Délmagyarország, 1957. augusztus (13. évfolyam, 178-203. szám)

1957-08-02 / 179. szám

Péntek, 1957. augusztus t. -3. A rendőrség erélyes kézzel teremt rendet a Marx téren A spekulánsok, kupecek féljenek — a becsületes őstermelők ne! Lapunk tegnapi száméban már írtunk arról, hogy a speku­lánsok ellen rendőrségi meg­figyelést tartoltak a szegedi piacon. A tettenért visszaélőkkel szemben a rendőrség azonnali intézkedést foganatosított. Ennek során mintegy 20—25 személy igazoltatósára került sor. Az ed­digi tapasztalatok azt bizonyít­ják — s ezért is vált szükséges­só a rendőrségi megfigyelés —, hogy igen sokan árusítanak kü­lönböző áru- és terményfélesé­geket olyanok is, akik nem ős­termelők, vagy legalább is nem tudják kellőképpen igazolni el­adásra szánt áruik eredetét. Az ogyéb árusok közül is sokan „el­felejtették* magukkal hozni tnagánkiskereskedői igazolvá­nyukat. Kiderült azonban az is, hogy sokan egyáltalán nem ren­delkeznek iparjogosítvánnyal és mégis befészkelték magukat az iparjogosítvánnyal rendelkezők közé. Kiskereskedők csak 8 óra után A fennálló piaci rendelkezés értelmében a jogosítvánnyal rendelkező kiskereskedők sem vásárolhatnak reggel 8 óra előtt Ez a rendelkezés azért szüksé­ge*, hogy a vásárlóközönség elől ne tudják felvásárolni a ko­ra reggeli órákban a szebbnél­szebb gyümölcsöket és egyéb -piaci árukat Az eddigi tapasz­talat azonban azt bizonyítja, hogy számos magánkiskereskedő egyszerűen kijátszotta a fennálló rendelkezést és kora reggel, te­hát 8 óra előtt beálltak az ős­termelők kocsijai közé és sut­tyomban lefoglalózták az árukat A fokozott ellenőrzés során a jövőben ez kevésbé fog sikerül­ni,- mért nem engedhető meg az a visszaélés; amely hovato­vább úrrá akart lenni a piaco­kon* Szabálysértések a dara körül Rendelkezés szabályozza azt is, hogy oi eladásra szánt dara legfeljebb 5 százaléknyi búza, rozs vagy egyéb őrleményt tar­talmazhat. Márki Vince Csórva, 597 szám alatti tizenöt holdas gazdának hét zsák korpája mégis 50 százalékos búzaőrle­ményt tükrözött. Hasonlóképpen Németh Szilveszter Röszke, Fe­keteszél 365, valamint Vass Zol­tán Forráskút, Felszabadulás u. 15 szám alatti lakosnak is nagy százalékban találtak kenyér­gabona őrleményt a darája közt. Feltehető a kérdés: kik és ho­gyan ellenőrzik a járás külön­böző területén lévő darálómal­mokat? Egyesek úgy vélik, hogy a társadalmi tulajdon elherdálha­tó. Hanzik Károly, Pleván Já­nosné, Molnár Jánosné és még több békéscsabai, orosházi és Szarvas környéki zöldségárus kiskereskedő birtokában például MEZÖÉK, TERIMPEX és GEV jelzésű gyümölcsszállító ládák voltak. Hogyan jutottak ezek hozzá? Többek közölt úgy, ahogy az egyik kiskereskedő Dancs József mondotta, hogy az egyik MEZOEK kirendelt­sége 20 forintért kölcsönözte nekik. A ládák társadalmi tu­lajdont képeznek, s nem árt megjegyezni, hogy azt saját cél­ra senki fel nem használhatja. Egy tipikus árdrágítás sértés miatt mindketten veszé­lyeztetik kiskereskedői engedé­lyüket. Mindenesetre intézkedés történt, hogy kellőképpen fele* lősségre vonják őket. Furcsa napidíj-pótlék A vásárlóközönség általában örömei üdvözli a piacokon is az állami és szövetkezeti szek­torok térhódításait. Így történt ez szerdán a Győri Kiskereske­delmi Vállalat képviselőivel is, akik különböző árukat vásárol­tak a győri vásárlók részére. Sajnos az örömbe egy kis üröm is vegyült, mert a győriek kép* viselői úgy vásároltak, hogy a blokkon nem tüntették fel a vásárolt árit árát. Amikor meg­kérdezték tőlük, hogy miért így "csinálják*, akkor arra hivat­koztak, hogy kevés a 19 forintos napidíj, s egyéb kiadásaikat fgy fedezik. Az általuk vásárolt