Délmagyarország, 1957. szeptember (13. évfolyam, 204-228. szám)

1957-09-18 / 218. szám

fzerda, 1957. szeptember 18. 3 Hasznos viták után tettek következtek I Szegedi Kiskereskedelmi Vállalat pártszervazatének életéből Rendkívül megnehezíti a kereskedelmi vállalatok párt­szervezeteinek munkáját a széttagoltság. Hetven áru­dája van a szegedi Kiskeres­kedelmi Vállalatnak, azonkí­vül több más részlege. Nem minden árudában, részlegben van párttag, s emiatt a kom­munisták mindennapi talál­kozása az üzletek dolgozói­val egyelőre nem megvaló­sítható. Létszámban erős pártszer­vezete van a vállalatnak — október előtt 44, ma 39 tagú —, nincs azonban minden árudában kommunista, nap­közben elfoglaltak az embe­rek, munkaidő után pedig ki-ki a saját dolga után igyekszik. Viseont a párton­kívüliekkel való kapcsolat el­mélyítése, a bizalom növe­lése elengedhetetlenül szük­séges. Éppen ezért áthidaló megoldást keresett mintegy két hónapja a pártvezetőség; felosztották egymás között az árudákat, amelyeket havonta legalább egyszer-kétszer meg­látogatnak. Pártszerfi bírálatok Ezek a látogatások már a kezdeti időszakban eredmé­nyekkel jártak. Például a pe­tőfitelepi 7-es számú boltnak nem volt megfelelő az áru­ellátása: ezt a vállalatveze­tőségnek feltárták és segítet­tek a panaszon. A 40-es áru­dában a mosdófelszerelés hi­ánya miatt nem volt bizto­sítva a tisztálkodási lehető­ség. A pártszervezet közben­járásával ezt is megoldották. Természetesen nemcsak ilyen közvetett úton merül­nek fel a vállalaton belüli problémák. A pártszervezet kezdeményezésére a vállalati központban dolgozó kommu­nisták részvételével nemrégi­ben aktívaértekezletet tartot­tak. Itt élesen, szemtől-szem­be — pártszerű keretek kö­zött — bírálták egymást az elvtársak. Például felvetet­ték az ellenforradalom után részben személycserékből is fakadó kezdeti hibákat, az adminisztráció, az áruforga­lom között megmutatkozó összhang hiányát. Bírálták az igazgatót, az előadókat, s kérték az árudákban dolgo­zókkal való odaadóbb foglal­kozást stb. Többen hangoz­tatták, bár ezek a hibák még nem mérgesedtek el, viszont éppen ezért azt szeretnék, hogy időben változtassanak rajta. A kommunisták tanács­kozásának meg is lett a gyü­mölcse —, vagyis megakadá­lyozták, hogy az eredményes munkát rontsák a dolgozókat foglalkoztató, aprónak lát­szó megoldható hiányossá­gok. Intézkedések Heves viták zajlanak le a párttaggyűléseken, korábban az ellenkezője volt tapasztal­ható. Most nem kerülik meg a problémákat a Kiskereske­delmi Vállalat kommunistái, sőt néha túlságosan is a bel­ső élet hibáit ostorozzák, ke­vésbé foglalkoznak a vitat­hatatlanul mutatkozó jó munkával, általános politikai kérdésekkel. Ezek a viták nemcsak elhangzanak, ha­nem megfogható tettekkel is járnak. A legutóbbi taggyűlésen merült fel például a Bartók téri vasasbolt tűrhetetlen ál­lapota. Már intézkedések tör­téntek — a lehetőségekhez képest — a megjavítására. Egyes üzletek hétfő délelőtti nyitvatartását — több helyen csak 11 órakor nyitottak — is megoldották a taggyűlésen el­hangzottak után. lé irányban... A felsorolt tények csak kezdeti eredmények. A párt­szervezet