilonának Fe­renc. Balogh Kálmán és Bar­tha Veronikának Gabriella. Deme Mihály és Erdődi Má­riának Edit. Jenovai József és Horváth Jolánnak Erika. Gombos György és Miszlai Ilonénak Anikó. Horváth Jó­zsef és Farkas Máriának Gá­bor, Sztankovics Antal és Ixtvászi Emiliának Antal. Marék István és Ábrahám Ilonának István Béla. Ácsai Elek és Dudás Máriának Mária Erzsébet. Barna Ist­ván és Kurai Annának Mar­git. Jánosi György és Ist­vánffy Amáliának Gvörgy. Kávai János és Horváth An­nának Anna. Kreif Sándor és Katona Piroskának Sán­dor. Horváth Pál és Tóth Máriának Mária. Zámbó Gá­bor' és Zádori Juliannának Klára. Csontos Szilveszter és Bogán Máriának Ágnes Esz­ter gyermekük született. di Közlekedési Vállalat sai­nos, cím híián. nem tudia megválaszolni a levelet, ezért kérte szerkesztőségünket, kö­zöliük levelüket, melvben vá­laszt adnak az ismeretlen mihálytelekiek vélt hiányos­ságot felfedező levelére. ..Nem szeretjük a névtelen leveleket, mert e mögött a legtöbbször mindig van vala­mi. Nem akarjuk, de kis rosszindulattal e levelet is a szellemi dolgozók jogtalan rágalmazásához lehetne so­rolni. Szeretnénk, ha tudo­másul vennék a levél írói, hogv a mihálvteleki pedagó­gusok is uavanolvan dolgo­zók. mint ők. ök is fizetésük­ből élnek, munkaviszonyban állnak, ők is tagiai az SZTK­nak. Ezek az alapvető körül­mények. melyek alaoián az autóbuszra munkásbérletet lehet váltani. Az teliesen mindegy, hoev a Csongrád megyei Építőipari Vállalat, vagv más vállalat a dolgozó munkaadója. A bérletváltás iogos. Az autóbusz nemcsak azért iár Mihálytelekre, hogv munká­ba vigye, vagv hözza a dol­gozókat. hanem azért ts. hogv a falut közelebb hozza a városhoz, művelődési, szó­rakozási lehetőséget biztosít­son a falu dolgozóinak. Vállalatunk igaz.gatósáaa és pártszervezete közli a le­vélírókkal: a pedagógusok bérletváltása iogos. A levél­írókat pedig arra kériük. ne hallgassanak holmi rossz su­gallatokra. mert ezek csak ellentétet szítanak a község fizikai és értelmiségi dolgo­zói között. A Szeaedi Közlekedési Vállalat igazgatósága és vártszervezete". Irodai szarka karórát lopott Ebédidő alatt hivatalos ügyben felkereste a Ter­ményforgalmi Vállalat sze­gedi irodáiét Cserép Gyula. Csongrádi sugárút 13 szám alatti lakos. Az irodában nem tartózkodott senki, s az egyik íróasztalról Cserép el­emelt egy 700 forintos kar­órát. Este azonban meggon­dolta a dolgot, és egv iskolás gyerektől még aznap vissza­küldte a lopott órát a válla­lat portásának. A rendőrségi felielentés ulán az iskolás­gyerek felismerte Cserép Gyulában az órát visszakül­dő „bácsit", aki be is ismerte tettét. Az irodai szarkát őri­zetbe vették és megindult ellene a bűnvádi eljárás. A szültUf i/ÁHt&xtdai Széchenyi tér 8. Az első emeleten kiadó szoba. A férfi, aki két napja járta a várost, nem alkuszik. Havi 150 forint, és 10 a villanyért. Később megmondják, hogy rajta ki­vül még négyen laknak a szobában és a fehérneműjét egy fiókban tarthatja csak — dc mindegy. Legalább le tud feküdni... És