Délmagyarország, 1957. október (13. évfolyam, 229-255. szám)

1957-10-22 / 247. szám

• Kedd, 1957. október Tt Dii índKt BULGÁRIAI IC '••.AKII ,, . .... r.varalóhelvére. 8 a felszaba­S/OÍf.r Tí' r dulásuk évfordulóiát ünnen­,nrÜZ8?l8 %;olt / 16 heavi pfUztorok. fává Bók nyáron. A Bolgár írószövetség RVűrÚ.1ében próbálgattuk a külUjfyi osztálya nz idén a világ viharzó bolaár férfitáncok •ninuen Injáról vendégül lálolt lépéseit, kisi'bb-nngyobl) íróküldöUsíge­ki't. A vendégek fogadására és fagyon szépek a hava­bácsúzUlásárn rendezett vucso- sok. — ám a tenaerrel rákon többször volt alkaiinnnk mégsem versenyezhet sem­bosszún elbeszélgetni Stojnn miféle heavi fái. A teneer. Uaskalov bolgár regényíróval, a e* a monoton mormolással altató, százarcú, hol ibolva­tetteik túl a vendéglátó bol­gárokon. A magyarokat különösen kedvelik. Irodalmunk klasszikusai közül a legfó­nvesebb neveket iól ismerik (noha. saina. Adv és József Attila költeményei kiábrán­dító fordításban láttak ná­luk napvilágot), s népünk történelmének sorsdöntő ere. ménveivel ls tisztóban van­nak. Sokat emiesetik — s Mas Zimmering drezdai íróval, dd- ho1 ,,ÓrÍaS" . .Vl^lh ^iá tartó i/raali ^LfT"- ffiSS WrSetk^nye oh- '-festeni bon a YlT.en való részvétel- nem Iehet- — 8 leeavatot­nek? — faggalolt nasknlov egy tobb művész ecsetle is aics­nuigas- karcsú izraeli költőnöl, eset sikertelcnlt róln —. lc­aki n hajdani, szépséges Eszter ,'rnj nem je^et — a lefi­királynét jultutla egyre esz.önk he. — Az a lövő titka — vá­laszolta — Nálunk, otthon az uralkodó körök nem szole­ták kitüntetni azt. aki a né­pek barátsáaának üavében emel szót. Nagv doloe pedltr a népek barátsága. 1ól tud Iák ezt a bolgár írók ls. ezért kéazft­a szebb szavú költő lantla is cingár clncoeés ezertüzű szépségéhez, félelmetes ere­iéhez viszonvftva... Persze, a legszebb földi tál is csak úgv ér valamit, ha szívbéli társak körében gyönyörködhet szépségében az ember. Jöttek a várnai magyarra is lefordított -Az út . „ .,„,». neves szerzőjével; - Ludo Ze- s*lnb?" 'u"dük,; bo1 hara" nem frázisként — a történel­llenka hratislavai humoristával, . "Jí,* „ mi sorsközösséget. Am a tör­ténelmi vonatkozásokon fe­lül és túl is — valami meg­lepő, páratlan, ragaszkodó szeretettel szeretnek ben­nünket. Ahol csak megfor­dultunk Bordával, a kedves­ségnek. figyelmességnek olv természetes. szívből lövő gesztusaival halmoztak el, amilyent soha. sehol nem tapasztaltunk. S a fiatalsá­guk! Sokkal, sokkal termé­szetesebbek. optimistábbak, életszeretőbbek. tisztábbak, s fiatalosabbak a mi. olv gyakran cinikus, s olvkor érthetetlenül besavanvodott fiainknál, lányainknál. — Egv alkalommal tolmácsunk, Csavdár Dobrev dramaturg négy szófiai lánviamerősével akadt össze a tengerparton — a postaügyi minisztérium tisztviselői valamennyien, Mellénk ültette őket Csav­dár az aranyparti fövényen — mondván, hogv ne lógas­suk az orrunkat örea Berdá­val. har.cm fiatalodjunk va­lamelyest. Szó. ami szó: lá­nyoknak sem voltak utolsók — hanem emberként is tet­szettek nagyon. Olyannyira, hoav verset is fabrikáltam hevenyében a találkozásról. Amolvan szabad verset csu­pán, patetikusat és döcögő­sét — bocsássanak meg érte a költők. Mégis ideiktatom sorait, mert akkor igaznak éreztem minden betűiét: Sétány a várnai kikötőnél •ették elé olv önzetlen gon­dossággal a különféle nem­zetiségű írók találkozóit. Arra is volt gondtuk. hogv hegyeik regényes táiain. s tengerük fényben szikrázó partján