Délmagyarország, 1957. szeptember (13. évfolyam, 204-228. szám)

1957-09-01 / 204. szám

2 Vasárnap, 1957. szeptember L Uj ösztöndíj- és tandíjrendszer az egyetemeken és a főiskolákon A Ma«var Közlöny vasárnapi számában meeielenik a kormány határozata az úl ösztöndíi- és tandíjrendszer bevezetéséről az egyetemeit, tőiskolák és akadémiák nappali tagozatain. A határozat bevezetőben megállapítja, hogy az eddigi egyetemi üsttön- és tandíjrendszer nem szolgálja kielégítően felsőoktatási célkitűzéseink megvalósítását. A kormány égért szükségesnek látja olyan új rendszer bevezetését, amely az eddigi hiányosságokat kiküszöböli és biztosítja elsősorban az osztály szempontból arra legérdemesebb fiatalok továbbtanulását, A határozat szerint az egyetemi hallgatók a következő állami Juttatásban részesülhetnek: A tanulmányi ösztöndíj: rendszeres szociális támogatás; rendkívüli segély; népköztársasági, egyetemi és főiskolai ösztöndíj; egyéb ösztöndíj. A tanulmányi ösztöndíi havi 100 forinttól 250 forintig terjed. Az a hallgató kaphatja, akinek tanulmányi átlageredménye legalább „jó". Nem részesülhet benne az a hallgató, akinek eltartói havi 3000 forintot meghaladó jövedelemmel rendelkeznek. A rendszeres szociális támogatás pénzből. Illetve természetbeni juttatásból áll. A pénzbeli juttatás 80—150 forintig terjed. Ebben — a tanulmányi eredménytől füegőerj — elsősorban a munkások. mezőgazdasági munkások. falusi félproletárok és mezőgazdasági termelőszövetkezeti tagok gyermekei részesíthetők, ha eltartóik jövedelme nem haladia meg az 1600 forintot. Természetbeni juttatásban — kedvezményes szállás és ingyenes étkezés — a szociális körülményeik folytán arra ráutalt hallgatók részesülhetnek. Nem részesülhet ingyenes étkezésben az, akinek eltartói havi 2500 forintot meghaladó jövedelemmel rendelkeznek. A tanulmányi ösztöndíj és a rendszeres szociális támogatás pálvázat útján nyerhető el. A rendkívüli segélyt — pénz. tankönyv, tanszer stb. — a hallgatók a szociális helyzetüktől függően kaphatják. A népköztársasági, egyetemi és főiskolai ösztöndíj öszszege havi 700 forint. Az első évfolyamú hallgató Ilyen ösztöndijat nem kaphat. Az ösztöndíj — ha az új rendszer már valamennyi évfolyamra kiterjed — tanévenként 150 hallgató részére adományozható. A termelési gyakorlatos ösztöndíj, a tanulmányi úttal kapcsolatos költségtérítés. a nyári és a demonstrátorí ösztöndíj jelenlegi mértéke változatlan marad. Az 1957—58-as tanévtől kezdve az első és a második évfolyamú hallgatók, az Ú1 ösztöndíj-rendszernek valamennyi évfolyamra való kiterjesztése után pedig minden hallgató — ha ingyenes etkezési utalványban nem részesül — a télies étkezési költséget fizeti. A tandíj összege félévenként 1000 forint. A tandíifizetés szabályait, a tandíjmentességben részesíthetők körét — beleértve a teljes vagy részleges tandíjmentesség feltételeinek meghatározását — a művelődésügyi miniszter az érdekelt miniszterekkel egyetértésben állapítja meg. Az ösztön- és tandíjrendszert 1957. szeptember 1-én az egyetemek, főiskolák is akadémiák első és második évfolyamain kell bevezetni. A magas évfolyamú hallgatók az eddig szabályok szerint továbbra