Délmagyarország, 1957. október (13. évfolyam, 229-255. szám)

1957-10-15 / 241. szám

Kedd, 1957. olttdher 18. Befejeződött a Kommunista Ifjúsági Szövetség budapesti küldöttértekezlete — Marosán György elvtárs a KISZ feladatairól beszélt Most a tápéiakon a sor: Vasárnap reggel folytató­dott a Kommunista Hiúsági Szövetség budapesti küldött­értekezlete. A tanácskozáson niegielent és a vitában fel­szólalt Marosán Györgv al­lamminiszter. az MSZMP Politikai Bizottságának tagia. a Budapesti Pártbizottság el­ső titkára. A KISZ feladatairól szólva többek között a következő­ket mondotta: — Vigyázzanak az elvtár­sak. mert nehezebb helyzet­ben vannak, mint az ország bármely városában. Buda­pesten készítették elő az el­lenforradalmat. Budapesten zajlott le annak legvéaze­sebb időszaka, s az eszmei csatát Budapesten még nem nyertük meg. E téren a KISZ-nek is igen nehéz fel­adatokat kell megoldania. — A szervezetek munká­ját Budapest jellege szabla meg. Mi ez a jelleg? Az egyik oldalon a munkásosz­tály áll. a nagyüzemekkel, a másik oldalon az értelmiség. Budapest az intelligencia központja, nemcsak Opera­házával. Nwnzetllével. eeve­lemeivel. de sajnos. íróink túlnyomó többsége ls Buda­pesten lakik és nem vidéken él. a néo kőzött, pedig néni (rónak tartia magát. E két réteg között helyezkedik el a kispolgárság széles, nagv rétege; Nem mehetünk előre anél­kül, hogy meg ne erősíte­nénk bázisunkat, munkás­mozgalmunkat, nem tisztí­tanánk meg az intelligencia fejét a különböző ellensé­ges és bogaras nézetektől. Beszélt ezután azokról a feladatokról, amelvek a tanu­lásban állnak a KlSZ-íiala­lok előtt, maid az erkölcsről szólott; — Az erkölcs alaoía két dolog lehet — mondotta —: a munka és a tanulás. Mi­iven szerepet szán a párt önöknek? 30 ezren vannak itt, Budapesten. Ha nekünk a Horthv-rendszerbcn 30 ezer ilven fiatalunk lett vol­na. akkor Horthy még va­csorázni sem tudott volna. Mégis, miért van az. hogv ez a 30 ezer fiú és lénv nem tudott még úrrá lenni Buda­pesten az ellenség hangulat­keltése felett? Egyszerűen azért, mert még nincs meg mindenki­ben az a bátorság, hogy ha antóbnszon, vagy villa­moson utazik és valaki jár­tatja a száját, akkor rá­szóljon: Hazudik, nem Igaz, mert én tudom, mi az igaz­ság. Budapesten 24 ezer lakást nem tudtak kiadni a naev válság Ideién. De azért vol­tak lakások, ahol negyvenen laktunk egv szobában. 25—30 fillérért. Most a világ legol­csóbb lakásai Budapesten vannak. Legolcsóbb közleke­dése Budapestnek van. Soha annyi lakást nem építettek az országban, mint az utóbbi években, azonban 30 ezer la­kás 1944—45-ben. 15 ezer most ment tönkre. Ezután a felszabadulás utáni magyar lflúsáe helyze­tével foglalkozott Marosán György. — Kérdezzék csak meg az öregeket, mikor nézett H fev a magyar lflúság — mondot­ta —. ahogy kinéz? Mikor volt olvan gvermekkultusz. mint most? Ehhez nem elég az anval szív. ehhez pénz !s kell. Szembe kell tehát száll­ni az ellenséges demagógjá­val, ami nem könnyű, de a leghálásabb feladat Igaza volt Kádár elvtársnak, mi­kor azt mondotta, hogy most már tessék megtanulni ma­gyarul beszélni, igent, vagy nemet mondani. Ez a kiszis­tákra is vonatkozik. — Budapesten a kommu­nista fiataloknak nincs okuk lógatni az orrukat Dolgozzanak azzal a tudat­tal és érzéssel, hogy saját ügyünkért, egyben a nem­zetközi szocialista tábor egységéért harcolnak. Ha ezt tudjuk, akkor az egye­temeken, a gyárakban, a pesti utcán halálos csapást mérünk az ellenforradalom­ra. 