a meglevő lehető­ségekhez képest még nem elég mozgékony, tevékeny. Kissé elmaradtak a Magyar— Szovjet Baráti Társaság megalakítása segítésével, az oktatási évre való előkészü­lettel. Persze ebben közreját­szott a nyári erős szezon­munka, amely több kommu­nista vezetőt nagyon lekö­tött. Az út azonban, amelyen járnak, jó irányba visz. A kereskedelmi dolgozók na­ponta találkoznak az embe­rekkel. A pártszervezet is fe­lelős azért, hogy az eladók tükörképei legyenek a szo­cialista kereskedelemnek, mi­vel minden visszásság a párt tekintélyét sújtja. Éppen ezért csak hasznos lehet a vállalat belső kérdéseiről fo­lyó, megoldásra vezető rend­szeres vita, érvekkel dús, fel­világosító munkával egybe­kötve. Szegedi kutató eredményes rizskísérletei a Hortobágyon Prettenhoffer Imre. a sze­gedi Délalföldi Mezőgazdasági Kísérleti Intézet osztályveze­tő kutatója évtizedek óta folytat különböző kísérlete­ket a Hortobágyon. Legújabb, úgynevezett »vízcserés* rizs­kísérlete most figyelemre­méltó eredménnyel iárt. Töbv, parcellán a rizs kelése óta az árasztó vizet tiznaponként rendszeresen cserélte. Azo kon a táblákon, amelyek ilyen gyakran friss vizet kaptak, mintegy húsz centi­méterrel magasabbra nőtt a rizs s emellett holdanként 6—8 mázsával nagvo'ob ter­mést is hozott. Valószínű, hogy a gyakori vízcserével a talajban lévő káros anyago­kat sikerült kimosni. Most annak megállapítására is folynak kísérletek, mik azok az anyagok, amelyek a tatai­ban maradva hátráltathatják a növény fejlődését; Fokozatosan rendbehozzák a szegedi szállodákat Korszerűsítik a Hungáriát és a Szeged-et Könnyebb a tevének át­jutni a tű fokán, mint Sze­geden szobát kapni a szállo­dákban. A gyorsan növekvő idegenforgalom még súlyos­bítja ezt a helyzetet. Előfor­dult például, hogy a váro­sunkban tartózkodó szír lab­darúgó-csapat ragaszkodott a Hungária Szállóhoz. A ven­déglátók, a vasutasok min­den fát megmozgattak, de eredmény nélkül, mert a Hungária minden szobája foglalt volt. De mégis kül­földi vendégekről lévén szó, a belföldieket, a magyarokat meggyőzték — ingyen szál­lást biztosítottak részükre egyik kollégiumban —, hagy­ják el a Hungáriát, adják út helyüket a szíreknek. Sajnos, ez nem egyedül­álló jelenség. Ha Szegedre látogat egy-egy nagyobb cso­port külföldi, a magyarok ki­Készülnek az őszi nagy halászatra a fehértói halgazdaságban A fehértói halgazdaság dol- szállították el. Az igazi őszi gozói az utóbbi hetekben már szórványosan halásztak. s igen tekintélyes mennyiségű pontyot és egyéb halfélesége­ket fogtak ki a tavakból, s Ma: előadás az igazságszolgáltatás feladatáról Ma; szerdán délután 6 órakor a Hazafias Népfront szegedi bizottsága és a Magyar Jogász Szövetség közös rendezésében az ügyvédi Kamara nagy elő­adótermében: "Az igazságszol­gáltatás feladata a népi dcmok­adások hangzanak el. Előadást tart dr. Kiss Dezső, a megyei bíróság elnöke, Dobos Ferenc megyei ügyész és dr. Vass Béla, az őszi halászat végéig mint­áz ügyvédi Kamara elnöke. egy 5500 mázsa élő halat le­nagy halászatra azonban még a jövő héten kerül sor. Hét­főtől kezdve az őszi halászat végéig a tervek szerint 5053 mázsa halat kell nekik