Délmagyarország, 1957. szeptember (13. évfolyam, 204-228. szám)

1957-09-11 / 212. szám

fizerda. 1957. szeptember 11, 5 Hogyan válhat virágsóvá a homoki gazdálkodós? Papdi Sándor középparaszt: „Sárba ragadunk;, ha ezután is úgy gazdálkodunk, mint eddig" Ha a szegedi múzeumban, tápértéket, fehérjét, keméa vérosi levéltárban búvár- nyítőt vesznek fel, hogy hákodunk, lépten-nyomon talál- rom tehén is alig tud megkönvvekkel, enni egy kéve száraz kukokozunk olyan írásokkal, melvek történelmi távlatokban tekintve szinte még csak tegnapiak, s mégis Szeged vidékét — a mai szegedi járást — nagyobbrészt lakatlan pusztasáeként ábrázolják. A szegedi, vásárhelyi főbírók, más hatalmasságok a félegyházl. halasi, kiskun urak ménesei, gulyái legelésztek rajtuk. Szántóföldi ricaszárat. És az eredmény? A tejhozam télen, nyáron egyformán magas. Tehenenként napi 12 liter tej Papdi apósa, Dobó Lajoe idós 10 holdas középparaszt is már hat év óta sllóz minden esztendőben. S elmondművelés csak közvetlenül a ja, hogy például tavaly téváros peremén volt. len a zöldsilóval való abraÉs ma? Szép evümölcsker- kolás mellett tehenei egyentek. termelésre szorított szántóföldek. falvak, tanyák mindenfelé. A réei pusztáknak már csak egv tenvérnvl nvoma van Imitt-amott. Pedig az egykori ménesgazdák, városi polgárok, jobbágyok, pásztorok, csaknem valamennyien szentül hitték: ez •—már mint a régi — a fejlődés tökélye. Az Üristen változtathatatlant alkotott és nem is lehet ez másként. Mégis azóta már mennyire megváltozott minden. Ha feltámadnának földleink régi gazdái, nagyon csodálkoznának. Kérlelhetetlen parancsnok a fejlődés, mely azt követeli szüntelen: Többet! Többet!:. • S lehct-e? Erre ad választ következő számvetésünk, amit Papdi Laios 15 holdas mórahalml gazdálkodóval tettünk a napokban,'1 Megoldódott a takarmányhiány Papdi Lajos nem akármiként 27 kiló 40 deka tejet adtak naponta. És a laktácló leteltével, mikor a vemhesség előrehaladottsága miatt mér abba kellett hagyni a fejést, Dobóék tehenei még akkor is 12 liter tejet adtak naponta Erre mondta Papdi: — Nagyjából ugyanez a helyzet nálam is, — s még hozzátette —, mikor első évben silóztam, féltem, hogy a gödörben elromlik a sok jó takarmány, elsőbb a silót etettem fel. Míg volt siló, csak úgy dőlt a tej, amint elfogyott a tél közepén, elapadtak a tehenek is. — Tudja Papdi Sándor, hogy ez az eredmény másokiéhoz képest nagy, de 6 azért kevesli. A gépállomás nem tudja biztosítani mindig a traktort és a silótöltőt számára, ezért a tavasszal vásárolt egy »MIG« gazdasági motort, most motoros szecskavágóra gyűjti a pénzt. Vett: egy 12 kalapácsos darálót is, hogy ezeknek a gépeknek a segítségével még több, jobb Tenni kell valamit, mert ha úgy gazdálkodunk ezután is, mint eddig, beragadunk a sárba, csődöt mond a tudományunk. Szervezkedni, szövetkezni kell. Régen töröm a fejem egy valamilyen géphasználati csoportosuláson is. Nyélbe kell ezt ütni rövidesen, mert nem megy a dolog másként. Én megpróbáltam gépesíteni egyedül is, de így egy embernek még kicsiben sem kifizető. Például drága a