is részesíthetők a jelenlegi juttatásokban, számukra a tandíirendszer is változatlan marad. Az 1958—59. tanévtől a negyedik, vagy ennél magasabb évfolyamú hallgatók 8 jelen határozattal bevezetett rendszer szerint kaphatnak tanulmányi ösztöndíiat azzal az eltéréssel, hogy ezeknek az évfolyamoknak a hallgatói pályázat alapján a jelenleginél magasabb összegű pénzbeli szociális támogatásban részesülhetnek. A népköztársasági egyetemi és főiskolai ösztöndíj összege ezeken az évfolyamokon változatlan. Az a hallgató, aki saját hibájából évfolyamot ismétel, rendszeres szociális támogatásban nem részesülhet. A kormány felhatalmazta a művelődésügyi minisztert, hogy az érdekelt miniszterekkel egyetértésben az e határozatban megállapított iövedelemhatárokat a szükséghez mérten módosítsa, illetve az eltartott csalódtagok számához arányosítsa. Sok bányász kapott kitüntetést Szombaton délelőtt az Országházban ünnepséget tartottak, amelyen a szén-, olaj-, bauxit-, érc- és márvónybányászat legjobb dolgozóit, műszaki vezetőit tüntették ki- Az ünnepségen részt vett Dobi István, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Czottner Sándor nehézipari miniszter, Blaha Béla, a Bányászszakszervezet elnöke, a Szovjetunió, a Kínai Népköztársaság, a Csehszlovák Köztársaság, a Német Demokratikus Köztársaság, Franciaország hazánkba érkezett bányászküldöttsége. Dobi István beszédében üdvözölte a VII. bányásznap alkalmából a vas-, szén-, olaj-, bauxit-, érc- és ásványbányászoknt, ás a bányásznapra hazánkba érkezett külföldi bányászküldöttségeket. Rövid beszéd után Dobi István átadta 100 bányásznak és műszaki vezetőnek a »Szocialista munkáért- érdemérem és 53 bányászati dolgozónak a -Munkaérdemérem- kitüntetést A kitüntetettek nevében Léyijrdy PeremJ, n Dorogi Szénbányászán Tröszt igazgatója mondott köszönetet. Ölést tartott az Országos FISídmüvesszövetkezetí Tanács Szombaton a parlament épületében ülést tartott országos Földmflvcsszövetkezeti Tanács. Az ülésen többek között megjelent Hónai Sándor, az országgyűlés elnöke, Dögei Imre földművelésügyi miniszter, Nagy Józsefné könnyűipari miniszter, Nyers Rezső, a S/0VÜSZ igazgatóságának elnöke, Nagy Dániel, az Elnöki Tanács elnökhelyettese. A külpolitika Malájföldi Szövetség hírei _ a |rlt Nemzetközösség új tagja röviden Dobi István, Kádár János és Horváth Imre Vietnam nemzeti ünnepe alkalmából üdvözlő táviratot küldött Ho Si Minh elnöknek és Fam Van Dongnak, a Vietnami Demokratikus Köztársaság Minisztertanácsa elnökének és külügyminiszterének. • A Népköztársaság Elnöki Tanácsa Boldoczki Jánost rendkívüli és megliatalmazott nagykövetté nevezte ki és megbízta a Magyar Népköztársaság Ulgn batori nagykövetségének vezetésével. Moszkvából jelenti a TASZSZ: A Szovjetunió Legfelső Tanácsának Elnöksége V. M. Molotovot, a Szovjetunió rendkívüli és meghatalmazott nagykövetévé nevezte ki a Mongol Népköztársaságba. V. I. Piszarevet, az eddigi nagykővetet a követség tanácsosává nevezték ki, követi rangban. Washingtonból jelenti a Reuter: Az amerikai képviselőkéit végleges döntést hozott a külföldi segélyprogram összegéről, amely 3 milliárd 435 millió 810 ezer dollár. Egymilliárddal