kipihenhessék ma­gukat. az író-vendégek. Mi Berdával a partizán-balla­dákból 1ól ismert Vitosa csú­csain és a két esztendele al­kotott rilai mesterséges tó partián is iócskán barangol­hattunk. (Az Iszker nevű he­gvi folvót duzzasztották fel esaknem Balaton-méretű tó­vá a Hlla-heavség völgvében. tetemes vlllamosenergiát és remek üdülőhelyeket nverve ezzel a munkával.) A Rila ol­dalában. tűlevelű fenyvesbe reitőzve leltünk rá Borovec­re. a bolgár cárok eevkori tengerpartra, a nvolc hónán alatt épített fejedelmi szál­lodákba — a viláe minden részéből, sokféle népek. Ha­nem kedvességben, előzé­kenységben. lelki gazdagság­ban — úgv éreztük — nem A könnyes-lédet, drága ifjúságot idézte vénülő szívembe Várna táján négy csivitelve futó kicsi lány. Malvina s Paulina a habokkal játszott. Marija s Rattka a part homokán négy kicsi kagylót emelt elébem. hadd rejtsem el — úgymond — zord téli napokra, ha szél foga csattog a part homokán. — ö, pille-libbenésü, csepp kezetek melegét megőrzöm, lányok, s a Tisza partján fülemhez emelve a négy kicsi kagylót, hosszan hallgatom majd, mit zenél belőle a messzi tenger végtelen harangja, s a könnyes-édes, drága ifjúság. (Folytatjuk) A Pedagógiai Főiskola gazdag programmal köszönti november 7-ét A szegedi Pedagógiai Főis­kola is gazdag programmal köszönti a Nagv Októberi Szocialista Forradalom 40. évfordulóiát. A nagv dá­tumra készülve október 30-án szovjet elvtársakat látnak vendégül, akik ter­mészetesen a hallgatókkal is elbeszélgetnek. A szovjet vendégek részt vesznek a főiskolai KISZ-szervezet est­ién. amelven Szendrei Imre főiskolai adiunktus, zongo­raművész a moszkvai VIT-en szerzett élményeiről ad is­mertetőt és zongoraszámokat ad elő. November 7 tiszteletére tudományos ülésszakot tar­tanak október 28-tól novem­ber 6-ig. Ennek keretében több igen értékes tudomá­nvos feiteaetés hangzik maid el, November 11-én a Nem­zeti Színházban a Tudo­mányegyetem. az Orvostu­dományi Eavetem éa a Fő­iskola közös rendezésében reprezentatív ünnepi estet tartanak. Az esten a Főiskola énekkara énekszámokat ad elő. dr. Faludi Béla főisko­lai tanár és dr. Káldor Já­nos főiskola) docens vezény­letével. Szendrei Imre -főis­kolai adiunktus. zongora­művész Liszt- és Csaikov­s/kii-műveket zongorázik ANYAKÖNYVI HÍREK Szeged város területéről. I. KERÜLET Jólesik az ilyesmit hallani Számfira Gvörgv elvtárs, a tápéi Adv Endre Termelő­szövetkezet elnöke a minap egv szűkkörű iárási párt­munkás-értekezleten felál­lott és a Dorozsmai Gépállo­más traktoristáinak a mun­1 táláról többek között a kö­vetkezőket mondotta: — Olvan tökéletes és ió lalaimunkát. mint amilyent a dorozsmai traktoristák vé­geztek most a tápéi réten, a termelőszövetkezet földién, emlékezete óta még senki sem csinált. Jólesik hallanunk az ilven elismerő szavakat a Dorozs­mai Gépállomás, s általában a gépállomások munkáiéról. Ilyesmit a gépállomások fennállása óla még elég ke­veset hallottunk. Házasságok: Beder Ferenc és Herczeg Julianna Terézia, Dudás De­meter és Török Katalin, Pap­ezun Gyula és Brandstein Magdolna, Kószó Dezső és Molnár Margit Róza, Dunai Pál és Szekeres Mária, Tóth László Pál és Fábián Eszter Anna, Acs József és Szép Piroska., Grámán Ferenc és Kátai Matild, Haller Jenő József és Dobrai Ilona, Arvai Imre Géza ós Vass Mária kö­tött házasságot. Születések: Lázár Mihály és Csík Mar­gitnak Olga, Bera István és Tábori Lídiának Edit, Soly­mosi János Lajos és Csonka Annának Ilona Marianna, Csíra