Délmagyarország, 1957. október (13. évfolyam, 229-255. szám)

1957-10-27 / 252. szám

•wgmp, t»57. oftfótien 87. Hogyan lesz iíím iHíi^i n H mtmínimtmí^n f^f (11 ilnlm^í^i ín^mlTlii^i n^ KlWlCSCli €M/ SüUllíMfi' CfebfMMi/ 1 38 ezer forintból 80 ezer forintos kiadós • A megfejtéit a hódmezővásárhelyi Útfenntartó Vállalathoz kell címezni dolgozói már felállították a hogy ez a villamosvezeték a "SSSTSS^^S^ ^ f * beiüi értelmében fel kellene szed- a legkisebb költség- es niök az oszlopokat, hogy a anyagfelhasználással épüljön szántóföldeken állíthassák fel fel. Szükség van erre annál újra azokat. Ez azonban renNéhány hete a Dékriagyarország bírálattal illette a Posta- és Közlekedésügyi Minisztérium hódmezővásárhelyi útfenntartó vállalatit. Rámutattunk, hogy a balástyal községi tanács által évek óta újra és újra teirvezett faluvülamosítási program egy része a hódmezővásárhelyi Útfenntartó Vállalat némely vezetőinek érthetetlen okvetetlenkedése miatt nem valósulhat meg. Akácfa vagy villany? Arról van ugyanis szó, hogy a falu lakosságának régi kívánsága szerint a tanács villanyvezetéket szeretne építtetni az állomást és a községet összekötő több mint egy kilométeres útszakasz miatt 80 ezer forintba kefölött; Az Útfenntartó Vál- rülne az új munka, amit a la lat vezetői azonban nem községi tanács egyelőre és geteg többletmunkát és majdnem kétszeres anyagfelhasználást jelentene, mert fel kellene állítani egy másik sor oszlopot 8—7 méterre az út másik oldalán ls. A két oszlopsort keresztben vezetékekkel kellene összekötni, s ezekre elhelyezni az út felett a világító lámpákat. Mindezt a munkát a Délmagyarországi Áramszolgáltató Vállalat már nem tudja a korábban elfogadott 38 ezer forintért megcsinálni. Néhány értéktelen nyárfa és akácfa is inkább, mert éjről a vezetékről akarják villamosítani a falu állomás felőli oldalát. Mennyexetmagasra húzódó papírhulladékok között válogatunk a MÉH szegedi, Szent István téri telepének egyik raktárhelyiségében. A por föl-fölcsapódik, ahogy megindul a hulladék tömege a válogatás közben. Kalauzom — Oltvai Ferenc, a Városi Levéltár vezetője — gondos, vizsla szemekkel válogatja a felhalmozott hulladékot. Ml köze van a Levéltárnak ehhez a papírhulladékhoz? — kérdezi az olvasó. Először én ls csodálkoztam, mikor Oltvai levéltáros meghívott erre a kutatókirándulásra, de mikor elmagyarázta, hogy mi mindent találtak már az évek óta ideküldött és innen a pafirgyárakba kerülő hulladékanyagban, a vadász izgalmával készülődtem a papirraktárba szervezett „expedícióra". Mai kutatót árúnk mérsékelten eredményes. Az egyik zsákban találtunk egy értékes és ritka szegedi jogi folyóiratsorozatot, néhány akarnak ebbe beleegyezni, mert ha a vezetéket megépítenék, először ki kellene vágni az út széléből néhány csenevész akácfát és nyárfát Az akadékoskodásban már odáig mentele, hogy elküldték véleményüket a Posta- és Közlekedésügyi Minisztérium illetékes főosztályának is. Onnan a minap levél érkezett a községi tanácshoz. Ebben közölték a tanács vezetőivel, hogy elfogadják a hódmezőmég hosszú ideig nem tud megfizetni; Végre ésszerű megegyezést! Az Útfenntartó Vállalat vezetői múltkori bírálatunkat elengedték a fülük mellett, egyáltalán nem csináltak lelkiismereti kérdést abból a nagyfokú lelkiismeretlenségből, amelyet Balástya lakos_ _ . sága ellen elkövetnek.