Délmagyarország, 1957. szeptember (13. évfolyam, 204-228. szám)
1957-09-18 / 218. szám
fzerda, 1957. szeptember 18. 3 Hasznos viták után tettek következtek I Szegedi Kiskereskedelmi Vállalat pártszervazatének életéből Rendkívül megnehezíti a kereskedelmi vállalatok pártszervezeteinek munkáját a széttagoltság. Hetven árudája van a szegedi Kiskereskedelmi Vállalatnak, azonkívül több más részlege. Nem minden árudában, részlegben van párttag, s emiatt a kommunisták mindennapi találkozása az üzletek dolgozóival egyelőre nem megvalósítható. Létszámban erős pártszervezete van a vállalatnak — október előtt 44, ma 39 tagú —, nincs azonban minden árudában kommunista, napközben elfoglaltak az emberek, munkaidő után pedig ki-ki a saját dolga után igyekszik. Viseont a pártonkívüliekkel való kapcsolat elmélyítése, a bizalom növelése elengedhetetlenül szükséges. Éppen ezért áthidaló megoldást keresett mintegy két hónapja a pártvezetőség; felosztották egymás között az árudákat, amelyeket havonta legalább egyszer-kétszer meglátogatnak. Pártszerfi bírálatok Ezek a látogatások már a kezdeti időszakban eredményekkel jártak. Például a petőfitelepi 7-es számú boltnak nem volt megfelelő az áruellátása: ezt a vállalatvezetőségnek feltárták és segítettek a panaszon. A 40-es árudában a mosdófelszerelés hiánya miatt nem volt biztosítva a tisztálkodási lehetőség. A pártszervezet közbenjárásával ezt is megoldották. Természetesen nemcsak ilyen közvetett úton merülnek fel a vállalaton belüli problémák. A pártszervezet kezdeményezésére a vállalati központban dolgozó kommunisták részvételével nemrégiben aktívaértekezletet tartottak. Itt élesen, szemtől-szembe — pártszerű keretek között — bírálták egymást az elvtársak. Például felvetették az ellenforradalom után részben személycserékből is fakadó kezdeti hibákat, az adminisztráció, az áruforgalom között megmutatkozó összhang hiányát. Bírálták az igazgatót, az előadókat, s kérték az árudákban dolgozókkal való odaadóbb foglalkozást stb. Többen hangoztatták, bár ezek a hibák még nem mérgesedtek el, viszont éppen ezért azt szeretnék, hogy időben változtassanak rajta. A kommunisták tanácskozásának meg is lett a gyümölcse —, vagyis megakadályozták, hogy az eredményes munkát rontsák a dolgozókat foglalkoztató, aprónak látszó megoldható hiányosságok. Intézkedések Heves viták zajlanak le a párttaggyűléseken, korábban az ellenkezője volt tapasztalható. Most nem kerülik meg a problémákat a Kiskereskedelmi Vállalat kommunistái, sőt néha túlságosan is a belső élet hibáit ostorozzák, kevésbé foglalkoznak a vitathatatlanul mutatkozó jó munkával, általános politikai kérdésekkel. Ezek a viták nemcsak elhangzanak, hanem megfogható tettekkel is járnak. A legutóbbi taggyűlésen merült fel például a Bartók téri vasasbolt tűrhetetlen állapota. Már intézkedések történtek — a lehetőségekhez képest — a megjavítására. Egyes üzletek hétfő délelőtti nyitvatartását — több helyen csak 11 órakor nyitottak — is megoldották a taggyűlésen elhangzottak után. lé irányban... A felsorolt tények csak kezdeti eredmények. A pártszervezet a meglevő lehetőségekhez képest még nem elég mozgékony, tevékeny. Kissé elmaradtak a Magyar— Szovjet Baráti Társaság megalakítása segítésével, az oktatási évre való előkészülettel. Persze ebben közrejátszott a nyári erős szezonmunka, amely több kommunista vezetőt nagyon lekötött. Az út azonban, amelyen járnak, jó irányba visz. A kereskedelmi dolgozók naponta találkoznak az emberekkel. A pártszervezet is felelős azért, hogy az eladók tükörképei legyenek a szocialista kereskedelemnek, mivel minden visszásság a párt tekintélyét sújtja. Éppen ezért csak hasznos lehet a vállalat belső kérdéseiről folyó, megoldásra vezető rendszeres vita, érvekkel dús, felvilágosító munkával egybekötve. Szegedi kutató eredményes rizskísérletei a Hortobágyon Prettenhoffer Imre. a szegedi