benzin, csak az üzemanyag majd annyiba kerül, mint amennyiért a gépállomás megcsinálja a munkát, ha idejuthat a gép. Vagy egy másik eset; hogy dolgozni tudjak, gépszíj kellene, de még aranyért sem kapnék. Rövidke kis számadás volt ez, de azért láthatjuk belőle, hogy mi minden rejlik 15 hold »rossz" homokban. KI nem akarja azokat a milliókat, milliárdokat kibányászni a rni nagyon sok -rossz« homokunkból, ami bennük van! Csak a rest. Aki inkább "beragad a sárba", mintsem elégedett, gazdag, jól élő ember legyen; Meg kell ismernünk a fejlett mezőgazdasági tudományok alapjait és ha képtelenek vagyunk azokat egyedül alkalmazni, akkor hát alkalmazzuk közösen; Csépi József Ünnepélyes tanévnyitó az Orvosegyetemen Tegnap délben a Központi Egyetem aulájában rendezték meg az Orvosegyetem tanévnyitó ünnepségét. Megnyitó beszédet dr. Jáky Gyula orvosprofesszor, az egyetem dékánja mondott. Az elsőéves orvos- és gyógyszerészhallgatókat külön beszédben üdvözölte dr. Gellért Albert egyetemi tanár. Az új tanévre felveti 160 orvos- és 70 gyógyszerészhallgatóval együtt közel 1300 tanuló kezdi meg hétfőn az előadásokon a tanulást, az embermentő, gyógyító munka érdekében. Ma fogadják a Tudományegyetem elsőéveseit A Tudományegyetem KISZbizottsága ma fogadja az egyetemre felvett elsőéves hallgatókat. Délelőtt 10 órakor a különböző szakokon 255 fiatal teszi le az esküt, s utána részt vesznek a KISZ által rendezett ünnepélyes fogadtatáson az Auditórium Maximumban. A KISZ-bizottság kellemes és hasznos szórakoztató programot állított össze részükre. Megismerkednek városunk nevezetességeivel, megtekintik az újszeged! botanikus kertet és este közösen mozielőadáson vesznek részt. A szegedi ellenforradalom történetéről a Történeti Intézet munkatársai tájékoztatják a fiatalokat. Csütörtökön kerül sor a beiratkozásra, majd 16-án, hétfőn az ünnepélyes tanévnyitóra. Sltl SAKK 11 11 'YT»T*»TT*TTT?TTTTTT>VWTVWTrrTTTTTTTVTTTTTTTTVVTTTTTTYVr zárja a királyszárnyat), 21. Több jó játszmában bizonyították be küzdőképességüket sakkozóink a múlt hó végén rendezett osztályozó mérkőzésen. A Szegedi Vasutas—Miskolci MTE mérkőzésre a 2. fordulóban került sor. Az első fordulóban a szegediek 8:4 arányú győzelmet arattak a pécsiek ellen, s így a jó erőkből álló miskolci csapat ellen a döntetlen eredmény is elegendő volt. Természetesen egy csapatban mind a tizenkét játékos nem játszhat döntetlenre, de mindegyik versenyzőnek úgy kellett játszania, hogy lehetőleg ne veszítsen. Az alábbi játszmában a sötét színekkel játszó szegedi versenyző megalapozott játékvezetéssel a közép játékban parányi előnyre tett szert, melyet azután kitűnő játékvezetéssel a nyerésig fokozott. Igen tanulságos, hogy sötét a látszólag egyenlő állásból nyerési esélyekre tesz szert. Világos: Király (Miskolc). Sötét: Bottllk (Szeged). 1. e4, eS, 2. g3, Hf6, 3. Fg2, Fc5, 4. d3, 0—0, 5. Hf3, d6, 0. 0—0, Fg4, 7. Hbd2, Vd7, 8. c3, Hc6, 9. b4, Fb6, 10. Hc4, Fh3, 11. Hxb6, axb (a dupla gyalog csak előny sötétre a félig nyitott bástyavonal miatt), 12. Fg5, Fxg2, 13. Kxg2, Ve6, 14. Ve2, Vg4, 15. Fxf6, gxf, (sötétnek a két dupla gyalog mellett két félig nyitott vonala van, s végeredményben ez dönti el a játszma sorsát), 16. h3, Ve6, 17. Hh4, He7, 18. g4, Hg6! 