kifog­ná a gazdaság helvi tavaibóL Azonban, mint a gazdaság egyik vezető agronómusa el­mondotta. halhústermelési tervüket az idén is sikerül lényegesen túlteljesíteniük. Az eddig számítások alapján Természetesen az előadást min­denki meghallgathatja, szívesen rácia védelmében* címmel elő- fogadják az érdeklődőket. het kifogni a gazdaság fehér­tói vizeiből; Nem élh szó nélkül... A Szegedi Nemzett Színház nyifód iirabja Móricz Zsigmonddal nyitotta idei évadiát a szegedi színház, s ez már magábanvéve is örvendetes éppen az idén, mintegy emlé­kezve nagy írónk haldiának 15. évfordu­lójára. Móricz vérbő, valóban hús-vér fi­guráit mindig szívesen látjuk, akár a re­gény lapjairól, akár a színpad rivaldáinak és szuffitáinak fényéből lépnek elénk. E kisregényből és színműből egyaránt ismert alkotása — a "Nem élhetek muzsikaszó nélkül* — nem tartozik ugyan a legmar­kánsabb és legnagyobbértékű móriczi mü­vek közé, de ("ex ungve leonem*) magam­viseli ez is a magyar realista ábrázolás mesterének letagadhatatlan jellemformáló és kritikai vonásait. Móriez-vigjátékot úgyis rég láttunk már színpadon, igy hát elégedjünk meg ezzel az írói fiatal korára eső alkotással a szín­ház évnyitójaként, s ne kérjünk tőle szá­mon sem többet, sem kevesebbet, mint amit e vígjáték nyújtani tudhat. Látszó­lag idilli rajz e négyfelvonás, fiatal há­zasok civódásának, s kibékülésének bájos és tanulságos története. (Érdekes volt egyébként megfigyelni ezekre a nem min­dig egyértelmű tanulságokra a bemutató közönségének élénk, többször nyíltszíni tapsban megnyilatkozó reagálását.) Ez a közvetlen házassági téma is — amely kü­lönben Móricz egyik legotthonosabb terü­lete — sokkal terhesebb a problémákkal, mint azt a konfliktust teremtő első felvo­násbeli bonyodalom az első pillanatra lát­tatni engedi. A feudális világ bomlásával mindinkább önálló egyéniséggé formálódó nő emancipációs küzdelme is ez, amely még nem tudatosan jelentkezik ugyan, de jelentkezik. Ezen túlmenően azonban na­gyobb rengések is morajlanak abban a vi­lágban, amelyet a darab kissé rózsaszín tüllfüggönye takar. Nem különösen éles társadalombirálnttal. de mégis félreérthe­tetlenül tárul elénk az úri dáridókban. fényűző mulatságokban és mulatságoknak élö mihaszna dzsentri szükségszerűen bu­kásra ítélt társadalma. S e mulatozások nemcsak azért veszélyesek, mert elfogy­nak hozzá az anyagiak, hanem mert er­kölcsi. lelki pusztulást is jelent, Mitsem változtat a mondanivalón, hogy a darab főhőse. Balázs nyíri földbirtokos végüks kikergeti házából a cigányokat, véget vet a muzsikálós-vigadós életnek. Ha nála ta­lán nem is. de a többi Balázsnál, a többi dzsentrinél, "magyar úrnál« tovább fo­lyik ez az élet, mígnem egészen ki nem esiiszik lábuk, s egész osztályuk lába alól a fö'd . . . A színház előadásának, ava'.o'.l rendezőiének érdeme, hogy ez a mondanivaló ott érződik minden jelenet­ben. A "Nem élhetek muzsikaszó nélkül* szegedi előadásának sikerében a legna­gyobb része kétségkívül • színház új fő­rendezőjének, Ab ony i Tivadarnak van. Pontosan megtalálta azt a hangol, amely ehhez a darabhoz szükséges: a vígjátéki "vonalai« egy pillanatra sem