- Nem vásárhelyi Útfenntartó Válla- gondolnak arra, hogy a lelkilatuk javaslatát, amely sze- ismeretlenségen túl már szinrint a kérdéses fák miatt a te rablógazdálkodás ez az villanyvezetéket nem az út adózó polgárok pénzével, az szélén, vagy az út felett, ha- állam anyagával. S mindennem az útpatkától számított nek oka: bürokratikus huza6—7 méterre a szántófölde- vonájuk: Utóbb még csak ken építsék meg: Többletmunka és többletkiadás Közben a Délmagyarorszá& Áramszolgáltató Vállalat / kértük, most azonban már követeljük: a hódmezővásárhelyi Útfenntartó Vállalat vezetői sürgősen kezdjenek tárgyalást a helyszínen a községi tanács vezetőivel, s találjanak megoldást arra. Alzsibátus&U ddacádtya a Marx téri piacon — Jóasszony, ne szalassza el!... Ilven nadráa még nadrágországban sincs.:. Ne menjen tovább, kisnasvságám!... Kétszáz forintért odaadom. az államiban négyszázért sem kapja meg..» S ha a vásárló nem elég határozott, a rossz kinézésű férfi, karján egy-két ruhadarabbal. ki tudia. követi szemtelenül, kosán, szinte ..rászuggerálva" áruját. Honnan bukkannak fel. milyen úton szerzik árujukat ezek az emberek? Egyszerű a felelet: házalnak. Szívósan járnak lakásról lakásra, s összeszedik a felesleges ruhadarabokat. Aztán „kipofozzák". és hihetetlen felárral adiák tovább. Mindezt persze úgy cselekszik, mintha ők lennének a munkások, vásárlók egyetlen forrása, ahol olcsón és iól lehet ruhához íutní. A (láialád ütú^y a lofiddva U Természetesen Iparengedélyük nincs. De vannak ragyogó „módszereik" a hivatalos szervek kijátszására. Már ismernek minden ellenőrt, s vagy „odébb állnak", vagy szemtelenül kijelentik: „kérem. ez a néhány holmi a sajátom". Aztán megvárják, míg elmúlik a „vész", s tovább járkálnak a piaci sorok között, lesve következő áldozatukat: Sok kárt okoznak ezek az ál-zsibárusok. Felhasználva az úi lehetőségeket, sokszor az orgazdaságig viszik „tevékenységüket". Nem egv esetről tudunk, hogv felvásárlás — magvarán mondva házalás — alkalmával a másik helyiségben tartózkodó háziasszony távollétét Id»Legyen a zene mindenkié* Szeged zenei életének távlataiból Afinden ősi a betakarítás időszaka. Lezárása az előzd idénynek, de előkészület a következő tavaszra, amelytől mindig várunk valamit: újat, többet, munkánkhoz méltóbbat. Sokan emlékszünk még a napbarnított arcú munkásdalosokra, akik a Szegedi Országos Dalosünnepély alkalmával évtizedek élő hagyományát elevenítették meg. Az új jeladótok megvalósításához szeptemberben — megerősödve a nyári pihenő alatt — nagy munkakedvvel kezdtek a szegedi zenei élet munkásai. Hogy egy év termése valóban bőséget hozzon, karnagyi mutihaközösségünh pesti mintára létrehozta a »Karnagyi KlubotHavi összejöveteleink célja a körvezetők jobb zenei munkájának elősegítése, tapasztalatcserék szervezése, valamint színvonalas műsorok kultúrpolitikai összeállítása. "Ne sokat, de jobban, mint eddig!* — hangoztatta Szeghy professzor megnyitójában: I?z év a nagy zenei jeladatok éve. Iskolai énektanításunkban új tanterv előkészítése folyik. Középiskoláinkban az énektantárgy a második osztályokban is polgárjogot nyert, a Szegedi Tudományegyetemen nemcsak reprezentáló énekkar működik, hanem felsőoktatásunkból kikerülő pedagógusok és kutatók, orvosok és jogászok zenei műveltségének fokozására színvonalas zeneismereti előadássorozat indul A Pedagógiai Főiskola országos hírű énekkara majdnem száz tagjával nem egyedül fordul a zenei műveltség felé, hanem más szakos miatt majdnem felére csökkent kórus nem fejthette ki tudását régi hagyományaihoz méltóan. Lelkesedésüket mégis nagy tigsssal jutalmazták. Az ugyamett fellépő szegedi MÁV "Hazdmk* hallgatók is nagy létszámmal énekkar kétféle minőségben is hallgatják « zenetanszék kitűnő előadásainak zenei estjeit, öntevékeny énekkari életünk szeptemberi indulása további nagy eredményeket ígér. Az országos dalosünnepélyek értékelésekor a szegedi dalosünnepélyt a legjobbak között említették mind művészeti; mind pedig szervezési szempontból. Egyedülálló volt nálunk az, hogy a közreműködő 14 énekkarból 7 szegedi kórus lépett fel Büszkék lehelünk, hogy a szegedi hagyományos kórusmozgalom minőségében éppúgy, mint számúban élen halad az országban. Ebben Szeged igazán megtartotta az ország második városa jellegét. A nagy célok eléréséhez a karnagyi klub jó összehangolószervltént igyekszik működni. Az évad kezdetén a szegedi DÁV énekkar, kitűnő üzemi kórusunk Pécsett vendégszerepelt nagy sikerrel A: Egyetemek Énekkara Makón mutatta be műsorát szeptember végén. Október 11-én a szegcdi "ünnepi hét« alkalmával n Nemzeti Színházban a Pedagógiai Főiskola énekkara dr. Iíáldor János vezetésével szerepelt. Sajnos, hogy a járványos betegség használva, a lopástól sem riadnak vissza: A lakóddig. depiUé^éo-ei A fentiekből következik, hogy a piacon nagvon nehéz harcolni ellenük A III. kerületi tanács mindössze egy emberrel rendelkezik, aki meddig ezen a téren tevékenységet erősza- folvtat, s ez távolról nem elegendő az ál-zsibárusok ellenőrzésére. illetve felelősségre vonására. Elsősorban a lakosság segíthet ebben. Erélyesen és határozottan utasítsák; el a házalókat, semmilyen árut ne adjanak el nekik. Mert ott a Bizományi Áruház, s ha annyira rossz dologról van szó. hogy az nem veszi át. inkább a MÉH-hez fordulianak. A dolgok másik oldala pedig az: ne is vásároliunk az ilven elemektől semmit. Cipővas az automatában yftifAiú íüntetédMel Természetesen, ez csak az érem egyik oldala. A hatóságoknak is intézkedniük kell. hogy végére iáriunk ennek. A III. kerületi tanács sokkal iobb munkát tudna végezni, ha állandó piaci ellenőrt kapna, aki csak ezzel a problémával foglalkoznék. Belátható. hogv egv — és nem ls egészen szakmabeli — dolgozó nem tud megfelelően eljárni, nem képes egyszerre a piac több pontián felbukkanni. Nagyobb figyelemmel és szigorral kellene eliárnia a rendőrségnek. Szerdán és szombaton, amikor piaci napok vannak, megfelelő formában ellenőrizhetnék az árusokat is. s biztosak vagyunk benne, hogv néhánv szigorú büntetés elérné a kívánt hatást. A budapesti Teleki téren sikerült a még talán ióval nagyobb mértékben elburjánzott feketézést megszüntetni — s éppúev a mi piacainkon is el kell érni ezt. Ki nem bosszankodott már a telefonautomaták előtt, szidva a postát, a lelefon feltalálóját, a vezetéket. csak éppen az előtte telefonálót nem. Pedig egy kis gyűjtemény. amit a Szegedi Postaigazgatóság állított össze a telefonautomatákban talált érmékről és egyebekről, azt mutatja, hogy a telefon leginkább a telefonálók különös szórakozásai miatt romlik el. Aki nem látta, talán nem is hiszi, hogy mi minden találtatik javítások alkalmával ezekben az utcai fülkékben. A numizmatikai gyűjteményben, amihez sem ásatásokra, sem öreg házak régi bútorainak bepókhálósodott fiókjaiban való kutatásra nem volt szükség, csupán az utcai telefonfülkék javítására. 1906-ból való bolgár pénzérmék, lengyel, csehszlovák, szerb, háború előtti német, háború utáni német pénzecskék. régi villamosiantuszok. mai telefoniantuszok találtattak. A numizmatikán túl a fülkékből előkerült leletek bizonyos mértékig az ószeresek raktáraira is emlékeztetnek. A gombok és cipővasak is úay szerepelnek némely atyánkfia elképzelésében, mintha húszfilléresek volnának, melyeknek az a feladatuk, hogy megszólalásra bírják a bűvös készüléket. Vannak némely postások, akik azt mondják, hogy ezek a különböző kacatok nem csupán feledéker.