áruk mennyiségéből azonban kitűnt, hogy az a bizonyos "egyéb kiadás* közel 3 ezer fo­rintos nyereséget jelent egy-egy vidéki turnén. Az állam nem azért fizeti meg a kereskedelmi alkalmazottakat, hogy az állam pénzét ott síbolják és sikkasszák el, ahol arra mód és lehetőség kínálkozik. A győriek példáján okulva mindenesetre levélben értesítik az illetékes miniszté­riumot, a győri tanácsot és ke­reskedelmi osztályát, hogy ha­sonló jelenségek máskor ne for­dulhassanak elő. Rendszeres megfigyelések A szerdai tapasztalatok után a jövőben is lesznek rendőrségi megfigyelések a szegedi piaco­kon, amelyektől azonban csak a spekulánsok, a kupecek félje­nek, a becsületes őstermelők ne. Viszont az előrt rendelkezéseket és szabályokat az őstermelők­nek és a kiskereskedőknek is be kell tartamok^ (lődi) A szegedi úszó-expedíció Beszélgetés Kolozsvári Gábor professzorral a Tisza-kutató tudományos felderítő munkáról Hírül adtuk, hogy mintegy den élt és végtelenül sze- gészek az emberi települések 40 tagú expedíció tudomá- rette Magyarországot. Egyéb- helyét kutatták és két helyen ísc-st a ként az ő nevéhez fűződik is találtak csontokat a törtc-nyosan vizsgálja a Tiszát. A Szentes nevű hajón július 19-én indult el az expedíció Szegedről Tiszaföldvárig és a napokban fejezték be a folyó középső szakasza és környe­zetének vizsgálatát. A Tisza­kutató tudományos expedí­ció megteremtésének kezde­ményezőjétől, dr. Kolozsvári Gábortól, a Szegedi Tudo­mányegyetem Állatrendszer­tani Intézetének vezetőjétől érdeklődtünk az úszó-expe­díció munkásságáról, céljáról. Az olasz hadvezértől annak a haditervnek kidol­gozása, amelynek alapján a törököket kiűzték Magyaror­szágról. Sziládi Zoltán sze­gedi zoológus — aki idős ko­rában, a második világháború után halt meg — ugyancsak szorgalmazta a Tisza-kuta­tást, de sajnos, eredményte­lenül. Hasonlóképpen Kesse­lyák Adorján zoológus, a szegedi Főiskola tanára a két világháború között több­ször szóvá tette, hogy expe­díciót kell létesíteni a Tisza folyó és környezetének tudo­tt magyar Akadémiáig "lányos vizsgálatára. Gelei József, a szegedi egyetem — Én csak folytatója va­gyok több zoológus megvaló­sítatlan elképzeléseinek, cél­kitűzéseinek — mondotta a professzor elvtárs. — A Ti­sza-kutatás gondolatának el­ső felvetője Marsigli Alois olasz kutató és hadvezér volt 1700 körül. Marsigli Szege­Készülődés a szombati zászlóavató-névadó ünnepségre volt tanára is a kezdeménye­zők sorába tartozik. Elképze­léseik megvalósítatlanul ma­radtak és végre 1955-ben, amikor szóvá tettem a Tisza megismerésének szükségessé­gót, a hosszú harc eredmé­nyes lett és 1956-ban mór megalakult az expedíció és elvégeztük az első kutatást a Tisza felső szakaszán. A Ma­gyar Tudományos Akadémia a kormány segítségével anya­gilag támogatja az expedíció munkáját, amely öt évre szól. Az idén a Tisza középső sza­kaszát vizsgáltuk. Részt vet­nelem előtti időkből. A zooló­gusok a Tisza völgyének ál­latvilágát tanulmányozták és megállapítottuk, hogy a rendkívül gazdag rovarvilág és madárvilágon kívül elő­fordul az ártéri áthúzódó er­dőkben őz, vadmacska, róka és néha vaddisznó is. Éppen ezért szükséges volna a Ti­sza menti erdők védett te­rületté nyilvánítása. Miért pusztulnak a halak ? — A vízkémikusok ismé-i telten felfedték a Tisza nagy­mértékű szennyeződését. A Sajó pl. körülbelül 30 kilo­méterre barnára festi a Ti­szát, mivel a folyóba ömlik a Miskolc környékén levő vasüzemek szennyvize. A vá­rosok mellett a különböző szennyvizek is legtöbbször szűrés nélkül folynak a Ti­szába és emiatt a szennyező­dés a halak gyérülésére ve­zet és egyes helyeken a víz fertőző az