Délmagyarország, 1957. október (13. évfolyam, 229-255. szám)

1957-10-22 / 247. szám

• Kedd, 1957. október Tt Dii índKt BULGÁRIAI IC '••.AKII ,, . .... r.varalóhelvére. 8 a felszabaS/OÍf.r Tí' r dulásuk évfordulóiát ünnen,nrÜZ8?l8 %;olt / 16 heavi pfUztorok. fává Bók nyáron. A Bolgár írószövetség RVűrÚ.1ében próbálgattuk a külUjfyi osztálya nz idén a világ viharzó bolaár férfitáncok •ninuen Injáról vendégül lálolt lépéseit, kisi'bb-nngyobl) íróküldöUsígeki't. A vendégek fogadására és fagyon szépek a havabácsúzUlásárn rendezett vucso- sok. — ám a tenaerrel rákon többször volt alkaiinnnk mégsem versenyezhet sembosszún elbeszélgetni Stojnn miféle heavi fái. A teneer. Uaskalov bolgár regényíróval, a e* a monoton mormolással altató, százarcú, hol ibolvatetteik túl a vendéglátó bolgárokon. A magyarokat különösen kedvelik. Irodalmunk klasszikusai közül a legfónvesebb neveket iól ismerik (noha. saina. Adv és József Attila költeményei kiábrándító fordításban láttak náluk napvilágot), s népünk történelmének sorsdöntő ere. ménveivel ls tisztóban vannak. Sokat emiesetik — s Mas Zimmering drezdai íróval, dd- ho1 ,,ÓrÍaS" . .Vl^lh ^iá tartó i/raali ^LfT"- ffiSS WrSetk^nye oh- '-festeni bon a YlT.en való részvétel- nem Iehet- — 8 leeavatotnek? — faggalolt nasknlov egy tobb művész ecsetle is aicsnuigas- karcsú izraeli költőnöl, eset sikertelcnlt róln —. lcaki n hajdani, szépséges Eszter ,'rnj nem je^et — a lefikirálynét jultutla egyre esz.önk he. — Az a lövő titka — válaszolta — Nálunk, otthon az uralkodó körök nem szoleták kitüntetni azt. aki a népek barátsáaának üavében emel szót. Nagv doloe pedltr a népek barátsága. 1ól tud Iák ezt a bolgár írók ls. ezért kéazfta szebb szavú költő lantla is cingár clncoeés ezertüzű szépségéhez, félelmetes ereiéhez viszonvftva... Persze, a legszebb földi tál is csak úgv ér valamit, ha szívbéli társak körében gyönyörködhet szépségében az ember. Jöttek a várnai magyarra is lefordított -Az út . „ .,„,». neves szerzőjével; - Ludo Ze- s*lnb?" 'u"dük,; bo1 hara" nem frázisként — a történelllenka hratislavai humoristával, . "Jí,* „ mi sorsközösséget. Am a történelmi vonatkozásokon felül és túl is — valami meglepő, páratlan, ragaszkodó szeretettel szeretnek bennünket. Ahol csak megfordultunk Bordával, a kedvességnek. figyelmességnek olv természetes. szívből lövő gesztusaival halmoztak el, amilyent soha. sehol nem tapasztaltunk. S a fiatalságuk! Sokkal, sokkal természetesebbek. optimistábbak, életszeretőbbek. tisztábbak, s fiatalosabbak a mi. olv gyakran cinikus, s olvkor érthetetlenül besavanvodott fiainknál, lányainknál. — Egv alkalommal tolmácsunk, Csavdár Dobrev dramaturg négy szófiai lánviamerősével akadt össze a tengerparton — a postaügyi minisztérium tisztviselői valamennyien, Mellénk ültette őket Csavdár az aranyparti fövényen — mondván, hogv ne lógassuk az orrunkat örea Berdával. har.cm fiatalodjunk valamelyest. Szó. ami szó: lányoknak sem voltak utolsók — hanem emberként is tetszettek nagyon. Olyannyira, hoav verset is fabrikáltam hevenyében a találkozásról. Amolvan szabad verset csupán, patetikusat és döcögősét — bocsássanak meg érte a költők. Mégis ideiktatom sorait, mert akkor igaznak éreztem minden betűiét: Sétány a várnai kikötőnél •ették elé olv önzetlen gondossággal a különféle nemzetiségű írók találkozóit. Arra is volt gondtuk. hogv hegyeik regényes táiain. s tengerük fényben szikrázó partján