*iségből, vagy a készülék teljesítőképessége iránti jóhiszeműségből kerülnek az utcai automatákba. Vannak „módszerek''. amelyek azt eredményezik, hoav az ilyen kacatok után bedobott pénzérmék a készülékben maradnak, csak a .,hozzáértők" számára kerülnek ismét napvilágra. Társadalmunknak a „stricik" gyűjtőnéven ismert egyedei szokták alkalmazni a telefonfülkék elrontásának és a 20 filléresek szenvedélyes gyűjtésének ezeket o módjait. Telefonáló felebarátaink! A megható gyűjtemény arra késztet, hogy mindenkinek emlékezetébe véssem: a rossz pénzeket a múzeum érmegyűjteményében próbálják értékesíteni; a gombokat adjuk odahaza amúgy is gombhiányban szenvedő hitvestársunknak. aki sose talál olyan gombot, amilyenre éppen szüksége van. mikor gombot akar varrni: a cipővasakat vedig gyűjtsük össze. utána vigyük el a MÉH-nek. eleget téve ama kis versike felhívásának: , „Gyűjtsd a vasat és a fémet!..." Ne dobáljuk ezeket a hasznavehetetlen holmikat a készülékbe, hiszen nekünk sem. foa megszólalni ezektől, s másoknak se. Nem hinnénk, hogy bárki is szívesen fogadná azoknak a jókívánságoknak a beteljesülését. amelyeket az elromlott fülkék előtt toporgó embertársaink a fülke elrontójához címezve bocsátanak a világűrbe. igen nagy sikert aratott. Mind a férjikari számuk, de megint;ább vegyeskari előadásuk kiváló szakmai vezetőjük munká/lít dicséri, valamint a közreműködőkét. Erdős János kezében a MÁV-énehhar régi féitíjlsorát meghaladó előadással kedveskedett a közönségnek. A közeljövőben városunk ^^ ünnepi műsorain a többi énekkarunk is fellép. November 7-re Kertész Laphs vezetésével munkásösszhar Szereplését tervezzük. A decemberi Kodály-évforduló alkalmából önálló kórushangverseny lesz • Szegedi Nemzeti Sd'nházbon. Üj feladatok, új erőpróba. Dallal, s hangsza-es zenével, hanglemezekkel és zenei ismeretek előadássorozatával nagy programot tűztünk ki magunknak ez évben, hagy mindenki a zenei műveltség elsajátításával közelebb l;eriiljün jubiláló nagy mesterünk, Kodály Zoltán jelmondatának megvalósításához: ».4 zene mindenkié«. SZÉCSI JÓZSEF zenei szaltrejerens Megkezdődtek a szovjet—magyar kulturális tárgyalások Az 1958. évi kulturális együttműködés munkatervének megbeszélésére hazánkba érkezett szoviet delegáció megkezdte tárgyalásait. A Szovjetunió részéről a delegációt G. A. Zsukov. a külföldi kulturális kapcsolatok állami bizottságának elnöke vezeti. Október 25-én. az első tárgyalási naoon a két delegáció a Művelődésügyi Minisztériumban Kállai Gyula miniszter elnöklésével összeült. Kállai Gyula és G. A. Zsukov, a szovjet delegáció vezetője értékelték a szovjetmagyar kulturális kapcsolatok múlt évi fejlődését. Felvetették azokat a problémákat, amelyeket az 1957. év tapasztalata alapján a következő esztendőben kölcsönösen meg kell oldani, hogy a kulturális kapcsolatokat és a két nép barátságát megfelelő módon továbbfejleszthessék. Rámutattak az 1958. évi munka fő irányelveire, maid megtárgyalták a követendő munkarendet és albizottságokat alakítottak. A tárgyalás második napján. október 26-án a megalakult albizottságok megkezdték munkájukat. Megbeszélték a sajtó, a rádió, a televi. zió, a művészet, a felsőoktatás. a közév- és alsófokú oktatás terén a jövő évben sorra kerülő közös feladatokat. A tárgyalások sikeresen haladnak előre, és a két delegáció taeiai az elkövetkező napokban