Délmagyarország, 1957. augusztus (13. évfolyam, 178-203. szám)

1957-08-16 / 191. szám

Péntek. 1957. augusztus 10. Visszaérkezett Moszkvába a szovjet párt- és kormányküldöttség Hruscsov beszéde a moszkvai nagygyűlésen A szovjet párt és kor* rtiányküldöttség, amely Né­metország Szocialista Egy­ségpártjának és a Német De­mokratikus Köztársaság kor* rflányénak meghívására egy­hetes látogatást tett n Német Demokratikus Köztársaság­ban, szerdán délután vissza* érkezett Moszkvába. A küldöttség fogadására a vnukovoi repülőtéren sok száz dolgozó gyűlt egybe. El­Í öttek az SZKP Központi liZottságának elnökségi tag­jai. Ott voltak a diplomáciai képviseletek vezetői, vala­mint a szovjet és a külföldi újságírek. Hruscsov ás Mlkojan kö­szöntötte a fogadásukra meg­jelent moszkvaikat. Az üd­vözlés ütáh felállva, hosszan­tartó tapssal köszöntötték a gyűlés résztvevői a szónoki emelvényre lépő N. Sz. Hruscsovot, aki rövid beszé­det mondott. -Utazásunk Igen sikeres volt és felülmúlta Várakozá­sainkat*. állapította meg a jelenlévők nagy tapsától kí­sérve Hruscsov, majd utalt a szoviet és a német nép kapcsolatainak múltjára is. Hruscsov hangsúlyozta: a népek látják, hogy a műlton túl kell lépni, és a szovjet. vAlamlnt » német nép között joharáti békés viszonyt kell teremteni. Ez mindkét ország érdeke, Európa és az egész világ békéjének érdeke. Mindenütt, ahol a szovjet kormányküldöttség megfor­dult, azt tapasztalta, hogy az egész nép mélyen magáévá tette ezt a kívánságot. Németország egyesítésérlek kérdéséről szólva Hruscsov megállapította: a Szovjetunió teljes mértékben támogatja az NDK kormányának az or­szág békés, demokratikus egyesítésére vonatkozó ja. vaslatalt, úgy véli. hogy ez a helyes és az egyedül járható út a német kérdés megoldá­sára. Adenauer ezt a kér­dést, az erőpolltlka alapján akarja megoldani, fegyvere­sen kívánja megvalósítani Németország egységét. -De ha fegyveresen akar­ják megoldani a német kérdést, ez már nemcsak a Német Demokratikus Köztársaság ügye lesz, ha­nem minden olyan országé, amely aláirta a varsói szerződést! — jelentette ki a résztvevők nagy tapsa közepette Hrus­csov. Beszédének végén kö­szönetet mondott a német vezetőknek a sz.ivélyes fo­gadtatásért, majd éltette a szovjet és a német nép ba­rátságát. A moszkvai dolgozók nagy­gyűlése a szovjet himnusszal ért véget. PRAVDA : Miért csapnak Bonnban olyan nagy hűltót a „haza­telepítést probléma'* körül? Ezer cipőmodell A cipőipar kiállítást rende­zett az 1998 első félévére tervezett modelljeiből. A be­mutatott modelleket a cipő­mlntakészitő és tervező válla­lat, a Duna, a Tisza, a Szom­bathelyi, a Divat, a Sziget­vári és az Ifjúsági Cipőgyár tervei szerint készült 1200 Cipő közül választották ki. 30 féle színű bőrt használ­tak fel. Köztük a külföldön divatos, úgynevezett piszkos­fehéret, olajkéket és acélké­ket. Újfajta bőröket is dol­goztak fel. ilyen a zsugorí­tott sertésbőr. A sarokmagas­ság négy centimétertől egé­szen 10 centiméterig váltako­zik. A férfiaknak a Duna Cipő­gyár olaszos, nyújtott fazonú férfiszandált készített. A gyermekcipők is nagy válasz­tékban vannak, gyógybetétes cipők is készülnek. BÁNFALVY IÓZFFF: / VENDÉG VOLTAM LENGYELHONBAN Kivégezték Böjti őrnagy gyilkosait Sípos Zsigmondot és Erdész Józsefet —, akik az. elmúlt té­len Böjti Irtit-p karhatalmi őr­nagyot a Szabadság téfWl, to­vábbá két idős asszonyi a Csurgói úton meggyilkoltak, nlajd az elsőfokú halálos ítélet után a börtönből megszöktek, elfogalásttfc után — másodfokon a Legfelsőbb Bíróság is halálra Ítélte. Az Ítéletet augusztus 16­én végrehajtották. Varsó legszebb épülete a ~ tudomány és kultúra palotája. (Képét már e lapban közöltük. A Szerk.) Ezt a palotát 1992-től 1955-ig szovjet építészek építették, s a szovjet nép ajándékozta a lengyel fővárosnak. Palota építészeti remek. Hogy fo­galmunk legyen a nagyságé­ról. felsorolok pár adatot. A palota 235 méter magas és 37 emelet nagyságú. 