Délmagyarország, 1957. szeptember (13. évfolyam, 204-228. szám)

1957-09-04 / 206. szám

VILÁG PROLETÁRJAI'„ EGYESÜLJETEK A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT LAPJA XIII. évfolyam 806. szám Ara: 50 Hu" ' Szerda, 1957. szeptember 1. A művelődésügyi : miniszter rádiószózata Emlékezés Móricz Zsigmondra Segítsünk egymáson A szép cipők mesierei közöíi Kétszázat professzor és oktató írta alá a Szegedi Tudományegyetem tiltakozó jegyzőkönyvét Egyre több szegedi vállalat és intézmény dolgozói bélyegzik meg az ENSZ ötös bizottságának jelentését Á Szegedi Tudományegye­tem rektori tanácsa augusz­tus 28-án ülést tartott, ame­lyen — mint már jelentet­tük is — foglalkoztak az ENSZ rendkívüli közgyűlésé­nek összehívásával. A tanács­kozáson részvevők megálla­Dították: nincs másról szó. mint egy hamis okmánvhal­mazról. amelynek hamissága abból is kiderült, hogy a né­hány politikai személyiségen kívül, akiket az ENSZ ötös bizottságának jelentése meg­nevez — és akiknek semmi közük a magyar néphez — egyetlen tanút sem hoznak fel a jelentésben felsorolt ál­lítások bizonyítására. A je­lentés tehát alkalmatlan ar­ra, hogy az ENSZ közgyűlé­sén vita tárgyát képezze. A rektori ülésen állást foglal­tak a tekintetben is. hogy Magyarország ügyét csak népköztársaságunk kormá­nyának hozzájárulásával le­het az ENSZ közgyűlésének napirendjére tűzni: kormá­nyunk ilyen kívánalmat nem felezett ki. sőt tiltakozott ez ellen. Elhatározták. hogy csatlakoznak az ország tilta­kozó mozgalmához, vala­mennyien egy emberként áll­nak a munkás-Dara szt kor­mány mellett és ezt aláírása­ikkal fejezik ki. A rektori tanácskozásról készült jegyzőkönyvet — egyetértésük kifejezéséként — a Szegedi Tudomány­egyetem kettőszázét profesz­szora és oktatója írta aló. A Hazafias Népfrontbizott­sághoz tömegesen érkeznek tiltakozó memorandumok az ENSZ ötös bizottságának je­lentése ellen, amelyeket a dolgozók aláírásaikkal pe­csételtek meg. A Csongrád megyei FÜSZÉRT. a Radnóti Gimnázium, a kerületi taná­csok. a Vendéglátó Vállalat KISZ-szervezete. a Tégla­gyári Egyesülés, a Papucsos Ksz. az Állatni Biztosító, a kereskedelmi és pénzügyi nyugdíjasok és más vállalat, intézmény dolgozói emelték fel szavukat az úgynevezett „magyar kérdés" ENSZ-beli tárgyalása ellen. Csütörtökön gyűlést tartanak a szegedi jogászok Holnap, csütörtökön dél-! után 6 órakor az Ügyvédi Kamara nagytermében gyű-! lést tartanak a szegedi joga- < szok. hogv fontos kérdéseket; megbeszéljenek. A jogász-; gyűlésen megtárgyalják az; ENSZ ötös bizottságának ha- j zug és hazánkat rágalmazó] jelentését. A jogász-gyűlésen dr. Búza ! László akadémikus, a Sze- ! gedi Tudományegyetem nem-! zetközi jog tanszékének ve- j zetője tart előadást, majd; utána vita következik; yiCeQfiaUQCLtni és meQuenni..s Nemrégiben két hangle­mez-lehallgató modern fül­két kapott a Kárász utcai Hangszer és Hanglemez Szaküzlet. Képünk a hang­szer-szaküzlet egvik kedves vásárlóiát ábrázolja, mintha csak a „Gyere, üli kedves, mellém" című népszerű ma­gyar tánclemezt hallgatná a mikrofonnal ellátott párnás fülkében. Milyen egyszerű: meghallgatni és megvenni kedves hanglemezünket. 