István és Fülöp JusztN nának István, Dégl István ós Török Rózsa Erzsébetnek Róza, Nagyiván Szilveszter és Balogh Máriának Ágnes, Sip­ter István és Tóth Máriának István, Bittó Antal ós Böröcz Franciskának Mária Francis­ka, Bartos Árpád és Keller Évának Ernő, Kónya József és Kunos Ételnek József, Mó­ra Ferenc és Juhász Erzsébet­nek Ágnes Ilona, Molnár Mi­hály és Terhes Annának Edit, Péter György és Kószó Rozáliának Rozália, Maros György ós Hervei Alicének Judit Éva, Barkós Bertalan ói: Prohászka Margitnak Be­áta Ágnes. Csipak István ós üodó Ilonának István, Szá­raz Mihály ós Maróti Julian­nának Árpád Zoltán, Jani István és Majer Erzsébetnek Erzsébet, Kormány Mihály ós Gyurkó Juliannának József, Kormány Mihály éa Gyurkó Juliannának László, Barsi Benjámin és Maróti Maliid­nak Gabriella, Kovács Álmos és Papp Erzsébetnek Győző, Kuczora Ernő és Vőneki Má­ria Matildnak Ernő, Simon Antal és Tóth Honának Ká­roly, Zakar Péter és Tollár Karolinának Zoltán, Dékány Pál és Varga Ilonának Pál, Korom-Vellás Lajos és Rébék Ilonának László, Farkas Ist­ván és Simon Teréziának Csaba István nevű gyerme­kük született. Halálozások: Bálint János 80 éves, Varga Katalin 2 hónapos, Dobra i Gábor 2 napos, Csöke Péter 38 éves, Prágai György 2 na­pos, Szűcs József 63 éves, dr. Káli János 62 .éves, Czókus Szabó József 66 éves, Bartal Klára 15 éves, Váradi Anna 63 éves, Schaífer József 3 na­pos, dr. Rónay Dezső 64 éves, Korsós Mihály 59 éves, Kol­lár Nándor 4 napos, Csórja Ferenc 54 éves, Gunda An­talné Király Katalin 88 éves, Sós Gábor 54 éves korában húnyt el. II. KERÜLET Házasságok: Hallal Ferenc és Ónozó Éva, Harmatos József és Szi­lágyi Róza, Bozsó József és Galiba Rozália, Szűcs János és Samu Hona, Szekeres Ist­ván és Bomba Margit kötött házasságot. Halálozások: Újvári Flórián 79, Varga József 73, Bartók József 68 éves korában húnyt el. III. KERÜLET Házasságok: pópity István és Iván Er­zsébet, Haska Jenő és Majo­ros Mária, Balogh András és Fixmer Mária Rozália kötött házasságot. Születések: Vér László és Stumpf Gi­zellának László, Dobrai Gyu­la és Martonosi Margitnak Gábor, Gyömbér István és Kondász Matildnak Matild, Eereczki Ferenc ós Zombori Évának Ferenc, Miklós Ist­ván és Szűcs Annának István. Lajos, Fátyol István és- Rutai Teréziának Mária, Kisistók Szilveszter cs Simon Etelká­nak Árpád, Tuszínger József és Cserepes Annának József, Komáromi Károly és Berta Margitnak Erzsébet, Fazekas Imre és Tombácz Eszternek Judit Irén, Császár Imre és Juhász Ilonának Erzsébet Ilona, Újvári Ferenc és Var­ga Piroskának Ferenc, Oláb Péter és Csillag Juliannának Erika Julianna, Molnár Ká­roly és Szilágyi Magdolná­nak Károly Endre, Borbély János és Ördög Deák Irénnek Gábor, Borbély János és Ör­dög Deák Irénnek István, Nagy Zoltán és Csásaár Etel­kának Zoltán, Bazsik József és Király Évának Ágnes, Hó­di Imre és Szekeres Etelká­nak Zoltán, Faragó Aurél és Róvó Máriának István, Bar­csay István és Gergely Esz­ternek István, Paragi György és Temesvári Máriának Má­ria, Gál Sándor és Halál Etelkának Sándor nevű gyer­mekük született Halálozások: Szűcs Zsuzsanna 50 éves, Nagy György 18 éves, Juhász Imréné Szőke Mária 83 éves, Szabó Gyula 37 éves, Berecz­ki Ferenc 1 napos, Tuszínger József 1 napos, Szabados Ká­roly 36 éves, Nacsa József 72 éves, Forró Mihály 71 éves korában halt meg. 