3288 szo­bája van. Ha a felhasznált téglákat egymás mellé ten­nénk. kitenné a földgolyó egynegyedét. Ha minden ter­mében egy percet töltenénk, akkor ket hónap, 6 óra és 48 perc kelléhe a megtekin­téséhez. Ha az a gyerek, aki itt születne s a palota min­den helyiségében egy napot eltöltene, mire kijutna belő­le, kilenc éves lenne. Het­venezer vilégttólámpa ég, 121 ezer négyzetméter a padló területe és a napi előadások alkalmával 12 ezer széket használnak. A palota azon­ban mégis ragyog a tiszta­ságtól. A termek csodálatos szépek. A földszint folyosóin uráli és kaukázusi márvány. Rengeteg népi díszítés ezer ötlettel párosulva (A népi motívumok lengyelországiak, a lengyel néptől vették át a szovjet tervezők.) A különfé­le termekben különféle szí­nű és különféle for­májú székek vannak. Na­gyon szép a kongresszusi te­A rstltdrlökl Pravda arról fr, hogy Nyugat-Náineiorsr.ágbnu nagy hflhói csaplak -A Szovjet­unióban levfl németek bazalele­(illésének* mrmdvnesihált prob­lémája körlll. A Pravda kifejti, hogy a bon­ni kormány a srúlmn forgó prob­lémái a moszkvai tárgyalások központi kérdésévé igyekszik lenni, A szovjet kormányltilldöH­ség megvilágította a dolgok lényleges állását és kifejtette a szovjet kormány álláspontját, u liazatelepítésről. A Szovjetunió­ban nincsenek ógynevezeii visz­szalartott német állampolgárok. A -németek Jinzatelepltésé­nek« mondvacsinált problémájú­Vul ílzölt játékba — írja a Pravda — Haas nagykövet ve­zetésével bekapcsolódott a Né­met Szövetségi Köztársaság moszkvai nagykövetsége ls. A tények nzj bizonyítják, hogy a Nélne* Szövetségi Köztámnság moszkvai nagykövetsége olyan dolgokkai foglalkozik, amelyek esak felháborodást keltenek a szovjet emberekben. A Szovjetunió álláspontja — írja befejezőiül a Pravda — vi­lágos és határozott: a Német Szövetségi Köztársaság és a Szovjetunió viszonyának végle­ges javulását kívánjuk. Ehhez azonban a kereskedelmi, a tu­dományos, a technikai és a kul­Itirálls kapcsolatok fejlesztése szükséges, valamint az, hogy beszüntessék az úgynevezeti bazatelepllés hajánál fogva eló­rálteigált kérdése körül propa­ganda célokból támasztott zene­bonát. —— fl népfront mezőgazdasági munkájáról tárgyalt a Hazafias Népfront mező­gazdasági bizottságának elnöksége Gyermek a villamossínen Hétfőn délután a Dugonics tér felé utaztam villamoson. A Kígyó utcát elhagyva a vezető tassabbra kapcsolja a kocsit. Én csak akkor vettem észre, hogy a sínen egy nxa­szatosképü, három év körüli kisfiú tőle telhető nagy igye­kezettel egy kukoricacsutkát tesz a sínre és Utána szép lassan feltipeg a játddta. A vezető megáll a kocsival, leszáll és a kis emberkét szé­pen, nyugodt hangon figyel­mezteti, hogy ilyet nem sza­bad máskor tenni. Mikor tovább haladunk, megkérdem a vezetőt, Kecs­kés Bélát, hogy az ilyen eset gyakori-él A Válasz csak ennyi: megszoktuk. Nem éfez-e lelkiismeret­furdalást az a szülő, aki htwnwwtwwmwimt i gyermekét egy Ilyen forgal­mas útvonalon, minden fel­ügyelet nélkül leengedi az ut­cára játszani, ahol annyi halált jelentő veszély fenye­get nemcsak gyermekeket, hanem bennünket, felnőtteket isi Sok sir domborodik a te­metőkben szülök gondatlan­sága miatt, akik hozzáférhető helyen hagytak lúgkövet, hypót, sósavat stb., ámi gyer­mekük kezébe