állatok és az em­berek számára egyaránt. A holt-ágakat is vizsgáltuk, megállapítottul?, hogy itt gazdag apró halállomány lé­tezik. A szabályozás előtti A bmói munkásrailícia íagjai levélben üdvözölték ^ S^íotKS a szegedi munkás-zászlóalj egységeit A rendelkezés értelmében te­hát magánkiskereskedök reggel csak 8 óra után kezdhetik rueg vásárlásaikat a piacokon, ter­mészetesen akkor is úgy, hogy ne verjék fel a piaci árakat, mint például özv. Virág Mi­hályné, szegedi zöldségkiskeres­kedő, akitől egyébként négy év­vé! ezelőtt bevonták az iparjo­gositványt, szerdán mégis száz csomó zöldséget vásárolt, cso­mónként 1 forintért, majd ké­sőbb beállt, az egyik sóiba és rögtön csomónként 1 forint 50 fillérért árusította a zöldséget. Mózes Andrásné szegcdi, vala­mint Jágcr Józscíné Szeged, Zsótér utca 1 szám alatti lakos zöldségkiskereskedői engedéllyel rendelkezik, mégis nagymennyi­ségű tengerit, búzát, rozsot, ár­pát vásároltak össze és azon melegében, magasabb áron ad­ták tovább. A súlyos szabúly­— Diszegység vigyázz! Fo­gadás jobbról, tisztelegj! — hangzik a vezényszó Fükő Jó­zsef fiatal munkásőr, a Vas­öntöde dolgozója ajkáról, s az idős elvtársak, a munkás­mozgalom régi harcosai és az ifjú kommunisták feszes so­rokban, emelt fővel tekinte­nek a jelzett irányba. Próbálnak a szegedi munkásőr-zászlóalj tagjai: a szombat délután 5 órakor kezdődő névadó és zászlóavató ünnepségre ké­szülnek. Munka után, — sza­bad idejükben. A városszerte már ismert acélkék egyenru­hát, a vörös csillaggal díszí­tett sapkát reggel szinte va­lamennyien magukkal vitték az üzembe; nincs idejük az otthoni átöltözésre. És ez ter­mészetes! A kommunisták nem előnyöket élveznek, ha­nem több munka, felelősség, helytállás hárul rájuk. Fe­gyelmezett, egységes sorok­ba tömörülnek a munkapad mellett és a kommunista őr­ségekben: a munkáshatalom védelmére. Nézzük őket. A kék overálban szinte egy­formák, a gyakorlatot is egy­öntetűen hajtják végre. A sapkaellenző mögül acélos tekintetek szegeződnek a szemlélőre, s a különböző ar­cok mögött mindmegannyi emlék, gondolat rejtőzik. Bod­nár Lajos évtizedekig harcolt a munkásmozgalomban a vö­rös csillag jelképe alatt, — s lám „szocializmust akarunk" jelszóval az ellenforradalmá­rok az „igaz forradalom szent nevében" letépték az épület­homlokzatokról, egyensap­kákról a nemzetköziség örök jelvényét. Most büszkén vise­lik a munkásőrök. A sorok között ott látjuk Havalecz Ist­vánt, aki negyven évvel ezelőtti a Nagy Októberi Szo­cialista Forradalom idején szovjetországban harcolt a szocialista forradalom győzel­méért. Az egység legkisebb termetű embere Széli Sándor elvtárs, — ő is • munkásmozgalmi harcokban edződött meg. Korom Mihály a munkásőr-zászlóalj névadó­jának, Gera Sándornak köz­vetlen barátja, elvtársa volt, szombaton pedig ő lesz az egysén zászlóvivője. Szöl­— A SANDORFALVI Gép­állomás az elmúlt hét folya­mán a gabonacséplés mun­kája mellett körzetében be­fejezte az exportra menő cukorborsó és a különböző fűmagcséplés munkáit. Külö­nösen nagymennyiségű bor­sót csépeltek cl a szatymazi, a dóci. s a sándorfalvi kör­zetekben. lősi Sándor, Dani János régi örömmel figyeljük itt nálunk, elvtársak mellett látjuk a fia­talokat is: Pálfi Lajost, a Vasöntöde, Eisele Istvánt, a Köztisztasági Vállalat dolgo­zóját. Olyan emberek mind, akik nem a kétes népszerűsé­get tartották szem előtt, ha­nem a párt hívó szavára csa­tasorba álltak. Tizennégy mozzanatot pró­bálnak a szombati ünnepségre való készülődés során. A város népe ott láthatja majd őket a Széchenyi téren, amint át­veszik az Újszegedi Kender­Lenszövő Vállalat dolgozói­nak küldötteitől a díszes