19. Hxg6, hxg, 20. c4, Kg7, (sötét f5-tel s a h-vonal kihasználásával fenyeget, s "ézért világos lef4, Bh8, 22. Í5, Vd7, 23. Vf3, g5, 24. Vdl, (itt világos döntetlen ajánlott, amit sötét visszautasított), 24 Va4, 25. Vd2, Vc6, 26. b5, Vc5, 27. Vf2, Ba3!, 28. Vd2, Vd4, 29. Bfdl, Bha8, 30. Kh2, B8a4!, 31. I<g2, Bc3! 32. Baci, Bd3!! (igen szép bástyaáldozal, amire világos menthetetlen), 33. Vxd3, Ba2+, 34. Khl, Vf2 és világos feladta. 1 y i 1 í * v/////" i 9 A i £ l ü í Püf SS 1 m A H £ , > í ü 13 5 j? % Világos: Kgl, Vc3, Bel, Bhl, Hf3, Fb2, Fd3, gyalogok: a2, f2, g2, h2, (11). Sötét: Kh8, Vg6, Ba8, Bg8, Hc6, He7, Fe6, gyalogok: a6, b7, c7, d5, f5, g7, h7, (14). Fenti állás Atkins angol mester játszmájában jött létre, világos indult, s pár lépésben nyert. Megfejtésként négy lépést kell beküldeni, a helyes megoldásért fejtőink négy pontot kapnak. A múlt heti feladvány megoldása: 1... e2, 2. Fxe2, Ve3^F, 3. Khl, (3. Kfl-re He4) Hh3, 4. gxh, Ve4+, 5. Kgl, Fc5+ és sötét nyer. Szeptember lyen középparaszt. Nyolc minőségű takarmányt biztohold földié és hét hold bér- sftson a Jövőben állatai szálete van — laza szőkésbarna mára. homok az egész. mégis évről . , , évre nyolc-tíz számos állatot Hát még a tudományos tart el ezen. Jelenleg hat te- homoki vetésforgóval ! hene és két lova van. Nem tanította rá különösképp sen- Közöttünk a számadásra ki, de tud arról a heves ver- még ezután került sor. Arról sengésről, mely ma szinte vi- tárgyaltunk: ha az ő 15 hold lágméretekben folyik a me- homokját most a Délalföldi zőgazdaságl termelés önkölt- Mezőgazdasági Kísérleti ínségeinek a minimálisra való tézet által kikísérletezett és leszorításáért. És ő már — bevált homoki vetésforgója bár a mezőgazdasági tudo- valamelyikébe beállítanánk, mányok legújabb, nagyszerű mit lehetne akkor "kihozni" vívmányait —. még távolról földjéből? sem ismeri, de a saját esze Elmagyaráztam egyes részután egész másképp gazdái- leteket ezekből az új, tudokodik, mint nagy általános- mányos módszerekből — meságban a szegedi járás pa- lyeknek eredményeit a zsomrasztsága Hogyan tud Pap- bői kísérleti gazdaságban di Lajos 15 hold homokon állandóan 8—10 szarvasmarhát, lovat eltartani és emellett sok baromfit nevelni, sertést hizlalni, mikor a többség ennek a felére ls nehemindenki megtekintheti. 1 Gondolkodott Papdi Lajos, ] aztán szorozni, osztani kezd- j tünk. Kiderült, hogy az új J módszerekkel évente az őJ gazdaságában a növekvő j zen képes? Nincs elég takar- mennyiségű száraz takarmányok mellett a fő növénykultúrák után másodvetésként mintegy 600 mázsa silótakarmányt lehetne termelni. Ez pedig az eddigiekhez hasonló adagolás mellett — senki se csodálkozzék! — 37 darab szarvasmarha eltartását tenné lehetővé. Im, hát igaz-e | az, hogy a tudományos ho-j moki vetésforgók a homoki | gazdálkodás megváltását Je-| lentik nálunk? Ebben már; nem lehet kételkedni. Könynyű elképzelni azt