Délmagyarország, 1957. október (13. évfolyam, 229-255. szám)

1957-10-11 / 238. szám

VILÁG PROLETÁRJÁT. EGYESÜLJETEK! A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT LAPJA XIII. évfolyam, 238. szám Ara: 50 fillér Péntek, 1957. október 11. Társadalmi összefogásra van szükség a nök jogainak biztosításához Nagy érdeklődés nyilvánult meg a KISZ szegedi lányok és fiatalasszonyok tanácsa első baráti találkozója iránt Ehhez nemcsak a nök körében kell felvilágosító munkát végezni, hanem a férfiakkal, Csütörtökön este lányokkai és fiatalasszonyokkal telt meg a Juhász Gyula Művelődési Otthon nagyterme. A KISZ Szeged városi bizottsága mellett működő lányok és fiatalasszonyok tanácsa meghívására jöttek össze, hogy megbeszéljék közös problémáikat, közös tennivalóikat. Az országban elsőnek Szegeden alakult meg ugyanis az elmúlt hetekben a lányok és fiatalasszonyok tanácsa, amely első legfontosabb feladatának tekintette, hogy találkozót hívjon össze a további munka minél sikeresebb végzése érdekében; A csütörtöki találkozón a a KISZ szegedi bizottsága nevében dr. Lőkös Zoltánné városi agit.-prop. titkár üdvözölte a megjelenteket. Annak a reméüyének adott kifejezést, hogy ez a találkozó felsorakoztatja a lányokat és fiatalaszszonyokat a KISZ zászlaja mögé a közös célok megvalósítása érdekében. Megnyitó szavai után a találkozó bevezetőjeként rövid kulturális műsor zajlott le, amelyet Kálmán Jánosné szalámigyári dolgozó, nagy tetszéssel fogadott énekszámai színesítettek, dr. Korányi Elemérné zongorakíséretével. Művelt, széles látókörű asszonyokat A KISZ országos szervezőbizottsága küldötteként Turgonyi Júlia mondott beszédet. Emlékeztetett a Nagy Októberi Szocialista Forradalom közelgő negyvenedik évfordulójóra, amely jelentős változást hozott a nők életében is. Lenin elvtárs nagy gondot fordított arra, hogy minél gyorsabban megvalósuljon a nők egyenjogúsága, s a férfiaknak teljes értékű munkatársai lehessenek. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom nemcsak a munkás-paraszt hatalmat teremtette meg a világ egyhatodán, hanem a nők egyenjogúságát is. A felszabadulással hazánkban és a többi népi demokráciákban hasonlóképpen megkapták a nők az őket megillető jogokat. Felhívta azonban Turgonyl elvtórsnő a figyelmet arra, hogy sok esetben ezek a jogok nálunk csak papíron jelentenek egyenlőséget, mert az asszonyok nagy része nem tud élni velük. A háztartás ezernyi apró-cseprő gondja-baja megakadályozza a legtöbb nőt abban, hogy a gyakorlatban is egyenlő jogokat élvezzen a férfiakkal. Ezen a téren van ezért a legtöbb tennivaló; El kell érni, hogy az aszszonyok amellett, hogy jó családanyák legyenek, ne legyenek a háztartás rabjai, jusson idejük művelődésre, továbbtanulásra, szórakozásra is. Együttesen, zászlókkal, transzparensekkel vonulnak fel Szeged dolgozói a vasárnapi ünnepi nagygyűlésre Még két nap választ el bennünket a vasárnapi ünnepi nagygyűléstől. Szeged számos üzemében már úgy határoztak a dolgozók, hogy vasárnap együttesen vonulnak fel a Klauzál térre. A Szegedi Kenderfonógyár, a Vasöntöde, a Szőrmeés Bőrruhakészítő Vállalat és más üzemek munkásai transzparenseket is visznek magukkal, amelyeken a párt és a kormány melletti kiállásukat demonstrálják. A kerületek lakói, asszonyok, pedagógusok, az intézmények dolgozói is zászlókkal jelen"Miről írjon a Délmagyarország* címmel tegnap, csütörtökön délután a lap munkatársai az olvasókkal, levelezőkkel ankétot tartott. A megjelentek közül többen tolmácsolták az olvasók véleményét, elmondották a Délnek meg a délelőtt tíz órakor kezdődő nagygyűlésen. A szegedi KISZ-fiatalok mór délelőtt kilenc órakor gyülekeznek a Kálvin téren, ahonnan több ezren együttesen énekszóval vonulnak az ünnepi nagygyűlés színhelyére az elnökségi emelvény elé. Szeged felszabadulása 13. évfordulója alkalmából rendezett ünnepi nagygyűlés szónokát, Kállai Gyula elvtársat, az MSZMP Politikai Bizottsága tagját, művelődési minisztert szeretettel várják városunk dolgozói. Lobogózzuk iel a házakat! Szeged mj. város tanácsa kéri a város lakosságát, hogy mai felszabadulási ünnepünk alkalmából a házakat mindenütt lobogózzák fel. A vasárnapi nagygyűlést