se­lyemzászlót. esküt tesznek a zászlóra, majd díszoszlop­menetben végigvonulnak a város utcáin. A gyakorlatozó munkás­őrök pihenőt tartanak, s köz­ben egy levelet olvasnak fel: Csehszlovákiából érkezett Szeged testvérvárosának, Brnónak kerületi munkásmi­licistái küldték. így szólnak a tört magyarsággal írt sorok: „Szívből köszönjük a meg­hívást a csapatzászló-átadás­hoz szép Szeged városába. Csehszlovákiában, a munkás­milícia felépítését Magyaror­szágon, amely erős támasza lesz a munkás-paraszt hata­lomnak és a pártnak orszá­gukban. Ezért az ünnepi zászlóátadáshoz a mi elvtársi harci üdvözletünket küldjük. Kívánunk sok eredményt szép hazájuk kiépítésénél, boldo­gabb életet az összes mun­kásnépnek, további megerősí­tést a párt egységében és az egész munkásosztályban. Kí­vánjuk maguknak, hogy a munkásmilicisták legyenek erősek, mint a szikla, örökké hajtsák el a munkásosztály ellenségét, hogy ne legyen ét. vágya megsemmisíteni a szocializmus építését maguk­nál. Igen bánjuk, hogy nem ve­hetünk részt a maguk ünnep­ségükön, de azért még egy­szer szívbéli üdvözletünkkel kívánjuk, hogy sok eredmény legyen a mi közös harcunk­ban, a béke megtartásáért a világon". képviselői — Szegedről, Bu­dapestről, Tihanyból. Meteorológusok, botanikusok, zoológusok... — A meteorológusok a Ti­a Tisza árterületén. A szol­noki múzeumban egyre gaz­dagodik a halászok által gyakran kifogott jégkorszak­beli maradványok: ősgyapjas orrszarvú, ősóriás szarvas­csontok, agancsok száma. sza völgyének klímáját vizs- ötkötetes monográfia galtak, a védő es hasznosít- » ° J ható növények — értem ezen az árterületen a fűz-, nyár-, tölgyfa, illetve a szőlő és a gyümölcsféleségek — ter­mesztése szempontjából. A botanikusok a növénytaka­rót vették vizsgálat alá mind az ártér, mind a mögöttes te­rületeken, azonkívül a külön­böző ősi időkből visszama­radt növényelemeket, társu­lásokat fedték fel. Az ősré­A kutatás eredményeit gondosan lerögzítettük és feldolgozzuk, későbbi sokol­dalú hasznosítás céljából. Az elkövetkezendő évben a Ti­sza alsó szakaszán végzünk expedíciós munkát, majd öt­kötetes monográfiában össze­foglaljuk tudományos kuta­tásunkat, amelyet könyv­alakban ad ki a Tudományos Akadémia. Sok megbízólevelet kap az Ausztriába induló szülő-delegáció Harminc éves a kinai népi hadsereg A Csiefangcsüinpao című katonai újság július 30-i szá­mának vezércikkében emlé­kezett meg a kínai népi fel­szabadító hadsereg fennállá. sának 30. évfordulójáról. A lap hangsúlyozza: a kínai fegyveres erők győzelmeinek döntő feltételét a Kommunis­ta Párt vezetése jelentette. A forradalom győzelme után a párt irányította a hadsere­get a honvédelmi feladatok megoldásában, a szocialista építés védelmében, az impe­rialista agresszió ellen vívott harcában. Tajvan felszabadí­tásának tevékeny előkészíté­sében. A kínai néphadsereg a párt Központi Bizottságá­nak, valamint Mao Ce-tung elnök útmutatásai szerint a Szovjetunió katonai tapasz­talatainak felhasználásával korszerű, állandó hadsereggé vált. Néhány esztendő alatt szemlátomást emelkedett a katonák és a tisztek harci és politikai kiképzésének szín­vonala, növekedett és elmé­lyült kultúrájuk, megszilár­dult az alakulatok szervezett­sége és fegyelme. Ma a Kínai Népköztársa­ságnak nemcsak erős száraz­földi hadserege, hanem nagy légiereje és haditengerészete is van. • Áz Országos Nőtanács és a Magyar Vöröskereszt felhí­vásának megjelenése óta nagy számban érkeznek a vöröskereszt kereső-szolaá­latához a szülők megbízóle­velei az Ausztriába induló szülő-delegáció részére. A Magyar Vöröskereszt kereső­szolgálatának tájékoztatása szerint a megbízólevelekhez legtöbb