kevesebb, mint amennyit Ewenhower elnök eredetileg kért. Erich Ollenhouer, • Német Szociáldemokrata Párt elnöke Wiesbadenbcn mondott beszédében a moszkvai szovjet—nyugatnémet tárgyalásokról szólva megállapította, hogy a nyugatnémet kormány nem követett szerencsés politikát. Ollenhaucr szerint a Német Szociáldemokrata Párt minden lehetőséget felhasznál majd -a keleti tömbbel való kapcsola tok normalizálására-. fái •Hí a Nagyösssegíí nyeremények j e heti lottón Beérkezett 2 millió 60 ezer 420 darab lottószelvény. A nyertes szelvények között 3 millió 00 ezer 630 forint kerül elosztásra. Ullalálatas szelvény nem volt. Négy találatot öt joga/ló ért el, nyereményösszeg egyenként 309 082,50 forint. A háromtaldlatos szelvények száma 748 darab, nyereményösszege egyenként 1032 forint ötven fillér. Két találatot 33 992 szelvényen értek el és azokra egyenként 22,50 forint nyeremény jut. Augusztus 31-én a Malájföldi Szövetség a Brit Nemzetközösség tagjává vált Az új államszövetség kilenc maláj államból: Perak, Selanger, Negri Sembilan, Pahang, Perlis, Ivedah, Kelantun, Trengganu, Jokeré szuitánálusokból, valamint Maiakka és Penang (két volt brit) területből álL Az államszövetséget a szultánok által megválasztott főszultán, első alkalomból Negri Sembilan uralkodója vezeti, A Maláj Szövetség a Hátsóindiai-.féksziget és egyúttal az ázáai-kontinens legdélibb részét foglalja el. Területe 130 000 négyzetkilométer, lakóinak száma, közel 6 millió. Jő. A lakosság fele mplúj. de kínaiak is igen nagy számban élnek itt (38 százalék.) Mindennek ellenére az új állam Hivatalos nyelveként u maláj és egyelőre tíz évre az angolt fogadták el, s ezenkívül a mohamedán vallást államvallássá .nyilvánították. A terület fontos stratégiai jelentőségű, , hiszen innen az ázsiai tengerek legjelentősebb víziútja, a Malakka-szorns könnyen ellenőrizhető. Malájfölei katonai jelentősége mellett fontos gazdasági terület is. Különösen a nyugati partvidéken számos, nagykiterjedésű kaucsukültetvény található, ezenkívül jelentékenyen ón-, mans gán-, wolfram-, bauxit-j aranyé bányái is. A malájföldi dzeuu* gelekben jelenleg is harcot folytatnak Malájföld igazi szabadságáért kiizdő partizánok a brit kalonaság ellen. A Malájföldi Szövetség a brit nemzetközöss ség tizennegyedik tagja. Az ünnepséget Kuala Lumpurban, az új állam fővárosában tartolták. A függetlenségi kiáltványt Abdul Rahman herceg, miniszterelnök olvasta .fel, aki néhány perccel azelőtt vet* to -át,a hatalom átadásának:okmányait a glou'cesteri hercegtől, az angol korona képviselőjétől. A függelienségt nyilatkozat felolvasása először maláj, ma.'d angol nyelven történt ineg. Utána a tömeg hétszer cgymásuláh kiáltotta: cmepleka* (szabadság) és a nemzeti himnusz: hangjai mellett felvonták az árbocra a maláj lobogót. Az ünnepség a Korán egy versénék felolvasásával, 191 ágyúlővéasel, 19 perces imával, valamint színes léggömbök feíeresztésével ért véget, rV VTTVWVWVTVVVVVVTVWTVVVVWV fTTTTTTT yVWVVVTVTTWVVV AZ ENSZ NEM VALHAT A NYUGATI HATALMAK ESZKÖZÉVÉ. Aligha szükséges részletesen indokolni azt, hogy az Egyesült Nemzetek Szervezete szeptember 17-én kezdődő tizenkettedik