került, ami­nek a vége hosszú aggodal­masság után a temető lett. Vi­gyázzunk legdrágább kin­csünkre, gyermekünkre! AZ ilyen és ehhez hasonló szülők figyelmeztetését sze­retném kérni a lapon keresz­tül. Varga Béla Szeged, Móra u. 3. VIII. refrt. Meglepő a bárhelyisége, ahol a táncparkett közepén szökőkút vall. Ritkaság szám­ba megy a palota verseny­uszodája, majd a kosárlabda­pálya az 560 befogadóképes­ségű nézőterével. A palota jobb szárnyában az ifjúsági és úttörő-palota áll. Külön­iéle szakkörök is kaptak itt helyet. Például: Biológia, technikai stb. (Az utóbbiban még esztergapadok is vóltak. A tanulók autóalkatrészeket készítettek) Az épületben lé­vő negyven szakkörben eb­ben az iskolaévben 700 ál­landó és hatezer nem állandó tag dolgozott. Jól berendezett az Ifjúsági olvasóterem ls, ahol a könyveknek a száma 30 ezer kötetre becsülhető. Az épület középső termeit már nem tudtuk megtekin­teni, Nem volt hozzá négy hónapi időnk, de amit lát­tunk, az is meggyőzött mind­annyiónkat a szovjet építé­szet magas kultúrájáról és kiváló ízléséről. I gen sok múzeumot is • megtekintettünk. Igen érdekes dolgot tapasztaltunk. Annak, aki a múzeumba be­lép, valami papucsfélét kell felkötnie a cipőjére, s ahogy az ember csoszog benne, egy­ben tükörfényesre keféli a padlót!) Nem csoda hót, ha minden múzeum ragyog a tisz­taságtól. És ha már a mú­zeumról van szó, akkor em­lítsük meg azt ls, hogy Len­gyelországban rengeteg a múzeum. A lengyel nép na­gyon becsüli a múltat. Sikerült eljutni operába ls. Gdanskban a Faustot, Varsó­ban a Halká-t láttuk. Az első kissé merész vállalko­zás volt a gdansklaktól, de a varsói előadás élmény volt. Varsóban ismét Igen sok emberrel beszélgettünk, s ezért mostmár teljes meg­győződéssel Írhatom le: a lengyelek szeretik a magya­rokat! Amerre csak mentünk, mindenütt kedvesen fogad­tak bennünket. A szovjet hépnek hálásak a felszaba­dításért, a Sok emberáldoza­téi't. A németekkel szemben még nem tudtak teljesen fel­oldódni, ami a körülmények­ből következően bizonyos mértékig érthető. Munkásokkal ls beszélget­tünk. Igen érdekelték őket a magyar októberi események. -Mi először azt hittük — mondották —, hogy mindaz ami történik, nem más, mint a régi hibák kijavításáért folyó harc. De később felis­mertük, hogy itt nem a hi­bák kijavításéról, hanem a rendszer megszüntetéséről van szó. Ma már egész vilá­gos előttünk, hogy ellenfor­radalom volt.* Persze, Lengyelországban is vannak olyan elemek, akik nem szívesen vették a szo­cialista erők győzelmét ma­gyar földön. Akik sajnálják birtokukat vagy üzemüket. Ezek az emberek oda-oda settenkednek a külföldihez, cs Igyekeznek rosszat mon­dani, ahol és amire csak le­het. De ha az ember megcá­folja a téziseket, akkör gyor­san eltűnnek, mintha nem is lettek volna a világon. M i is érdeklődtünk az emberektől, hogy mi történt náluk októberben. Tizenkét év alatt — mon­dották — sok jó született ebben aZ országban, de rössz is. Hiba volt, hogv a mun­kásosztály csak formálisan voll ura az országnak. Az életszínvonal nem emelke­dett, a parasztság — bár job­ban élt mint azelőtt —• az erőszakos kollektivizálás mi­att elégedetlenkedett, A XX. kongresszus után a politikai helyzet így Lengyelország­ban is kiélesedett, és az elkö­vetett hibák terítékre ke­rültek. A párton belül IS két tábor alakult ki. A mun­kásosztály ellene volt a me* rev és hibával telj vezetés­nek és odaállt, ahol a hlbék felszámolásét, a kommunista fejlődést igazéban biztosíta­ni látta. Ezzel az ügy bé l« fejeződött. Varsóban tehát semmiféle ellenforradalmi megmozdulás, vérengzés, lö­völdözés nem Volt. (A