is, milyen óriási kihatással lenne 15 hold földön 37 szarvasmarha tartása a gabonafélék és más szemestakarmányok hozamainak növelésére. mány! Papdi tudásától, erejétől telhetően először ls megoldotta a takarmánykérdést. Nyáron át tömegesen termeszt rozs után úgynevezett "nürnbergi" répát, ami emberi étkezésre is igen tápláló — takarmánykeveréket, silókukoricát és ezeket —, még napraforgó bugát és levelet is, amit mások szétszórnak a földeken — egy kaszálásnyi zöldlucernával összeszecskázza. Ezekből évente átlag 16 köbméter silót készít. A silót csak abrakként eteti. Elmondja, hogy amikor ezzel a silóval megeteti a jószágokat azok nagy mennyiségű van újra. A fákon itt-ott már megsárgultak a levelek, i az érett gyümölcsök illata összevegyül a levegőben a frissen olajozott iskolapadló szagával Benépesednek az iskola felé vezető utak, s az első osztályosok félénken, a felsőbb évesek pedig a megszokott beszédet vidámsággal sietnek már az iskolába. S az órák végén, amikor megszólal az iskolai csengő, s a szeptemberi napsütés langyos melege fürdeti a fákat, a tágas iskolaudvar éppen úgy zsong, akár a méhkas. Különös érzés így szeptemberben órát tartani az első osztályosok között. Végignézni a figyelő, kissé még riadt gyermekarcokon, nézegetve és mérlegelve egymást, hogy vajon mit várhatunk és mit is adhatunk egymásnak az elfövendő évek során. öli olvasni szeretnének belőlem, hogy vajon megértem-e majd őket, kedves és jó leszek-e hozzájuk, és segítek-e nekik abban, hogy négy év alatt komoly emberekké váljanak. Én meg arra gondolok, hagy bíznak-e bennem a csillogó szemek és megfogadják-e azokat a tanácsokat, amelyek életük és sorsuk javát szolgálják. Régen volt ilyen szép iskolakezdet, mint az idén. Mintha nem akarna végeszakadni a nyárnak, úgy csillognak és tündökölnek még a napsugarak. A madarak is be-betrilláznak az iskolaablakon, s még a felhők is sokkal fehérebbek, ahogy a jegenyék tetején úsznak. Olvasunk!. , Lassan, szépkiejtésű szavakkal, méltóságteljesen, ahogy ez már az első órákon szokás. Egymásután szólítom őket, hadd lássam, mit tanultak az általános iskolában. Megy ls szépen minden a maga rendjén. Néha fel-felkuhkantanak, hogy figyelem-e őket, vagy azért, hogy szólítás után tovább olvassanak. Iskolakezdés* kai? Lehetséges! őh, mennyi, mennyi mondanivalója lehet. Maga az új iskola?! Mennyi érdekes és szép van benne. Soksok olyat lát itt az ember, amiről a tanyai iskolában nem is igen beszéltek. Meg a város is mennyire új és szokatlan, nagy házaival és csillogó kirakataival. Mennyire mások az új városi barátok, mint a csendes tanyaiak. Mily otthonosan ülnek a padokban az első pillanattól. Mintha örökké itt jártak volna ebben az iskolában. 