is tegyüK még ünnepélyesebbé azzal, hogy lobogódíszben köszöntsék a város épületei ezt a jelentős politikai és társadalmi eseményt. Otuasóanfoétot tartott a Délmagyarország magyarországgal kapcsolatos észrevételeiket, kívánságaikat és jónéhóny, a dolgozókat érintő problémát tártak fel. Az ankétról legközelebbi számunkban bővebb tájékoztatást adtunk. a férjekkel is meg kell értetni ennek fontosságát, mert ők nagymértékben hozzásegíthetik a nőket ezekhez a lehetőségekhez. Ezenfelül azonban intézményesen is gondoskodni kell a "két műszakban* dolgozó asszonyok gondjainak könnyítésén, háztartási gépekkel és egyéb segítséggel. Nagy tetszéssel fogadták pl. azt a javaslatát Turgonyi elvtórsnőnek, hogy helyes lenne esti bölcsődéket is létesíteni, ahol gondoznák a kisgyermekeket, ha az anyának elfoglaltsága van. Csak társadalmi közös öszszefogással, a nők és férfiak együtt tudjuk megvalósítani — mondotta —, hogy a lányok, asszonyok is felemelkedjenek a műveltség és a vezetés legmagasabb fokaira is. Csak fgy tudjuk elérni, hogy a női egyenjogúság ne csak papíron éljen, hanem mindennapjaink valósága legyen. A szovjet nők üdvözlete Nagy tapsokkal fogadott beszédét Hirsch Klóra üdvözlő szavai követték, aki a Hazafias Népfront Szeged városi nőtanácsa nevében köszöntötte a találkozót, majd dr. Szél Éva, a lányok és fiatalasszonyok tanácsának szegedi vezetője vázolta a tanács — tegnapi lapunkban már ismertetett programjót. A nagy érdeklődéssel kísért felszólalósok utón meleg barátsággal fogadták Ludmilla Fjodorova szovjet asszony beszédét, aki arról szólt, hogy a Szovjetunió Kommunista Pártja és a szovjet állam nagyra értékeli az asszonyok odaadó munkáját és milliónál több szovjet nőt tüntettek ki különböző kitüntetésekkel. Beszélt arról is, hogy a szovjet nők kulturális színvonala ma összehasonlíthatatlanul magasabb, mint a múltban volt. Jelenleg 480 ezer a mérnökök és technikusnők száma, 265 ezer az orvosnőké, ezenkívül egymillió 164 ezer pedagógusnő dolgozik és 86 ezernél több nő tevékenykedik a tudomány különböző területein. A szovjet haza lángoló hazafiságtól fűtött asszonyait eltölti az az elhatározás — mondotta a többi között —. hogy megerősítsék baráti kapcsolataikat a népi demokráciák asszonyaival, lányaival. Szavait a jelenlévők nagy tapsai közben a szovjet és magyar asszonyok megbonthatatlan barátságának éltetésével fejezte be. A mindvégig lelkes hangulatú és eredményes találkozó befejezéséül a városi balettiskola növendékei. Till Elza betanításában több nagy sikerrel előadott szép balettszámmal — Csajkovszkij: Hattyúk tava, a Diótörő Virágkeringője stb. — szórakoztatták az egybegyűlt lányokat, fiatalasszonyokat. Ma ünnepeljük Szeged felszabadulásának 13. évfordulóját Ma délelőtt 9 órakor, Szeged felszabadulásának 13. évfordulóján, ünnepi tanácsülés lesz a tanácsháza nagytermében. Ezen részt vesznek a lengyel testvérváros: Lodz tanácsának képviselői is. Ünnepi beszédet Ladányi Benedek, a városi tanács végrehajtó bizottságának mb. elnöke mond. A tanácsülés után a hálás szegedi dolgozók képviselői a fegyveres alakulatokkal egyiltt a ml szabadságunkért életüket áldozó szovjet katonák hősi emlékmüvét koszorúzzák meg. Ujabb baráti találkozókra is sor kerül a szegedi dolgozók képviselői és a városunkban tartózkodó szovjet katonák között. Este 7 órai kezdettel a Nemzeti Színházban ünnepi díszelőadást rendez a Magjar Szocialista Munkáspárt és a Hazafias Népfront városi bizottsága. Ünnepi beszédet Szilárd János, az Orvosegyetem pártbizottságának titkára mond, majd szines kulturális műsor következik. Ma: Nem minden magyar; testvér l Felajánlások a munkás családiház építkezésekhez ÖifáicU A Oflahx- téti Ut&átakéa*. flnyugodt neveifii munkáról (V. Ivanov és O. Burova plakátja) EVFORDULOR4 Tizenhárom éve jelentek meg az első szovjet katonák Szeged utcáin. A világtörténelemben páratlan, nagy véráldozatokkal járó, de messzefénylő dicsőségű út állt már akkor mögöttük. A Volgánál, Sztálingrádnál megállították a hitleri fasiszta fenevadat, utána pedig lépésről lépésre verve űzték vissza egész barlangjáig, a végleges megsemmisítésig. Az első szovjet katona megjelenése itt a Tisza partján azt jelentette, hogy Horthyék egykori fészkében a dolgozó nép került hatalomra s ez a hatalom hatalmas távlatú politikai, gazdasági, kulturális fejlődést jelentett a város számára. Megalakulhatott az ország első legális kommunista pártszervezete, kibontakozhatott, megerősödhetett a szakszervezeti mozgalom és elkezdődhetett a gazdasági újjáépítés időszaka: a múlt rendszer, a háború nyomainak eltüntetése. A fejlődés nem volt zökkenőmentes. A demokratikus erők állandó harcot vívtak a belső reakcióval, gazdasági vonatkozásban pedig birkózniok kellett nyersanyaghiánnyal, munkanélküliséggel, inflációval. A városháza tornya alól ki kellett tisztogatni a feudális közigazgatás szemetét; az egyetem és más kulturális intézmények ajtóit, ablakait szélesre kellet tárni, hogy a dolgozó tömegek fiai is bejuthassanak és új szellem áradhasson oda. 1944. október 11. tette lehetővé, hogy a földosztás karóit üthessük Pallaviciniék ezer holdjaiba, államosíthattuk a Wimmer Fülöpök gyárait és hogy a petőfitelepi munkás, alsóvárosi paraszt, újszegedi orvos ülhet most a városi tanácsháza székeiben és onnan rendezheti az ország egyik legjelentősebb vidéki városának gondjaitbajait. ~ Az elmúlt tizenhárom év kemény és fáradságos munkájával formált történetek — bár voltak és vannak olyan dolgok, amik jogosan kifogásolhatók — fénylő betűkkel kell hogy megörökítődjön az évkönyvekben. Nem teremtettünk ugyan e városban Kánaánt, de tisztességes megélhetést, lehetőségeinkhez képest megfelelő életmódot igyekeztünk biztosítani a város egésze. minden becsületes dolgozója számára. E tizenhárom év lendületének törését, egyes emberek elkövetett hibáit az utóbbi években tudatosan használták ki azok, akik számára e fejlődés fájó volt és történelmünk e tizenhárom éve alatt írt lapjait legszívesebben kitépték volna, hogy azután úgy legyen minden, ahogy 1944. október 11. előtt volt. Ellenforradalmárok emeltek kezet a nép hatalmára, mindent meg akartak semmisíteni e városban ami társadalmilag, politikailag, gazdaságilag új és haladó volt, hogy azután az ország, ez a város is visszazuhanjon abba a mélybe, ahonnét tizenhárom év előtt a tiszaparton feltűnő szovjet katonák kisegítettek bennünket. Az ellenforradalom szennyes áradata már-már elöntötte ezt a várost, amikor az utcáko.'. ismét szovjet harcosok jelentek meg. A forradalmi munkás-paraszt kormány felhívására nyújtottak fegyveres segítséget az ellenforradalom ellen. Ez a segítség ismét hatékony volt: azóta megerősödött a munkás-paraszt hatalom és mindinkább több erőt fordíthatunk a további építésre, az elmúlt évek hibáinak kiküszöbölésére és a város életének javítására. Az országos konszolidáció mellett a legutóbbi hetek szegedi eseményei bizonyítják, vannak további kezdeményezések, reális és megvalósítható terveink a város éleiének megélénkitésére, a lakosok jövedelmének fokozására, szociális helyzetünk, kulturális lehetőségeink javítására. Az MSZMP városi bizottsága, a tanácsszervezet a szabadtéri játékok felújítására, lakásproblémákat enyhítő házépítő akcióra, belterjes gazdálkodás kiszélesítésére, a város külső képének további javítására stb. készül. 1944. október 11-e után a város akkori égető problémáinak megoldására a haladó erők példája nyomán egyre szélesülő társadalmi összefogás bontakozott ki. Olyan erő volt ez, hogy egy lényegében halott város nemcsak életre kelt, hanem megerősödött, megizmosodott. Jelenlegi nehézségeink öszszehasonlithatatlanul kisebbek, mint az 1944-es szegedi volt, azonban a megoldás útja most is ugyanaz: csak széles körű társadalmi összefogással haladhatunk előre. A felszabadulás utáni évek sikereit a közös politikai célok, építő szándékok összegezése mellett a szüntelen politikai harc eredményezte. Szeged polgára a jelképes kőműves kalapácsát nemcsak az építésnél használta, hanem ha kellett, keményen oda-odasújtott az acsarkodókra, az emelkedő újat rombolókra, a születő népi demokratikus társadalom ellenségeire. 1957. október 11-én se feledjük ezt... Ha e két tényezőt: minden alkotó erő összefogását, társadalmi rendünk védelmét együttesen alkalmazzuk, ismét aranyló sorok kerülnek majd Szeged történelmének lapjaira, N. L;