sorolhatnánk még szám­talan példát. Az albérlő — és nemegyszer csak ágyrajáró — kiszolgáltatott helyzetével a legmesszebbmenőkig vissza­élnek. Az emberség az egye­düli, amely itt dominálna, mert törvény nincs az árak szabályozására. S ebben az emberségben — sehogy sem állunk. Nem egy esetet tu­dunk, hogy ncm különbejára­tú, fürdőszoba nélkül, piszkos kis odút — 300 forintért ad­tak ki! Es kénytelen kivenni a rászoruló, ha nem akar a parkban aludni. S mindezt úgy gyakorolják a tulajdono­sok, mintha valami hallatlan jótéteményt követnének el embertársukkal szemben, s ájtatoskodó álszerénységgel fosztják ki áldozatalkat. Nincs megállás. Egyre job­ban kinyílik a szemük, s lát­ván a szükséget, mind többet és többet követelnek — s egy­re kevesebbet adnak. Pél­dánkban öt ember lakott egy szobában, fejenként 160 fo­rintért. A tulajdonos tehát S00 (!) forintot keresett havonta technikum! hallgatók és gyári munkások zsebén. S ezért kaphattak egy ágyat — per­sze takarót már nekik kel­lett biztosítani. Rábeszélés, szép szó, kö­nyörgés — semmit sem hasz­nál. Ezen embereknél — el­enyésző kivétellel — ismeret­len fogalom a becsületesség, a más helyzetét megérteni és segíteni tudás. Csak azt né­zik, hogy lehetne "kiváltsá­gos* helyzetüket Ihindjobban kamatoztatni. Azt hisszük, nincs értelme a könyörgésnek. Törvényerő­vel kellene megszabni a maximális lehetőségeket, s aki ezt nem tartaná bc, pél­damutató büntetéssel kellene sújtani. Mert most már csak ez van hátra. USi SAKK Ilii A magyar sakkcsapatnak a jugoszlávok elleni 10 és fél, 9 és fél arányú győzelme az utóbbi idők legkiemelke­dőbb sikerének tekinthető. A túlnyomórészben nemzet­közi nagymesterek és nem­zetközi mesterekből álló ju­goszláv válogatott ez év au­gusztusában erősítette meg jó hírnevét azzal, hogy az Európa-bajnokságon a szov­jet csapat mögött a második helyezést érte el. Ezen a baj­nokságon a jugoszlávok a második fordulóban a szov­jet válogatottat is legyőzték 6:4 arányban, csaknem azzal az összeállítású csapattal, amellyel ellenük is játszot­tak. őszintén szólva nem szá­mítottunk magyar győzelem­re egyrészt azért, mert a ju goszláv csapat jobb nevekből áll, másrészt pedig azért, mert a jugoszláv csapat vala­mennyi tagja kiváló nemzet­közi versenygyakorlattal rendelkezik, ami nem mond­ható el a magyar csapat tag­jairól, egy-két éljátékosun­kat kivéve. A magyar csapatban Igen jó teljesítményt nyújtott Fló­rián, Forintos és Szilágyi, akik 1 y» : VJ arányban győz­ték le ellenfeleiket. Jónak mondható Bély két döntetle­né is Karaklaics kétszeres jugoszláv bajnok ellen, de megállta helyét Sándor mes­terünk is, aki szintén két döntetlent ért el Fuderer I nemzetközi mester ellen. J Jől szerepeltek női ver­senyzőink az országos női bajnokság középdöntőjén. Kovács Emília, Nemessányi­| né, Dusnokiné és Lantosné közül Kovács Emília érte el a legnagyobb sikert. A ki­váló női versenyző csoportjá­ban második lett, s ezzel be­jutott az országos női baj­nokság döntőjébe. Igen jól szerepelt