kipihenhessék magukat. az író-vendégek. Mi Berdával a partizán-balladákból 1ól ismert Vitosa csúcsain és a két esztendele alkotott rilai mesterséges tó partián is iócskán barangolhattunk. (Az Iszker nevű hegvi folvót duzzasztották fel esaknem Balaton-méretű tóvá a Hlla-heavség völgvében. tetemes vlllamosenergiát és remek üdülőhelyeket nverve ezzel a munkával.) A Rila oldalában. tűlevelű fenyvesbe reitőzve leltünk rá Borovecre. a bolgár cárok eevkori tengerpartra, a nvolc hónán alatt épített fejedelmi szállodákba — a viláe minden részéből, sokféle népek. Hanem kedvességben, előzékenységben. lelki gazdagságban — úgv éreztük — nem A könnyes-lédet, drága ifjúságot idézte vénülő szívembe Várna táján négy csivitelve futó kicsi lány. Malvina s Paulina a habokkal játszott. Marija s Rattka a part homokán négy kicsi kagylót emelt elébem. hadd rejtsem el — úgymond — zord téli napokra, ha szél foga csattog a part homokán. — ö, pille-libbenésü, csepp kezetek melegét megőrzöm, lányok, s a Tisza partján fülemhez emelve a négy kicsi kagylót, hosszan hallgatom majd, mit zenél belőle a messzi tenger végtelen harangja, s a könnyes-édes, drága ifjúság. (Folytatjuk) A Pedagógiai Főiskola gazdag programmal köszönti november 7-ét A szegedi Pedagógiai Főiskola is gazdag programmal köszönti a Nagv Októberi Szocialista Forradalom 40. évfordulóiát. A nagv dátumra készülve október 30-án szovjet elvtársakat látnak vendégül, akik természetesen a hallgatókkal is elbeszélgetnek. A szovjet vendégek részt vesznek a főiskolai KISZ-szervezet estién. amelven Szendrei Imre főiskolai adiunktus, zongoraművész a moszkvai VIT-en szerzett élményeiről ad ismertetőt és zongoraszámokat ad elő. November 7 tiszteletére tudományos ülésszakot tartanak október 28-tól november 6-ig. Ennek keretében több igen értékes tudománvos feiteaetés hangzik maid el, November 11-én a Nemzeti Színházban a Tudományegyetem. az Orvostudományi Eavetem éa a Főiskola közös rendezésében reprezentatív ünnepi estet tartanak. Az esten a Főiskola énekkara énekszámokat ad elő. dr. Faludi Béla főiskolai tanár és dr. Káldor János főiskola) docens vezényletével. Szendrei Imre -főiskolai adiunktus. zongoraművész Liszt- és Csaikovs/kii-műveket zongorázik ANYAKÖNYVI HÍREK Szeged város területéről. I. KERÜLET Jólesik az ilyesmit hallani Számfira Gvörgv elvtárs, a tápéi Adv Endre Termelőszövetkezet elnöke a minap egv szűkkörű iárási pártmunkás-értekezleten felállott és a Dorozsmai Gépállomás traktoristáinak a mun1 táláról többek között a következőket mondotta: — Olvan tökéletes és ió lalaimunkát. mint amilyent a dorozsmai traktoristák végeztek most a tápéi réten, a termelőszövetkezet földién, emlékezete óta még senki sem csinált. Jólesik hallanunk az ilven elismerő szavakat a Dorozsmai Gépállomás, s általában a gépállomások munkáiéról. Ilyesmit a gépállomások fennállása óla még elég keveset hallottunk. Házasságok: Beder Ferenc és Herczeg Julianna Terézia, Dudás Demeter és Török Katalin, Papezun Gyula és Brandstein Magdolna, Kószó Dezső és Molnár Margit Róza, Dunai Pál és Szekeres Mária, Tóth László Pál és Fábián Eszter Anna, Acs József és Szép Piroska., Grámán Ferenc és Kátai Matild, Haller Jenő József és Dobrai Ilona, Arvai Imre Géza ós Vass Mária kötött házasságot. Születések: Lázár Mihály és Csík Margitnak Olga, Bera István és Tábori Lídiának Edit, Solymosi János Lajos és Csonka Annának Ilona Marianna, Csíra István