esetben fényképeket és különféle okiratokat is mellékelnek a szülök, hogy minél inkább megkönnyítsék a küldöttság munkáját. So­kan elküldték a disszidált gyermekektől érkezett pos­tát, s az arra adott választ is. A levelekből egyaránt az csendül ki, hogy az idegen­be szakadt, az országot meggondolatlanul elhagyó kismagyarok szeretnének mi­előbb ismét itthon lenni, szü­leik pedig aggódva várják érkezésüket, s bíznak benne, hogy az osztrák hatóságok nem fogják akadályozni a magyar szülő-küldöttség munkáját. Augusztus 20-án avatják fel Juhász Gyula szegedi szobrát ÖTÉVES fl VQLGfl-DON-CSflTORNfl 1952 júliusának utolsó nap­jaiban megnyílt a Leninről elnevezett Volga—Don ha­józható csatorna, amely két nagy orosz folyó vizét egye­sítette. A csatornát rekord­idő, négy év alatt építették fel. (összehasonlításul emlé­kezzünk arra, hogy a Pana­ma-csatornát 35, a Szuezi­csatornát pedig 11 év alatt építették fel). A Volga—Don hajózható csatorna nemcsak nagyszerű víziút, hanem vízienergiai forrás és öntö­zési eszköz is. A csatornához 13 zsilip. 3 szivattyúállomás, 13 gát. 7 vízterelő, 8 híd és számos más létesítmény tar­tozik. A csatorna körzetében nagy vízgyüjtőmedencék vannak. A csatorna építésénél a legkorszerűbb építkezési el­járásokat és gépeket alkal­mazták. Itt használták fel először a lépegető exkaváto­rokat. A munkálatokban 4200 gépkocsi, 500 traktor és más gép vett részt. A szük­séges anyagokat és felszere­léseket az ország 800 gyára készítette. ' Jelenleg a Volga—Don hajózható csatornát még nem teljes kapacitással üze­meltetik. Teljes üzembehe­lyezése után évente mintegy 400 ezer vasúti vagont szaba­dít majd fel és egyes áru­cikkek szállításának költsé­geit negyedére, sőt tizedré­szére szállítja le. Különböző nehézségek mi­atí nem sikerült Juhász Gyu­la már elkészült szobrát a tavasszal az emlékezetes Ju­hász Gyula-ünnepségek, il­letve évforduló alkalmával felavatni. Augusztus 20-ra, az Alkotmány ünnepén azon­ban erre sor kerül. A Szegedi Építőipari KTSZ dolgozói rövidesen elkészí­tik a szobor tégla alapját a Roosevelt téri parkban. Amint ez elkészül, n buda­pesti Képzőművészeti Alap Kivitelező Vállalatának szak­emberei felállítják a szobor faragott köböl készült talpa­zatát. A szobor már Szege­den van a Köztisztasági Vál­lalat telepén. Onnan szállít­ják a térre és a DÁV daru­kocsijával emelik majd fel a talpazatra. A Szegedi Kerté­szeti Vállalatra vár utána az a feladat, hogy a parkot a szoborhoz megfelelően átala­kítsa. Amint látható, több szege­di vállalat közreműködése szükséges, hogy Szeged nagy költőjének szobra végre mél­tó helyére kerüljön. A váro­si tanács művelődési osztá­lya és a vállalatok megígér­ték, hogy az emlékmű au­gusztus húszra teljesen ké­szen várja a leleplezés ün­nepélyes pillanatát. A Sztálin sétány, múzeum és a vár közötti részen a vi­rágágyak, az utak elkészülé­se után most hintik a sárge gyöngykavicsot az új, illetve rendbehozott utakra. Ezzel azonban e parkrész végleges kicsinosítása még nem fejeződött be. A Juhász Gyula-szobor felállításával egyidőben itt ú.iból felállít­ják Klauzál Gábor szobrát, amelyet a múzeum bővítésé­nek építési munkálatai miatt kellett helyéről elmozdítani. A szobrot nem a régi helyé­re. hanem a múzeum és a vár közötti kis parktükör­ben állítják fel. Ugyanekkor sor kerül még­egy elmozdított szobor visz­szahelyezésére is. A Sztálin sétány másik végén állt a gyorsírás magyarországi út­törőjének, Markovics Iván­nak szobra. Ezt is a park­rendezés során kellett lebon­tani. Most ugyancsak a Köz­gazdasági Technikum elé, de az eredeti heVítől kissé tá­volabb állítják fel.

Next

/
Oldalképek
Tartalom