Nemessányiné is, aki csoportjában holtversenyben a 3—5. helyen végzett. A vi­déki versenyzők közül a bé­késcsabai Liskáné első lett, a bajai Szendiné csoportjá­ban a második, a két tatabá­nyai: Finta Erzsébet és Lán­gos Józsa harmadikok lettek s így ők is bejutottak a dön­tőbe. 1 i t'2 ü i m m i i •jjf "p i m Hl * • I n. n i j­m i i* Világos: Kgl, Vh6, Be3, He7, Hf5, gyalogosok: a2, b2, c2, f4, g2, h2, (11), Sötét: Kh8, Vc5, Bf7, Ba8, Hd7, Hc4, gyalogok: a6, b7, c7. f6, h7, (11). Fenti állásban világos In­dult. s pár lépésben nyert. Ezzel a feladvánnyal lezár­tuk negyedévi feladvány­megfejtési versenyünket. Győztesek lettek (helyezési sorrend nélkül): Filep Mik­lós. Jávorka Ferenc, dr. Moór Artúr, Sebestyén Gábor és Dornbach József. A múlt heti feladvány megoldása: 1. Bel!!, Bxel. 2. Vf7+, KhB, 3. Bxel, Bxel, 4. Kb2, Bbl+, 5. Ka3. s sötét a mattot nem védheti. «re ^ A náci vezérőrnagy bókja Rendensburgban újabb SS­lalálkozó Volt Negyedszer gyűltek itt össze a volt tö­meggyilkosok, hogy az em­beriség legsötétebb árnyai­ként ismét feltűnjenek. A hangulatot, s a találkozó je­lentőségét csak fokozta, hogy ' az új bonni Wehrmacht kép­viselői is megjelentek. Természetesen a legkisebb mértékben sem gátolták őket — mint ahogy eddig sem tör­tént semmilyen intézkedés Hitler legkedvesebbjeinek fé­I kezésére. Sőt Adenauer dik­tatúrája — minden becsüle­íes ember, és maga a német nép tiltakozása ellenére is — különleges lehetőségeket nyújt a fasiszták működésé­hez. Nos, ezt ki is használ­ják. Fent említett gyűlésen ls csak "bagatell* 1500 sze­mély vett részt, egytől egyig válogatott náci. Természetesen gyújtó ha­tású szónoklatokban sem volt hiány, s Kluge exnáci vezér­őrnagy kitűnő képességeket árult el e téren. Helyesebben ezen a téren is. Mert megmu­tatta ő már képességeit más alkalmakkor is .». De visszatérve a kitűnő szónoklatra Kluge kijelentet­te: az SS bajtársi egyesüle­tek meg lehetnek elégedve a bonni kormány működésével. De meg ám! Ilyen dolguk talán csak Hitler ideje alatt volt a náciknak. S Adenauer most büszkén, s a jól végzett munka tudatában térhet esti nyugovójára. Rászolgált Kluge bókjára. Halálozások: "" " lirr Ördögh János 75 éves, Fa­ragó Béláné Back Ilona 50 éves. Hajdú István 73 éves, Rádin Dénes 71 éves. Jeno­vai Erika 1 napos, Becker Vendel 79 éves korában halt meg. Példamutatás? A villamospótkocsi "ler- nyiricahéjat ne köpködné miszeténél* fogva rángató- ki/elé a futó villamosból, zik, s általában ezért is Am mit sem ért az én vele­utaznak benne kevesebben, mint az elsőben, a vonta­tókocsiban. Rtíngás ide, rángás oda, én mégiscsak szeretem, mert »természe­ténél« fogva mindig talál­ni benne bőséges állóhe­lyet vagy üres padot, « iicm kell kabátgotnb-szag­gatóan tolakodni, mirit az első kocsiban. A napokban is este 7 óra tájban így utaztam hazafelé a 2-es vo­nalon, s mivel rettentően ráérős kedvemben voltain, hosszan elnéztem a ritkán fellépő utasok közt a csinos, széparcú kalauznő sürgés­forgását. amely megállótól