gyűlé­sen még a park szélén lévő füvet sem taposták le.) A munkásság megakadályozta a huligánok ellenforradalmi kezdeményezését. S hógy a munkásság milyen erős, azt a Választások is bizonyítják. A legteljesebb demokrati­kus légkörben tartott válasz­tások, a munkáspárt hatal­mas győzelmét hozták. A lengyel nép megértette októ­berben is, hogy neki nem létezik más út, mint a szo­cializmus útja S a munkás­pártot ma LengyeloCszégbah jobban szeretik mint azelőtt, s több mint félmillió tagja van. (Folytatjuk). ZmTTVVTVTfVVfWTTVVVW A Hazafias Népfront mező­gazdasági bizottságának el­nöksége csütörtökön délután Nánási László elnökségével ülést tartott. Az ülésen a népfront mezőgazdasági mun­kájának további feladatairól készült tervezetet vitatták meg. A tervezet a mezőgaz­dasági bizottságok legköze­lebbi feladataiként az MSZMB agrárpolitikai tézi­seinek ismertetését, valamint a párt- és a kormányintézke­désekről és a mezőgazdaság helyzetéről szóló folyamatos tájékoztatást jelöli meg. A tervezet második része azzal foglalkozik, hogy a Hazafias Népfront mezőgazdasági bi­zottságai hogyan segítsék a mezőgazdasági szakismeretek terjesztését. Ennek érdekében elsősorban téli mezőgazdasági tanfolyamokat és szabad elő­adásokat, ezenkívül egy-egy fontosabb kérdésről ankéto­kat rendezzenek. A tervezethez számosan hdzZásZóltak. Timkó Béla sza­badkígyósi Mezőgazdasági Szakiskolái Igazgató javasol­ta, hogy a szakoktatásnál ve­gyék figyelembe, az illető táj adottságait és foglalkozzanak a tájtermelés problémáival. Dávid Ferenc, a Hazafias Népfront Országos Tanácsá­nak titkára arról beszélt, hogy a népfront mezőgazda­sági bizottságai hasznos szol­gálatot tehetnek a párt ha­tározatainak Ismertetésével, a parasztok között tapasztalha­tó indokolatlan aggodalmak eloszlatásával, összegyfljthe­tiik továbbá a dolgozó pa­rasztság javaslatalt, kezdemé­nyezéseit. Szórád Kálmán, a Földmű­velésügyi Minisztérium szakoktatási munkatársa ja­vasolta, hogy a falusi álta­lános iskolák részére a mező­gazdasághoz értő tanítókat képezzenek kl. Gosztonyi Já­nos. a kisz Országos Szerve­ző Bizottságának tagia öröm­mel üdvözölte, hogv a Ha­zafias Népfront tevékenyen részt kíván venni a paraszt­ifjúság mezőgazdasági szak­oktatásában. A nyolc általá­nos iskola nem nyújt mező­gazdasági ismereteket, már pedig n mezőgazdaság fejlő­dését csak az viheti élőbbre, ha minél magasabb fokra emeljük a mezőgazdasági dolgozók Szaktudását. Mint mondotta, a Német Demokra­tikus Köztársaság nagyszerű mezőgazdasági terméseredmé­nyeinek titka elsősorban a mezőgazdasági dolgozók ma­gas szakképzettségében rej­lik. mert ott — az ipari ta­nulóképzéshez hasonlóan •— megvalósult a rendszeres me­zőgazdasági tanulóképzés ls. A bizottság a tervezetet a vitában felmerült javaslatok­kal és kiegészítésekkel el­fogadta. VÉGE A SZEGÉNYSÉGNEK! JzQyzztzfi JiúLQyuárad tartomány egyfó szőuttfczzzti tagjának éfetérói SaCctjos Tfa.ro ty\ élne, csodálkozva megállna az. új ház előtt, keresztet vetne, ahogyan szokta, és hitetlenül kérdezné vejétől: — Géza, ez valóban a te házad? Az öreg már nem láthatta ezt 8 -csodát* Maga Rácz Géza és felesége, Irén is csak nehezen hitte el, hogy új ház: valóság. Nem is csoda, lii­sZen hosszú éveken át nád­fedelü, kicsi kunyhóban lak­tak, amelynek falai mindig nedvesek voltak. A hideg északi szél gyakran keresZ­tülfújt az ajtóréseken. Ilyen­kor a gyereket a rongyokba kellett bugyolálni, hogy élet­ben maradjon. Ezért most hi­hetetlennek tűnik, hogy ez az uj ház, a saját erejükből épített ház az övék. Szinte úgy tűnik, hogy egy új vi­lágban élnek. Valóban ez a ház