tévcszlve szem elől adott alkalmat a darab társa­dalmi mondanivalójának meglátására is, egy-egy jelenet hangsúlyozásával vagy egy-egy figura élesebb rendezésével. Kü­lön érdeme a tömegjelenetek hatásos és jellemző beállítása. Nem véletlen, hogy a premierközönség felcsattanó tapssal fejezte ki elismerését az első felvonás megkapó indításáért. A színészek játékának bírá­latát Balogh Rózsával (Pólika) kell kezde­nünk. Öröm nemcsak a szinházbajáró kö­zönség, de a kritikus számára is, ha egy­egy színész művészi fejlődését szemmel kí­sérheti. Balogh Rózsánál lehetetlen nem meglátni ezt a fejlődést, amelyet a szub­rett és első könnye­debb vígjátéki ala­kításaitól (anélkül, hogy azokat le akar­nánk becsülni) ez­idáig megtett. Alakí­tásai mindjobban színesednek, érze­lemgazdagabbak lesznek. Szerencse, hogy ma már nem kell skatulyázni egyetlen színésznőt sem, hogy vajon szubrett vagy prózai művész-e inkább, mert nála aztán csakugyan zavarba jönne az ember. Balázs, nyíri föld­birtokos alakítója ként új színésszel, helyesebben a szege di színház új művé­szével ismerkedhe­tünk meg. Bodó György markáns vo­násokkal. feszülő élet­erővel, ízesen ke­mény. duhaj-makacs vesztébe rohanó, jellegzetes típust al­kotott. Hiteles figurát kaptunk. Játéka azt a biztató ígéretet nyújtotta, hogy sze­gedi művészi pályáján még több, s talán még színesebb, sokrétűbb alakítást is lát­hatunk tőle. A három nagynéni a színdarabban, s az előadásban is külön sorokat érdemel. Mó­ricz e három idős nő típusát láthatóan kü­lönös gonddal formálta meg: a feudális múlt ittmaradt alakjai, akik azonban kü­londsüfpn mégis sajátos egyéniségek. Meg­elevenítőik valóságos élettel töltötték meg figurájukat. A családfőként tisztelt Zsani néni Décsy Györgyi, az öregségében is hiú nagyothalló Mina néni Miklós Klára, a jószívű, a szegényeket gyámolító, szinte "nem e világból való* Pepi néni pedig Tóth Böske művészete nyomán kelt életre. Mindhármójukat egyaránt ki kell emelni, külön még azért is, hogy könnyen bohózatba fúlható szerepüket (legjobban Miklós Klára Mina nénijére vonatkozik ez) művészi mértéktartással játszották, s így tették igazán reális, érté­kes alakítássá. A színházhoz baletwáncosból színész­nőként visszatért Lehóczky Zsuzsa kellemes meglepetést jelentett. Annyi friss színnel, játéhgazdagsággal, átéléssel nevettetett, haragított meg — amint épp kellett — Birikéjében, hogy különbül nem is lehet ennél. A sohszereplöjű darabból Katona András (Lajos bácsi) alakja még külön di­költöznek a szállodákból. Ép­pen ezért meggondolandó do­log szabadtéri játékokról be­szélni megfelelő szálloda nél­kül. I városi tanács segítsége A Hungáriában naponta sok külföldi fordul meg. Szombaton egy görög család, vasárnap egy bolgár szállt meg. Sajnos eddig nem sok gondot fordítottak a szegedi szállodák karbantartására. Elhanyagolt volt külsejük, belsejük egyaránt Elavult függönyök, régi bútorzat, té­len hideg szobák. Ha egy-egy melegebb éghajlatról jött vendég a Hungáriába, a szál­loda létező villanymelegítőit összehordták szobájába, hogy valahogy elviselhető legyen a hőmérséklet. Szeged városi tanácsa vég­rehajtó bizottsága ülésén