'A vita felszólalóinak Nagv Tibor válaszolt, majd a kül­döttértekezlet határozati ja­vaslatot fogadott el. , A Kommunista Ifjúsági Szövetség felelősnek tekinti ncokat a fiatalokat, akik fegyveresen támogatták az ellenforradalmat, de nem taszítja el azokat, akiket az események megtévesztettek, tévedéseiket belátták és őszintén támogatják a szo­cializmus építését. A határozat további szaka­szaiban értékeli a KISZ megalakulását, féléves tevé­kenységét. és kiielöli a buda­pesti KISZ-szervezetek fel­adatait. A küldöttértekezlet ezufán megválasztotta a Kommunista Ifjúsági Szövet­ség budapesti bizottságának 43 taglát, 8 póttaglát és a KISZ országos értekezleté­nek 85 budapesti küldöttét. A tanácskozás az Internacioná­lé hangjaival ért véget. Az SZKP Központi Bizottsága kiadta a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 40. évfordulójára vonatkozó jelszavakat Moszkva (TASZSZ). A Szov* jctunió Kommunista Pártjának Központi Bizottsága kiadta a Nagy Októberi Szocialista Forra­dalom 40. évfordulójára vonat­kozó jelszavakat. A jelszavak méltatják a* évforduló jelentő­ségét, Üdvözlik a világ külön­böző országainak dolgozóit és megjelölik a mai nemzetközi helyzettel kapcaolatoa feladatai­kat, majd a Szovjetunió dolgo­zóihoz fordulva kifejtik, müven feladatok megvalósítása vár a szovjet dolgozók különböző ré­tegeire; Tito—Zsukov megbeszélés Belgrád (APP). Zsukov mar­sall Jugoszláviába érkezése óta vasárnap találkozott először Tito marsallul. aki vadászatot ren­dezett tiszteletére Kumiska Bis­tricában, mintegy 20 kilométer­nyire Ljubljanától, ohol Zsukov marsall, mint a Szlovén Köz­társaság kormányának vendége töltötte az éjszakát, Zsukov marsall a vadászaton nágy özet lőtt la, Tito egyet Joszip Broz-Tito marsall, kör­társasági elnök vasárnap este Bledben díszfogadást rendezett Zsukov marsall, szovjet hónvé­delmi miniszter tiszteletére. * Moszkva (TASZSZ). Az Albán Népköztársaság kormányának meghívására 1957. október 17­én Albániába érkezik G. K. Zsukov marsall, a szovjetunió honvédelmi minisztere. Zsukov marsalit látogatására elkíséri néhány tábornok, ten­gernagy, valamint a szovjet had­sereg és haditengerészet löbh magnsrangú tisztje, Befejeződik-e a művelődési otthon építése Tápén ? Cikkemmel nem akarom, hogv az olvasó szármára unal­massá váljék a tápéi művelő­dési' otthon építésének prob­lémája. ez ideig jelent már meg eddig egy-két riport ar­ról. hogy milyen körülmé­nyek között nő ki Táoén a földből egy öreg vályogviskó helyén — a kultúrszomjat el­oltó kút -» a híres népi együttes felélesztését szolgáló ház — a művelődési ház. Legutóbb az október 8-1 lap­ban olvastam a születő ház­ról és ezzel együtt úliászüle­tő tápéi népi kultúráról. Kultúra a szabad 6B alatt Tápét két dolog tette hí­ressé nemcsak az ország, ha­nem az egész világ előtt. Az •egyik: a gyékénvfonás. melv ma is fennen hirdeti Ázsiá­tól Dél-Amerikáig a kis ma­gyar falu lakosainak szor­galmas, ügyes mupkáját. A másik: a népi együttes, mely sok sikeres szereplésével mutatta meg — a berlini VIT-en is —. hogvan tudia egv nép féltve őrizni és ápol­ni hagyományait. A gyékénvfonás kultúrála évről évre csiszolódott, és a háziipari szövetkezet évek­kel ezelőtt — amelynek a község lakosainak szinte an­raia-nagvia tagi a — ..gyéké­nyes ház"-at épített Modern házat kapott a szatvor. a sző­nyeg és itt vana, várja, hogy világhódító útiára indítsák. A ..szabad ég" alatt maradt a híres kultúrának másik fa­ja. a népi tánc. és a néoi ének, és ezzel együtt a ..sza­bad ég alatt" maradtak a parasztfiúk, lánvok. meg­lett férfiak, asszonyok, akik olv fáradhatatlanul táncol­tak. énekeltek a népi együt­tesben. Miért történt ez igv? A történetet könyvbe lehet­-e foglalni most azonban nfem az a cél. Röviden a tá­péi művelődési otthon építé­sének történetét a követke­zőkben foglalhatom össze: Az 1950-es évek eleién az akkori Népművelési Minisz­tériumból Tápén 1árt valaki, aki 6 millió forinttal építen­dő művelődési otthonra, vaav nem túlzás, ha kultúrpalota-* ra tett ígéretet. A terv elké­szült. mintegy 400 ezer forln-' tos költséggel, a kis mozai­kokból összerakott művelő­dési otthon fényképe ma is ott lóg a tápéi v. b.