már egy új világ tarto­zéka. A régi világról Rá<z Géza Így beszél: — Mert mi is voltam én? Egy nyomorult, egy szolga. Szegény apósom. Lajos Ká­roly magához vett kunyhó­jába. Egy szobában négyen aludtunk. Amikor megszüle­tett Ijenke, a legnagyobb le­ányom, már öten laktunk ebben a szobában ... Va­gyon? Ez nem állt másból, mint két kezünkből, egy üres tarisznyából és reménység­ből. És ha nem lett volna re­mény ... Rárz Géza nem feléjti a múltat. Begyógyultak a sebei, de a hegek megmaradtak. Amikor GéZa esténként ha­zatér a munkából, bemegy a kollektív gazdaság székházá­ba, ott hideg Vízzel zuha­nyozik, majd hazamegy. írén bekapcsolja a rádiót. Géza mellé ül, számolgatnak, a jö­vőről beszélgetnek; kellene még egy szekrényt vásárolni. Szükség lenne varrógépre is. Felnőnek a leányok ... Nézd, Lenke maholnap nagylány lesz. Tündi ébben az évben megy iskolába. Vele még nincs gortd. Ezek a gondolatok foglal­koztatják őket... — Géza. tedd rendbe az is­tállót, az ólat! Persze, hogy rendbe teszi! Akinek tehehe és disznaja van, annak törődnie is kell azokkal. De előbb megsimo­gatja a kis Tündit, aki hirte­len elkezdett sírdogálni. El­veszett egy kis csirke. Ki­bújt a kapu alatt és eltűnt az utcában. flCeszát/Y az est~| Asztalhoz ülnek. Irén ezen a téren hajthatatlan. Ha bár­milyen ünnepség ls van a kultúrétthonban, legyen flltti­elöadás, megbeszélés, tánc­est, akkor is pontos időben kell az asztalhoz ülni! Géza néha felzúdul a -zsarnokság* ellen, de hiába. Es ha vala­hová készülnek, a hosszú va­csora utah, maga az asszony kezdi nógatni. Siessünk, mert kezdődik! Jaj, hát megint elkésünk! Miért vagv olVaíl lassú, Géza, miért nem hú­zod már a csizmádat? De ez még semmi. Máskor Is szok­tak -veszekedni*. Amint ti gyerekek elalszanak, Géza újságolvasásba merül. -Mi­ért nem fekszel le?* Csönd. Irén köhög. -Miért nem fek­szel le?* Géza végre meg­szólal: -Azonnal!* Ez azt je­lenti, hogy -legfeljebb* még egy óráig olvas. Irén beletö­rődik és folytatja munkáját. — Géza, mi a véleményed. megveSszük-e a varrógépet7 — Hát vegyük meg. Jó az a háznál. Főként, mert leánya­ink vannak. Voltak a murt­kaegységelszámolónál. Eddig 230 munkaegységünk van. —Jól állunk .,. Az ősz újra jövedelmező lesz ... Az ősz új tartalmat kapott Géza és családja életében Házuk udvarának kapui szé­lesre tárulnak majd Egymás­után hordják a szekerek a termést. Harminc-negyven mázsa búza, kukorica. Aztán a burgonya, a sajt, meg a gyapjú. Végül, de nem utol­sósorban, a pénz. Ebből szü­letett az új ház is. Valóban itt csoda történt. Möst ls ésá* ketten dolgoznak, 6 maga és írén. És hogy igazat mond­junk, erejüket nem kell any­nyira latba vetni. Vajon töb­bet dolgoznak, miflt a múlt­ban? Nézzük meg: éven­te 450—500 munkaegységük van. Azelőtt? Ha beszoroz­zuk az év napjait kettővel — sőt az egyes napokat három­mal — gyorsan meggyőzöd­hetünk arról, hogy a szolga­ság napjainak száma na­gyobb volt. ®ors község tn szövetkezeti tagja ki tudja ezt számítani. Ha pontos ké­pet akarunk kapni, számí­tásba kell vegyük azt, hogy a szövetkezetiek eddig 120 új házat építettek. Hogyne em­lékeznének hát a régi üres tarisznyákra? Rácz Gézának van egy naplója. Előveszi, főként ősszel, aláhúz benne és összead. 1990-ben lépett a kollektív gazdaságba. És íme: 19 tonna gabonát kapott. Eb­ben az évben biztosan kap még 40—50 mázsát. Géza egész életében nem gyűjtött össze ennyi kenyeret. Apósa, az idős Lajos Károly mindig azt mondta: -Hej, Géza, a szegénységnek sohasincs vé­ge*. Ha élne, most Géza így szólna hozzá: -Látod, mégis­csak vége van ..,« Stefan Pirvu

Next

/
Oldalképek
Tartalom