ülésszakára milyen nagyfontosságú feladatok megoldása hárul. Elég itt megemlíteni a leszerelés kérdését, vagy a hosszabb idő óta igen feszült közép-keleti helyzetet ahhoz, hogy nyilvánvalóvá váljék: az ENSZ-nek sokat kell tennie a béke megőrzése és a nemzetközi feszültség csökkentése érdekében. E feladat • teljesítésének lehetőségeit csaknem a minimumra csökkenti az az amerikai nyomásra született határozat, amelynek értelmében szeptember 10-re rendkívüli ülésre ül össze az ENSZ-közgyűlés — még a régi, XI. ülésszak befejezéséül —, hogy -megtárgyalja* az úgynevezett -magyar kérdést*. Az elmúlt napok sorén külpolitikai rovatunkban néhány jelentős külföldi sajtóorgánum állásfoglalásán keresztül rámutattunk arra, hogy a nemzetközi közvélemény mennyire elítélt a -magyar kérdés* napirendre tűzését, miután az belügyeinkbe való durva beavatkozást jelent és alapvetően ellentétes az ENSZ-alapokmány szellemével. Népköztársaságunk ENSZ-küldöttsége az elmúlt napokban megfelelő lépéseket tett annak érdekében, hogy illetékesek és a haladó államok közvéleménye részletesen is megismerje álláspontunkat az ENSZ ötös bizottság úgynevezett -jelentéséről*. Mód Péter állandó ENSZ-küldöttünk Hammarskjöld ENSZ-főtitkárt kereste fel, Szarka Károly külügyminiszterhelyettesnek pedig India, Ceylon és más dél-ázsiai országok kormányköreivel való tanácskozás után Nasszer egyiptomi köztársasági elnökkel volt alkalma megbeszéléseket folytatni. ELHANGZOTT A NYUGATI HATALMAK ELSŐ ÁTFOGÓ LESZERELÉSI JAVASLATA. Az ENSZ leszerelési albizottságának Londonban március második feEGY HET NEMZETKÖZI ESEMÉNYEI lében megkezdett tanácskozásai során az elmúlt hét csütörtökjéig lényegében csak a Szovjetunió terjesztett elő leszerelési javaslatokat: április 30-án és június 14-én. Az elmúlt csütörtökön azután a nyugati delegációk is előálltak részleges megegyezést indítványozó leszerelési javaslatokkal. A 11 pontból álló javaslatok lényegében az Egyesült Államoktól származnak, kidolgozásuknál azonban meghallgatták az angol, a francia és a kanadai kormány, valamint az Északatlanti Szövetség többi tagállamának véleményét is. Az emlékirat formájában előterjesztett nyugati javaslatokról Stassen, az Egyesült Államok leszerelési megbízottja, a javaslatok előterjesztője csütörtökön azt mondotta, hogy e javaslatok -messzemenőek, gyakorlatiasak és megvalósíthatók*. A nyugati propaganda egyidejűleg arra összpontosítótta erejét, hogy elhitesse a közvéleménnyel, miszerint ezek a javaslatok jelentékenyen megközelítik a Szovjetunio álláspontját, s ezért ügy tekinthetők, hogy a nyugati hatalmak erősen elősegítik a leszerelés megoldását. Aki azonban figyelmesen elolvasta a nyugati javaslatokat, az hamar rájött arra, hogy az említett nyugati kommentárok távolról sem fedik a tényeket. Mint Valérián Zorln, a Szovjetunió leszerelési küldöttségének vezetője röviddel a nyugati javaslatok előterjesztése után tett néhány megjegyzésében rámutatott, a nyugati javaslatok nem tartalmaznak semmi olyant, ami arról tanúskodnék, hogy szerzőik valóban a leszerelés halaszthatatlan megoldására törekszenek. E javaslatokban nincs semmi új a korábban előterjesztett nyugati