és Fülöp JusztN nának István, Dégl István ós Török Rózsa Erzsébetnek Róza, Nagyiván Szilveszter és Balogh Máriának Ágnes, Sipter István és Tóth Máriának István, Bittó Antal ós Böröcz Franciskának Mária Franciska, Bartos Árpád és Keller Évának Ernő, Kónya József és Kunos Ételnek József, Móra Ferenc és Juhász Erzsébetnek Ágnes Ilona, Molnár Mihály és Terhes Annának Edit, Péter György és Kószó Rozáliának Rozália, Maros György ós Hervei Alicének Judit Éva, Barkós Bertalan ói: Prohászka Margitnak Beáta Ágnes. Csipak István ós üodó Ilonának István, Száraz Mihály ós Maróti Juliannának Árpád Zoltán, Jani István és Majer Erzsébetnek Erzsébet, Kormány Mihály ós Gyurkó Juliannának József, Kormány Mihály éa Gyurkó Juliannának László, Barsi Benjámin és Maróti Maliidnak Gabriella, Kovács Álmos és Papp Erzsébetnek Győző, Kuczora Ernő és Vőneki Mária Matildnak Ernő, Simon Antal és Tóth Honának Károly, Zakar Péter és Tollár Karolinának Zoltán, Dékány Pál és Varga Ilonának Pál, Korom-Vellás Lajos és Rébék Ilonának László, Farkas István és Simon Teréziának Csaba István nevű gyermekük született. Halálozások: Bálint János 80 éves, Varga Katalin 2 hónapos, Dobra i Gábor 2 napos, Csöke Péter 38 éves, Prágai György 2 napos, Szűcs József 63 éves, dr. Káli János 62 .éves, Czókus Szabó József 66 éves, Bartal Klára 15 éves, Váradi Anna 63 éves, Schaífer József 3 napos, dr. Rónay Dezső 64 éves, Korsós Mihály 59 éves, Kollár Nándor 4 napos, Csórja Ferenc 54 éves, Gunda Antalné Király Katalin 88 éves, Sós Gábor 54 éves korában húnyt el. II. KERÜLET Házasságok: Hallal Ferenc és Ónozó Éva, Harmatos József és Szilágyi Róza, Bozsó József és Galiba Rozália, Szűcs János és Samu Hona, Szekeres István és Bomba Margit kötött házasságot. Halálozások: Újvári Flórián 79, Varga József 73, Bartók József 68 éves korában húnyt el. III. KERÜLET Házasságok: pópity István és Iván Erzsébet, Haska Jenő és Majoros Mária, Balogh András és Fixmer Mária Rozália kötött házasságot. Születések: Vér László és Stumpf Gizellának László, Dobrai Gyula és Martonosi Margitnak Gábor, Gyömbér István és Kondász Matildnak Matild, Eereczki Ferenc ós Zombori Évának Ferenc, Miklós István és Szűcs Annának István. Lajos, Fátyol István és- Rutai Teréziának Mária, Kisistók Szilveszter cs Simon Etelkának Árpád, Tuszínger József és Cserepes Annának József, Komáromi Károly és Berta Margitnak Erzsébet, Fazekas Imre és Tombácz Eszternek Judit Irén, Császár Imre és Juhász Ilonának Erzsébet Ilona, Újvári Ferenc és Varga Piroskának Ferenc, Oláb Péter és Csillag Juliannának Erika Julianna, Molnár Károly és Szilágyi Magdolnának Károly Endre, Borbély János és Ördög Deák Irénnek Gábor, Borbély János és Ördög Deák Irénnek István, Nagy Zoltán és Csásaár Etelkának Zoltán, Bazsik József és Király Évának Ágnes, Hódi Imre és Szekeres Etelkának Zoltán, Faragó Aurél és Róvó Máriának István, Barcsay István és Gergely Eszternek István, Paragi György és Temesvári Máriának Mária, Gál Sándor és Halál Etelkának Sándor nevű gyermekük született Halálozások: Szűcs Zsuzsanna 50 éves, Nagy György 18 éves, Juhász Imréné Szőke Mária 83 éves, Szabó Gyula 37 éves, Bereczki Ferenc 1 napos, Tuszínger József 1 napos, Szabados Károly 36 éves, Nacsa József 72 éves, Forró Mihály 71 éves korában halt meg. 