'írtját (105) — Nekünk, lajtnant úr, kérem. Tessék meg­nézni, micsoda zsírja van. Dub hadnagy megint elment, s közben ízt moiogta: — FHippinél találkozunk. — Mit mondott? — kérdezte Svejktől Ju­rajda. — Semmi, csak randevút adtunk egymásnak valahol Fitlppinél. Ezek at előkelő urak rend­szerint buzeránsok szoktak lenni. Az okkultista szakács kijelentette, hogy csu­pán az esztéták hnmaszeksztiálisok, ami közvet­lenül az esztétika lényegéből fakad. Vanek számvivő őrmester aztán arról mesélt, hogy a spanyol kolostorokban a pedagógusok TI: eg szokták erőszakolni a gyerekeket. S mialatt a víz forrni kezdett a gyorsforra­lón, Svejk említést tett arról, liogy egyszer egy nevelőre rábízták valami elhagyott bécsi gye­rekek telepit, és ez a nevelő megerőszakolta az egész telepet. — Ez bizony nagy szenvedély, de a legroszr szabb, ha nőkre jön rá. Prágában, a kétkeril­létben, évekkel ezelőtt volt kit elhagyott nő, el voltak válva, mert ringyók voltalt, valami Mourhová meg Soushová, és ezek egyszer, amikor Roztoky felé a fasorban virágzottak a cseresznyefák, meglóglak ott este egy százéves öreg impotens verklist és bevonszolták a roz­tokyi ligetbe és megerőszakolták. Hogy mi mindem műveltek ott vele! Axamit professzor úr. aki Zitkovban lakik, éppen ott végzett ása­tásokat, olyan sírokat keresett, amiben zsugo­rított csontvázak vannak és egypárat ki is vett, szelt a nők pedig egy ilyen kiásott sírba cipel­ték azt a verklist és oltjoglák és eröszakolgat­tált. A rámit professzor másnap odament és lát­ja, hogy valami fekszik a sírban. Nagyon meg­örült, tla csak az az elgyötört, megkínzott virk­lis volt, akit ezek az elvált nők otthagytak. Csupa fadarabok voltak körülötte. Aztán ez a verklit öt napra rá meglelt, és ezek a dögök még olyan szemtelenek voltak, hogy elmentek a temetésére. Ez már perverzitás. — Megsóztad? — fordult most Svejk Baloun­hos, aki felhasználva az alkalmat, míg a töb­biek egyöntetű érdeklődéssel figyeltek Svejk el­beszélésére. a hátizsákjába dugott valamit. — Mutasd, mit csinálsz te ott? — Baloun — mondta Svejk komolyan —, mit akarsz azzal a tyúkcombbal? Nézze meg az ember. Ellopott tőlünk egy tyúkcombot, hogy aztán titokban megfőzze magának. Tudod-e Baloun, hogy mit követtél el? Tudod, hogy há­borúban mi jár annak, aki a harctéren meg­lopja a bajtársát? Rákötözik az ágyú csövére és kartáccsal kilövili a pasast. Most mar hiába só­hajtozól. Mihelyst találkozunk a fronton valami tüzérséggel, mész és jelentkezel az első feuer­werfícmi 1. Addig pedig büntetésből gyahorla­. tozni fogsz. Szállj ki a vagonból. A szerencsétlen Baloun leszállt, és Svejk a vagon ajtajában ülve kommandlrozni kezdeti: — Halit aclit! Buht! Habi aeht! fíecbts schaut! Habt aeht! Egyenesen előre nézz! Ruht! — Na, most esuklógyakorlntok következnek, /egy helyben. Brchts umf Ember! Maga egy tehén. Arrafelé bökjön a szarvával, ahol az elöhb a jobb válla volt. Ilerstellt! Beehts iim! JJnks um! Halbrerhts! Nem úgy, ökör! Der­telll! Halbrerhts! Na látod, te szamár, megy az! Ualblmhs! Links nm! T.inhs! Front! Front, hülyéi Nem tudod, mi az a front? Grndtms! Kelirl eurh! Kniet! Nieder! Setzen' Auf! Sri zen! Nieder! Auf! Nieder! AufiSetzen! Auf! Ruht! — Na látod. Baloun. egészséges dolog ez, legalább jobb lesz az emésztésed. Eeyre többen gyűltek liöréjül: és harsányan derülteit a jeleneten. — Szabad lesz kérnem egy kis helyet — ki­áltotta Svejk —, most masírozni fog. Nahát. Bohun, jól vigyázz, hogy ne legyen mindig hcrstellt. Nem szeretem fölöslegesen gyötörni a legénységet. Naltdt: Direktion Banhof! Odabá­mulj, ahová mulatok. Marschiren