javaslatokhoz képest, sőt sok kérdésben még azt is visszavonják, amit eddig javasoltak — állapítja meg Zorin. A szovjet küldöttség természetesen részletesen tanulmányozza a nyugati javaslatokat, s a jövő héten, amikor a pillanatnyilag Washingtonban tartózkodó Stassen amerikai leszerelési megbízott, aki tanácskozásokat folytat Dulles külügyminiszterrel a leszerelés kérdésében, visszatér, a leszerelési tanácskozások a nyugati javaslatok vitájával ismét folytatódnak. A SZOVJETUNIÓ MÁR RENDELKEZIK INTERKONTINENTÁLIS RAKÉTAVAL. Az elmúlt hét nap legnagyobb visszhangot kellő világeseménye kétségtelenül az a bejelentéi volt, amelyben a Szovjetunió a világ tudomására hozta, hogy sikeres kísérleteket végzett az interkontinentális, egyik földrészről a másikra átlőhető rakétával. • A szovjet tudósok eredményes kísérleteikkel megelőzték a nyugati, hasonló célú próbálkozásokat, aminek mindenekelótt tudományos, de természetesen katonai vonatkozásban is, egyelőre fel sem mérhető jelentősége van. Érthető, hogy a kérdéses szovjet jelentést Nyugaton elképedve, sőt megdöbbenéssel fogadták, hiszen lényegében arról van szó, hogy megdőlt az a vélt katonai fölény, amelynek létezését a nyugati hatalmak arra alapozták, hogy végső esetben atom- és hidrogénbombáikat gyorsabban tudnák szovjet célpontok fölé juttatni, mint ahogyan erre a szovjet haderő nyugati célpontokkal kapcsolatban képes volna. — »A Moszkvából érkezett hír jelentőségét — írja e bejelentéssel kapcsolatban Baerwolf, egy ismert nevű nyugatnémet katonai szakíró — hadtörténelmi szempontból csak az első atombombának az amerikaiak által történő előállításával lehet összehasonlítani,., A sikeres szovjet kísérlet az eddigi legkedvezőtlenebb mórtékben Amerika ellen billentette a mérleget a fegyverkezési versenyben*. A SZÍRIAI HELYZETRŐL. Azok a nyilatkozatok, amelyek szíriai államférfiak részéről az elmúlt héten elhangzottak, nem hagytak kétséget az iránt, hogy ha Szíriát nyugati ország, vagy országok részéről katonai támadás érné, úgy a szíriai nép nem habozna mindent megtenni annak értlekében, hogy a nyugati számítások ne teljesülhessenek. A legutóbbi, Szíriával kapcsolatos fejlemények: abban összegezhetők, hogy. az amerikai külügyminisztérium rendkívüli küldöttje, Henderson révén megkísérli egy Szíria elleni katonai szövetség létrehozását, E szövetség lényegében Törökországból, Irakból, Jordániából és Libanonból állna, kiegészítésül pedig az Egyesült Államok is csatlakozna a már meglévő bagdadi szövetséghez. Az így kialakult helyzet — amerikai vélemény szerint — arra késztetné Szíriát, hogy elfogadja az Egyesült Államok követeléseit és csatlakozzék egy Egvlptom-ellenes katonai blokkhoz. Ha ennek szükségességét Szíria szépszerével nem értené meg — hangzik az ameriknt elgondolás további része —, úgy , gazdasági blokáddal kell őt erre kényszeríteni. Ezek a tervek azonban nem számolnak a ténvekkel, azzal, hogy Szíria élvezi a legtöbb arab állam támogatását, Egyiptommal való baráti kapcsolatai szorosabbak, mint valaha és végül, hogy a megkötött szovjet—szír gazdasági egyezmény teljes függetlenséget és gazdasági biztonságot nyújt Szíria számira, Perényl István