16 mázsa bűza és 18 mázsa őszi árpa a javított szikesen A Délalföldi Mezőgazdasá­gi Kísérleti Intézet talajja­vítási osztálya kelemenzugi kísérleti telepén Prettenhof­fer Imre, az intézet kiváló kutatója irányításával 10 éve folynak a nagyüzemi kísérle­tek. A tiszántúli mésztelen szikesek legeredményesebb módszerének kidolgozását tűzték ki célul. A talaj termé­szetétől függően holdanként 2—300 mázsa mésziszappal, kevésbé savanyú talajokon sárgaföld terítéssel teszik termőbbé a szikeseket. A javítási módszerek ered­ményességét bizonyítja, hogy a nagyüzemi kísérleti táblák hét év átlagában 11 és fél mázsás búza, 15,3 mázsás őszi árpa, s csaknem tízmá­zsás cukorborsó terméssel fizettek, vagyis meghárom­szorozódott a szikesek ter­méshozama. Az idén különösen jó volt a termés. A javított táblák búzából 16 mázsa, őszi árpá­ból pedig a szikes talajon rekordnak számító 18 má­zsás termést hoztak. így a javítási költségek három­négy év alatt visszatérülnek, s a szikes földeket legalább egy emberöltőre megjavítot­ták. 9 víztároló épült Bulgáriában A bolgár mezőgazdaság egyik legnagyobb veszedelme az aszály volt. Az elmúlt rendszerben 357 000 hektár­nyi területen folytattak ön­tözéses gazdálkodást, ajmi az összes öntözhető területnek mindössze 2 százaléka. A népi hatalom évei alatt óriási arányban bontakozott ki az öntözőrendszerek ki­építése, ami az öntözésen kí­vül nagyban hozzájárul még a villamosenergia-termelés fejlődéséhez is. Az elmúlt 13 év alatt 9 nagy víztárolót építettek Bulgáriában, ame­lyek segítségével 3 650 000 dekár, termőföldet lehet el­látni kellő mennyiségű víz­zel. Az újabb víztárolók építésével a közeli években az öntözhető terület tovább '•növekedik. Tiltakozunk az ellen, kegy beleavatkozzanak belügyeinkbe Lapunk vasárnapi szárná- viláe közvéleményét akarják ban részletes beszámolót kö- félrevezetni zöltünk a Szakszervezetek Hazánkban —> fsv a mi Csongrád megyei Tanácsának megyénkben is — a szerve­üléséről. ahol megvitatták a zett dolgozók óvják, védik a részvevők, hogyan segíthetik nyugodt munkát, békés életet jobban a szakszervezetek a biztosító törvényes társadal­gazdaságos termelést. Ezen mi rendünket, életörömmel az ülésen — mint közöltük— eltelve, bizakodóan tekinte­határozati javaslatot fogad- nek a jövőbe, tak el. amelyben kifejezésre Megyénk dolgozói méltán juttatták tiltakozásukat az büszkék az ellenforradalmi ENSZ ötös bizottsága ielen­tése ellen. Az alábbiakban közöljük az ENSZ-hez eljut­tatott tiltakozásuk szövegét: „A Szakszervezetek Csong­rád megyei Tanácsa a me­gye valamennyi szervezett dolgozóia nevében határoza­tilag tiltakozik az Egyesült Nemzetek Szervezeténél az úgynevezett ötös bizottság jelentése miatt. Ezt a jelen­tést rosszakaratú rágalma­zásnak tartjuk, mellyel né­pünk ellenségei a nemes cé­lokért létrejött Egyesült Nemzetek Szervezetét és a zendülés óta törvényes kor­mányunk vezetésével elért eredményeinkre. szembe­néznek minden nehézséggel és legyőzik azokat. A magyar ügy a mi ügyünk és tiltakozunk az el­len. hogy beleavatkozzanak belügyeinkbe. Követeljük, hogy az ENSZ vegye le napi­rendről és semmilyen formá­ban ne tárgyalja az úgyneve­zett magyar ügyet. A megye szervezett dolgo­zói nevében: A Szakszervezetek Csong­rád megyei Tanácsa", Gazdag paprilcaszüret az Öthalmi Állami Gazdaságban Mint sokfelé máshol, az el­múlt hetekben az öthalmi Állami Gazdaság paprika­gazdaság tábláin szaporítják, nemesítik tovább, csak azután kerülhet ki a termelőkhöz. A történelmi szegedi vár maradványának sorsa fölött már évek óta vitatkoznak az illetékesek és a közvélemény. A vita közben banális ja­vaslatok is felbukkantak, de végül mégis az az elv győ­zött, hogy óvnunk és gazda­gítanunk kell nemzeti mul­tunk emlékeit, hiszen ez ha­zafias kötelességünk. Szegednek amúgyis kevés a műemléke, a szegedi vár pe­dig az Alföld elpusztult kö­zépkori műemlékeinek