-elnök hi­vatos szobáiéban. A tápéi „kultúrpalota" építésére csak addig voft költség, amíg a 400 ezer forintos terv elké­szült. A terv azóta valahol a por súlya alatt, talán már teljesen el is sárgult. A tá­péi dolgozók pedig csak vár­ták, várták, hogv mikor kez­dik el a „palota" építését. Segít a pártbizottság Türelmük elfogyott és be­kopogtattak minden olvan aitón. amelvek mögött olvan emberek tartózkodtak, akiit egy művelődési otthon épí­tését segíteni tudnák. A vá­lasz hosszú éveken át az volt. „nincs fedezet". Az ígérgetés­nek az MDP Csongrád me­gyei bizottsága 1956. év ele­ién azzal vetett .véget, hogy határozatában kimondta: Tá­pén 1956. év végén művelő­dési otthont kell építeni, me­lyért felelősek a megvei. iá­rási és községi tanácsi szer­vek. A megvei tanács végre­hajtó bizottsága a művelődé­si otthon építéséhez 100 ezer forintét adott, a szükséges többi összeget oedlg a járási tanács, valamint a községi tanács fedezték. Elkészült a terv, megindult a munka, amelyet az októberi-Aovem­beri események félbeszakí­tottak. Ez évben, minp ahogy lapunk hasábjai-, ró! mindenki ^értesülhetett; szeptember eleién kezdődhe­tett el csak a munka, mert nem állt rendelkezésre az a pénzösszee. amelyet a köz­ségi tanácsnak kellett volna fedezni, és ma is akadály a pénz hiáaya is. Lapunk legutóbbi ri­portjában a kővetke­zőket , írja: » , . .művelődé­si otthon már énül. • meg­melengeti a falusiak szíve­táját.. — maid másutt: „ ... a táoaiafc pedig, akik a városba lövet naponta eljön­nek az épülő ház előtt, min­dennnap nagyobb türelmet­lervaéggel kérdezik az* ott dolgozó munkásoktól: mi,,lesz már a tetővej. emberek!" Ibiknek szívügye, s akiknek nem E miatt a két mondat mi­att ragadtam tollat és eme­leleg szót. Htjgv miért? Azért, mert Táoén nenrt mindenki­nek* melengeti a szívét az épüfŐ ház. egyelőre nem mindenki jogosult a „mi lesz már a tetővel, emberek" kérdés feltevésére. Ugyanis az, 1956-os évre megállapított községfejlesztési hozzájáru­lásból 95 ezer forinttal ma­radtak adósak a táoalak. Ez évben pedig mintegy 110ez.er forint az. az összeg, ami még nincs befizetve. Nem min­denki szíve dol&ant meg úgy a művelődési otthon épí­tésekor. mint ahogyan Szan­ka Antalnéé. aki 1109 forint, valamint özv Török Györgv­néé. aki 1057 fdrtnt község­fejlesztési hozzájárulást fize­tett be. vagv lehetne sorolni talán még száz ilven nevet. Sajnos, több azoknak a száma, akik szívdobbanás nélkül mennek el a művelő­dési otthon előtt mint pél­dául Dávid Mihály, akinek 408 forint, vagv Karai Sán­dor, akinek 537 forint, vagy Terhes Pál. ^akinek 319 fo­rint. valamint Vincze Mi­hályné. akinek 744 forint községfejlesztési hozzájáru­lást kellene befizetni. Lehet­ne még több ilven nevet fel­sorolni. Ha ezeknek az embe­reknek nem dobban meg a szívük, az épülő új művelő­dési otthon láttán, és "nem •fizetik be azonnal sok száz társukkal egvütt a náluk kintlévő összeget, akkor a művelődési otthon csak tető alá fog kerülnf. de abban az idén nem fogiák tudni a fia­talok a táncot ropni, nem nézhetnek az idősebbek fil­met. nem jelenhetik meg o4t a Szegedi Nemzeti Színház előadással. Együttes erővel A megvet tanács, a járási tanács mindent megtett a fentebb említett párthatáro­zat végrehaltásáért. mindent megtett azért, hogy Tápén művelődési otthon legyen, most a táoélakon a sor. a tá­péi tanácson és annak veze­tőin. A táoél becsületes dol­gozó parasztokon, akik befi­zettéfk a megállapított köz­ségfejlesztési hozzájárulást. Együttes erővel kell biztosf­tanlok a tápéi tanácstagoké nak. a tápéi dolgozóknak, fttgy a kintlévő mintegy 200 ezer forint hátralék, napo­kon belül befizetést nyerten. Ha ez így lesz, akkor nemcsak a szatvor. nemcsak a gvé­kényszőnveg Indulhat „gyé­kényes házából" világhódító útra. hanem a néoi együttes is az új „művelődési házban'' útra kezdheti ott. ahol abba­hagyta. hogy úlabb sikereket hozzon faluiénak és a ma­gvar népnek. • Dr. Csikós Ferenc. a szegedi járási tanács v. b.