megállóig alig tartolt öt szempillantásig. — ügyes, kétségtelened jól és gyorsan bánik az iita­sokltal — véltem magam­ban, de röglön hozzágon­doltam: csak a pauzáit alatt, a peronon állva ne gondolásom, mert minden indító-csengetés után újból és újból a zsebébe nyúlt, majd a jogai közé illesz­tett egy-egy új magoeskát és ismét Itöpölt kijeié. I.ehet, hogy a »termé­szeténél* fogva rángatózós pótkocsin elunatkozott n kalauznő. ám semmiféle közlekedési rendelkezésben még nem olvastam, hogy ilyenkor tányéricamagot kell a fogak Itözé illeszteni a sok pénzforgatástól meg­feketedett, minden bizony­nyal szennyeződött ujjak segítségével, s majd követ­kezzék a magocsha rágósa­lása és végül a visszama­radt héj »liisercintése« stb. Kár, hogy nem kértem tő­le. nagy kedvem támadt nekem is a magorska ro­pogtatásához, s talán ész­re sem vette volna, hogy versenyben köpködünk ki­ropogUitnn tányóricatnagot a jogai közt, s főleg a l«U a villamos peron,árúi. | szájban visszamardt tá­OI) Inmwwwiin »<»•»>»»>•••«*•«<»•«•»•••»»>»•»»»»«««»•«• A falusi újságolvasók biz­tosan lói emlékeznek még rá: a nvár közepe tálán ] két cikket írtam a puszta­) mérges! földművesszövetke­zet berkeiből. Egvetlen cé­lom volt. hogy megmutas­sam: a múlt évek során kik is kaparintották ott kezükbe j a vezető tisztségeket, olvan crtiberek — tisztelet a kevés kivételnek —. akiknek véle­i ménvem szerint minden más i érdekük lehet, de legkevésbé a szó szoros értelmében vett | fcldmüvesszövetkezeti moz­galom feilesztése. szocializ­musunk falusi építése. Az érintetteket és a velük kapcsolatban állókat kivéve — erről sok alkalmam volt meggyőződni — az egész fa­lu lakossága helyesléssel fo­gadta Írásaimat. Igaz. igaz — mondták —. csak az a bai. hogv még mindig nem tör­tént semmi lényeges válto­zás a cikkek nvomán. Bor­bás Istvánék. Szécsi Mihá­lyék. Hegedűs Gáborék nem hiába hivatkoztak mindie ió összeköttetéseikre, de úgv látszik, most is: már-már ki­másznak a csávából. És ho­gyan lehetséges ez? Ugy vé­lem. az alábbi történetből mindenki megérti ezt. Ugyancsak a nváron tör­tént, hogv találkoztam egy­szer Márta elvtárssal. Pusz­tamérges úi tanácselnökével. Márta elvtárs akkor — az el­ső írásom megjelenése után — szó szerint a következőket adta értésemre: — Az elvtársnak ió lesz vigyázni. Ne nagyon turkál­ion itt a pusztamérgesi dol­gokban. mert a faluban már gyűitögetik az adatokat, és nagyon könnyen megütheti a bokáját. — Én? Hát mit tartalmaz­hatnak azok az ellenem szó­ló adatok? A tanácselnök ebből sem csinált titkot: — Az elvtárs Pusztamér­gesen mindig csak az ellen­séggel tárgyal, oda iár hoz­zá, a nvllashoz. és amit ő mond. az az igaz. Ez már­pedig eléggé nyomós adat. C zután már csak azt sze­rettem volna tudni, hogy ki is az a nvilas. A ta­nácselnök mondott egy ne­vet: a Berla Roza néni. Fel­sorolta még Róza néni ..gaz­tetteinek" egész garmadát, mire a legiobb szándék mel­lett sem lehetett volna egye­bet válaszolni, mint hogv ez a Roza néni — ha ígv áll a dolog — ténvleg