Délalföldi Mezőgazdasági Kísérleti Intézet osztályvezető kutatója évtizedek óta folytat különböző kísérleteket a Hortobágyon. Legújabb, úgynevezett »vízcserés* rizskísérlete most figyelemreméltó eredménnyel iárt. Töbv, parcellán a rizs kelése óta az árasztó vizet tiznaponként rendszeresen cserélte. Azo kon a táblákon, amelyek ilyen gyakran friss vizet kaptak, mintegy húsz centiméterrel magasabbra nőtt a rizs s emellett holdanként 6—8 mázsával nagvo'ob termést is hozott. Valószínű, hogy a gyakori vízcserével a talajban lévő káros anyagokat sikerült kimosni. Most annak megállapítására is folynak kísérletek, mik azok az anyagok, amelyek a tataiban maradva hátráltathatják a növény fejlődését; Fokozatosan rendbehozzák a szegedi szállodákat Korszerűsítik a Hungáriát és a Szeged-et Könnyebb a tevének átjutni a tű fokán, mint Szegeden szobát kapni a szállodákban. A gyorsan növekvő idegenforgalom még súlyosbítja ezt a helyzetet. Előfordult például, hogy a városunkban tartózkodó szír labdarúgó-csapat ragaszkodott a Hungária Szállóhoz. A vendéglátók, a vasutasok minden fát megmozgattak, de eredmény nélkül, mert a Hungária minden szobája foglalt volt. De mégis külföldi vendégekről lévén szó, a belföldieket, a magyarokat meggyőzték — ingyen szállást biztosítottak részükre egyik kollégiumban —, hagyják el a Hungáriát, adják út helyüket a szíreknek. Sajnos, ez nem egyedülálló jelenség. Ha Szegedre látogat egy-egy nagyobb csoport külföldi, a magyarok kiKészülnek az őszi nagy halászatra a fehértói halgazdaságban A fehértói halgazdaság dol- szállították el. Az igazi őszi gozói az utóbbi hetekben már szórványosan halásztak. s igen tekintélyes mennyiségű pontyot és egyéb halféleségeket fogtak ki a tavakból, s Ma: előadás az igazságszolgáltatás feladatáról Ma; szerdán délután 6 órakor a Hazafias Népfront szegedi bizottsága és a Magyar Jogász Szövetség közös rendezésében az ügyvédi Kamara nagy előadótermében: "Az igazságszolgáltatás feladata a népi dcmokadások hangzanak el. Előadást tart dr. Kiss Dezső, a megyei bíróság elnöke, Dobos Ferenc megyei ügyész és dr. Vass Béla, az őszi halászat végéig mintáz ügyvédi Kamara elnöke. egy 5500 mázsa élő halat lenagy halászatra azonban még a jövő héten kerül sor. Hétfőtől kezdve az őszi halászat végéig a tervek szerint 5053 mázsa halat kell nekik kifogná a gazdaság helvi tavaibóL Azonban, mint a gazdaság egyik vezető agronómusa elmondotta. halhústermelési tervüket az idén is sikerül lényegesen túlteljesíteniük. Az eddig számítások alapján Természetesen az előadást mindenki meghallgathatja, szívesen rácia védelmében* címmel elő- fogadják az érdeklődőket. het kifogni a gazdaság fehértói vizeiből; Nem élh szó nélkül... A Szegedi Nemzett Színház nyifód iirabja Móricz Zsigmonddal nyitotta idei évadiát a szegedi színház, s ez már magábanvéve is örvendetes éppen az idén, mintegy emlékezve nagy írónk haldiának 15. évfordulójára. Móricz vérbő, valóban hús-vér figuráit mindig szívesen látjuk, akár a regény lapjairól, akár a színpad rivaldáinak és szuffitáinak fényéből lépnek elénk. E kisregényből és színműből egyaránt ismert alkotása — a "Nem élhetek muzsikaszó nélkül* — nem tartozik ugyan a legmarkánsabb és legnagyobbértékű móriczi müvek közé, de ("ex ungve leonem*) magamviseli ez is a magyar realista ábrázolás mesterének letagadhatatlan jellemformáló és kritikai vonásait. Móriez-vigjátékot úgyis rég láttunk már színpadon, igy hát elégedjünk meg ezzel az írói fiatal korára eső alkotással a színház évnyitójaként, s ne kérjünk tőle számon sem többet, sem kevesebbet, mint amit e vígjáték nyújtani tudhat. Látszólag idilli rajz e négyfelvonás, fiatal házasok civódásának, s kibékülésének bájos és tanulságos története. (Érdekes volt egyébként megfigyelni ezekre a nem mindig egyértelmű tanulságokra a bemutató közönségének élénk, többször nyíltszíni tapsban megnyilatkozó