-elnökhelyettese. A NAGY OKTÓBERI Szo­cialista Forradalom az első győzedelmes proletárforrada­lom, amely gyökeres fordula­tot idézett elő az emberiség történetében. Halálos csapást mért a kapitalista világra, s megnyitotta az új, szocialista világ felé vezető utat. Az orosz forradalom országunk népére is erősen hatott. Lenin tanításai a bolsevik párt pél­dája nyomán gyökeret ver­tek a magyar munkások szi­vében és agyában és már 1918-ban megalakulhatott a Magyar Kommunista Párt. A munkások pártja meg ls kísé­relte 1919-ben, hogy forradal­mi tettekkel az új útra vigye a fejlődést, azonban a Ma­gyar Tanácsköztársaság négy és fél hónapos fennállása ütőn elbukott. A bukás oka a külső ellenség csapásain kívül a belső árulók akna­munkája volt. A Horthy-reakció negyed­százados uralma, az 1919-ben ránkszakadt fehérterror nép­gyilkos uralma sem tudta azonban a magyar Kommön emlékét kiirtani a magyar dolgozók öntudatából, s ezért tudtak népünk legjobbjai dacolni Horthy csendőrségé­vel. A marxizmus-leniniz­mus eszméinek magvait el­hintették Magyarországon a hazaérkező hadifoglyok, s így megnyertük az első csa­tát. De a túlerő győzött, a Magyar Kommunista Pártnak illegalitásba kellett vonulnia. Huszonöt éven át várták a magyar dolgozók a megfelelő pillanatot a feléledésre. 1944­A Nagy Októberi Szocialista Forradalom és Magyarország ben 45-ben «nt tudtunk a szovjet hadsereg nyújtotta alkalommal és folytattuk a veteránok munkáját. A meg­vert reakció ezúttal r.em tud­ta megfojtani törekvéseinket, s a magyar nép végre rátér­hetett a szocializmus útjára. Mivel földünkre csupán a szovjet hadsereg lépett, nem Jutottunk Korea, Görögor­szág és Németország siralmas kettéosztott sorséra. Miután a dicsőséges szovjet hadse­reg kiűzte hazánkból a né­met hóditókat, 1945-ben or­szágunk a munkásság és a dolgozó parasztság államává vált. TIZENHÁROM ESZTEN­DŐ alatt népünk minden te­rületen hatalmas sikereket ért cl. A föld azé lett, aki megműveli. A gyárakat, üze­meket a munkások vették hatalmukba, s felszabadult, független, szabad országban kezdtünk új életet. A hatal­mas Szovjetunió elejétől kezdve mindenben segítette Magyarországot. Először is segítette a romokban hevert országot felépíteni. Építő­anyagokat küldött és szak­emberek érkeztek hazánkba, hogy minél előbb kihever­hessük a második világhábo­rú okozta sebeket.­Emlékezünk még az 1948­os infláció magas számaira, amikor óránként emelkedtek az árak és egyre romlott a pénz. Ebből a helyzetből szin­tén a Szovjetunió segített ki bennünket és á magyar dol­gozók munkája nyomán meg­született a jó forint. A stabili­záció évei következtek ez­után és a hároméves újjá­építési terv sikeres teljesíté­sével ötéves tervünk megva­lósítósára került a sor. -Tiéd az ország, magadnak építed* — adta ki a jelszót párfjnk és erre szintén a szovjet elvtársak tanítottak meg bennünket. A munkások felismerték, hogy az államo­sított üzemekben többé nem a tőkések számára, nem a kapitalista profitra, hanem saját népünk felvirágoztatá­sáért dolgoznak. A három­milliós koldus országából vi­rágzásnak induló ország lett. Különösen nagy szerepe volt ebben annak a nagy gazda­sági és műszaki segítségnek, am^yben a