a minap szóba került a szegedi szállodák problémája. Sür­gősen — még a tél beállta előtt — segíteni kell! —szü­letett meg a határozat. A Szeged Szálloda berendezé­seinek pótlására a szükséges pénzmennyiség felét, 85 200 forintot biztosítják — a töb­bit a szállodák főigazgatósága pótolja. Küzpont! fűtés a Hungáriában A Hungária "kiöregedett* kazánjait új kazánokkal cse­rélték ki. Az egész épületbe központi fűtést vezettek be —1 az étterembe is —, a fűtőtes­teket megtisztították a víz­kőtől, valamennyit átfestet­ték kívülről. A téli tüzelő már a pincében van — tehát nem lesz szükség villanyme­legítőre. A kazánok kicserélé­sével ismét lesz meleg- és hidegvíz-szolgáltatás. Eddig csak hideg volt, nagyritkán meleg. A világítással fs sok baj volt. Hol az egyik, hol a má­sik szobában aludt el a vil­lany, túlterhelés esetén sok szobában fel sem gyulladt, ötvenezer forintos költséggel 110-ről 220 voltra kapcsolták át a berendezést — lesx fény is. Javítják a kiszolgálást fs A barátságtalan szobákat torontáli és magyar perzsa összekötő szőnyeggel tették otthonosabbá, a függönyöket is fokozatosan kicserélik, a kárpitozott bútorra ízléses huzat kerüL A Hungária Szálló vezető­sége a tárgyi berendezéseken Kívül nívósabb kiszolgálásra törekszik. Rendszeresítették I a fürdőszobákban a fürdőkö­: penyt és a papucsot. A közel­jövőben londiner, szobapin­cér biztosítja a vendégek ké­nyelmét. A szállodai szobák számá­nak növelésére a Hungária vezetői nagyszerű tervet ké­szítettek. Eszerint az első emeleti nagyteremből — tel­jesen kihasználatlanul áll — tizenhat szobát lehetne kiké­( pezni. Az Országos Idegen­forgalmi Vállalat 1958-as költségvetésén múlik csupán erv megvalósítása. R „Szeged' marad le sem — Hát.,. dalolsz velem (Siflis József felvétele.) egyet, Pólika? Jelenet a "Nem élhetek muzsikaszó nélkül* I. felvonásá­ból: Bodó György (Balázs), Balogh Rózsa (Pólika), és a nótát Lakatos Géza húzza. csereire méltó, viszonylag rövid szerepé­ben is átélt típust teremtve. A Kisvicáknct játszó T orday Ilona, a Veronikát, a vígözvegyet alakító Zilahy Hédy csil­lantott meg egy-egy színesebb pillanatot. L akky József (Viktor, pesti jogász) saj­nos ezúttal"nem sok újat adott megszokott iátékához, amely így modorosnak tűnt. Lakatos Géza és zenekarának közre­működése megfelelő aláfestését adta a mu­latós jeleneteknek, jól illeszkedtek az elő­adásba. Sándor Sándor díszletei hor­hűek, s egyben hangulatfestők is voltak. LOKOS ZOLTÁg A másik — és több nincs — nagy szállodánk, a Royal, he­lyesebben a Szeged Szálló, a Szegedi Szálloda és Vendég­látó Vállalat kezelésében. Ez talán még elhanyagoltabb, szegényesebb volt, mint a Hungária. Csak most jutot­tak el odáig, hogy a villany­vezetéket falba helyezzék. A régi rézágyakat kicserélik, lefestik a szobákat, egyszóval modern szállodává alakítják. A Hungáriához hasonlóan londiner és szobapincér szol­gálatot vezetnek be. Távo­labbi tervük, kérésük: az in­gatlankezelő Vállalat kívül­ről is hozassa rendbe az épü­letet, a Műszaki Nagykeres­kedelmi Vállalat vonuljon ki végre a kávéháznál, szép teraszukat nyáron presszó­ként üzemeltetik.

Next

/
Oldalképek
Tartalom