folvtat iák a iövő évi közös tennivalók megbeszélését. Az egyezmény aláírására a iövő hét közevén kerül sem. értékes és ritka orvostudományi, természettudományi kézikönyvet, amiket kár lett volna zúzdába küldeni. Vannak azonban — mint Oltvai Ferenc levéltáros elmondja —egészen ritka értékű leletei is a Levéltárnak, amik a papírhulladékból kerültek ki; Megtudom azt is. hogy 1953 óta rendszeresen átnézi a Levéltár az összegyűlt papírhulladékot és számos nagyértékű régi könyvet mentett meg a tisztulástól.Igy került például a levéltári könyvtárba Pittaval híres francia jogtudós 20 kötetes műve kora nevezetes bűnözéseiről, a Causes célebres et intéresantes 1775. évi kiadása, egy Krakkóban 1543ban kiadott csillagászati könyv. A magyar irodalom művei közül is sokat megmentett a hulladékból ez a rendszeres „bányászati kirándulás". Várnai Zseni verses kötetei, Tömörkény néhány műve, sok Szegeden kiadott, s a szegedi nyomtatványgyűjtemény számára érdekes könyvecske kerülte el JT pusztulást. 1 álogatunh, értéktelen iratok, könyvek halmaza egyre növekszik, s a telep dolgozói hordják a préselő gépbe, hogy bálákat préseljenek belőle. Nyolc-tíz könyv a mai zsákmány, mi kor elindulunk a mai napra kiszabott mennyiség átvizsgálása után Oltvai Ferenc levéltárossal hazafelé. A kis könyvcsomagot lemérik a mázsán. — Ez a mérés mire Jő? kérdem. •— Hulladékot hozunk a megmentett könyvek helyett: A Magyar nemzet története című mű milleneumi kiadásáért a MÉH-nek húsz kiló igazi papírhulladékot adtunk — hallom a választ Jó dolog, hogy a Levéltár dolgozói nem hagyják kárba veszni a hulladékba került értékes anyagot. Az azonban nem jó dolog, hogy vannak, akik értékes könyvet adnak a hulladékba, de előzőleg a könyvek lapjait összetépdesik. bőrkötéses könyvek kötéseit összevagdossák: Akadt a könyvmentő expedíció tagjainak a kezébe olyan könyv is, amelyet kitéftek kötéséből s szívós munkával szinte oldalanként összeszedve kellett a könyvet megmenteni. Kinek használ az ilyen hulladékteremtés? Míg ezen morfondírozunk, s jövünk át a MÉH telepén, az udvaron is látunk néhány meghökkentő dolgot. Egyik szegedi intézmény például hulladékként ide hozott vaslemezből készült öltözőszekrényeket. amelyekből néhány üzemben hiány van. Igen ám. de a jó szekrény nem hulladék. hát hulladékot csináltak belőle. Kitaposták a szekrények alját, s a bádog oldalfalakat csákánnyal helyuknszgattók. Ugyanígy hulladékba adoít s még használható lábbelik felső részét összeszabdalták. A lábbeli Bizományi Áruházba adva, még gazdát talált volna; a „hulladék" állapota jó volt, ez indokolia talán az erőszakos hulladékosítást? - . . . elsősorban a A telepet papírhulladék-gyűjtés átvizsgáláséért látogattuk meg. Szeretjük a könyvet, s arra akarjuk felhívni olvasóink figyelmét, hogy fia a számukra fölösleges kiadványokat át is adják a MÉH-nek, ne tegyék azokat tönkre, hiszen tudományos intézetek, könyvtárak az ilyen, otthon fölöslegessé vált könyveknek nagy százalékát fel tudják még használni. Amit azonban az udvaron láttunk, arra is késztet bennünket, hogy ne csak a könyvek megmentése érdekében emeljük fel szavunkat. Az összetört szekrények és felszabdalt lábbelik értéke jó párezer forint. Sok kicsi sokra megy, s ha bizonyos mértékig nagyobb irodalmi adminisztrációt követel is a feleslegessé vált készletek továbbadása olyan intézmények számára, amelyek azt hasznosítani tudják, mégis inkább ezt kellene csinálni. Nem vagyunk olyan gazdagok, hogy kényelmességből használható értékeket semmisítsünk meg. s: «— ír —