akasztani­való. Csakhogy a dolog másként állt akkor Roza nénit én sohasem láttam, csak hal­lottam róla. Mondták a DUSZ­tamérgesiek: ő sok mindent el tudna mondani a szövet­kezet fekete-Üolgairól. de mi­vel számomra éppen elegen­dő volt. amit mások mond­tak el. nem is volt szándé­komban. hogv valaha Ls fel­keressem Roza nénit. De ha már ez a Roza néni ilven ve­szélyes valaki, hogv még a saiát bokám is kockára ke­rült miatta, gondoltam, már csak felkerestem. Amit láttam, a Horthy­rendszer legsötétebb éveire emlékeztető kis nvomortanva (nem is tanva. csak Daránvi. szalmatcteiű ikalvibal udva­rán. az kissé elképesztett ma. a népi demokrácia má­A csend­sodlk éviizedében. A kerítet­len kis gvepes udvaron Pici. csettegő kutva társaságában egv elaggott vénember fe­küdt a fűben. Ö volt Berta bácsi. Nyújtottam felé a ke­zem. de ő nem viszonozta. Csak pillanatokkal később érthettem meg. hogv miért. Felém fordította holtsovánv. agyonredőzött arcát, s lát­hattam: mindkét szeme hi­ányzik. Még iáró ereie is alig volt az öregnek. Magya­rázgatta ő. hoev merre is dolgozik az ..anviuk". de én nem értettem, mert Berta bácsi az örök sötétségben már rég elvesztette utolsó tá­jékozódó képességét is. még a falut is más irányban mu­togatta. mint ahogv a való­ságban volt. Elhagytam a szánalmas r.vomortanvát. Azóta hetek, hónapok tellek el. s nem ha­gyott nvugodni a gondolat: miért viselik Bertáék ..az el­lenség" rút megkülönbözte­tést? ésőbb kinn n határban. " meg a konvhában ba­rátian, pipaszó, meg egv po­hár bor mellett mindent el­beszéltek a pusztamérgesi parasztemberek. Berta Gvörgv. mint sok más vérig uzsorázott puszta­mérgesi. negyven esztendeig volt szőlőkapás, cseléd. Se­bestyén Ármin. 300 holdas úribirtokos szőlőgazdaságá­ban. Egvetlen ólma volt a már akkor sem fiatal házas­párnak. hogy egvszer lete­hessék a kommenclós tarisz­nyát. s a saiát emberségük­ből élhessenek. Pénzt, erre 40 hosszú esztendő alatt egv vasat sem gvülthettek. Vá­gyuk teljesülését végül már csak valami égi megváltótól várhatták... és iött valami: akkor, a negyvenes évek ele­ién a nvilas nárt. A korte­sek a gyűlések gyűlésein hir­dették: minden szegénv em­ber földet kap. aki közénk áll. És beléptek Bertáék Is ugvanúgv. mint a puszta­mérgesi szegénv nép egv ré­sze. még azok az emberek. Zádoriék is. akik nem sok­kal később, mint a fiatal Magyar Kommunista Párl tagiai. valóban felosztották maguk közölt a pusztamér­gesi úri birtokokat. Amikor azonban Berláék is tapasz­talták, hogv azokkal kell egv pártban lennlök. akiktől el kellene venni a földet, ott­hagyták a nvllaskeresztese­ket. Megértették, hogv mint már annyiszor, ismét becsap­tak őket a föld csábos ígére­tével. A felszabadulás után Ber­táék is kantalre földet, vala­mi három holdat. Kraikóék. Zádoriék adták nekik. Hasz­nálták is egv darabig, de nem tudták megvetni raila a lábukat. Évekkel később vissza kellett adniok és ezeknek az éveknek sok kötetes regén vre való történetük van Pusz-

Next

/
Oldalképek
Tartalom