0 maga meg oly félve töri a szavakat, mintha odahaza minden évben pótvizsgázott volna. Sokszor annyira fél, hogy azt se tudja elmondani, amit igazában tud. •. i Bizony, nehéz gondolatok ezek. Sok tanuló hagyta már ott a középiskolát azért, mert az első napokban megijedt. Néha 6 maga is úgy érzi, hogy jobban tenné, ha visszafordulna és kimenne a tanyai emberek közé. Kapálná és kötözné a szőlőt. Mer! ml lesz Egy kislány —Tetszett— nekünk, hogy a közönség rendkívül fegyelmezetten viselkedett a Takaréktár utcai vendéglőben a vasárnapi áramszünetkor. Nem tetszett hogy ugyanitt a kiszolgáló személyzet bezáratta a kaput: se be, se ki nem mehetett senki. Nem lehetett volna kevésbé feltűnően elintézni a dolgot? Saját erőből nem megyl Ez azonban pillanatnyilag • Papdi szerint, szerintünk is! csak álom. Egy gazdának 371 szarvasmarhát gondozni, ser-j léseket hizlalni, gyümölcsöt, | szőlőt termelni, 600 mázsa sl-J lót elkészíteni, az árut érté- • kesíteni, a terményeket betakarítani éven által: lehetetlenség, ha még olyan nagy családdal rendelkezik is. Gépesíteni kell a főbb munká-: kat! De hogyan? Melyik 15 holdas parasztgazdaság az, mely sllókombájnt, fejőgépeket, traktort és efféléket tudna jelenleg vásárolni? Még ha lenne is ilyen, a drága gépeket sehogyan sem lehetne kihasználni 15 holdon. De ez a nagy kérdés is meg-: oldható. Hogy miként? Erre; maga Papdi válaszolt a kö-; vetkezőképp; ül előttem az első padban. Szőke. Épp olyan, mint a szeptemberi napfény. Két kerek kék tükör a szeme, és válligérő copfban a haja. Sándor Klárinak hívják. Falusi kislány, tavaly még a tanyai iskola nyolcadik osztályát járta. Kitűnő rendű volt a bizonyítványa, ezért íratták be a gimnáziumba. Pillanatra ráfeledkczik a szemem. Észreveszem, hogy nem figyel. Már majdnem szólok: "Klári! Te is olvass!* De hirtelen meggondolom magam és elmosolyodom. Megértő, szelíd mosollyal, úgy, aliogy a gyermeket megértő emberek szoktak. Na szólnék, csak megszégyenlteném. Kár lenne. Most nt első napon még túlságosan fájna. Annál is inkább, mert gondolatai most távoli vidékeken járnak. Két szeme a tanyai szérűskertek, s rétek színét látja, vagy ismerősök arcát simogatja. Látom azt is. hogy az emlékektől el-clszorul a szíve és maidnem hibugguan égszínkék szeméből a könnu. Egy sóhaj is elhagyja az ajkát, alig észrevehetően, finoman. Biztosan nem is vette más észre, csak én. Talán édesanyjára gondol? A régi iskola kedves közösségére? Vagy a szülői ház meleg szeretelére? Nem tudom. Talán szeretne elbeszélgetni az otthoniakakkor, ha megöltkik? Hogy megy akkor haza? Még az első osztályos általános iskolások is ujjal mutogatnának rá: "Nini, ez az a híres Sándor Klári, aki elment a középiskolába, de megbukott!" Mintha ezek a gondolatok felriasztanák és visszahoznák. Félénken, óvatosan körültekint nz osztályon. Ejnye, milyen sok maga-fnjtabeli kislány ül itt a padban, —• ismeri fel a pillanatnyi szomorúságán a barátokat —, hát ők is mind megbuknak? Hisz mindannyian tanyákról és falvakból jöttek. i — Nem hiszem? — felel magának a feltett kérdésre. A falubeliek mind nagyon szépen megállták a helyüket a városiban. Mért bukna meg akkor ö, aki az iskola jeles tanulója volt?! Megfutni gyávaság! — korholja és biztatja önmagát. A tanító úr is azt mondta: "Nem kell megijedni, Klári! Gondoli a falusi emberekre, édcsanádra és édesanyádra! Vegyél róluk példát! Dolgoznak és küzdenek! Mindig célhoz érnek!" Ezek a gondolatok