'írtját (105) — Nekünk, lajtnant úr, kérem. Tessék megnézni, micsoda zsírja van. Dub hadnagy megint elment, s közben ízt moiogta: — FHippinél találkozunk. — Mit mondott? — kérdezte Svejktől Jurajda. — Semmi, csak randevút adtunk egymásnak valahol Fitlppinél. Ezek at előkelő urak rendszerint buzeránsok szoktak lenni. Az okkultista szakács kijelentette, hogy csupán az esztéták hnmaszeksztiálisok, ami közvetlenül az esztétika lényegéből fakad. Vanek számvivő őrmester aztán arról mesélt, hogy a spanyol kolostorokban a pedagógusok TI: eg szokták erőszakolni a gyerekeket. S mialatt a víz forrni kezdett a gyorsforralón, Svejk említést tett arról, liogy egyszer egy nevelőre rábízták valami elhagyott bécsi gyerekek telepit, és ez a nevelő megerőszakolta az egész telepet. — Ez bizony nagy szenvedély, de a legroszr szabb, ha nőkre jön rá. Prágában, a kétkerillétben, évekkel ezelőtt volt kit elhagyott nő, el voltak válva, mert ringyók voltalt, valami Mourhová meg Soushová, és ezek egyszer, amikor Roztoky felé a fasorban virágzottak a cseresznyefák, meglóglak ott este egy százéves öreg impotens verklist és bevonszolták a roztokyi ligetbe és megerőszakolták. Hogy mi mindem műveltek ott vele! Axamit professzor úr. aki Zitkovban lakik, éppen ott végzett ásatásokat, olyan sírokat keresett, amiben zsugorított csontvázak vannak és egypárat ki is vett, szelt a nők pedig egy ilyen kiásott sírba cipelték azt a verklist és oltjoglák és eröszakolgattált. A rámit professzor másnap odament és látja, hogy valami fekszik a sírban. Nagyon megörült, tla csak az az elgyötört, megkínzott virklis volt, akit ezek az elvált nők otthagytak. Csupa fadarabok voltak körülötte. Aztán ez a verklit öt napra rá meglelt, és ezek a dögök még olyan szemtelenek voltak, hogy elmentek a temetésére. Ez már perverzitás. — Megsóztad? — fordult most Svejk Balounhos, aki felhasználva az alkalmat, míg a többiek egyöntetű érdeklődéssel figyeltek Svejk elbeszélésére. a hátizsákjába dugott valamit. — Mutasd, mit csinálsz te ott? — Baloun — mondta Svejk komolyan —, mit akarsz azzal a tyúkcombbal? Nézze meg az ember. Ellopott tőlünk egy tyúkcombot, hogy aztán titokban megfőzze magának. Tudod-e Baloun, hogy mit követtél el? Tudod, hogy háborúban mi jár annak, aki a harctéren meglopja a bajtársát? Rákötözik az ágyú csövére és kartáccsal kilövili a pasast. Most mar hiába sóhajtozól. Mihelyst találkozunk a fronton valami tüzérséggel, mész és jelentkezel az első feuerwerfícmi 1. Addig pedig büntetésből gyahorla. tozni fogsz. Szállj ki a vagonból. A szerencsétlen Baloun leszállt, és Svejk a vagon ajtajában ülve kommandlrozni kezdeti: — Halit aclit! Buht! Habi aeht! fíecbts schaut! Habt aeht! Egyenesen előre nézz! Ruht! — Na, most esuklógyakorlntok következnek, /egy helyben. Brchts umf Ember! Maga egy tehén. Arrafelé bökjön a szarvával, ahol az elöhb a jobb válla volt. Ilerstellt! Beehts iim! JJnks um! Halbrerhts! Nem úgy, ökör! Dertelll! Halbrerhts! Na látod, te szamár, megy az! Ualblmhs! Links nm! T.inhs! Front! Front, hülyéi Nem tudod, mi az a front? Grndtms! Kelirl eurh! Kniet! Nieder! Setzen' Auf! Sri zen! Nieder! Auf! Nieder! AufiSetzen! Auf! Ruht! — Na látod. Baloun. egészséges dolog ez, legalább jobb lesz az emésztésed. Eeyre többen gyűltek liöréjül: és harsányan derülteit a jeleneten. — Szabad lesz kérnem egy kis helyet — kiáltotta Svejk —, most masírozni fog. Nahát. Bohun, jól vigyázz, hogy ne legyen mindig hcrstellt. Nem szeretem fölöslegesen gyötörni a legénységet. Naltdt: Direktion Banhof! Odabámulj, ahová