szinte egyetlen hirmondója lehetne. A jövőben várhatóan fellen­dülő szegedi idegenforgalom ugyancsak indokolttá teszi, hogy szaporítsuk és gazdagít­suk műemlékeinket. Az Országos Műemléki Fel­ügyelőség felkarolta azt a gondolatot, hogy a szegedi vár legyen az alföldi várma­radványok várostörténeti anyagának bemutató helye és tervet készített a szegedi várrom jövőjére. A terv sze­rint kőtár-múzeumot rendez­nek itt be. hiszen a múzeum épületének szomszédsága és a kitűnő környezet alkalmassá teszi erre a várat. A városi tanács a kezde­ményezést örömmel fogadta, s azt a 200 ezer forintos meg­ígért anyagi támogatást is szí­vesen vette, amit az Orszá­gos Műemléki Felügyelőség levelében jelzett. De nemcsak tudomásul vette a városi ta­nács a kezdeményezést, ha­nem maga is tevékeny részt vállalt megvalósításábpl: a kőtár-múzeum berendezését a hároméves, tervbe, iktatta és a további 300 ezer forintnyi összeg biztosítását magára vállalta. Értesülésünk szerint a jövő évben már meg is kezdik a szegedi várrom restaurálását és a kőtár-múzeum kialakí­tását. Sikerrel szerepelt Szegeden a Hol éczy-együttes Hétfőn este az újszegedi sza­badtéri színpadon Szeged kö­zönségének is bemutatkozott • sikerekben gazdag szovjetunió­beli turnéjáról nemrég hazaér­kezett Hoíéczy-együttes. A kitűnő együttes szereplésé­től sokat vár a közönség és töb­bet is kapott, mint a legutóbbi hasonló rendezvények szerep­lőitől. Az Európahírű harmoni­ka-művész és együttese a "dal­lamos" dzsesszből adott ízelí­tőt magas művészi fokon, s hogy a jóízlésű közönségnek ez a dzsessz-fajta jobban tetszik, az lemérhető volt a meg-meg­újuló viharos tapsokon. Nagy sikert aratott Kabos László magánszámaival. A rendkívül szellemes számoknt jóízű humorral előadó művészt szinte nem akarták leengedni a színpadról. Kár, hogy számai között olyanok is szerepeltek, amelyeket évekkel ezelőtt is hallottunk tőle. Hasonló kifogást emelhetünk Murányi Lili egyébként eredeti konferálásával szemben is. A szabadtéri színpadok műsorai­ról jól ismert és közkedvelt földjein is elkezdődött a szü- " művésznő ezúttal szinte eleje ret A gazdaságnak szinte ki­fogástalan paorikatermése van a idén. Az egyik 15 hol­das területről, melynek pa­lántáit melegágyakban nevel­ték a tavaszon, eddig már 4 vagon beérett piros paprikát szedtek le. A gazdaság dol­gozói és vezetői 45—50 má­zsás paprika átlagtermésre számítanak. Az egész termés együttvéve 35—36 vagonra becsülhető. Ez a nagy meny­nyiségű paprika nemcsak ki­fogástalan minőségű nyers­anyagként szolgál a feldolgozó vállalatnak, hanem magja is elsőosztályú elit vetőmag lesz Termelnek a gazdaságban úgynevezett szuper elit pap­rika vetőmagot is. Ezt a ma­got jövőre még nem adják ki a termelőknek, hanem a Német csizmák Franciaországban Ezek voltak az áldozatok 1939-45-ben Ma az ő gyermekeiknek vigyázzban kell áll­ni ok és tisztelegniük, ha apjuk gyilkosa, dr. Speidel ellép előttük tői-végig megismételte legutób­bi — Szegeden is elhangzott — műsorát. Az újjáalakított — és jól újjá­alakított — Harsányi-együttes bemutatkozása is sikerrel zá­rult. A közkedvelt hármas két új tagja kitűnően beleilleszke­dett a régi együttes stílusába és az eredeti Harsányi-együttes színvonalán áll. Mérsékelt sikert aratott Ge­rard Laboch agyoncsépelt és az átlagos fölé nem emelkedő cnokszámaival, valamint Ács Marietta, a rendkívül tehetsé­gps komika, akinek műsorszá­maiban sajnos több volt az al­pári, mint a humor. (€• V Kőtár-múzeummá fejlesztik

Next

/
Oldalképek
Tartalom