reagálását.) Ez a közvetlen házassági téma is — amely különben Móricz egyik legotthonosabb területe — sokkal terhesebb a problémákkal, mint azt a konfliktust teremtő első felvonásbeli bonyodalom az első pillanatra láttatni engedi. A feudális világ bomlásával mindinkább önálló egyéniséggé formálódó nő emancipációs küzdelme is ez, amely még nem tudatosan jelentkezik ugyan, de jelentkezik. Ezen túlmenően azonban nagyobb rengések is morajlanak abban a világban, amelyet a darab kissé rózsaszín tüllfüggönye takar. Nem különösen éles társadalombirálnttal. de mégis félreérthetetlenül tárul elénk az úri dáridókban. fényűző mulatságokban és mulatságoknak élö mihaszna dzsentri szükségszerűen bukásra ítélt társadalma. S e mulatozások nemcsak azért veszélyesek, mert elfogynak hozzá az anyagiak, hanem mert erkölcsi. lelki pusztulást is jelent, Mitsem változtat a mondanivalón, hogy a darab főhőse. Balázs nyíri földbirtokos végüks kikergeti házából a cigányokat, véget vet a muzsikálós-vigadós életnek. Ha nála talán nem is. de a többi Balázsnál, a többi dzsentrinél, "magyar úrnál« tovább folyik ez az élet, mígnem egészen ki nem esiiszik lábuk, s egész osztályuk lába alól a fö'd . . . A színház előadásának, ava'.o'.l rendezőiének érdeme, hogy ez a mondanivaló ott érződik minden jelenetben. A "Nem élhetek muzsikaszó nélkül* szegedi előadásának sikerében a legnagyobb része kétségkívül • színház új főrendezőjének, Ab ony i Tivadarnak van. Pontosan megtalálta azt a hangol, amely ehhez a darabhoz szükséges: a vígjátéki "vonalai« egy pillanatra sem tévcszlve szem elől adott alkalmat a darab társadalmi mondanivalójának meglátására is, egy-egy jelenet hangsúlyozásával vagy egy-egy figura élesebb rendezésével. Külön érdeme a tömegjelenetek hatásos és jellemző beállítása. Nem véletlen, hogy a premierközönség felcsattanó tapssal fejezte ki elismerését az első felvonás megkapó indításáért. A színészek játékának bírálatát Balogh Rózsával (Pólika) kell kezdenünk. Öröm nemcsak a szinházbajáró közönség, de a kritikus számára is, ha egyegy színész művészi fejlődését szemmel kísérheti. Balogh Rózsánál lehetetlen nem meglátni ezt a fejlődést, amelyet a szubrett és első könnyedebb vígjátéki alakításaitól (anélkül, hogy azokat le akarnánk becsülni) ezidáig megtett. Alakításai mindjobban színesednek, érzelemgazdagabbak lesznek. Szerencse, hogy ma már nem kell skatulyázni egyetlen színésznőt sem, hogy vajon szubrett vagy prózai művész-e inkább, mert nála aztán csakugyan zavarba jönne az ember. Balázs, nyíri földbirtokos alakítója ként új színésszel, helyesebben a szege di színház új művészével ismerkedhetünk meg. Bodó György markáns vonásokkal. feszülő életerővel, ízesen kemény. duhaj-makacs vesztébe rohanó, jellegzetes típust alkotott. Hiteles figurát kaptunk. Játéka azt a biztató ígéretet nyújtotta, hogy szegedi művészi pályáján még több, s talán még színesebb, sokrétűbb alakítást is láthatunk tőle. A három nagynéni a színdarabban, s az előadásban is külön sorokat érdemel. Móricz e három idős nő típusát láthatóan különös gonddal formálta meg: a feudális múlt ittmaradt alakjai, akik azonban külondsüfpn mégis sajátos egyéniségek. Megelevenítőik valóságos élettel töltötték meg figurájukat. A családfőként tisztelt Zsani néni Décsy Györgyi, az öregségében is hiú nagyothalló Mina néni Miklós Klára, a jószívű, a szegényeket gyámolító, szinte "nem e világból való* Pepi néni pedig Tóth Böske művészete nyomán kelt életre. Mindhármójukat egyaránt ki kell emelni, külön még azért is, hogy könnyen bohózatba fúlható szerepüket (legjobban Miklós Klára Mina nénijére vonatkozik ez) művészi mértéktartással játszották, s így tették igazán reális, értékes alakítássá. A színházhoz baletwáncosból színésznőként visszatért Lehóczky Zsuzsa kellemes meglepetést jelentett. Annyi friss színnel, játéhgazdagsággal, átéléssel nevettetett, haragított