megnyugtatják. Alig észrevehetően elmosolyodik, azután keresgélni kezdi az olvasmányban azt a mondatot, amelyikei éppen olvassuk. Az olvasmány végére értünk. — Most vegyétek elő a füzeteket, — szólok hozzájuk —, fogalmazunk! Gyakoroltuk a helyesírást! Felírom a táblára a gyakorlat címét. Alig múlik el pár perc, már sereennek is a tollhegyek a füzetlapok fehér tetején. S miközben a csend rátelepszik a tanteremre. elgondolkozom én is. és lassú álmodozással továbbszövöm Sándor Klári útját.. i Az első kél hónap bizony nehezen múlik el. Idegen lesz még az új iskola és a környezete. De később megbarátkozik az újjal és megtalálja benne • barátokat. Kezdetben ugyan csak az lesz a bizalmasa, akit fajtabélijének érez. Ehhez elég lesz egy egyszerű ruha, mint az övé, vagy a közelbe eső faluhatár. Azután megszokja a városi gyerekeket. Nem lesz kellemetlen a kollégiumi élet, és a szülői ház után se vágyik annyira, mint az első hetek estéiben, A honvágy is csak akkor ébred fel igazán benne, amikor eljön az első télidei szünet, Ekkor az elutazás előtti napon olyan lesz, mint az alvajáró, s egy órával előbb megy ki az állomásra, nehogy lekéssé a vonatot. Érdekes lesz az első hazatérés. Hogy ragyog és csillog majd a szeme, amikor az iskoláról kérdezik. Nem győz a sok kérdésre feleletet adni. Otthon a legjobb falat lesz az övé, is a kistestvérei is oly büszkeséggel néznek rá, mint egy nagyvit lágot járt idegenre. Az első év múltán már gyorsabban szállnak az évek. A második évben már nem is lest oly nagy szó a hazatérés. A kollégiumban megtanulja, hogy miként kell fogni a kést és a villát. Azt is kifun* dálja, hogy miként lehet egy-két csattal vagy fodorral csinosabbá tenni a ruhát. Tudja majd, hogy mi illik, s mi nem, Hogyan kell az emberekkel bánni és a felnőttekkel viselkedni. Harmadik osztályos korában hirtelen nőni kezd, és máról holnapra lesz belőle nagylány. Közben megismerik a fiúk, s less aki ellátogat miatta délutánonként a kollégium ablaka alá. ö meg ilyenkor elpirul, s mindig úgy lest, mintha véletlenségből venné észre. Amikor meg az utolsó évfolyamot járja, elmegy a fodrászhoz és rövidre vágatja szép, hosszú, copfos haját. Azután pályát választ és beiratkozik valamelyik főiskolára vagy egyetemre, • • A

flBn delelő felé közeledik, s még '•"I' fényesebb lesz az ószrehajló táj és a sárguló-fás udvar. Es mintha embert formálnának a napsugarak, magam előtt látom az öreg Sándor bácsit. Ügy öregesen látom, abban az időben, amikor már Klári lánya egyetemet végzett. Akkor már nagyon szikár lesz az öreg, és nehezebben mozog a lábán a mérföldjáró csizma. De a szemében azért ott lesz a büszkeség: "Íme, az én egyetemet végzett lányom!* Tudom, jogos lesz e büszkeség. Klári ncm olyan lány lesz, mint akiket a régi iskola nevelt, ö sohasem szégyelli majd senki előtt kimondani: "NézzétekI Ez az egyszerű parasztember, az én drága édesapám!" . ..Így van ez! Mégiscsak furcsa hónap ez a szeptember. Űj tanév kezdődik, fiatal életek indulnak teli szívvel s gazdag reménnyel a holnapok felé. >, Biztosan célhoz érnek. > • BÁNFALVI JÓZSEF