Nagv Októberi Forradalom országa részesí­tett bennünket. Eredménye­ként ma nálunk senkinek sem kell félnie a munkanélküli­ség rémétől, mindenki meg­találja magának a megfelelő munkát, s életünk nem bi­zonytalan. Minden dolgozó ember egyben saját szeren­cséjének kovácsa is lett. Kor­látlan lehetőségek nyíltak a jobb életre. AfSZOCIALISTA munka­módszerek is meggyökere­Horthy negyedszázad, uralma alatt A párt felismerte ezt a hibát, elkezdte kijavítását. Kl is tudta volna javítani párt egysége megbomoljél* nem engedi, hogy a proletár internacionalizmust legyőz­zék. Az MSZMP Központi Bi­zottságának titkára, Kádár János elvtárs a napokban »A munkás nemzetköziség és a Szovjetunió« címmel cik­ket írt a Pravdában, amit közölt csütörtöki számában a Népszabadság is. Az értékes sedtek hazánkban a' szovjet a régi vezetőség által elköve- elvi cikk is lesaögezi, hogy sztahanovisták példája nyo­mán. A magyar Sztahanov­mozgalom erőteljesen fejlő­dött és így a munka a régi robotból a becsület és dicső­ség dolgává lett. A művészetek és tudomá­nyok fejlődésében szintén ha­talmas eredményeket értünk el, ugyancsak a Szovjetunió, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom állama segítsé­gével. A középiskolákban, felső iskolákban a dolgozó nép fiainak biztosítottunk •helyet. Mindezeket az ered­ményeket a 40 éves szocia­lista állam tapasztalatainak felhasználása révén értük el. Órákig lehetne beszélni a Szovjetunió önzetlen baráti segítségéről, amlv+1 leküz­döttük legnagyobb nehézsé­geinket is. A szocializmus építése so­rán követtünk el hibákat, ^melyet az ellenforradalom félhasznált saját céljai eléré­sére. Egyik ilyen hiba volt az. hogy nem fordítottunk kellő gondot a dolgozók élet­színvonalának állandó eme­lésére, bár a 13 esztendő alatt minden dolgozó-rétegnek több minden • jutott, mint tett hibákat, dé a belső reak­ciós erőknek az imperialis­ták támogatásával sikerült félrevezetni a tömegeket 1956 októberében. Az ellenforradalom zsar­nokságnak, önkényuralom­nak mondotta kl a 13 évet és arra igyekezett, hogy a megtévesztett emberek el­higgyék a rágalmakat. Ekkor ismét a hatalmas Szovjet­unió segített Magyarország­nak: kíméletlenül lesújtott az ellenforradalomra és újra segft bennünket építési mun­kánkban. Azért nem lett infláció, mert a baráti or­szágok. élén a Nagy Októberi Forradalom államóval küld­ték az építőanyagokat, iparcikkeket es a létfontos­ságú cikkekben nem szen­vedtünk hiányt. TANULTUNK az elköve­tett hibákból és a ji^oben éberebben vigyázunk arra, hogy soha többé ne követ­1956 októberében a magyar nép a Szovjetunió és a többi szocialista ország segítsé­gével megvédte a munlcás­hatalmát és ezzel újabb lec­két adtak a világnak a prole­tár internacionalizmus le­győzhetetlen erejéről. Ez a proletár internacionalista szellemmel áthatott nemzet­közi erő az imperialista be­avatkozási kjsérlettel szem­ben megvédte a magyar füg­getlenséget, a nemzeti szuve­renitást és a béke ügyét Európában*. MAGYARORSZÁG dolgo­zó népe a Nagy Októberi Steocialista Forradalom 40. évfordulójának megünneplé­se «ére készül. Ebből az alka­lomból ismét számba veszi a szovjet és a magyar barátság sokezernyi segítségét. Ma már minden ember megálla­píthatja. hogy a Szovjetunió a szocializmus építésének 40 éves tapasztalatát adja át a I IIUJ? (;I X „„ —, béketábor országainak, kőz­• 2 október 23-án é? az azt kö­vető időkben történt. A szov­jet és a magyar nép barát­sága még szorosabb, nagyobb lett és ez a véd- és dacszö­vetség nem engedi, hogy a tűk Magyarországnak is cs így független országban a magunk uraként élhetünk a hatalmas szocialista tábor nagy családjában. (K. Gy.)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom