Délmagyarország, 1957. október (13. évfolyam, 229-255. szám)

1957-10-09 / 236. szám

Szerda, 1957. október 9. Kedves vendégek Szegelen Forró sikerű esten mutatkozott be az örmény népi ének- és táncegyüttes Szegednek e napokban kedves vendégei vannak, s ez újabb előrelépést jelent városunk békés baráti kapcsolatainak további szélesedésében. Szovjet művészek, len­gyel tanácsfunkcionáriusok és jugpszláv sportolók keresték fel Szegedet, hogy ki-ki a maga hivatása szerint gazdagítsa e szép város életét, s egyben vigye el innen a sze­gedi dolgozók vendégszerető elvtársi barátságának marad andó emlékét. Képeink a kül­földi vendégek itt-tartózkodásának kedves jeleneteiről készültek. Tanácsküldöttség Lodzból Kedden este a Szegedi Nemzeti Szánház né­zőterét zsúfolásig megtöltő közönség előtt mu­tatkozott be az örmény SZSZK Népi Ének- és Táncegyüttese. Változatos, színes, felejthetetlen élményt jelentő műsorukat — amelynek rész­letes ismertetésére holnapi lapunkban visszaté­rünk — a nézőközönség forró lapsokkal jutal­mazta és alig akarta a művészeket leengedni a színpadróL A nagyákerű előadás végeztével Rakonczai István tanúr rövid magy ar és orosz nyelvű be­szédben mondott köszönetet az együttes tagjai­nak a Hazafias Népfront Szeged városi bizott­sága és a közönség nevében. A többi között kijelentette, hegy az együttes művészetével emelte városunk közelgő felszabadulási évfor­dulójának ünnepi hangulatát. Beszéde végezté­vel a dolgozók küldöttei virágcsokrokat nyújtot­tak át a művészeknek; akiknek nevében Ajrn­petjan. az együttes vezetője mondott köszöne­tet a szíves fogadtatásért. A közönség és a művészek hosszan éltetlék azután együtt a magyar—szovjet barátságot, amelynek erősödé­séhez járult hozzá ez az est is. Az alábbiakban képeket mutatunk be az együttes műsorából: D endkíviili esemény a ki­tüntetett örmény Népi Tánc- és Énekegyüttes mű­vészi tevékenységének törté­netében az önök nagyra­becsült országába való meg­érkezése. A mély meghatott­ság érzésével mondunk kö­szönetet a testvéri magyar népnek a meleg, lelkes fo­gadtatásért. és kultúránk iránt tanúsított figyelméért. Az örmény név a Szovjet­unió területén élő legrégibb népek egyike, mely sokszá­zados története során maka­csul harcolt függetlenségé­ért, nemzeti önállóságáért és kultúrájáért. Csak a Nagy Októberi Szocialista Forrada­lom hatására szabadult azon­ban fel véglegesen Oroszor­szág többi névével együtt a kizsákmányolók uralma alól. a földbirtokosoktól, a kapita­listáktól. és lett igazi gazdá­jává földjének és kultúráid­nak. Viszonylag rövid idő alatt a cári Oroszország el­maradott területéből virágzó örmény Szovjet Szocialista Köztársaság vált. haladó szo­cialista kultúrával. Októbernek köszönhető az örmény állam Munka Vörös A Lengyel Népköztársaság egyik nagy városából. Szeged testvérvarosába!, Lodzból érkezett tanácsküidöítsézj hozzánk. Képünk a küldöttség tagjairól a szegedi tanácsháza előtt készfdt, a tanács v. b. két vezetőjének társaságában. EItéphetef!en kapcsolatban a nép művészetével Zászló Érdemrenddkl kitün­tetett Filharmóniai Társasá­ga, melynek 11 murié szegy üt ­tese dolgozik. Ezckjközött az egyik leginkább kcávelt és legnépszerűbb kcjHektíva a kitüntetett örmény Népdal­és Táncegyüttes nemcsak as örmény Köztársaságban, ha­nem. annak . határain túl is. A z együttes 11938-ban ala­kult a Moszkvában tartott örmény Művészeti Fesztivál előeistjén. Emléke­zetes napok ezek az örmény nép számára. Csaknem 20 év telt el azóta, s enek elle­nére az együttes művészete nem veszített értékéből, el­lenkezőleg, napról napra új művészi eredményeiket ér el és magasabb művészi fokra emelkedik. Ennek az az oka. hogy az együttes művészete eltéphetetlen kapcsolatot tart a népművészettel: a névda­lokkal és a nép táncaival. A nép művészeiének leg­gazdagabb anyaga sajátjává válik az együttesnek, majd gondos, művészi feldolgozás után ismét a névhez kerül vissza. Az együttes műsora állan­dóan gazdagodik az örmény nép, más szovjet népek, sőt külföldi népek dalaival és táncaival. Ezek közül sokat a nép kedvenceként tett ma gáévá. Ilyenek: „A szüret" ..Köszöntő". „Jereváni éisza kák", a lírai dalok közül a* „Gingala" és egyebek. Az együttesnek nagy és érdekes az életútja. Fennál­lásának évei során mintegy négyezer koncertet adott, a Szovjetuniónak szinte min­den országában vendégeske­dett. sőt néhány külfödi or­szágban is. A Honvédő Háború évei­ben kétszer is hosszabb idő­re a frontra utazott, ahol a szovjet hadsereg harcosait és tisztjeit naou sikerrel szó­rakoztatta. lelkesítette. Ezért az együttes tizenhat tagja kitüntetést is kapott. Az elmúlt évben az együt­tes másodízben vett részt az örmény Művészet Fesztivál­ján Moszkvában. ahol a moszkvai zeyi társari alom és akritika magasra értékelte teljesítményét. Ez évben az együttes fiatalmi részt veU tek az Ifjúság össz-szövetségi Fesztiválján, szintén Moszk,­vában. Itt az aranyérmet és az elsőnek járó oklevelei kapták. Az együttes sok ven­dégszereplésének eredmé­eveképpen az örmény mű­vészet a világ sok népének vélt közkincsévé. C oíc művészünk már a megalakulás óta dol­gozik az együttesben. Nauu érdemei vannak Tatul A b tunyán nak. a köztársaság népművészének, az együttes művészeti vezetőjének. az örmény népdal egyik leg­jobb ismerőjének. Az együt­tes szervezője volt. s azóta is vezetője. Az együttes alapí­tói és szervezői Eduárd M a­nukjan és a zeneszerző Alekszandrjan is. a köztársaság kitüntetett mű­vészei. akik jelentős munkát végezlek cz együttesben, úi táncokkal és dalokkal gazda­gították annak műsorát. Az énekkarral végez nagy mun­kát Dzsemsz Geozaljan. a fiatal karmester. Sok éve dolgozik az együttessel a köz­társaság kitüntetett művész­nője, Tamara Demurján is. A sokévi munka eredmé­nyeképpen az együttesben nőttek fel és váltak — a szó igazi értelmében — hivatásos művészekké az öntevékeny művészeti körökből jött. ma már kitüntetett művészek. Luszik Kos jan (énekes- én táncosnő), A. Karanyan (énekes), A. Kazárján (táncművész). Alakulás óta dolgoznak az együttesben a szólisták: A. Sahnabatjan (táncmű­vésznő), V. M amikony an és M. Abadzsan (éneke­sek), A. Karapetjan. V. Hacsaturjan (énekesnő). Dzs. Gaszparjan (du­dás). R. Ab g ar j an (do­bos), Arutnyán és a töb­biek. Közeledik a Nagy Októbe­ri Szocialista Forradalom 40. évfordulójának ünnepnapja. Az együttes új műsorral ün­nepli e napot, és különös fe­lelősséggel. . nagy meghatott­sággal folytatja előadásait Magyarország sok városában, falvaiban, ipari központjai­ban, hogy még jobban meg­erősítse a szabadságszerető magyar és szovjet név ba­rátságát. TURGEN AJRAPETJAN. az örménv Állami Filhar­mónia igazgatója, az együttes vezetőie (Fordította: Kratesovlcs Mihály és Lőrinczy Attila); Jugoszláv ökölvívók Szabadka váloga­tott—Délkerület vá­logatott nemzetközi ökölvívó-mérkőzés zajlott le Szege­den, amint arról lapunk eportoldas Ián részletesebben beszámolunk:. Két púnk a mérkőzés egy sportszerűen érdekes jelenetét mutatja, alsó ke­punk pedig a jugo* szláv és magyar ökölvívók zászló* cseréjének baráti eseményét örökiti meg. NBliiÉ-i

Next

/
Oldalképek
Tartalom