mulatok. Marschiren marsch! Glied — halt! Állj, a mindenit, vagy lecsukatlak! Glicd — halt! Na végre, hagy megálltál, te hülye. Kurzer Sghrittl Nem tudod, mi az a kurzor Schritt? Majd én megmutatom neked, úgy, hogy belekékülsz! Voller Schritt! Wechselt Schritt! Ohne Schritt! Te bivaly! Ha azt mondom, hogy »ohne Schritt«, akkor helyben mozgatod a csülkeidet. Már legalább hét század gyűlt köréjük. Baloun izzadt, azt se tudta, hogy fiú-e vagy lány, és Svejk tovább vezényelt: — Gleiclier Schritt! Glied riichwárts marsrhl — G/ied marsch! — Schritt! — Glied hah1 — Ruht! — Habt aeht! Direktion Banhof! I.aujschritt marsch! Halt! Kelirt euc)i! Direktion Wagon! l.aufschritt nuirieh! Kurzer Schritt! Glied hall! Bulit! Most pihenhetsz egy csöppet. Aztán kezdjük elölről. Mindent lehet, csah akarni kell. — Mi történik itt? — szólalt meg egy hang, a Dub liagynagyé, aki nyugtalanul odaszaladt. — Alázatosan jelentem, lajtnant úr — mondta Svejk —, csak úgy gyakorlatozunk egy kicsit, hogy ne felejtsük el a sok egzecirozást és ne vesztegessük hiába a drága Időnket. — Szálljon le a s>ngonból — parancsolta üuh hadnagy —, most aztán elegem van. Azonnal velem jön a zászlóaljparancsnok úrhoz. Amikor Svejk megjelent a törzsvagonban, Lukás főhadnagy a vagon másik ajtaján kiszállt és elment a peronra. Dub hadnagy jelentési tett. mint mondta. <i derék katona »különös garázdálkodásáról amit Ságner kapitány igen jó hangulatban hallgatott végig, mert a gumpoldskircheni valóban elsőrang rí volt. — Szóval maga nem akarja fölöslegesen vesztegetni a drága időt — mosolyodott el sokatmondóan. — Matusic, hozzám! A zászlóaljordonánc parancsot kapott, hogy hívja oda a 12. század őrmesterét, Nasáhlót, akiről köztudomású volt, hogy a legnagyobb zsarnok, és azonnal szerezzen Svejknek egy puskát. — Ez az ember itt — mondta Ságner kapitány Nasiklo őrmesternek — nem akarja fölöslegesen vesztegetni a drága időt. Vigye a vagon mögé, és egy óra hosszat gyakoroltassa vele a fegyverfngáskat. De irgalom nélkül, egy perc szünet nélkül. Szépen egymás után, setzt ab, an, setzt ab! — Majd meglátja, Svejl;, hogy nem fog unatkozni — szólt rá, amikor elindullak. S néhány pillanat múlva a r agon mögött már fel is hangzott egy éles vezényszó és ünnepélyesen zengett tovább a vágányok fölött. Nasáklo őrmester, aki mostanáig éppen huszonegyézelt cs a bankot adta. beleordított /a nagyvilágba: — Beim Fuss! Schubert! Beim Fuss! Schultert! Aztán egy ideig a vezénylés elnémult, és Svejk hangja hallatszott, elégedettfn és megfontoltan: — En ezt már mind megtanultam, amikor a tényleges Időmet szolgáltam, még évekkel ezelőtt. Amikor »beim Fuss« van. akkor a puska a jobb csípőnek támasztva áll. A puskatus hegye egyvonalban van az ember lábujjhegyével. A jobb kéz természetesen l:i van nyújtva és úgy tartja a puskát, hogy a hüvelykujj átfogja a esővel, a töhhl ujj pedig elülröl simul a puskaagyra, és amikor »Schubert« van, akkor a puska egészen kötényedén lóg a jobb vállon, a torkolatával jeljelé és a esővel hátra.-.-. — Elég n fecsegésből — hallatszott ismét Nasáklo őrmester vezényszava — habt aeht! R'chls schaut! Jlerrgot. mit csinál maga ... — En most »Schubert« vagyok, és »rerhls scliaut"-nál a jobb kezem lecsúszik a szíjon, tneefagnm a pushacgt; nyakát és jobbra vetem a leiemet, q "habt arht"-ra megint megfogom a iobb kezemmel a szíjat és a lejem egyenesen előrenéz, pont magára, őrmester úr. (Folytatjuk)