marsch! Glied — halt! Állj, a mindenit, vagy lecsukat­lak! Glicd — halt! Na végre, hagy megálltál, te hülye. Kurzer Sghrittl Nem tudod, mi az a kurzor Schritt? Majd én megmutatom neked, úgy, hogy belekékülsz! Voller Schritt! Wech­selt Schritt! Ohne Schritt! Te bivaly! Ha azt mondom, hogy »ohne Schritt«, akkor helyben mozgatod a csülkeidet. Már legalább hét század gyűlt köréjük. Baloun izzadt, azt se tudta, hogy fiú-e vagy lány, és Svejk tovább vezényelt: — Gleiclier Schritt! Glied riichwárts marsrhl — G/ied marsch! — Schritt! — Glied hah1 — Ruht! — Habt aeht! Direktion Banhof! I.aujschritt marsch! Halt! Kelirt euc)i! Direktion Wagon! l.aufschritt nuirieh! Kurzer Schritt! Glied hall! Bulit! Most pihenhetsz egy csöppet. Aztán kezdjük elölről. Mindent lehet, csah akarni kell. — Mi történik itt? — szólalt meg egy hang, a Dub liagynagyé, aki nyugtalanul odaszaladt. — Alázatosan jelentem, lajtnant úr — mondta Svejk —, csak úgy gyakorlatozunk egy kicsit, hogy ne felejtsük el a sok egzecirozást és ne vesztegessük hiába a drága Időnket. — Szálljon le a s>ngonból — parancsolta üuh hadnagy —, most aztán elegem van. Azonnal velem jön a zászlóaljparancsnok úrhoz. Amikor Svejk megjelent a törzsvagonban, Lukás főhadnagy a vagon másik ajtaján kiszállt és elment a peronra. Dub hadnagy jelentési tett. mint mondta. <i derék katona »különös garázdálkodásáról amit Ságner kapitány igen jó hangulatban hall­gatott végig, mert a gumpoldskircheni valóban elsőrang rí volt. — Szóval maga nem akarja fölöslegesen vesz­tegetni a drága időt — mosolyodott el sokat­mondóan. — Matusic, hozzám! A zászlóaljordonánc parancsot kapott, hogy hívja oda a 12. század őrmesterét, Nasáhlót, akiről köztudomású volt, hogy a legnagyobb zsarnok, és azonnal szerezzen Svejknek egy puskát. — Ez az ember itt — mondta Ságner kapi­tány Nasiklo őrmesternek — nem akarja fölös­legesen vesztegetni a drága időt. Vigye a va­gon mögé, és egy óra hosszat gyakoroltassa vele a fegyverfngáskat. De irgalom nélkül, egy perc szünet nélkül. Szépen egymás után, setzt ab, an, setzt ab! — Majd meglátja, Svejl;, hogy nem fog unat­kozni — szólt rá, amikor elindullak. S néhány pillanat múlva a r agon mögött már fel is hang­zott egy éles vezényszó és ünnepélyesen zen­gett tovább a vágányok fölött. Nasáklo őrmes­ter, aki mostanáig éppen huszonegyézelt cs a bankot adta. beleordított /a nagyvilágba: — Beim Fuss! Schubert! Beim Fuss! Schul­tert! Aztán egy ideig a vezénylés elnémult, és Svejk hangja hallatszott, elégedettfn és megfon­toltan: — En ezt már mind megtanultam, amikor a tényleges Időmet szolgáltam, még évekkel ezelőtt. Amikor »beim Fuss« van. akkor a pus­ka a jobb csípőnek támasztva áll. A puskatus hegye egyvonalban van az ember lábujjhegyé­vel. A jobb kéz természetesen l:i van nyújtva és úgy tartja a puskát, hogy a hüvelykujj át­fogja a esővel, a töhhl ujj pedig elülröl simul a puskaagyra, és amikor »Schubert« van, akkor a puska egészen kötényedén lóg a jobb vállon, a torkolatával jeljelé és a esővel hátra.-.-. — Elég n fecsegésből — hallatszott ismét Na­sáklo őrmester vezényszava — habt aeht! R'chls schaut! Jlerrgot. mit csinál maga ... — En most »Schubert« vagyok, és »rerhls scliaut"-nál a jobb kezem lecsúszik a szíjon, tneefagnm a pushacgt; nyakát és jobbra vetem a leiemet, q "habt arht"-ra megint megfogom a iobb kezemmel a szíjat és a lejem egyenesen előrenéz, pont magára, őrmester úr. (Folytatjuk)

Next

/
Oldalképek
Tartalom