meg — amint épp kellett — Birikéjében, hogy különbül nem is lehet ennél. A sohszereplöjű darabból Katona András (Lajos bácsi) alakja még külön diköltöznek a szállodákból. Éppen ezért meggondolandó dolog szabadtéri játékokról beszélni megfelelő szálloda nélkül. I városi tanács segítsége A Hungáriában naponta sok külföldi fordul meg. Szombaton egy görög család, vasárnap egy bolgár szállt meg. Sajnos eddig nem sok gondot fordítottak a szegedi szállodák karbantartására. Elhanyagolt volt külsejük, belsejük egyaránt Elavult függönyök, régi bútorzat, télen hideg szobák. Ha egy-egy melegebb éghajlatról jött vendég a Hungáriába, a szálloda létező villanymelegítőit összehordták szobájába, hogy valahogy elviselhető legyen a hőmérséklet. Szeged városi tanácsa végrehajtó bizottsága ülésén a minap szóba került a szegedi szállodák problémája. Sürgősen — még a tél beállta előtt — segíteni kell! —született meg a határozat. A Szeged Szálloda berendezéseinek pótlására a szükséges pénzmennyiség felét, 85 200 forintot biztosítják — a többit a szállodák főigazgatósága pótolja. Küzpont! fűtés a Hungáriában A Hungária "kiöregedett* kazánjait új kazánokkal cserélték ki. Az egész épületbe központi fűtést vezettek be —1 az étterembe is —, a fűtőtesteket megtisztították a vízkőtől, valamennyit átfestették kívülről. A téli tüzelő már a pincében van — tehát nem lesz szükség villanymelegítőre. A kazánok kicserélésével ismét lesz meleg- és hidegvíz-szolgáltatás. Eddig csak hideg volt, nagyritkán meleg. A világítással fs sok baj volt. Hol az egyik, hol a másik szobában aludt el a villany, túlterhelés esetén sok szobában fel sem gyulladt, ötvenezer forintos költséggel 110-ről 220 voltra kapcsolták át a berendezést — lesx fény is. Javítják a kiszolgálást fs A barátságtalan szobákat torontáli és magyar perzsa összekötő szőnyeggel tették otthonosabbá, a függönyöket is fokozatosan kicserélik, a kárpitozott bútorra ízléses huzat kerüL A Hungária Szálló vezetősége a tárgyi berendezéseken Kívül nívósabb kiszolgálásra törekszik. Rendszeresítették I a fürdőszobákban a fürdőkö: penyt és a papucsot. A közeljövőben londiner, szobapincér biztosítja a vendégek kényelmét. A szállodai szobák számának növelésére a Hungária vezetői nagyszerű tervet készítettek. Eszerint az első emeleti nagyteremből — teljesen kihasználatlanul áll — tizenhat szobát lehetne kiké( pezni. Az Országos Idegenforgalmi Vállalat 1958-as költségvetésén múlik csupán erv megvalósítása. R „Szeged' marad le sem — Hát.,. dalolsz velem (Siflis József felvétele.) egyet, Pólika? Jelenet a "Nem élhetek muzsikaszó nélkül* I. felvonásából: Bodó György (Balázs), Balogh Rózsa (Pólika), és a nótát Lakatos Géza húzza. csereire méltó, viszonylag rövid szerepében is átélt típust teremtve. A Kisvicáknct játszó T orday Ilona, a Veronikát, a vígözvegyet alakító Zilahy Hédy csillantott meg egy-egy színesebb pillanatot. L akky József (Viktor, pesti jogász) sajnos ezúttal"nem sok újat adott megszokott iátékához, amely így modorosnak tűnt. Lakatos Géza és zenekarának közreműködése megfelelő aláfestését adta a mulatós jeleneteknek, jól illeszkedtek az előadásba. Sándor Sándor díszletei horhűek, s egyben hangulatfestők is voltak. LOKOS ZOLTÁg A másik — és több nincs — nagy szállodánk, a Royal, helyesebben a Szeged Szálló, a Szegedi Szálloda és Vendéglátó Vállalat kezelésében. Ez talán még elhanyagoltabb, szegényesebb volt, mint a Hungária. Csak most jutottak el odáig, hogy a villanyvezetéket falba helyezzék. A régi rézágyakat kicserélik, lefestik a szobákat, egyszóval modern szállodává alakítják. A Hungáriához hasonlóan londiner és szobapincér szolgálatot vezetnek be. Távolabbi tervük, kérésük: az ingatlankezelő Vállalat kívülről is hozassa rendbe az épületet, a Műszaki Nagykereskedelmi Vállalat vonuljon ki végre a kávéháznál, szép teraszukat nyáron presszóként üzemeltetik.